Stacy Cates, Simon Abrams, Dan Moughamian
Adobe®
hotoshop® CS4
1·a l. kötet
A fordítás a
következő
angol eredeti alapján készült:
Stacy Gates, Simon Abrams, Dan Moughamian:
Adobe~
Photoshop'" CS4 Bible
Authorized translation from the English language edition, entitled ADOBE®PHOTOSHOP"' CS4 BIBLE, 1st Edition, ISBN 9780470345177 , by CATES, STACY; ABRAMS, SIMON; MOUGHAMIAN, DAN, published by Wiley Publishing, Inc. , 10475 Crosspoint Boulevard, Indianapolis, IN 46256. Copyright © 2009 by Wiley Publishing, Inc. , Indianapolis, Indiana. Translation and Hungarian edition © 2009 Kiskapu Kft. Ali rights reserved. No part of this book, induding interior design, cover design, and icons, may be reproduced or transmitted in any form, by any means (electronic, photocopying, recording, or otherwise) without the prior written permission of the publisher. Trademarked names appear throughout this book. Rather than list the names and entities that own the trademarks or insert a trademark symbo! with each mention of the trademarked name, the publisher states that it is using the names for editorial purposes only and to the benefit of the trademark owner, with no intention of infringing u pon that trademark Fordítás és magyar változat © 2009 Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva! A könyv egyetlen része sem sokszorosítl1ató semmilyen módszerrel a Kiadó előzetes írásos engedélye nélkül. Ez a korlátozás kiterjed a belső tervezésre, a borítóra és az ikonokra is. A könyvben bejegyzett védjegyek és márkanevek is felbukkanhatnak Al1elyett, hogy ezt minden egyes helyen külön jeleznénk, a Kiadó ezennel kijelenti, hogy a műben előforduló valamennyi védett nevet és jelzést szerkesztési célokra, jóhiszeműen , a név tulajdonosának érdekeit szem előtt tartva használja, és nem áll szándékában az azokkal kapcsolatos jogokat megszegni, vagy kétségbe vonni. A szerzők és a kiadó a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el e kiadvány elkészítésekor. Sem a szerző, sem a kiadó nem vállal semminemű felelősséget vagy garanciát a könyv tartalmával, teljességével kapcsolatban. Sem a szerző, sem a kiadó nem vonható felelősségre bármilyen baleset vagy káresemény miatt, mely közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba hozható e kiadvánnyal. Lektor: Réznnives László Fordítás: Antal Ferenc, Borbély György, Csépány Gergely, GiZieze Bálint, Varga Péter Műszaki szerkesztő: Csutak Hoffmann Levente Tördelés: Kis Péter Felelős
kiadó a Kiskapu Kft. ügyvezető igazgatója © 2009 Kiskapu Kft. 1134 Budapest, Csángó u. 8. Fax: (+36-1) 303-1619 Imp:// www.kiskapukiado.hu/ e-mail: kiado@kiskapu .hu
l. kötet ISBN: 978 963963761 O Összesítő ISBN: 978 963 9637 60 3 ö
Készült a debreceni Kinizsi Nyomdában Felelős vezető: Bördős jános
Stacy Cates: Ezt a könyvet fiamnak, Will Gatesnek (a legjobb fiúnak a világon) szeretném ajánlani, akinek a segítsége, szeretete és támogatása végigkísért a könyv írása során, valamint nagymamámnak, Shirley Eoswelinek (a legjobb nagyinak a világon), akinek a szeretetében és imáiban mindig bízhatom. Simon Abrams: Ezt a könyvet szeretett feleségem nek, Stephanie-nek ajánlom - tudom, közhelyesen hangzik, de nélküled tényleg nem sikerülhetett volna - , valamint apámnak, Donald Abmmsnek, akinek a lehetőségeimet és a tapasztalataimat köszönh.etem . Dan Moughamian: Ezt a könyvet a munkatársaimnak, a családomnak és a barátaimnak ajánlom, akik az életem során lehetőségeket nyitottak meg előttem, és jó tanácsokkal láttak el: nélkületek nem tartanék itt.
A szerzőkről Stacy Gates több mint 20 éve dolgozik a nyomdaiparban tervezőgrafikusként Az Adobe Photoshop használatát 2001 óta oktatja, Adobe Certified Instructor, valamint Comptia Certified Technical Trainer tanúsítványokkal rendelkezik, a georgiai technológiai intézetben pedig webtervezésből szerzett diplomát.
Tanári tapasztalata az egyszemélyes oktatástól a főiskolai szintű számítógépes kurzusokig terjed, és a Photoshop gyakorlati alkalmazásainak széles körében jártas, elsősorban a képek nyomdai előkészítése, a színkorrekció és a képek retusálása terén. Stacy számtalan kiadványtervezői díjat nyert, a Council for Advancement and Support of Education pedig webtervezői munkásságát díjazta. Simon Abrams azóta a számítógépek rabja, amióta a 80-as évek végén az apjától megkapta az első Commodore 64-esét, de csak akkor jött rá, hogy az igazi szerelme a számítógép és a művészet keresztmetszetében fekszik, amikor a főiskolán felvette a "Bevezetés a mikroszámítógépes grafikába" című tárgyat. Később a Savannah College of Art & Design hallgatója lett, ahol térbeli modellezést és animációt tanult. Miután BFA diplomát szerzett számítógépes művészetből , Simon New York városába költözött, ahol a Tekserve-nél (New York vezető Mac-javítóműhelyénél) tett rövid kit~rő után tervezőként helyezkedett el egy interaktív reklámokra szakosodott ügynökségnél a késői 90-es évek dot-com fellendülése idején. Közben felfedezte másik szerelmét, a fényképezést, amelyet "komoly amatőrként" gyakorol megszállottan New York utcáin és aluljáróiban. Fényképei számos webhelyen - többek között a Yahoo! News, a Gathamist és a Panasonic Digital Photo Academy oldalain - láthatók. Simon Adobe Certified Photoshop Professional minősítéssel rendelkezik, és rendszeresen tart vendégelőadóként Photoshop-órákat a New York-i egyetem Courant Institute of Mathematical Sciences intézetében, valamint műhelyeket az Apple első számú mintaboltjában a New York-i SoHo-ban. Simon jelenleg Brooklynban él feleségével, Stephanie-vel, egy ideje karateórákat vesz, és Flash-fejlesztőként dolgozik egy New York -i reklámügynökségnéL Dan Moughamian 1993-ban fedezte fel magának az Adobe Photoshopot, és onnan kezdve már soha nem nézett hátra. A digitális képek iránti szenvedélye végül a fotóművészi pályára irányította, amelyet azóta sem hagyott el, sőt ma már nem csak állóképeket, hanem videókat és animációkat is készít. Dan képzett oktató, aki a digitális fényképezésről és a Photoshopról tart órákat olyan chicagói helyeken, mint a Mac Specialist Emellett a designProVideo.com Adobe-oktatójaként dolgozik, akiknek olyan oktatóanyagokat ír, mint a Photoshop CS4: Digital Photography Workflows. Dan Chicago külvárosában él feleségével, Kathy-veL
Köszönetnyilvánítás Stacy Cates: Szeretnék köszönetet mondani barátaim, Allison Lemke, Rebecca Garrett és Shelly Eastman hűségéért és támogatásáért, amit e könyv írása során tanúsítottak, valamint Berry College-nek, aki lehetőséget teremtett rá, hogy bővítsem az ismereteimet az Adobe Photoshopról, és az NAPP-nek (National Association of Photoshop Professionals), akik folyamatosan tanulási lehetőséget és kreatív ösztönzést nyújtottak
Külön köszönet jár az alábbi a könyvhöz:
művészeknek/fotográfusoknak,
akik felajánlották a
műveiket
Simon Abrams Brad Barker, 706-766-5158,
[email protected] Christopher Angel Alasa, 404-869-6637,
[email protected] AJ Grier, www.theharleyartist.com,
[email protected] Bobby Delane Poole, 706-266-8788,
[email protected] Rod McClain, www.rodmcclainphotography. net Will Cates The Library of Congress és Caro! Highsmith, the Caro! Highsmith Collection Simon Abrams: A következőknek szeretnék köszönetet mondani a támogatásukért, bátorításukért és arniért segítettek megőrizni a józan eszemet, rniközben a könyvön dolgoztam:
Christopher Hayes- te vagy az én hősöm, és még mindig olyan akarok lenni, mint te, amikor felnövök. Evan Korth - köszönöm a lehetőségeket és a kitárt ajtókat. Harfen.ists - a Wii-éjszakákért. K-Dog Coffee Shop- amiért mindig volt jeges kávé és répatorta. Munkatársaim a Deutsch, Inc.-nél- a világ legnagyszerűbb vezérszurkolói. Az egész családomnak köszönöm a támogatást - ti vagytok a legjobbak. Dan Moughamian: Elsősorban feleségernnek, Kathy-nek szeretném megköszönni a türeimét és a szeretetét; a szüleirnnek a lehetőségeket és a támogatást, amit az évek során kaptam tőlük; Lennek és Mike-nak, amiért segítettek egy barátnak, hogy elérje a céljait; Briannek, hogy sok mindent megtanulhattam erről az üzletágról (az utazások sem voltak rosszak); szerzőtársairnnak, Staey-nek és Simonnak, valamint Stephanie-nek, Chrisnek, és mindenkinek a Wiley-nál, aki segített összehozni ezt a könyvet - köszönöm a lehetőséget!
Bevezetés Üdvözli önt a Photoshop CS4 Biblia, az Adobe Photoshop programról valaha írt legsikeresebb könyv legújabb kiadása! Minket ért az a megtiszteltetés, hogy a szerzői lehettünk ennek a kiadásnak, de szeretnénk megemelni a kalapunkat a Photoshop Biblia korábbi tiszteletre méltó szerzői, a Photoshop-halhatatlanek csarnokában örök helyet kapó eredeti szerző, Deke McClelland, valamint a Photoshop-guru Laurie Ulrich Fuller és Robert C. Fuller előtt. A Photoshop Biblia hagyományosan a Photoshopcfelhasználók nélkülözhetetlen, átfogó kézikönyve szerte a világon. Nincs még egy Photoshop-könyv, amely ilyen régóta lenne ott folyamatosan a könyvesboltok polcain: tizenhatnál is több Egyesült Államokbeli kiadás, más nyelvekre lefordított kiadások tucatjai, és több mint egymillió nyomtatott példány készült belőle világszerte.
A könyv célközönsége Izgalmas időket élünk az Adobe Photoshop, a világ vezető, az iparágban szabványnak számító és minden unalmat elűző képszerkesztő szoftvere történetében. Meggyőződésem, hogy a Photoshoppal mindig képesek leszünk újabb és újabb dolgokra, és ha bármilyen képszerkesztéssel kapcsolatos feladatot kell elvégeznünk- különösen ha ez a szakmánk - , nagy az esély rá , hogy már használjuk a Photoshopot, de legalábbis élveznénk a használata előnyeit
xii
* Adobe Photoshop CS4 Biblia A Photoshop a felhasznáJók teljes körét lefedi, az otthoni felhasználóktól , akik becses családi fotókat retusálnak, az emblémákat tervező profi felhasználókig, a mozgóképekhez digitális festményeket alkotóművészektől a NASA űrexpedícióinak fényképeit elemző szakemberekig - és a Photoshop még soha korábban nem nyújtott ennyi szolgáltatást, ami könnyebbé, hatékonyabbá, kreatívabbá és vonzóbbá teszi a képekkel való munkát. A Photoshop CS4 Biblia mindezeket szem előtt tartva teljesen megújult, így a program bő vített (Extended) változatát is bemutatja, amely további hasznos szolgáltatásokat tartalmaz a térgrafikákkal, videókkal, illetve tudományos, építészeti vagy geográfiai képekkel kapcsolatos feladatokhoz. Felvállaltuk, hogy ebben a könyvben a leggyakrabban használt szolgáltatások mindegyikét bemutatjuk, de a Photoshop súgófájljainak stílusától eltérően a saját tapasztalatainkat és a véleményünket (legyen az hízelgő vagy lesújtó) is leírtuk az egyes szolgáltatásokról, a hangsúlyt a lényegesebb és hasznosabb vonásaikra helyeztük, és úgy próbáltuk ismertetni őket, hogy a leírás a kevésbé tapasztalt felhasznáJók számára is világos legyen. A tanácsaink remélhetőleg segítenek abban, hogy jobban megértsük a Photoshop működését, és talán ahhoz is ötleteket adnak, hogy új módokon használjuk a programot. Nincs kétségünk afelől , hogy az Olvasó maga is felfedez majd új utakat ennek az úttörő programnak a használatában. Élvezzük hát az utazást a Photoshop világában, amelynek során megtanuljuk, hogy miként tehetjük hatékonyabbá a munkánkat, sajátírhatjuk el a szükséges készségeket, és végezhetjük el, amit szeretnénk - de mindenek felett felfedezzük a Photoshop kreatív lehetőségeit, és közben jól szórakozunk!
A könyv szerkezete A könyvet két kötetre és kilenc
fő
részre osztottuk:
l. kötet l. rész: Ismerkedés az Adobe Photoshoppal ll. rész: Képszerkesztés lll. rész: Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék IV. rész: Görbék, alakzatok és szöveg ll. kötet V. rész: Feljavítás , korrekció és retusálás VI. rész: Festés és különleges hatások VII. rész: Színkezelés és a munkafolyamat VIli. rész: Videók, térgrafikák és műszaki képek IX. rész: Függelékek Az egyes részek több
fejezetből
állnak:
Adobe Photoshop CS4 Biblia _,;·";c..........., ~,M -~
*
l. kötet l. rész Az I. rész (Ismerkedés az Adobe PhotoshoppaD négy fejezete a Photoshop új, CS4-es változatának alapjait mutatja be: 1. 2. 3. 4.
fejezet: fejezet: fejezet: fejezet:
Digitális képek A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével A Carnera Raw munkaterület
ll. rész A II. rész (Képszerkesztés) három fejezetet tartalmaz, amelyek kifejezetten az alapszintű képkezeléssei foglalkoznak. Ahhoz, hogy megtehessük az első lépéseket a képszerkesztés terén, a következő témakörökkel kell megismerkednünk 5. fejezet: Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása 6. fejezet: A hibák visszavonása 7. fejezet: A fájlok mentése
lll. rész A III. részben (Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék) kissé felpörgetjük az eseményeket, és mélyebben elmerülünk a Photoshop világában. A rész három fejezete néhány létfontosságú eszköz használatának bemutatásával bővíti az alapismereteinket: 8. fejezet: Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok 9. fejezet Hisztogramok, szintek és színgörbék 1O. fejezet: Kijelölések és csatornák
IV. rész A IV. rész a görbékről, az alakzatokról és a szövegekről szál. Az itt szereplő három fejezet azt mutatja meg, hogy miként formálhatjuk a vektoros alakzatokat és szövegeket úgy, hogy pontosan az igényeinkhez igazodjanak: 11. fejezet: Görbék 12. fejezet: Vektoralakzatok 13. fejezet: Szöveg
xiii
... .. . . - ,. -..'i,.é)!___ ..-,.·~---- - - 3- ~. '-- ~··--
~C.;}\~'
xiv
* Adobe Photoshop CS4 Biblia ll. kötet
V. rész Az V. rész (Feljavítás, korrekció és retusálás) öt fejezetből áll, amelyek azokat a képszerkesztési eljárásokat mutatják be, amelyekkel a lehető legszebbé tehetjük a fényképeinket, illetve feljavíthatjuk azokat a képeket, amelyekről másképp már lemondanánk 14. fejezet: 15. fejezet: 16. fejezet: 17. fejezet: 18. fejezet:
Világosítás, sötétítés és a kontraszt módosítása Színkorrekciók és színmódosítások Átlátszóság, átlátszatlanság, kontúrok és kollázsok Kép zaj, szemcsézettség, szennyeződés, pixelezenség és fogazott szélek Digitális képek retusálása és helyreállítása
VI. rész A könyv VI. részében a festés és a különleges hatások állnak a középpontban. Az egyedi képek készítését lehetővé tevő eljárásokon és effektusokon négy fejezet kalauzol végig: 19. 20. 21. 22.
fejezet: Festés fejezet: Szűrők és rétegstílusok fejezet: Torzító hatások fejezet: Szöveghatások
VII. rész A VII. rész (Színkezelés és a munkafolyamat) három fejezetből áll. Az itt bemutatott eljárások segítenek a lehető leghatékonyabbá tenni a munkánkat, valamint a dokumentumok színeinek és elrendezésének kezelését: 23. fejezet: Színkezelés 24. fejezet: Tervezés a Webre 25. fejezet: A digitális munkafolyamat áttekintése és az eljárások automatizálása
VIli. rész A VIII. rész címe (Videók, térgrafikák és műszaki képek) önmagáért beszél. A könyv utolsó három fejezete a címben említett témákat tárgyalja: 26. fejezet: Videók 27. fejezet: Térgrafikák 28. fejezet: Műszaki képek
Adobe Photoshop CS4 Biblia
*
IX. rész A IX. és egyben utolsó rész három függeléket tartalmaz, amelyek közül az első a Photoshop által támogatott billentyűparancsokat és fájlformátumokat írja le; a második további, részletesebb információkat tartalmazó forrásokhoz irányít minket, amennyiben egy kérdésünkre véletlenül nem kapnánk választ ebből a könyvből; a harmadik pedig röviden összefoglalja, hogy mit találhatunk a kötet CD-mellékletén. A függelék: Billentyűparancsok , fájlformáturnak és színterek 8 függelék: Szakmai források C függelék: A CD-melléklet tartalma
Hogyan olvassuk ezt a könyvet? Könyvünk igen terjedelmes, ezért elsőre ijesztő lehet, de ne érezzük kötelezőnek, hogy az elejétől a végéig kiolvassuk. Asztali kézikönyvnek szántuk, amelyben egyszetűen fellapozhatjuk a Tartalomjegyzéket vagy a Tárgymutatót, és a kívánt témakört megkeresve rögtön a megfelelő fejezetre vagy éppen alfejezetre ugorhatunk, akkor, amikor szükségünk van rá. Természetesen ha teljesen járatlanok vagyunk a Photoshop világában (a CS4 megjelenése a lehető legjobb pillanat arra, hogy megismerkedjünk a programmal), és némileg elveszve érezzük magunkat, célszerű a könyvet az elején kezdeni. A kötetet asztali kézikönyvnek szántuk ugyan, mindazonáltal a fejezetek nehézsége a sorszámukkal egyenesen arányosan nő. Az I. rész négy fejezete kiváló ugródeszka lehet az újoncoknak ezeket elolvasva megismerkedhetünk a Photoshop munkaterületével, valamint el egendő eszközzel ahhoz, hogy munkához láthassunk, és képesek leszünk megadni a saját, testreszabott beállításainkat, hogy az igényeinkhez igazítsuk ezt a termetes programot. Ne feledjük, hogy a képekkel bőségesen megrakott fejezetek (például a 6., a 14. vagy a 20. , hogy csak néhányat említsünk) eredeti képfájljaihoz hozzáférhetünk a könyv CDmellékletén. A CD-n megtaláljuk a kötet példáiban használt digitális képeket, így elég betennünk a lemezt a számítógépünkbe, és máris kipróbálhatjuk a bemutatott eljárásokat, kísérletezhetünk a fájlokkal, és megtekinthetjük, hogy a szerzők pontosan hogyan készítették el a könyvben szereplő képeket.
xvi
* Adobe Photoshop CS4 Biblia A könyvben használt jelölésekről Könyvünkben figyelemfelkeltő ikonok találhatók, amelyek fontos információkra hívják fel a figyelmet. Az ikonok azok dolgát is megkönnyítik, akik csak végiglapozzák a könyvet, hogy megtudják, mi van benne, és abban is segítenek, hogy ne kalandozzon el a figyelmünk. A jelölések önmagukért beszélnek, de azért elmagyarázzuk, melyik mit jelent. Ez az ikon arra figyelmeztet, hogy amit most készülünk tenni, annak borzasztó következményei lehetnek. Na jó, a "borzasztó" kissé túlzás , mondjunk inkább "nemkívánatost", vagy "kínosat". Szávai jól gondoljuk meg, mit teszünk.
MIICIIIICMIM
Ez az ikon olyan információt jelez, amiről a könyv írásakor úgy éreztem, hogy többé-kevésbé kapcsolódik az adott témához, és szerettük volna megosztani az Olvasóval.
Ezzel az ikonnal a legújabb lehetőségeket, parancsokat, szolgáltatásokat jelezzük. Ha már ismerjük a Photoshop valamelyik korábbi változatát, elég, ha végignézzük ezeket a részeket, és látni fogjuk, mik az újdonságok.
A könyv tele van tippekkel és megoldásokkal. Ez az ikon a különösen hasznos "kerülőutakat" jelzi a Photoshopban alkalmazható jelentősebb megoldásokat sajnos csak úgy találhatjuk meg, ha elolvassuk az egész könyvet.
Ez az ikon jelzi, hogy az adott témával kapcsolatban hol található még információ. Az ikon ennél nem lehetne világosabb, úgyhogy szerintünk nem lesz vele gond.
-
=
Tartalomjegyzék
xviii
* Adobe Photoshop CS4 Biblia
1. fejezet A digitális
* Digitális képek .......................... 3 képekről
.... . ....... .. ........ . . . . . .... . .. . .... ...... 3
A digitális képek szín- és A digitális képek
fő
fényességjellemzői
típusai és
jellemzői
... . .. . ... . . ....... .. . .. 4
. ...... .... . ........... . .... 6
Bitmélység . .. ... .. .... . . .. .. .. .... ..... . ... . .... ... . .. . .. . .. 7 Bitképek és vektorképek .. .. . . ............. . . ... .. ... ..... .... 10 Színmód ...... ......... . . ... .. . ... .. .. ... . ........ . ... . .... 17 Színtér ..... . . ... .. .. .. . . .. . .... ...... . ... . .. .. ... . .. ...... 22 Fájlformátum ..... ... ... .... . . ... ..... . . ... . .. .......... . ... 23 Alacsony és magas felbo ntás ... .. . . .. ... .... ... ...... . ... . .. .. . 26 Képek betöltése a Pho toshopba . . .... .... .. ..... . ... .. ... . . ...... 27 Digitális
fényképezőgépek
Filmszalagos
.... ... .......... . .. .... . .. . .... . ... . 27
fényké pezőgé pek
..... ...... .. . ......... .. . .. . .. .. 30
Lapolvasók .. .. ........ .. .... ..... . .... . . ... . .. . . ... . .. .. ... 31 Az Internet . ..... .. . . . . ... ... . . .. .. . ..... ..... . .. . . ..... . . .. 32 E-mail ...... .... .. .. . ... . .......... . . .. ... . ..... . ........ . 32 Videók ........... ...................... . ... . .. . . ... . ...... 33 A digitális képek tárolása ........ .... . .. .... . . . . . . ... . ...... .... 36 Összefoglalás .... .. ...... . . .. ..... . . ... . ... . .. ......... .. .... 36
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei ............................ 37
A Photoshop munkaterülete- áttekintés ..... ............. ... . ...... 37 Az alapértelmezett munkaterület és az egyéni munkaterületek ... ... .. . 39 A menüsor .............. . .... ... ..... ... .. . .. . . . ........... 40 Az alkalmazáskeret ...... . . ....... . .. ...... . . .. . . ..... . . . ... . 41
Az alkalmazássáv ..... . .. .... . .. . .. . . ... . ... ......... .. .. . ... 46 A vezérlősáv ............. . . . . . .. ...... . ....... . . .. .. ...... . 47 A Tools panel . . .... . ......... .. . .. ... ..... .. . ........ .. .. .... 47 Képablakok ...... ..... .. . ..... ..... . .. .. .. . ... .. .. .... .. ... 49
Adobe Photoshop CS4 Biblia
Fanelek .... .. . ... . ... . .. .. . ......... .. .................... 62 Beállítások ................... . . ... ... . . .. .. .. . .. ............ 65 Általános beállítások ..... .. .. . . .. .. ....... . . .. .. ..... . ...... . 66 A felhasználói felület beállításai .. .... .. ... . ........ . . .... . .. . .. . 71 Fájlkezelési beállítások ..... ...... . ....... . .. . ... . ... . . .... . ... 72 Teljesítménybeállítások . ............. . ... . ...... . .. .. ....... .. 76 Mutatóbeállítások ................ ... .. . .... . .. ... . . . ......... 80 Átlátszósági és színtartomány-beállítások . .... . ...... .. . . . .... ..... 81 Mértékegység- és vonalzóbeálllítások .. .... ..... . .. .......... .... 82 Segédvonal- , rács- és szeletbeállítások ............ .. .. ..... . .. . ... 83 Bővítménybeállítások
...... . ..... .... . . ...... . .............. . . 84
Szövegbeállítások . .. ......... .... . .... ... .... .. . . ... ..... ... 84 A készletek és a
készletvezérlő
.... .... . ... .. ... ..... ......... . ... 86
Minták kijelölése és használata ... .... . .. . ...... .. .............. 87 Minták létrehozása .................. .... .. . ......... ... . . . ... 88 A billentyűparancsok és a menük testreszabása ... .... .. ... .. .. .. . . .. 89 Eszközök .. . .. ..... ........ . .. ...... .. . .... .. . .. .... ... . . ... . 91 A Move eszköz ............................ . . ... . . . . ... . ..... 93 Kijelölőkeretek
.... ... . ........ . ... ... ....... .. . . . . .. ... ..... 93
Lasszók ... .. ..... ...... .. . ...... .................... . ..... 94 A Quick Selection és a Magic Wand eszközök ........ . ........ . .... 94 A Crop eszköz ..... ....... ..... .. . . ..... .. ... ... .... . .. . .. . . 95 A Slice és a Slice Select eszközök .............. .. . ... .. ...... ... 95 Az Eyedropper eszköz ... . . .............. .. .... . . ..... . ....... 96 A Color Sampler eszköz ......... ... .. ... . ..... .. . .... ......... 96 A Ruler eszköz . ..... .. ..... . .. . .. . .. . ... . ............ . ..... . 96 A Count eszköz .. . ... . ........ .. . .... . ......... . . .. . . . .... .. 97 Javítóeszközök ........... . .............. ... . ..... ...... . . . . . 97 A Red Eye eszköz ........ . .. .... . ........ .. . .. . ... . . ........ 98 A Brush eszköz ... ......... .. .. .. . . . . ... ....... .. .. . . ... . ... 98 A Pencil eszköz ................................ . ............ 99 A Color Replacement eszköz ..... . . ... . ...... .. ......... . .... . 100 A Clone Stamp eszköz ...................... . ................ 100
*
xix
XX
* Adobe Photoshop CS4 Biblia A Pattern Stamp eszköz .. . .. ... . .. .... .. . ... . .. . . .. . . ....... . 101 A History Brush eszköz .... . . ...... . .. . . .. . .. .. ... . ... .. ..... 101 Az Eraser eszköz .. .. .. ..... ... .. ... ... .. .. . . . . ... .. ... . .. . . 101 A Background Eraser eszköz .......... . ....... . .. . . ... . ... . ... 102 AMagic Eraser eszköz ..... . ...... . .... .............. .. .. . ... 102. A Gradient eszköz ....... ...... ... ... .. ..... ... ....... ...... l 02 A Paint Bucket eszköz ....... ......... . ... . ... . ... . .......... 103 A Blur, Sharpen és Smudge eszközök ........ . . . .. ........ .. .. . . 103 A Dodge, Burn és Sponge eszközök . .. .. . . . .... . . ... ........... 103 A Pen eszköz ...... . .. . ....... . .. .... . ..................... 104 Szövegeszközök .. . . .. . . ... . ... .. .. .... . .. . ... . ....... . ... . . l 06 Kijelölőeszközök
........... .. . .... .... . . .. . ..... . . . .. .. ... . 107
A Line eszköz és az alakzateszközök .. .. . ... . . ... ..... ... ....... 107 A 3D-eszközök . .......... . .... ..... . . . ....... . ....... . . .... 108 A Hand, a Rota ti on és a Zoom eszköz .. . . . .. .... . .. .. .. .. .. . . ... l 08 Előtérszín
és háttérszín . . .. . .... .. . . .. . ....... . . . . . .... . .. .. .. 109
Képernyőmódok
. ... . . ...... . .......... . ... .. .... ..... . ... . 110
Összefoglalás ..... . ... . ... .... ..... . ......... ..... . .. . ... ... l l l
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével .................. 113
Képek megkeresése és megnyitása ........................ ....... 114 Fényképek betöltése digitális
fényképezőgépről
.. ...... . ... .. ..... 116
Fényképek halmozása ......... . .. .... ..... . ........... ...... 118 Címkék és értékelések elhelyezése ... . .... ... . ... .. .. . ... . ..... 120 Képfeldolgozás ....... . ..... .. . . ........... ... . ... . ... . ... . 121 Leíró és
kereshető
információk hozzáadása a képekhez ....... ...... .. 121
A Metadata panel ..... . . . . .. ... .. . . . ........................ 122 A File Info ablak .................... . ..... . ................ 123 Metaadat-sablonok használata . .. .. .. ........ .. .............. . . 125 Kulcsszavak használata ......... ... .. . .............. .. ... . ... 126 Képgyűjtemények
rendszerezése ............... ..... . .......... . 127
Gyűjtemények
.............. .... . .... .. .. .. .... . ... . ....... 128
Adobe Photoshop CS4 Biblia
Intelligens
gyűjtemények
*
xxi
.. .... .. ..... . ... ... . ... . .. . .. . ... ... 128
Bemutatók készítése ............... . .... .. . .... . ........ .. .... 129 Az Output munkaterület használata . . .. . . . . . . . . ... .. ... . ..... . .. 130
Képkötegek feldolgozása és az
ismétlődő
feladatok kivitelezése .. .... . 133
Több kép kötegelt átnevezése .... . . .. . . . . ... .. . . . . . ... .. . . ... . 134 Több kép feldolgozása .. . . . ..... ..... . ........ .. ... . . . .... . .. 135 Összefoglalás .... . . . . . . .. .. . .. . .. .... . . ... .... ...... . .. .. . .. 141
4. fejezet
* A Carnera Raw munkaterület
............ 143
A RAW formátum .... .. .. . ... .. . . .. .. . . . . . .. .. . ... . .... . .... . 144 A DNG formátum . . . . . . ..... . . ... ... . .. ...... . . . ...... . . . . . . 146 A Carnera Raw párbeszédablak .. ... ...... .. . ... . . . ....... . .. . ... 147 Az Adobe Carnera Raw használata ... . .. . . .. .. . . . . ..... . .... . . . . . 150 RAW, JPEG és TIFF formátumú képek beolvasása ..... . .. . .. . .. ... . 150 Több fénykép feldolgozása . . . . .. .. .... . . . . ... . . . ..... . . . ..... 150 Képjavítási beállítások . . . ...... . ...... . ... . . . . ...... . ........ 152 Összefoglalás . . ... . ... . ... .. ...... . ... .... ..... . .. ... .. . .... 173
~·~~ ~-[r!~*~ct::~IS!pszerkesztés 5. fejezet
175
* Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása ............. 177
Új kép születik . ....... . .... . ............... . ....... . . . ...... 178 A mértékegységek és a vonalzák beállítása ... . .. . .. . . .. . . .. . . ... . 180 Új kép létrehozása ... . ... . ... . .. . .. ... .. .. . . ... . . .. . . .. ..... 181 Képek megnyitása ..... .. ..... . ...... . ...... . . . ... .. .. . ....... 184 Képek elhelyezése és beillesztése . .... ........ . ... .... .. .. .. . . . .. 189 Képek átméretezése .. . . . .. . ... .. ... . . . .... . .. .. . .. .. ..... ... . 194 Kép egy részének átméretezése .. . ... .... . ...... . .. ... .... ... .. 196 A rajzvászon átméretezése ... . . ..... . ... . . . .... . ...... . ...... . 198 A rajzvászon méretre vágása . . ......... . .... . . . . . . ....... . ... . 199 Összefoglalás ......... . . ........... . ...... . ......... . ....... 200
,~
xxii
* Adobe Photoshop CS4 Biblia 6. fejezet
* A hibák visszavonása
.................. 201
Az Undo parancs .......... . .... .. . ... .... .. ........ . ......... 201 A Revert parancs ...... .. . .......... . .. . .... ... ... ... .. . .. .. .. 202 A History panel . ..... . ...... . . .. . .. . ... . ... . ... . ... . ... . ..... 203 Előzményállapotok
.... ... . .. .... ......... . ... . ... . ... . ..... 204
Pillanatképek .......... . ...... . ... . . .. . ..... . .. .. .. .. . . .. . . 205 A History Brush eszköz .. . . . ... .. ............................ 207 A Photoshop beépített visszavonási
lehetőséggel rendelkező
részei ..... . 208
Párbeszédablakok . .. ...... . ... . ........ . ..... . ..... . ....... 208 Maszkok ............... . .. .. . ...... . ...... . ... . .. ... . . .... 208 Korrekciós rétegek . .. . ....... . . . . .. . . . .. ........ ........ .. .. 209 Rétegszedők
............ . ....... . .. . ............... . ....... 211
Intelligens objektumok .. .................... . ... . ... . .... . .. 214 A Crop és a Reveal All eszközök .. .. .. .. . ... . ...... . .... . ... . .. 216 Összefoglalás ... .. .... . ... . ......... . . .. . ......... ... . ..... . 217
7. fejezet
* A fájlok mentése
...................... 219
Fájlok lemezre mentése . .. ....... . ............... . ............. 219 Fájlkezelési beállítások . ..... . . .. . ... . ... . . ......... . .. . .. ... .. 220 A mentési parancsok ............................... .. .. ..... .. 222 A Save for Web & Devices parancs .. ... ... . .................. .. .. 224 A fájlformátumokról .. . ... . . . ... . ...... . . .... . .... ... .... . . . .. 225 PSD - a Photoshop saját formátuma . . .......... .. .. . . . ... . ..... 226 A legfontosabb formáturnak . . .... . .... .. .. . . . ... . ... . ........ 228 Különleges
rendeltetésű
fájlformáturnak . . ... . ...... ........ . . ... 232
Photoshop Raw .......... . ............. .. ...... . . . ......... 242 Fájlok mentése a Carnera Raw
bővítményben
... . ... . . .. . ... . ... . ... 245
Összefoglalás . .. .. .. .. . .. . ... . .......... . ... . ... . ... . ... . ... 246
Adobe Photoshop CS4 Biblia
*·színgörbék Rét~gek,;.~iiel~!és.e~-~ -. ~~~~9rn.~~;.~~{:i.~,';~~~:~~~~ ·'-.-- 247 ;·"'( :.13· '
:; llL -rész
*
.--
8. fejezet
-~~-
,-
' · ... :.,,.,._,,_.
•
--:;'•-.,;.;.",._Át~-~
-
:~:,>
•
.
".
v .. ·--···'
....
·'<· ......
::-~:·>~i&;.%>1 ~}~,;~:'~·· -
-~~-;~ •• ~!l':-.--.~--:f1 .. ,.;.~.. -Hr-,i~
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok ............... 249
Rétegek használata ...... ..... ...... .... ..... .. . .. . ........... 249 Képek vagy képrészletek külön rétegre helyezése .. ..... . .. . . .. . ... 253 Rétegeken
elhelyezkedő
képek átméretezése ....... . ... ..... . . ... 257
A Layers panel . ... ..... .. . ..... ...... .. . .............. . .... 261 A Layers panel menüje .... . ... .. . .. .. .... . .......... . ........ 266 A Layer menü . ...... . .............. ..... ........ .... . ..... . 267 Rétegmaszkok .................. . ...................... . .. .. . 269 A Masks panel .. ..... . . .. ... ............ . . . . ...... .... .. . . . 273 Korrekciós rétegek ... .. .. . . .. ............ .. .. . ... . .... . . ..... 274 Az Adjustments panel ... .. ..... . .. .. .. ...... .. ... . ........... 279
Rétegstílusok .... . ..... . . .... ... .. .... ...· .. . . ..... . .. . ..... 291 Keverési módok . ......... ... ...... .. ... . . .......... . . .... . .. 293 Intelligens objektumok ....... .. .......... . .. . ..... .. .. . ...... . 296 Képhalmok .... ... . . ... .. .. . ..... ... ................. . ...... 297 Összefoglalás ................ . ... .... : .... . ...... . ..... .... . 299
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
...... 301
Hisztogramok ............................ . ............. .... . 302 Helyes hisztogramok .. ..... ..... . ....... . .... ...... ......... 303 A Histagram panel .................. . ... . ... .. . ..... .... .... 304 Szintek .... .. . ..... .. ... . .... .. . . .... ..... ... ............ . . 307 A Levels párbeszédablak ... ... ....... . . .. . .......... . .. . ..... 307 A szintek használata ... .. .... . . . . . .. . ... . . .......... . .. .... .. 309 Színgörbék ...... .. ......... .. . .. . . .... .. . ... . . .. . .... . ..... 316 A Curves párbeszédablak . ...... . . ... .. .. .. . .... . . ............ 317 A színgörbék használata ..... . ... . .. . ...... .. ........ . . . . . .... 321 Összefoglalás . .... . ... ..... . ... . .... ...... . . ... .. . .... . . .... 327
';."!'";'{i
·· ~ ~
xxiii
xxiv
* Adobe Photoshop CS4 Biblia 10. fejezet
* Kijelölések és csatornák
Alapvető kijelölőeszközök
Kijelölőkeretek
és
lehetőségek
............... 329
..... .. ........ .......... 330
.. . . . . . . .... ...... ...... ... .. .. ... ... . ... . . .. 330
Lasszók ......... . ...... . ............... .... ....... . .. . . .. 336 A Quick Selection, Magic Wand és Color Range eszközök ..... .... . . . 340 A kijelölések finomítása . .. .. . .... . . ... ..... . ... . .. .. ... .. ..... 347 Refine Edge ... .. ............ . ... . .... . .. . .. ... . ... .. ..... . 347 A Select menü ............. .... .............. ..... . ... ..... 351 Tudnivalók a csatornákról ........... .. .. . . . . . .... ... . . ... . ..... 355 Alfa csatornák ........ . .......... . . .. .... ....... . ....... . . . 355 Összefoglalás .. .. . .. . ... . ...... . ........... . . .. . . ...... . . . .. 363
[fy:~r~sz
:· * Görbék, alakzatok és szöveg 365
11. fejezet
* Görbék .. ............. . ............. 367
Ismerkedés a Bézier-görbékkel .. ... .... .. .. . . ..... .. .. ...... . ... 367 A görbék meghatározása és a vektoreszközök ... . ......... . . .. . .... 369 A Photoshop görbéit boncolgatva ....... . . . ........ .. .. . ....... 369 A vektoreszközök és az általuk kínált
lehetőségek
...... ........ . . . 373
A tollak és a görbeválasztó beállításai .... .... ... . ... . .. .. ..... .. 374 Vektorgörbék létrehozása ........ ..... .. . . . . ... .... .. . .... ..... 381 Egyszerű
nyitott és zárt görbék létrehozása .... . . . . . ...... . . ... . .. 381
Összetett görbék létrehozása .. . .... ...... . .. ... .......... .. ... 384 Görbék szerkesztése ... . ..... .. .... .. .. ... .. .. . ... .. . . . . . ... 391 Görbeszakaszok elhelyezése és igazítása . ...... . . . . . . .. . . .... ... . 395 Körvonalazott és kitöltött görbék . .... . ... ... .. ... . .. . . .. . ...... 396 Görbék használata kijelölésként .. ..... . ........... . . . . . ... . . ... . 398 Görbekijelölések létrehozása .... . . . .... . . .... . .. . ... . ....... .. 399 Görbéből
alfa csatorna ............. .. ........................ 400
Görbék megosztása dokumentumok és alkalmazások között ... .. .. .. 401 Összefoglalás ........... . .... .... ...... . ... . . .. . .... .. ...... 402
Adobe Photoshop CS4 Biblia
12. fejezet
* Vektoralakzatok ...................... 403
A vektoralakzat fogalma .... . ... . .. . . . . .. .... .. . .. . .. . ......... 404 A vektoralakzatok kezelése .. ........ . .. . ..... . . . ............ . .. 405 Vektoralakzat-rétegek létrehozása ....... . ... . . . . . . .. . . . . . . . .... 406 Az alakzatréteg beállítási
lehetőségei
....... .. . . .. . . . ... . . . .. . ... 407
Vektoralakzat-rétegek szerkesztése ..... . .. , .......... . . . . . ..... . . 413 Vektoralakzat-minták használata .. . ....... . . . ... . . . . . . .. ......... 415 Egyedi alakzatok létrehozása . .. . . . ..... . . . . ..... . . ........ . .... 417 Alakzatminták létrehozása ..... . ....... . ...... . ...... . ........ . . 418 Összefoglalás ... . ... . ... . ... . .... . ........ ......... . . . . ..... 420
13. fejezet
* Szöveg
............................. 421
Szövegbevitel .. . .. ..... .. . . . . . ... ...... . . .. . ... . .... .. ...... 422 Szöveg szerkesztése ... . ........... . .... .... .. . .. . ...... . ... . . 423 Szövegeszközök ....... . ................. . ... . ...... . .. . .. . .. 426 Egysoros szövegek ............. . ........ . . . . . . ... . ... ... . .... 427 Bekezdésszövegek .. ... ... . . . .. . . ... . ... . .... . ..... . .. . ...... 428 A Type eszköz
vezérlősávja
.... . ........ . ... .... .... . .. .. ..... 429
A Character panel ..... . ... .... . .. .. . ... ... .. . .. . ...... . .... 430 A Paragraph panel . ..... . ... .... .. . . ............. . .......... 442 Görbére írt szövegek ................. . ............. .. . ... .. . . . 448 Nyitott, hullámos görbére írt szöveg ..... .. .... . .. .. ..... . .. . ... 449 Körre írt szöveg .... . .. . .. .. . ... . ... . ...... . ...... . .. . .. . ... 450 Szöveg zárt alakzat belsejében .. . ...... . ... . ...... . .. . ....... . . 452 Szöveghajlítás ........... . .. . .......... .... .... .. ........... 453 Szöveg intelligens objektum belsejében .... ~ ..... .. ...... .. .. . .. . 454 Szöveg rétegstílusokkal ........ . . . . . . . . . ... .... ... . .. . .... . . ... 458 Vektoros és bitképes szövegek . . . ....... . .. .. ...... . ............ 463 Összefoglalás ...... . ..... . . . ..... .. .... . .... . .. . .. . . . .. . . . .. 464
Tárgymutató ................................... 465
*
XXV
Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
z
* * * *
1. fejezet:
Digitális képek 2. fejezet: A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei 3. fejezet: Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével 4. fejezet: A Carnera Raw munkaterület
* * * *
Digitális képek
FE:f,ET
A filmtekercs és a papírkép még nem tűnt el nyomtalanul a múlt ködében, és remélhetőleg mindig lesz hely ezeknek a szeretett képhordozóknak a számára. Az embernek azonban vannak bizonyos ellenállhatatlan késztetései - nem utolsósorban az, hogy mindig a kényelmet keresi. A digitális képek azonnali kielégülést nyújtanak, és ennek, valamint a minőségük javulásának köszönhetően ma már az ilyen képek számítanak a szabványnak. Az új technológia kényelmének ára az a kényelmetlenség, hogy új dolgokat kell megtanulnunk Szerencsére a képek tetszerőssége - és persze annak az izgalma, hogy tetszés szerint rosszalkodhatunk a barátainkról készült képekkel- jelentéktelenné teszi ezt a kényelmetlenséget. Mi több, egyesek szerint szórakoztatóvá.
A digitális
képekről
Digitális képeket számos fájlformátumban menthetünk - például JPEGként vagy TIFF-ként -, de ezeknek a fájlformátumoknak is különböző típusai léteznek. Ebben a fejezetben a digitális képek jellemzőiről és típusairóllesz szó, így aztán megtanulhatjuk, hogy miként készíthetünk különböző célokra olyan képeket, amilyeneket szeretnénk.
1.1. ábra Itt egy kép egyes képpontjait jelnagyítottuk, hogy láthassuk
őket
* * * *
A fejezet tartalma: A digitális képekről
Képek betöltése a Photoshopba A digitális képek tárolása
* * * *
4
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Először
is lényeges tudni, hogy minden digitális kép képpontokból (pixelekből) áll, amelyek általában négyzet alakúak, és ezek a képpontok írják le a kép színeit és fényességszintjeit Ha látni szeretnénk egy kép önálló képpontjait a monitoron, nagyítsuk fel a képet, úgy, ahogy az 1.1. ábrán látható, és nézzük meg.
A digitális képek szín- és
fényességjellemzői
Arnikor a digitális képek típusairól tanulunk, a lenti fogalmakkal kell tisztában lennünk: •
•
•
•
•
~
Tónustartomány (vagy dinamikus tartomány). Ez a kifejezés a képen található sötét-világos
értékek tartományára utal, amelyeket általában árnyékoknak, középtónusoknak és csúcsfényeknek (fényfoltoknak) hívnak. Azok a képek, amelyek nem csak egy kisebb tartományt, hanem az összes vagy a legtöbb lehetséges tónust tartalmazzák, rendszerint részletgazdagabbnak tűnnek, és azt mondjuk róluk, hogy nagy tónustartománnyal vagy dinamikus tartománnyal rendelkeznek. A tónust szintnek vagy intenzitásnak is hívják. Fényerő, fényesség, fényerősség, luminancia. Ezek a kifejezések a sötét és világos tónusjellemzőkre utalnak, szemben a színjellemzőkkeL Ezeket a jellemzőket úgy képzelhetjük el, mint amelyek a képet úgy írják le, mintha annak a színeit fekete, szürke és fehérárnyalatokra alakítottuk volna át. Színezet (vagy színárnyalat). A színezetet a szín neve - például vörös , narancs vagy zöld - azonosítja. Egy szín világossága vagy sötétsége nem azonos a színárnyalattaL A színárnyalatot a szabványos színkeréken elfoglalt helye alapján határozzuk meg, és egy 0° és 360° közötti fokszámmal fejezzük ki. Szín. A Photoshopban a szín sokszor a színezetre utal, ami nem azonos a sötét vagy világos tónussaL Gyakran mondunk például ilyesmit: ,,A szín jó ezen a képen, és nem szükséges változtatni rajta, de a fényességét módosítani kell. " Néha azonban a szín kifejezést a színjellemzők összességére - a színárnyalat, illetve a szín világosabb vagy sötétebb összetevőinek együttesére -használjuk, vagyis az a mondat is helyes, hogy "A szöveghez egy sötétebb kék színt fogok használni" , és azt jelenti, hogy "Ugyanezt a kék színt használom majd a szöveghez is, csak kisebb fényerővel " . Telítettség. A szín (vagy chroma) erejét vagy tisztaságát jelenti. A telítettség tehát a színárnyalat mennyiségét jelképezi a színen belül a fekete, szürke vagy fehér mennyiségéhez képest. Ha a szín fekete vagy szürke árnyalatokat tartalmaz, sötétebbnek, illetve tompábbnak tűnik , rníg ha fehér van benne, világosabb, pasztellesebb hatást kelt. Ha a színben nincs fekete , szürke vagy fehér, csak a lehető legtöbb az adott színárnyalatból, akkor a szín teljesen telített, tehát tiszta, élénk színt kapunk. A Photoshopban a színt néha - a színárnyalatot vagy színezetet pedig mindig tekintik a kép sötétségétől vagy világosságátóL
~ különbözőnek
1. fejezet
* Digitális képek
Színezet, telítettség és fényesség A Hue (színezet vagy színárnyalat). Saturation (színtelítettség). Brightness (fényerő vagy fényesség). vagyis HSB színmodell nem olyan színmód. amelyet egy képhez rendelhetünk a Photoshopban. hanem a színösszetevők elrendezésének egy hasznos módja. A HSB modell jól megvilágítja a színezet. telítettség és fényesség kifejezések jelentését. Ebben a modellben a színezetet egy oc és 360c közötti fokszámmal adjuk meg. amely megfelel az árnyalat színkeréken elfoglalt helyének; a telítettséget egy O (telítetlen, színárnyalat nélküli) és 100 (a színárnyalatból a lehető legtöbbet tartalmazó) közötti százalékértékkel fejezzük ki; míg a fényességet egy ugyancsak O százalék (a lehető legsötétebb) és 100 százalék (a lehető legvilágosabb) közötti értékkel. 0 !360
R
270
90
A színeket és a hozzájuk tartozó tokot a színkerék (lásd alább) mutatja: R mint Red (vörös). Y mint Yellow (sárga). G mint Green (zöld). C mint Cyan (cián vagy zöldeskék). B mint Blue (kék) és M mint Magenta (bíbor). A zöldeskék 180, a sárga és a zöld 90. míg a vörös O vagy 360 foknak felel meg.
A Photoshopban a színek meghatározásának egyik szokásos eszköze a Color Picker (Színválasztó). amelyet c a következő ábrán láthatunk. Ezt az eszközt úgy érhetjük 180 el. hogy a Tools panelen az előtérsz í n négyzetére kattinA szabványos szfnker·ék tunk. A szín-mintavételező HSB részében a H értékét 180 fokra állítottuk. am i - ahogy a színkeréken is láthatjuk - a zöldeskék színt határozza meg; az S-t 100 százalékra. tehát a legnagyobb színárnyalat-mennyiséget adtuk meg; míg a B-nek szintén a 100 százalék értéket adtuk. ami a legnagyobb fényerőnek felel meg. Ezekkel az értékekkel egy olyan színt választottunk ki. amely a cián t iszta. élén k változata. A kiválasztott színt a szí nmezők ab lakában (a Color Picker párbeszédablak bal oldalán található nagy panelen}, a jobb felső sarokban láthatjuk kijelölve. Color Picker (Foreground Color)
E--- -! ··-j
l l~ ( . . curr~nt
Ca ncel
)
( Add To Swatches ) (
Color Ubra rie s )
f86l J b: 1~2 l
O L:
Q a: 1-83 Q
c:f78ljji M:
[Q_ J%
v I ~_J % K:
IO:'J%
Színez et-, telítettség- és f ény ességértékek (HSB) beállítása a Color Picker ablakban
5
6
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A digitális képek fő típusai és
jellemzői
Tekintsük át a digitális képek fajtáinak és •
jellemzőinek alapszintű
leírását:
Bitmélység. Minél nagyobb egy kép bitmélysége, annál több színt vehetnek fel
a képpontjai, vagyisannél több színt és fényerőfoko zatot tartalmazhat a kép. Bitkép (raszterkép) és vektorkép. A bitképek vagy raszterképek részletességéta bennük található képpontok száma határozza meg, tehát minél több képpontot tartalmaz egy bitkép, annál több részlet látható rajta. A vektorképek részleteit ezzel szemben matematikai számításokon alapuló alakzatok és vonalak adják, tehát a részletességük nem függ a képben található képpontok számától. • Színmód. A képek színmódja adja meg , hogy a kép a színek melyik alaphalmazából épül fel. A színes képek ilyen színalaphalmaza az RGB (Red, Green, Blue, vagyis vö rös, zöld, kék), illetve a CMYK (Cyan, Magenta, Yellow, Black, vagyis zöldeskék, bíbor, sárga, fekete; a Blacknek aK betű felel meg a színmód nevében). A színeket az egyes színmódokon belül a saját színcsatornájuk tartalmazza. A színcsatornákat a Channels (Csatornák) pauelen tekinthetjük meg.
•
A Channels
panelről
a 10. fejezetben olvashatunk
bővebben .
Színtér, színprofil, gamut. A színeknek az egyes színmódokat (például RGB vagy CMYK) felépítő alaphalmazán belül a színeknek különböző kombinációi léteznek. Ezekre a részhalmazokra olyan színpalettákként gondolhatunk, amelyeket azért választunk ki egy kép számára, hogy az a végső rendeltetési helyén tetszetősebb legyen. • Fájlformátum. A képek különféle rendeltetési helyei - például más prograrnak vagy a számítógép képernyője - a szoftver nyelve vagy az eszköz tulajdonságai miatt adott fájlformátumokat követelnek meg. Széles körben használt formátum például a JPEG és a GIF, amelyeket általában weboldalakon történő megjelenítéshez, illetve a TIFF, amelyet többnyire kiadványtervező programokban és nyomtatáshoz alkalmaznak.
•
A Bitmap vagy bitképes színmód (erről az olyan képek esetében beszélünk, amelyek kizárólag fekete, illetve fehér színt tartalmaznak, szürkeárnyalatok és színek nélkül) nem ugyanaz , mint a bitkép vagy raszterkép képtípus (tehát azok a képek, amelyeknek a részletességét az általuk tartalmazott képpontok száma határozza meg). Nem minden bitkép Bitmap színmódú.
----------·--------~
1. fejezet
* Digitális képek
Bitmélység A bitmélység megtekintéséhez, illetve megváltoztatásához az Image, Mode, Bits/ Channel (Kép , Mód, Bit/csatorna) menüpontot kell választanunk. Minden digitális kép képpontnak nevezett összetevőkből áll. A képpontok eltérő mennyiségű információt tartalmazhatnak, amelyek leírják az adott képpont színét (szín alatt itt a színezet és a világosság kombinációját értjük). Minél nagyobb egy kép bitmélysége, annál több információt tartalmazhat és annál több színt vehet fel minden benne levő képpont. Ebből következik, hogy minél nagyobb egy kép bitmélysége, annál több színt és fényerőfokozatot tartalmazhat a kép (lásd az 1.1. táblázatot). A bitmélységet bpc-ben (bits per channel, bit/ csatorna) mérjük: •
1 bit/csatorna. Egy l bit mélységű kép képpontjai csak két lehetséges értéket vehetnek fel: feketék vagy fehérek lehetnek. A Bitmap színmódú képeknek egy csatornájuk van, és fekete, illetve fehér képpontokat tartalmaznak. A Photoshopban nem választhatunk l bit/ csatorna beállítást, de a Bitmap módú képek l bpc bitmélységűek.
8 bit/csatorna. A 8 bit mélységű képek csatornánként 2", vagyis 256 értéket vehetnek fel. Egy 8 bpc bitmélységű, Grayscale (szürkeárnyalatos) kép képpontjai csak feketék, fehérek vagy szürkék lehetnek (ez utóbbi különböző árnyalataival). Mivel a Grayscale módú képeknek csak egy csatornájuk van, az ilyen képek a bitmélységüktől függetlenül csak 256 színértéket kaphatnak. Ezzel szemben egy 8 bites RGB módú kép rnind a három (vörös, zöld és k_é k) színcsatornája 256 féle éttéket vehet fel, és mivel az RGB képek minden képpontja tetszőleges keveréke lehet az említett három színnek, a 8 bites RGB képek 16 777 216 (256 x 256 x 256) színt tartalmazhatnak • 16 bit/csatorna. A 16 bit mélységű képek csatornánként 2 16 , vagyis 65 536 értéket vehetnek fel. • 32 bit/csatorna. A 32 bit mélységű, más néven HDR (high dynamic range, nagy dinamikus tartományú) képek csatornánként 23\ vagyis 4 294 967 296 értéket vehetnek fel.
•
1.1. táblázat A Photoshop korlátai 8 bpc bitmélység felett 16 bites képek 32 bites képek A Bitmap, a Duotone és Csak az RGB és a Grayscale módok használhaták az Indexed Color módok nem használhaták Az Art History Brush eszköz nem használható.
Egyes színkeverési módok nem használhaták
A Variations képkorrekciós Az Image, Adjustments menü egyes parancsai nem érhetők el. eszköz nem használható.
7
8
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
1.1. táblázat A Photoshop korlátai 8 bpc bitmélység felett 16 bites képek 32 bites képek Egyes szűrők nem alkalmazhatók.
Egyes
szűrők
(fo~ytatás)
nem alkalmazhatók.
Csak a következő formátumokban menthetünk: Photoshop (PSD, PSB), Radiance (HDR) , Portable Bit Map (PBM), OpenEXR TIFF Az Image menü egyes
lehetőségei
csak részben használhaták
A Layer menü egyes parancsai nem használhaták A Select menü egyes parancsai nem használhaták Az eszköztár egyes eszközei nem használhaták
A 8 bpc bitmélységű RGB képeket néha 24 bites képeknek hívják (8 bit x 3 csatorna = 24 bit adat képpontonként), ami zavaró lehet, mert előfordulhat, hogy egyes 8 bpc bitmélységű RGB képekre 8 bites, rníg más ugyanilyen képekre 24 bites képekként hivatkoznak. "'Ma
A 32 bpc bitmélys égű HDR képek a látható világ teljes dinamikus tartományát lefedhetik, nem úgy, mint az alacsonyabb bitmélységűek , amelyek annak csak egy részét tudják megjeleníteni. A HDR egyik előnye , hogy a fénymennyiség beállítása ugyanazt eredményezi, mint az expozíció beállítása fényképezésnéL Az elmosádások és más valós megvilágítási hatások valósághűen festenek a HDR képeken. A mozgóképek, a térgrafikák és a professzionális fényképek világában gyakran használnak HDR képeket. A HDR képek olyan fényerőszinteket is tartalmaznak, amelyeket egy szabványos manitor nem képes megjeleníteni, ezért a Photoshop lehetővé teszi, hogy a View, 32-bit Preview Options (Nézet, 32 bites előné zeti beállítások) menüponton keresztül meghatározzuk, hogy a képernyőn milyen előképet szeretnénk a HDR képekről. A Merge to HDR (Egyesítés HD R-ré) parancs segítségével több, kü l önböző expozícióval készült fényképből hozhatunk létre HDR képeket, így érve el azt a nagyobb dinamikus tartományt, amelyet a 32 bpc bitmélységű képek tesznek lehetővé . Ahhoz, hogy több képet HDR formátumban egyesítsünk, a végrehajtanunk:
következő
lépéseket kell
1. Válasszuk a File, Automate, Merge to HDR (Fájl, Automatizálás, Egyesítés HDR fájlba) menü pontot. 2. A Merge to HDR párbeszédablakban kattintsunk a Browse (Tallózás) gombra, jelöljük ki a kívánt képeket, majd kattintsunk az Ope n (Megnyitás) l ehetőségre .
1. tejezet
* Digitális képek
3. Ha kézben tartottuk a fényképezőgépet , amikor a képeket készítettük, válasszuk az Attempt To Automatically Align Source Images (Kísérlet a forrásképek automatikus igazítására) l ehetőséget. 4. Kattintsunk az OK gombra. 5. Adjuk meg a nézetbeállításokat a mínusz vagy plusz (nagyítás, illetve kicsinyítés) gombokra kattintva, vagy válasszunk egy százalékértéket vagy módot az előkép alatti lenyíló listábóL 6. (Nem kötelező) A filmszalag bélyegképei alatt látható jelölőnégyzetek be- és kikapcsolásával adjuk meg, hogy mely képeket szeretnénk egyesíteni. 7. Válasszunk egy bitmélységet a Bit Depth (Bitmélység) listábóL Ha azt szeretnénk, hogy a végső kép az egyesített képek teljes dinamikus tartományát tárolja, válasszuk a 32 Bits/ Channel (32 bit/csatorna) lehetőséget. 8. A hisztogram alatti csúszka mozgatásával tekintsük meg az egyesített kép előnézetét (ezzel nem törlünk semmilyen képi adatot). Az előnézet-beállítást a HDR képfájl tárolja, és az alkalmazására akkor ketül sor, amikor megnyitjuk a képet. Ha később módosítani szeretnénk a beállítást, válasszuk ismét a View, 32-bit Preview Options menüpontot. 9. Kattintsunk az OK gombra az egyesített kép létrehozásához. A 32 bpc bitmélységű HDR képeket átalaklthatjuk 16 vagy 8 bpc bitmélységüvé, de a képi információk egy részét így elveszítjük. Azt, hogy mely információkat szeretilénk megtartani és melyeket elvetni, annak alapján kell eldöntenünk, hogy miként szeretnénk, hogy az átalakitott kép kinézzen. Ha egy 32 bpc bitmélységű HDR képet 16 vagy 8 bpc a következő müveleteket kell végrehajtanunk:
bitmélységűvé
szeretnénk átalakítani,
1. Válasszuk az Image, Mode, 16 Bits/Channel vagy 8 Bits/Channel (Kép , Mód, 16 bit/ csatorna vagy 8 bit/ csatorna) menüpontot .. 2. Győződjünk meg róla , hogy a Preview (Előnézet) jelölőnégyzet be van jelölve, és válasszunk egyet az alábbi négy eszköz közül, hogy igazítsunk a kép fényerején és kontrasztosságán, amíg a kép megjelenése és tónustartománya meg nem felel a kívánalmainknak • Exposure and Gamma (Expozíció és gamma). A fényerőt az Exposure (Expozíció), a kontrasztot pedig a Gamma (midtones) - Gamma (középtónusok) - csúszkával szabályozhatjuk Ha elértük a megfelelő eredményt, az OK gombra kattintva véglegesítsük az átalakítást. • Highlight Compression (Csúcsfény tömörítése). A Highlight Compression automatizáltan tömöríti a HDR kép csúcsfényértékeit, hogy azok az alacsonyabb bitmélység által támogatott tartományba essenek. Ha az eredményt megfelelő nek találjuk, az OK gombra kattintva véglegesítsük az átalakítást.
9
1O
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal •
•
Equalize Histagram (Hisztogram kiegyenlítése). Ez ugyancsak egy automatizált esz-
köz , amely a HDR kép dinamikus tartományát tömöríti , miközben igyekszik megőri zni a kép kontrasztosságát Ha az eredményt megfelelőnek találjuk, az OK gombra kattintva véglegesítsük az átalakítást. Local Adaptation (Helyi alkalmazás). A helyi fényerőterületek méretét a Radius (Sugár) csúszkával adhatjuk meg, míg a Threshold (Küszöb) csúszkát mozgatva azt határozhatjuk meg, hogy mennyire kell eltérnie két képpont tónusértékének, hogy e ltérő fényerőterületre kerüljenek. Az igazításhoz a tónusgörbét is használhatjuk A Corner (Sarok) lehetőséget általában célszerű kikapcsolni, hogy a színgörbe egyenletes legyen. (A színgörbék használatáról a ll. fe jezetben beszélünk részletesebben.) Ha elértük a megfel elő eredményt, az OK gombra kattintva véglegesítsük az átalakítást.
A HDR párbeszédablakot megnyitva a Load (Betöltés) gombbal egyéni HDRátalakítási beállításokat tölthetünk be, a Save (Mentés) gombbal pedig menthetjük azokat.
Tippek HDR képpé egyesíteni kívánt fotók készítéséhez • • •
• • • •
Használjunk állványt. Készítsünk legalább öt-hét fényképet. hogy megragadjuk a téma dinamikus tartományát. Változtassuk a zársebességet hogy más-más expozíciós időt érjünk el. (Figyelem: a rekesznyílás meg.változtatása alacsonyabb minóséget eredményezhet. az ISO vagy a rekesznyílás módosítása pedig zajossá, illetve vignettálttá - a sarkok felé elsötétülóvé - teheti a képet!) Jegyezzük meg, hogy a sorozatfelvétel nem biztos, hogy kellő külön bséget ad az expozíciós időkben. Az expozíciót képenként egy vagy két EV értékkel módosítsuk (ez körülbelül egy-két t-lépésnek felel meg). A kép megvilágításán ne változtassunk. Az expozíciótól eltekintve minden fotó egyforma legyen, tehát válasszunk mozdulatlan témát.
Bitképek és vektorképek A bitképek (bitmap, bittérkép) vagy raszterképek részletességét az általuk tartalmazott képpontok száma adja , amit felbontásnak hívnak. Mivel a részletgazdagságuk a képpontok számától függ, azt szakták mondani, hogy a bitképek felbontásfüggőek. A felbontást
1. fejezet
* Digitális képek
a Photoshop általában képpont/hüvelykben (pixel per inch, ppi) fejezi ki. Ha meg szeretnénk tudni egy kép felbontását, válasszuk az Image, Image Size (Kép, Képméret) menüpontot. A kölönböző képekhez szükséges felbontásról az A függelékben találhatunk egy táblázatot.
Minél több képpontot tartalmaz egy bitkép, annál részletgazdagabb lehet. A nagyobb bitképek több képpontból kell, hogy álljanak, mint a kicsik, hogy meg tudják őrizni ugyanazt a részletességet. A fényképek mindig, azok a festmények és illusztrációk pedig, amelyek nem tartalmaznak szabályos alakzatokat, általában bitképek A nagyon egyszerű képek is lehetnek bitképek (lásd az 1.2. ábrát). Ha részletgazdag bitképet szeretnénk, a képnek sok képpontot kell tartalmaznia, a fényképek és a lapolvasóval bevitt képek esetében pedig a részleteket a kép elkészítésekor, illetve létrehozásakor kell rögzítenünk. Előfordulhat , hogy egy kép a képernyőn megtévesztőerr jól fest, de kinyomtatva szörnyű . Amennyiben a kép kevés képpontból áll, a nyomtatott változat részletszegény, elkent vagy pixeles lehet (ez utóbbi az egyes négyszögletes képpontok, illetve a csipkézett élek nemkívánatos megjelenését jelenti).
r=oJL_
A Photoshop-képek több rétegből is állhatnak, amelyek a kép kölönböző részeit tartalmazzák. Ha az egyes részeket külön rétegeken helyezzük el, könnyebben ~~ módosíthatjuk azokat. Ezen kívül rétegmaszkokat is létrehozhatunk , amelyek segítségével elrejthetjük, illetve megjeleníthetjük a rétegek egyes részeit. A rétegekkel a 8. fejezetben foglalkozunk részletesebben.
r...
-=-~ -...
J~ :
Norma.!
---~
OpJcit~·: '
Laye r Mlsk De nsity Lock.
;QT__,i1fl'!;
~ ![i]
S.ckground
ö
1·- 1{% l !Q! l ~ - 1 CJ l lil l
1.2. ábra Bitkép
~
,;
11
12
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A vektorképek részleteit matematikai számításokon alapuló alakzatok és vonalak adják, amelyek átmérerezéskor a képben található képpontok számától függetlenül megőrzik a finomságukat Bár a vektorképekben is találhatók képpontok, amelyek valamilyen színt jelenítenek meg, a részletességük nem függ a képpontok számától, tehát a vektorképek felbontásfüggetlenek. Azok a képek, amelyek egyszínű területek, egyszerű színátmenetek, önálló alakzatok és vonalak kombinációjából állnak, elkészíthetők vektorképként Az egyszerű emblémákra és a képregényszerű illusztrációkra ez gyakran jellemző , de egyes bonyolultabb .ábrákra is. Kétségtelen előny, hogy nem kell aggódnunk a megfelelő felbontás miatt, de tartsuk észben, hogy a vektoros összetevőket általában saját kezűleg kelllétrehoznunk, illetve beállítanunk, ezért a vektorképek elkészítése időigényesebb lehet, mint a bitképeké. Bitképeket digitális fényképezőgéppel vagy egy meglevő papírképbeolvasásával hozhatunk létre, míg a vektorképeket kézzel kell megrajzolnunk, olyan vektoros eszközök segítségéve!, amilyeneket a Photoshop vagy az Illustrator is tartalmaz. Jegyezzük meg , hogy attól, hogy egy képet vektoros formátumban érdemes elkészíteni, még nem feltétlenül szükséges, hogy a kép valóban vektorkép legyen - bitképként is létrehozható. Mivel számos fájlformátum tartalmazhat vektorinformációkat, nem válik azonnal nyilvánvalóvá , hogy egy adott kép vektorkép, vagy csak vektorinformációk is vannak benne. Amennyiben az utóbbi a helyzet, a vektorinformációkat négy helyen lelhetjük fel: • Egy vektoros rétegmaszkon (kattintsunk az egér jobb gombjával - Macen a CTRL billentyű nyomva tartása mellett a bal gombbal - egy rétegmaszkra: ha vektorbeállítási leh etőségek jelennek meg, nem szokványos rétegmaszkkal, hanem vektormaszkkal van dolgunk). • Egy szövegrétegen a Layers (Rétegek) panelen. Amíg a T betűt látjuk a réteg bélyegképén, a szöveg vektorokból épül fel. • Egy görbénaPaths (Görbék) panelen. APaths panelen található valamennyi görbe vektor. • Egy Smart Object rétegen. Egyes intelligens objektumok beágyazott vektorinformációkat is tartalmaznak. Ezt úgy ellenőrizhetjük, hogy duplán kattintunk a Smart Object rétegre a kapcsolt fájl megnyitásához, ami Photoshop vagy Illustrator fáj l lehet. (Az Illustrator fájlok jellemzően vektoros tartalmúak.) Egy kép lehet vektorok és bitkép (bittérkép) kombinációja is. Amennyiben a kép bittérképes részleteket tartalmaz, a felbontásának elég nagynak kelllennie ahhoz, hogy leírja a bittérképes elemek részleteit. Az 1.3. ábrán a vektorinformációkat-a kutyát kirajzaló görbét- egy vektoros rétegmaszk tartalmazza.
1. fejezet
* Digitális képek
1.3. ábra Vekto1·kép, amelynek az aktív vektorinfonnácíóit egy vektoros rétegmaszk tartalmazza Az itt látható réteg alakzatréteg típusú: ez egy olyan réteg, amelyet teljes egészében kitölt
egy szín (ebben az esetben a fekete) , és egy vektoros rétegmaszk takarja a réteg egy részét, hogy csak a kívánt alakzat maradjon látható. A vektormaszkon levő fehér területek lehetővé teszik, hogy a réteg színe átlátsszon, rníg a vektormaszk szürke részei elrejtik a réteg színét. A réteg neve Shape Layer-Black (Alakzatréteg- fekete) , a vektoros rétegmaszk pedig közvetlenül a réteg nevétől balra látható. A maszkon elhelyezett görbe, amely kirajzolja a kutyát, teszi láthatóvá a réteg fekete színét ott, ahol a körvonalat látni szeretnénk, a vektormaszk fennmaradó szürkéje pedig a réteg összes többi fekete részét elrejti (vagyis láthatatlanná vagy átlátszóvá teszi). Az 1.3. ábrán szereplő vektormaszk kicsi, ezért nehéz kivenni, hogy a kutya görbéje a vektormaszkon fehér, de ha megnézzük a fájlt a CD-mellékleten, megtekinthetjük a fehér kitöltést. A kutya görbéjét - csak a biztonság kedvéért - a Paths panelre is mentettük. A Paths panelen és a vektoros rétegmaszkokon található minden görbe vektoros összetevője a képnek. Az 1.4. ábra egy olyan vektorképet mutat, amelynek a vektorinformációit egy intelligens
objektum (Smart Object) tárolja. A Smart Object rétegeket egy különleges ikon jelzi a réteg bélyegképének jobb alsó sarkában, és kapcsolt Photoshop vagy Illustrator fájlokat tartalmazhatnak Az intelligens objektumok o lyan Photoshop-szolgáltatások elérését is l ehetővé teszik, amelyekhez a szokványos rétegek nem férhetnek hozzá. Ha meg szeretnénk győződni róla , hogy egy intelligens objektum vektorinformációkat tartalmaz , kattintsunk duplán az objekturnra, és nézzük meg a kapcsolt fájlt.
13
14
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
6 0 () ., ist2_3829610_happy_dog...smart_object.psd@ 33.3l' (Smart Object ... ,1 0 z 3
~~-------~---·--~--~ ~ ~J Opacity: 100%
: Norma)
ltt'tN hhsk Oc: nsiryj ~-.·-!-;
Fill :~
l'-1 fx.i D l ~. !
Cl
i iil l ii
'
1.4. ábra Vektorkép, amelynek a vektorinfonnációit egy intelligens objektum tartalmazza ~
A2 intelligens objektumokkal a 8. fejezetben foglalkozunk.
Hlvattozái
A csak vektoros fájlok színeket is tartalmazhatnak, de ahhoz, hogy teljesen kihasználhassuk a vektoros formátum előnyeit, az egyes színeket önálló rétegeken kell elhelyeznünk Mindazonáltal a több színből álló színátmenetek lehetnek egy vektorrétegen; a színátmenetek általában nem tartalmaznak olyan részleteket, amelyek bitképes formátumot igényelnének. Az 1.5. ábrán egy olyan, csak vektoros képet láthatunk, amely négy színt tartalmaz. A rétegeket összekapcsoltuk, hogy együtt méretezhessük át azokat. Az 1.6. ábrán egy vektoros és bittérképes területeket is tartalmazó képet láthatunk. A szövegréteg vektorinformációkat tartalmaz, a Star Shape Layer egy csillag alakzatot a vektoros rétegmaszkon, a bittérképet pedig a Background (Háttér) rétegen találjuk Bár a kép vektoros részei függetlenek a felbontástól , és így gond nélkül átméretezhetők , a képnek kellő felbontásúnak kell lennie, hogy megfelelően leírja a bittérképes rész részleteit. Ha egy olyan felnagyított bitképet nyomtatunk ki, amelynek a felbontása nem elég nagy ahhoz, hogy nagyobb méretben is le tudja írni a részleteket, a kép rendszerint pixeles lesz (lásd az 1.7. ábrát).
1. fejezet
* Digitális képek
.IT~ ~Rca iiC6i%6,;::-r.-n tH;;i"~}T....i
1.5. ábra Vektorkép négy színnek. A vektorinformációkat a vektoros rétegmaszkok tm1almazzák
DUKE
* 1.6. ábra Vektoros és bittérképes területeket is tartalmazó kép
..-=JI_ f:..~!!
-.:1
Hivattozá1
A vektorgörbék, szövegek és alakzatok létrehozásának módját a IV. részben tárgyal juk.
- - - :::;.~
J.~,::::~,.~~,;:-~ •••o:::z:~ra:;aa1t:::e
~
_,.m;;
15
16
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
1.7. ábra Ha egy bitképet a jelbontásánál nagyobb méretben ny omtatunk ki, a kép pixeles lesz
Amint azt az 1.8. ábrán megfigyelhetjük, a csak vektoros részeket tartalmazó képeket a képfelbontástól függetlenül tetszőleges méretben kinyomtathatjuk, anélkül, hogy a minőségük romlana, és pixelessé válnának. Ha nagy mértékben felnagyítunk egy vektorképet, a képernyőn láthatóvá válnak az egyes képpontok, de nyomtatásban ez nem jelentkezik.
1.8. ábra A vektorképek felnagyítva is
minőségromlás
nélkül kinyomtathatók, a felbon tástól függetlenül
Színmód A színmód azt határozza meg, hogy a kép felépítéséhez a színeknek melyik alaphalmazár használjuk. A színmódot az Image, Mode menüben állíthatjuk be. A színeket a legtöbb színmódban színcsatornák tárolják. Ezeket a csatornákat a Channels (Csatornák) panelen tekinthetjük meg. A Photoshopban •
elérhető
színmódok a
következők:
RGB color mód. Ebben a színmódban a kép színei a vörös, zöld és kék (Red, Green, Blue) összetevőkből épülnek fel. A 8 bit/ csatorna bitmélységű képek tónustartománya O-tól (fekete) 255-ig (fehér) terjed, mindhárom szín esetében. Ha a három színcsatorna értéke egyforma, eredményként semleges színt kapunk- feketét, fehéret vagy egy szürkeárnyalatot színezet nélkül. Az RGB mód (lásd az 1.9. ábrát) a képek képernyőn történő megjelenítésére szolgál, mivel a manitorok vörös, zöld és kék fénnyel jelenítik meg a színeket. Emellett rendszerint ezt a módot használjuk akkor is, amikor színkorrekciót végzünk egy képen.
J Chaon els x L------~~
/it f[ i] RGB /it~
X-
T;;d-----------x-;1
r.- li[ i]
iil:il
G.--n
X2
Blue
X3
-
·-· l s:il q li! l :';'
1.9. ábra Az RGB mód csatornái
•
CMYK color mód. Ebben a színrnódban a kép színei a zöldeskék vagy cián, bíbor, sárga és fekete (Cyan, Magenta, Yellow, Black) összetevőkből épülnek fel. A tónusértékek tartománya O százaléktól (nincs szín) 100 százalékig (a lehető legnagyobb színmennyiség) terjed mind a négy színcsatornában. A semleges CMYK-színek esetében a bíbor és a sárga értéke egyenlő, míg a zöldeskék mindkettőnél nagyobb értékű; a szín világosságát pedig a fekete mennyisége határozza meg. A CMYK módot (lásd az 1.10. ábrát) akkor használjuk, ha cián, bíbor, sárga és fekete festékkel nyomtatunk képeket. A képek színkorrekcióját általában RGB módban végezzük el, hogy a lehető legtöbb színt megőrizzük, és megkönnyítsük a semleges színértékek megadását (RGB módban a semleges színeknél mindhárom színérték azonos), majd ezt követően alakítjuk át a képet CMYK módba. A színkorrekciót ugyanakkor CMYK módban is végrehajthatjuk
18
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal - x
J Chan nels X l
-r.=
~[j]CMYK
x-
lij[i]cyan
Xl
~[i]MAgeau
r.ft:JJ
X2 X3
Yellow
fi"l[i]•o l
X4
IG l iQJ ,l
fil
l~
1.1 O. ábra A CMYK mód csatornái
•
Lab color mód. A Lab színmód (ejtsd: el-éj-bí, nem Zab) egy olyan szabványosított színleíráson alapul, amely megfelel annak, ahogy a normállátású személyek látják a színeket. Ezt a színmódot a színkezelő rendszerek köztes színhivatkozásként használják, hogy segítsék a színek pontos átalakítását egyik színtérből a másikba , de néha a színek korrekciója és a képek módosítása során is alkalmazzák A Lab színek (lásd az 1.11. ábrát) a következő összetevőkből épülnek fel: egy L (lightness, világosság) összetevőből, egy a összetevőből , amely a zöld és a vörös értékét adja meg, és egy b összetevőből, amely a kék és a sárga értékét Az L értéke O-tól 100-ig, az a és a b értéke pedig +127-től-128-ig terjedhet.
JChilnncls x L.-~ ~[j]Lal>
-~ X-
~[j]ugh;~~~s
Xl
---r.;;;;,;;·---------a X2
_1!]
~ I[Jb
X3
lo l
1.11. ábra A Lab mód csatornái
•
Grayscale mód. Ebben a színmódban (szürkeárnyalatos mód) a kép "színei" feketéből, és a szürke különböző árnyalataiból épülnek fel (színezet vagy színárnyalat itt nincs). A 8 biticsatorna bitmélységű képekben 256 fényerőérték lehetséges. A szürkeárnyalatos képek értékeinek tartománya O-tól (fekete) 255-ig (fehér) terjed, de egy O és 100 százalék közötti értékkel is megadható, amely a fekete szín arányát határozza meg. A Grayscale mód (lásd az 1.12. ábrát) képek egy színnel történő nyomtatásának előkészítéséhez használható. A szürkeárnyalatos képekhez a legtöbb kiadványszerkesztő programban - amilyen például az InDesign vagy a Quark Xpress - hozzárendelhetünk egy színt. fehérből
J Chaone ls x
- X
/.";:'"
\
[it ![ i] Gray
Xl
lo
li!:!~
,l iil l
i'
,,
1.12. ábra A Grayscale mód csatornái •
Bitmap mód. Ez a színmód (bitképes mód) csak fekete és fehér képpontokat használ. A Bitmap módú képek bitmélysége l biticsatorna (lásd az 1.13. ábrát), és gyakran olyan, egyszerű alkotásokhoz - line art vagy vonalrajz (vonalas rajz) - használják őket, amelyek jól reprodukálhaták csak fekete és fehér képpontokkaL A Bitmap módú képekhez a legtöbb kiadványszerkesztő programban - amilyen például az InDesign vagy a Quark Xpress - hozzárendelhetünk egy színt. - x
('Cha-;;~;;;;-xl
[it
i[~ l
-- --~ Bitmap
Xl
]ol~ rG.T ! 'i
1.13. ábra A Bitmap mód csatornáfa •
Duotone mód. Duotone módban (kétszínű mód) a kép színeit egy-négy egyedi színből állíthatjuk elő. A Duotone mód csatornáit, beállításait és színgörbéit az 1.14. ábra mutatja. Kétszínnyomást például akkor szaktak alkalmazni, ha ·egy csak feketével plusz egy színnel nyomtatott szóróanyagban valamilyen színes árnyalatot szeretnének adni egy fekete-fehér fényképnek Az egyedi színekkel végrehajtott négyszínnyomás (quadtone) különleges színhatást adhat egy fényképnek A Pantone cég kínálatában találhatunk olyan mintakönyveket, amelyek bemutatják a kölönböző festékekkel nyomott kétszínnyomatokat a színes festék százalékarányával együtt. A Duotone módú képekre monotone (egyszínű/egytónusú), duotone (kétszínű/két tónusú), tritone (háromszínű/háromtónusú) és quacitone (négyszínű/négytónúsú) néven is szaktak hivatkozni. A hozzájuk tartozó értékek rendszerint a színlefedettséget adják meg O és lOOo/o között. A Duotone módot akkor használják, ha két, három vagy négy egyéni színű festékkel (tehát nem a szakványos CMYK-színekkel) nyomtatnak A Duotone mód a képet több egyedi színre bontja, az egyes színek tónustartományának adott területein pedig a Duotone-színgörbékkel szabályozhatjuk a szín (festék) százalékarányát.
20
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
J Channe ls x L. [ij"
IL:iJ
Duotono
- X
~
Duotone Options
Xl
l
Type: : Duotone
(
Ol(
liikl: ~
(
Cancel
(
Load ...
(
Save ...
IUitQ!d b.J ijjl .•:
lnk2:
Ink 3:
Ink 4:
[Bia~k __
J
kJ
J
D D ~--~--------·---------_1
) ) ) )
~ Preview
L___!~ __j[______
COverprint Colors ... )
1-:: : Ji········
Duotone Curve
o:
IQ. _ l 96
6o:
l __j
96
5:
LJ 96
70:[
j
96 (
Cancel
)
10:
c-J 96
80: [ ___
j
96 (
Load ...
)
Save...
J
J 96
90: c==J 96
30: j______] 96
95: c==J 96
20 : l
C
40: ! _____ ] 96 100: ~ 96
~==~~..:-~ 50: ~~~-_] 96 1.14. ábra
A Duotone mód csatornái, beállításai és színgörbéi
•
•
lndexed color mód. Ebben a szírunódban (indexelt színmód) a kép színeit legfeljebb 256 színből építhetjük fel. A színeket egy színtáblázatvagy színkereső táblázat (color lookup table, CLUD tárolja. Az indexelt színeket jellemzően a képernyős megjelenítésre szánt GIF formátumú képekhez használják (lásd az 1.15. ábrát). Amikor egy GIF képet mentünk a File, Save for Web & Devices (Fájl, Mentés a Webre és eszközökre) menüponttal, a képet a Photoshop automatikusan Indexed color módra alakítja át. Az indexelt színű képek színeinek számát átfogóan és elkülönítve is csökkenthetjük, hogy kisebb fájiméretet érjünk el, amivel lefaraghatunk a webes képek letöltési idejéből. Ha javítani szeretnénk a kép megjelenésén, miközben kevesebb színt használunk, árnyalást (dithering) alkalmazhatunk, ami egy harmadik szín utánzását jelenti két szín összemosásávaL Multichannel mód. Ez a mód ( többcsatornás mód) csak direktszín-csatornákat használ (lásd az 1.16. ábrát) , amelyek a kép olyan részeit tárolják, amelyeket egyedileg kiválasztott színekkel (úgynevezett direkt színekkel vagy spot színekkel)- például a Pantone színkönyvtár színeivel - szeretnénk megjeleníteni, illetve kinyomtatni. Többcsatornás módban a kép egyes részeit más-más direktszín-csatornára helyezhetjük, amelyekhez egyedi színeket rendelhetünk.
1. fejezet
JChannels ">< t _ _
r- fJP,o,iJindex
* Digitális képek
-"
_j:;~
Xl
joj~! Cil l&
ll
jl1~b~~~'
l··.-.. . ,,.--i~1 '1'..~--·f llz.Hil').~~9P'-Có1~ . .
1(lt,.jo\IJ:
l~IC
..
·~==~~===~~
rGif ~ :·:?
)
1.15. ábra Az Jndexed color mód csatornái és a GIF-beállítások, köztük az árnyaJási
lehetőségek
és a színtábla
Egy egyedi vörös színű emblémát például elhelyezhetünk a vörös szín, míg egy egyedi kék színű hátteret a kék szín direktszín-csatornáján. A kép átlátszó fényezéssei nyomtatandó területeit ugyancsak elhelyezhetjük direktszín-csatornákon. A direktszín-csatornák a festékszínek egymásra nyomtatását eredményezik, ezért ha a fent említett emblémát csak vörössei szeretnénk kinyomtatni, akkor az emblémának megfelelő terület a kék direktszín-csatornán nem szabad, hogy képpontokat tartalmazzon, nehogy kék festék kerüljön a vörös ábrára. j
Channe ls x
L_
jij" l~~ " jij" l[ i]
-" Xl
~
PANTONE 199 C
PANTONE 7517 C
1.16. ábra
X2 'l
jojQJ_ I iiil l íi
~
A Multichannel mód direktszín-csatornái egy kétszímT képen
Direktszín-csatornákat a Channel panel menüjén keresztül CMYK módú képekhez is hozzáadhatunk Ezt általában akkor alkalmazzák, ha egy CMYK képet átlátszó, fényes fedőréteggel szeremének kinyomtatni.
21
22
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Színtér Az egyes színmódokat, például az RGB vagy a CMYK módot felépítő alapszínek kombinációiból számtalan színt előállíthatunk. Ugyanakkor nem minden megjelenítőeszköz (monitor, nyomda, asztali nyomtató) képes visszaadni minden színmód minden lehetséges színkombinációját, ezért a színmódokon belül bizonyos színkombináció-halmazokat hoztak létre, amelyeket a különböző eszközökhöz igazítottak, és amelyekből felépíthetjük egy kép színeit. Ezek a színkombináció-halmazok a színpaletták, más néven színterek, gamutok vagy színprofilok. Amikor egy képen olyan színkombináció-halmazt használunk, amelyet kifejezetten egy adott céleszközhöz állítottak össze, a kép akkor fog a legjobban festeni, ha az említett eszközön jelenítjük meg. Ha egy képhez például véletlenül a fényes papírokhoz meghatározott színteret használjuk, miközben a nyomdában matt papírra szeretnénk nyomtatni, a képen sokkal több szín lehet, mint amit matt papíron kielégítően meg lehet jeleníteni, ezért az eredmény megjósolhatatlan lesz. Ilyen esetben jobb, ha azt a színteret használjuk, amelyet kifejezetten matt nyomdai papírokhoz szabtak. Mielőtt
dolgozni kezdenénk egy képen, megadhatjuk, hogy a különböző képtípusokhoz (RGB, CMYK, Grayscale vagy Spot Color) milyen színteret (színprofilt, gamutot) szeretnénk használni. Ez bekapcsolja a Photoshop színkezelő szolgáltatását, amely igyekszik a színeket pontosan megőrizni a különböző eszközök (monitor, nyomda, asztali nyomtató) között.
Color Settings
t -~--01(- ·l
Unsynchronized: You r Crea.tive Suite applications are. not synchronized for consistent color.
( - Settings: ; Custom 11 1 '
~ Werking SpacesRGB: Í sRGBIEC61966-2.1
t;)
l l Spot: f;::Do:::=tG:::a= in=2=0%=========;:,~;} ~:
CMYK: ': U.S. Sheetfed Ceated v2
l
ll :
l
-
Gra.y: f C ray Gamma 2.2
1.
)
(
Load...
)
(
Save...
)
( More Options )
~ Preview
Color Management Poli cies RGB: 'Convert to Working RG8
l
•;
Cancel
CMYK: ! Preserve Embedded Profiles Grav: ' Preserve Emb<.dded Profiles
~= J ~: l
Profile Mismatches: ~ Ask When Opening ~ Ask When Pasting Mi:ssing Proftles :
CJ Ask When Opening
~~ ~De~scripti;;;;;-=on::=::':"':=====:::':=:=:=====~
1 '
1.17. ábra
[l
A Color Settings párbeszédablak
1. fejezet
* Digitális képek
A színterek meghatározásához válasszuk az Edit, Color Settings (Szerkesztés, Színbeállítások; lásd az 1.17. ábrát) menüpontot. Ha a képet a Webre szánjuk, az sRGB színtér a megfelelő RGB-színhalmaz, mivel ez azokat a színeket tartalmazza, amelyeket a legtöbb manitor képes megjeleníteni. Ha fényes nyomdai papírra szeretnénk nyomtatni képeket, az U.S. Sheetfed Coated CMYKszíntér jó választás lehet. Emellett egyéni színprofilokat (színtereket) is létrehozhatunk és betölthetünk Az egyes képek színprofilját az Edit, Assign Profile (Szerkesztés, Profil hozzárendelése) vagy az Edit, Convert Profile (Szerkesztés, Konvertálás profillal) menüponton keresztül módosíthatjuk. Az elóobi egy olyan átalakírási módszert alkalmaz, amely nagyobb figyelmet fordít a szín száméttékeinek megőrzésére, mint arra, hogy a színek megjelenése minden színtérben egységes legyen, míg az utóbbi igyekszik megtartani a színek megjelenésének azonosságát a különböző színterekben, de a színek számértékeit nem feltétlenül. A színkezelő rendszer nem tökéletes. Ezt észben tartva úgy is dönthetünk, hogy nem alkalmazunk színkezelést: ehhez kattintsunk a More Options (További beállítások) gombra a Color Settings (Színbeállítások) párbeszédablakban, majd válasszuk a Settings, Color Management Off (Beállítások, Színkezelés kikapcsolása) lehetőséget.
cb-
A
színkezelésről
a 23. fejezetben beszélünk részletesebben.
H
Fájlformátum Aszerint, hogy milyen céleszközre szánunk egy képet - például egy másik programba szeretnénk átvinni , vagy a számítógép képernyőjén szeretnénk megjeleníteni - , más-más fájlformátumot kell használnunk, mert a számítógépes prograrnak nyelve, illetve az eszközök tulajdonságai eltérnek. Széles körben használt fájlformátum például a JPEG vagy a GIF, amelyeket általában webes képekhez használnak, illetve a TIFF, amelynek az alkalmazása a kiadványszerkesztő programokban és a nyomdaiparban megszakott A Pho toshop CS4 által támogatott fájlformátumokat az 1.2. táblázatban soroltuk fel
r=:JL_ A Windows és Mac rendszereken, illetve a Photoshop normál és bővített f~.=!! -.f
(Photoshop Extended) változatában a betöltés (importálás) és kivitel (külső formátumban történő mentés, exportálás) során támogatott fájlformátumokat az A függelék tartalmazza, míg az egyes fájlformáturnak célját és leírását a 7. fejezetben találjuk meg.
~~~ía
23
24
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
1.2. táblázat Formátum
A Photoshop CS4 által támogatott fájlformátumok
Kiterjesztés
3D Studio Max
.3DS
Adobe Illustrator
.ai
Adobe Illustrator Paths (Adobe Illustrator görbék)
.ai
Alias PIX
.pix
Alias l Wavefront
.obj
Arniga IFF
.iff, .tdi
AVI
.avi
BMP
.bmp, .rle, .dib
Carnera Raw
.tif, .crw, .nef, .raf, .orf, .mrw, .der, .mos, .raw, .pef, .srf, .dng, .x3f, .cr2, .erf, .sr2, .kde, .mfvv, .mef, .arw
Cineo n
.cin, .spdx, .dpx, .fido
Collada
.da e
CompuServe GIF
.gif
Dicarn
.dcm, .dc3, .dic
Digital Negative
.dng
Electricimage
.img, .ei, .eiz, .eizz
EPS
.eps, .epsf, .epsp
EPS with JPEG Preview (EPS JPEG-előnézetteD
.eps
EPS with PICT Preview (EPS PICT-előnézettel)
.eps
EPS with TIFF Preview (EPS TIFF-előnézetteD
.eps
Filmstrip (Filmszalag)
.firn
Google Earth 4
.kmz
JPEG
.jpg, .jpeg, .jpe
JPEG 2000
.jpf, .jpx, .jp2, .j2c, .j2k, .jpc
Kodak Photo CD
.pcd
Large Document Forrnat (Nagy dokumenturnformátum)
.ps b
1. fejezet
* Digitális képek
1.2. táblázat A Photoshop CS4 által támogatott fájlformátumok Formátum
Kiterjesztés
MacPaint
.mpt, .mac
OpenEXR
.exr
PCX
.pcx
PDF
.pdf, .pdp
Photoshop
.psd, .pdd
Photoshop DCS 1.0 és 2.0
.eps
Photoshop Raw
.raw
PICT
.pet, .piet
PICT Resource
(PieT-erőforrás)
(folytatás)
.rsr
Pixar
.pxr
PixelPaint
.pxl
PNG
.png
Portable Bitmap (Hordozható bitkép)
.pbm, .pgm, .ppm, .pnm, .pfm, .pam
QuickTime Movie (QuickTime film)
.mov, .avi, .mpg, .mpeg, .mp4, .m4v
Radiance
.hdr, .rgbe, .xyze
Scitex CT
.sct
SGIRGB
.sgi, .rgb, .rgba , .bw
Softimage
.pic
Targa
.tga, .vda, .icb, .vst
TIFF
.tif
U3D
.u3d
Wavefront RLA
.rla
Wireless Bitmap (Drót nélküli bitkép)
.wbm, .wbmp
ZoomView
.mtx
A fájlformáturnak fenti listája az Adobe Tech No te oldaláról, a www . adobe . com/ go /kb401022 címről származik. A legfrissebb, átfogó fá jlformátum-listát a www. adobe . com /support/pho t oshop/ címen található Adobe Support webhelyen kereshetjük meg az "Import and export file formats for Photoshop CS4" keresőkifejezés beírásávaL
25
26
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Alacsony és magas felbontás A bitképek részletessége a csak vektoros képekkel szemben függ a képben található képpontok számától. A Photoshopban a képfelbontást képpont/ hüvelykben (pixels per inch, ppi) mérjük, és az (Image, Image Size- Kép, Képméret- menüponton keresztül elérhető) Image Size (Képméret) párbeszédablakban (1.18. ábra) tekinthetjük meg, illetve módosíthatjuk Ha egy kép felbontása nem elég nagy az adott célra, a kép homályosan vagy pixelesen jelenhet meg. Image Size
-___
{-~~~~
r- Pixel Dimensions: 281.9K (was 281.7K) -
Width: l~ _ _ __ l ~~ : 1 ] :~ Height: l253 ___ .. _j pixels Ef}
(
1
!
l
Document Size:
Width: r-1 1 -.2_-6 8- __-_ Height: [ü_,8-t4
l
Resolut ion:j 300
-.-,.l : inches __ _j
r inches
~
c_:::~.c..:;c:c;_... Cancel ) Auto ...
~
J m
f: J il
_ • j : pixelslineh ~ : l
~ Scale Styles
~ Constrain Proportions ~ Resample Image:
: Bicubic Smoother (best for enlargement)
i :l
1.18. ábra Az Image Size párbeszédablak
A nyomtatásra szánt képek általában akkor tartalmaznak elegendő képpontot, ha a kép felbontása a végső méretben 300 ppi. A képernyőn megjelenített képeknek legalább 72 ppi felbontásúaknak kelllenniük A megfelelő részletgazdagsághoz a kellő mennyiségű képpontot (digitális fényképezéskor) a kép elkészítésekor, illetve (fényképek beolvasásakor) a lapolvasóval történő beolvasáskor kell rögzítenünk. Ha a felbontást az után növeljük, vagy a képet az után nagyítjuk fel, hogy a képet betöltöttük a Photoshopba, a képen lehet, hogy nem lesz elég képpont ahhoz, hogy a nagyobb felbontásnál , illetve méretnél is megfelelően leírja a kép részleteit. Ne feledjük, hogy bár a felbontást és a méretet növelhetjük a Photoshopban, ilyenkor a képhez nem adunk új részleteket leíró képpontinformációkat A Photoshop megpróbálhatja kitalálni, hogy milyen képpontokat kell hozzáadnia a képhez: ezt nevezzük inte1polációnak (közbeszúrásnak) vagy újraszámításnak (újramintázásnak). Ennek eredményeképpen azonban ugyancsak homályos vagy pixeles képet kaphatunk.
1. fejezet
* Digitális képek
Az újraszámítás elkerülése érdekében kapcsoljuk ki a Resample Image (Kép újraszámítása) jelölőnégyzetet
az Image Size párbeszédablakban, amikor növeljük a kép méretét vagy felbontását Ezt a jelölőnégyzetet akkor érdemes bekapcsolnunk, ha csökkentjük a kép méretét, mivel így elvetjük a szükségtelen képpontokat Ha ellenőrizni szeretnénk, hogy valóban nem történik-e újraszámítás, írjuk be a kívánt számokat az Image Size párbeszédablakba, és mielőtt az OK gombra kattintanánk, nézzük meg a teljes fájiméretet az ablak tetején, a Pixel Dimensions (Képpontméretek) mellett. Győződjünk meg róla, hogy nem egy új nagyobb méretet látunk itt egy kisebb korábbi méret mellett, mivel az új nagyobb méret újraszámírásra utal. Ha többet szeretnénk tudni a képfelbontásról és az átméretezésről, lapozzunk az 5. fejezethez. A különböző célokhoz megfelelő képfelbontásokat részletesen az A függelék tartalmazza . .,;;
-~ ~--
·"'"'· ..--r
"MMMS
.. ii31~ ~
Képek betöltése a Photoshopba Nem árt minél többet tudni a Photoshopról, és ha elolvastuk a fejezet előző részeit, már sok olyan dolgot megtanulhattunk, aminek a megtanulására - bármilyen hihetetlen - sok Photoshop-felhasználó nem veszi a fáradságot. Ahhoz azonban, hogy ezt a tudást alkalmazhassuk, tudnunk kell azt is, hogy miként juttathatunk képeket különböző forrásokból a számítógépre, és nyithatjuk meg azokat a Photoshopban. A következőkben arra adunk néhány ötletet, hogy miként juttathatjuk el a képeinket az A pontból a B pontba .
Digitális fényképezőgépek A digitális fényképezőgépek mindegyike tartalmaz valarnilyen memóriakártyát, amelyre a képeket rögzíthetjük, és általában kapunk hozzájuk egy- rendszerint USB típusú - kábelt, amellyel összekötl1etjük a fényképezőgépet a számítógépünkkel. A digitális fényképezőgépekhez különféle típusú memóriakártyákat készítenek. Egyes számítógépekben találunk olyan memóriakártya-olvasó foglalatot, amelybe bedughatjuk a fényképezőgép kártyáját, másokban azonban nem. Léteznek olyan asztali nyomtatók is, amelyeknek szintén van memóriakártya-olvasójuk, amelyen keresztül a fényképeket átvihetjük a kártyáról a számítógépre, feltéve, hogy a nyomtató összeköttetésben áll a számítógéppeL Ha nem nyilvánvaló, hogy az általunk használt memóriakártya beleillik-e az eszközünk memóriakártya-olvasó foglalatába , lapozzuk fel az eszköz leírását, vagy lépjünk kapcsolatba az eszköz gyártójávaL Ha nincs meg az eszköz használati utasítása, valószínűleg letölthetjük a gyártó webhelyéről is, és megtalálhatjuk benne a memóriakártya-olvasóra vonatkozó információkat
27
28
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Olcsón vásárolhatunk olyan (például "35-in-1", vagyis "35 az l-ben") memóriakártya-olvasókat is, amelyek lényegében mindenféle memóriakártya fogadására képesek, és ezeket egy USB vagy FireWire csatlakozón keresztül a számítógéphez kapcsolhatjuk. Ellenőrizzük , hogy milyen csatlakozó található a számítógépünkben, mielőtt memóriakártya-olvasót vásárolnánk. Ha a képeket a memóriakártya-olvasón keresztül juttatjuk a számítógépbe, azzal nem fogyasztjuk a fényképezőgép akkumulátorának energiáját, és az átvitel is gyorsabb lehet, mint USB kábelen keresztül. Az 1.19. ábrán azt láthatjuk, hogy miként festenek az USB típusú csatlakozók, az 1.20. ábra
pedig a FireWire csatlakozókra mutat példát.
1.19. ábra USB csatlakozók
Ha a képeket a fényképezőgépről kábelen keresztül szeretnénk a számítógépre tölteni, a memóriakártyának a fényképezőgépben kell lennie. Ha nem rendelkezünk a karnera és a számítógép összekapcsolásához megfelelő kábellel , vennünk kell egyet. A kábel egyik végén egy kisebb , a másikon pedig egy USB csatlakozár találunk. Általában a kisebbet kell bedugnunk a fényképezőgép aljzatába, míg a nagyobbat a számítógépbe. Nézzük meg a két eszköz aljzatait, hogy megállapítsuk, hogy milyen csatlakozóknak kell lenniük a kábelen.
FireWire
1.20. ábra Fi re 117i re csat/almzóli!
1. fejezet
* Digitális képek
A gyártót is megkérdezhetjük, hogy milyen kábel szükséges az általunk használt fényképezőgép-modellhez . A nagyobb gyártácégek - például a Canon vagy a Nikon- webhelyein rengeteg információt és letölthető használati utasításokat is találhatunk Azt is megtehetjük persze, hogy a fényképezőgépet magunkkal visszük egy elektronikai vagy számítástechnikai boltba, hogy segítsenek kiválasztani a megfelelő kábelt. Amikor bedugjuk a fényképezőgép memóriakártyáját a megfelelő kártyanyílásba, vagy a kamerát egy kábellel a számítógéphez kötjük, a számítógépen egy új meghajtó fog megjelenni, amely a memóriakártyát jelképezi. Az 1.21. ábrán a memóriakártya neve NO NAME, és ezt a nevet a számítógép egyéb meghajtói (Macintosh HD, iDisk, My Book) között láthatjuk. A NO NAME memóriakártyán található képek elérési útja: DCIM, l ül CANON, images.
o
:::; lOlCANON
o. •
lOlCANON
..
~
IMG_OlOljPG IMG _Ol03.JPG IMG_Ol04JPG IMG_0108JPG IMG_0109.JPG IMG_OllO.JPG ~ IMG_OllljPG
";] ~ ~ ";: ~
J ,---, . . i ... 4 ~
7 items, 966.3 MB available
1.21 . ábra Képfájlok elérési útja egy fényképezőgép memóriaká11y áján: NO NAiV/E, DCIM, l Ol CANON, images
A fájlokat a memóriakártyán található eredeti helyükről a számítógép operációs rendszerének segítségével másolhatjuk a merevlemezre, majd a Bridge vagy a Photoshopban a File, Open (Fájl, Megnyitás) menüpont segítségével nyithatjuk meg onnan (tehát nem közvetlenül a memóriakártyáról). ~ L~! --_,
Hivatkozás
Az Adobe Bridge hasznos vizuális felületet nyújt a fájlok megkereséséhez, megnyitásához és feldolgozásához. A Bridge használatáról a 3. fejezetben lesz szó.
Miután a fényképezőg é pet vagy memóriakártyát a számítógéphe z kapcsoltuk, az áttöltéshez az Adobe Bridge Photo DownJaader (Fényk é pletö ltő) szolgáltatását használhatjuk Ehhez kövessük az alábbi lépéseket: 1. A Photoshopban: Vá lasszuk a File , Browse (Fájl, Tallózás) me nüpo ntot (ez a Bridge-t nyitja meg) . 2. A Bridge-ben: Kattintsunk a File, Get Photos fro m Camera (Fájl, Fényké pek betö ltése kamer{!ró\) menüpontra.
29
30
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A Bridge Photo Downloader ablaka (1.22. ábra) önműködően megkeresi a fényképező gépen található képeket, és lehetővé teszi, hogy kiválasszunk egy helyet a számítógépen, ahová át szeretnénk másolni azokat. A megadott helyen aztán létrehoz egy új almappát, és beletölti a képeket. A Photo Downloader segítségével a számítógépre másolás közben át is nevezhetjük a képeket egy név és egy sorozatszám kombinációjára, akár a régi fájlnév megőrzésével a kép fájlinformációi között, és automatikusan meg is jeleníttethetjük a képeket az Adobe Bridge-ben. 60 r'l
Adobe Bridge CS4 - Photo Downleader
•. Source - - -- · - - - - - - - - - - - - - - - Cet Photos from : : NONAME 7 Files Selected- 1.90MB 06/22/2007- 06/23 / 2007 .. Import Settings --- - - · · - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Location :
/ ... /stacy/Pictures/Caving Trip
( Choose ... )
:J
Create Subfolder(s): : custom Name
~::::::::::=================~ Tri p .caving Rename Fi les :
: Custom Name Caving Example: Caving_OOOl.JPC lSl'l Preserve Current Filename in XMP ~ Open Adobe Bridge
Convert To DNG
C
Delete Original Fi les
C:
Save Copies to:
f ...f stacyl Pictures
Choose ... -.,
1.22. ábra Az Adobe Bridge Photo Down/oader ablaka
( Advanced Dialog )
Filmszalagos
fényképezőgépek
Filmszalagról digitális formátumú képet gyorsan, kényelmesen és olcsón kaphatunk, ha a film előhívatásakor a papírképek mellé egy fotó CD-t is vásárolunk. Ezt a CD-t aztán csak be kell tennünk a számítógépünk CD-olvasójába, a képeket tartalmazó mappát átmásolnunk a merevlemezre, majd a Bridge segítségével vagy a Photoshopban a File, Open menüpontot választva megnyithatjuk a fájlokat a számítógépről (tehát nem közvetlenül a CD-ről).
1. fejezet
* Digitális képek
Ha már előhívattuk a filmet, és nem kértünk fotó CD-t, a legtöbb boltban akkor is CD-lemezre írathatjuk a képeket, ha odaadjuk nekik a negatívot, amit lapolvasóval számítógépre vihetnek. Ez általában drágább, mint előhívatáskor megvenni a CD-t, de a bevásárlóközpontokban ez is olcsón megoldható.
Lapolvasók Filmszkennerrel negatívokat, diákat és más átlátszó képhordozókat is beolvashatunk, míg a papírképeket síkágyas lapolvasóval vihetjük számítógépre. Egyes filmszkennerek kötegelve is képesek képeket beolvasni, amivel jelentős időt takaríthatunk meg. Ha sok diánk vagy negatívunk van, a Weben is találhatunk kedvező árú szolgáltatókat, akik vállalnak tömeges filmszkennelést. Ne feledjük, hogy beolvasott kép minőségét a lapolvasó (szkenner) minősége, illetve a beolvasásnál alkalmazott felbontás is befolyásolja. Az is nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a papírkép, annál jobb eredményt érhetünk el. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a papírkép már nem az eredeti felvétel, ezért ha csak 9 x 15 cm-es papírképeink vannak, de rendelkezésünkre áll egy jó minőségű filmszkenner, valószínűleg jobban járunk, ha a negatívokat olvassuk be. A lapolvasók minőségéről a Weben található kritikákat elolvasva tájékozódhatunk, vagy ha már van egy lapolvasónk, digitalizálhatunk magunk is néhány képet, és összehasonlíthatjuk azokat más lapolvasókkal késZÜlt képekkel, illetve fotó CD-kkel, hogy képet kapjunk a lapolvasónk tudásáróL Fordítsunk figyelmet a legsötétebb és a legvilágosabb részek (az árnyékok és a csúcsfények) részletességére. Ha a beolvasott képeket nyomtatásra szánjuk, a képek minőségét ne a képernyőn, hanem egy jó minőségű nyomtatóval kinyomtatva ellenőrizzük. Biztosak lehetünk benne, hogy a képek felbontása elég lesz a nyomtatáshoz, ha 300 ppi vagy a hüvelykben mért nyomtatandó méretnél nagyobb felbontással olvassuk be azokat. A képernyős megjelenítésre szánt képeknek legalább 72 ppi felbontásúaknak kell lenniük (a végső méret képpontszáma szerint). A weboldalak gyakran egy 800 x 600 képpontos területre korlátozódnak - ez némi támpontot ad ahhoz , hogy a Webre szánt képeknek milyen képpontméretűnek kell lenniük. Ha kétségeink támadnak, olvassuk be a képeket nagyobb méretben. A Photoshopban a képek méreté_nek növelése a részletek elvesztése szempontjából jóval kockázatosabb, mint a csökkentése. Ha nyomtatott kiadványokból (például újságokból) olvasunk be képeket, valószínűleg nemkívánatos 1noiré mintázat jelenik meg rajtuk, mert az újságak képei nem folytonos tónussal készülnek, hanem pöttyökből épülnek fel. A moiré mintázatot úgy próbálhatjuk csökkenteni, illetve elkerülni, hogy a lapolvasó szaftverében bekapcsoljuk a megfelelő beállítást (esetleg kissé életlenebbé tesszük a képet valamelyik Blur-beállítással), vagy a képet beolvasáskor kissé megemeljük a lapolvasó ágyához képest (például úgy, hogy egy merev keretbe illesztjük, majd a keretet pénzérmékre helyezzük).
31
32
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A nagyrészt szürkeárnyalatokat tartalmazó képeket előnyösebb RGB színmódban beolvasni, mert így több képi információhoz jutunk, és ennek akkor is hasznát vehetjük a Photoshopban, ha a képet késóbb szürkeárnyalatossá (Grayscale módúvá) szeretnénk alakítani. Számos lapolvasó lehetővéteszi a színprofil kiválasztását is. Az Adobe RGB színprofil kiváló a szkenneléshez, mert viszonylag nagy mennyiségű színt tartalmaz. A képet aztán a Photoshopban más színmódúvá alakíthatjuk, ha szükséges. Ne felejtsük el feljegyezni, hogy a lapolvasóval hovámentettük a beolvasott képeket a számítógépen, hogy később a Bridge vagy a Photoshop File, Open menüpontja segítségével megnyithassuk a merevlemezen levő fájlokat a Photoshopban.
Az Internet Weboldalakról úgy menthetünk képeket a számítógépünkre, hogy az egér jobb gombjával a képre vagy képhivatkozásra kattintunk, majd a Save Image As (Kép mentése másként) vagy Save Linked File As (Hivatkozás mentése másként) parancsot választjuk Ha az egerünkön nincs jobb gomb (ami igen valószínlítlen), vagy Macet használunk, ugyanezt a helyi menüt úgy is elérhetjük, ha a CTRL billentylít nyomva tartva kattintunk. A Weben található képek többnyire alacsony - általában 72 ppi - felbontásúak, ezért mindig tartsuk észben, hogy az adott célhoz milyen felbontásra van szükségünk. Az olyan internetes képtárakban (Stock Art) , mint az iStockPhoto vagy a Flickr, általában többféle méretben és felbontásban is megtalálhatjuk az egyes képeket.
E-mail A weboldalakról származó képekhez hasonlóan az elektronikus levelekbe beszúrt, illetve azokhoz mellékletként csatolt képeket is a számítógépünkre menthetjük, ha az egér jobb gombjával a képre vagy képhivatkozásra kattintunk, majd a Save Image As vagy Save Linked File As parancsot választjuic Ha az egeiünkön nincs jobb gomb (ami igen valószínlítlen), vagy Macet használunk, ugyanezt a helyi menüt úgy is elérhetjük, ha a CTRL billentylít nyomva tartva kattintunk. Előfordulhat , hogy a leve lezőprogramunkban egy letöltő (download) gombot is találunk , amely esetleg nem aci módot arra , hogy kiválasszunk egy helyet a számítógépen. Ha nem választhatjuk meg a célmappát, akkor tudnunk kell, hogy a számítógép hová menti automatikusan a letö ltö tt fájlo kat, vagy fel kell jegyeznünk a kép nevét, hogy letöltés után megkeresilessük a számítógépen.
E-mail ben általában a JPEG a legmegbízhatóbb és legkönnyebb letöltést biztosító formátum , de ha a JPEG nem felel meg a kívánalma inknak, akkor olyan formátumot válasszunk, ami ZIP vagy SIT kiterjesztésli fájlba tömörítheté5 és menthető, mancijuk a Zipit vagy a Stut11t program segítségé,·eJ. A Ziplt és a StulTit olcsó programok. ~tmelyek kis méretú ö nkicsoma-
1. fejezet
* Digitális képek
goló fájlokat állítanak elő. Ezek a fájlok letöltés után vagy automatikusan kicsomagolják magukat, vagy a számítógépre mentett fájlokra duplán kattintva csomagolhatjuk ki őket. A fájl kicsomagolt változata ugyanabba a könyvtárba ketül, mint a tömörített változat. Sok levélkiszolgáló korlátozza az elektronikus levelekben továbbítható fájlok méretét (gyakran csupán l MB-ra) , ezért ha a mellékletként csatolt fájlok túl nagyok, előfordulhat , hogy a levél nem jut el a címzetthez. A fájlmellékletekre vonatkozó méretkorlátozásokról a szolgáltatónál érdeklődhetünk
Videók A digitális videókamerák (kamkorderek) elterjedtebb típusai MiniDV szalagra, MiniDVD-re vagy a karnera merevlemezére rögzítik a felvett anyagot. A legtöbb digitális kamerát FireWire kábellel csatlakoztathatjuk a számítógéphez, ha a videófájlokat át szeretnénk oda másolni. A FireWire csatlakozókat az 1.20. ábrán mutattuk be.
Drag d ips here to bui!d .,.-ou r project.
:;: t o _: :· ()C;..:x:
1.23. ábra Az iMatrie-ban á llóképeket is menthefl'ink, ha a filmklipben kijelö(iiik a kívánt képkockát, mt~jd az Edit, Create Sti/1 Frame rszerkesztés. Állókép létrehozása J. t•égiil pedig a File. Sm ·e Fm me (}{íj/. Képkocka mentése J pa ra ncsot túlasztjuk
33
34
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Ha digitális videókarnera vásárlására készülünk, és a videóinkat az operációs rendszerhez kapott videószerkesztő programban vagy a Photoshopban szeretnénk szerkeszteni, nézzünk utána, hogy milyen kameramodellek használhaták a számítógépünkkel a videófájlok átvitelére. A videófájlok átvitele a számítógépre általában azokról a kamkorderekről a legegyszerubb, amelyek MiniDV kazettát használnak. A Windows újabb változataiba beépített videószerkesztő szaftver (Windows Movie Maker) , illetve a Mac OS videószerkesztője (iMovie) képes a MiniDV formátumú videók betöltésére, és ha szükséges, olyan formátumban történő mentésére, amit a Photoshop is képes olvasni. A Windows Movie Makerben és az iMavie-ban a videókról állóképeket is rögzíthetünk és a számítógépre menthetünk, majd megnyithatjuk azokat a Photoshopban. Az 1.23. ábrán ilyen állóképeket láthatunk a Mac iMovie programjában. A Photoshop a következő Quicktime videófájl-formátumokat tudja megnyitni: MPEG-1 és -4, MOV, AVI, FLV (amennyiben a Flash 8-at telepítettük) és MPEG-2 (ha telepítettünk MPEG-2 kódolót) . A képsorozat-formáturnak közüla Photoshop a következőket ismeri: BMP, DICOM, JPEG , OpenEXR, PNG , PSD, Targa, TIFF, Cineon ésJPEG 2000 (ha telepítettük a megfelelő bővítményeket). ()~fl
. ~s
. ...
,J E31E •
.31111
~ ~ing
~~ ...~l""~~
• v.hlte p.:age for scrt"e_n'-"b'::.:: '':.:.9ro="'=·•·"'-"'~-----... \
Um
..............
'" J
:4~~',7.-
Ti
4..11GI ........
00ill
1.24. ábra Az iMavie észleli a csatlakoztatott videókamerát, és ha az Import gombm kattintunk, betölti a videót
1. fejezet
* Digitális képek
Videót általában a következő lépések végrehajtásával tölthetünk át egy digitális videóbmerárói a szánútógépre: 1. 2. 3.
4. 5.
Győződjünk meg róla, hogy az adathordozó (MiniDV kazetta vagy MiniDVD lemez) a kamerában van. Nyissuk meg a Windows Movie Makert vagy az iMovie-t. Kapcsoljuk be a kamkordert, és állítsuk videómódra kameramód helyett. (Ha a karnkorder rendelkezik kameramóddal, az azt jelenti, hogy állóképeket is tud készíteni és egy memóriakártyára menteni.) Csatlakoztassuk a kamerát a szánútógéphez a megfelelő kábelleL Töltsük be a videót a Windows Movie Maker vagy az iMavie segítségéve!, majd mentsük egy olyan formátumban, amelyet a Photoshop támogat. A támogatott formátumú videók közvetlenül betölthetők a Photoshopba a File, Open vagy a File, Import, Video Frames to Layers (Fájl, Betöltés, Videó-képkockák rétegekre) menüponttal. Az 1.24. ábra azt mutatja, hogy az iMavie segítségével hogyan töltl1etünk be egyvideótegy Mac rendszerbe.
Ha a fenti lépések a mi videókameránk vagy adathordozónk esetében nem olvassuk el az alábbiakat:
működnek,
A MiniDVD lemezeket a behúzás DVD-meghajtók nem fogadják el; ezek a lemezek tálcás betöltésű DVD-meghajtót igényelnek (ilyet olcsón beszerezhetünk). • Ha a videófájl további átalakítást igényel, hogy olyan formára hozhassuk, amit a Photoshop ismer, nagyobb tudású videószerkesztő vagy videóátalakító programra lehet szükség. Windowsra és Macre a Quicktime Pro az egyik legolcsóbb videószerkesztő program, amellyel különböző formátumokra alakíthatjuk a videóinkat • Egyes webhelyek ingyenesen átalakítják a kisebb videófájlokat • Az olyan videókinyerő programok, mint a MacTheRipper vagy az Akohol 120%, képesek másolásvédett DVD-kről is videót lopni és a számítógépre menteni. Ez a tevékenység a szerzői jogi törvények hatálya alá tartozik. • A VHS szalagjainkat is digitális videóvá alakíthatjuk, és fájlok formájában átvihetjük a szánútógépünkre. Ehhez rendszerint szükség van a régi (a VHS szalagat tartalmazó) videókameránkra, amelyet egy digitális kamkorderhez kell csatlakoztatnunk, amelyik rendelkezik AV-ról DV-re átalakító lapkávaL A VHS videókamerát és a digitális kamerát valószínűleg egy RCA kábellel köthetjük össze. A digitális kamerát ezt követően csatlakoztatnunk kell a számítógéphez, általában egy FireWire kábel segítségéve!.
•
36
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A digitális képek tárolása A digitális képeink száma könnyen kezelhetetlen magasságokba szökhet, ezért a képek tárolásának és biztonsági mentésének kérdése fontossá válhat. A külső merevlemezek viszonylag olcsók, és hatalmas tárolóhelyet biztosítanak, így nem csak a képek, hanem a teljes belső merevlemez rendszeres biztonsági mentésére is használhaták Ilyen meghajtót különféle kiépítésekben és kapacitással - akár l terabájt vagy még több tárhellyel ámlnak, olyan gyártóktól, mint a Seagate, a Maxtor, a LaCie, a My Book vagy az Iomega. Archiváláshoz írható DVD-ket (DVD-R vagy DVD+ R; ennek a kapacitása több mint 4 GB) és CD-ket (körülbelül 700 MB) használhatunk. Ha újraírható tárhelyet szeretnénk, a DVDRW és DVD+RW (ezek drágábbak az egyszer írható DVD-knél), illetve az USB csatlakozású Flash meghajtók közül választhatunk (ez utóbbiak nagyon kényelmesen hordozhatók).
Összefoglalás Ebben a fejezetben a digitális képek jellemzőit és típusait foglaltuk össze, valamint szót ejtettünk a digitális képek tárolásáról, és a képek betöltéséről a Photoshopba. A legfontosabb tudnivalók a következők voltak: A digitális képek olyan - általában négyzet alakú - képpontokból állnak, amelyek a kép színeit és fényerőszintjeit írják le. Fontos, hogy ismerjük a Photoshop által a fényerőszintek és a színjellemzők leírására használt szakkifejezéseket: a fényerő, fényesség, fényerősség és luminancia kifejezések a kép sötétségére vagy világosságára utalnak, szemben a színjellemzőkkel ; a tónustattomány vagy dinamikus tartomány a képen található sötét-világos értékek tartományát írja le, amelyeket általában árnyékoknak, középtónusoknak és csúcsfényeknek (fényfoltoknak) hívnak; a színezet vagy színárnyalat a kép színét (például vörös, narancs vagy zöld) adja meg; a telítettség pedig egy szín erejét vagy tisztaságát jelenti. A digitális képeket emellett a bitmélységük, a színmóduk, a színtetük és a fájlformátumuk jellemzi, valamint az, hogy bitképek vagy vektorképek A képek számtalan forrásból származhatnak, például digitális fényképezőgépről vagy videókameráról, filmszalagos fényképezőgépről, lapolvasóval beolvasott képekről, az Internetről vagy elektronikus levelek mellékletéből. A digitális képeket sokféle adathordozón tárolhatjuk, például külső vagy belső merevlemezeken, DVD-ken, CD-ken és USB Flash meghajtókon.
A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
T
* * * *
A fejezet tartalma: A Photoshop munkaterülete- áttekintés Beállítások
A Photoshop használatának megtanulása nem a leggyorsabban és legegyszerúoben végrehajtható feladat a világon, de van valami, ami jelentősen megkönnyíti: a munkaterület elemeinek és képességeinek alapos ismerete, amibe az is beleértendő, hogy a munkaterület minden részének megtanuljuk a nevét. Tisztában vagyunk vele, hogy ez hangzik túl izgalmasan, de amikor éppen valami igazán izgalmasat szeretnénk csinálni, és az eszköztárhoz irányítanak bennünket, elveszthetjük a fonalat, ha helyette az Eszközök panelen kötünk ki. Ehhez hasonlóan, ha módosítanunk kell a színteret, és a munkaterület vezérlősávján keresgélünk, ugyancsak rossz irányba tartunk. Soha nem fogjuk kitalálni, hogy a dús hajzatú barátunk negyvenedik születésnapjára készülő kártyán hogyan érhetjük el, hogy úgy tűnjön, mintha lerepült volna a parókája, ezért megátkozzuk a Photoshopot, és eladjuk az eBay-en. A tökéletesen haszontalan, viszont szórakoztató (esetleg a munkánkhoz ténylegesen szükséges) képek készítéséhez vezető göröngyös utat tehát úgy tehetjük simábbá, ha alaposan megismerjük a rendelkezésre álló eszközöket.
A Photoshop munkaterülete - áttekintés A Photoshop munkaterülete minden újabb változatban bővü l és továbbfejlődik, még ha ez néha csak néhány apró finomírást jelent is. Elérhető a tökéletesség? Valószínűleg nem, de a program jelenlegi munkaterülete hatékonyabb eszközöket és kényelmi szolgáltatásokat nyújt, mint bármikor korábban, valamint néhány új szolgáltatást, amelyek - merjük kijelenteni - kicsit egyszerúobé teszik a Photoshop használa tát.
A készletek és a készletkezelő A billentyűparancsok és a menük testreszabása Eszközök
* * * *
38
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A Photoshop munkatetületét a 2.1. ábrán láthatjuk. Legfelül a menüsor (Menu Bar) található (ez a képen nem látszik), alatta az alkalmazássáv (Application Bar, a kép en ez látható legfelül), az alatt pedig a vezérlősáv (Options Bar; Vezérlés panel). A munkatetü let bal szélén a Toolbox (Eszközök panel) foglal helyet, a további panelek (korábbi nevükön "paletták") a jobb szélen sorakoznak, a képablakok pedig középen láthatók.
2.1. ábra A Photoshop munkaterülete néhány megnyitott képpel ~
Ha nem látjuk a "Photoshop" szót a képernyő bal felső sarkában, az azt jelenti, hogy a Photoshop nem aktív, vagy nincs megnyitva. A Photosh opot úgy tehetjük aktívvá, hogy a Tálcán (PC) vagy a Dokkon (Mac) a "Ps" betűkkel ellátott, kék négyzetet formázó ikonra kattintunk, elindítani pedig úgy tudjuk a programot, hogy duplán kattintunk az Adobe Photoshop CS4 alkalmazásra a Programs (PC) vagy az Applications (Mac) mappában, de valószínűleg az Asztalon vagy Kedvencként is találunk hozzá parancsikont
~
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállitásai és eszközei
Az alapértelmezett munkaterület és az egyéni munkaterületek Amikor elindítjuk a Photoshopot, a megjelenő munkaterület a program összes látható összetevőjét tartalmazza. Ezek az összetevők a következők: • • • • •
Menüsor Eszközök panel Vezérlősáv
Képablak Cvagy dokumentumablak) Panelek
Azt a munkaterületet, amelyet akkor látunk, amikor a számítógépen először indítjuk el a Photoshopot, vagy mielőtt megváltoztatnánk valamelyik összetevőjét, alapé11elmezett munkaterületnek hívjuk. Az alapértelmezett munkaterület panel jeit, sávjait és ablakait átrendezhetjük és testreszabhatjuk, aszerint, hogy a munkaterületnek mely részeihez szeretnénk hozzáférni a különböző típusú képek szerkesztése során. Az eredetihez képest módosított elrendezéseket egyéni munkaterületeknek hívjuk. A munkaterületet a képernyő tetején található Window (Ablak) menü segítségével a következőképpen alakíthatjuk •
•
Ha a Window, Workspace (Ablak, Munkaterület) menüből menteni, betölteni, törölni vagy visszaállítani szeretnénk egy munkaterület-elrendezést: Egyéni munkaterületet a Save Workspace (Munkaterület mentése) paranccsal menthetünk, és a Delete Workspace (Munkaterület törlése) paranccsal törölhetünk Egy mentett munkaterületet úgy tölthetünk be, hogy kiválasztjuk a nevét a Window, Workspace menü aljáról. Az alapértelmezett munkaterületet a Window, Workspace, Default Workspace (Alapértelmezett munkaterület) paranccsal állíthatjuk vissza. Ha egy hiányzó panelt meg szeretnénk jeleníteni, válasszuk ki a panel nevét a Window menüből (ekkor a név mellett egy pipa jelenik meg).
Azon kívül, hogy módosíthatjuk a munkaterület részeinek elrendezését és megjelenését, a Photoshop általános beállításait is megváltoztathatjuk Ezeknek a beállításoknak a többsége a Preferences (Beállítások) menüben található, amelyet a menüsoron, az Edit (PC) vagy a Photoshop (Mac) menü alatt lelhetünk meg. A Photoshop minden alkalommal menti az éppen érvényben levő beállításokat, amikor kilépünk a programból, így amikor legközelebb ismét elindítjuk, az utolsó beállításokkal jelenik meg. Néha célszetű lehet mindent alaphelyzetbe visszaállítani, beleértve a munkaterületet és a beállításokat is. Sok oktatóanyag például az alapértelmezett munkaterülettel és beállításokkal számol (vagy legalábbis így kellene tennie), ezért tanulás közben segít, ha visszaál-
39
40
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
lítjuk az alapértelmezéseket, hogy követni tudjuk az anyagot. Emellett az is előfordulhat, hogy a Photoshopban váratlan dolgokat tapasztalunk, amelyeket helytelen beállítások is okozhatnak, ezért a hiba elhárításának első lépéseként érdemes az alapértelmezések visszaállításával próbálkoznunk. A munkaterület és a beállítások alaphelyzetbe állításához tegyük a
követke zőket:
1. A Photoshop indítása közben tartsuk lenyomva az ALT+CTRL +SHIIT (Macen ÜPTION+~+SHIIT) billentyűket.
2. Amikor megjelenik az üzenet, amely az érvényben levő beállítások törlésének megerősítését kéri, hagyjuk jóvá a műveletet 3. A beállítások törlése után engedjük fel a billentyűket, és a Photoshop az alapértelmezett beállításokkal jelenik meg. Ha a beállítások törlésének megerősítés ét kérő üzenet nem jelenik meg, akkor a program nem aktiváita az alapértelmezéseket Ilyen esetben lépjünk ki a programból, és hajtsuk végre újra a fenti lépéseket Néha a Photoshop indítása előtt és alatt kell nyomva tartanunk a billentyűket (ez könnyű) , de az is előfordu lhat , hogy közvetlenül a Photoshop indítása után kelllenyomnunk azokat (ez már nehezebb). Ha az utóbbira van szükség, több próbálkozásba is belekerülhet, mire elkapjuk a megfelel ő pillanatot, és megjelenik a beállítások törlésének megerősítését kérő üzenet, ami igencsak bosszantó lehet.
~\
A menüsor A számítógép képernyőjének tetején vízszintesen végignyúló sáv, amely a Photoshop parancsaihoz nyújt hozzáférést, a menüsor. A menüsorban parancsok csoportjainak neveit láthatjuk: Photoshop, File (Fájl), Edit (Szerkesztés), Image (Kép), Layer (Réteg), és így tovább (lásd a 2.2. ábrát). Ha az egérrel valamelyik parancskészlet nevére kattintunk, megjelenik az adott csoportba tartozó parancsokat tartalmazó menü. ~ A munkaterület egyes részein rövid, kényelmesen hozzáférhető menük, úgyneMtgjlgyzét vezett helyi menük (context menu, környezeti menü vagy környezetérzékeny menü) is elérhetők. Úgy hívhatjuk elő őket, hogy az egér jobb gombjával (PC-n vagy Macen) vagy a CoNTROL billenty(í lenyomása mellett a bal gombbal (Macen) a munkaterület megfelelő részére- valamelyik képablak fülére, egy képre , egy panelfülre vagy a vonalzókra - kattintunk.
Photoshop
2.2. ábra menüsor
A
File
Edit
Image
Layer
Select
Filter
Analys is
30
View
Window
Help
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Az alkalmazáskeret A Photoshop munkatetületének alapértelmezett elrendezése Mac számítógépeken egy úgynevezett alkalmazáskeretet (Application Frame) is tartalmaz, amely a Photoshop összes felületi elemét tárolja, a menüsort kivéve. Gondoljunk rá úgy, mint egy keretre, amely magába foglalja a Photoshop munkaterületét (vagy a munkaterület ablakát).
.. $1
Az alkalmazáskeret abban segít, hogy a Photoshopot és az elemeit rendezetten, a számítógépen található más elemektől elkülönítve tartsuk, tehát egyfajta képabo lakként szolgál a Photoshop összes "dolga" számára, és a teljes munkaterületet magába foglalja. Ha az alkalmazáskeret "ablakát" ikonná zsugorítjuk, az összes megnyitott kép és a Photoshop munkaterületének összes eleme (a menüsor kivételével) is összezsugorodik vele. Ha az alkalmazáskeretet bezárjuk, a megnyitott képek ugyancsak bezáródnak
Az alapértelmezett munkaterület alkalmazáskerete a • • • • •
következőket
tartalmazza:
Alkalmazássáv Vezérlősáv
Eszközök panel Minden megnyitott kép Fanelek
Az alkalmazáskeretnek nem része a menüsor. .-\\::\
Ha egy vagy több megnyitott kép ablakát le szeretnénk választani az alkalmazáshogy felette lebegjenek, válasszuk a Window, Arrange, Float All Windows (Ablak, Rendezés, Az összes ablak lebegtetése) parancsot. Az alkalmazáskeretet a Window, Application Frame (Ablak, Alkalmazás kerete) menüponttal ki is kapcsolhatjuk, így a munkaterület ugyanúgy fog kinézni, mint a korábbi Photoshop-változatokban.
~ keretről,
A füles képablakok a címsorral rendelkező lebegő képablakokkal szemben körülveszik a megnyitott képeket. Az alkalmazáskereten belül a képek egymás mellett, egymást átfedő, fülekkel ellátott lapokon jelennek meg (ahhoz hasonlóan, ahogy a weboldalak külön lapokon nyílnak meg egy böngésző ablakán belül). Ha valamelyik kép fülére kattintunk, a kép az előtérbe kerül, vagyis az adott kép válik az aktív képpé. A 2.3. ábra az alkalmazáskeretet egyetlen megnyitott képpel mutatja. Ha több képet nyitunk meg, azok alapértelmezés szerint - ahogy említettük - egymás mellett, egymást átfedő, fülekkel ellátott lapokon jelennek meg (lásd a 2.4. ábrát) . A füleken a képek neve látható.
41
42
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
2.3. ábra Az alkalmazáskeret és tartalma, egyetlen megnyitott képpel
Szintén említettük, hogy ha a Photoshopban több megnyitott, füles képablak található, az alkalmazáskeret bezárásakor minden megnyitott kép is automatikusan bezáródik, ha pedig az alkalmazáskeret "ablakát" ikonná kicsinyítjük, a megnyitott képek azzal együtt összezsugorodnak (de nem záródnak be). Ahogy mondtuk, az alkalmazáskeretet a menüsor Window, Application Frame menüpontjával kapcsolhatjuk ki. Ekkor minden megnyitott képablak füles képpé válik egy-egy lebegő képablakban, az alkalmazáskeret és a háttere pedig eltűnik.
A munkaterületet és a megnyitott képeket körbefogó alkalmazáskeret működése több szempontból is hasonló a hagyományos lebegő képablakokéhoz: • Az alkalmazáskeret méretét ugyanúgy megváltoztathatjuk, mint a lebegő képablakokét; ehhez a jobb alsó sarkában található méretező fogópontot kell húznunk Emellett a Photoshop CS4-ben újdonság, hogy az átmérerezéshez az ablakok széleit is húzhatjuk
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
2.4. ábra Az alkalmazáskeret és tartalma, több megnyitott képpel
• Az alkalmazáskeret méretének csökkentése szűkíti a látható munkaterillet nagyságát, de a munkaterillet elemeinek és a megnyitott képeknek a nézetaránya változatlan marad. Ez ahhoz hasonlít, rnint amikor egy kisebb méretű ablakot építünk be a házunkba : a házon kívül található tárgyak ugyanolyan méretűnek fognak tűnni , csak éppen kevesebbet látunk belőlük. Az alkalmazáskeret alapéttelmezett méretben kitölti a számítógép képernyőjét, így az Asztal megtekintésének és elérésének egyik módja a keret méretének csökkentése. • Az alkalmazáskeret bezárásához, ikonná kicsinyítéséhez , illetve teljes méretlíre állításához (a menüsor alatt) az alkalmazássáv alábbi gombjaira kell kattintanunk Close (Bezárás) gomb. Erre a gombra kattintva bezárjuk az alkalmazáskeret "ablakát" és annak tartalmát, beleértve minden megnyito tt képet is , a Photoshop és a menüsor azonban nyitva marad. A bezárt alkalmazáskeretet a menüsor Window, Workspace, Default Workspace parancsával állíthatjuk vissza. Ha egy nemrég bezárt képet szeretnénk újra megnyitni, válasszuk ki a kép nevét a File , Open Recent (Legutóbbi objektumok megnyitása) menüből. Minimize (Kis méret) gomb. Ha erre a gombra kattintunk, az alkalmazáskeret ikonná zsugorodik, a benne található összes megnyitott képpel együtt, a képek azonban nem záródnak be. Az alkalmazáskeretet úgy is lekicsinyíthetjük,
43
44
l. rész
•
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal ha duplán az alkalmazássávjára kattintunk, ugyanúgy, ahogy egy képablakot kicsinyítünk le duplán kattintva a címsorára. A számítógép Asztalának megtekintésére és elérésére alkalmas módszer, ha lekicsinyítjük az alkalmazáskeretet Az ikonná zsugorított alkalmazáskeretet a benne levő képekkel együtt úgy állíthatjuk vissza az eredeti méretére, hogy a számítógép képernyőjén a Tálcán (PC) vagy a Dokkban (Mac) látható ikonjára kattintunk. Maximize (Teljes méret) gomb. Ha erre a gombra kattintunk, az alkalmazáskeret a képernyőn rendelkezésre álló teljes területet kitölti. Az alkalmazáskeretet az alkalmazássávot megragadva mozgathatjuk (az alkalmazássávat az alkalmazáskeret tetején, a vezérlősáv felett és a menüsor alatt találjuk), tehát ugyanúgy, mint ahogy egy lebegő képablakot mozgatunk a címsoránál fogva.
A képablakokat lebegővé is tehetjük az alkalmazáskeret felett. A lebegő képablakok nem kapcsolódnak az alkalmazáskerethez (lásd a 2.5. ábrát), tehát nem záródnak be és nem zsugorodnak ikonná vele együtt, és saját bezáró, lekicsinyítő és teljes méretre állító gombokkal rendelkeznek.
2.5. ábra Az alkalmazáskeret és tartalma, az alkalmazáskerethez
lebegő
képablakokkal. A
lebegő
képablakok nem kapcsolódnak
2. fejezet
A képablakokat a
következő
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
módszerek egyikével tehetjük
lebegővé:
• Válasszuk a Window, Arrange, Float All in Windows menüpontot • Húzzuk a füles képablak fülét az ablaknak arra a részére, ahol a kép látható, és engedjük fel az egérgombot Ha a lebegő képablakokat újra füles ablakokként szeretnénk látni, a tehetjük: • •
következők
egyikét
Válasszuk a Window, Arrange , Consohdate All to Tabs (Az összes véglegesítése lapokká) menüpontot Húzzuk a lebegő képablak címsorát a füles képablakokat tároló ablaknak arra a részére, ahol a fülek találhatók. (Ha megjelenik a kiemeit leejtési vagy elhelyezési zóna , engedjük fel az egérgombot)
A 2.6. ábrán azt láthatjuk, hogy miként festenek a képek és a munkaterület, ha kikapcsoljuk az alkalmazáskeretet
2.6. ábra A munkaterület az alkalmazáskeret kikapcsolásával
46
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Az alkalmazássáv Az új alkalmazássáv (amely közvetlenül a menüsor alatt található) kényelmes hozzáférést nyújt a Photoshop néhány hasznos szolgáltatásához, többek között olyan nagyszerű ikonokat találhatunk rajta, amelyeken keresztül egyetlen kattintással hajthatjuk végre a leggyakoribb parancsokat, például a munkaterület elrendezéséhez kapcsolódóakat Az alkalmazássávot a 2.7. ábrán láthatjuk. ESSENTIALS .,.
2.7. ábra Az alkalmazássáv
Az alkalmazássáv a
következő
gombokat tartalmazza (balról jobbra):
•
Launeh Bridge (a Bridge indítása) gomb (Br): Erre a gombra kattintva a Bridge alkalmazást
•
View Extras (extrák, vagyis segédek megjelenítése) gomb (téglalap vonalzóval): Ezzel a gomb-
indíthatjuk el. bal egy olyan menüt érhetünk el, rácsokat és vonalzókat •
amelyből
megjeleníthetjük a segédvonalakat,
Zoom Level (nagyítási szint) gomb (százalék): Ennek a gombnak a
menüjéből különböző
nagyítási szinteket választhatunk • Hand tool (Kéz eszköz) gomb (kéz): Erre a gombra kattintva a Hand (Kéz) eszközt kapcsolhatjuk be, amellyel egy kinagyíton kép belsejében mozoghatunk. • Zoom tool (Nagyító) gomb (nagyítóüveg): Erre a gombra kattintva a nagyítót érhetjük el. • Rotate View (Nézet elforgatása) eszköz (kéz nyilakkal): Ha bekapcsoljuk ezt az eszközt, és az egeret a bal gomb nyomva tartása mellett a kép belsejében mozgatjuk, elforgathatjuk a képet a képablakban. Az eszköz csak a kép nézetét forgatja, nem magát a képet, és a művelet csak akkor hajtható végre , ha a számítógép megfelelő rendszerváltozattal és grafikus kártyával rendelkezik. • Arrange Oocuments (Dokumentumok elrendezése) gomb (három téglalap) : Ennek a gombnak a menüjéből a megnyitott dokumentumok elrendezési módját választhatjuk ki, például elrendezhetjük a dokumentumokat rácsszerűen, hogy az összes dokumentumot lássuk. Azokat az elrendezéseket, amelyekben egyszerre több kép is látható, időnként "N-up" nézetnek ("n-osztatú nézet") is hívják. A gomb menüjében emellett különböző nagyítási lehetőségeket is találunk. • Screen mode (Képernyőmód) gomb (téglalap sarokjelzőkkel): Ehhez a gombhoz egy olyan menü tartozik, amelyből a munkaterület képernyőmódját választhatjuk ki.
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
A vezérlősáv Az alkalmazássáv alatt és a képablakok területe felett található vízszintes sávot vezérlősáv nak (Options Bar, beállítósáv, Vezérlés panel/sáv) hívják. Elsősorban arra használjuk, hogy egyéni beállításokat adjunk meg az eszközkészletből kiválasztott aktív eszköz számára. Ezek a beállítások határozzák meg az eszköz működését. Ha másik eszközt választunk az eszközkészletből, láthatjuk, hogy a vezérlősávon elérhető eszközbeállítások megváltoznak Az egyes eszközökhöz megadott beállításokat a Photoshop megőrzi, ezért ha legközelebb nem ugyanazokkal a beállításokkal szeretnénk használni az eszközt, akkor módosítanunk kell az eszköz beállításait. A vezérlősávon az alábbi három elemet mindig megtaláljuk •
•
•
Preset Picker (készletválasztó). A vezérlősáv bal szélén található készletválasztó menüjén keresztül egyéni eszközöket, illetve eszközkészleteket menthetünk és tölthetünk be az egyéni beállításaikkal együtt, valarnint alaphelyzetbe állíthatjuk vissza az aktív vagy az összes eszközt. A menü megjelenítéséhez kattintsunk a gombon látható nyílra. A menüből a Preset Manager (Készletvezérlő) ablakot is elérhetjük, ahol az egyéni eszközök, ecsetek, színminták stb. beállításait szabályozhatjuk Bridge gomb. A vezérlősáv jobb oldalán, a Workspace menü mellett található Bridge gomb a Bridge alkalmazást indítja el, amellyel kényelmesen kereshetünk meg és dolgozhatunk fel kötegelve fájlokat (lásd a 3. fejezetet). Workspace menü. A vezérlősáv jobb oldalán található Workspace menü a menüsor Window, Workspace menüjének rövidebb változata, amelyen keresztül visszaállíthatjuk az alapértelmezett munkaterületet, illetve egyéni munkaterületeket menthetünk, tölthetünk be és törölhetünk
A vezérlősávot a 2.8. ábra mutatja. i tí f~ · Wldtt.: [=-~=-:J ~~<]ht: C_____ ~ __ ______I! tu®t!On:c== _
i - Pul•/incft
1 : . 1! ~ Frontlm~
)(
Clur
):
~ ""'""" ? !
2.8. ábra A vezérlősáv, ahol egyéni beállításokat határozhatunk meg az aktív eszköz számára. A vezérlősáv jobb oldalán a Work.space menüt, illetve attól balra a Bridge alkalmazást elindító gombot láthatjuk
A Tools panel A munkaterület bal szélén található függőleges eszközikontár a Tools (Eszközök) panel. Az itt található eszközökkel mozoghatunk a képeken belül, kijelölhetünk és kivághatunk részeket, festhetünk, szöveget írhatunk, kinagyíthatunk egyes részleteket, és így tovább. Egyes eszközikonoknak egy kis fekete háromszöget találunk a jobb alsó sarkában; ezek mögött további eszközök rejtőznek. Ha a rejtett eszközök valamelyikét el szeretnénk érni, kattintsunk a kívánt ikonra , és tartsuk lenyomva az egérgombot
47
48
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A Tools panelt a 2.9. ábrán láthatjuk, a 2.10. ábra pedig az eszközleírásokat ("eszköztippeket") mutatja , amelyekben az eszközök vagy a munkaterület adott részeinek a neve , illetve néha azok billentyűparancsa szerepel.
~.
~
. ~"'J.
C\
'!1 ..
;
~ ~
2.9. ábra A Tools panel
(RGB / 8•) X Ge:orr.etryopti()ns .
2.10. ábra Az eszközöknek és a munkaterület egyes részeinek az eszközleírását úgy jeleníthetjük meg, hogy
az egérmutatót 1-3 másodpercig jelettük tm1juk
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
A munkaterület számos részéhez tartozik eszközleírás, a terület vagy eszköz nevével, szerepének leírásával, illetve néha a billentyűparancsávaL Az eszközleírásokat úgy jeleníthetjük meg, hogy az egérmutatót 1-3 másodpercig a kívánt rész felett tartjuk (az egérgomb lenyomása nélkül). Ha a mutatót például a Tools panel legfelső eszköze felett tartjuk a Move tool (V) - Mozgató (V) - szöveg jelenik meg néhány másodpercre. A "V" az eszköz billentyűparancsa, tehát a Move eszközt a V billentyű lenyomásával kapcsolhatjuk be. "~-"Y-C"...-_,....,. :: ~: :: :~::' ::::
::' :::::__:::~ --
- - -:-_;xr-~ ~::::1<:.~ ~ :::_ :-~:-: · -~~-1?:~-~: :-.~~~-:....-'FI'""Z~''-
;::::;;
!'::. ti! ~
A billentyűparancsok segítségével átmenetileg aktívvá is tehetünk egy éppen kikapcsolt eszközt a megfelelő billentyű nyomva tartásának idejére. Lássunk egy • példát: (l) válasszuk a Brush (Ecset) eszközt, (2) nyomjuk le és tartsuk lenyomva a V billentyűt, amikor a Move eszközt szeretnénk használni, majd (3) engedjük - fel a V billentyűt, hogy visszaváltsunk a Brush eszközre. - -
~ : :~: ::-"!iG.~: : :
!'::.:fl ~
Az egyes eszközcsoportok eszközei (a Tools panelen látható eszköz és a mögötte rejtőző társai) között alaphelyzetben a SHIFT billentyút nyomva tartva válthatunk, de • erre nincs szükség, ha kikapcsoljuk a Use Shift Key for Tool Switch (SHIFT gomb · használata eszközváltáshoz) jelölőnégyzetet az általános beállítások között. Ekkor elég, ha egymás után többször is lenyomjuk az eszköz billent:ylíparancsát (például az M billentyűt a kijelölőkeretekhez), amíg az eszközcsoport megfelelő eszközéhez nem érünk.
el
Képablakok A Photoshop munkaterületének azt a részét, ahol egy megnyitott képet láthatunk, képablaknak vagy dokumentumablaknak hívjuk. A képablakok alapértelmezés szerint a munkaterület közepén, a bal oldali Tools panel és a jobb oldali panelek között jelennek meg. Persze ha a dolog ilyen egyszeru lenne, már ugorhatnánk is tovább ... Kísérletezzünk az új munkaterülettel: próbáljuk megragadni és átméretezni, illetve arrébb húzni az egyes részeit (engedjük fel az egérgombot, ha megjelenik a leejtési zóna). Így gyorsan megtanulhatjuk, hogyan rendezhetjük át a munkaterületet. Az alapértelmezett munkaterülethez mindig visszatérhetünk, ha a Window, Workspace, Default Workspace menüpontra kattintunk. A CS4-ben azonban egyszerre több képet is megnyithatunk füles képként, és azok alapértelmezés szerint az alkalmazáskerethez kapcsolódnak. A képek ugyanakkor önálló (az alkalmazáskerethez nem kapcsolódó) lebegő képablakokban, illetve füles és lebegő ablakokat keverve is megnyithaták A füles képablakok ezenkívül mozaikos vagy n-osztatú nézetbe is rendezhetők (lásd a 2.11. ábrát), hogy minden megnyitott kép külön ablaktáblába kerüljön (miközben továbbra is az alkalmazáskerethez kapcsolódva marad).
49
50
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
l. rész
2.11. ábra Füles képablakok mozaikos vagy n -osztatú nézetben megjelenítve
" $1 •
A képek alapértelmezés szerint egymás mellett, egymást átfedő, fülekkel ellátott lapokon jelennek meg az alkalmazáskereten belül, ahhoz hasonlóan, ahogy a weboldalak külön lapokon nyílnak meg egy böngésző ablakán belül.
Ahogy a Photoshop korábbi változataiban, a lebegő ablakok is elrendezhetők mozaikos formában, hogy mindegyiket lássuk, sőt a füles képeket is megnyithatjuk egyetlen leb egő képablakon belül. Nos, ehhez hozzászokni eltarthat egy ideig, de gondoljunk arra, hogy ez a sok-sok választási lehetőség rugalmasabbá teszi a munkaterületet- még ha nem is értjük teljesen, hogy mi szükség ennyi lehetőségre. Olvassunk tovább, és látni fogjuk, hogyan alakíthatjuk ki a nekünk megfelelő ablakelrendezést, és hogyan dolgozhatunk az új elrendezésekben -valójában nagyon klassz dologról van szó!
" $1 '
'
A füles képablakokat mozaikos formában is elrendezhetjük, így minden kép önálló ablaktáblába kerül. Ezt hívják n-osztatú (N-up) nézetnek.
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Ha több füles képablakunk van, azokat a n-osztatlJ nézetbe: •
•
•
módszerek egyikével rendezhetjük
Húzzuk a képablakok fülét fel , le , balra vagy jobbra (engedjük fel az egérgombot, amikor egy kékszínnel kiemeit vonal jelenik meg egy leejtési zónában). A képek ablaktábláinak egymáshoz viszonyított mérete a közöttük található elválasztókat húzva méretezhető át. Válasszuk a Window, Arrange, Tile (Ablak, Rendezés, Mozaik) parancsot a menüsorról. A kívánt elrendezést a képablakok füleit és ablaktábláit húzva alakíthatjuk ki.
A képablakokat a •
következő
következő
módszerekkel tehetjük
lebegővé:
Válasszuk a Window, Arrange, Float All in Windows (vagy ha csak az aktív képet szeretnénk lebegővé tenni, a Float in Window - Ablakban való lebegtetés) parancsot a menüsorró l. Húzzuk a kívánt ablak fülét magára a képre, majd engedjük fel az egérgombot (Ebben az esetben a kiemelés csak akkor jelenik meg, amikor felengedjük az egérgombot. )
Ha lebegő képablakokat szeretnénk mozaikos elrendezésben látni, kattintsunk a menüsor Window, Arrange, Tile parancsára. A megnyitott füles dokumentumablakok között körbe is járhatunk; a füles ablak aktívvá tételéhez nyomjuk le a CTRL +TAB bill entyűket
Ha
l ebegő
•
• •
ablakokat füles ablakokká szeretnénk változtatni, a
következőket
következő
tehetjük:
Húzzuk a lebegő képablak címsorát a füles képablakokat tároló ablaknak arra a részére, ahol a fülek találhatók. (Ha megjelenik a leejtési vagy elhelyezési zóna kiemelése, engedjük fel az egérgombot.) Válasszuk a Window, Arrange, Consohdate Ali to Tabs menüpontot. Kattintsunk az egér jobb gombjával (PC-n vagy Macen) vagy a CoNTROL billentyű lenyomása mellett a bal gombbal (Macen) valamelyik képablak fülére , és a megjelenő helyi menüb ől válasszuk a Consohdate Ali to Here pontot.
A 2.12. ábrán egy megnyitott lebegő képet és két füles képet láthatunk. A 2.13. ábra a Consohdate Ali to Here helyi menüpontot mutatja.
51
52
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
2.12. ábra Ez az ablakelrendezés egy
lebegő és
két füles képablakból áll
Consolldate Ali to Here
Cl os e Close Ali New Document... Open Document ...
2.13. ábra A képablakok fülének helyi menüjében található Consatidate Al! to Here parancs minden ablakot füles abiakká változtat
lebegő
Ha egy lebegő ablak az aktív, és megnyitunk egy másik képet, az új kép a lebegő képablakon belüli füles képként nyílik meg, tehát egyetlen lebegő ablakban két füles képünk lesz megnyitva. A füles képek szokványos esetben az alkalmazáskerethez kapcsolódnak, de ha egy lebegő ablak tartalmazza azokat, akkor nem. A 2.14. ábrán egy olyan lebegő képablakot láthatunk, amely két füles képet tartalmaz. Mivel a Photoshopban egyszerre több képet is megnyithatunk, gyorsan válthatunk a képek között, hiszen nem kell várnunk, amíg megnyílnak, viszont egy adott pillanatban csak egy kép lehet aktív.
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
2.14. ábra Ez a lebegő képablak két füles képet tartalmaz, mögötte pedig egy olyan füles kép látható, amely ik továbbm is az alkalmazáskerethez kapcsolódik ~
A munkaterület paneljei és a
megjelenő
információk az aktív kép
j ellemzőit
Megje~Yzés tükrözik.
A megnyitott képek fáj lneve a képabiakuk tetején, a képablak fülén látható, illetve a lebegő ablakok esetében a címsorban. Ha egy lebegő ablak több füles lapot tartalmaz , a képek nevét a füleken találhatjuk meg, a lebegő ablak címsorában pedig az aktív kép nevét láthatjuk. Ha több képet nyitottunk meg egyszerre a Photoshopban, a legfeltűnőbb megjelenésű névhez tartozó kép lesz az aktív kép; a többi kép neve sötétebb színnel vagy kiszürkítve jelenik meg. Amikor egy kép aktív, a panelek az adott kép jellemzőit tükrözik, tehát az adott képpel dolgozhatunk
53
54
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Egy képet a
következő
módszerek egyikével tehetünk aktívvá:
Kattintsunk egyszer a kép vagy a képablak tetszőleges helyére (például a kép ablakának a fülére vagy címsorára, magára a képre, vagy a hozzá tartozó gördítósávra) . • Ha olyan sok füles kép van megnyitva, hogy nem látszik az összes fül, kattintsunk és tartsuk lenyomva az egérgombot a fülektől jobbra található kettős nyílon, hogy megjelenítsük az összes megnyitott képet felsoroló menüt, ahonnan kiválaszthatjuk a kívánt kép nevét.
•
A 2.15 .-2.17. ábrák kü l önböző változatokat mutatnak több megnyitott kép elrendezésére. A képaláírásokból kiderül , hogy az egyes elrendezések esetében melyik kép az aktív. A füles képablakok (ez az alapértelmezés) az alkalmazáskerethez kapcsolódnak, tehát annak bezárásakor, ikonná kicsinyítésekor vagy teljes méretre állításakor követik az alkalmazáskeretet A füles képek ugyanakkor az alkalmazáskerettől függetlenül is bezárhaták a fülön található "x" gombra kattintva.
2.15. ábra Itt az elöl látható, világos szímí füllel ellátott kép az aktív. A másik kettő, képneveket tm1almazó fül elárulja, hogy további két képet is megnyitottunk, de azok inaktívak. Ha valamelyik inaktív kép fülére kattintunk, az előtérbe hozzuk azt, és aktívvá tesszük
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
2.16. ábra Ebben az n -osztatú elrendezésben is a világos színíi füllel rendelkező képablak az aktív, a másik két megnyitott kép pedig jelenleg inaktív. Ha valamely ik inaktív kép fülére kattintunk, az előtérbe hozzuk azt, és aktívvá tesszük
A lebegő képablakok ezzel szemben az alkalmazáskerettől függetlenül bezárhatók, lekicsinyíthetők , illetve teljes méretűvé tehetők. Ha bezárunk egy lebegő képablakot, a kép is bezáródik, tehát nem lesz megnyitva a Photoshopban. Ha a lebegő képablakot ikonná zsugorítjuk, a Tálcán vagy a Dokkan ül addig, amíg rá nem kattintunk, amikor is ismét az előtérbe kerül. Ha teljes méretre állítjuk, a lebegő képablak a képernyőn rendelkezésre álló teljes területet kitölti. A lebegő képablak legfelső része a címsor; az ilyen ablakokat a címsoruknál fogva húzva mozgathatjuk, az átmérerezésükhöz pedig a jobb alsó sarokban található méretező fogópontot használhatjuk A kis méret, a teljes méret és a bezárás gombjai - amelyeket a lebegő képablakok, illetve az alkalmazáskeret tetején, a menüsor alatti alkalmazássávon találhatunk meg - PC-n és Macen más-más külsőt öltenek. A 2.18. ábrán ezeket a gombokat láthatjuk. A 2.19. ábra egy alapértelmezett füles képablakot, valamint egy
lebegő
képablakot mutat.
55
56
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
2.17. ábra Itt az előté1·ben látható lebegő képablak az aktív. A másik két megnyitott, de inaktív kép (amelyeknek a neve a füleken látható) ablaka részben takarásban van. Ha valamely ik inaktív kép fülére kattintunk, az előtérbe hozzuk azt, és aktívvá tesszük
2.18 . ábra A kis méret, a teljes méret és a bezárás gombjai PC-n (balra), illetve Macen (jobbra)
A képablakok a
következő részekből
állnak:
• Fül vagy címsor. A füles képablakok tetején egy fül, a
lebegő képablakok tetején pedig egy címsor található , amelyen a kép neve olvasható. A kép neve mellett a megjelenítési méret, a színmód és a bitmélység szerepel. A címsorhoz bezáró, illetve kis és teljes méretre állító gombok is tartoznak, míg a füleken csak bezáró gombot találunk. • Gördítősávok. Ha a képet annyira felnagyítjuk, hogy már nem látjuk a teljes képet, a képablak alján és jobb oldalán gördítósávok és -nyilak jelennek meg.
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Document Dimens ions Measurement Scale
"' Scratch Sius Efficlency 11ming Current Tool 32-bit Exposure
Efficiency Timing Current Tool
32-bit Exposure
2.19. ábra Balra: füles képablak; jobbra:
•
lebegő képablak
Állapotsor. A képablak bal alsó részén az állapotsort találjuk, amelyen a következők
szerepeln ek: Nézet (a teljes méret százalékában): Itt a megjelenítési méretet adhatjuk meg
a teljes méret százalákában. Fájlinformációk: Ha az állapotsoron található nyílra kattintunk, és nyomva tartjuk az egérgombot, egy menü jelenik meg , ame lyből kiválaszthatjuk, hogy milyen adatokat szeretnénk látni. Version Cue: Ezzel a menüponttal a dokumentum Version Cue munkacsoportállapotát (open- megnyitva, unmanaged- nem kezelt, unsaved- nem mentett stb.) jeleníthetjük meg. A Version Cue önálló szoftver, amellyel a dokumentumaink különböző változatait követhetjük nyomon, például ha eltérő időben többen is dolgoznak ugyanazon a képen. Document sizes (Dokumentumméretek): Az állapotsor bal oldalán látható szám azt mutatja, hogy megközelítőleg mekkora lenne a fájl mérete , ha lapos fá jlként, Photoshop formátumban mentenénk. (A fájlok rétegeit általában egybeolvasztjuk, mielőtt a végső változatot mentenénk.) A jobb oldalon álló szám ezzel szemben a fáj l rétegegyesítés előtti közelítő mérete , rétegekkel és csatornákkal együtt. Document profile (Dokumentumprofil): A kép által használt színprofil neve (lásd a VII. részt). Document dimensions (A dokumentum kiterjedései): A kép méretei az érvényben levő mértékegységben (például hüvelykben vagy képpontban) .
57
58
l. rész
•
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal Measurement scale (Mértéklépték): A dokumentum léptéke az Analysis (Elemzés) menünek, a Measurements log (Méretnapló) panelnek és a vonalzónak megfelelően (lásd a 28. fejezetet). - Scratch sizes (Munkalemezek mérete): A RAM memória teljes mennyisége, kiegészítve a kép feldolgozásához használt lemezmemória (munkalemez) méretével. A bal oldalon álló szám a jelenleg megnyitott összes kép megjelenítéséhez felhasznált memóriamennyiséget, a jobb oldali szám pedig a számítógépen a képek feldolgozásához rendelkezésre álló RAM teljes méretét mutatja. Efficiency (Hatékonyság): Az adott művelet tényleges végrehajtásával töltött idő a lemezmemóriába írást és onnan való olvasást is magába foglaló teljes műveleti idő százalékában. Ha ez az érték 100 százalék alatti, a Photoshop a lemezmemóriát használja, ezért lassabban működik. Timing (Időzítés): Az utolsó művelet végrehajtásához felhasznált idő nagysága. Current tool (Aktuális eszköz): Az aktív eszköz neve. 32-bit Exposure (32 bites expozíció): Ez a menüpont egy csúszkár jelenít meg, amellyel az előnézeti képet csatornánként 32 bites, magas dinamikus tartományú (high dynamic range, HDR) képpé alakíthatjuk a képernyőn (lásd az l . fejezetet) . A csúszka csak akkor érhető el, ha 32 bites módban dolgozunk. Méretező fogópont A képablak jobb alsó sarkában a méretező fogópontot találjuk, amelyet húzva átmérerezhetjük a képablakot
Ha egy képablakot túl kis méretre állítunk, lesz látható.
előfordulhat,
hogy az állapotsora nem
Ha a Photoshopban teljesítményproblémákat tapasztalunk, a Scratch Sizes, Efficiency és Timing értékekből kideríthetjük, hogy növelnünk kell-e a RAM vagy a lemezmemória (a munkalemez-terület) méretét, hogy a számítógép gördülékenyebben dolgozhassa fel a képeket. Mindazonáltal általános igazság, hogy minél több memória van a gépben, annál jobb, és még ennél is jobb, ha háromévenként be tudunk szerezni egy új számítógépet.
A képablakokban vonalzókat és segédvonalakat is megjeleníthetünk, amelyek a kép egyes részeinek megmérésében, igazításában vagy pontos elhelyezésében segíthetnek (lásd a 2.20. ábrát). A vonalzókat és segédvonalakat a következőképpen kapcsolhatjuk be, illetve szabályozhatjuk
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
!. _,_., ~
l
'
· - - .• ,_
1. •' .
l
2.20. ábra Képablak vonalzókkal és segédvonalakkal
• •
•
• • • •
A vonalzók megjelenítéséhez válasszuk a View, Rulers (Nézet, Vonalzók) menüpontot A vonalzó mértékegységének beállításához kattintsunk az egér jobb gombjával (PC-n vagy Macen) vagy a CoNTROL billentyű lenyomása mellett a bal gombbal (Macen) a vonalzóra, majd a megjelenő helyi menüből válasszuk ki a kívánt mértékegységet Ha a vonalzó kezdőpontját át szeretnénk helyezni, húzzuk a bal felső sarkában levő szálkeresztet (a vonalzók metszéspontját) a képablakban oda, ahová a kezdő p ontot tenni szeretnénk Ha a kezdőpontot vissza szeretnénk állítani az eredeti helyzetébe (a képte1ület bal felső sarkába), kattintsunk duplán a szálkeresztre. Segédvonal elhelyezéséhez húzzuk a vonalzót a képablak kívánt helyére. Ha egy segédvonalat át szeretnénk helyezni, húzzuk azt a Move (Mozgató) eszközzeL Ha egy segédvonalat el szeretnénk távolítani, húzzuk le a képablakróL Ha azt szeretnénk, hogy az objektumok, kijelölőeszközök stb. a segédvonalakhoz igazodjanak, válasszuk a View, Snap (Nézet, Igazítás) vagy a View, Snap to, Guides (Nézet, Igazítás a következőkhöz, Segédvonalak) menüpontot
59
60
l. rész
•
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal Ha a segédvonalakat el szeretnénk rejteni, válasszuk a View, Extras (Nézet, Extrák) menüpontot, vagy nyomjuk le a CTRL+H/ ~+H billentyűket (a segédvonalak megjelenítését ugyanezzel a billentyűparanccsal kapcsolhatjuk vissza). Azt is megtehetjük, hogy a View, Show, Guides (Nézet, Megjelenítés, Segédvonalak) parancsot választjuk, vagy a CTRL+ ;/~+ ; billenty(íparanccsal kapcsoljuk ki a segédvonalakat.
Ha az egérgombot és az ALT/ ÜPTION billenty(ít nyomva tartva az állapotsor felett (a képablak bal alsó részén) kattintunk, megjeleníthetjük az aktív kép szélességét, magasságát, felbontását és csatornáinak számát. Ez különösen akkor hasznos, amikor a végső fájl elkészítése előtt ellenőrizni szeretnénk ezeket az adatokat.
A Photoshop munkaterülete számos új lehetőséggel bővült, köztük a régóta várt rajzvászon-elforgató eszközzel, amelynek hatását a 2.21. ábrán láthatjuk. Ha egy képet az alkalmazássávon elérhető Rotate View (Nézet elforgatása) eszközzel húzunk, elforgathatjuk a kép nézetét
2.21. ábra A rajzvászon elforgatása a Rotate View eszközzel
2. fejezet
.
~
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
A munkaterület új szolgáltatásainak egy része csak megfelelő videókártya, az OpenGL (lásd a teljesítménybeállításokról szóló részt) és egy támogatott operációs rendszer jelenlétében müködik.
Újdonság az is , hogy az egyéni szint:lí nagyításnál szebb képet kapunk. Korábban, ha egyéni nagyítási százalékot adtunk meg, a megjelenítés pixelessé válhatott. Az új , animált nagyító azonban videószem nagyítást tesz lehetővé , ha az egérgombot nyomva tartjuk a Zoom eszköz használata közben, ezenkívül a lépésenkénti nagyításnál, illetve kicsinyítésnél - amit például úgy érhetünk el, ha a CTRL (PC) vagy a CMD (Mac) billenty{í nyomva tartása közben lenyomjuk a + vagy a - billentyüt - animált átmenetet biztosít. A Hand (Kéz) eszközzel most már arrébb is "pöccinthetjük" a képeket: ehhez csak annyit kell tennünk, hogy a kéz eszközzel gyorsan kis távolságra "dobjuk" a képet, majd felengedjük az egérgombot A Photoshop CS4-ben emellett egy képpontrács jelenik meg, ha a képet 500o/o-nál nagyobb mértékben felnagyítjuk , és rendelkezésre áll az új madártávlati nézet, ami a képernyőt kitöltő nézethez hasonlít, és úgy érhetjük el, ha a Hand eszköz használata közben a SHIFT billentyüt lenyomva kattintunk.
,lll! ·
l
2.22. ábra JviadáJ1ávlat
-~
·-~.JY .,
l
61
62
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A madártávlati nézetet a 2.22. ábra mutatja. Mindazonáltal ezeknek az új szolgáltatásoknak az igénybe vételéhez megfelelő videókártyával kell rendelkeznünk (bővebben lásd azOpenGL-ről írtakat a teljesítménybeállításokról szóló részben).
Panelek A panelek- amelyek többsége a munkatetület jobb oldalán található, kivéve a Tools (Eszközök) panelt, amely a munkaterület bal oldalán - segítségével különféle műveleteket végezhetünk a képeken. A panelek külön-külön, illetve egy panelcsoport részeként is megjeleníthetők, valamint egyszerű vagy a panel nevét feltüntető ikonokká is összecsukhaták Az önálló panelek a saját ablakukban jelennek meg, míg a panelcsoportok több panelt tartalmaznak, amelyek füle egymás mellett látszik. A panelek fülén a panel neve szerepel. A panelikonok dokkja, amely alaphelyzetben függőlegesen egymás alá rendezve tárolja a panelnevek nélküli panelikonokat, a panelcsoportok bal oldalán látható a Photoshop alapértelmezett munkaterületén (amelyet a Window, Workspace, Default Workspace menüponttal kapcsolhatunk be). Ha nem találunk egy panelt, a menüsor Window, panel neve menüpontjával jeleníthetjük meg.
A panelek, panelikonok, panelneveket tartalmazó ikonok és panelcsapottok áthelyezhetők, felbonthatók, átrendezhetők és különböző csoportokba foglalhatók. A panelek átrendezéséhez a következő műveleteket hajthatjuk végre: • Ha egy panel fülére kattintunk, a panelt a csoport első tagjává tesszük, tehát az e l őtérbe hozzuk. • Ha arra a kettős nyilat ábrázoló ikonra kattintunk, amely a panelek és panelcsoportok címsorában (legfelső sorában) található, a panel teljes és rövid nézete között válthatunk. Ha címsorról van szó, a nézet átkapcsolásához a címsorra is kattinthatunk (amikor felette tattjuk az egeret, és kiemeltré válik). • Panelt vagy panelcsoportot a következőképpen helyezhetünk át: - A panel vagy panelcsoport következő részeit húzva: ikon, címsor, fül vagy fogópont (a kettős pontozott vonal; ez a Tools panelre, a vezérlősávra , az alkalmazássávra és az alkalmazáskererre is vonatkozik). Ragadjunk meg ezek közül egy tetszőleges részt, és húzzuk a panelt vagy panelcsoportot a kívánt helyre. - Ha egy panelt más panelek vagy panelcsoportok közé szeretnénk helyezni, akkor engedjük fel az egérgombot, amikor egy kékkel kiemeit vonal vagy doboz jelzi, hogy egy elhelyezési zóna felett tartózkodunk (az elhelyezési vagy leejtési zóna egy olyan hely, ahol a Photoshop megengedi, hogy leejtsünk egy panelt). A kiemelés jelzi, hogy felengedhetjük az egérgombot, és a panel vagy panelcsoport az új helyére kerül.
2. fejezet
•
•
•
•
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Ha egy olyan panelcsoportot szeretnénk áthelyezni, amelyiknek nincs címsora, húzzuk a csoport egyik panelének fülét, és közben tartsuk lenyomva az ALTl OPTION billentyűt. Ha azt szeretnénk, hogy egy panel vagy panelcsoport egy másik panel széléhez rögzüljön vagy igazodjon, addig húzzuk a panelt, amíg meg nem jelenik a másik panel szélén található elhelyezési zónát jelző kék kiemelés. Ha egy panelt általában nem használunk, de éppen szükségünk van rá, kattintsunk az ikonjára a panelikonokat tároló dokkban. Ha ez után a panel címsorában található kettős nyílra kattintunk, a panel visszazáródik ikonná. A legtöbb panelt úgy méretezhetjük át, hogy a jobb alsó sarkukban található méretező fogópontot, vagy a jobb, bal vagy alsó szélüket húzzuk. Néhány panel azonban nem méretezhető át. A panelcsoportok átmérerezéséhez a panelcsoportokat elválasztó fekete vonalat kell lefelé vagy felfelé húznunk. Ha be szerelnénk zárni egy panelt, húzzuk ki a fülét a panelcsoportból, majd kattintsunk a címsora bal oldalán található bezáró gombra. A panel úgy is bezárható, ha a Windows menüben töröljük a jelet a panel neve mellől.
2.23. ábra A nyilak a panelek ( áthelyezéshez vagy átméretezéshez) húzható területeit, a körök a panelek (nézetváltáshoz vagy a panel bezárásához) kattintható területeit, míg a négyzetek a más panelek jogadására képes területeket mutatják
63
64
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal Ha egy panelcsoport-készletet kihúzunk az a lkalmazáskeretből , és így l ebegővé tesszük, a készletet úgy helyezhetjük vissza az alkalmazáskeretbe, hogy a címsoránál fogva az alkalmazáskeret jobb széléhez húzuk , amíg meg nem látjuk az elhelyezési zónát j el ző kiemelést.
Amikor a munkaterület valamelyik elemér vagy egy panelt húzunk, hogy áthelyezzük, kiemelés jelzi az elhelyezési zónát, amikor az egér más elemek között vagy mellett egy lehetséges célterületre ér. A kiemelés tudatja velünk, hogy felengedhetjük az egérgom bot A kiemelés általában egy világoskék vonal vagy doboz, de fekete vonal is lehet. A munkaterület eredeti elrendezését bármikor visszaállíthatjuk a Window, Workspace, Default Workspace menüponttal.
A 2.23-2.25. ábrák a munkaterületnek azokat a részeit mutatják, amelyeket az egérrel elhúzhatunk, amelyekre kattinthatunk , illetve ahová paneleket helyezhetünk , ha át szeretnénk rendezni a munkaterületet.
2.24. ábra A ny ilak az n-osztatú nézetben levő ablakoknak azokat a területeit mutatják, amelyeket ( á thelyezéshez vagy átm éretezéshez) húzhatunk, míg a négyzetek azokat a területeket, ahová más ablakoka t hely ezhetünk
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
2.25 . ábra A ny ilak az alkalmazáskeretnek azokat a teriileteit mutatják, amelyeket ( áthelyezéshez vagy átméretezéshez) húzhatunk
Beállítások A Photoshop Preferences (Beállítások) párbeszédablakának különböző lapjai olyan beállításokat tartalmaznak, amelyek j e l entős hatássallehetnek a program teljesítményére, illetve a felhasználói élményre. A Preferences ablakban optimálissá tehetjük a Photoshop teljesítményét, szabályozhatjuk a munkaterület egyes részeinek működését , és így tovább. Nem árt tehát, ha megismerkedünk az itt található beállításokkal és a szerepükkel, hogy a számítógépünkhöz és a munkafolyamatokhoz igazíthassuk azokat. PC-n a Preferences parancsot az Edit (Szerkesztés) menüben találhatjuk, Macen pedig a Photoshop menüben. Az egyes beállítóablakokat a Preferences párbeszédablakból érhetjük el. A 2.26. ábra a beállítások főablakát mutatja , amelyben a General (Általános) lap az aktív. Az egyes beállításcsoportokhoz a Preferences menü elemein keresztül is hozzáférhetünk
65
66
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal Preferences
-·-f_ c.n. -:::_-:::_ ,.,-:::_-=====;1---~=lor Picker: :;=A;::d;::o;:: be= = = = = = = = = = = = = = ; : : !:;::;~~---;=;;=::; l image lnterpolation: : Bicubic (best for smooth gradients)
~ (
\r Ul Text Options - - - - - - - - - - - - - - - - - - ,
i !nterf;;r;ce
' Performanet
j curs o r s
lTr>tnsparency
& Gamut
ll
i
IUnits& R.uli!:n
Cuide.s. Grid & Slku. \P1ug - lns
Í Typ t
1
1
!
'!
' l
. Ul Font Size: ! Small
:J ~"~f··
f : J '-.. !/
Ch anges will take effect the next
1
c
Prev
) )
(
Next
)
time you start Photoshop.
,- Options
l~ i
Ul Language: l English
t'lll
Cancel
1.
C! Automaticaily Launeh Bridge C Auto - Update Open Documents
~ Use Shift Key for Tool Switch
::J Beep When Done
~Zoom Resizes Windows
:
::::~~~~::,~iders
~ Resize Image During Paste/Place
~
::J Zoom wi th Scroil Wheel Flick to Sercli in Document
C Zoom Clicked Point to Center
!L---------------------------~
l1 C History Log - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ! ! Save Log ttems To: : Metadata. -. Text File ( ~-h~se.:~
li l!
l ~----·--_j
. J'h~:-:,:.~hopEd.!L<.:
~- Both
l
~--~~t~~ems ~~~-==---------------------·-J ( Re set Ali Warning Diafogs )
2.26. ábra A Preferences párbeszédablak a General beállításcsoporttal
Általános beállítások A Photoshop Preferences almenüjéből tehát számos párbeszédablakot érhetünk el, amelyekben szabályozhatjuk a munkaterület egyes részeinek, illetve magának a programnak a kinézetét és működését. Az általános beállításokat az Edit, Preferences, General, illetve Photoshop, Preferences, General menüponttal érhetjük el. A Preferences menüből tetsző leges beállításcsoportot kiválaszthatunk (a Carnera Raw beállításokat kivéve) , és az adott beállításcsoport párbeszédablaka kerül az előtérbe. A következőkben azt nézzük meg, hogy az általános beállítások lapján milyen lehetőségeket találunk: a Color Picker (Pipetta), az Image Interpolation (Kép interpolációja; vagyis hogy a Photoshop hogyan rendezze át a képpontokat átméretezéskor) , az UI Text Options (Felhasználói felület) és a History Log (Előzménynapló) beállításait, valamint egyéb általános lehetőségeket .
Color Picker A Color Picker (színválasztó, színminta-vételező) valószínűleg a leggyakrabban használt színválasztó párbeszédablak a Photoshopban, amelyet a munkaterületen számos módon elérhetünk, beleértve a Tools panelen az előtérszín négyzetére történő kattintást. Az itt található Color Picker lenyíló listában alapértelmezés szerint az Adobe színválasztó van kijelölve, amely elsősorban fényképekhez és általános feladatokhoz jó választás.
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Más színválasztót nem is nagyon szaktak használni, de ha mégis másikat szeretnénk választani, dönthetünk a saját operációs rendszerünk színválasztó ablaka mellett, vagy telepíthetünk egy új színválasztó bővítményt is, és kiválaszthatjuk azt.
A munkaterület általános elemei Az alábbi ábra azokat a gombokat, menüpontokat és egyéb elemeket mutatja. amelyekkel számos helyen találkozhatuk a Photoshop munkaterületén. Ezek az elemek ugyanolyan, de legalábbis hasonló szerepet töltenek be a munkaterület különböző részein . Az egy felirattal ellátott. egy csoportba foglalt elemek ugyanarra a célra használatosak.
~~ Jóváhagyás
{ s-)
(
Delete
Mentés
)
fiij]
~
Új
Visszaállítás
Törlés
eKis méret, teljes méret, bezárás (PC és Mac)
A Cancel gombból Reset gomb lesz
o
o
~
Esc
billentyű
Az aktuális folyamat leállítása
Gj
§]
.é
Nézet nagyítása/ kicsinyítése
o
-9-
o
o
o
o.,
Határolókeret (átméretezés, elforgatás, vágás)
t8.
Átlátszóság
!J' ji J'! ,, 141'-l
~
.1'
Láthatóság
Színmintavételező
(pipetta)
l.,.,. ,
..... , ... q .. ,l.. , Vissza,
előre
Semleges színek beállítása
~
(
o
Minta, hozzáadás, kivon ás Reftne Edg•· ··
Csoport
aa
)
(R)
Csatolás Maszk
~Anti -allu
Leállítás, rögzítés, lejátszás Festékszóró Kijelölés finomítása Szövegélek finomítása
Ci:e e
,..._,;rt ~ 2009<
.._· - - - - - ' - Címsarok
A palettamenü gombja
~
--~~h.:------~
_
... s"".~n...IIIOmll
~~boa
s-S..udloll... ~'iooo'&tdlotJ ID
lte~:.C. -~W.·- --·-- .
Minta- vagy készletmenük
O.otoOM
U...
_
D+rtt<(......
..... ~:~
-~~--
. o-
·~
_., __
loi4S..r.:
Összecsukás/ kibontás
:'Z.... w...,.
W 9f' U
b-.!ooo~hu-
....
~u
-
.
c~
Uotor~!lo4.:i
E]l3
Q",D
o~
A bélyegkép mérete
!:..
,l
_=j Méretező
fogópont
"-"'''~
....... ""~
-·k>o'OIL.ot!:t y,~~
:.;~~
-
S.w:ot••·
Keverési módok
'"~
67
68
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Image lnterpolation Arnikor átméretezünk egy teljes képet (vagy abban egy objektumot), és ezért megváltozik a kép képpontjainak száma, a Photoshopnak vagy el kell vetnie egyes képpontokat, vagy olyan képpontokat kell a képhez adnia , amelyek eredetileg nem szerepeitek rajta. Ezt a műveletet nevezik újraszámításnak (resampling, újramintázás). Ahhoz, hogy a megváltozott területeken az átmenetek sirnák legyenek, a Photoshopnak el kell döntenie, hogy milyen színűek legyenek az újonnan hozzáadott, közbeszúrt képpontok, illetve hogy miként módosítsa az elvetett képpontokat tartalmazó területek szélein levő képpontok színét. A képminőség megőrzését célzó képpont-újraszámítás módja a közbeszúrási módszer (interpolációs módszer). Az alapértelmezett közbeszúrási módszert az Image Interpolation lenyíló lista segítségével adhatjuk meg, de az Image Size párbeszédablakban egyszeri közbeszúrási módszert is választhatunk
Fh
A közbeszúrási
módszerekről
az 5. fejezetben beszélünk részletesen.
Hivatfcozla ·-
~ .
~.
Ul Text Options Az UI Text Options részben a felhasználói felület nyelvét és betűméretét határozhatjuk meg.
Ezek a vezérlősáv, a panelek és az eszköztippek felirataira is érvényesek lesznek.
Options Az Options részben ·a • •
•
következő
-
meglehetősen
változatos - beállítások találhatók:
Automaticaily Launeh Bridge (A Bridge automatikus indítása). Ha bekapcsoljuk ezt a lehető séget, a Photoshop indításakor a Bridge alkalmazás is elindul. Auto-Update Open Documents (A megnyitott képek automatikus frissítése). Ez a beállítás kapcsolatot teremt a megnyitott és a lemezen található dokumentum között, így ha a fájlt egyszerre két programban vagy két különböző számítógépen nyitják meg, a kép módosításakor vagy mentésekor a nézet mindkét helyen frissül (felülíródik). Amíg a kép megnyitott állapotban marad , a változtatásokat mindkét helyről visszavonhatjuk Ha ezt a beállítást kikapcsoljuk, a másik alkalmazásban vagy számítógépen végrehajtott módosítás és mentés hatása addig nem látszik a képen, amíg be nem zárjuk és újra meg nem nyitjuk a képet. Beep When Done (Hangjelzés a művelet befejeztével). Ezzel a beállítással utasítjuk a programot, hogy csipogó hangot adjon, amikor befejezett egy műveletet. Ha egy múvelet a várakozásaink szerint időigényes lesz, a végrehajtása közben így valami mást csinálhatunk, és a csipogás figyelmeztet majd, hogy a program végzett a művelettel.
2. fejezet
•
•
•
•
•
•
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Dynamic Color Sliders (Dinamikus színcsúszkák). A Color (Szín) panelen a színmódok egyes színeiből összetett (kompozit) színt keverhetünk, amelyet az előtérhez vagy a háttérhez rendelhetünk. A Color panel minden színéhez tartozik egy csúszka , amelyet húzva az adott szín mennyiségét növelhetjük vagy csökkenthetjük a célszínben. Ha bekapcsoljuk ezt a lehetősége t , a csúszkák színsávján az összes lehetséges színt látni fogjuk , amelyet az adott csúszkár húzva létrehozhatunk Ha kikapcsoljuk ezt a beállítást, a csúszkák színsávja csak annak az egy színnek az értékeit mutatja , amelyet hozzáadhatunk a célszínhez, vagy kivonhatunk onnan. A Color panelen a célszín négyzetében a csúszkák húzása közben is láthatjuk az új szín előnézetét, ezért ennek a beállításnak a bekapcsolása egyéni ízlés kérdése. Export Clipboard (Vágólap exportálása). Ez a beállítás automatikusan menti a vágólap tartalmát az operációs rendszer vágólapjára, amikor kilépünk a PhotoshopbóL Így lehetővé válik, hogy a Photoshopban lemásolt dolgokat azt követően is más alkalmazásokba másoljuk, hogy b ezá1tuk a Photoshopot (de még az előtt, hogy valami mást másolnánk a vágólapra , mert ezzel felülírjuk a vágólap tartalmár). Use Shift Key for Tool Switch (Shift gomb használata eszközváltáshoz). Ha egy olyan eszközt választunk, amely mögött további eszközök is rejtőznek , a csopo1t eszközeit úgy járhatjuk körbe-körbe , hogy többször egymás után lenyomjuk a SHIIT billenty(ít az elsődleges eszköz billentyűparancsával együtt. Ha kikapcsoljuk ezt a l ehetőséget , a rejtett eszközök végigjárásához csak ez utóbbi billentyűparancsot kell többször lenyomnunk Mivel a SHIIT lenyomásának szükségessége csak nehe zíti a dolgunkat, miért ne kapcsolnánk ki ezt a beállítást? Resize Image During Paste/ Place (Kép átméretezése beillesztés/elhelyezés közben) . Ezzel a beállítással beillesztés, illetve elhelyezés közben átmérerezhetjük a képeket. Ha bekapcsoljuk ezt a lehetőséget , és egy nagyobb képet illesztünk be egy kisebb képpontméretekkel rendelkező képbe, a program lecsökkenti a nagyobb kép méretét, hogy beillesztés után is lássuk a teljes képet. A beillesztett kép körül átalakítókeret is megjelenik, így rögtön át is méretezhetjük, ha szükséges. Ha a beállítást kikapcsoljuk, a kisebb képekbe beillesztett nagyobb ké peknek csak egy része fog látszódni, az átalakítókeret fogópontjai pedig a képablak területén kívülre kerülnek (ha látni szeretnénk őket , a nagyítóval fel kell nagyítanunk a nézetet). Zoom Resizes Windows (A nagyítás átméretezi az ablakokat). Ha bejelöljük ezt a lehető séget, a l ebegő képablakok nagyításkor a képekkel egyi.itt átmérereződnek Ezt a szolgáltatást a Zoom eszköz vezérlősávján is bekapcsolhatjuk (ha itt bejelöljük a jelölőnégyzete t , a lehetőség ott is bekapcsolódik, és ha a Zoom eszköz vezé rl ő sávján kikapcsoljuk, az általános beállítások is felülíródnak). Zoom with Scroll Wheel (Nagyítás görgetőgombbal) . Ha ezt a beállítást bekapcsoljuk , a Photoshop-dokumentumokban az egér görgőj ével is nagyíthatunk, illetve kicsinyíthetünk (amennyiben az egerünk rendelkezik görgővel) .
69
70
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal A Hand (Kéz) eszközzel most már animálva is görgethetjük a dokumentumokat: ehhez csak annyit kell tennünk, hogy a kéz eszközzel gyorsan arréb húzzuk a képet, majd felengedjük az egérgombot, és a kép úgy csúszik tovább, mint a korong az asztalihoki-táblán. Ez a szolgáltatást nem minden videókártya támogatja.
Flick to Scroll in Document (Görgetés animálása). Ezzel a beállítással kapcsolhatjuk be az animált görgetést: ha lenyomjuk az egérgombot, a kéz eszközzel gyorsan arréb húzzuk a képet, majd felengedjük az egérgombot, a kép tovább görög. A görgetést vagy pásztázást úgy állíthatjuk le , ha az animálás közben kattintunk az egérrel, vagy lenyomunk egy billentyűt. • Zoom Clicked Point to Center (Kattintás pontjának középre nagyítása). Ha bejelöljük ezt a lehetőséget, a képablak közepére a képnek az a része kerül, amelyikre a Zoom eszközzel kattintottunk
•
History Log A History Log (Előzménynapló) jelölőnégyzetet bejelölve rögzíthetjük a fájlokon a Photoshopban végzett műveleteket, akár az ügyfeleink számára, akár más célra. Metadata, Text, Both (Metaadatok, Szövegfájl, Mindkettő). Választhatunk, hogy az előz ménynapló adatait egy külső fájlba szeretnénk menteni, amelynek a helyét és nevét a Choose (Válasszon) gombra kattintva adhatjuk meg; az adott fájlnak a metaadatai közé (ami viszont jelentősen növelheti a fájl méretét); vagy külső szövegfájlba és a fájlon belül tárolt metaadatok közé egyaránt. A metaadatokat úgy tekinthetjük meg, ha kijelöljük a képet az Adobe Bridge programban, vagy amíg a kép aktív a Photoshopban, a File, File Info (Fájl, Fájlinformációk) menüpontot választjuk Ha gondoskodni szeretnénk róla, hogy az előzménynaplót nem változtathassák meg, az információkat mentsük a kép metaadatai közé, majd az Adobe Acrobat segítségével írjuk alá digitálisan a naplófájlt • Edit Log ltems (Naplóelemek szerkesztése). Ebből a lenyíló listából választhatjuk ki, hogy mennyi előzményinformációt szeretnénk menteni: Sessions Only (Csak munkamenetek): Ezt a lehetőséget választva a Photoshop minden elindításakor és bezárásakor, illetve minden fájl megnyitásakor és bezárásakor létrejön egy-egy bejegyzés (a képek fájlnevével együtt). - Concise (Tömör): Csak a History (Előzmény) panelen és a munkamenet-információk között megjelenő szövegeket menti. Detailed (Részletes): Az Actions (Műveletek) panelen, a tömör információk és a munkamenetadatok között szereplő szövegeket is menti. • Reset Ali Warning Dialogs (Minden figyelmeztető párbeszédpanel visszaállítása). Erre a gombra kattintva minden olyan figyelmeztető párbeszédablakot visszakapcsolunk, amelyet kikapcsoltunk a párbeszédablak Don't show again (Máskor ne jelenjen meg)
•
lehetőségéve L
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Az előzménynapló nem tárolja a dokumentum kinézetét minden módosítás után. Ha a képeken végrehajtott, az előzménynaplónak megfelelő változtatásokat vizuálisan is rögzíteni szeretnénk, kövessük az alábbi lépéseket: 1. Módosítsuk a dokumentumot. 2. Mielőtt bezárnánk a dokumentumot, jelöljünk ki egyenként minden állapotot a History panelen, majd kattintsunk a Create new document from current state (Új pillanatkép létrehozása) gombra a Histaty panel alján. A pillanatkép-dokumentumok az előzményállapotnak megfelelő nevet kapnak, ami bekerül az előzmény naplóba (ha a Concise vagy a Detailed lehetőséget választottuk az el őzménynapló beállításai között). 3. Az eredeti dokumentumban jelöljük ki ismét az utolsó állapotot, és mentsük a képet az összes módosítással. 4. Mentsünk minden dokumentumot, amit a program az egyes előzményállapotokból létrehozott (még megnyitva kell lenniük) . Ha a pillanatképeket abban a sorrendben mentjük, ahogy a nekik megfelelő előzményállapotok létrejöttek, könnyebb lesz sorrendbe tenni, illetve az el őzménynapló bejegyzéseinek megfeleltetni őket. (Egyes előzményállapotok szövege megegyezhet, ezért a pillanatképek között is lehetnek olyanok, amelyeknek a neve ugyanaz, eltekintve az l , 2, 3 stb. utótagoktól.) 5. Ha egy kép állapotaiból bemutatót szeretnénk készíteni , a pillanatképeket az Adobe Bridge programban állíthatjuk össze PDF bemutatóvá (ehhez válasszuk a Tools, Photoshop, PDF Presentation menüpontot) , de természetesen más bemu tatókés zítő szaftvert vagy animációs módszert is használhatunk.
A felhasználói felület beállításai A Preferences ablak következő lapja az Interface (Felhasználói felület). Az itt található kölönböző beállításokkal a munkaterület egyes elemeinek alapértelmezett megjelenését és viselkedését szabályozhatjuk
General Az Interface ablak General részében a különböző és eszközleírások megjelenését állíthatjuk be: •
Screen mode appearance options
képernyőmódok ,
(Képernyőmód-megjelenítési
sokkal színeket és szegélytípusokat rendelhetünk a
színcsatornák, menük
beállítások): Ezekkel a beállítá-
kölönböző képernyőmódokhoz.
•
Use Grayscale Application Icon (Szürkeárnyalatos alkalmazásikon használata). Ha bekapcsoljuk
•
ezt a beállítást, a Photoshopnak az alkalmazássávban található "Ps" ikonja nem színesben , hanem szürkeárnyalatos ikonként jelenik meg. Show Channels in Color (Színes csatornák megjelenítése). Ezt a lehetőséget bekapcsolva a színcsatornák a saját színükkel, nem pedig szürkeárnyalatosan jelennek meg. Akkor érdemes engedélyezni ezt a lehetőséget , ha a csatornákat valamilyen okból
71
72
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
kifolyólag színesben (például a Cyan csatornát ciánkékben) szeretnénk látni. Így képet alkothatunk például arról, hogy színrebontáskor a cián csatorna hogyan fog festeni a nyomda papírján (ha nincs nyomtatott mintánk belőle) . • Show Menu Colars (Menüszínek megjelenítése). Ezzel a beállítással láthatóvá tesszük a menüpontok hátteréhez az Edit, Menus (Szerkesztés, Menük) vagy a Window, Worksp ace, Keyboard Shortcuts & Menus, Menus (Ablak, Munkaterület, Billentyű parancsok és menük, Menük) paranccsal megje l eníthető párbeszédablakban rendelt színeket. Ha a parancsokhoz színeket rendelünk, gyorsabban megtalálhatjuk a gyakran használt menüpontokat. • Show Tool Tips (Eszköztippek megjelenítése). Ezzel a beállítással azoknak az eszközleírásoknak a megjelenítését engedélyezzük, amelyek akkor jelennek meg, ha az egérmutatót (az egérgomb lenyomása nélkül) mintegy 1-3 másodpercig egy eszköz vagy a munkaterület egyéb eleme felett tartjuk. Az eszköztippekben néha a billentyúparancsok is láthatók.
Panels &Documents Az Interface ablak panelbeállításainak segítségével a panelek viselkedését szabályozhatjuk
hol jelennek meg, amikor megnyitjuk a használatukkaL
őket ,
és hogyan záródnak be, amikor végeztünk
Auto-Collapse Icon Panels (lkonpanelek automatikus összecsukása). Ha b ekapcsoljuk ezt a lehetőséget, az ikonjukra kattintva megnyitott panelek automatikusan bezáródnak, amikor a munkaterület egy másik részére kattintunk. • Remember Panel Locations (Panelhelyek megjegyzése). Ezt a beállítást bekap csolva a Photoshop elindításakor a panelek ugyanabban az elrendezésben jelennek meg, mint amilyenben a Photoshop utolsó használatakor voltak. Ha a beállítást kikapcsoljuk, az alapértelmezett panelelrendezés töltődik be. Mindez az ízlésünktől függ; ne feledjük, hogy egyéni munkaterületek mentésére és betöltésére is l ehetőségünk van. Egy számítógépes laborban valószínúleg célszem letittani ezt a l ehetőséget. • Open Documents as Tabs (dokumentumok megnyitása lapokként): Ezt a beállítást bekapcsolva a dokumentumok automatikusan füles lapokon nyílnak meg, nem pedig lebegő ablakokban. •
•
Enable Floating Document Window Docking (a lebegő dokumentumablakok rögzítésének engedélyezése): Ha engedélyezzük ezt a beállítást, a lebegő dokumentumablakokat
a füles ablakterületre húzhatjuk, és ott rögzíthetjük. Ha kikapcsoljuk a beállítást, a lebegő ablakokat nem rögzíthetjük, tehát lebegő ablakoknak kell maradniuk
Fájlkezelési beállítások A Preferences ablak harmadik lapja a fáj lok mentésével, illetve a fájlformátumokkal kapcsolatos beállításokat tartalmaz.
2. fejezet
Image Previews
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
(Képelőnézetek)
Ezt a lehetőséget akkor kapcsoljuk be, ha előnézeteket szeretnénk menteni a képekről. A képelőnézetek nem azt mutatják, hogy a kép hogyan fest majd nyomtatáskor, csak azt határozzák meg, hogy miként néz ki a képernyőn az egyes operációs rendszereken és más alkalmazásokban. Érdemes mindig menteni előnézetet , kivéve akkor, ha egy webes felhasználásra szánt kép fájiméretét ez túlságosan megnövelné. Amennyiben ez lényeges, célszerűbb az Ask When Saving (Mentéskor rákérdez) lehetőséget választani, így a mentésre szolgáló párbeszédablakban dönthetjük el, hogy kérjük-e az előnézet csatoJásár is.
Append File Extension (Fájl kiterjesztésének csatolása) Ezt a lehetőséget akkor engedélyezzük, ha a fájlok mentésekor a fájlnévhez kiterjesztést is szeretnénk fűzni. Azt is meghatározhatjuk, hogy a fájlkiterjesztés kisbetűs legyen-e, ami például a webkiszolgálókan lehet lényeges. Javasolt mindig hozzáfűzni a kiterjesztést a fájlnévhez, és kisbetűssé tenni azt.
Carnera Raw Preferences (Camera Raw beállítások) Erre a gombra kattintva a Carnera Raw Preferences párbeszédablakot érhetjük el.
--• ~ '"
A Carnera Raw beállításokról a 4. fejezetben lesz szó.
H.
Prefer Adobe Carnera Raw for supported RAW files (Az Adobe Carnera Raw használata a támogatott RAW fájlokhoz) Ha bekapcsoljuk ezt a lehetőséget, a támogatott RAW fájlok más prograrnak helyett mindig az Adobe Carnera Raw programban nyílnak meg.
73
74
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
lgnore EXIF profile tag (EXIF profilcímke figyelmen kívül hagyása) Az EXIF (Exchangeable Image File) adatok olyan leíró információk, amelyeket a digitális fényképezőgépek ágyaznak be a fényképfájlokba. Az EXIF adatok között találjuk meg például a kép forrásszínprofilját, vagyis azt a színhalmazt, amelyet az adott fényképezőgép a fotó létrehozásához használt. Ha a kamera-színprofilok mindig pontosak lennének, ez az információ segítene a Photoshopnak a kép színeinek megőrzésében, amikor a képet a fényképezőgépről áttöltjük a számítógépre, és a manitoron jelenítjük meg (és így tovább, a kép eszközről eszközre vitelekor). Sajnos azonban a kamera-színprofilok nem mindig pontosak, csak néha, de ez elég ahhoz, hogy célszerü legyen kikapcsalni ezt a beállítást, hogy a Photoshop az EXIF színinformációk alapján értelmezze a kép színeit. Ha az eredmény nem tetszik, akkor sem történik semmi baj. Próbáljunk a fényképhez egy színprofilt rendelni a Photoshopban vagy az Adobe Carnera Raw bővítményben (a színprofil átalakítása helyett), és így egy másik színkészlettel megjeleníteni, mielőtt színkorrekciókat végeznénk A hozzárendelésnek köszönhetően a program figyelmen kívül hagyja a színprofilt, és a képadatokat az általunk választott színkészlettel jeleníti meg - ami lényegében az EXIF profil figyelmen kívül hagyásának felel meg.
r.;;;;::JL_
A Carnera Raw bővítményről a 4., a [~!!. ~.1 beszélünk részletesebben.
színkezelésről
pedig a 23 . fejezetben
Hlvttkozia
Ask Betore Saving Layered TIFF files (Rákérdezés réteges TIFF fájlok mentése
előtt)
Ezt a beállítást érdemes lehet bekapcsolni. A réteges TIFF fájlok fájlmérete gyakran nagyobb, mint a réteges Photoshop fájloké , és a réteges TIFF fájlokat nem minden program tudja kezelni. Ezzel szemben a lapos (nem réteges) TIFF fájlokat olyan beállításokkal menthetjük, amelyek a legtöbb szaftverrel összeegyeztethetővé és kisebb méretüvé teszik a fájlt. Mivel a TIFF formátum nem mindig támogatta a rétegeket, az volt a szokásos eljárás, hogy a képek réteges változatát Photoshop formátumban is mentették a végső , lapos TIFF változat mellett. Ez az eljárás továbbra sem elvetendő , mert segít, hogy gyorsabban felismerjük , hogy melyek a lapos, és melyek a réteges fájlok. A Photoshop ugyanakkor a réteges Photoshop és a réteges TIFF fáj lokat is képes megnyitni, ezért ha a réteges TIFF-ek nem okoznak gondot a számunkra, az ízlésünktől függően választhatunk a két formátum közül.
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Maximize PSD and PSB File Compatibility (A PSD és PSB fájlok kompatibilitásának maximalizálása) Ezzel a beállítással a színfalak mögött egy lapos változatot is mentünk a réteges Photoshop, illetve a Large Document Forrnat (PSB) fájlokba, ami lehetővé teszi a Photoshop régebbi változatai és a rétegeket, illetve a Photoshop egyes újabb szolgáltatásait nem ismerő más prograrnak számára, hogy megnyissák a fájlt. A beállítás hátránya, hogy a maximálisan összeegyeztethető fájl mérete általában jóval nagyobb lesz. Azt sem árt figyelembe venni, hogy a Photoshop CS3 óta a beállítás bekapcsolásakor a fájl összeolvasztott változata mellett némi információ is kerül a fájlba, ami azt biztosítja, hogy a Photoshop CS3-as és újabb változataiban mentett PSD és PSB fájlok ne csak megnyíljanak, hanem helyesen is jelenjenek meg a Photoshop korábbi változataiban. Ha bekapcsoljuk a beállítást, figyelmeztető üzenetet kapunk, amikor egy CS3-as vagy újabb fájlt próbálunk megnyitni egy régebbi programváltozatban, és az olyan jellemzőkkel is bír, amelyeket a korábbi változat nem támogat. Így biztosan nem siklunk el véletlenül egy hibásan megjelenített rész felett a nem támogatott képességekkel rendelkező fájlok megnyitásakor. Az, hogy bekapcsoljuk-e ezt a lehetőséget, a belátásunktól függ , de hacsak nem nyitunk meg gyakran CS3-as és újabb fájlokat a Photoshop korábbi változataiban, a fájlméret miatt célszerű a Never (Soha) vagy az Ask When Saving beállítást előnyben részesíteni az Always (Mindig) beállítással szemben. Ha gondjaink támadnak a fájlmegfelelő séggel, vagy egy fájl másképp jelenik meg, amikor a Photoshop egy régebbi változatában nyitjuk meg, mentsünk a képről egy lapos változatot (amelynek a mérete kisebb lesz).
Enable Version Cue (A Version Cue engedélyezése) Az Adobe Version Cue szaftvere a fájlváltozatok kezelésére szolgál, amikor többen dolgoznak ugyanazokon a fájlokon. A Version Cue számos Adobe programcsomagnak része, és az a szerepe, hogy munka közben nyomon kövesse a fájlok változásait, és gördülékenyebbé tegye a fájlmegosztást, illetve a felülvizsgálatot. Ha használjuk a Version Cue programot, nyilván be szeretnénk kapcsoini ezt a lehetőséget, ha azonban nem, célszerúob kikapcsolni.
Recent file list contains files (Az utoljára megnyitott fájlok listája tartalmazzon ...fájlt) Az ide beírt szám határozza meg, hogy a File, Open Recent (Fájl, Legutóbbi objektumok megnyitása) menüben az utoljára megnyitott fájlok közül hány szerepeljen. A fájlok megnyitásáról az 5. , amentésükről pedig a 7. fejezetben találunk további információ kat.
75
76
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Teljesítménybeállítások A Preferences ablak negyedik lapja a Performance (Teljesítmény), ahol a Photoshop működését adott igényekhez igazíthatjuk kiválaszthatjuk a memóriakezelés módját, megadhatjuk az előzmények megőrzésére vonatkozó beállításokat, és kiválaszthatjuk a grafikus feldolgozóegység (GPU) beállításait. Ha az egérmutatót valamelyik beállítás felett tartjuk, a leírása megjelenik a Description (Leírás) mezőben .
Memory Usage (Memóriahasználat) Ebben a részben a Photoshop memóriahasználatát szabályozhatjuk, illetve információt kaphatunk a rendelkezésre álló RAM-ról, valamint a Photoshop számára ideális memóriamennyiségről, ami lehetővé teszi , hogy az adott lehetőségekhez igazítsuk a memóriahasználatot.
Available RAM (Rendelkezésre álló RAM) Itt a rendszeren elérhető R.A..l\1-ot láthatjuk, leszámítva azt a mennyiséget, amit az operációs rendszer használ. A RAM munkamemória, nem tárterület Minél több RAM-mal rendelkezünk, annál több programot futtathatunk egyszerre, annál nagyobb fájlokat nyithatunk meg, és annál gyorsabb feldolgozást élvezhetünk ldeal Range (Ideális memóriamennyiség) Itt az az ideális memóriamennyiség látható, amelyet a Photoshop becslése szerint a Photoshop számára érdemes lefoglalnunk Let Photoshop Use (A Photoshop felhasználhat) Ezzel a beállítással foglalhatunk memóriát a Photoshop számára, illetve korlátozhatjuk, hogy a program mennyi RAM-ot használhat fel. Az alapértelmezett százalék a legtöbb felhasználónak megfelel. Ne állítsuk 100 százalékra, hacsak nem rendelkezünk 2 GB-nál több RAM-mal, mert a Photoshoppal egyszerre futtatott alkalmazások kifogyhatnak a memóriából. Ha ki szeretnénk deríteni, hogy pontosan mennyi RAM-ot tehetünk elérhetővé a Photoshop számára, adjunk meg először egy az ideális tartományba eső mennyiséget, majd növeljük az éttéket 5 százalékos lépésekben (az új beállítás életbe léptetéséhez újra kell indítanunk a programot) . Miközben a programban dolgozunk, figyeljük a képablak alján található állapotsorban a Photoshop hatékonyságjelzőjét, hogy meghatározhassuk azt a memóriamennyiséget, ami a megnyitott képekhez szükséges. Ha a hatékonyságjel ző 95-100 százalék alá süllyed, akkor minden RAM-ot felhasználtunk, és a program a munkalemezt (tehát a merevlemez-területet) használja tartalék memóriaként, ami lassabb, mint a tényleges RAM. Ha a hatékonyság 60 százaiékra csökken, a program számára lefoglalt RAM mennyiségének növelése jelentősen javíthat a teljesítményen. Ehhez további memórialapkák vásárlására lehet szükség. Mac rendszeren az operációs rendszer
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
tevékenységfigyelőjét
(Activity Monitor; a segédprogramok- Utilities - között található) is használhatjuk a számítógép memóriahasználatának nyomon követésére (figyeljük a System Memory- Rendszermemória- részt az Activity Monitorban). A Photoshop CS4-nek 64 bites változata is létezik, amelyet a következő 64 bites operációs rendszerekre telepíthetünk Windows XP 64 vagy Windows Vista 64. A 64 bites Mac operációs rendszerek a könyv írásakor nem voltak összeegyeztethetőek a Photoshop 64 bites változatával. Az említett operációs rendszerek 64 bites processzorral felszerelt számítógépeken futnak. A 64 bites technológia több memória elérését teszi lehetővé a számítógépnek, mint a 32 bites felépítés. Ha a 64 bites programváltozatot használjuk, lényegesen több memóriát rendelhetünk a Photoshophoz, ami növeli a program sebességét. Ha a hagyományos, 32 bites Photoshopot futtatjuk egy 64 bites rendszeren, akkor is több memóriát foglalhatunk le a Photoshop számára, mintha a 32 bites változatot használnánk egy 32 bites rendszeren (amennyiben megfelelő RAM-mal rendelkezünk). Ha olyan bővítményeket vagy más összetevőket szándékozunk használni, amelyek nem egyeztethetők össze a 64 bites technológiával, a Photoshop 32 bites változatát ~ kell telepítenünk
~
Scratch Disks (Munkalemezek) Amikor a Photoshop kifogy a RAM-ból, merevlemez-területet használ a RAM helyettesítésére, ami lassabb, mint a RAM használata. Az erre a célra használt merevlemezeket hívjuk munkalemezeknek. A legjobb, ha olyan lemezmeghajtót választunk, amely nem azonos az indítólemezzel (amennyiben van második belső merevlemezünk - ha nem rendelkezünk ilyennel, munkalemezként kijelölhetjük az indítólemezt is). Ne használjuk munkalemezként az indítólemez partícióit, mert ez lelassítja a Photoshopot.
Munkalemezként egy az indítólemeztől eltérő belső lemezmeghajtón levő partíciót vagy egy felosztatlan belső lemezmeghajtót célszerű használnunk. A lemezrész legyen legalább 13GB-os, és ha lehet, ne használjuk másra a munkalemezt, csak a Photoshop céljaira. A RAlD-lemezrészek nyújtják a legjobb teljesítményt Photoshop-munkalemezként (RAID O vagy egy SSD RAID tömb, ha a pénztárcánk megengedi). A munkalemez-beállítások között úgy választhatjuk ki, hogy mely merevlemezeket szeretnénk munkalemezként használni, hogy bejelöljük a kívánt meghajtók neve melletti jelölőnégyzeteket
77
78
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A sorrendet, amelyben a Photoshop a munkalemezekhez fordul , a lemeznevektől jobbra található nyilakra kattintva módosíthatjuk. A módosítások életbe léptetéséhez újra kell indítanunk a programot.
History and Cache
(Előzmények
és gyorsítótár)
Itt azt adhatjuk meg, hogy rnilyen messzire szeretnénk visszatekinteni a módosítások között, és mennyi információt szeretnénk tárolni a képgyorsítótárban, hogy gyorsan elővehessünk egy korábbi képváltozatot
History States (Eiőzményáll apotok) Ez a beállítás határozza meg, hogy hány előzményállapotot vagy egy-egy módosítás utáni pillanatképet szeretnénk rögzíteni a History panelen. A History panelen egyszerre több műveletet is visszavonhatunk, és a segítségével a képek korábbi változataira is festhetünk, az előzményállapotok tehát nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé. Ha klónozunk vagy festünk , az előzményállapotok hamar elfogynak, mivel a program előzményállapotként rögzít minden ecsetvonást, ezért festéskor érdemes az előzményállapotok számát magasabbra állítani. Ha több előzményállapotot tárolunk, az ugyanakkor azzal a hátránnyal jár, hogy több memóriát fogyasztunk. Ha gondjaink adódnak a teljesítménnyel, csökkentsük az előzményállapotok számát, és nézzük meg, hogy ez segít-e. Cache Levels (Gyorsítótárak szintje) Az utoljára használt vagy gyakran szükséges információk a számítógépen egy úgynevezett gyorsítótárban (cache) tárolhatók, ahonnan gyorsan hozzájuk lehet férni. A Photoshop lehetővé teszi, hogy a képekről kisebb méretű vagy kisebb felbontású változatokat írjunk gyorsítótárba, így egy fájl szerkesztése közben a 100 százalékosnál kisebb nézetben megjelenített képváltozatokat gyorsabban képes kirajzolni a képernyőre . Ha nem engedélyezzük a gyorsítótárazást, a Photoshopnak minden alkalommal, amikor kicsinyítjük a nézetet, ki kell számítania, hogy teljes felbontásnál hogyan kell festenie a kisebb nézetnek. A Cache Levels beállítással határozhatjuk meg, hogy a program hány kisebb nézetet mentsen a képekről a gyorsítótárba. A 100 százalékos méretű nézet pontos, ezért a gyorsítótárazás bekapcsolásától függetlenül precízen jelenik meg (a gyorsítótárban található, kisebb felbontású válto zatok rnind kisebbek, mint a teljes felbontású , 100 százalékos méretű nézetváltozat). Ha a gyorsítótárat viszont bekapcsoljuk, a fájlok lassabban nyílnak meg, mert megnyitás közben a programnak létre kell hoznia a megadott számú , gyorsítótárba írandó fájlváltozatot A gyorsítótárazás engedélyezéséhez adjunk meg egy l -nél nagyobb számot, hogy a Photoshop tudja, hogy hány kisebb felbontású, 100 százalékosnál kisebb nézetű változatot tároljon a gyorsítótárban. Ha a beállításnak az l értéket adjuk, azzal kikapcsoljuk
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
a gyorsítótárazást, mert a Levell azt jelenti, hogy csak a teljes felbontású, 100 százalékos nézetű változatot kívánjuk tárolni. A gyorsítótárazás kikapcsolása a képernyő újrarajzolását lassabbá teheti, és más szolgáltatásokat is zavarhat - például jelentősen lelassítja a Histagram panel frissítését - , a képnézetek azonban pontosabbak lesznek. Ha kikapcsoljuk a gyorsítótárazást, és teljesítményproblémákat tapasztalunk, növeljük a gyorsítótárak szintjét. Ha többnyire kis méretű fájlokkal dolgozunk (például mert a képeinket a Webre szánjuk), az l vagy 2 szint elegendő lehet, mert általában 100 százalékos vagy ahhoz közeli méretben fogjuk a képet szerkeszteni, tehát a gyors képernyőfrissítéshez nincs feltétlenül szükségünk gyorsítótárazort nézetekre. Ezzel szemben ha nagy fájlokkal dolgozunk, hagyjuk a gyorsítótárak szintjét az alapértelmezett beállításon, vagy állítsuk még magasabbra, ha gyorsabb képernyőfrissítést szeretnénk, de tartsuk észben a gyorsítótárazás hátrányait. Ha a nézetek minőségével gondjaink támadnának, vagy pontatlannak vélt színmegjelenítést tapasztalnánk, állítsuk kisebbre a gyorsítótárak szintjét, és próbáljuk ki, hogy a lassabb képernyőfrissítés problémát okoz-e.
GPU Settings (GPU-beállítások) Ebben a részben megtekinthetjük, hogy a számítógépünk milyen grafikus kártyát (videókártyát) használ, illetve engedélyezhetjük vagy letilthatjuk az OpenGL-rajzolást. Detected Video Card (Észlelt videókártya) Itt a számítógépünkben található grafikus feldolgozóegységet (graphics processing unit, GPU), illetve grafikus kártyát láthatjuk. Enable OpenGL Drawing (OpenGL-rajzolás engedélyezése) Ha a Photoshop megfelelő GPU-t vagy grafikus kártyát észlel, automatikusan bekapcsolja az Enable OpenGL Drawing lehetőséget , más esetben pedig kiszürkíti azt. Az OpenGL (OGL) egy nyílt szabvány, amely lehetővéteszi az alkalmazások számára a két- és háromdimenziós objektumok kezelését. Az OpenGL segítségével az alkalmazások bármely operációs rendszeren létrehozhatják ugyanazokat a hatásokat, amennyiben a grafikus feldolgozóegység vagy grafikus kártya megfelel az OpenGL szabványnak.
A Photoshop egyes új szolgáltatásai (lásd a szürke keretes részben) a működésükhöz megkövetelik az OpenGL-t, és ezeket a szolgáltatásokat könyvünk írásának idején csak a következő operációs rendszerek támogatták Mac OS 10.4.11 és 10.5, Windows Vista. Ezen felül ezek a szolgáltatások olyan GPU-t igényelnek, amelybe beépítették a Shader Model 3.0-s vagy annál újabb változatát, és arról sem árt, ha gondoskodunk, hogy a kártya legfrissebb meghajtóprogramját használjuk (ez általában letölthető a kártya gyártójának webhelyéről).
79
BO
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Emellett az említett szolgáltatások, valamint egyes térgrafikai lehetőségek csak akkor é rhetők el, ha elegendő videómemóriával rendelkezünk. A keretes szövegben felsorolt OpenGL-szolgáltatásokhoz legalább 256 MB videómemória szükséges, a 3D-festéshez pedig ennél is több. 512 MB körüli videómemóriával már számíthatunk rá , hogy a rendszerünk egy darabig kellően friss lesz.
A Photoshop OpenGL-t igénylő szolgáltatásai • • • • • •
Jó minóségű megjelenítés egyéni nagyítási szinteken is Animált nagyítás- gördülékeny nagyítás az egérgombot nyomva tartva-, illetve animált átmenetek a lépésenkénti (például a CTRL + + billentyúkkel végrehajtott} nagyításnál .. Pöccintés" vagy animált görgetés a Hand eszközzel Madártávlati nézet (a madártávlati nézetet úgy érhetjük el, ha a Hand eszköz használata közben lenyomjuk a S HI FT billentyűt, és így húzzuk az egeret} A rajzvászon elforgatása Képpontrács 500 százalékosnál nagyobb nagyításnál
Mutatóbeállítások A Preferences ablak ötödik lapja a Cursors (Kurzorok), ahol az egérmutatók megjelenését és méretét állíthatjuk be.
Painting Cursors
(Festőkurzorok)
Itt az ecsetként viselkedő eszközök használatakor látni kívánt festőmutató típusát választhatjuk ki. A Standard (Szabványos) beállítás hatására a mutató mindig az éppen használt eszköz apró képét mutatja; a Precise (Pontos) beállítás szálkeresztet eredményez; a Norma! (Normál ecsethegy) az ecset képpontméretének 50 százalékát jeleníti meg a mutatóban; a Full Size (Teljes méretű ecsethegy) az ecset teljes képpontméretét; a Show Crosshair in Brush Tip (Szálkereszt megjelenítése ecsethegynéD pedig egy kis szélkeresztet tesz az ecset közepére . Az egyes lehetőségeket kiválasztva a beállítások feletti előnézeti mező ben rögtön meg is tekinthetjük, hogy a mutató hogyan fog festeni .
Other Cursors (Egyéb kurzorok) Itt hasonló beállításokat adhatunk meg, mint a festőmutatóknál, csak éppen kevesebb lehetőség áll rendelkezésre . A Standard beállítás hatására a mutató az eszköz iko nját mutatja, míg a Precise beállításnál egy szálkeresztet
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Átlátszósági és színtartomány-beállítások A Preferences ablak hatodik, Transparency & Gamut (Átlátszóság és színkorlát) lapján az átlátszósági rács, illetve a színtartományon kívüli színek megjelenését szabályozhatjuk.
Transparency Settings (Átlátszósági beállítások) Ha egy réteg átlátszó, ezt a Photoshopban a réteg bélyegképe mutatja, illetve amikor a képablakban csak egy réteg látszik, egy két színt váltogató négyzetes rácsminta. Ha egyszerre több átlátszó területeket tartalmazó réteget tekintünk meg, a képablakban az átlátszó területeken az alsóbb rétegek képpontjai jelennek meg. Ha egy háttérrétegből kiradírozunk egy részt, olyankor valójában a háttérszínnel festünk, tehát a kiradírozott rész nem lesz átlátszó. Ha a háttérréteget azonban normál réteggé alakítjuk (ehhez kattintsunk a Background rétegnévre, majd az OK gombra), a réteg ugyanúgy fog viselkedni, rnint bármely más réteg, tehát az átlátszó, illetve kiradírozott területeken megjelenik az átlátszóságot jelző rács. Az átlátszóságot j elképező alapértelmezett rácsminta közepes méretű, világosszürke és fehér négyzetekből áll. A rácssűrűséget, illetve a rács színeit az itt található lenyíló listák segítségéve!, illetve a fehér és szürke színnégyzetekre kattintva módosíthatjuk.
Gamut Warning (Színkorlát-figyelmeztetés) Ha egy kép bizonyos színei a képernyőn megjeleníthetők , de nem nyomtathatók, azt mondjuk, hogy ezek a színek kívül esnek a színtartományon. Ha látni szeretnénk, hogy mely színek nem tartoznak a színtartományba, válasszuk a View, Gamut Warning (Nézet, Színkorlát-figyelmeztetés) menüpontot, és a Photoshop megjelöli a színtartomány (gamut) részét nem képező színeket. Ez l ehetővé teszi, hogy megállapítsuk, hogy mely területek színét kell módosítanunk, hogy rninden szín nyomtatható legyen. A színtartományon kívül eső színeket j el ző színt (nem magukat a színtartományon kívül eső színeket!) úgy módosíthatjuk, ha a színkorlát-figyelmeztetés színnégyzetére kattintunk, és egy másik színt választunk. Ugyanitt a j e l zőszín áttetszőségét is megváltoztathatjuk A színkorlát-figyelrneztetés bekapcsolásán kívül megtehetjük azt is, hogy a View, Proof Colars (Nézet, Nyomatszínek) menüpontot választjuk, amely nem megjelöli egy véletl enszelűen kiválasztott jelzőszínnel a nem nyomtatható színeket, hanem azt mutatja meg, hogy miként fognak festeni nyomtatáskor a kép színei, beleértve a színtartományon kívül eső színeket is. A színkezelésről a 23 . fejezetben tanulunk részletesebben.
81
Mértékegység- és vonalzóbeálllítások A Preferences ablak hetedik lapja, a Units & Rulers (Mértékegységek és vonalzók), a vonalzók mértékegységének (hüvelyk, pica, képpont), a hasábok szélességének és magasságának, valamint az új dokumentumok megnyitásakor alkalmazott méreteknek a beállítását teszi lehetővé.
Rulers, Type (Vonalzók,
Betű)
Ezeknek a lenyíló listáknak a segítségével a vonalzók mértékegysége, illetve a betűtípus állítható be. A vonalzók mértékegységét úgy is megadhatjuk, hogy az egér jobb gombjával egy vonalzóra kattintunk a képablakban, majd kiválasztjuk a kívánt mértékegységet. Ha a vonalzóknem látszanak a képablakban, nyomjuk le a CTRL+R/:tg+R billentyűket Ha a képet majd ki szeretnénk nyomtatni, a vonalzó mértékegységét célszerű hüvelykre (inch) vagy pica-ra állítani, míg ha a Webre dolgozunk, a képpont (pixel) a megfelelőbb beállítás.
Column Size (Hasábméret) A New (Új), az Image Size (Képméret), illetve a Canvas Size (Rajzvászon mérete) parancs használatakor a Columns (Hasáb) az egyik mértékegység, amelyet a Width (Szélesség) és a Height (Magasság) lenyíló listáiból választhatunk, és a Width és Height mezőkbe egy hasábszámot is beírhatunk Az említett parancsoknál használt hasábméretet adhatjuk meg a Column Size beállítással, a hasábközzel (Gutter) együtt. A hasábok használata akkor lehet hasznos , ha hasábokra tördelt nyomtatott kiadványhoz készítünk elő képeket. A vonalzó mértékegységét érdemes lehet a hasábméret megadásánál alkalmazott mértékegységgel (például hüvelyk vagy pica) megegyezőre állítani, és segédvonalakat lehúzni a vonalzóról a dokumentumablakba, hogy lássuk, hol kezdődnek és végződnek a hasábok.
New Document Preset Resolutions (Az új dokumentumminták felbontása) A File, New parancs választásakor az új dokumentum méretét előre beállított dokumentumméretekből választhatjuk ki. Ezeknek a mintáknak némelyike azt a felbontást használja , amelyet a New Document Preset Resolutions beállításban megadunk A papír- és fotóminták a Print Resolution (Nyomtatási felbontás), a webes, illetve film- és videóminták pedig a Screen Resolution (Képernyőfelbontás) beállírásra támaszkodnak. A File, New parancs alkalmazásakor emellett egyéniméreteket és felbontást is megadhatunk az új dokumentumok számára, a File, New, Presets, Custom parancsot választva pedig egyéni méretinformációkat írhatunk be, amelyeket a Save Presets (Minta mentése) gombra kattintva egyedi néven menthetünk.
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Point/Pica Size (Pont/pica méret) Az, hogy egy hüvelykben hány pont található, sajnos többféleképpen is meghatározható (micsoda őrület!):
Az új módszer Mivel a hüvelyk majdnem pontosan osztható a picával, a Postscript nyomtatónyelv megalkotói úgy döntöttek, hogy úgy határozzák meg a picát, hogy a hüvelyk majdnem helyett ténylegesen osztható legyen vele (nagyon ügyes megoldás). A Postscript meghatározása szerint egy pica 1/ 6-od hüvelyknek, míg a pont 1/ 72-ed hüvelyknek felel meg. A Postscriptmegfelelő beállítás szerint tehát a képernyő l képpontja papíron l pontként jelenik meg, ha a dokumentumot 72 ppi felbontással (vagyis aszokásos képernyőfelbontással) nyomtatjuk ki. Ez nagyon jól működik, ezért célszerű a Postscript beállítást megtartani. A régi módszer A régi meghatározási módszer a pontos méretekre támaszkodik: egy hüvelyk eszerint körülbelül 6,06 pica és 72,27 pont. Ha valamilyen rejtélyes okból kifolyólag a hüvelykenkénti pontok számát a régi módszerrel szeretnénk mérni, válasszuk a Traditional (Hagyományos) beállítást.
Segédvonal-, rács- és szeletbeállítások A nyolcadik lap, a Guides, Grid & Slices (Segédvonalak és rácsok) beállításaival a segédvonalak színét és vonalstílusát; az intelligens segédvonalak színét; a rácsok színét, vonalstílusát és a rácsvonalak méretét; és a szeletek körvonalának színét határozhatjuk meg, valamint azt, hogy meg szeretnénk-e jeleníteni a szeletek sorszámát. A segédvonalak, intelligens segédvonalak, rácsok és képszeletek (pontosabban azok körvonalai) a View, Show menün keresztül jeleníthetők meg, illetve rejthetők el. Az intelligens segédvonalak (Smart Guide) akkor jelennek meg egy réteg képpontjai körül , amikor a képpontokat mozgatjuk, és abban segítenek, hogy egy réteg tartalmát egy másik rétegéhez igazítsuk. A szeletek arra szolgálnak, hogy az optimális webes megjelenítéshez egy képet önállóan, más-más beállításokkal menthető részekre oszthassunk. Ha a segédvonalak színe nehezen kivehető egy adott képen, itt olyan színeket választhatunk a számukra, amelyek élesebben elütnek a kép színeitől. A View menü Snap or Snap To (Igazítás) lehetőségével a mozgatott képpontokat, illetve egyes eszközöket a kölönböző segédvonalakhoz, rétegekhez, szeletekhez stb. illeszthetjük, így a képpontokat precízen egymáshoz igazíthatjuk
83
84
'
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Bővítménybeállítások A Preferences ablak kilencedik, Plug-ins (Bővítmények) nevű lapján azt a mappát adhatjuk meg, amelyből egy másik alkalmazás bővítményeit érhetjük el, valamint ha szükséges, beírhatjuk a Photoshop egy régebbi változatának sorozatszámát.
Additional Plug-lns Folder (További
bővítménymappa)
A Photoshophoz kapott b ővítmények telepítéskor a Photoshop bővítménymappájába kerülnek. Az Additional Plug-Ins Folder beállítást bekapcsolva egy másodlagos bővít ménymappát adhatunk meg, például egy másik alkalmazás bővítménymappáját , hogy a Photoshop tudja , hol kereshet további, a számára megfelelő bővítményeket A bővítmények a legkülönfélébb képességekkel gazdagítják a Photoshopot, ezért a Photoshop kü l önböző menüiben bukkanhatnak fel. Ha azt gyanítjuk, hogy valamelyik bővítmény gondokat okoz, elháríthatjuk a problémát, ha egy hullámvonalat Ctilde,-) adunk a bővítmény vagy a bővít ménymappa neve elé, mert ekkor a Photoshop figyelmen kívül hagyja az adott bővítményt vagy bővítménymappát
Ha telepíteni szeretnénk egy bővítményt, használjuk a bővítmény telepítőprogramját , vagy kövessük a telepítési útmutatót. Ha sem ezt, sem azt nem kaptunk a bővítmé nyhez , bontsuk ki a tömörített fájlt, és másoljuk a tömörítetlen bővítményt a Photoshop alkalmazásmappájában található bővítménymappába. Ha új bővítményt telepítünk, vagy eltávolítunk egyet, újra kell indítanunk a Photoshopot, hogy a változások életbe lépjenek.
Legacy Photoshop Serial Number (Régi Photoshop-sorozatszám) Ha rendelkezünk egy sorozatszámmal a Photoshop 6-os vagy régebbi változatábó l, itt acthatjuk meg. A Photoshop sorozatszámainak formátuma megváltozott a 6-os változat után , és néhány bővítmény csak akkor működik, ha régi formátumú sorozatszámot talál.
Szövegbeállítások A Preferences ablak tizedik és egyben utolsó lapján, amely a Text (Szöveg) névre hallgat, a szövegekre vonatkozó beállításokat adhatjuk meg: azt, hogy nyomdai idézőjel eket szeretnénk-e használni, hogy megjelenjenek-e az ázsiai karakterekkel kapcsolatos beállítások a Character (Karakter) és Paragraph (Bekezdés) paneleken, hogy a Photoshop helyettesítse-e a hiányzó nem latin karaktereket, illetve hogy milyen el őnézetet szeretnénk a betűtípusokróL
2. fejezet
Use Smart Quotes (Nyomdai
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
idézőjelek
használata)
Ha a Smart Quotes beállítást bekapcsoljuk, a Photoshop ki tudja találja, hogy hová kell nyitó és záró idézőjeleket tennie. Ha olyan szöveget írunk be, amely hüvelykben vagy lábban mért méreteket tartalmaz, amelyeket egy vagy két egyenes idézőjel jelöl, célszerű kikapcsalni ezt a beállítást, nehogy a Photoshop nyomdai idézőjeleket írjon be az egyenes idézőjelek helyett.
Show Asian Text Options (Ázsiaiszöveg-beállítások megjelenítése) Ha bekapcsoljuk ezt a beállítást, a Character és Paragraph paneleken megjelennek az ázsiai karakterekkel kapcsolatos beállítások is.
Enable Missing Glyph Protection (Karakterjel-védelem engedélyezése) Ha engedélyezzük ezt a lehetőséget, a Photoshop automatikusan helyettesíti a hiányzó karakterjeleket, ha latin betűtípusr választottunk, de nem latin betűs (például japán vagy cirill betűs) szöveget írunk be. Ha megnyitunk egy dokumentumot, és a Photoshop nem találja a dokumentum betűtípusait, figyelmeztető üzenetet kapunk, amely arról értesít, hogy a Photoshop helyettesítő betűtípusokat fog használni. Ha bekapcsoljuk a karakterjelvédelmet, a hiányzó írásjelek helyettesítésekor nem kapunk figyelmeztetést, de ha kikapcsoljuk, és olyan írásjelet írunk be, amely nem áll rendelkezésre az adott betűtípusban, helytelen vagy olvashatatlan karaktert kapunk.
Show Font Names in English
(Betűtípusnevek
megjelenítésa angolul)
Ezt a beállítást bekapcsolva a nem angol betűtípusnevek angolul jelennek meg a betűtípus listákban (a betűtípus előnézetét a program természetesen továbbra is az adott nyelven mutatja).
Font Preview Size
(Betűtípus-előnézet
mérete)
Itt azt adhatjuk meg, hogy milyen méretben jelenjen meg egy betűtípus előnézere a betűtí pus-listákban (a Type eszköz vezérlősávján, illetve a Character panelen). Ha a manitorunkat nagy felbontásra állítottuk, a betűtípus-előnézetek kisebbek lesznek, ezért ilyen esetben érdemes nagyobbra venni az előnézet méretét. A szövegkezelésről a 13. fejezetben olvashatunk
bővebben.
85
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal -
86
l. rész
l
A készletek és a készletvezérlő A készletek vagy minták olyan előre beállított (egyéni) ecsetek, színtárak, színátmenetek, stílusok, mintázatok, kontúrok, alakzatok és eszközök, amelyeket a Photoshophoz csomagoltak, illetve amelyeket mi magunk hoztunk létre. Az egyes készletekből a különféle paneleken válogathatunk, a panelmenük pedig lehetőséget adnak a készletek mentésére, betöltésére, cseréjére és a készletek alaphelyzetbe állítására. Az egyes készleteket a Preset Manager (Készletvezérlő, korábban Mintavezérlő) segítségével kezelhetjük (lásd a 2.27. ábrát).
Preset Manager Preset Type: ./ Brushes Swatches Cradients Styles Patterns
Xl -----------------® X2 () (2! X3 ll 15 44 l< B 41 47 K4 .,t. -:.r ":.\ KS ll 20 10 * 19 50 49 X6 K7
• xo
* *
xs
E -ee-3 (
Load...
)
( Save Set... ) ( Rename ... ) (
Delete
)
2.27. ábra '-------------------------------------------------------""' _,%
A készletvezérlő
A Preset Managert az Edit, Preset Manager menüponttal érhetjük el. A 2.28. ábrán egy panelmenüt láthatunk, ahollehetőségünk nyílik készletek mentésére és betöltésére. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a Preset Managerben
elérhető lehetőségek
közül:
Ha egy mintakészletet be szeretnénk tölteni a készletvezérlőbe, kattintsunk a Load (Betöltés) gombra, vagy válasszunk egy készletet a Preset Manager panelmenüjéből. • Ha menteni szeretnénk egy mintakészletet a Preset Managerben, jelöljük ki együttesen a Preset Manager főablakában a kívánt mintákat, és kattintsunk a Save Set (Készlet mentése) gombra. • Ha egy mintát át szeretnénk nevezni a Preset Managerben, jelöljük ki a mintát a Preset Manager főablakában , és kattintsunk a Rename (Átnevezés) gombra. • Ha a Preset Managerben törölni szeretnénk egyes mintákat, jelöljünk ki egy vagy több mintát a Preset Manager főablakában , és kattintsunk a Delete (Törlés) gombra. Ha egy készletből minden mintát kijelölünk és törlünk, azzal a készletet töröljük.
•
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
BRUSHES
Text Only ,; Smal l Thumbnail large Thumbnail Small List l arge List Stroke Thumbnail
&fus h Tip Sh~
5! .Shapt Oyn.mtiCI o sutttrmg
ill
.. l ..•••l
:j~~o~~~~~~~~~~~~~~~~
,., •.! gsmoothing Q PrcttctTnture.
Preset Manager ...
••
~~
/{.:\
s4
'2á
.-.-.
.
:ll l_--.. l -l
M.uter 0!01meur
1
l
------·---·- -- - -
~-:-J
Gil-;
Reset Brushes .. . load Brushes ..• Save Brushes ... Repiace Brushes ... Assorted Brushes Basic Brushes Calligraphic Brushes Drop Shadow Brushes Dry Media Brushes Faux Finish Brushes Natural Brushes 2 Natural Brushes Special Effect Brushes Square Brushes
2.28. ábra Panelmenü, amelyből készleteket tölthetünk be és menthetünk
Minták kijelölése és használata Egyéni ecsetet a Brushes (Ecsetek), színtármintákat pedig a Swatches (Színtárak) panelről választhatunk Az eszközminták minden eszköz vezérlősávj án elérhetők az eszközminta-választóból, az ecsetet használó eszközök (a Brush, a Clone Stamp, az Eraser- ecset, klónozó bélyegző , radír-, és így tovább) vezérlősávján pedig ecsetminta-választót is találunk. Egyéni alakzatot akkor használhatunk, ha a Custom Shapes (Egyéni alakzatok) eszköz aktív, az alakzatokat pedig a vezérlősáv a lakzatmenüjéből választhatjuk ki. Egyéni mintázatot számos helyen választhatunk a Fill (Kitöltés) párbeszédablakban, a Pattern Stamp (Mintázat b élyegző) eszköz ve zérlősávjában, a Layer Style Pattern Overlay párbeszédablakban. Az ecsetkészletek mentésére és betöltésére a Brushes panel menüje, a színminták mentésére és betöltésére pedig a Swatches panel menüje ad l ehetőséget. Ha egy mintakészletet menteni szeretnénk, először gondoskodnunk kell róla, hogy a panel csak azokat a mintákat tartalmazza, amelyeket fel szeretnénk venni a készletbe. A pauelek általában lehetőséget adnak rá , hogy csak azokat a mintákat jelenítsük meg a panelen, amelyeket fel szeretnénk venni egy készletbe, majd a panelmenüből a Save l ehetőséget választva és a készletnek nevet adva mentsük a készletet. A készlet ezután a Preset Managerb en is elérhetővé válik. Ha azt szeretnénk, hogy egy panel csak bizonyos mintákat tartalmazzon, általában a panel kuka ikonjára húzva törölhetünk mintákat, illetve a panel alján található New gombra kattintva adhatunk új mintát a panelhez.
87
88
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Minták létrehozása Az egyes mintákat nem a Preset Managerben hozzuk létre, hanem a különböző paneleken és menükön keresztül. Sok esetben a panel alján található New gombra kattintva hozhatunk létre új mintát, és adhatjuk azt a panelhez. Az alábbiakban az egyéni minták létrehozásának néhány egyéb módszerét tekintjük át. Egyéni eszközminta létrehozásához tegyük a
következőket:
1. Válasszunk egy eszközt, és módosítsuk valamelyik beállítását az eszköz vezérlősávján.
2. Nyissuk meg az eszközminta-választót a vezérlősáv bal szélén. 3. Kattintsunk a New gombra, és adjunk nevet az új eszközmintának. Ha egyéni színmintát szeretnénk létrehozni, az alábbi
műveleteket
kell végrehajtanunk:
1. Kattintsunk az előtérszín színnégyzetére, és válasszunk új színt a Color Picker ablakból. 2. Tartsuk az egérmutatót a Swatches panel üres területe felett, amíg meg nem jelenik egy festékesvödör, majd kattintással vegyük fel az új színmintát, és adjunk neki egy nevet. Ha egyéni stílusmintát szeretnénk létrehozni, a
következőket
kell tennünk:
1. Jelöljünk ki egy réteget (de ne háttérréteget). 2. Válasszunk egy rétegstílust a Layers panel alján található lehetőségek közül. 3. Jelöljük be azokat a hatásokat (Drop Shadow, Outer Glow- vetett árnyék, külső megvilágítás- stb.), amelyeket beleszeretnénk foglalni a rétegstílusba. 4. Kattintsunk a New Style (Új stílus) gombra, és nevezzük el a stílust. Egyéni ecset vagy mintázat létrehozásához tegyük a
következőket:
1. Jelöljük ki azokat a képpontokat, amelyekből ecsetet vagy mintázatot szeretnénk készíteni. 2. Válasszuk az Edit, Define Brush Preset (Szerkesztés, Ecsetminta meghatározása) vagy az Edit, Define Pattern (Szerkesztés, Minta meghatározása) menüpontot. 3. Új ecsetmintát létrehozhatunk a Brushes panelen is, illetve tovább finomíthatunk egy ecsetmintát a következők végrehajtásával: a. Válasszuk a Brush eszközt. b. Válasszunk egy ecsetmintát a Brushes panelen. c. Módosítsunk néhány beállítást a Brushes panelen. d. Kattintsunk a New gombra a panel alján, és adjunk nevet az új ecsetmintának.
2. fejezet
Egyéni alakzatot a
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
következőképpen
hozhatunk létre:
1. Jelöljünk ki egy görbétaPaths (Görbék) panelen. 2. Válasszuk az Edit, Define Custom Shape (Szerkesztés, Egyedi alakzat meghatározása) menüpontot.
~
Az alakzatokról a 12., az információkat
ecsetekről
pedig a 19. fejezetben találunk részletesebb
H
-- .u:==• A minták neveinek tartalmazniuk kell az alapértelmezett fá jlkiterjesztést, hogy a Photoshop felismerje őket. A minták általában a Presets mappában találhatók a Photoshop alkalmazáskönyvrárán belül, de a számítógépen máshová is kerülhetnek Ha egy mintakészletet nem találunk a számítógépen, a típus (például "Custom Shapes" egyéni alakzatok) vagy a fájlkiterjesztés (ecsetek- .abr, színtárak- .aco, kontúrok- .shc, egyéni alakzatok - .csh, színátmenetek - .grd, mintázatok- .pat, stílusok - .asl, eszközök - .tpl) szerint keressünk. Létrehozási módjától függetlenül minden új minta megjelenik a megfelelő panelen, illetve az éppen betöltött mintakészletben a Preset Managerben (amely ugyanazt tartalmazza, mint az aktív panel). Az újonnan létrehozott minták mindaddig megmaradnak a Preset Managerben, amíg a panelről vagy a készletvezérlőből nem töröljük őket - még ha közben bezárjuk és újra megnyitjuk is a Photoshopot. Ha pedig egy olyan mintakészletet próbálunk alaphelyzetbe állítani vagy lecserélni, amely új mintát tartalmaz, a program egy üzenetablakban megkérdezi, hogy mentse-e a készletet, hogy az új minta is belekerüljön. A mintákat másokkal megosztva is használhatjuk A Photoshop akkor képes megtalálni a mintafájlokat, ha azok az alkalmazás könyvrárán belül található Presets mappa megfelelő almappájába ketülnek
A billentyűparancsok és a menük testreszabása A billentyűparancsokat és a menüket a Keyboard Shortcuts and Menus (Billentyűparancsok és menük) párbeszédablakban szabhatjuk testre (lásd a 2.29. ábrát), amelyet az Edit menüből, vagy a Window, Workspace menüpontot választva érhetünk el. Ebben az ablakban saját billentyűparancsokat határozhatunk meg az alkalmazás menüi, a panelmenük, valamint az eszközök számára is. Ne feledjük azonban, hogy a legtöbb billentyűparancsot a program már használja, ha pedig valaki más ül a számítógépünk elé, az is előfordulhat , hogy a másik felhasználó az alapéttelmezett billentyűparancsokat tölti be, mivel az egyéni billentyűparan-
90
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
csainkat nem ismeri. Én az egyszerűség kedvéért az alapértelmezett billentyűparancsokat használom, de ha jó okunk van rá, hogy egyéni billentyűparancsokat használjunk, a lehető ségnek nagy hasznát vehetjük. Keyboard Shortcuts and Menus
1-----------.:..c::c:.::..::.::.:::_c~:c:c== -------------------.;=::=;;=::J f'K=ybo.ilrd Short,uts
Set: : Photoshop Defaults
Shortcuts For:
~ Application Menus
Application Menu Command
J
Accept
Shortcur
Fade...
)
Cancel
)
-)
------Un_d_o --=~~ Use Default
X+ Z
'
j
Fl _st-' ep_ F_orw _ ar_d _ Step Backward
OK
(
~:)
,.. File ~ l-T-Edit -----------------------~~~~
Undo{Redo
(
_ _ _ _ _ _ _s"-h_ift_+_X-,+Z , --_ Opt+X+Z
_
_ _ _ _ _ _ _l.
Shift+X+ F
Add Shortc m
'. '"l•i:!_~h_ortc;;-_1_ (
Summarize.. . )
Cut ----------X : +X -------------L~I _F2 __
rT\
To edit keyboard shortcuts : "-.!./ l} Click on the New Set button to create a copy of the se leeted set, or select a set to modify. 2} Click in the "Shortcut• column for a command and press the keyboard shortc.ut to assign.
3) Save the set when you are done ed iti ng to save ali your changes.
l l
l
!
l
l!
2.29. ábra A Keyboard Sh011cuts and Menus párbeszédablak Keyhom-d Sh011cuts lapja
Ha új egyéni billentyűparancsot szeretnénk meghatározni, kattintsunk a Keyboard Shortcuts (Billentyűparancsok) fülre , válasszunk egy parancsot vagy eszközt, kattintsunk a meglevő billentyűparancs ot tartalmazó (vagy ha nincs ilyen, akkor üres) mezőre , és írjuk be az új billentyűparancsot Ha az általunk megadott billentyűparancsot egy másik parancs vagy eszköz már használja, a Photoshop figyelmeztet erre minket Az új billentyűparancs ot az Accept (Elfogadás) gombbal véglegesíthetjük, a visszavonásához az Undo (Visszavonás) gombot használhatjuk, a Use Default (Alapértelmezés használata) gombbal pedig visszaállíthatjuk az eredeti billentyűparancsot Az Add Shortcur (Gyorsbillentyű hozzáadása) gombbal újabb b illentyűparancsot rendelhetünk egy parancshoz vagy eszközhöz, a Delete Shortcur (Gyorsbillentyű törlése) gombbal pedig törölhetünk egy meglevőt
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Ha a Keyboard Shortcuts and Menus párbeszédablakban a Summarize (Összegez) gombra kattintunk, a program egy weboldalt hoz létre, amely felsorolja az adott készletben található összes billentyűparancsot, és a weboldalt a számítógépre menti, így késóbb megtekinthetjük egy webböngész6ben, és ki is nyomtathatjuk
Egy egyéni billentyűparancs-készletet (illetve az alapértelmezettet) a Set (Beállítás) lista segítségével tölthetünk be, az éppen betöltött készlet módosításait a Save All Changes (Az összes módosítás mentése) gombbal menthetjük, új készletet a Create a New Set (Új készlet létrehozása) gombbal hozhatunk létre, az aktuális készletet pedig a Delete the Current Set (Az aktuális készlet törlése) gombbal törölhetjük. A Menus (Menük) lapon színeket rendelhetünk az alkalmazás, illetve a panelek menüpontjainak hátteréhez, valamint elrejthetjük a ritkán használt parancsokat. (Ha a Keyboard Shortcuts lap lenne az aktív, kattintsunk a Menus fülre.) A gyakran használt parancsok színezése és a nem használt parancsok elrejtése segít, hogy gyorsan megtaláljuk a keresett parancsokat. Színt úgy rendelhetünk egy parancshoz, hogy kijelöljük a parancsot, és választunk egy színt. Ha egy parancsot el szeretnénk rejteni, a parancs kijelölése után kattintsunk a láthatóságot jelz6 mezőre , hogy a szem ikon eltűnjön. Ha a menüszíneket látni szeretnénk, be kell kapcsolnunk a Preferences ablak Interface lapján található Show Menu Colors jelölőnégyzetet
Az egyéni menükészleteket (illetve az alapértelmezettet) a Set lista segítségével tölthetjük be, az éppen betöltött menükészlet módosításait a Save All Changes gombbal menthetjük, új menükészletet a Create a New Set gombbal hozhatunk létre , az aktuális készletet pedig a Delete the Current Set gombbal törölhetjük.
Eszközök A Tools panelerr található eszközök segítségével közvetlenül végezhetünk műveleteket a képeken. A kijelöl6eszközök képpontokat jelölnek ki, a festőeszközök az előtérszínnel festenek rájuk, a szövegeszközökkel szöveget írhatunk, és így tovább. A legtöbb eszköz mögött további eszközök rejtőznek , amit egy kis fekete háromszög jelez az eszköz ikonjának jobb alsó sarkában. Ezeket a rejtett eszközöket úgy érhetjük el, ha az egérrel egy eszközikonra kattintunk, majd kiválasztjuk a kívánt eszközt. Az eszköz nevétől jobbra az eszköz billentyűparancsát is láthatjuk.
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A Tools panel eszközei Az alábbi ábrán a Tools panelt. a rejtett eszközöket és az eszközök billentyúparancsait is láthatjuk.
.
.
,
_
r"" !lttc:Q."1!>;rl..,~T~ .
•
~
92
Q E1~>114ln!•.. Tool
....-~
Si~:.
-e . e,;:t ,~~rd S
"' M
c::J ruHW..o....,.
Row MI"'QN Tool
·'
:· Sing~-t Cot\imn Mui)'I.IU T~t
'
~ Zoom Tool [Z] (Nagyító)
_.
i~Q·.h~SI;iect;onT~
W
'M>gl
W
• t{C<""r""' ,SlluTool
c c
.• T HOl."". Tool 'if Hofi
il ,~pt c Too1
~CDJo;f~IT,P.lerTóOt
T
1 T
,fti;NtltJQI TyfM Nu\:: Toot
!-
~ -:Tool l~a,.,mrool
0
•
~
hth-.:·!k!
~
Oi
..
lii:Rt<.lMgi&T~
.U
~ ·-ltmanoJoTool
u
QElii;>HTool
V
e'"~'ool
u
\." UMTooJ
V ~
· ~lORcitl:t TooJ
K
®lOito!ITool
·K
•
4?ll>PA!> Tool
It
~30Siid
X
~3ll$ai~Taoi
X
~ wo.~>~t;oo~
11
d'llll!o!I_T...
H
~30P.tnV;I'"(foci
~
.;~:;ow.vt""'r""'
"
·?- JO Zoolft 'T~~
H
~
Default Foreground and Background Colors (Alapértelmezett előtér- és háttérszín) [D]
++
Switch Foreground and Background Colars (Alapértelmezett előtér- és háttérszín kiválasztása) [X]
!D._,
Set Foreground Color (Eiőtérszín)
Set Background Color (Háttérszín) Quick Mask Made (Gyorsmaszk mód) [Q]
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
A rejtett eszközöket úgy járhatjuk körbe és jelölhetjük ki, hogy többször egymás után lenyomjuk az első eszköz billentyűparancsát, amennyiben a Use Shift Key for Tool Switch beállítást kikapcsoltuk a Preferences ablak General lapján. Ha az említett beállítást bekapcsoljuk, a rejtett eszközök eléréséhez a billentyűparancs mellett le kell nyomnunk a SHIFr billentyűt is
Az alábbiakban áttekintjük a Tools panel eszközeit és egyéb ikonjait, valamint eláruljuk, hogy az egyes eszközökről mely fejezetekben olvashatunk részletesebben.
A Move eszköz Ha egy kép egyes képpontjait (tehát nem csak a kijelölőkeretet) mozgatni szeretnénk, a Move (Mozgató) eszközre (2.30. ábra) lesz szükségünk, hacsak nem lépésenként szeretnénk eltolnia képpontokat (erre a nyílbillentyúk használhatók). Ha kijelöltük a mozgatót, az egérgombot nyomva tartva húzhatjuk a képpontokat a kívánt helyre. Ha a kép egy része van kijelölve, a mozgató csak az aktív réteg kijelölt képpontjait mozgatja.
r=:JL_ A Move
eszközről
a 8. és 16. fejezetben olvashatunk
bővebben.
[~! --1 Hlvattcoú; r ·- r::==:
Ha nincs kijelölt terület, a mozgató az aktív réteg összes képpontját mozgatja, amikor húzzuk az egeret a képablakban , akár közvetlenül a képpontok felett található, akár nem. (Ha a réteg más rétegekhez kapcsolódik, a kapcsolt rétegek tartalma is mozog.) Move Tool
v
2.30. ábra A Move eszköz
Kijelölőkeretek A Marquee selection eszközök (kijelölőkeretek; lásd a 2.31. ábrát) segítségével téglalap alakú vagy ovális alakzatokat, illetve egyetlen sornyi képpontot jelölhetünk ki. Ha négyzet alakú területet szeretnénk kijelölni, válasszuk a Rectangular Marquee (Téglalap-kije lölő) eszközt, és a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett húzzuk az egeret, ha pedig szabályos kört, az Elliptical Marquee (Ellips zis-kij e lölő) eszközt választva rajzoljunk a SHIFT billentyűt lenyomva kijelölőkeretet (Ha végeztünk, először az egérgombot engedjük fel , és csak ez után a SHIFr-et.) A kijelölőkeretet (tehát nem magát a kép képpontjait) a Select, Transform Selection (Kijelölés, Kijelölés átalakítása) vagy a Select, Refine Edge (Kijelölés, Határvonal módosítása) paranccsal méretezhetjük át.
94
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
l. rész
~
A kijelölőkeretes
eszközökről
a 10. fejezetben beszélünk részletesebben.
~ivltfcozás
•
[= ~ RtcW!gular t.W-GU« Tool
M
()
M
Elli;Jtiu.J Milf"GUl!l! Tool
.,".,. Sing:e Row NarquH Tool
:
Sing"e Ca:Umn Marquee Tool
2.31. ábra A
kijelölőkeretes
eszközök
Lasszók Ezeknek az eszközöknek (lásd a 2.32. ábrát) a segítségével úgy jelölhetünk ki képpontokat, hogy az egérrel a kívánt rész köré kattintgatunk, vagy körbelasszózzuk azt. A lasszókkal olyan szabálytalan alakzatokat jelölhetünk ki, amelyeknek nem kell pontosaknak lenniük. Az alakzatot úgy zárhatjuk le, hogy az egeret addig húzzuk az alakzat körül , amíg vissza nem érünk a kezdőpontba. Ha pontos kijelölést szeretnénk, a Pen (Toll) eszközzel rajzolhatunk egy görbét, amelyet aztán kijelölésként betöltünk (lásd a ll. fejezetet) , vagy a színcsatornákat lemásolva hozhatjuk létreakijelölést (lásd a 10. fejezetben). • pwsoTool
';J Polygonai L.assoTool
L
2.32. ábra
fl. Magn
L
Lasszók
A Polygonal Lassa (Sokszöglasszó) eszköz az egyenes oldalú objektumok kijelölésére alkalmas (kattintsunk sorban az objektum sarkaira, amíg az első sarokhoz visszaérve egy utolsó kattintással be nem zárjuk a kijelölést). Ha az oldalak valóban egyenesek, ezzel az eszközzel valóban precíz kijelölést végezhetünk. A Magneric Lassa (Mágneses lasszó) eszköz automatikusan megtalálja egy objektum szélét, ha az egeret az objektum közelében húzzuk, és a kijelölés vonala húzás közben az objektum körvonalához igazodik (az alakzatot ismét csak a kezdőpontba visszaérve zárhatjuk be). A mágneses lasszó az olyan objektumok kijelölésére a legalkalmasabb, amelyeknek a körvonala élesen elüt a háttértőL Ha meggondoljuk magunkat, és a mágneses kijelölést nem szeretnénk bezárni, nyomjuk le az Esc billentyűt.
A Ouick Selection és a Magic Wand eszközök A Quick Selection (Gyors kijelölés) és a Magic Wand (Varázspálca) eszköz a képpontokat a színük alapján jelöli ki. Ezt a két eszközt a 2.33. ábra mutatja. A gyorskijelölővel olyan egymás melletti, különböző színű képpontokat jelölhetünk ki, amelyeket egy azoktól elütő színű terület vesz körbe. A kijelöléshez húzzuk az egeret a kijelölni kívánt színek felett.
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
2.33. ábra A gyorskijelölő és a varázspálca A varázspálca azokat a képpontokat jelöli ki, amelyeknek a színe hasonló annak a képpontnak a színéhez, amelyikre az eszközzel kattintottunk A kijelölt képpontok száma az eszköz vezérlősávján megadott Tolerance (Tűrés) beállítástól függ.
~
H
A Quick Selection és a Magic Wand
eszközökről
a 10. fejezetben olvashatunk
bővebben.
r ·~- =u==' A kijelölést úgy bővíthetjük , ha lenyomjuk a SHIFr billentyűt, miközben ugyanazzal vagy valamelyik másik kijelölőeszközzel újabb kijelölést végzünk. Ha kivonni szeretnénk a kijelölésből, ilyenkor az AlT billentyűt kelllenyomnunk Kijelöléshez hozzáadni vagy onnan elvenni úgy is lehet, hogy a Select, Save Selection (Kijelölés, Kijelölés mentése) vagy a Select, Load Selection (Kijelölés, Kijelölés betöltése) parancsot választjuk, mert ilyenkor lehetőséget kapunk rá, hogy a betöltött kijelölést az aktív kijelöléshez adjuk, vagy abból kivonjuk
A Crop eszköz A Crop (Vágás) eszközzel egy képet a kívánt méretre vághatunk Ehhez húzzunk keretet a vágóval, majd a fogópontok segítségével igazítsuk a vágókeretet a kívánt méretre, és ha végeztünk, nyomjuk le az ENTER billentyűt. Ha meggondoljuk magunkat, és nem szeretnénk befejezni a vágást, az Esc billentyűt kelllenyomnunk Az eszköz vezérlősávján pontos méreteket és felbontást is megadhatunk, de ez nemkívánatos újraszámításhoz vezethet, ha a képet nagyítjuk, és a felbontás nem elegendő (a képek átmérerezéséről az 5. fejezetben beszélünk bővebben). Ha a méretek és a felbontás mezőit üresen hagyjuk, nem kell aggódnunk a felbontás és az átmérerezés miatt.
A Slice és a Slice Select eszközök Ezek az eszközök arra valók, hogy képszeleteket hozzunk létre a jobb webes megjelenítés érdekében, illetve hogy kijelöljük egy felszeletelt kép részeit. Képszeleteket a Slice (Szelet) eszközt húzva hozhatunk létre; más szavakkal a szeletelővel a képet olyan rácsszeletekre oszthatjuk, amelyek különböző beállításokkal menthetők A kisebb fájlokra darabolásnak az az előnye , hogy a weboldallátogatóinak nem kell annyit várniuk a betöltésre, mint ha egy nagy képet egészben mentenénk A képszeletek kijelölésére a Slice Select (Szeletkijelölő) eszközt használhatjuk
95
96
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
~
A szeleteszközöket a 24. fejezetben tárgyaljuk részletesebben.
Hivatkozá
A Crop, a Slice és a Slice Select eszközöket a 2.34. ábra mutatja.
• tí Crop Tool ,Slice Tool
c c
y
C
Slice SeiKt Tool
2.34. ábra A vágó, a
szeletelő és
a
szeletkijelölő
Az Eyedropper eszköz Ezzel az eszközzel egy szín számértékét deríthetjük ki. Ehhez vigyük az Eyedropper (Pipetta) eszközt (részletesebben lásd a 16. fejezetben) a kép kívánt képpontja fölé , és figyeljük az Info panelt. A színmérésnek akkor vehetjük hasznát, amikor színkorrekciót végzünk, vagy ha meg szeretnénk osztani valakivel egy színértéket. Az Eyedropper eszközt arra is használhatjuk, hogy a kép kívánt képpontjára kattintva az előtérszínt az adott képpont színére változtassuk Az új előtérszínt úgy vehetjük fel a Swatches panelre, hogy ott a szürke területre kattintunk.
A Color Sampler eszköz Ha ezzel az eszközzel a képre kattintunk, maradandó színmintát vehetünk a képről. A színminta és a hozzá tartozó számérték megjelenik az Info panelen, és addig ott marad, amíg a mintát nem töröljük. Ha egy színmintát törö lni szeretnénk, az ALT billentyűt lenyomva vagy az egér jobb gombjával kattintsunk a színmintára a Color Sampler (Színminta-vételező) eszközzel, és nyomjuk le a DELETE billentyűt. Az Eyedropper, a Color Sampler, a Ruler és a Count eszközöket a 2.35. ábrán láthatjuk. Eyedropper Tool Coior S;unplerTool
'l
2.35. ábra A pipetta, a
szímninta-vételező,
a vonalzó és a számláló
A Ruler eszköz A Ruler (Vonalzó) eszköz segítségével két objektum távolságát mérhetjük meg, illetve kiegyenesíthetünk egy képet. Ha mérni szeretnénk, húzzuk a vonalzót két pont között; a mérés eredményét az Info panelről olvashatjuk le. Ha az adatokat rögzíteni szeretnénk, kattintsunk a Measurement Log (Méretnapló) panel Record Measurements (Mérések rögzítése) gombjára. A rögzített adatokat a Measurement Log panel menüjéből menthetjük
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei .,.-..:<'"~-~-
...
(exportálhatjuk), és itt állíthatjuk be a mérési skálát is. Ha a vonalzóval egy képet szeretnénk kiegyenesíteni , húzzuk végig az eszközt a kép éle mentén, majd válasszuk az Image, Transform Canvas, Arbitrary (Kép, Rajzvászon átalakítása, Véletlenszerű) parancsot. A Photoshop automatikusan kiszámírja az elforgatás szögét, és kiegyenesíti a képet.
A Count eszköz A Count (Számláló) eszközt akkor használjuk, ha objektumokat szeretnénk megszámlálni egy képen. Ahogy az eszközzel az egyes objektumokra kattintunk, minden objektum egy sorszámot kap, l-gye! kezdődően. Ha az adatokat rögzíteni szeretnénk, kattintsunk a Measurement Log panel Record Measurements gombjára. A rögzített adatokat a Measurement Log panel menüjéből menthetjük. Ha új számlálást szeretnénk indítani, kattintsunk a vezérlősáv Clear (Törlés) gombjára, ha pedig módosítani akarjuk a sorszámok színét, válasszuk a Count Group Color (Számlálási csoport színe) gombot. A vonalzót, a számlálót és a kijelölőeszközöket a Measurement Log panellel használva a panel menüjéből beállíthatunk egy skálát, távalságat és területet (például egy légifelvételen kijelölt tavacska méretét négyzetméterben) mérhetünk, és objektumokat számlálhatunk meg. Ha az adatokat rögzíteni szeretnénk, kattintsunk a Measurement Log panel Record Measurements gombjára. A mérési eredmények mentését, illetve a skála beállítását az adott képre a Measurement Log panel menüjéből végezhetjük el. JI!\·.:~~·!J!~;~;;;: ~·;:;,~;;:;;;:,&J!tli1!."~' ~~
l....t'!i~::~~~::: ~ : : : :::c~ ;:::c;;::;;;;.;::: : :;:· ~ :~
Javítóeszközök A javítóeszközök és a Patch (Folt) eszköz segítségével különféle képhibákat tüntethetünk el egy közeli vagy a kép egy másik részén található mintázat felhasználásával, úgy, hogy közben igazodunk a hibás részt körülvevő színekhez. Ezek az eszközök általában képesek megtartani a mintázatot, de mivel a környező képpontok lemásolásával dolgoznak, nem célszerű használni őket , ha a közelben nemkívánatos színek találhatók. Ha egy képhibát a Spot Healing Brush (Helyi javító ecset) eszközzel szeretnénk kijavítani, állítsuk az ecsetet egy kicsit nagyobbra, mint a hibás rész, és kattintsunk a hibára , vagy húzzuk az egeret azon keresztül - a képhiba varázslatos módon eltűnik. A Healing Brush Qavító ecset) hasonlóan működik az alább ismertetett Clone Stamp (Klónozó bélyegző) eszközhöz: ezzel is az ALT/ ÜPTION billentyű lenyomása mellett kell kattintanunk, hogy mintát vegyünk a kép egy megfelelő részéről , majd az eg;' "'ombot felengedve és a mutatót a kép hibás része fölé helyezve át kell festenünk a h1uás területet. A Healing Brush a hibátlan részről másol át képpontokat, amelyek elfedik a képhibát A javítóecsetet is érdemes legalább egy kicsit nagyobbra venni , mint a hibás rész szélessége. Ha a másoláshoz megfelelő rész kicsi, vagy a javított területen ismétlődő mintázat jelenik meg, előfordulhat, hogy különböző területekről kell mintát vennünk.
97
98
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal Az ecseteket a szögletes zárójel
billentyűkkel
méretezhetjük át.
A foltozóval (Patch) egy teljes alakzatot rajzolhatunk a hibás terület köré, majd a mutatót a kijelölt terület belsejébe helyezve és az egérgombot nyomva tartva a hibás részt egy hibátlan fölé kell húznunk (nem kell, hogy a színek megegyezzenek). A hibás területet a program kijavítja , mégpedig a körülötte levő képpontoknak megfelelő színekkel. A vezérlősávon ne felejtsük el a Source (Forrás) elemet kijelölni. Ennek az eszköznek akkor vehetjük hasznát, ha mind a hibás rész, rnind a másoláshoz felhasználható hibátlan területek elég nagyok, és nagyjából azonos méretúek. A Spot HealingBrush, a Healing Brush, a Patch és a Red Eye eszközöket a 2.36. ábrán láthatjuk.
0
Po~tchTool
-i'J!l bd Ev< Tool
2.36. ábra A helyi javítóecset, a javítóecset, a foltozó és a vörösszem-eltávolító
A Red Eye eszköz Ha egy fénykép alanyának a szeme vörös, egyszeruen a szem vörös részére kattinthatunk a Red Eye (Vörösszem-eltávolító) eszközzel, és a program fekete színnel tölti ki a vörös területet. Ha elsőre nem kapnánk tökéletes eredményt, vonjuk vissza a múveletet, és próbáljuk újra más pupillamérettel (Pupil Size), illetve sötétítési mértékkel (Darken Amount; ezeket a beállításokat a vezérlősávon találjuk). Ha a fekete terület túl nagy, az én kedvenc módszerem az, hogy a felesleges fekete részt átfestem az előzményecset segítségével a kép egy korábbi állapotával (lásd a 6. fejezetet).
A Brush eszköz A Brush (Ecset) eszközzel festhetünk a képekre. Az eszköz festőszínként az előtérszínt használja. Ez alól egyetlen kivétel van: ha a Brushes (Ecsetek) panelen bejelöljük a Color Dynarnics (Színdinamika) jelölőnégyzetet, és a Foreground/background color Jitter (Előtér/háttér vibrálása) lehetőséget választjuk, az ecset váltogatja az előtér- és a háttérszínt, ahogy a képen húzzuk. Az ecsetekre számos beállítást alkalmazhatunk a Brushes panelen. (Ahhoz, hogy a lehetősé
gek hozzáférhetővé váljanak, ki kell jelölnünk a Brush eszközt.) Ha módosítjuk a beállításokat, az új ecset képét a beállításokkal együtt megtekinthetjük a Brushes panel alján.
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Ha új ecsetmintát szeretnénk létrehozni, válasszunk egy meglevő mintát a Brushes panelen, változtassuk meg néhány beállítását ugyanott, kattintsunk a New gombra a panel alján, és adjunk nevet az új ecsetnek. Azt is megtehetjük, hogy a képen kijelölünk egy négyszög alakú területet, amelyet ecsethegyként használni szeretnénk, majd az Edit, Define Brush Preset menüpontot választjuk
A Pencil eszköz A Pencil (Ceruza) eszközzel éles kontúrú vonalakat rajzolhatunk (a ceruza számára tehát nem állíthatunk be lágy hegyet). A Brush , a Pencilés a Color Replacement eszközöket a 2.37. ábra mutatja. 2.37. ábra Az ecset, a ceruza és a
színcserélő
Tanácsok az ecsetek használatához Íme néhány tanács az ecsettel dolgozó eszközök (a Brush. a Clone Stamp és az Eraser) használatához:
• • •
• •
Az ecseteket a szögletes zárójel billentyúkkel méretezhetjük át. Ha egy ecset hegyének keménységét vagy lágyságát szeretnénk módosítani. ugyancsak a szögletes zárójel billentyűket használhatjuk. de a SHIFT lenyomása mellett. Az aktív ecset áttetszóségét a számbillentyűkkel szabályozhatjuk (a 2~es billentyű 20 százalékos átlátszatlanságot jelent a 3-as 30 százalékos átlátszatlanságot, és így tovább Az előtérszín és a háttérszín között az X billentyűvel válthatunk. Ha egyenes vonalat szeretnénk festeni. kattintsunk egyszer a képre a kívánt ecsettel. engedjük fel az egérgombot, vigyük az egeret a kép egy másik területére. majd a SHIFT billentyű lenyomása mellett kattintsunk a vonal kívánt végpontjára. A program ekkor egyenes vonalat húz a két pont között.
99
100
l. rész* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A Color Replacement eszköz A Color Replacement (Színcsere) eszközzel egy színt cserélhetünk egy másikra a képen. Ha az eszközt végighúzzuk a kívánt képpontok felett, a program az előtérszíme változtatja azok színét. Ennek az eszköznek az esetében a
vezérlősáv
beállításai létfontosságúak
Made: Color (Mód: Szín). Ezzel a beállítással megváltoztatjuk a rnintavétellel kijelölt
•
színt (de annak
fénysűrűségét
vagy világosságát nem).
•
Sampling: Continuous (Mintavétel: Szomszédos). Ezt a beállítást választva az eszköz húzás
•
közben fo lyamatosan színmintát vesz, ezért az ecset szálkeresztjét csak azok fölé a színek fölé vigyük, amelyeket le szeretnénk cserélni. Ilyenkor érdemes nagy ecsetet használni. Sampling: Once (Mintavétel: Egyszer). Ezt a beállítást választva az eszköz csak akkor vesz színmintát, amikor először kattintunk az egérreL Sampling: Background Swatch (Mintavétel: Háttér színtár). Ezt a beállítást választva az eszköz akkor cseréli le a képen található színt, ha az megegyezik a háttérszínneL
•
A Clone Stamp eszköz A Clone Stamp (Klónozó bélyegző) eszköz a kép egy részét egy másik rész lemásolásával festi át, így javítva ki a kívánt területet. A lemásolni kívánt részről úgy vehetünk mintát, hogy az ALT/ÜPTION billentyűt lenyomva kattintunk rá a klónozó bélyegzővel. Ez után engedjük fel az egérgombot, vigyük a mutatót a kép hibás része fölé, és fessük át. Célszerű gyakran új mintát venni, hogy elkerüljük az ismétlődő mintázatok megjelenését, emellett pedig kifejezetten lágy ecsethegyet használni, hogy ne váljon el élesen az eredeti és a klónozott rész. A klónozó bélyegző pontosan másolja át a területeket, de rnivellágy ecsethegyet kell haszn~lnunk , a textúra egyes részletei elveszhetnek A javítóecset jobban megőrzi a mintázatot, viszont nemkívánatos színeket is bekeverhet a hibás részt körülvevő képpontokbóL Próbáljuk ki mindkét eszközt, hogy lássuk, melyik működik jobban az adott helyzetben.
A Clone Stamp eszközzel komolyabb retusálást is végezhetünk, ha a vezérlősávon nem a Norma!, hanem valamelyik másik keverési módot választjuk A Clone Stamp és a Pattern Stamp eszközöket a 2.38. ábra mutatja . •
~ c1o~St.unpToot
s
1L Pattern s::~mp Tool
5
2.38. ábra A klónozó bélyegző és a mintázatbélyegző
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
A Pattern Stamp eszköz A Pattern Stamp (Mintázat bélyegző) eszközzel mintázatokat festhetünk a képre. Mintát az eszköz vezérlősávjáról választhatunk Ha új mintát szeretnénk létrehozni, húzzunk négyszögletes kijelölőkeretet a kép mintázatként használni kívánt képpontjai köré, és válasszuk az Edit, Define Pattern parancsot. Az Edit, Fill, Use , Pattern (Szerkesztés, Kitöltés, Kitöltés, Minta) menüpontot választva réteget vagy kijelölést is kitölthetünk mintázattal.
...
'"fi._
-.w-~=-r-=:
H
~n
gy;;
-ar::.~~
A History Brush eszköz A History Brush (Előzményecset) eszköz (lásd a 2.39. ábrát) az egyik kedvenc visszavonó eszközöm, különösen ha csak részben szeretnénk visszavonni módosításokat. Ha kijelöltük az előzményecsetet , jelöljük be a History panelen annak a korábbi állapotnak (mondjuk a kép élesítés előtti állapotának) a négyzetét, amelyikből festeni szeretnénk, és húzzuk az egeret a képen. Az eszköz ekkor a kép korábbi állapotával (az életlen változattaD festi át az adott területet. •
ji!'Historylru•hTool
v
2.39. ábra
W' An Hi>tory Bru•h Tool
v
Az előzményecset és a művészi előzményecset
Jómagam leginkább arra használom ezt az eszközt, hogy ha túlélesítettem a képet, akkor átfessem azokat a területeket, ahol glória jelenik meg. Így a többi rész élesebb maradhat, mintha abbahagynám az élesítést, mielőtt megjelennek a glóriák. Ennek különösen a nyomtatásra szánt képeknél vehetjük hasznát, amelyeket célszerű élesíteni, mivel a képek nyomtatáskor gyakran lágyabbá válnak. Az előzményecset áttetszőségét ugyanúgy szabályozhatjuk, mint bármely más ecsetét. Az Art Histoty Brush (Művészi előzményecset) a History Brush-hoz hasonlóan szintén egy korábbi állapotot vesz alapul a festéshez , de különböző festői stílusokkal fest.
Az Eraser eszköz Az Eraser (Radír; lásd a 2.40. ábrát) törli (pontosabban átlátszóvá teszi) azokat a képponto-
kat egy normál rétegen, amelyeken végighúzzuk az eszközt. Ha a radírt háttérrétegen használjuk, a képpontok nem átlátszóvá válnak, hanem a háttérszínt veszik fel , és ugyanez történik akkor is, ha az eszközt olyan rétegen alkalmazzuk, amelynek az átlátszósága zárolt (ezt a Layers panel tetején található lakat ikon jelzi), de ebben az esetben az eredetileg átlátszó képpontok átlátszók maradnak (mivel ezek a képpontok zároltak).
101
102
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
2.40. ábra ~ Magic Erase.r Tool
A mdÍ1; a háttérradír és a Mivös mdír
A Background Eraser eszköz A Background Eraser (Háttér radír) eszköz bármely rétegen átlátszóvá teszi a vele átfestett képpontokat. Az eszköz a radír közepén található szálkereszttel vesz mintát.
A Magic Eraser eszköz AMagic Eraser (Bűvös radír) eszköz normál rétegen átlátszóvá teszi azokat a képpontokat, amelyekre kattintunk vele , ha pedig háttérrétegen alkalmazzuk, a képpontokat a háttérszínnel festi át. Ugyanez történik akkor is, ha az eszközt olyan rétegen alkalmazzuk, amelynek az átlátszósága zárolt (ezt a Layers panel tetején található lakat ikon jelzi), de ebben az esetben az eredetileg átlátszó kép pontok átlátszók maradnak (mivel ezek a képpontok zároltak). Ha bonyolult vagy vékony körvonalú alakzatokat szeretnénk törölni vagy ki jelölni, használjuk az Extract (Kiragadás) parancsot vagy valarnilyen más kijelölési módszert (lásd a 10. fejezetet) .
A Gradient eszköz A Gradient (Színátmenet) eszközzel olyan átmeneteket hozhatunk létre egy réte gen, amelyek fokozatosan mennek át egy színből egy vagy több másikba. A színátmenet szögét- például hogy lineáris vagy sugaras legyen - az eszköz vezérlősávj án állíthatjuk be. Ha a Gradient eszköz aktív, nyissuk meg a Gradient Editor (Színátmenet-szerkesztő) ablakot a vezérlősávról. Itt választhatunk egy színátmenet-rnintát, de létrehozhatunk egy egyéni színátmenetet is. Ha közvetlenül a vízszintes színátmenetsáv alá kattintunk, egy új színt veszünk fel az átmenetbe, ha pedig a sáv fölé, akkor a színátmenet egy részének áttetszőségét módosítjuk. Ha az egyéni színá tmenetből új színátmenet-mintát szeretnénk készíteni, adjunk meg egy nevet a számára a Custom mezőben , és kattintsu nk a New gombra. Az OK gombbal véglegesítsük az új színátmenetet, és zárjuk be a színátmenet-szerkesztőt. Ha a színátmenetet egy rétegre szeretnénk alkalmazni, a Gradient eszközt bekapcsolva húzzuk az egeret a rétegen. Ha más szögben , illetve más távolságra húzzuk az eszközt, kü lönböző eredményeket kapunk.
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
A Gradient és a Paint Bucket eszközt a 2.41. ábra mutatja. • [)l Crildient Tool
~
2.41 . ábra
G
Paint Bud
c
l
A színátmenet-készítő és a jestékesvödör
A Paint Bucket eszköz Ha a Paint Bucket (Festékesvödör) eszközzel színmintát veszünk, az eszköz az így kijelölt színű képpontokat az előtérszíme cseréli.
A Blur, Sharpen és Smudge eszközök A Blur (Életlenítés) eszközzel festve életlenebbé, a Sharpen (Élesítés) eszközzel pedig élesebbé tehetjük egy kép részeit. A Smudge (Maszatoló) eszközt húzva úgy maszatolhatunk el egy területet, rnintha az ujjunkkal festenénk A Blur, Sharpen és Smudge eszközöket a 2.42. ábra mutatja. • <)
BlurTool
R
/). Sh
R
2.42. ábra
~ smudgeTool
R
Az életlenítő, az élesítő és a maszataló
Én azokat a módszereket részesítern előnyben, amelyekkel az élesítés, illetve életlenítés jobban szabályozható. Ilyen további életlenítési beállításokat a Filter, Blur Filter (Szűrő, Életlenítő), élesítési beállításokat a Filter, Unsharp Mask (Maszk életlenítése) vagy a Filter, Smart Sharpen (Intelligens élesítés) menüponton keresztül érhetünk el, maszkok, illetve a History Brush eszköz segítségével pedig adott területeket életleníthetünk vagy élesíthetünk. Az életlenítési és élesítési módszerekről a 20. fejezetben lesz szó részletesebben . .. .;l'"!"""'":.~- " ":~;.:l:.~~ - :- · :
;;;,q;.-____·_ .,::~·,W":'" · :~ .. ~Ji;d& ~:::~....-
A Dodge, Burn és Sponge eszközök A 2.43. ábrán látható Dodge (Fakító) és Burn (Színégetés) eszközökkel festve világosabbá, illetve sötétebbé tehetünk egy képet. Ezek az eszközök különösen akkor hasznosak, amikor csatornamásolatok segítségével hozunk létre kijelöléseket (erről a 10. fejezetben lesz szó). A fakító és a színégető legfőbb erőssége , hogy a vezérlősávjukon megadhatjuk, hogy az eszközzel főként a fényfoltokat, az árnyékokat vagy a középtónusú területeket akarjuk-e megcélozni. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az eszközöknek a használatakor nem kell annyira óvatosnak lennünk, gyorsabban dolgozhatunk, és nagyobb ecsetet használhatunk, anélkül, hogy aggódnunk kellene amiatt, hogy olyan területeket is átfestünk, amelyeknek a világosságán nem szeretnénk változtatni. Általában célszerű az expozíciót valarnilyen alacsony értékre állítani a vezérlősávon, és az adott területet többször átfestve, fokozatosan elérni a kívánt hatást, hogy elkerüljük a túlzott változtatást.
103
104
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A Dodge eszközzel festve világosíthatjuk a képet, a Burn eszközzel pedig sötétíthetünk, a vezérlősávon kiválasztva, hogy a fényfoltokat, az árnyékokat vagy a középtónusú területeket szeretnénk világosítani, illetve sötétíteni. A 2.43. ábrán látható Sponge (Szivacs) eszközt egy adott területen végighúzva telítettebbé tehetjük vagy fakírhatjuk az ott levő színeket, a vezérlősávon beállított lehetőségtől függően. A Flow (Folyatás) beállítást célszerű alacsony értékre állítani, és az adott területet többször átfestve, fokozatosan elérni a kívánt hatást, hogy elkerüljük a túlzott változtatást.
2.43. ábra A Jakító, a
színégető és
a szivacs
Kedvelem a Sponge eszközt, de gyakrabban használok egy színárnyalat- vagy színtelítettség-korrekciós réteget a színek erősítésére vagy fakítására (mondjuk ha egy színes részt fekete-fehérré szeretnék tenni). Ha a hatást csak a kép egy részére szeretnénk alkalmazni (mondjuk ha egy képen egy személyt színesben, a hátteret viszont fekete-fehérben szeretnénk látni), használjunk maszkot egy korrekciós rétegen, hogy részben elrejtsük a hatást. A korrekciós rétegek igen rugalmasak, mivel bármikor módosíthatók. A maszkokról a 8., a színárnyalat- és színtelítettség-korrekciós rétegekről pedig a 8. és 15. fejezetben lesz szó részletesebben.
A Pen eszköz Ha nagyon pontos, éles kontúrú kijelölést kell végeznünk, és nem találunk gyorsabb módszert a kijelölésre , a Pen (Toll) eszköznek nagy hasznát vehetjük. A tollal megrajzolhatunk egy görbét, majd betölthetjük azt kijelölésként A Pen, a Freeform Pen (Szabadkézi toll), az Add Anchor Point (Szerkesztőpont hozzáadása), a Delete Anchor Point (Szerkesztőpont törlése) és a Convert Point (Ponttranszformáció) eszközöket a 2.44. ábrán láthatjuk. ~n
Tool
~v freeform Pe:n Tool ~+Add Aochor Point Tool
~- Delete Anchor Point Tool
f\
Co!Mrt Point Tool
2.44. ábra A toll, a szabadkézi toll, a szerkesztőpont-hozzáadó, a szerkesztőpont-törlő és a ponttranszformációs eszköz
A görbék bármikor nagyon precízen módosíthatók, vagyis igen rugalmasak, és a mentett Photoshop fájl addig tárolja a görbéket aPaths (Görbék) panelen, amíg nem töröljük őket. Maguk a görbék vektorképek, tehát felbontásfüggetlenek - minőségromlás nélkül tetszés szerinti mértékben nagyíthaták (A vektorképekről az l. fejezetben beszéltünk.) Görbe segítségével például elválaszthatunk egy fényképen egy éles körvonalú tárgyat a hátterétől. Ilyenkor a fénykép minősége függ a felbontástól , de a görbéé nem. Nos jó, ez talán nem annyira hasznos, de a görbék vektoros jellegének tényleg hasznát vehetjük,
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
ha görbék segítségével egyszín(í alakzatokat hozunk létre egy képen (például egy olyan emblémát készítünk, amely csak egyszínű alakzatokból áll). Ilyenkor a teljes kép minősége független lesz a felbontástól , tehát nem kell aggódnunk aminőség rniatt, amikor felnagyítjuk a képet. Ezen kívül a görbéknek az is az előnyére válik, hogy egyszerűen lemásolhatók és átvihetők a Photoshop és az Illustrator között. Ha van rá időnk, érdemes megtanulni a tolleszközök, a görbék és az alakzatok használatát (lásd a ll. és 12. fejezetet). Ha viszont még mindig nem lennénk meggyőzve, akkor íme még egy érv (tudom, kegyetlenül hangzik, de muszáj kimondani): addig nem hívhatjuk magunkat Photoshop-szakértőnek , amíg el nem sajátítjuk a Pen eszköz használatát - ez egyben a saját érdekünk is. A Pen eszközzel úgy hozhatunk létre egy görbét, hogy kattintással sarokpontokat (szerkesztőpontokat) , az egeret húzva pedig ívpontokat (a görbe alakját meghatározó pontokat) helyezünk el, és így megrajzoljuk a létrehozni kívánt alakzatot, illetve elszigetelni kívánt tárgyat. Fontos, hogy rnielőtt nekilátnánk, kattintsunk a Paths gombra a Pen eszköz vezérlő sávján. Ha kattintással és húzással körberajzoltuk az objektumot a tollal, kattintsunk a kezdőpontra, hogy bezáriuk a görbét (a toll hegyemellett egy kör jelenik meg, ha a mutató a kezdőpont fölé ér). Ha vissza szeretnénk vonni a műveletet, nyomjuk le a CTRL+Z/~+Z billentyűket Nem kell, hogy elsőre tökéletes görbét alkossunk- erre valók a görbeszerkesztő eszközök. A toll használatát nem egyszerű elsajátítania annak, aki még nem használt hasonló eszközöket. Ha többet szeretnénk tudni róla, mélyedjünk el a ll. fejezetben.
A Freeform Pen (Szabadkézi toll) eszközzel olyan görbét rajzolhatunk, amelynek nem kell precíznek lennie. De rniért akarnánk ilyesmit? Nos, ha bekapcsoljuk a Magnetic (Mágneses) lehetőséget a vezérlősávon , a szabadkézi toll az objektum körvonalához igazodik, amikor végighúzzuk az eszközt a körvonal mentén. (Az alakzatot ekkor is be kell zárnunk.) A kapott görbe, amelyet késóbb finornítl1atunk, kezdetnek jó lesz -amennyiben a Photoshop képes megtalálni a körvonalat, és nem helyez el olyan sok pontot a görbén, hogy a szerkesztése túlságosan időigényessé váljon. Ebből kitalálható, hogy én még nem igazán jöttem rá, hogy mikor vehetjük hasznát ennek az eszköznek. Az Add Anchor Point (Szerkesztőpont hozzáadása) eszközzel egy görbeszegmensre kattintva új szerkesztőpontot vehetünk fel, de ha a Pen eszköz aktív, és az Auto Add/ Delete (Automatikus hozzáadása/ törlés) lehetőséget bekapcsoltuk a vezérlősávon, a Pen eszköz önműködően az Add Anchor Point eszközre változik, amint az egérmutató egy görbeszegmens fölé ér. Szerkesztőpontot a Delete Anchor Point (Szerkesztőpont törlése) eszközzel törölhetünk, de ebben az esetben is igaz, hogy ha a Pen eszköz aktív, és
106
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
az Auto Add/ Delete lehetőséget bekapcsoltuk a vezérlősávon , a Pen eszköz önműködően a Delete Anchor Point eszközre változik, arnint az egérmutató egy szerkesztőpont fölé ér. A Convert Point (Ponttranszformáció) eszközzel egy ívpontra kattintva a pontot sarokponttá alakíthatjuk, míg ha az eszközzel kihúzunk egy sarokpontot, az ívponttá változik. A szerkesztőpontok áthelyezéséhez, illetve ahhoz, hogy egy görbe ívét a szerkesztőpont-fogantyúk húzásával módosítsuk (ezeket akkor láthatjuk, ha a szerkesztő pontra kattintunk), a Direct Selection (Közvetlen kijelölés) eszközt használhatjuk A Direct Selection és a Path Selection (Görbeválasztó) eszközt a Type eszköz alatt találjuk a Tools panelen.
Szövegeszközök Ha a Horizantal Type (Vízszintes szövegírás) eszközzel egy képre kattintunk, és gépelni kezdünk, vízszintes szövegsort hozhatunk létre. Ha az eszközzel szövegdobozt rajzolunk, és utána kezdünk írni, a szövegből bekezdés jön létre, amely a szövegdoboz területére korlátozódik. Ha végeztünk a szöveg beírásával, nyomjuk le az ENTER billentyűt, vagy kattintsunk a Commit Qóváhagyás) gombra a vezérlősávon. Ha később módosítani szeretnénk a szöveget, csak rá kell kattintanunk a szövegeszközzel. Ha
függőleges
szövegsort szeretnénk létrehozni, kattintsunk a képre a Vertical Type szöveg) eszközzel. Ha végeztünk a szöveg beírásával, ezúttal is az ENTER kelllenyomnunk, vagy a Commit gombra kattintanunk a vezérlősávon.
(Függőleges billentyűt
A betűtípust, a betűméretet, a szövegszínt és a szövegre vonatkozó egyéb beállításokat a vezérlősávon, illetve a Character panelen adhatjuk meg. A szöveget, amelynek a beállításait meg szeretnénk határozni, a megfel elő szövegeszközzel jelölhetjük ki.
Ha a szöveg beírásához a Harizontal Type Mask (Vízszintes szövegmaszk) vagy a Vertical Type Mask (Függőleges szövegmaszk) eszközt használjuk, szöveg alakú kijelölést hozunk létre. Ha végeztünk a szöveg beírásával, ezúttal is az ENTER billentyCít kelllenyomnunk, vagy a Commit gombra kattintanunk a vezérlősávon . Ezt követően menthetjük a kijelölést, amelyet később kitölthetünk, körvonalazhatunk, rétegen vagy rétegmaszkon használhatunk, illetve bármi mást tehetünk vele, amit más kijelölésekkeL A legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha új réteget hozunk létre, és kijelöljük azt, rnielőtt szöveget írnánk be a fenti eszközökkel. Aszövegeszközöket a 2.45. ábrán láthatjuk.
iT Ve rtical Type Tool
T
').(' Hodzon,.ITy.,.MaskTool
T
2.45. ábra
l')l' v."'"'' Typ• """'Tool
T
A szövegeszközök
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
Kijelölőeszközök Egy görbét és annak összes pontját a Path Selection (Görbeválasztó) eszközzel jelölhetjük ki. Ha ugyanazon a görbén több görbeelemet is ki szeretnénk jelölni, a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett kattintsunk az elemekre. Ezt követően az Edit, Free Transform paranccsal áthelyezhetjük, a nyílbillentyűkkel pedig lépésenként mozgathatjuk a görbét, valamint módosíthatjuk a görbe méretét. A szerkesztőpontok áthelyezéséhez, illetve ahhoz, hogy egy görbe ívét a szerkesztőpont fogantyúk húzásával módosítsuk (ezeket akkor láthatjuk, ha a szerkesztőpontra kattintunk), a Direct Selection (Közvetlen kijelölés) eszközt használhatjuk Ha egyszerre több szerkesztőpontot szeretnénk kijelölni, a SHIFT billentyűt nyomva tartva kattintsunk rájuk. A Path Selection és a Direct Selection eszközöket a 2.46. ábra mutatja.
2.46. ábra A görbeválasztó és a közvetlen kijelölő. Ezekkel az eszközökkel szerkeszthetjük a tollal, illetve az alakzateszközökkel rajzolt görbéket
A Line eszköz és az alakzateszközök Az alakzateszközökkel (Rectangle, Rounded Rectangle, Ellipse és Polygon- Téglalap, Lekerekített téglalap , Ellipszis, Sokszög) vektoros, felbontásfüggetlen alakzatrétegeket, illetve görbéket hozhatunk létre. Mielőtt valamelyik alakzateszközt használhatnánk, a Shape Layer (Alakzatréteg) vagy a Paths gombra kell kattintanunk a vezérlősávon. Ha az alakzat arányait meg szeretnénk őrizni , rajzolás közben tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt. A Line (Vonal) eszközzel, amelyet a 2.47. ábrán láthatunk, vektoros, felbontásfüggetlen vonalakat rajzolhatunk alakzatrétegként vagy görbeként Mielőtt a Line eszközzel egy képre rajzolhatnánk, ugyancsak a Shape Layer vagy a Paths gombra kell kattintanunk a vezérlősávon . • [J ~
Rectangle Tool
Q .Ellipse Tool Q Potyqon Tool "
U
Roundtd Rectvtgle Tool U
UM Tool
t:l Custom Sha.pe Tool
u u u
2.47. ábra A Line eszköz és az alakzateszközök
107
108
l. rész* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A Custom Shape (Egyedi alakzat) eszközzel is vektoros, felbontásfüggetlen alakzatrétegeket, illetve görbéket hozhatunk létre. Az egyedi alakzatokat a vezérlősáv Shape (Alakzat) listájából választhatjuk ki. A Custom Shape eszköz használata előtt is a Shape Layer vagy a Paths gombra kell kattintanunk a vezérlősávon. Ha az alakzat arányait meg szeretnénk őrizni , rajzolás közben tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt. Egyedi alakzatot úgy hozhatunk létre, hogy egy görbére kattintunk a Paths panelen, majd az Edit, Define Custom Shape parancsot választjuk
l)
A 3D-eszközök %!
el :v
•
A 3D-objektum és -kameraeszközökkel kényelmesen szabályozhatjuk a háromdimenziós objektumokat, valamint megváltoztathatjuk azok nézetét.
A 3D-objektum és -kameraeszközöket a 2.48. ábrán láthatjuk. Az előbbiekkel a háromdimenziós objektumok helyét, tájolását, illetve méretét, míg az utóbbiakkal a nézőpontot, illetve a karnera tájolását, helyét, valamint a 3D objektumtól mért távolságát módosíthatjuk. • ~ 30 Rot~te Tool
K
• <:;;;:)lD Orbit Tool
N
®3D RoliTool
v30Roi 1Vi ~Tool
N
~ 3DPanTool
cfr 30 Pan ViewTool
N
~30 Walle. Vi~Tool
N
9.. 102oomTool
N
* 3 0 5/idt! Too!
K
'til 30 Scale Tool
K
2.48. ábra A 3D-objektum és -kameraeszközök
A Hand, a Rotation és a Zoom eszköz Ha felnagyítunk egy képet az ablakában, a Hand (Kéz) eszközt (2.49 . ábra) húzva mozgathatjuk a képet.
•0
HandTool
~tat'ionTool
H H
2.49. ábra A kéz és a forgató
A Rotation (Nézet elforgatása) eszköz a képpel együtt a rajzvásznat is elforgatja, tehát a Photoshop munkaterületén a teljes rajzvászon elfordul. Ez a szolgáltatás csak akkor működik, ha a számítógépünk megfelelő videókártyával rendelkezik (a részleteket lásd a teljesítménybeállításokról szóló részben).
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülete, beállításai és eszközei
A munkaterület rajzvászon részét a rajta levő képpel együtt tehát a Rotation eszközzel húzva forgathatjuk el- ugyanúgy, rnint ahogy egy rajzlapot forgatunk, hogy kényelmesebb helyzetbe kerüljön a rajzoláshoz. Ha a képet ismét ki szeretnénk egyenesíteni, kattintsunk a Reset View gombra a vezérlősávon. Ha a kép nézetét fel szeretnénk nagyítani, kattintsunk rá a Zoom (Nagyító) eszközzel, ha pedig a nézetet kicsinyíteni szeretnénk, a Zoom eszközt választva kattintsunk az ALT billentyű lenyomása mellett. Ha 100 százalékos nézetet szeretnénk, az eszközzel kattintsunk duplán a képre. A Zoom eszköz • •
billentyűparancsai
a
következők:
Nagyítás. Crnt +szóKöz+kattintás/ :!€ +szóKöz+kattintás Kicsinyítés. ALT+sz6Köz+kattintás/ 0PTION+sz6Köz+kattintás
A Zoom eszközt a 2.50. ábra mutatja. 2.50. ábra A nagyító
Előtérszín
és háttérszín
A Default Foreground and Background Colars (Alapértelmezett előtér- és háttérszín) gombra (2.51. ábra) kattintva az előtérszínt feketére, a háttérszínt fehérre változtathatjuk (ezek az alapértelmezett színek).
~
2.51. ábra A Default Foreground and Background Colars gomb
Ha az előtér- és a háttérszínt fel szeretnénk cserélni, kattintsunk a Switch Foreground and Background Colors (Előtér- és háttérszín felcserélése) gombra (2.52. ábra). Az előtérszín az a szín, amelyet a Brush eszköz a festéshez használ (festőszín). Ha meg sze-
retnénk változtatni az előtérszínt, kattintsunk egy színnégyzetre a Swatches panelen, majd a Foreground Color (Előtérszín) négyzetre, és válasszunk egy színt a Color Picker ablakból, vagy kattintsunk a kép egy képpontjára az Eyedropper eszközzel. A Switch Foreground and Background Colors gombra kattintva felcserélhetjük az előtér és a háttér színét.
~
2.52. ábra A Switch Foreground and Background Colars gomb
11 O
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Ha az Eraser és a Magic Eraser eszközöket egy háttérrétegen vagy egy olyan rétegen alkalmazzuk, amelynek az átlátszósága zárolt, a képpontok nem átlátszóvá válnak, hanem a háttérszínt veszik fel. Amikor növeljük egy kép rajzvásznának méretét, az újonnan hozzáadott területet a háttérszín tölti ki. A háttérszín megváltoztatásához kattintsunk a Background Color (Háttérszín) négyzetre, és válasszunk egy színt a Color Picker ablakból, vagy a Color Picker ablakot nyitva tartva kattintsunk a kép egy képpontjára. A Switch Foreground and Background Colars gombra kattintva az előtér és a háttér színét fel is cserélhetjük Az
e l őtérszínt
és a háttérszínt beállító négyzeteket a 2.53. ábra mutatja.
2.53. ábra Az előtérszínt és a háttérszínt beállító négyzetek
Képernyőmódok Ha Quick Mask (Szerkesztés gyorsmaszk módban) módban vagyunk, a Brush eszközzel egy kijelölt területen festhetünk A gyorsmaszk mód alapértelmezett beállításai szerint a kijelölt terület átlátszó, míg a ki nem jelölt terület áttetsző piros színnel jelenik meg (a kettőt felcserélhetjük , ha duplán kattintunk a Quick Mask Mode gombra, és módosítjuk a beállításokat). Ha végeztünk a kijelölt terület átfestésével, kattintsunk ismét a Quick Mask Made gombra (lásd a 2.54. ábrát), hogy kilépjünk a gyorsmaszk módból, és a kijelölt terület aktívvá válik. A gyorsmaszk mód be- és kikapcsolásának gyorsbillentyűje a Q.
2.54. ábra A Quick Mask Made gomb
A Screen Mode menü (lásd a 2.55. ábrát) a • • •
következő lehetőségeket
Standard Screen Made (Normál képernyőmód) . Ezt a lehetőséget választva a Photoshop munkaterülete a képernyő területének nagy részét elfoglalja. Full Screen Made with Menu Bar (Teljes képernyős mód menüsorral). Ha ezt a lehetőség et választjuk, a Photoshop munkaterülete a képernyő teljes területét elfoglalja. Full Screen Made (Teljes képernyő mód). A kép fekete háttéren jelenik meg, és kitölti a teljes képernyőt, miközben a munkaterület egyéb elemei rejtve maradnak.
A képernyőmódok között az F gyorsbillentyűvel válthatunk. ~
tartalmazza:
• r};J
Sta.ndud Screen Mode
f
~
FuiiS"'enModeWrthMenuB.u
2.55. ábra
D
Fullsueen Mod•
A Screen Made 1nenü
2. fejezet
* A Photoshop munkaterülate, beállításai és eszközei
..
Osszafoglalás Ebben a fejezetben a Photoshop munkaterületével, beállításaival, mintakészleteivel és eszközeivel ismerkedtünk meg. A legfontosabb pontok az alábbiak voltak: • A Photoshop munkaterülete a menüsorból, a Tools panelből , a vezérlősávból, a panelekből, a képablakokból, és a Photoshop CS4 újdonságának számító alkalmazáskeretből áll. • Az alkalmazáskeret a Photoshop teljes munkaterületének tárolójaként szolgál, és ugyanúgy működik, mint egy képablak • A Photoshop teljesítményét növelő , a program megjelenését szabályozó és a munkaterület egyes szolgáltatásaira vonatkozó beállításokat a Preferences ablak lapjain adhatjuk meg. • Adott feladatokhoz egyéni munkaterületeket, billentyűparancsokat és menüket határozhatunk meg, az egyéni munkaterületeket pedig menthetjük és később betölthetjük • A Photoshop számos mintakönyvtárat tartalmaz, amelyekben egyedi ecseteket, színtárakat, stílusokat és alakzatokat találunk, amelyeket különböző menükből és panelekről érhetünk el. A mintakészletek rendezésére a Preset Manager ablak szolgál. Saját egyedi minták létrehozására ugyancsak lehetőségünk van. • Az eszközökkel közvetlenül dolgozhatunk a képeken, és olyan feladatokat hajthatunk velük végre, mint egy terület kijelölése, képpontok mozgatása, alakzatok létrehozása vagy a kép nézetének nagyítása, illetve kicsinyítése.
111
Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével Amióta az Adobe CS2 alkalmazáscsomagban megjelent az Adobe Bridge, azóta egyre szervesebb részét képezi az alkotói eszköztárnak Azon felül , hogy a fájlok tárolására és megosztására központilag felügyelt módszert kínál, lehetőséget nyújt az Adobe XMP (Extensible Markup Platform) használatára is, amivellehetőség nyílik arra, hogy a képeket metaadatokkal, kulcsszavakkallássuk el, csoportokba rendezzük, és értékeljük. Az Adobe Bridge legújabb változata rendelkezik pár új képességgel, és
néhány egyéb tekintetben is megújult-gondolunk itt a sebességében tapasztalható örömteli változásra. Az Adobe CS sorozatnak azok a régebbi felhasználói, akik a Bridge használatát az alkalmazás enyhén szólva is lassú mivolta okán hanyagolták, esetleg vethetnének rá egy újabb pillantást. Az Adobe Bridge önálló alkalmazás. Elindítása a számítógép fájlrendszerében lévő ikonnal vagy a Photoshop (illetve bármely egyéb, a Creative Suite részét képező alkalmazás) belsejéből is lehetséges. Ez utóbbi esetben az alábbi módszerek valamelyikével indítható az Adobe Bridge: • A Photoshopban kattintsunk az eszköztár Bridge-gombjára. • A File menüből válasszuk a Browse (Tallózás) menüpontot, vagy nyomjuk le a CTRL+ALT+O (Macen a :l€+0PTION+O) billentyűkombinációt.
•
Ha már nyitva van egy fájl , akkor a vele való munka végeztével a File menüből válasszuk a Close and Go to Bridge (Bezárás és visszatérés a Bridge-hez) menüpontot.
~~T FE~
* * * *
Afejezet tartalma:
Képek megkeresése és megnyitása Leíró és kereshető információk hozzáadása a képekhez Képgyűjtemények
rendszerezése Bemutatók készítése Képkötegek feldolgozása és az ismétlődő feladatok kivitelezése
* * * *
114
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Képek megkeresése és megnyitása Az Adobe Bridge alkalmazással kapcsolatban elmondható dolgok közül az egyik legjobb az, hogy akárhányszor újraállítható, és eképp a munkafolyamathoz vagy az aktuális feladathoz illeszthető, legyen az fényképek megkeresése, átnézése, címkézése, vagy a képfájlban tárolt metaadatok megtekintése. A panelek közötti függőleges és vízszintes elválasztókat máshová húzva, és így a paneleket lekicsinyítve vagy felnagyítva, illetve a pillanatnyi feladat elvégzéséhez szükségtelen paneleket bezárva a munkaterületet a szükségleteinknek megfelelően átalakíthatjuk (a bezárt panelek újra megjeleníthetők, ha kiválasztjuk őket a Window - Ablak - menüből) . Az Adobe Bridge a helyi merevlemezen, az optikai lemezeken és a hálózati, illetve megosztott meghajtókan is használható az állományok és mappák tallózására. Az Adobe Bridge munkaterületeinek alapértelmezett - Essentials mutatja be a 3.1. ábra .
METADATA
KEYWORDS
nevű
- beállítását
"
• 3.1. ábra Az ábrán az Adobe Bhdge Essentials elrendezésben látható
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével
Az Adobe Bridge telepítéskor nyolcféle beállítással rendelkezik, amelyből az első hat a CTRL (Macen a ~ ) és az Fl-F6 billentyúk egyidejű lenyomásával gyorsan elérhető: •
•
•
• •
•
•
•
Essentials
(Alapvető
tudnivalók): Ebben a nézetben a mappák listáját, a kedvencek közé
bekerült mappákat és képeket, a kijelölt kép nagyobb méretű előnézeti képét, illetve a képekhez tartozó metaadatokat, a képekhez rendelt, vagy rendelhető kulcsszavakat látjuk. Filmstrip (Filmcsík): Ebben a nézetben a hangsúly a képek és a hozzájuk tartozó bélyegképek (miniatűrök) megjelenítésén van. A bélyegképeket a nézet oldalt futó függőleges vagy alul futó vízszintes filmcsíkként ábrázolva jeleníti meg - innen a nézet neve - , a munkaterület túlnyomó részét fenntartva a kijelölt fénykép nagy előnézeti képének. Metadata (Metaadatok) : Ezt a nézetet a fájlokhoz rendelt metaadatok megvizsgálásakor érdemes használnunk. Ebben a nézetben a fényképek kis miniatűrökként jelennek meg, mellettük olyan adatokkal, mint a fájllétrejöttének időpontja, az utolsó módosítása dátuma, az esetlegesen használt címkék és értékelések, és egyéb információk. Output (Kimenet) : Az Adobe Bridge CS4-es változatában újdonság a képek PDF fájlba, illetve interaktív webes galériába történő mentésének lehetősége. Keywords (Kulcsszavak): Ez a nézet a fényképekhez rendelt kulcsszavak kezeléséhez a legmegfelelóob. Az egyes kulcsszavakat egyszerre több képhez is hozzárendelhetjük, ha a SHIFT, illetve a CTRL billentyűt nyomva tartva kattintunk, majd a bal oldali pane lről kiválasztjuk a kívánt kulcsszavakat. Preview (Előkép): Ahogy a név sejtetni engedi, ez a nézet arra való, hogy közelebbről is megszemlélhessük a fényképeinket. Erre szaigál a munkaterület közepén lévő szép nagy előnézeti kép. Light Table (Montírozóasztal): Ebben a nézetben csak bélyegképeket látunk, és arra használható, hogy gyorsan átfussuk a képeket, egész csoportokat lássunk el kulcsszavakkal, illetőleg értékeléssel, valamint arra, hogy kijelöljük a kötegelt feldolgozásra szánt képeket. Folders (Mappák): A Folders nézet gyors módját kínálja a merevlemez vagy a számítógéphez csatlakoztatott egyéb adathordozó tartalma áttekintésének
A kiválasztott képeket és mappákat áthúzhatjuk a Favorites (Kedvencek) panelre, és a későbbiekben innen gyorsabban elérhetjük azokat. A számítógép könyvtárszerkezetén belüli, illetve a hozzá kapcsolt adathordozókan való gyors mozgáshoz használjuk a Folders panelt. Attól függően, hogy a fő- Content nevű- részen mire figyelünk , a Filter (Szűrés) panel olyan adatokkal van kitöltve, amelyek alapján szűkíthető az éppen kijelölt fényképek köre. Példának okáért a 3.2. ábrán egy olyan mappa látható, amelyben JPEG, TIFF és RAW fájlok találhatók. A Filter panel a mappában megtalálható típusokba tartozó fájlok számáról közöl összegzést. Ha mondjuk egy JPEG fáj ira kattintunk, a könyvtárban lévő egyéb típusokhoz tartozó fájlok eltűnnek az ablakból. Ha a Filter panelen további kategóriákra is rákattintunk,
l. rész
* Ismerkadás az Adobe Photoshoppal
akkor az azokhoz tatozó fájlok is láthatóvá válnak. A szűrés hatásának megszüntetéséhez kattintsunk a Filter panel jobb alsó sarkában lévő, áthúzott kör alakú Clear Filter (Szűrők törlése) gombra. A számítógépünkön képeket az Adobe Bridge ablakának jobb felső részén lévő keresővel, az Edit (Szerkesztés) menü Find (Keresés) menüpontjával, vagy a CTRL+F (Macen ~+ F) billentyúk lenyomásával is kereshetünk
JPEG file
19 items, 18 hidden
3.2. ábra A Filter panel beállításával az Adobe Bridge csak a feltételeinknek megfelelő képeket mutatja meg
Fényképek betöltése digitális fényképezőgépről Az Adobe Bridge alkalmazás tartalmaz egy Photo Downloader nevű beépített programot, amely lehetővé teszi, hogy közvetlenül digitális fényképezőgépről vagy memóriakártyáról töltsünk be képeket. Ha az Adobe Bridge eszköztárán lévő ikonra kattintva megnyitjuk a Photo Downloadert, akkor a 3.3. ábrán látható párbeszédablak jelenik meg. A párbeszédablak tetején található Source (Forrás) terület lenyíló listájában található a számítógéphez csatlakoztatott fényképezőgépek és memóriakártyák listája. Ha nem látjuk azt az eszközt, amelyikről át akarjuk tölteni a képeket, próbálkozzunk a lista Refresh List (Lista frissítése) elemének választásával. Az alábbiakban közölt lépések körvonalazzák azt az eljárást, amellyel fényképeket tölthetük át egy fényképezőgépről az Adobe Bridge alkalmazásba: 1. A File menüből válasszuk a Get Photos from Carnera (Fényképek beolvasása fényképezőgépről) parancsot, illetve kattintsunk az eszköztár fényképezőgépet ábrázoló ikonjára. A Photo
Downloader elindul, és megkeresi a számítógépünkhöz csatlakoztatott eszközöket. 2. A számítógépen, illetve a hozzá csatlakoztatott merevlemezes meghajtékon jelöljük ki a fényképek mentésére szolgáló helyet. Az adott helyen lehetőségünk van alkönyvtárak automatikus
létrehozására, illetve a képek elnevezésére a készítésük dátuma alapján.
3. fejezet --..--
- ·Source ~
Get Photos from:
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével
-------------·
( Canon EOS DIGITAL REBEL XT
ffi
l l Files Selected - 82.40MB 09/12/2008
- Import Settings - - - - - - · - -· Location:
/ ... /Pictures/[1 subfolder]
Create Subfolder(s):
f Shot Date (yyyymmdd)
Rename Files:
( Shot Date (yyyymmdd)
( Choose ... )
ffi ~
· - +!9o1 Example: 20080912_0090.CR2 O Preserve Current Filename in XMP
!!if Open Adobe Bridge !!if Convert To DNG 0 0
Delete Original Files Save Coples to: ( Choo~
/ .../simon/Pictu res
( Advanced Dialog )
( Settings ... )
( Cancel )
3.3. ábra A Photo Down/oader éppen arra jó, amire a neve utal: a számítógéphez csatlakoztatott fényképezőgépekrot és memóríakártyákróllehet vele fájlokat áttölteni a gépre
3. Adjunk meg egy módot, amin a képek elnevezése alapul. Ez a lépés elhagyható; a képeket később is átoevezhetjük az Adobe Bridge alkalmazás Batch Rename (Kötegelt átnevezés) parancsával. 4. Adjuk meg a fényképek mentésének további beállításait, például, hogy át kell-e alakítani a képeket DNG formátumúvá, valamint válasszunk helyet a biztonsági másolatoknak-választhatunk akár egy hordozható meghajtót, akár egy mappát az Asztalon, amit később CD-re vagy DVD-re írunk.
H~ · r=
A DNG formátumról (Adobe Digital Negative Format) további információval a 4. fejezet szolgál.
Alapértelmezés szerint a Photo Downloader normál (standard) módban nyílik meg, így a képek áttöltésével kapcsolatban csak pár beállítás módosítható. A nagyobb rugalmasság kedvéért esetleg érdemes a párbeszédablak bal alsó sarkában lévő Advanced Dialog (Speciális párbeszédpanel) gombra kattintva Advanced módban folytatni a munkát.
118
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Az Advanced mód legnagyobb előnye, hogy megmutatja a kijelölt eszközön lévő képek előnézeti bélyegképeit, l ehetővé téve, hogy csak bizonyos képeket jelöljünk ki áttöltésre , ahelyett, hogy a normál módhoz hasonlóan áttöltenénk valamennyi lehetséges fényképet. Az áttöltés során a fényképeken beállíthaták a szerzői jogra és egyéb dolgokra vonatkozó metaadatok: vagy beírjuk őket a rendelkezésre álló szövegmezőkbe, vagy kiválasztunk egyet a metaadat-sablonok közül. Az Advanced Dialog párbeszédablak a 3.4. képen látható.
n o -
Source ~-------
l oeari on:
ll Files Displayed (ll Selected - 82.40M8); 09/ 12/2008
/ ... /Pictures/(1 subfolder]
( Choose ... )
Create Subfolder{s):
l Shot Date (yyyymmdd)
Rename Files :
Example: 20080912_0090.CR2
O
Preserve Current Filenanie in XMP
v Advanced Options
- - · - · - - · - - - - -.-.-.
!'ö1! Open Adobe Bridge !'ö1! Convert To ONG
O
Delete Original Files
O
Save Copies to:
( Settings ... )
/ ... / simon/Picwres
v Apply Metadata Template to Use:
! Basic Metadata
:l '
Creator: i~imon Abrams
Copyright:
j
Ali Rights Reserved.
i.
( Standartl Dialog )
3.4. ábra A Photo Downloader Advanced Dialog párbeszédablaka nagyobb rugalmasságot nyújt a fényképeknek egy a számítógéphez csatlakoztatott eszközről történő áttöltése során
Az áttöltés végeztével az Adobe Bridge alkalmazás megnyit egy a fényképeink megtekintésére, címkézésére és rendezésére szolgáló ablakot. ....\\:::\ ~
Szükség esetén a fényképezőgépet függőlegesen tartva készült állóképek elforgathaták - ehhez az eszköztár forgatásra szolgáló ikonjait kell igénybe vennünk.
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével
Fényképek halmozása Mivel a manapság használatos digitális adattárolók (compact flash kártyák, merevlemezek, írható DVD-k) igen olcsók, a szerző fényképezéskor több képet szakott készíteni a szükségesnél - sőt megesik, hogy egyszetűen a fényképezőgépet folyamatos felvételre állítva dolgozik, fől eg mozgó téma esetén, valamint olyankor, amikor várhatóan nem lesz lehetősége a felvételek megismétlésére. Mindez azzal jár, hogy a munka végeztével az embernek gyakran sok, egymáshoz igen hasonló fé nyképe van, amelyek egymástól legfeljebb a karnera állásszögét és egyéb beállításait tekintve különböznek, és amelyek teljesen ellepik az Adobe Bridge alkalmazásnak a bélyegképek megjelenítésére szánt területét Erre kínál megoldást a fényképek halmozása. Ez a képesség, amelyet az Adobe Photoshop Lightroomból vettek kölcsön, lehetővé teszi, hogy a hasonló képek sorozatát csoportba szervezzük, és a legjobbat a halom tetejére helyezve a többi képet eltüntessük a szemünk elől. Ha ismét az alul lévő képek valamelyikére van szükségünk, egyszeruen megnyitjuk a halmot. A fényképhalmokat a 3.5. ábra mutatja be.
3.5. ábra Az Adobe Bridge-ben a fényképek halmozásával a hasonló fényképeinkből csopo11okat képezve elkerülhető, hogy a hasonló képek bélyegképei ellepjék az egész előnézefí területet
119
120
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Egy kép a
következő
módszerek valamelyikével
helyezhető
a halom tetejére:
Kattintsunk az egérrel a képre, és a megjelenő menü Stacks (Halmok) almenüjéből válasszuk a Promote to Top of Stack (Küldés a halom tetejére) lehetőséget. • Kattintsunk az egér jobb gombjával (ha egygombos egeret használó Macintoshfelhasználók vagyunk, akkor kattintás közben tartsuk lenyomva a CTRL billentyűt), majd válasszuk a Stacks almenüből a Promote to Top of Stack lehetőséget.
•
Képet úgy vehetünk ki egy halomból, hogy a képre kattintva a menüből az Ungroup From Stack (Kivétel a halomból) menüpontot választjuk Halmok összecsukása és kibontása az őket jelképező bélyegkép jobb felső sarkában lévő, a halomban tattott képek számát mutató ikonra kattintva lehetséges. A halmok kaphatnak címkéket, kulcsszavakat, vagy végrehajthatunk rajtuk egyéb parancsokat is, hasonlóan az önálló képekhez. Ne feledjük, hogy a halom felső képére kattintva a parancsok csak a felső képre vonatkoznak. Ha a halorma kattintás közben nyomva tartjuk az ALT (Macen az ÜPTION) billentyűt is, akkor a halom összes képét kijelöljük, így a kiadott parancsaink a csoport összes képére érvényesek lesznek. A képhalmok használatának másik területe a képsorozatokkal - vagyis az olyan, egymás után álló képekkel, amelyek egymás után levetítve animációt adnak - történő munka. Ha az egymást követő állóképeket egy halomba rendezzük, akkor a File menü Place in After Effects parancsával a halom közvetlenül ártölthető az After Effects alkalmazásba már amennyiben az After Effects programot telepítettük a számítógépünkre. A Stacks menü Frame Rate (Képsebesség) menüpontjának beállításával az időegység alatt megjelenített képek száma is beállítható, még azelőtt, hogy a halmot áttöltenénk az After Effectsbe. A képsebességet, valamint a Photoshopban a képsorozatokkal részletesebben a 26. fejezetben vizsgáljuk meg.
történő
munkát
Címkék és értékelések elhelyezése A címkék és az értékelések az Adobe Bridge további rendezési lehetőségét jelentik (lásd a 3.6. ábrát). A képek rendezése közben l és 5 közötti éttékelést rendelhetünk a képekhez, ha a Label (címke) menüpontra kattintunk, és ott éttéket választunk, illetve ha a Crn.L (Macen a :!€) billentyűt lenyomva tartjuk, és lenyomjuk az értékelésnek megfelelő számbillentyűt Dönthetünk a kevésbé sikerült képek hulladékká nyilvánítása mellett is - van ilyen, ne legyen rossz érzésünk. A fényképek rendezéséhez használhatjuk továbbá az alábbi, színkódokkal bíró címkéket: No Label, Select, Second, Approved, Review, és To Do. Miután a fényképeinket elláttuk címkékkel és értékeléssel, a címkék a Filter menüben mint szűrési
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével
szempontok jelennek meg. Példának okáért lehetséges csak a négy, illetve öt csillagot kapott képek megjelenítése, és PDF formátumú bemutatóként az ügyfelünk számára történő mentése - akit így természetesen sikeresen meggyőznünk a professzionalizmusunkróL
3.6. ábra Az ábrán látható fényképeket az Adobe Bridge a lkalmazásban egy és öt közötti csillaggal értéke/tük. A B1idge által mutatott nézetre beállíthatunk olyan szürést, hogy csak a címkézett és é11ékelt képeket mutassa, vagy éppen ellenkezőleg: csak a még megítélés előtt álló, értékeletlen képek legyenek-e láthatók
Képfeldolgozás Miután a projektünkhöz szükséges képeket a megfelelő helyre tettük, értékeltük, és egyéb szempontok szerint is szétválogattuk, nekifoghatunk a képek feldolgozásának- magyarán: elvégezhetjük a kellő szín- és tónuskorrekciókat, eltüntetherjük a szükségtelen részeket, kiélesíthetjük azt, ami megmaradt, csökkenthetjük a képzajt, és létrehozhatjuk a több képből álló kompozícióinkat Az Adobe Bridge nem rendelkezik beépített képszerkesztő eszközökkel, de belőle elindulva elérhetők a Photoshop és a CS4 részét képező egyéb alkalmazások parancsai. Lehetőségünk van továbbá a fényképeket az Adobe Carnera Rawban megnyitni, és ott elvégezni a szükséges módosításokat. A Carnera Raw alkalmazásról bővebben a 4. fejezet ír.
121
122
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Leíró és
kereshető
információk hozzáadása a képekhez
Az Adobe Bridge leghasznosabb képességeinek egyike, hogy a fájlok metaadatai alapján is rendezni tudja a képeket, csoportokat tud kialakítani közöttük, szűrni tudja őket, és a nagy képgyűjteményeket is rendszerezhetjük vele. A metaadat olyan információ, amely a képről szalgáltat információt; megtudható belőle például a készítő neve, a kép felbontása és nagysága vagy a készítés időpontja, és a szerzői jogi adatok, valamint a képre jellemző kulcsszavak is tárolhaták a képben. A digitális fényképek esetében az elóbbiekben felsorolt adatok nagy része a kép elkészültekor kerül a képet tároló fájlba, kivéve a kulcsszavakat, amelyeket a feldolgozás folyamatának részeként helyezünk el a fájlokban. Az Adobe Bridge ennek az információnak sokféle szerkesztési és felhasználási módját kínálja. Sok egyforma szöveg begépelését megspórolhatjuk magunknak, ha az olyan információkat- például a nevünket és a szerzői jogi tudnivalókat-, amelyek képek egész csoportjaiban azonosak, metaadatsablonokba írjuk be, és ezeket a sablonokat alkalmazzuk a képekre a Bridge-ben. Az Adobe Bridge-ben a metaadatokat a Metadata panelen vagy a File Info ablakban szerkeszthetjük.
A Metadata panel A 3.7. ábra a Metadata panelt mutatja be, amely néhány, az éppen feldolgozott kép, illetve a használt fényképezőgép típusától függően némileg különböző részekből állhat. Az egyes részeket a megfelelő háromszögekre kattintva összecsukhatjuk és kibonthatjuk •
•
•
•
•
File Properties (Fájl tulajdonságai): Ez a rész a fájlra vonatkozó alapvető információkat fájlnév, a létrehozás időpontja, a dokumentum típusa, a fájl és a kép mérete - tartalmazza. IPTC Care (IPTC-alap): Ha még sosem küldtünk fényképeket hírügynökségeknek, akkor ez a kategória némileg ismeretlen lehet a számunkra. Az IPTC az International Press Telecommunications Council rövidítése, vagyis azé a nemzetközi hírügynökségi testületé, amely a hírekkel kapcsolatos adatcserével összefüggő szabályokat felügyeli. Carnera Data (EXIF) (Kameraadatok (Exit)): Az EXIF a felvétel készítéséhez használt fényképezőgépről tartalmaz a kép elkészültekor a képet tartalmazó állományba kerülő információt. A fényképezőgép márkája és típusszáma , sorozatszáma, a fókusztávolság, az érzékenység és a vaku használatára vonatkozó információk említhetáK a Metadata panel EXIF részében található adatok közül. Az EXIF-adatok nem módosíthatók. Audio (Hang): Az ebben a részben található adatok az mp3 vagy egyéb típusú zenefájlok ID3-címkéjében találhatók, és akkor kerülnek oda, ha az Adobe Bridge-ben hangállományokat nyitunk meg. Ha a Preview panel látható, akkor a kijelölt hangfájlokból rövid részleteket is megszálaltat az Adobe Bridge - egyébiránt ez a viselkedés megváltoztatható a Preferences (Beállítások) ablakban. Video (Videó): Ez a rész , amely a videófájlok metaadatait jeleníti meg, az előzőhöz hasonlóan csak akkor jelenik meg, ha videófájlokokat tekintünk meg az Adobe Bridge-ben.
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével I'SCSt'
l ••
~ ·
c
ESRNTW.S
lJ+• !
FJLNSTJUP
@ij,f.\.fifi
KEYWOltOS
Illi · -·--~---
....
·C;p
,..
]
! ÖÍ
1P·
Sortby~ting ....
v ; .
•• ••. --
·-------~--~~,....--..,.......---.-~.,~
~-OOI.CR2
.....
~
...;
.......
•11/07, 7:57PM
6.56 MB
c.mer• bw lm.age
*****
2/19/08,4:22 PN
6 .71 MB
CMMra bw lruge:
*****
2!19/08, 4!19 PM
6.77 MA
CMntra IUw lm419e
2/19(08, 4:1& PM
6.60MB
CMMr•bwirnAge
.....
6/10/06, 4;2 5 AM
8.17MB
C&JMrl R.w lrM9t:
12/19/07.8:27 PM
6.67 M8
ümera Raw
4/B/07, 1:01 PM
7.20 Ml
C&mtr,a lbw image
*** '.
3/7/08, 10. 5<4 NA
7.63 MB
t:anwra bw Image
*** '.
5 / 29/06, 6 :49PM
7.22 MB
C~ralbw i ~e
*** ..
1/28/06, 3:35 ...
7.S3MB
cam.raRawifft1191!
1.53 Ml
,IPt:Gfile
Kmples_006.CR2
sampiM_002.c.R.2
w.aH~rs
4/2Sf08, 6:37PM
umpiH_Ol-4~
4/6/07, 11:17 AM
.-
~
lnw~ge
r----Rc\iiw-""1
****"
****'
•••••
..... D
: BE
i ::: - • !:.".'"""'
3.7. ábra Az Adobe Bridge Metadata panelje összpontosítsunk
lehetővé
teszi, hogy a képekben tárolt metaadatokra
GPS: Néhány fényképezőgép, például a Nikon D3, a GPS -ből kiolvasott adatokat automatikusan elhelyezi minden elkészített fényképben. Ha a fényképeink tartalmazzák ezt az információt, akkor az megjelenik itt is, és így lehetővé válik, hogy anélkül keressünk a képeink között földrajzi hely szerint, hogy a földrajzi helyre vonatkozó adatokat saját kezűleg kellene bevinnünk az egyes képekbe. • DICOM: ADICOM betűszó a Digital Imaging and Communications in Medicine (orvosi célú digitális képalkotás és -továbbítás) kifejezést takarja. ADICOM fájlokba mentett metaadatok a kép orvosi vonatkozásairól, a betegről és a kezelőorvosról tartalmaznak információt.
•
A DICOM-ról és egyéb, a hétköznapokban nem használatos formátumokról a 28. fejezet tartalmaz tudnivalókat.
124
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A File Info ablak Ha további információkkal szeretnénk ellátni a képeinket - ilyen lehet például a fénykép felhasználására vonatkozó tanácsok vagy a fénykép készítőjének weboldala -, akkor a Metadata panel képességein túllépve eljutunk a File Info (Fájlinformáció) ablak (lásd a 3.8. ábrát) használatához. A File Info ablak a File menü File Info pontjának választásával nyitható meg. A művelet eredményeként megjelenő ablak alapértelmezés szerint látható Details (Részletek) lapján a fájlhoz kapcsolódó alapvető metaadatok tekinthetők át. A nyilakkal vagy az ablak tetején lévő tizenhárom fül valamelyikére kattintva választhatjuk ki a bizonyos - hang, videó, vagy mobileszközökre szánt, SWF formátumú - fájltípusok esetében használatos kategóriákat.
~ -·-Őesc~lption____i ·,p;:C
Carnera Data
--
Vid eo Data
Audio Data
MoblleSWF
-·
Calegories
OocumentTitle: [ - - - - - - - - - - - - -
J
Author: ~ unknown
Author Titleo Description:
~:=-============:==============_j
i~====~~========================~ i
Rating : Description Writer :
l
****
---:=J
-- - - ,
Keyvoords : IDay; Flowers ; Garden; Guyana; Nature; Outdoor; Plan ts; Tr av~-------------''
CD Semicolons or commas can be used to separate multiple val u es [ Apply a Copyright Ucense-. Copyrlght Status: Unknown
CopyrightOymer:
Í - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -- - - ,
Copyright Notice: 1!::12008. A li Rights Res.erved.
l
i Copyrightinfo
URL~
L _ ___________
Cre.ated :
Illodifiedo 02 / 19/2008 - 04:19:00 PM
_ji
G0ToU~\..
Application : Format:
[ Standard
l•J l
Cancel
JI
OK
l ..
3.8. ábra A File Info ablak lehetőséget nyújt m-ra, hogy beleássuk mag unkat a fényképeinkhez rendelt metaadatok sokaságába
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével
~
A File Info ablakba beírt legtöbb információt mások csak akkor látják, ha ~ ~ Photoshopban vagy a Bridge-ben szintén megnyitják a File Info ablakot. Igy aztán, ha szeretnénk a fényképeinket biztonságban tudni az engedély nélküli felhasználással szemben, a képek terjesztési területét figyelembe véve érdemes megfontolnunk a vízjelek használatát. a....._
Metaadat-sablonok használata Most, hogy már tudjuk, mennyire hasznos lehet, ha a képeinket metaadatokkallátjuk el, és egyébként is mindent tudunk a metaadatokról, nekiállhatunk olyan metaadat-sablonokat készíteni, amelyeket aztán újra és újra felhasználhatunk a képekhez, mert olyan alapvető információkat tartalmaznak, mint a nevünk, illetve a képpel kapcsolatos szerzői jogi adatok. - - - - - -- -····· -
-
..
------
~~J@1!!Piate .
:_-
~
0
Template Name: iStandard Cheese the metadata to include in this template: T 0 IF'I"C Co~ D e reate r D creator: Job Title O c reato r: Address
.
8~:::::~ ~;:.,Provínc• ~:=~==========================u
O creator: Postal Code O creator: Country O creato r. Phone(s)
·
D creator: Email(sl
D croator: Website(s) D Headline
: lj
----1
, ,-----------~------
O nescriptio n
D Keywords D l PTC Subject Code
D Description Writer D Date Created D lntelle:ctual Cenre D IPTC Scene 0 Location
-~========================~!
•
D c;ty
CD
Only checked properties will be added/changed to this template.
Properties selected: O ( Clear Ali Values )
(
Cancel
)
__ _ s~-'
3.9. ábra A gyakran használt metaadatok csoportjait vigyük fel az Edit Metadata Template abiakba
125
126
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Sablon létrehozásához a Tools (Eszközök) menüből vagy a Metadata panel menüjéből válasszuk a CreateMetadata Template (Metaadat-sablon létrehozása) pontot. A megnyíló , a 3.9. ábrán látható Edit Metadata Template (Metaadat-sablon szerkesztése) párbeszédablakban válasszuk ki a sablonban tárolni szándékozott adatokat. Ha van egy olyan fényképünk, amely már rendelkezik metaadatokkal, és amelyet így szívesen használnánk kiindulási pontként, először jelöljük ki a szóban forgó képet, és a benne tárolt információt az Edit Metadata Template ablak betölti. Az új sablont egy képre vagy képek egy csoportjára úgy alkalmazhatjuk, hogy kijelöljük a képeket az Adobe Bridge-ben, majd a Tools menüből az Append Metadata (Metaadatok hozzáfűzése) vagy a Repiace Metadata (Metaadatok cseréje) parancsot választjuk Az Append Metadata hozzáfűzi a sablonban tárolt adatokat a képben már meglévő adatokhoz, míg a Repiace Metadata lecseréli a már létező metaadatokat. A metaadatok szerkesztése a Tools Menü Edit Metadata Template pontját választva lehetséges. Azt, hogy a metaadat-sablonok amerevlemez melyik részére kerültek, akkor láthatjuk, ha megnyitjuk a File Info panelt, és ott a Settings menüből a Show Tempiates (Sablonok megjelenítése) pontot választjuk Ez akkor lehet hasznunkra, ha több számítógépet is használunk, és azt szeretnénk, hogy a rajtuk tárolt metaadat-sablonok egyformák legyenek.
Kulcsszavak használata A fényképek rendszerezésének nehezen túlbecsülhető lépése az, amikor a képeket a rájuk jellemző kulcsszavakkallátjuk el. Ahogy a digitális képtárunk egyre bővül, el fogunk jutni arra a pontra, amikor egy-egy kép megtalálásához a jól kialakított kulcsszórendszer lesz a legfóbb támaszunk. Az Adobe Bridge tartalmaz néhány olyan, példaként szolgáló kulcsszót, amelyeket bátran törölhetünk, ha a képeink szempontjából nem lényegesek Ne feledjük , hogy az egy képen használható, a kép leírására szolgáló kulcsszavak száma szinte végtelen, és arról se feledkezzünk meg, hogy következetesek maradjunk, és azokat a szavakat használjuk kulcsszóként, amelyek pár hónap vagy fél év múlva egy-egy fénykép keresésekor a leghasznosabbak lehetnek. A 3.10. ábrán látható Keywords (Kulcsszavak) panelen kulcsszavak és al-kulcsszavak (vagyis olyan kulcsszavak, amelyek egy tágabb kategórián belüli csoportot alkotnak) listája látható. A kijelölt képhez hozzárendelt kulcsszavak melletti jelölőnégyzetek ki vannak pipálva. Kulcsszavak hozzáadásához és elvételéhez a mellettük lévő jelölőnégyzetbe kell pipát tennünk, vagy a már ott lévőt kivennünk. Új kulcsszavakat a Keywords panel alján lévő , pluszjelet ábrázoló gombra kattintva hozhatunk létre, az al-kulcsszavak hozzáadása pedig a pluszjel melletti nyilacskát ábrázoló gombbal történik. Ne feledjük, hogy a kulcsszavak az Adobe Bridge gyorstárába kerülnek, így valamennyi megtekintett mappában és adattárotán használhaták
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével ~-.-------
A továbbiakban szükségtelen kulcsszavak törlése úgy lehetséges, ha kijelöljük a Keywords panel bal alsó sarkában lévő kuka ikonra kattintunk.
őket,
majd
kE'WWOitDS Assigned Keywords: Oi;Y, f~rs: ~rden ; Guyan~;; Na:ure; Outdoor; JltMrts; Tr~l
T
~
2
......
~
li
,
[t'!
Guyana
0
NewYork
O Paris O San Francisco O San Jose T, IO!Mr~ [t'! O.y
[t'! Flowi!n [t'! C.tden [t'! ~Uru~ [t'! Outdoor ~Plan~ ~ Travt!l
IP· .
l ':, :>,;.
<:l-
ll j
3.1 O. ábra A Keywords panel
AzXMP Az Adobe Bridge az általánosan elterjedt, illetve csak az Adobe termékeiben használt metaadatok tárolására, visszaolvasására és rendszerezésére egyaránt az Adobe által kifejlesztett Extensible Metadata Platform nevű, XMP rövid ítésű technológiát használja. A legtöbb esetben a metaadatok egy képfájlba ágyazva kapnak helyet ahol sok különböző t!pusú program érheti el őket. Ha a beágyazás nem lehetséges, az információk az úgynevezett oldalkocsi-állományokban (sidecar-file) kapnak helyet. Olyan XML alapú állományokról van szó, amelyek a fényképekkel együtt mozgathatók, ha azok máshová kerülnek, és amelyek beolvasására valamennyi, az Adobe Creatíve Suite részét képező alkalmazás képes.
Képgyűjtemények
rendszerezése
A fotóalbumo khoz hasonló módon a képgyűjtemények is a fényképek csoportosításának hasznos eszközei. Kézzel válogatott és keresési eredményeken alapuló gyűjtemények egyaránt kialakíthatók - ez utóbbiak neve Smart Collection (Intelligens gyűjtemény).
127
128
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Gyűjtemények A gyűjtemények kezelése úgy történik, hogy a Collections (Gyűjtemények) panelre kattintunk (vagy válasszuk ki a Window menüből), majd a következők valamelyikét tesszük: Új gyűjtemény létrehozása: Kattintsunk a Collections panel aljánál lévő, pluszjelet ábrázoló gombra, majd lássuk el névvel a gyűjteményünket. • Fénykép felvétele a gyűjteménybe : A Content (Tartalom) terü letről az egérrel húzzunk képeket a Collections panelre, a gyűj teményünk nevére. • Fénykép eltávolítása a gyűjteményből : Jelöljük ki a fényképet, majd kattintsu nk a Content terület tetején található Remove From Collection (Eltávolítás a gyűjteményből) ikonra . • Gyűjtemény törlése: Jelöljük ki a gyűj temény nevét, majd kattintsu nk a panel jobb alsó sarkában lévő, kukát ábrázoló ikonra. Figyeljük meg, hogy a gyűj temény törlése nem jelenti a fényképek eltávolítását a merevl emezről, mindössze a csoportba foglalás szűnik meg.
•
Intelligens
gyűjtemények
Az intelligens gyűjtemények olyanok, mint a rendes gyűjtemények, csak éppen ... nos , intelligensek. Az Adobe Bridge-ben a gyűj temények létrehozhatók általunk megadott feltételeken -ISO (filmérzékenység), fókusztávolság, esetleg kulcsszavak - alapuló, egy adott mappában vagy az egész számítógépen lefuttatott kereséssel. Egy intelligens gyűjte mény attóllesz "intelligens", hogy folyamatosan frissül, amennyiben új , a keresési feltételeket kielégítő képeket helyezünk el a szárnítógépen, vagy törlünk onnan . Intelligens gyűjtemény az alábbi lépéseket követve hozható létre: 1. A Collections panel jobb alsó sarkában kattintsunk a Smart Collection gombra. 2. A kattintás eredményeként megjelenő Smart Collection párbeszédablakban jelöljük ki azokat a feltételeket, amelyek alapján a gyűjteményt létre kívánjuk hozni. Ahogy a 3. 11 . ábrán is látható,
feltételek felvétele vagy törlése a p lusz-,
illetőleg
amínuszjelre kattintva lehetséges.
3. A Smart Collection párbeszédablak Results (Eredmény) részében adható meg, hogy a megadott feltételek közül melyeken alapuló csoportot hozunk létre. 4. A keresés bővíthető, ha a Bridge a jelenlegi mappa almappáiban is keres - ehhez jelöljük be az lnclude Ali Subfolders (Az összes alkönyvtárral együtt) jelölőnégyzetet 5. Adjuk meg, hogy a Bridge által nem indexelt mappákban is akarunk-e keresni. A mappák úgy
kerülnek be a Bridge gyorstárába, hogy egyszerűen megnézzük a tartalmukat a Bridge-ben. Ha a Bridge-nek olyan mappákban is keresnie kell, amelyeket ezidáig nem indexelt, a keresés hosszabb ideig tarthat. gyűjtemények alapjául szolgáló feltételek a Collections panel bal alsó sarkában lévő Edit Smart Collection (Intelligens gyűjtemény szerkesztése) gombra kattintva módosíthatók.
Az intelligens
3. fejezet
look in:
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével
f PSCS4
( "'
,._ Criteria ------ ------·-· · - - -_,_...~·- "--·-- -------·--,--~--- -- - - -----
='iii:l:l~ l) Clouds
.Mexico
! Koywords
fB ~
FB ! ~I_QMg
·- Results ----- -~-----·· Match:
f If any crit4!ria are
met
-·-·- -- · - -- - - ····-
e -
~
~ lndude Ali Subfolden
li lnclude Non-inde:xed Fíles (may be slow)
3.11. ábra Intelligens gyűjtemény létrehozása
Bemutatók készítése Az Adobe Bridge nagyszerű eszköz, ha a képgyűjteményeink megtekintéséről és rendszerezéséről van szó, de azért is kiérdemli a nagyszerű jelzőt , mert több remek módszerrel segít bennünket, ha a fényképeinket másoknak akarjuk megmutatni. A Bridge-ben a fényképeinkből diavetítést készíthetünk, elhelyezhetjük őket egy PDF fájlban, de profi kinézetű webes galériát is létrehozhatunk Diavetítést készíteni a fényképeinkből nem is lehetne egyszerúob. A View (Nézet) menüből válasszuk a Slideshow (Diavetítés) pontot, vagy nyomjuk le a CTRL+L (Macen :ll:+ L) billentyűket A View menü Slideshow Options (Diavetítés beállításai) menüpontján keresztül különböző beállításokat megadva megszabható a képváltások közötti időtartam, illetve a képek közötti áttűnési hatás.
129
130
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Az Output munkaterület használata Az Adobe CS4-be az Adobe Media Gallery némileg átalakított változata került, mégpedig Output Workspace (Kimenet munkaterület) néven. A 3.12. ábrán is látható Output munkaterület használható a fényképeinkből készült bemutató PDF fájlba mentésére, de profi minőségű, Flash- vagy ha azt részesítjük előnyben, akkor HTML- alapú webes galéria készítésére is, amely utóbb feltölthető egy FTP-kiszolgálóra.
PDF-bemutatók Az Output munkaterület PDF lehetősége két módszert kínál: létrehozható hagyományos, többoldalas PDF fájl, illetve PDF-bemutató, amely megnyitáskor azonmód teljes képernyős diavetítésbe kezd. Az Adobe Bridge alkalmazás Output munkaterületén az alábbi lépéseket követve készíthetünk PDF fájlt: 1. Tekintsünk meg egy fényképekkel teli mappát az Adobe Bridge-ben, és az eszköztáron kattintsunk az Output ikonra. A Content terület helyén a kimenet előnézere jelenik meg. Ha legalább
egy képre rákattintunk, és a beállítások módosításával végezve a jobb oldalon lévő Output pauelen a Refresh Preview (Előnézet frissítése) ikonra kattintunk, akkor itt tekinthetjük meg, hogy miként fog a PDF fájl a művelet végén kinézni. 2. Az Output panelen adjuk meg a PDF fájl elkészítéséhez szükséges beállításokat. Választhatunk egyet a Bridge sablonjai közül, de megadhatunk saját beállításokat is. 3. A Document (Dokumentum) részen válasszunk egy méretet az előre megadottak közül, vagy adjunk meg egy egyedi méretet. Attól függően, hogy a készülő PDF fájlt csak képernyőn
akarjuk megjeleníteni, vagy pedig minőségi nyomdai termék készül belőle, állítsuk be, hogy a PDF fájlba kerülő képek jobb vagy gyengébb minőségűek legyenek. Általános elvként elmondható, hogy amennyiben a PDF fájlt csak képernyőn akarjuk megjeleníteni, és nem szánjuk nyomtatásra, akkor választhatjuk a gyengébb minőséget. Így olyan fájl jön létre, amelyet az ügyfélnek, illetve véleményezésre egy kollégának nem jelent majd gondot elektronikus levélben elküldeni. 4. A Layout (Elrendezés)
lehetőségnél
adjuk meg a képek elhelyezésének módját az oldalon.
Példának okáért egy oldalra helyezhetünk egyetlen fényképet, illetve több kép egy oldalra helyezése esetén megadható a sorok és az oszlopok száma. 5. Az Overlays (Maszkok) részen adjuk meg, hogy a fényképekről mely információkat kívánjuk megjeleníteni, és azt is, hogy a megjelenítéshez melyik betűtípust használja a Bridge. 6. Adjuk meg a PDF-bemutatóra vonatkozó lejátszási beállításokat. Ha minden beállítás jelölőnégyze tét kikapcsoljuk, a PDF fájlt a program szokványos, több oldalból álló fájlként menti.
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével
131
Webes galéria Az Output munkaterület kínálta lehetőségekkel a PDF-bemutatókon felül igen szép tervezésű, Flash alapú galériát is készíthetünk a fényképeink számára (ami azért is jó, mert a jólértesültek szerint az Internet egyszer még naggyá válhat). Az alábbi lépéseket követve foghatunk hozzá a weboldal elkészítéséhez: 1. Figyelve arra, hogy az Output munkaterület legyen az aktív, kattintsunk az Output panel jobb felső sarkában lévő Web Gallery (Webes galéria) gombra (lásd a 3.12. ábrát). Az Output panelen újabb, a galéria testreszabására szolgáló beállítási lehetőségek jelennek meg, a fő munkaterületre pedig fülek kerülnek, lehetőséget nyújtva az Output Preview (Kimenet előnézete) és a Preview lapok közötti átváltásra. Az első lapon a weboldal végső kinézete látható, míg a másodikon a kijelölt képek tekinthetők meg felnagyítva. File
Edit
View
Stacks
Label
Tools
Window
* !~!l~~~
Help
illeollc»
.. ltl-
o
Cl•- :
fSSEJ
RLMSTIIIP
METAD..TA ~ ~
li iii • l~~
OOTPUTI"Itf'o'IEW
-
.
<::r •
8
Sat l 45 09 PM
Q,
- - -! ,;!
~·-
SonbyFit~nanv • A ! ~~ (
OUT1'\11' ~
.L
•• ;{fi;~
i .....
w· •
.~ ....
Tempfate: Custom Refresh Pr!View . • Dpcument hge Preset: : Custom Size: : Custom
W!Cih:
EJ
H•lght: -
•
' inches
~ .-~
Quality: : High Quality . _. _
Background: Open
rwt,;~~-~
a
• ·
~sword :
iPermlsslon Pusword:
• Lavout Image P1acement:
~~~~~~~ -~ ~~~-~~~~~~~~~~~~=;= ( Remave From Collection )
... r ~
:t
-z
:ft;,;;~;· fl7~t {By -Row)
;:·i
Columns:
ln
Rows:
ln
Horizontal:
ln
Venlcal:
in
Use Auto-Spaclng Rot.tte for BMt Flt
6 items, l
se~aed -
17.010 11om
[email protected]:Jilf.O....O"[bini!----------- LJ i ffB =- A
1r::r _..
3.12. ábra Az Adobe Bridge alkalmazás Output munkaterülete PDF-bemutatók és webes galériák készítésére használatos
132
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
2. A Template (Sablon) lenyíló listából válasszunk sablont a galériánkhoz. Az itt látható sablonok mindegyikéhez különböző beállítási lehetőségek választhaták a Style (Stílus) lenyíló listábóL Az egyes beállítások bejeiölése után az Output panel előnézeti gombjainak valamelyikére kattintva megtekinthetjük a módosítások előnézetét: • Refresh Preview (Eiőnézet frissítése j: Az előnézet közvetlenül az Adobe Bridge alkalmazásban jelenik meg (a főablak szükség esetén átkapcsol az Output Preview nézetbe). • Preview in Browser (Eiőnézet böngészőben): Ezt a gombot lenyomva a Bridge amerevlemezen egy ideiglenes mappában létrehozza a galéria előnézetének megtekintéséhez szükséges fájlokat, majd elindítja az alapértelmezett böngészőnket, amely betölti a webhely előnézetét ~
~
A rendelkezésre álló sablonok között egy olyan is található, amelyet választva akár HTML alapú webes galériát is készíthetünk Flash alapú helyett.
3. A webes galéria elkészítését az Output panel Style Information, Image Options (Stílusinformációk, Képbeállításokj és Create Gallery (Galéria létrehozása) részein található beállítások megadásával folytatjuk. Az alábbiakban az Output panelen lévő beállítási lehetőségek rövid leírása következik: • Site Info (Webhely-információ): Az ebben a részben található beállításokkal a webhelyünk címét, leírását és feliratozását változtathatjuk meg. A kapcsolatfelvételhez megadhatunk e-mail-címet, telefonszámot, valamint a webes galéria diavetítésének beállításait. • Color Palette (Színpaletta): Az itt található színtárakkal a webes galéria különböző részeihez - címsorszöveg, menüszöveg, háttér, keretek stb. - választhatunk színt. A beépített sablonok saját, önálló színösszeállítással rendelkeznek, de lehetőségünk van ezek finomhangolására és saját színösszeállítás kialakítására is. • Appearance (Megjelenés): Az ebben a részben található beállítások a galéria számára kiválasztott sablon függvényében változnak, de a rész beállításainak alapvető célja minden esetben a galéria bélyegképei, illetve a kép megjelenítésére szolgáló fő rész helyének és méretének finomhangolása. • Create Gallery (Galéria létrehozása): Itt kell megadnunk a galéria mentésével kapcsolatos beállításokat. Ha a galéria állományait a saját merevlemezünkre kívánjuk menteni, jelöljük be a Save to Disk (Mentés lemezre) választógombot Keressük meg a mentés helyét, majd kattintsunk a Save (Mentés) gombra. Ennek végeztével a merevlemezen létrehozott webhely az általunk választott böngészőt használva megtekinthető, ezen felül pedig egy FTPügyfélprogrammal a fájlok feltölthetők egy FTP-kiszolgálóra.
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével
A fájlok közvetlenül az Adobe Bridge alkalmazásból is feltölthetők FTPkiszolgálókra, mégpedig úgy, hogy bejelöljük az Upload (Feltöltés) választógombot, majd megadjuk a kiszolgálóval kapcsolatos, illetve a hitelesítéshez szükséges információkat A fájlok átkerülnek a kiszolgálóra, és az eredmény megtekinthető , ha annak a webhelynek a címét adjuk meg a böngészőnk ben, ahova a fájlokat feltöltöttük. Az Adobe Bridge-ben található galériasablonokkal és a kimenet fent leírt módon történő finomhangolásával igazán elegáns, profi kinézetű webes galériát készíthetünk a fé nyképeinkhez. A 3.13. ábrán egy elkészült, a Lightroom Flash Gallery sablonon alapuló galéria képe látható.
3.13. ábra Az ábrán látható webes galéria a Lightroom Flash Galle1y sablon Jelhasználásával készült
Képkötegek feldolgozása és az
ismétlődő
feladatok kivitelezése
Ha egyszerre csak néhány képet kell rendbehozn unk, az teljesen helyénvaló, de mit tegyünk, ha a kedvenc unokatestvérünk múlt heti piripócsi esküvőj én telefényképezett memóriakártya összes képén végre kell hajtanunk néhány módosítást? Nem elég, hogy az út Piripócsig és vissza nem éppen pihentető , de ha rámegy a hétvégénk az esküvői
134
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
képek monoton, egyforma kattintássorozatokkal kivitelezhető szerkesztgetésére, akkor a kedvenc unokatestvérünket hétfőre rendesen gyűlölni fogjuk. Sokkal okosabb, ha kihasználjuk az Adobe Bridge kötegelt feldolgozási képességeit, amelyek együttműködnek a Photoshop automatizált műveleteivel, és így bármely, sok képből álló gyűjteménnyel hipp-hopp elkészülün~.
Több kép kötegelt átnevezése Bár nem tartozik a szigorú értelemben vett képfeldolgozási feladatok közé, nagyszámú képet átnevezni egyike a legunalmasabb, a fényképek rendszerezésekor végrehajtandó feladatoknak, vagyis valószínűleg érdemes a témáról szót ejtenünk Az Adobe Bridge alkalmazás beépített, kötegelt átnevezésre képes parancsa igen egyszerűen használható , és képes gyorsan végezni az o lyan, gyakran rejtélyes, "DSC0232.]PG" típusú fájlnevekkel, amelyeket sok digitális fényképezőgép előszeretettel alkalmaz. Képek egy csoportjánál az alábbi lépéseket követve módosíthatjuk a fájlneveket: 1. Jelöljük ki az átnevezendő fényképeket. A kívánt képeket az egérrel történő kattintgatás közben a SHIFT , iletve a CTRL (Macen a ~ ) billentyűt lenyomva tartva jelölhetjük ki. Ha nem jelölünk ki képeket, akkor valamennyi, a jelenlegi Bridge-ablakban lévő képet át fogjuk nevezni. A Batch Rename (Kötegelt átnevezés) párbeszédablak (lásd a 3.14. ábrát) megnyitásához válasszuk a Tools menü Batch Rename parancsát- vagy nyomjuk le a CTRL+SHIFT+R (Macen ~+S HIFT+R) kombinációta billentyűz17ten.
2. Adjunk meg célmappát A képeket a jelenlegi helyükön is átnevezhetjük, de megadhatunk egy célmappát is, ahová a képeket a Bridge majd átmásolja, illetve átmozgatja. A másolás során az eredeti fájok megmaradnak az eredeti helyükön, a Move (Mozgatás) lehetőség viszont a fájlokat átnevezi és a célmappába helyezi. 3. Szabjuk testre az új fájlneveket A fájlok neveit a párbeszédablak New Filenames (Új fájlnevek) részén lévő lenyíló listákkal állíthatjuk be az igényeinknek megfelelően. Példának okáé1t a fájlnevek elejére szöveget az első listából a Text (Szöveg) lehető séget választva, és valamilyen, a képek tartalmára utaló szöveget megadva tehetünk. A jobb oldalon lévő, pluszjelet ábrázoló gombra kattintva ú jabb összetevőket vehetünk fel a fájlok nevébe. 4. Adjuk meg a fájlnevek változó részét. A képeket növekvő számokkal vagy ábécésorrendben változó betűkkel jelölhetjük - ehhez a listákból válasszuk a Sequence Number vagy Sequence Letter lehetőséget. Adjunk meg egy kiinduló számot, illetőleg betűt, amelyet a Bridge majd minden átnevezendő fájl esetében a következő számra, illetve betűre cserél. A fájlnevek végső alakjának előnézete , csakúgy, mint az átnevezésre váró fájlok száma a Batch Rename párbeszédablak alján látható. 5. Adjuk meg az átnevezéssel kapcsolatos beállításokat. A Batch Rename párbeszédablak Options részén megadható, hogy az XMP-metaadatok között meg kell-e őrizni a fájlok eredeti nevét, valamint arról is nyilatkozhatunk, hogy a fájlneveknek mennyire kell megfelelniük a különböző fájlrendszereknek
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével _
__#
_ _ __ _
(
- Destinatien Folder - - - - -- - - - -- --··------ - ------- - -
c c c
~ Rename in same folder
O Move to other folder
O Copy to other folder Browse ... \
f
,-- New Filenam es --- -
ttename
)
Load ...
)
Save ...
) )
Cancel
-----------------~--- ------ ----- ---
{ Date Time
~ ~ i [ Date Created
l Text
'. l
[ Text
~ ; J igallery '·~
( Text
135
1: j
1 MMDDYYYY
ill
8®
ee '.:-.6
---------------~
-
·
f Two Digits
( Sequence Number
:J .:.,
-~
+
-- Options
0
Preserve current filename in XMP Metadata
Compatibility:
O Windows
~ Mac OS
O Unix
- Preview - - -- - --- - - --Current filename : _MG_6269.dng New filename:
06052008_gallery_Ol.dng 6 ft les will be renamed
3.14. ábra A Batch Rename párbeszédablak
Több kép feldolgozása A Photoshopban és az Adobe Creative Suite részét képező egyéb alkalmazásokban számos képfeldolgozó szolgáltatás áll a rendelkezésünkre, és ezek az Adobe Bridge alkalmazás Tools menüjéből is elérhetők ~ hogy pontosan melyek, az attól függ, hogy az Adobe Creative Suite mely alkalmazásait telepítettük
A Batch parancs A Batch (Köteg) parancs közvetlen hozzáférést nyújt a Photoshopban található összes művelethez (művelet alatt itt és a könyvben sokhelyütt a Photoshop automatizált képfeldolgozó eszközeit értjük). A Photoshoppal együtt telepített alapértelmezett eszközökön kívül elérhetők a saját magunk által rögzített egyedi műveletek , sőt az Internetről letöltöttek is.
136
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A Batch parancs választásakor elindul a Photoshop (illetve az előtérbe kerül, amennyiben már eddig is meg volt nyitva), és megnyílik benne a Batch ablak, amelyben a képek forrásaként az Adobe Bridge van megjelölve. Ebben az ablakban kiválaszthatjuk a képekre alkalmazandó műveletet, megadhatjuk a fájlok mentésére vonatkozó beállításokat, majd az OK gombra kattintva elindíthatjuk a feldolgozást. Dőljünk hátra, és élvezzük a műsort.
r=:JL_ A műveletek használatáról, illetve saját műveletek rögzítéséről részletesebben r=-~ --~
Hlvttkozál
a 8. fejezetben olvashatunk.
Az Image Proeassor Az Image Processor (Képfeldolgozó) egy elképesztően hasznos és sokoldalú, a Photoshophoz mellékelt parancsfájL Az Image Processor parancsot használhatjuk arra, hogy a fényképeket gyorsan az eredetitől eltérő formátumra (vagy akár egyszerre több formátumra) alakítsuk át, hogy átmérerezzük a képeket, vagy akár arra, hogy valamilyen Photoshop-műveletet alkalmazzuk rájuk. Az Image Processor parancsfájl párbeszédablaka a 3.15. ábrán látható.
O
Select the images to process Process fi les from Bridge only (3)
Run
{2J '
[J Open first image to apply settings
t') Select location to save processed images
8 0 O
Save in Same Localion -~e l ect Fol der. .. . No folder has bee n selectcd
Fi le Type ~Save as JPEG
[J Convert Profile to sRGB
?
Preferences
CJ Run Action:
·~-g~
Copyright Info: ~ lnclude ICC Profile
Load ...
)
Save ...
W:
px
H:
px
\'1:
px
H:
px
=::Re-size to Flt
'=' UW Compression O
( (
'"=: Res:zE: to Fit
Max:mize Cornpatibility
O Save as TIFF
Cancel
O Resize to Fit
Quality: !5
[J Save as PSD
(
)
W:
px
H:
px
3.15. ábra A Photoshop Image Processor nevű parancsfáj/ja sok f énykép átméretezésére, illetve fájltípusának megváltoztatására használható
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével
Képek egyesítése HOR-állományban A HDR egy egyre népszerübb, igen fejlett fényképészeti technológia, és a Merge to HDR (Képek egyesítése HDR-állományba) paranccsal a Photoshopban lehetőségünk nyílik saját HDR-képek létrehozására is. El őször következzék némi háttérismeret: a High Dynamic Range (magas dinamikus tartomány), rövidítve HDR technológiájú képek megkísérlik a valóságban érzékelhető, igen nagy mennyiségű színárnyalat visszaadását. A hagyományos monitorokon, sőt a nyomtatásban megjeleníthetőnél sokkal több információt tartalmaznak, és ennek folyományaként valahogy túlontúl valósnak láthatjuk őket. Az erősen kontrasztos helyszíneken történő fotózás általában nehéz feladat, lévén vagy az árnyékos, vagy a fényes részeket rögzíti helyesen a gép, nem pedig mindkettőt. A HDR-képek három vagy több különböző , a helyszín dinamikus tartományát együttesen lefedő expozíciójú kép egyesítésével kínálnak megoldást a problémára.
A HDR-fényképek másik alkalmazási területe a számítógéppel el őállított (CGI) valósághű képek világa. Mivel a HDR-képek j elentős mennyiségű információt hordoznak a fénysűrüségről, a háromdimenziós jelenetekben valóságos feltételeket idéző fényforrások megadására is használhatók , de ez a téma sajnos túlmutat könyvünk keretein . A legjobb eredményt úgy érhetjük el, ha a fényképezőgépet háromlábú állványon rögzítjük, vagyis a gép látóterének tartalma mindhárom felvételkor tökéletesen megegyezik. Használhatjuk a fényképezőgép automatikus sorozatfelvétel-készítő szolgáltatását, de -ha pontosabban akarjuk befolyásolni a felvételek készítését - az egyes felvételek expozíciós értékeinek megváltoztatásához más és más rekesznyílást is beállíthatunk. Az egyes felvételek expozíciói között legyen mindig legalább egy-két f-értéknyi különbség. Különböző
expozíciós
értékű felvételekből
az alábbi módon
készíthető
HDR-fénykép:
1. Az Adobe Bridge-ben jelöljük ki az egyesíteni kívánt, forrásként szolgáló fényképeket. 2. A Tools menü Photoshop almenüjéből válasszuk a Merge to HOR parancsot. 3. Az ekkor megnyíló, a 3.16. ábrán bemutatott ablakban a jelölőnégyzetekkel adjuk meg, hogy melyek azok a képek, amelyeket az egyesítéskor létrejövő kép forrásaként szeretnénk használni.
Az ablak alján található vezérlőeszközzel ráközelíthetünk az előnézeti képre. 4. Állítsuk be az egyesített kép bitmélységét. A Bit Depth (Bitmélység) lenyíló listából a 32 bites lehetőséget választva egyesítsük a képeket, ha az összes, a dinamikus tartományra vonatkozó információt meg szeretnénk tartani. Mindazonáltal gondolnunk kell arra is, hogy a képben tárolt összes tónusinformáció-mennyiségnek csak bizonyos hányadát fogjuk látni a képernyőn - egyszeruen azért, mert a manitorok képtelenek a 32 bites képek teljes dinamikus tartományának megjelenítésére. Ahhoz, hogy a tárolt információ a képernyőn pontosan megjelenhessen, a Bit Depth listából a 8 vagy a 16 bites lehetőséget kell választanunk.
137
138
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal Merge to HOR (42.21!1 OK
Cancel BltDf:pth: ( 32 Sit/C hannel
c: l
Sl!t '.\'hite Point PrNiew:
l
l
··' •
·~ Rt'spor:se C uNr ------ --
8
'l
--
AutoSN.tic
o ·~::.!:~·
( Save R!!sponi-e Curve As •..
3.16. ábra Több, különböző expozícióval készített felvétel egyesítésével HDR-fényképek A Merge to HDR ablakban kell kiválasztanunk az egyesítendő képeket
készíthetők .
5. Tekintsük meg a HOR-fénykép előnézetét, és közben mozgassuk a hisztogram alatti csúszkát. A csúszka bal felé mozgatásával sötétíthető a HDR-fénykép előnézete, és közben láthatóvá válik a kép fényes részeiben tárolt információ. Ha a csúszkár jobb felé mozgatjuk, a kép világosabb lesz, és megjelenik az árnyékos részeken tárolt információ. Ne feledjük, hogy a kép előnézetének e módon való megtekintésével a képben tárolt fénysűrűség-é rtékeket nem változtatjuk meg, csupán arról van szó, hogy a tárolt információból egyszerre csak annyit látunk, amennyit a manitorunk megjeleníteni képes. 6. Az OK gombra kattintva létrejön a HOR-kép. Ha a negyedik lépésben a 32 bites l ehetősé get jelöltük be, akkor a kép a Photoshopban nyílik meg, a dokumentumablak alján lévő csúszka pedig lehetőséget ad rá , hogy a teljes dinamikus tartományt áttekintsük - mindez természetesen megtehető a View (Nézet) menüből a 32-bit Preview Options (32 bites előkép beállításai) l ehetőséget választva is.
Ha a Bit Depth menüből a 8 vagy a 16 bites lehetőséget választottuk, akkor a 3.17. ábrán látható HDR Conversion (HDR-átalakítás) párbeszédablak fog megnyílni, ahollehetőségünk nyílik a kép végső tónustartományának megadására. Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segitségével
mivel a 32 bites HDR-fényképek dinamikus tartománya igen széles, a benne lévő információkat tömörítenünk kell, mégpedig akkora tartományra, amelyet a 8, illetve 16 bites képek is képesek megjeleníteni. A HDR Conversion párbeszédablakból elérhető lehetőségek használatakor általában érdemes megpróbálkoznunk mind a fényes , mind a sötét képrészeken annyi információt megtartani, amennyit csak lehetséges. A következő átalakítási módszerek közül választhatunk •
Exposure and Gamma (Expozíció és gamma): Ezekkel a csúszkákkal állítható az egyesített
kép fényessége és kontrasztja. •
•
•
Highlight Compression (Csúcsfény tömörítése): Ez a
úgy tömöríti a HDR-fénykép fényes területeit, hogy azok beleessenek a 8, illetve 16 bites képek által megjeleníthető tartományba. Equalize Histagram (H isztogram kiegyenlítése): Olyan újabb, automatikus átalakítást végre~ hajtó lehetőség, amely ismét csak úgy tömöríti a kép dinamikus tartományát, hogy az beleessen a 8, illetve 16 bites képfájlok által megjeleníthető tartományba. Local Adaptation (Helyi alkalmazás) : A végső kép kinézetét tekintve ez a módszer kínálja a legnagyobb beleszólási és a legkreatívabb alkotási lehetőséget, mert lehetővé teszi, hogy a kép egyes részeinek helyileg állítsuk be a fényerejét A Radius (Sugár) csúszkával állíthatjuk be a világosítandó területek méretét, a Threshold csúszkával pedig az adható meg, hogy a tónusukat tekintve mennyire kell a képpontoknak eltérniük ahhoz, hogy az eszköz különböző fényességő területnek tekintse őket. Ha akarjuk, a háromszögre kattintva megnyithatjuk a Toning Curve and Histagram (Tónusgörbe és hisztogram) ablakot, ahol a kép tónusosságát a görbe módosításával alakíthatjuk Ezzel az átalakírási módszerrel meglehetősen szürreális, drámai eredményt érhetünk el, ezért érdemes kísérletezgetnünk vele egy keveset.
l
Expo sure:
..(),
Gamma:
8
lehetőség
l l
ILoo...._l
Toning Curve an d Histogram - - - - - -
(
Cancel
c
Load ...
l(
Save ...
) )
~ Preview
3.17. ábra A HDR Conversion párbeszédablak
Tartsuk szem előtt, hogy a szűrők, a módosítási lehetőségek és egyéb eszközök tekintetében a 32 bites fájloknál korlátozottak a lehetőségeink . Ezen felül a 32 bites fájlokat olyan formátumban kell mentenünk, amely képes az információk kezelésére. Ilyen a Photoshop alapértelmezett formátuma (PSD), a TIFF vagy a Photoshop Large Document Forrnat (PSB).
139
140
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal A fájlformátumokról a 7. fejezetben tudhatunk meg többet.
A Photomerge eszköz A Photomerge (Fotóegyesítés) eszköz (lásd a 3.18. ábrát) az egymással átfedésben lévő képek panorámaképpé egyesítésének eszköze. Ahogy a HDR-fényképekhez készített felvételek esetében, ezúttal is jobb eredményt érhetünk el, ha háromlábú állványt használunk. Ha mégis kézből kellene fényképeznünk, próbáljunk azonos helyen maradva elfordulni az egyes felvételek elkészítése között. Ezen felül figyeljünk arra is, hogy nagyjából húsz százalékos, illetőleg annál nagyobb átfedésre kell törekednünk az egyes képpárok esetében, sőt az expozíciós beállításokon sem változtathatunk. Ha a fényképezőgépünk az egyes felvételekhez automatikusan választ expozíciós beállításokat, esetleg át kell kapcsolnunk kézi beállításra. 1. Az Adobe Bridge-ben jelöljünk ki egy képsort, majd a Tools menü Photoshop almenüjéből válasszuk a Photomerge parancsot. 2. A képek egyesítéséhez válasszuk az alábbi lehetőségek egyikét: • Auto (Automatikus): Dőljünk hátra, és hagyjuk dolgozni a Photoshopot.
•
•
•
•
•
A Photoshop a fényképeinket elemezve eldönti, hogy melyik egyesítési módszer a legmegfelelőbb a panorámakép létrehozásához. Perspective (Perspektíva): Ez a mód egy képet- rendszerint a középsőt- a panoráma tűnéspontjául választ. A többi képet az így kialakított perspektívának megfelelően torzítja. Gylindricai (Hengeres): Ez a módszer a legjobb a széles képek esetében. A forrásképek egy kiterített hengerpalástra kerülnek, az egyes képek átfedéseit pedig az eszköz egymáshoz igazítja. Spherical (Gömb alakú): Ez a mód szeletekre oszt egy gömböt, és a gömbszeletekre igazítja a fényképeket. A 360 fokos panorámaképekhez ez a legmegfelelőbb mód. Coliage (Kollázs): Ezt a módot választva egymáshoz rendeződnek a forrásképek átfedésben lévő részei. Ha bejelöljük a Blend images together (Képek keverése) jelölőnégyzetet, akkor arra utasítjuk a Photoshopot, hogy keresse meg a képek közötti optimális határokat, és színegyeztetés után ezeken a helyeken képezzen átmenetet a képek között. Repesition (Áthelyezés): Ez a mód anélkül igazítja egymáshoz az egyes képelemeket, hogy nyújtaná, döntené, vagy más módon megváltoztatná a képeket.
3. fejezet
* Képek keresése és feldolgozása a Bridge segítségével
Source Files Choose two or more files to merge into a
Ílayout 8Auto
l
~
p fí
·~
O Perspectíve
1
panorama
(
OK
)
(
Cancel
(
Load ... )
~= l
Use: ( Files
(
riverPano 00 l. jpg riverPano 002 .jpg riverPano 003.jpg
Browse.. .
)
Remave ' . Add Open Fi les '\
O Cylindrical
-------·
0Spherical
0
Repesition Only
.___J ~ Blend images tagether
3.18. ábra A Photomerge ablakban választhatjuk ki a panorámaképpé
egyesítendő fényképeket
Összefoglalás Ebben a fejezetben az Adobe Creative Suite programcsomag központi elemét képező ügyes fájlkezelőről , az Adobe Bridge-ről tudhattunk meg egyet és mást. Megtanultuk, hogy miként rendszerezhetjük a fényképeinket a metaadatokban, a kulcsszavakban és az Extensible Markup Platformban rejlő lehetőségeket kihasználva. Tudjuk immár azt is , hogy a képgyűjteményünk kezelésekor mennyiben vannak a segítségünkre az Adobe Bridge címkéi, értékelései és gyűjteményei. Megtanultuk, hogy miként készíthető a fényképeinkből bemutató - legyen szó akár PDF formátumú bemutatóról, akár webes galériáról -, és tárgyaltuk a különböző expozíciójú képek HDR-fényképpé történő egyesítését, valamint az így elérhető drámai hatás kialakítását is. Ezenkívül tanultunk a Photomerge parancs használatáról és a fényképek panorámaképpé történő egyesítéséről, végül pedig láttuk, hogy az Adobe Bridge-et használva miként automatizálhaták a több képen végrehajtandó ismétlődő feladatok
A Carnera Raw munkaterület
FE~jJET
-
* * * *
Afejezet tartalma: A mai csúcsminőségű digitális tükörreflexes (az egyre gyakrabban látható angol rövidítéssel DSLR, digital single-lens reflex) fényképező gépek mellett számos jó minőségű amatőr kategóriájú fényképezőgép is képes a napjainkban uralkodó JPEG formáturnon kívül a RAW néven ismert formátumban is menteni a képeket. Ebben a formátumban minden, amit a fényképezőgép a fényképezés pillanatában "látott", elérhető lesz azután is, miután áttöltöttük a fényképet a merevlemezre. Ezáltal több lehetőségünk nyílik a képnek a fényképezés utáni szerkesztésére. Ezeket a nagy felbontású fájlokat fel kell dolgozni (a hagyományos fényképészetben úgy mondanák: kidolgozni), mielőtt átalakíthatnánk JPEG, TIFF vagy más elterjedt fájlformátumba-itt jönnek képbe az olyan szoftvertermékek, mint például az Adobe által kifejlesztett Carnera Raw bővítmény . A Photoshop CS változata óta a Carnera Raw része az Adobe Creative Suite programcsomagnak (és elérhető a Bridge és az After Effects programból is). Ez a bővítmény a Photoshop 7 programváltozat 99 dolláros bővítményéből fejlődött mára egy csaknem teljes értékű önálló alkalmazássá. Miután befejeztük a RAW formátumú képeknek a Carnera Raw bővít ménnyel történő feldolgozását, mentenünk kell azokat JPEG vagy TIFF formátumban, és csak utána nyithatjuk meg a Photoshopban nagyobb mérvű szerkesztésre. Az Adobe Carnera Raw magasabb szintű képkorrekciók (színhelyesbítés, képkeményítés és megvilágítás-helyesbítés - ezt sokszor fordítják hibásan expozíciókompenzációnak vagy expozíciókorrekciónak) megadására használható, valamint néhány bonyolultabb képfeldolgozási feladatra, különösen az Adobe Carnera Raw 5.0 változatban megjelent új szolgáltatásoknak köszönhetően. Az aprólékosabb képszerkesztési feladatok elvégzésére, például több kép egymásba dolgozására , illetve szűrők vagy torzítások alkalmazására használjuk közvetlenül a Photoshopot.
A RAW formátum ACameraRaw párbeszédablak A Carnera Raw használata
* * * *
144
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal Az Adobe Carnera Raw a RAW fájlok feldolgozásán kívül JPEG és TIFF képek megnyitására és beállítására is alkalmas.
A RAW formátum Mint korábban említettük, a RAW fájlokfeldolgozatlanok -azaz tömörítetlen, változatlan formában tartalmazzák a fényképezőgép érzékelője által eredetileg rögzített összes képadatot. Hogy kicsit belemenjünk a technikai részletekbe is, az adatokat valójában szürkeárnyalatos képként rögzíti a fényképezőgép egy képpontonkénti térképpel együtt, amely a fénykép egyes képpontjainak színadatait adja meg. Mivel ezt a rengeteg információt mind tartalmazzák, a RAW fájlok általában meglehetősen nagy méretűek, és hamar megtöltik a fényképezőgép memóriakártyáját, valamint a számítógép merevlemezét. Egyesekben felmerülhet a kérdés: Mi értelme van mindezt végigcsinálni, ha simán beállíthatjuk a fényképezőgépet jPEG üzemmódra, és úgy egyből kész képeket kapunk? Ami azt illeti, a JPEG formátumnak is megvannak a maga előnyei: • Nem igényel további feldolgozást. • Csaknem bármilyen programmal olvasható. • A JPEG tömörítés rendkívülimértékben csökkentheti a fényképek méretét, a RAW formátum fájlméretének töredékére, miközben megmaradnak a káprázatos, éles, színes részletek. Nem leszünk egyedül, akik megkérdőjelezik a RAW formátum létjogosultságát. Ami azt illeti, ez a kérdés egyre-másra indulatos vitákat vált ki az Internet fényképezéssei foglalkozó vitafómmain is. Hogy könnyebb legyen eldönteni, hogy a RAW vagy a JPEG formátumot érdemes-e választanunk, az alábbiakat érdemes figyelembe venni. Tételezzük fel, hogy a fényképezőgép az alapértelmezett JPEG beállításon maradt, ahogy akkor volt, arnikor újonnan kivettük a dobozábóL Abban a pillanatban, amikor a kioldógombot megnyomjuk, a készülék (amilyen segítőkész és jóindulatú ketyere) egy sor beállítást alkalmaz a rögzített képadatokra, valarnilyen nagyon agyafúrt módszer (mondjuk úgy: algoritmus) alapján kiértékelve mindazt, ainit lát. Alkalmaz például valarnilyen fehéregyensúly-beállítást a téma fényviszonyaitól függően , hogy a színek természetesebbnek hassanak. Alkalmaz ezen kívül valarnilyen kontraszt-, fényerő-és élesség- (keménység-) beállítást, és végül kezell1ető fájiméretűvé tömöríti az így kapott összes adatot. Mindez természetesen néhány ezredmásodperc alatt megy végbe. De ha valami miatt a fehéregyensúly-beállítás nem felel meg a témának (Izzólámpás világítás ragyogó napfénynél készült fényképhez? Pfúj!), akkor kénytelenek leszünk a Photoshopban egy elég tisztességes utómunkát elvégezni annak érdekében, hogy megmentsük ezt a ronda kékes színárnyalatú fényképet.
4. fejezet
* A Carnera Raw munkaterület
Másrészt viszont ha a RAW formátum használatát állítjuk be a fényképezőgépen, bár a készülék a kioldógomb lenyomásának bűvös pillanatában elvégzi ugyanazon korrekciók többségét, mint a JPEG formátum használata esetén, az a különbség, hogy az összes eredeti, feldolgozatlan adat elérhető marad, amikor áttöltjük a fényképet a fényképezőgépről a számítógép merevlemezére. Ez azt jelenti, hogy ha nem tetszik a kép, amit a fényképező gép az automatikusan alkalmazott beállításokkallétrehozott (ennyire hálátlanok vagyunk?), vagy ha bármilyen okból kicsit módosítani szeretnénk a képet, elindíthatjuk a Carnera Raw bővítményt, és minimális erőfeszítéssel helyesbíthetjük a hibás fehéregyensúly-beállítást szívünk vágyaszerint (és szemünk megkönnyebbülésére). Ne feledjük azt sem, hogy a JPEG képek csatornánként 8 bit adatot tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy a fénykép árnyékos és legvilágosabb részein korlátozott lehet a részletek mennyisége. Ha sok módosítást végzünk ezeken a már amúgy is korlátozott adatokon, lehet, hogy a végén lerontjuk a kép minőségét ("összezúzzuk" a képpontokat) . A RAW képeken ellenben csatornánként 12 vagy olykor akár 14 bitnyi adat található, aminek következtében az ilyen fényképek rengeteg elkülönülő színárnyalatszintet tartalmaznak. Amint a 4.1. ábrán látható, azok a részletek, amelyek egyébként elvesznének az alulexponált árnyékos vagy túlexponált csúcsfényű részeken, gyakran előcsalogathatók, és így megmenthetjük az első látásra talán selejtesnek tűnő képeket.
4.1. ábra A bal oldali JPEG kép árnyékos és világos 1·észein elvesztek a részletek. Mivel a képet RAW formátumban fényképeztem, a Carnera Raw bővítményben található Shadow (Árnyék) és Highlíght (Csúcsfény) csúszkákkal helyreállíthatjuk ezeket a részleteket. Ennek eredménye a jobb oldali képen látható
A RAW formátumban történő fényképezés egyik legnagyobb vonzereje, hogy ez MtgJtgyzél a formátum nagyon hasonlóan viselkedik, mint a valódi fényképnegatívok, azaz úgy, mint valami "digitális film", ami számos formában feldolgozható, és korlátlan számú nyomat készíthető belőle.
~
E:::=-:::"_:~ ~'~.:C:~,:":::::~ ::.:~ :::::;~ ::::~:;: .::_::~~~-",~~:\t:~·.::""~:B: :~-:c;F.~,-.~':ül!ll~t : : ~ ··_: ~.':':~;;:;;;.;;~-::.'.::;t~~ J
145
146
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Amikor a Carnera Raw programban dolgozunk fel fényképeket, nyugodtak lehetünk, hogy sohasem módosítjuk közvetlenül az eredeti RAW képet. Ehelyett a fehéregyensúly, a fényerő , a kontraszt, az árnyékok, a csúcsfények és a keménység bármiféle módosítását az eredeti adatok mellé menti a program a Carnera Raw adatbázisába, vagy másik lehető ségként egy "oldalkocsi-XMP" (sidecar XMP) néven emlegetett fájlba. Ezután a végleges képeket menthetjük valamilyen sokkal szélesebb körben használható fájlformátumban, például TIFF vagy JPEG képként, és szükség esetén folytathatjuk a képek feldolgozását a Photoshopban. Ez úgynevezett nem roncsoló munkafolyamat - ennek során egyetlen képpont sem "zúzódik össze" vagy sérül bármilyen egyéb módon. Ha ne adj' isten kicsit túlzásba esünk a korrekciók végrehajtása közben, és a módosítások olyan irányt vesznek, ami már nem az ínyünkre való (ez bizonyos esetekben mindannyiunkkal előfordul) , vagy ha egyszerűen csak ki szeretnénk próbálni, hogy néznek ki a képek egy másik változatban (mondjuk fekete-fehérben), bármikor visszatérhetünk az eredeti fényképhez.
A DNG formátum A RAW formátum használatának kérdését kicsit bonyolítja még, hogy ez egy gyártói fo rmátum, ami azt jelenti, hogy nemcsak fényképezőgép-gyártónként , de fényképezőgép típusonként is változhat (képzeljük el, milyen lett volna, ha régen például a Canon fényképezőgépekben csak Canon filmet lehetett volna használni) . A fényképezőgép-gyártók néha saját gyártói feldolgozóprogramot fejlesztenek a saját formátumaikhoz, vagy meg kell adniuk a formátumleírásokat a szaftverfejlesztő cégeknek, hogy az olyan programok, mint az Adobe Carnera Raw vagy az Apple Aperture helyesen tudják értelmezni az ilyen formátumú fájlokat Számos RAW formátumot használó fényképész retteg attól, hogy mivel a formáturnak folyamatosan változnak és avulnak el, eljön majd az az idő, amikor az újabb készülékek és prograrnak már nem lesznek képesek olvasni a régi képeiket. Az Adobe által kifejlesztett DNG (Digital Negative, digitális negatív) formátum szabványos alternatíva erre a problémára: pontosan azzal a céllal fejlesztették ki, hogy segítsen ennek a kérdésnek a megoldásában. A formátum jól dokumentált, és a szaftverfejlesztő cégeknek nincs szükségük fényképezőgép-függő adatokra ahhoz, hogy az általuk fejlesztett prograrnak képesek legyenek a DNG formátumban mentett RAW-adatok feldolgozására. Ez kifejezetten alkalmassá teszi ezt a formátumot arcbiváJási célokra, mivel a jövőbeni programoknak valószínűleg nem okoz majd nehézséget az ilyen formában mentett adatok értelmezése. Az Adobe Carnera Raw bővítménnyel a fényképek amerevlemezre való áttöltés és a korrek-
ciók elvégzése után átalakíthaták DNG formátumra. A másik lehetőség, hogy az egyes fényképezőgépek gyártói RAW formátumában lévő összes fényképet átalakítjuk DNG formátumra az Adobe webhelyérőlletölthető ingyenes Adobe DNG Converter segédprogrammaL
4. fejezet
* A Carnera Raw munkaterület
A Carnera Raw párbeszédablak A Carnera Raw párbeszédablak (4.2. ábra) az alábbi módokon nyitható meg: • Jelöljünk ki egy vagy több RAW formátumú képet a Photoshop Open (Megnyitás) párbeszédablakában, majd kattintsunk az Open gombra. • Kattintsunk duplán egy RAW formátumú kép bélyegképére a Bridge programban. • Jelöljünk ki egy vagy több RAW, TIFF vagy JPEG formátumú képet a Bridge programban, majd kattintsunk az egér jobb gombjával (Macen kattintsunk a CTRL billentyűt lenyomva) a kijelölésre, majd a helyi menüből válasszuk az Open in Carnera Raw (Megnyitás a Carnera Raw bővítményben) parancsot.
( Save Image ... )
~lli~J.OiUilil>Y.ll.Q,l.I.MM!'J;..l~2Jl.oi
( Open Image )
~ ~
4.2. áb ra A Camera Raw párbeszédablak megismerkedni vele
első látásra
elveheti az ember kedvét, de kifejezetten érdemes
Ha bevonjuk a Bridge programot a RAW formátumú képek feldolgozásába, valószínűleg hatékonyabbá válik a munkánk, mert a Bridge számos nézeti módja nyújtotta előnyöket kihasználva kényelmesebben tudunk nagyszámú képpel dolgozni. Ezen kívül hozzáfér-
148
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
hetünk a képek metaadataihoz is (4.3. ábra) , amelyek segítségével olyan jellegzetes tulajdonságok alapján rendszerezhetjük és csoportosíthatjuk a képeket, mint az egyes képek készítési dátuma , fókusztávolsága , képpontjainak mérete, fájlformátuma, oldalaránya vagy akár fényérzékenysége (ISO-értéke). Emellett osztályozhatjuk is a képeket, és a tartalmukat leíró kulcsszavakat vehetünk fel hozzájuk. [A
O
•
... ...
_ _ _ _ _ _ · i b!
t>·
l
IJaridge Home Computer
~simon Desktop Documents Pietures
PSCS4
4.3. ábra A Bridge programban megtekinthetjük és módosíthatjuk a képek metaadatait (a f ény képekre vonatkozó információkat)
H~ -p
A Bridge programról
bővebben
a 3. fejezetben olvashattunk.
A Carnera Raw párbeszédablak általában két részre oszlik: a fő képmegjelenítő ablakra és a képbeállító területre. Mint várható is, a képmegjelenítő ablakban a képet láthatjuk. Ezenkívül vannak még ebben az ablakban a kép nagyításának és fehéregyensúlyának beállítására, elforgatására, valamint a képen található foltok és az érzékelőn lévő porszemek okozta nyomok eltávolítására szolgáló eszközök.
4. fejezet
* A Carnera Raw munkaterület
149
Previcus Conversion Custom Settings Preset 5€ttings
... Clear lmoorted Serttngs Export Settings to XMP Update DNG Previews
load Settings ... Save Settings .. .
Save New Carnera Raw Defaults Reset Carnera Raw Defaults ~()""\
.-o--· ,-o- - ·
i8GB!fC 61966 ~ 2
1· 8 b!t· 34 56 by 2304 (8
DMf)~ll.mg
( Open Image )
~ ~
4.4. ábra A Camera Raw beállításait tartalmazó menü
A fő képmegjelenítő ablaktól jobbra a hisztogram beállítására szolgáló ablak és a képbeállító csúszkák találhatók, amelyek segítségével könyékig turkálhatunk a RAW formátumú képfájlok kínálta adatokban. Ugyancsak ezen a területen, az Image Adjustment (Képkorrekció) ablak tetején található háromszöggel megnyitható menübe rejtve bukkanhatunk rá a Carnera Raw bővítmény beállításaira (4.4. ábra). Ebből a menüből állíthatjuk vissza a Carnera Raw párbeszédablak beállításait alaphelyzetbe, alkalmazhatunk mintákat, és tölthetjük be, menthetjük és írhatjuk ki a beállításokat. Ha több képet is megnyitunk a Carnera Raw bővítményben, az a Filmstrip (Filmcsík) nézetre vált, megnyitva egy harmadik ablakot a párbeszédablak bal oldalán, amelyben az éppen megnyitott képek bélyegképei lesznek láthatók. Ebben az üzemmódban összehasonlíthatjuk és osztályozhatjuk a képeket, és egyszerre több képre alkalmazhatjuk ugyanazokat a korrekciókat.
150
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Az Adobe Carnera Raw használata Most, hogy már hiszünk a RAW formátumban, és készen állunk elmerülni benne, egy kicsit részletesebben ismertetjük a különféle kezelőszerveket és eszközöket, amelyek segítségével módosíthatjuk a képeket az Adobe Carnera Raw bővítményben. Ezen kívül megtanuljuk azt is, hogyan követi nyomon a Carnera Raw a módosításokat, a metaadatokat és a képek bélyegképeit, ami lehetővé teszi, hogy a Bridge programban gyorsan tallózhassunk a képfájlok között, és rendszerezhessük a képeket. Végül megtanuljuk, milyen lehetőségeink vannak a képek más formátumokban való mentésére.
RAW, JPEG és TIFF formátumú képek beolvasása A RAW formátumú képfájlok beolvastatásának többféle módja is van. Kattintsunk duplán a RAW fájira (vagy fájlokra) a Photoshop (vagy a Bridge) program Open párbeszédablakában. A Carnera Raw bővítményben JPEG és TIFF formátumú képeket is megnyithatunk, ha az egér jobb gombjával rájuk kattintunk a Bridge programban, majd a helyi menüből az Open in Carnera Raw parancsot választjuk, vagy ha megnyomjuk a CTRL+R/~+R billentyűkombinációt .
Amikor képeket nyitunk meg a Carnera Raw bővítményben , kezdetben a képek JPEG formátumú előnézeti képe jelenik meg az alatt az idő alatt, amíg a képadatokat a bővítmény betölti, és az egyes fényképezőgépek RAW formátumának megfelelő formátumleírások alapján feldolgozza. Hacsak nem módosítottuk a RAW fájlokat, és mentettük is ezeket a módosításokat, akkor a fénykép első megnyitásakor azt a JPEG formátumú előnézeti képet látjuk, amelyet a fényképezőgép készített és ágyazott be a RAW formátumú képbe. A Carnera Raw bővítmény a kép módosításakor frissíti ezt a JPEG előnézeti képet is. Miután az ízlésünknek megfelelően módosítottuk a képeket, ajánlott mintaként menteni a végrehajtott módosításokat, így később is bármikor alkalmazhatjuk azokat a beolvasott képekre.
e
A Carnera Raw párbeszédablak megkerüléséhez és a RAW formátumú fájlnak közvetlenül a Photoshop programban történő megnyitásához tartsuk lenyomva a SHIIT billentyűt, miközben duplán a kép bélyegképére kattintunk. A kép a Carnera Raw legutoljára alkalmazott beállításaival nyílik meg (ha korábban nem használtuk még a Carnera Raw bővítményt, akkor az alapértelmezett beállításokkal) .
4. fejezet* A Carnera Raw munkaterület
Több fénykép feldolgozása Amikor több fényképet készítünk azonos fényviszonyok mellett, például stúdióban vagy egy adott helyen, gyakran hasznos, ha egy képen elvégezzük a színhelyesbítést, majd ugyanazokat a beállításokat alkalmazzuk több képre vagy az összesre, több órányi ismétlődő kattintgatást és egérhúzogatást takarítva meg ezzel magunknak. Ehhez nyissunk meg több fáj lt úgy, hogy a fájlmegnyitó párbeszédablakban vagy a Bridge programban a SHIFT bille ntyűt lenyomva kattintunk rájuk. A Carnera Raw bővítmény Filmstrip üzemmódban nyílik meg (a 4.5. ábrán látható módon) , az éppen megnyitott képek bélyegképeit mutatva. A képeket beállíthatjuk egyenként, vagy kijelölhetjük az összes megnyitott képet (a SHIFT billentyűt lenyomva a bélyegképek kijelölése közben) , és egyszerre alkalmazhatjuk rájuk ugyanazokat a beállításokat.
S9öi) '":;'12 AYl.g
Dtf;t"/t 0.00 ~ o-~
,O
, + 50 , + 25
: O-~
4.5. ábra A Filmstrip nézetben látható, hogy me/y képek vannak, illetve nincsenek kijelölve, valamint hogy melyik kép látható éppen a képmegjelenítő ablakban
151
152
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Ha az egyik képen végrehajtott beállításokat szeretnénk alkalmazni a Carnera Raw bővít ményben pillanatnyilag megnyitott összes képre, nyomjuk meg a Synchronize (Szinkronizálás, vagyis összehangolás) gombot. Alkalmazhatjuk a képekre az összes beállítást, illetve a megjelenő párbeszédablakban l évő jelöl őnégyzetek bejelölésével kiválaszthatjuk, hogy mely beállításokat szeretnénk alkalmazni.
Képjavítási beállítások A RAW fájlok feldolgozása általában a legegyszerubb tevékenységekkel kezdődik (vágás, egyenesítés és a fehéregyensúly beállítása), és a legaprólékosabbakkal fejeződik be (például a színárnyalatok bizonyos tartományának finombeállítása). A következőkben a Carnera Raw bővítményben használható eszközöket fogjuk közelebbről megismerni.
A Carnera Raw eszköztára A Carnera Raw ablak tetején elhelyezkedő eszköztárban (4.6. ábra) számos hasznos eszközt találunk, amelyekkel megkezdhetjük a fényképek szerkesztését. Íme ezek rövid ismertetése: Zoom (Nagyítás) eszköz. A Zoom eszköz segítségével közelebbről tekinthetjük meg a kép részleteit. Ha kicsinyíteni szeretnénk a képet, tartsuk lenyomva az ALT, illetve ÜPTION billentyűt , amikor a Zoom eszközre kattintunk. • Hand (Kéz) eszköz. Ha felnagyítottuk a képet, a Hand eszközzel mozgathatjuk az ablakban, hogy megnézhessük azokat a részeit is, amelyek pillanatnyilag a látható területen kívülre kerültek. • White Balance (Fehéregyensúly) eszköz. A White Balance eszközzel gyorsan helyesbíthetjük a kép nemkívánatos színárnyalatát. Kattintsunk a kép egy semleges részére (egy olyan helyre, amelynek fehérnek vagy szürkének kellene lennie), és a kép színei a helyesbítésnek megfelelően módosulnak. A kép fehéregyensúlyának beállítására további lehetőségünk van még a Basic (Alap) képbeállító lapon található White Balance területen. • Color Sampler (Színminta -vételező). A Color Sampler eszközzel ugyanúgy a kép egy adott területének színinformációit lehet megtekinteni a Carnera Raw bővítményben vörös, zöld és kék (RGB) éttékekre bontva, akárcsak az Eyedropper (Pipetta) eszközzel a Photoshop programban. A Color Sampler eszközzel egyszerre legfeljebb kilenc mintát lehet ideiglenesen tárolni.
•
4.6. ábra A Camera Raw eszköztára
4. fejezet
* A Carnera Raw munkaterület
Crop (Vágás). A Crop eszközzel levághatjuk a kép nem kívánt részeit. Kattintsunk a képre, majd az egeret húzva jelöljük ki a fénykép megtartandó részét. A kép levágandó területét ezt követően egy sötét fátyol fogja elfedni. A vágási területet a sarkokban lévő fogantyúkkal módosíthatjuk, amíg pontosan az nem lesz kijelölve , amit szeretnénk. Ha az eszköztáron a Crop eszköz ikonjára kattintunk, és lenyomva tartjuk az egérgombot, megjelennek a különféle oldalarányú vágásokra lehetőséget nyújtó beállítások. Ha még jobban a kezünkben szeretnénk tartani a vágási műve letet, válasszuk a Custom (Egyedi) lehetőséget , és a lenyíló lista segítségével adjuk meg az oldaiméreteket hüvelykben, képpontban vagy centiméterben, vagy adjunk meg egy egyedi oldalarányt. A vágást igazából csak akkor alkalmazza a bővítmény, amikor a Save (Mentés) vagy az Open (Megnyitás) gombra kattintunk, aminek a hatására a fénykép azonnal a Photoshop programba kerül. • Straighten (Dőlésmentesítés). A Straighten eszköz pontosan azt csinálja, amit a neve sugall: segít kiegyenesíteni azokat a fényképeket, amelyek készítésekor kicsit ferdén tartották a fényképezőgépet . A Straighten eszközt választva kattintsunk a képre , és az egeret húzva rajzoljuk meg a horizont vonalát (vagy azt a vonalat, amely szerintünk a vízszintest jelképezi, amilyen például egy asztallapja vagy egy út vonala). Amikor felengedjük az egér gombját, a Crop eszközt választja ki a bővítmény, és mutatja, hogy fog kinézni a kép a szerkesztés alkalmazását követően. • Spot Remavai (Folteltávolító). A SpotRemoval eszköz segítségével foltokat, például az érzékelőn lévő porszemek nyomát és egyéb nem kívánt elemeket távolíthatunk el a képről. Kattintsunk a Spot Removal ikonra, majd adjuk meg az eszköz sugarát. A Type (Típus) lenyíló listában két lehetőség közül választhatunk. Az első lehetőség a Healing (Javítás) üzemmód, amely a kép "tiszta" területén lévő képpontokat keveri a retusálandó területen lévőkkel és fekteti rá azokra. A másik lehetőség a Clone (Klón) üzemmód, amely képpontokat helyez át a forrásterületről a célterületre. Egyszerre több foltot is retusálhatunk, és később is visszatérhetünk a retusált területekre finomításokat végezni. • Red-Eye Remavai (Vörösszemhatás eltávolítása). A Red-Eye Removal eszköz segít eltüntetni a vörös szemeket - azt a rémisztő izzópiros csillogást, ami olyankor jelenik meg a fotóalanyok szemében, ha rossz fényviszonyok között vakut használva fényképezzük őket , és a pupillájuknak nincs ideje összehúzódni. Ennek javítására használjuk a Red-Eye Removal eszközt: jelöljük ki vele a szembogarat, és a bővítmény lecseréli a vörös színt feketére. A beállítás szabályozására használjuk a Pupil Size (Pupilla mérete) és a Darkness (Sötétség) csúszkát. A műveletet ismételjük meg minden javítandó szem esetében. • Adjustment Brush (Kiigazító ecset). Az Adjustment Brush a Carnera Raw 5.0-s, a Photoshop CS4 csomagba beépített változatában megjelent új szolgáltatás. Ezzel az eszközzel helyi képkorrekciót lehet végezni, ráfestve a helyesbítéseket a fényképre. Válasszuk ki az eszközt, kezdjünk festeni a fényképre a maszk kialakításához, majd a kép finombeállításához használjuk a megfelelő beállítócsúszkákat. Ez az új eszköz a Graduated Filterrel együtt (lásd a következő eszközt) elég hasznos ahhoz, hogy kiérdemeljen egy saját részt, ami a jelenlegi után fog következni.
•
153
154
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Graduated Filter (Fokozatos szűrő). A Graduated Filter szintén új eszköz a Carnera Raw eszköztárában, és az Adjustment Brush eszközhöz hasonlóan arra szolgál, hogy korrekciókat alkalmazzunk vele a fénykép egy behatárolt részére. Ezt az eszközt használva nem maszkot festünk a fényképre ecsetvonásokkal, hanem színátmenetet hozunk létre, és így határozzuk meg a fénykép azon területér, amelyet módosítani szeretnénk. • Preferences (Beállítások). A Preferences ikonra kattintva egy párbeszédablak nyílik meg , amelyben beállítások garmadája áll a rendelkezésünkre, hogy beállítsuk velük a Carnera Raw bővítmény viselkedését: • General (Általános): Itt azt adhatjuk meg, hogy a képbeállításokat a Carnera Raw adatbázisába szeretnénk-e menteni, vagy az oldalkocsi-XMP fájlokba. • Default Image Settings (Alapértelmezett képbeállítások): Ezekkel a beállításokkal azt adhatjuk meg, hogyan dolgozza fel a Carnera Raw a képeket, amikor először megnyitjuk azokat. Beállíthatjuk például, hogy a bővítmény automatikusan dolgozzon fel egy adott fényképezőgéppel készült bármilyen fényképet (a fényképezőgép gyári száma alapján, amely megtalálható a fénykép metaadataiba ágyazva) , vagy egy adott fényképezőgéppel készült fényképeket a beállított fényérzékenység (ISO-érték) alapján. Ez utóbbi akkor hasznos, ha a fényképezőgép egy bizonyos fényérzékenység beállítása esetén zajos képeket készít. • Carnera Raw Cache (A Carnera Raw gyorsítótára): Itt a Carnera Raw által a képbeállítások nyomon követéséhez gyorsítótárként használt fájl helyét és legnagyobb fájlméretét adhatjuk meg. • DNG File Handling (DNG-fájlkezelés): Ha úgy döntünk, hogy átalakítjuk a RAW formátumú képeket DNG formátumra, a kép beállításait a Carnera Raw adatbázisa helyett menthetjük magukba a képfájlokba is. Ebben az esetben nem kell foglalkoznunk az oldalkocsi-XMP fájlokkal sem. Megadhatjuk azt is, hogyan frissítse és tömörítse a bővítmény a DNG fájlokban tároltJPEG formátumú előnézeti képeket. Ne feledjük , hogy a jobb minőségű beágyazott JPEG előnézeti képek nagyobb méretű DNG fájlokat eredményeznek. • JPEG and TIFF Handling (JPEG- és TIFF-kezelés): Itt azt adhatjuk meg, hogyan kezelj e a Carnera Raw bővítmény a vele megnyitott JPEG és TIFF formátumú képfájloka t. • Rotate Clockwise/Counterclockwise (Kép elforgatása 90 fokkal jobbra/balra). Ezekkel a gombokkal állóból fekvő helyzetűvé változtathatjuk a képeket és viszont, ahogy arra éppen szükség van. • Toggle Full-Screen Made (Teljes képernyő mód váltása). Erre a gombra kattintva teljes képernyős üzemmódra állítjuk a Carnera Raw bővítményt, kihasználva ezzel a kép teljes képernyőfelületen történő megtekintése nyújtotta előnyöket. A normál ablakban történő megtekintésre a gombot ismét megnyomva válthatunk vissza.
•
4. fejezet
Helyi korrekciók a Carnera Raw
* A Carnera Raw munkaterület
155
bővítményben
A Carnera Raw 5.0-t számos beépített teljesítményjavító szolgáltatássallátták el, de a legjelentősebb újdonság az, hogy immár helyi korrekciókat is végre lehet hajtani a bővít ménnyel - azaz a beállításokat a teljes kép helyett a kép egy részére is korlátozhatjuk Amint az előzőekben említettük, ebben két eszköz van a segítségünkre - az Adjustment Brush és a Graduated Filter. Ismerjük meg most ezek használatát Az Adjustmant Brush eszköz Az Adjustment Brush segítségével a Carnera Raw általános beállításainak java része, például a megvilágítás, a fényerő , a kontraszt, a színtelítettség és más beállítások a teljes kép helyett a kép egy részére korlátozhaták A képnek azt a részét, amelyikre a beállításokat alkalmazni kívánjuk, úgy jelölhetjük ki, hogy maszkot festünk rá. Ha ezt követően megváltoztatjuk az eszköz csúszkáival beállított értékeket, a megadott korrekciók csak a maszk által meghatározott területen lépnek érvénybe. Photoshop
File
Edit
Image
layer
8
'!:" Wed 10 15 53 PM ~
ISO LOO
Q N•w •(3 Add
Q
18- SS@21 mm
(') Em><
16' 100 50 ~M~
:gs
O Auto Motsk O Show Mask D ~ ( Save Image ... )
~~.l)).~§ccl..L.ültJ~SR..!>Y..<~=m>!
( Open"- )~~
4.7. ábra Az Adjustment Brush eszközzel helyi korrekciót hajthatunk végre a Camera Raw megnyitott fénykép kijelölt részén
bővítményben
156
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
l. rész
Az Adjustment Brush használatához kattintsunk az ikonjára a Carnera Raw eszköztárában. Ekkor az eszköz csúszkái megjelennek a Carnera Raw párbeszédablakának jobb oldali részén, a hisztogram alatti területen (4.7. ábra). A csúszkákat beállíthatjuk akár a maszknak a képre festése előtt, akár az után. Amikor az egérmutatóval megállunk a kép felett, láthatjuk, hogy a mutató alakja megváltozik - a külső szaggatott vonal az ecsetre alkalmazott lágyítás mértékét mutatja. A fekete folytonos vonal az ecset méretét jelzi, a szálkereszt pedig azt, hogy hol fogja alkalmazni az eszköz a hatást. Az ecset méretét és a lágyítás mértékét a megfelelő, a párbeszédablak jobb oldalán elhelyezkedő csúszkákkal módosíthatjuk. Kezdjünk festeni azon a területen, amelyikre a korrekciót korlátozni szeretnénk. Ekkor az eszköz az adott beállításkészletet jelképező gombostű ikont helyez el a fényképen (4.8. ábra). Ha bővíteni szeretnénk a beállítások által érintett képterületet, jelöljük be a beállítócsúszkák feletti Add (Hozzáadás) választógombot, és fessünk maszkot a fénykép további területeire is. Adjustment Brush
O New 8
Add
O Erase
Exposure
i -1. 20
Brightness
~
Contrast
~
Saturation
!-1 2
!
CIaiity
i -l
!
Sharpness
'O
Color
c::::::J ~
Size
---o~--~--==-======
Feather
: IDO
Flow
Q
4.8. ábra Auto Mask
~ ShowPins
O Show Mask CJ
Helyi koiTekciók elvégzése a Carnera Raw bővítményben az Adjustment Brush eszközzel. Az eszköz a különböző koiTekciós maszkokat jelképező gombostaket helyez el a vásznon
Ha újabb maszkot szeretnénk létrehozni más beállításkészlettel, jelöljük be a New (Új) választógombot, és kezdjünk festeni. Ha meg szeretnénk változtatui egy beállításkészlet beállítási értékeit, csak kattintsunk az adott beállításkészletet jelképező gombosUI ikonra, és húzzuk új értékre a csúszkákat. Ha el szeretnénk távolítani a korrekciókat a fénykép egyes részeiről, jelöljük be az Erase (Törlés) választógombot, és fessünk úgy az ecsettel.
4. fejezet
* A Carnera Raw munkaterület
157
Az Erase üzemmódra ideiglenesen is átválthatunk, amikor a New vagy az Add választógombot b ejelölve festünk Ehhez tartsuk erre az időre lenyomva az ALT/ OrTION billentyűt festés közben. Ha pedig a teljes korrekciós maszkot törölni szeretnénk, jelöljük ki a hozzá tartozó gombostű ikont, majd nyo mjuk meg a DELETE billentyűt . lévő csúszkákkal állíthatjuk be a megvilágítást, a kontrasztot, a színtelítettséget, valamint a kép élességét és keménységét. Ezenkívül a Color (Szín) csúszkától jobbra l évő színmintát megváltoztatva felvehetünk egy színárnyalatot is a fényképre.
Az Adjustment Brush panelen
Ha meg szeretnénk nézni az éppen használt maszk formáját , álljunk a maszk gombostű ikonja fölé az egérmutatóval, vagy jelöljük be a Show Mask (Maszk megjelenítése) jelöl ő négyzetet. A maszk színének megváltoztatásához kattintsunk a Show Mask jelölőnégyzet melletti színmintára, és válasszunk egy színt a megj elenő színválasztó mezőb ől. Photoshop
File
Edit
Image
Layer
8
g ( Save Image ... )
i&.QIJih§.~.U~ ..l.blt..H.~-§...qy. _ u_~..f};.]l.;lRi_
~
Wed 10:18:58 PM ~
Show Over1ay
Q,
~
( Openimage ) ~ ~ ,
4.9. ábra A Graduated Filter eszközzel kijelölhetjük a képnek azt a részét, amelyikre a kOJTekciókat alkalmazni szeretnénk
158
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A Graduated Filter eszköz A Graduated Filter szintén a Carnera Raw bővítményben megnyitott fénykép egy részére korlátozza a korrekciókat, de ez esetben színátmenetet használ a kép maszkalására a szabadkézi ecsetvonásokkal megfestett maszk helyett. Ennek az eszköznek az egyik alkalmazási módja , amikor helyes megvilágítású előtérrel és túlexponált háttérrel rendelkező képet szeretnénk helyesbíteni. A Graduated Filter eszköz használatához kattintsunk az ikonjára az eszköztáron, majd a képre kattintva és az egeret húzva adjuk meg a színátmenetes maszk kezdő- és végpontját (lásd a 4.9. ábrát). A kezdőpontot egy zöld, a végpontot egy piros pont jelzi. Ha át szeretnénk helyezni a színátmenetet, vagy meg szeretnénk változtatni az általa érintett terület nagyságát, kattintsunk a szükséges pontra, és húzzuk a megfelelő irányba. Itt is a csúszkákkal állíthatjuk be a kontrasztot, a megvilágítást, a fényerőt, a színtelítettséget és a fénykép egyéb jellemzőit. Ha színes átmenetes szűrőt szeretnénk használni, válasszunk egy fehértől eltérő színt a Color csúszkától jobbra lévő színmintára kattintva. Akárcsak az Adjustment Brush eszköznél, a csúszkákat itt is beállíthatjuk akár a színátmenet meghatározása előtt, akár azt követően. Ha a kép más részeinek beállításához további átmenetes szűrőket szeretnénk létrehozni, jelöljük be a New választógombot, majd kattintsunk a képre a kívánt helyen, és húzzuk az egérmutatót a másik kívánt pontig. Ha el szeretnénk távolítani az átmenetes szűrőt, jelöljük ki, majd nyomjuk le a DELETE billentyűt. Ha a Graduated Filter eszközzellétrehozott összes szűrőt el szeretnénk távolítani, kattintsunk a párbeszédablak jobb alsó sarkában a Clear All (Az összes törlése) gombra. A hisztogram A hisztogram vagy eloszlási görbe (4.10. ábra) segítségével gyorsan áttekinthetjük a kép összes szín- és fényerőadatát grafikusan ábrázolt formában. Egy pillanat alatt megállapíthatjuk, nem alul- vagy túlexponált-e a kép- a Carnera Raw vizuálisan is megjelöli a fényképen, hogy pontosan mely részek alul- vagy túlexponáltak A Carnera Raw hisztogramja mutatja a kép metaadatainak egy részét is, például a rekesznyílást, a zársebességet, a (filmérzékenységnek megfelelő) ISO-értéket és a fókusztávolságot. Ezenkívül olyan eszközöket is tartalmaz·, amelyek segítségével megjeleníthetők a csúcsfények és az árnyékok színvágási területei.
A hisztogramról
bővebben
a ll. fejezetben olvashatunk.
4. fejezet
R: - - -
G: - -8: - - -
l
* A Carnera Raw munkaterület
4.10. ábra f/1.8 ISO 200
A hisztogram gyorsan áttekinthető grafikus formában mutatja a kép szín- és fényerőadatait
1{100 s 50 mm
A képkorrekciós lapok A RAW képeken végrehajtandó korrekciók legtöbbjét a képkorrekciós lapokon (képmódosító lapokon) adhatjuk meg. Itt használhatjuk ki igazán a RAW formátumban elérhető összes adatot, amelyet dédelgetett fényképezőgépünk volt szíves menteni a számunkra.
e
Ha a képkorrekciós lapokon lévő csúszkák bármelyikét vissza szeretnénk állítani alaphelyzetbe, kattintsunk rá duplán. Ha automatikusan szeretnénk beállítani valamelyik csúszkár a RAW formátumú képbe ágyazott adatok alapján, kattintsunk rá duplán a SHIFf billentyűt lenyomva. ·-
=n-c~-
.......::;:;.;;...;.--21 · -
--..::- --
-~
~
:;;..-~:;...;:~::.ia!lllíi:~·~··· ·
Basic A Basic (Alap) korrekciós lapon (4.11. ábra) lévő vezérlőkkel a kép színeit állíthatjuk be. A lap tartalma három főbb csoportra oszlik: a kép fehéregyensúlyát, megvilágítását és pontosabb megnevezés híján mondjuk úgy - színminőségét beállító elemekre.
~[ild:l M-A• ·iii ~P': • i§' Book:
ill .o i
Whito Balanco: ( A5. Shot
lí#J
Temperature
i5900
t
Ti nt
: +1~ -
l
AY1.2
D~fa~J!t
Expos ure
~
Recovery
~
Slacks
íC.l! f5!
Brlghtne.ss
r:;:5'Q\
Contr.ut
i+'í5
Clarity
~
Vibrance
~
4.11. ábra
Saturation
~
A képbeállító csúszkákkal tökéletesre igazíthatjuk a képet
Fill Ught
159
160
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A fehéregyensúly beállítása a képen lévő színek beállítása egy tudottan semleges szürke vagy fehér szín alapján. A fényképészek gyakran egy fehér vagy semleges szürke papírlapot lefényképezve hangolják a fényképezőgépet az adott helyen és időpontban fennálló fényviszonyokhoz. A legtöbb fényképezőgép azonban tartalmaz a különféle megvilágítási körülmények- verőfény , felhős idő , neonvilágítás, izzólámpás világítás stb. - helyesbítésére szolgáló beállításokat, és ezeket az adatokat a készülék beágyazza a fénykép metaadatai közé.
~
•
White Balance (Fehéregyensúly). Amikor megnyitunk egy RAW fájlt, a Carnera Raw
a fehéregyensúly-adatokat is beolvassa, és megjeleníti a White Balance lenyíló lista AsShot (Ahogy felvéve, vagyis "ahogy készült") elemét választva (alapértelmezés szerint ez van kiválasztva a listában). Ha módosítani szeretnénk a fehéregyensúlybeállításokat, válasszunk egy másik megvilágítási körülménynek megfelelő beállítást a White Balance lenyíló listáról, vagy hozzunk létre valamilyen egyedi beállítást a Carnera Raw eszköztárának White Balance eszközét választva. • Temperature (Hőmérséklet; színhőmérséklet). A Temperature csúszkával azt állíthatjuk be, hogy mennyire legyen "meleg" vagy "hideg" a kép - azaz mennyire legyen vöröses vagy kékes árnyalatú . A hőmérséklet mértékegysége a kelvin. Ha túl hideg, azaz túl kékes árnyalatú képet szeretnénk helyesbíteni, húzzuk a csúszkát jobbra a színhő mérséklet növeléséhez, és hogy a kép némi sárga árnyalatot kapjon. Hasonló módon a túl sok sárga árnyalatot tartalmazó kép "lehűtéséhez" húzzuk a csúszkát balra, így csökkentve a kép színhőmérsékletét . • Tint (Színárnyalat). A Tint csúszka egy másik olyan eszköz, amelynek a segítségével eltávolíthatjuk a képről a nemkívánatos színárnyalatokat. A képen lévő lilás árnyalatok eltüntetéséhez húzzuk a csúszkát balra, a zöldes árnyalatokéhoz jobbra. A Basic korrekciós lap White Balance területe alatt a megvilágítás (Exposure) beállítására szolgáló csúszkákat találjuk Itt a kép általános színárnyalatait állíthatjuk be a következő csúszkákkal: Exposure (Expozíció; megvilágítás). Az Exposure csúszkával a fénykép általános fényerejét állíthatjuk be. A kép világosabbá tételéhez húzzuk a csúszkát jobbra, sötétebbé tételéhez balra. • Recevery (Helyreállítás). A Recovery csúszka nagyszerű eszköz, amellyel előcsalogat hatjuk a túlexponált képek csúcsfényű területeinek egyes beégett részleteit anélkül, hogy a középtónusú vagy az árnyékos részek bármit is változnának • Fill Light (Világos kitöltés; világosítás). A Fill Light csúszka a kép árnyékos részeinek a középtónusú és a csúcsfényű részek megváltoztatása nélküli világosítására használható. • Blacks (Feketék). Ezzel a csúszkával a kép fekete területeinek feketesége növelhető vagy csökkenthető. •
4. fejezet
•
•
* A Carnera Raw munkaterület
Brightness (Fényesség). Ennek a hatása annyiban hasonló az Exposure csúszkáéhoz, hogy ez is a kép általános fényerejét módosítja. A különbség az, hogy a Brightness csúszka a kép gamma értékét változtatja meg - azaz beszűkíti a fényképen lévő árnyékokat, és kiterjeszti a csúcsfényeket (lásd a 4.12. ábrát). Jó módszer, ha előbb elvégezzük a szükséges korrekciókat az Exposure, a Recovery, a Fill Light és a Blacks csúszkával, és csak ezután módosítjuk a képet a Brightness csúszkával, ha a szükség úgy kívánja. Contrast (Kontraszt). A csúszkával növelhető vagy csökkenthető az árnyékos és a csúcsfényű részek közti különbség (azaz a kontraszt). A Contrast csúszka a Brightness csúszka társa - általában jó ötlet egymással összehangoltan használni a kettőt.
4.12. ábra Ha a Brightness csúszkával növeljük a kép általános fényerejét, a sötét teriiletek szürkévé válhatnak vagy "ellaposodhatnak"
A Basic beállítólap alján található csúszkákkal a fénykép
színminőségét
lehet beállítani:
Clarity (Tisztaság). A csúszkával a képpontok közötti helyi kontraszt javítható. Más szavakkal, a szomszédos képpontok átlaga alapján állítja be a kép egyes képpontjainak kontrasztját Csökkenthető vele a fénykép fátyolossága , illetve eltüntethető az a homályosság, amelyet az eredményez, ha üvegen keresztül fényképezünk le valamit. • Vibrance (Élénkség). Ezzel a csúszkával a fényképen lévő színek intenzitását lehet beállítani a környező színeket figyelembe véve, anélkül, hogy természetellenessé válnának például a bőr színei. A kép telítettebb színeire kevesebb hatása van. • Saturation (Telítettség). Ezzel a csúszkával általánosságban lehet módosítani a képen lévő színek erősségét. A csúszkár teljesen jobbra húzva teljesen elrondíthatjuk vagy életszerűtlenné tehetjük a képet, míg teljesen balra húzva eltávolítjuk róla az összes színinformációt, és teljesen fekete-fehérré változtatjuk (Ez egyébként nem a legjobb módszer fekete-fehér képek létrehozására.) A kép színtelítettségének növelésekor vigyázzunk, hogy a bőr ne váljon túlságosan vörössé és természetellenes színűvé .
•
161
162
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
--,-1
jO
4.13 . ábra A Tone CLtrue korrekciós lap Parametric módban a kép tónusgörbéjével. Az osztásvezérlökkel mi magunk szabhatjuk m eg, hogy a képen lévő árnyékok, középtónusok és csúcsfények beállítása mely árnyalattartományokra legyen hatással
Tone Curve Miután a Basic korrekciós lapon a kép összes általános beállítását végrehajtottuk, nekikezdhetünk a tónusértékek finombeállításának a Tone Curve (Tónusgörbe) lapon l évő vezérlőkkeL Ezen a korrekciós lapon kétféleképpen adhatjuk meg a tónusértékeket: parametérekkel vagy pontgörbével. A grafikon vízszintes tengelye mindkét esetben a kép pillanatnyi tónusértékeit, azaz a bemeneti értékeket jelképezi. A függőleges tengelyen a kimeneti értékek, azaz a végrehajtott változtatások találhatók. Ha magasabbra húzunk a tónusgörbén egy beállítópontot, azzal nagyobb fényerőt állítunk be, ha lefelé mozdítjuk el, akkor sötétebbre vesszük az adott értéket. •
Parametric (Paraméteres) . A különféle tónustartományok finombeállítására haszn áljuk a Highlights (Csúcsfények), Lights (Fények; világos részek) , Darks (Sötétek) és Shadows (Árnyékok) csúszkát. A vízszintes tengelyen lévő felosztásokat a grafikon
4. fejezet
•
* A Carnera Raw munkaterület
alján lévő osztásvezérlő csúszkákat odébbhúzva módosíthatjuk, és így mi határozhatjuk meg az egyes tónusbeállítások által érintett tónustartományok határait (4.13. ábra). Point (Pont). Ha Point módban szeretnénk beállítani a tónusértékeket, kattintsunk a tónusgörbére, és a megfelelő árnyalat világosításához húzzuk felfelé , sötétítéshez lefelé az adott pontot (a csúcsfények a grafikon jobb oldalán, az árnyékok a balon helyezkednek el, míg a középtónusok a görbe közepén találhatók) .
Ha valamilyen elterjedten használt mintát szeretnénk alkalmazni a képre, azt a Curve (Görbe) lenyíló listáról választhatjuk ki.
Detail A Detail (Részletesség) lapon lévő csúszkákkal a kép keménységét (élességét) és zajosságát állíthatjuk be. A Sharpening (Élesítés; keményítés) elemcsoportban lévő csúszkákkal a képen lévő élek határozottságát módosíthatjuk, míg a Noise Reduction (Zajcsökkentés) elemcsoportban lévőkkel a fénykép szemcsésségét és színhibáit csökkenthetjük, amelyek akkor fordulhatnak elő, ha túl magas ISO-értéket beállítva (fényérzékenységet) fényképeztünk (4.14. ábra).
4.14. ábra Rossz fényviszonyok között fényképezve zajossá válhat a fénykép, vagyis képhibák jelenhetnek meg rajta, és szemcséssé válhat- a bal oldali kép éppen ilyen. A jobb oldalon lévő képen a Camera Raw bővítm énnyel végrehajtott zajcsökkentés eredménye látható
A legjobb, ha a képet megtekintjük valós méretben (azaz 100°/o-os nagyításérték mellett), mielőtt nekiállnánk a keménység beállításának és a zajmentesítésnek, hogy pontosan lássuk, milyen változtatásokat fogunk okozni. Ha szeretnénk gyorsan 100%-osra állítani a nagyítást, kattintsunk duplán az eszköztár bal oldalán található Zoom (Nagyítás) ikoma.
163
164
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A Sharpening elemcsoportban a
következő
négy csúszkár találjuk:
Amount (Mérték). Ezzel a csúszkával a képen lévő élek határozottságát lehet növeini vagy csökkenteni. Nagyobb mértékű keményítés hatására az élek határozottabbak lesznek. Általános érvényű figyelmeztetésként elmondható, hogy a keményítés beállításakor legyünk óvatosak, és kellő gondossággal járjunk el, hogy ne jelenjenek meg "fényudvarok" az élek mentén. • Radius (Sugár). Ezzel a csúszkával azt állíthatjuk be, hogy az élektől rnilyen távolságon belül történjen a keményítés. Ha sok a finom részlet a képen, használjunk kis sugarat. Ha túl nagy sugarat állítunk be, természetellenesnek ható eredményt kapunk. • Oetail (Részletesség). A nagy részletességérték beállítása a képen l évő rnintázatok javításához hasznos, míg alacsonyabb értékeket használva a lágy, elmosódott élek javítását végezhetjük el. • Masking (Maszkolás). A maszkolással adhatjuk meg, hogy a kép mekkora részére hasson a keményítés. Ha nulla (O) értéket állítunk be, a képen lévő összes él ugyanakkor mértékű keményítést kap, ha 100-at, akkor csak a legerősebb élekhez legközelebbi területeken történik keményítés.
•
A képen •
•
lévő
zajok kétfélék lehetnek: luminancia (fénysűiűség) és chrama (szín)
jellegűek.
luminance (Fénysűrűség) . A fényerő okozta zaj a fénykép szürkeárnyalatos részén található; ez teszi szemcséssé a képet. A fénykép szemcsésségét a Luminance csúszkával csökkenthetjük. Color (Színzajcsökkentés). A Color csúszkával a rossz fényviszonyok között, nagy filmérzékenység-beállítással (ISO-értékkel) készített fényképeken megjelenő színes pontokat vagy képhibákat tüntethetjük el.
Ha a csúszka húzása közben lenyomva tartjuk az ALTl OPTION billentyűt, láthatjuk a keményítés által érintett területek előnézetét. Az előnézet megtekintéséhez 100%-os nagyítást kell beállítani.
HSL!Grayscale A HSL/Grayscale (HSL/Szürkeárnyalatos) csúszkával nagyon finom lépésekben szabályozhatjuk a fénykép színeit. A HSL a hue, a saturation és a luminance (színárnyalat, színtelítettség és fénysűrűség) angol szavak rövidítése, és ezen a beállírólapon külön lap tartozik rnindhárom jellemzőhöz. A Hue (Színezet) lapon a nyolc különféle színhez tartozó csúszkával anélkül módosíthatjuk a kép egyes színeit, hogy a fénykép más színű területei bármilyen mértékben megváltoznának A fénykép vörös területeit lilásabbá változtathatjuk például, ha a Reds (Vörösök) csúszkár balra, vagy narancssárgább árnyalatúvá, ha jobbra húzzuk. Hasonlítsuk össze a 4.15. ábrán balra látható, napnyugtát ábrázoló eredeti képet a jobbra lévővel - a kép vörös és sárga területei a lila, illetve a narancssárga irányába tolódtak el, csaknem álomszerű megjelenést hozva így létre.
4. fejezet
* A Carnera Raw munkaterület
4.15. ábra A napnyugta pusztán a Hue és a Saturation lapon lévő Reds és Yellows csúszkával végrehajtott néhány korrekció után igazán szürreálissá, már-már álomszenívé válik
{ Save Image ...
~~.U..lJ~~J>i
( Open!.._, ) ~~
4.16 . ábra A Conve11 to Grayscale jelölőnégyzetet bejeiötve megjelenik a Grayscale Mix lap
165
166
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A képen lévő egyes színek erősségének beállításához használjuk a Saturation, a fényerejük beállításához a Luminance (Világosság) lapon lévő csúszkákat a fentihez hasonló módon. A fényképet-mint már bizonyára rájöttünk - a HSlJGrayscale korrekciós lap Convert to Grayscale (Konvertálás szürkeárnyalatosra; vagyis szürkeárnyalatossá alakítás) jelölőnégyze tét bejelölve alakíthatjuk szürkeárnyalatos képpé. A Hue , a Saturation és a Luminance lapot ekkor a Grayscale Mix (Szürkeárnyalatos keverés) lap váltja fel (4.16. ábra). Ezenalapon a kép különböző színű területeinek kombinációját állíthatjuk be a végleges szürkeárnyalatos képen. Sp/it Toning ASplit Toning (Tónus szétválasztása) korrekciós lapon lévő csúszkákkal a szürkeárnyalatos képek árnyalatait lehet beállítani. Ha például a 4.17. ábrán láthatóhoz hasonló szépiaárnyalatú képet szeretnénk létrehozni, a következőket kell tennünk:
sRCB IEC61966-2 1· 8 bit 3456
b~~
4.17. ábra A szépiaárnyalatú képet a Split Toning lapon
lévő csúszkákkal
állítottuk
elő egy fekete-fehér képből
4. fejezet
* A Carnera Raw munkaterület
1. Jelöljük be a HSL/Grayscale korrekciós lapon a Convert to Grayscale jel ö lőnégyzetet 2. A Split Toning lapon húzzuk a Highlights elemcsoportban lévő Hue csúszkát nagyjából 60 körüli sárgaértékre. (Nem történik semmi!) 3. A Saturation csúszkát jobbra húzva növeljük a hatás színtelítettségét. (Na, most azért már
történt valami, nem?) 4. Végezzük el ugyanezt a Split Toning lap Shadows elemcsoportjában lévő Hue és Saturation csúszkával is, addig kísérletezgetve, amíg elégedettek nem leszünk az eredménnyel.
Nyugodtan megtehetjük azt is, hogy a fénykép csúcsfényeinek színárnyalataként beállítunk valamilyen színt, az árnyékok színárnyalataként pedig egy másikat. Ezzel a kereszthívás nevű fényképészeti eljáráshoz hasonló hatást érhetünk el, az árnyékokra és a csúcsfényekre megadott korrekciók kombinációjának eloszlását pedig a Balance (Egyensúly) csúszkával módosíthatjuk. Lens Correction A Lens Correction (Lencsekorrekciók) korrekciós lapon lévő vezérlőkkel a színeltérést helyesbíthetjük - ez egy olyan hiba, ami akkor fordul elő, ha az objektív nem tud megfelelően fókuszálni az egyazon pontban lévő különböző frekvenciájú fényekre. Ha eddig csodálkoztunk volna a fényképezőgéphez beszerezhető egyes objektívek árai közötti olykor csillagászati különbségeken, többé ne tegyük - ez a hiba magától értetődően inkább az olcsóbb objektívekre jellemző (bár valamilyen mértékű hibája minden objektívnek van). A színeltérés a fénykép külső részein jelentkezik, a középponttól távol, általában a képen lévő objektumok élei körüllátható lila vagy zöldeskék színcsík formájában. Ez valójában annak az eredménye, hogy a kép különböző színcsatornái némileg eltérő méretűek. Látható egy másféle színeltérés is a képeken, mégpedig annak csillogó felületeket ábrázoló részein, főleg a csillámló visszatükröződéseken, amilyen például a víz- vagy krómozott felületeken megcsillanó fény. Fix Red/Cyan Fringe (Vörös/cián szegély javítása) . A fényképeken látható színeltérés egyik változata, amikor vörös fényudvar jelenik meg a képnek a középponttól távolabbi, illetve zöldeskék (cián) vagy zöld színcsík a középponthoz közelebbi oldalán. A Fix Red/Cyan Fringe csúszkával a vörös színcsatorna méretét módosíthatjuk a zöld csatornáéhoz képest, csökkentve ezzel a színcsík méretét. • Fix Blue;Yellow Fringe (Kék/sárga szegély javítása). Ezzel a csúszkával a fénykép sarkaiban megjelenő kék és sárga színcsíkokat lehet eltüntetni a Fix Red/ Cyan Fringe csúszkánál megismerthez hasonló módon. • Defringe (Szegélyek elmosása, vagyis színcsíkmentesítés). A csúcsfények és az erőteljes színértékváltást tartalmazó területek körüli színcsíkok eltüntetéséhez válasszuk a Defringe lenyíló listáról az Ali Edges (Összes szegély, vagyis Minden él) elemet. Ha csak a csúcsfények közelében lévő éleknél jelentkező színcsíkokat szeretnénk eltüntetni, vagy ha az All Edges lehetőséget választva szürke vonalak jelennek meg a csúcsfényű részek körül, válasszuk a Highlight Edges (Csúcsfények szegélye, vagyis Csúcsfényű élek) lehetőséget.
•
167
168
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
A képen esetenként előforduló lencsehibák másik típusa az úgynevezett vinyettásodás. Ez a fénykép külső részein megjelenő sötét sarkok formájában jelentkezik, amint az a 4.18. ábrán látható. Ezt a hibátaLens vignetting (Lencse vinyettálása) elemcsoportban lévő csúszkákkal csökkenthetjük. A vinyettásodás azonban nem minden esetben számít hibának, így ezzel a két csúszkával fel is vehetünk vinyettásodást a képre , hogy az úgy nézzen ki, mintha régi, olcsó fényképezőgéppel készült volna. •
•
Amount (Mérték). Ezzel a csúszkával a fényképre alkalmazott helyesbítés mértékét szabályozhatjuk, vagy azt adhatjuk meg, hogy mekkora vinyettásodást szeretnénk felvenni a képre . Midpoint (Középpont). Miután az Amount csúszkával beállítottunk valamilyen értéket, használhatóvá válik a Midpoint csúszka is , és jobbra húzva beállíthatjuk vele, hogy a középponttól mekkora távolságban kezdődjön a fénykép vinyettásodása.
4.18. ábra A vinyettásodást - a fénykép bal sarkában látható sötét területeket- az objektív hibája okozza. Ez a hiba főleg a nagy egyszínű területeket tartalmazó képeken szembeötlő, amilyen például ez a ragyogó kék égboltot ábrázoló fénykép is. A vinyettásodás mél1ékét a Lens vignetting elemcsoportban lévő Amount csúszkával csökkentettük
Carnera Calibration Mint korábban már említettük, a különböző digitális fényképezőgépek különböző beépített utasításkészletek segítségével értelmezik és dolgozzák fel a képet, amikor a memóriakártyára mentik az érzékelőjük által érzékelt adatokat. Ezt az információt minden kép esetében a metaadatok közé menti a készülék a fényképezőgép pontos márkájával és típusával egyetemben. A Carnera Raw bővítmény tartalmazza a digitálisfényképezőgép-típusok egyre növekvő sorának megfelelő saját utasításkészleteket vagy más néven profilokat is.
Amikor megnyitunk egy fényképet, a Carnera Raw érzékeli ezeket az utasításokat, és azoknak megfelelően jeleníti meg a képet. Ám akárcsak a gazdájának, a fényképezőgépnek is meglehetnek a maga különcségei, amelyek következtében némileg másképp viselkedik,
4. fejezet
* A Carnera Raw munkaterület
mint az a típus, amelyiknek az adatai alapján a Carnera Raw bővítményben lévő profil készült. Ekkor ajánlott hangolást végezni a Carnera Calibration (Fényképezőgép kalibrálása) beállírólapon lévő csúszkákkal. Előfordulhat például, hogy a fényképezőgép rninden vele készített fényképen nem kívánt vörös színárnyalattallátja el az árnyékos részeket, vagy kissé rnindig túltelíti a zöldeket Helyesbítsük ezeket a hibákat a Carnera Calibration lapon lévő csúszkákkal, majd a lap menüjében kattintsunk a Save New Carnera Raw Defaults (Új Carnera Raw alapéttelmezések mentése) parancsra. A fényképezőgép-típushoz tattozó alapértelmezett értékekhez bármikor visszatérhetünk, ha a menüből a Reset Carnera Raw Defaults ( Carnera Raw alapértelmezések visszaállítása) parancsot választjuk
Presets Mire idáig eljutottunk, gyakorlatilag már dörzsölt vén szakik vagyunk a képek Carnera Raw segítségével történő szerkesztését illetően . Sőt lehet, hogy kezdjük felvenni egy tisztességben megőszült veterán házsártos madarát (na, azért csak óvatosan az arcoskodással!), és kezdenek kialakulni a saját módszereink. Lehet, hogy már ki is főztük saját "titkos szószunk" receptjét: a finombeállítások jól kézben tartott elegyét, amelyet alkalmazva a fényképeink minden esetben mestermunkának tűnnek. Ez az a pont, ahol nagyon hasznos lenne, ha egy csapásra, például egyetlen gombra kattintva alkalmazni tudnánk ezeket a beállításokat egy képre - vagy még inkább egyszerre többre . A Presets (Készletek, vagyis Minták) korrekciós lap éppen ezt teszi lehetővé, úgyhogy válasszuk ki, és vágjunk bele. A mentett rninták tartalmazhatnak a fentebb ismertetett minden egyes csúszkán végrehajtott rninden parányi beállítást, illetve beállítások részhalmazait is a legkülönfélébb összetételben. Ráadásul még az is megoldható, hogy a Carnera Raw bizonyos nagyon különleges esetekben automatikusan alkalmazza őket. Dönthetünk például úgy, hogy az imént a Sharpening és a Tone Curve lapon megadott korrekciókat alkalmazni szeretnénk minden olyan képre, amely Canon EOS350D fényképezőgéppel készült, 400-as ISO-értékre állított fényérzékenységgel -viszont a Nikon fényképezőgéppel készült fényképek esetében teljesen más beállításokat szeretnénk használni. Elég jól hangzik? A Presets lap alaphelyzetben roppant unalmas, mert még nem mentettünk semmilyen mintát. Nyissuk meg a Carnera Ra w beállítómenüjét (a képbeállító tetület jobb felső sarkában lévő háromszögre kattintva -lásd a 4.4. ábrát). A menü a következő parancsokat tartalmazza: • •
Image Settings (Képbeállítások). Erre a parancsra kattintva az éppen kiválasztott képre
alkalmazott beállításokat fogja használni a Carnera Raw. Carnera Raw Defaults (Camera Raw alapértelmezései). Ezt a parancsot választva a Carnera Raw az egyes fényképezőgép-típusokhoz tartozó alapértelmezett értékeit fogja használni a RAW formátumú képek feldolgozásához .
169
170
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
Previous Conversion (Korábbi konverzió, vagyis Az előző átalakítás). Ezt a parancsot választva a legutóbb használt beállításokat fogja használni a Carnera Raw az éppen kiválasztott fényképre. • Custom Settings (Egyéni beállítások). Ha erre a némiképp kétértelmű parancsra kattintunk, a bővítmény az összes olyan beállítást alkalmazza, amelyet a képbeállító csúszkákkal való piszmogásunk során a Carnera Raw utolsó megnyitása óta összereszeltünk Más szóval ezeket a beállításokat a Carnera Raw nem menti automatikusan mintaként, azaz ha elégedettek vagyunk azzal, amit alkottunk, a Save Preset (Készlet mentése; Minta mentése) parancsra kattintva kell azt mentenünk. • Preset Settings (Készletbeállítások, vagyis A minta beállításai). Amíg nem alkalmazunk valamilyen mentett mintát, ez a parancs kiszürkítve jelenik meg. A minta alkalmazása után felveszi az alkalmazott minta nevét. • Apply Preset (Készlet alkalmazása, vagyis Minta alkalmazása). Ennek a menünek az almenüje, akárcsak a Presets lap tartalma, dinamikusan növekszik, mivel megjelenik benne az összes mentett minta neve. Ez annyit tesz, hogy a mintákat bármelyik képkorrekciós lapról könnyen elérhetjük, nem kell megnyitnunk előtte a Presets korrekciós lapot.
•
Mentés a Carnera Raw bővítményből Amikor a Carnera Raw bővítményben dolgozunk, az nyomon követi és nyilvántartja a végrehajtott korrrekciókat. Ha úgy gondoljuk, hogy teljes mértékben tönkrevágtunk egy fényképet, és elölről szeretnénk kezdeni, nyomjuk le az ALTlOPTION billentyűt, és látni fogjuk, hogy a Carnera Raw ablak alján lévő Cancel (Mégse) gomb Reset (Visszaállítás) gombbá alakul. Erre a gombra kattintva visszakapjuk a képet a megnyitáskori állapotában. Ez azért lehetséges, mert a Carnera Raw nem képes felülírni vagy más módon megváltoztatni a fényképezőgép érzéke lőj e által rögzített eredeti RAW adatokat. Ehelyett nyomon követi a változtatásokat, és az alábbi két lehetséges hely egyikére menti azokat: a Carnera Raw gyorsítótárába (adatbázisába) vagy sidecar XMP ("oldalkocsi-XMP") fájlokba. •
•
A Camera Raw gyorsítótára. A képen végrehajtott beállításokat alapértelmezés szerint
ebb en a merevlemezre mentett fájlban tartja nyilván és követi nyomon a Carnera Raw. A fájl helyét a Carnera Raw Preferences (A Carnera Raw beállításai) párbeszédablak eszköztárán l évő Preferences (Beállítások) gombra kattintva vagy a CTRL+K/:}€+K billentyűket lenyomva, majd a Select Location (Hely megadása) gombra kattintva adhatjuk meg. Oldalkocsi-XMP fájlok. A Carnera Raw gyorsítótár használatának hátránya , hogy ha át kell vinni a képfájlokat egy másik számítógépre, vagy ki kell írni CD-re vagy DVD-re, a korrekciók a merevlemezen maradnak, és a kép az eredeti rnivoltában nyílik meg. Ennek kivédésére menthetjük a képen végrehajtott korrekciókat egy úgynevezett oldalkocsi-XMP fájlba. Ez egy kisméretű szövegfájl, amelyet minden fényképhez ment a bővítmény (a neve ugyanaz lesz, mint a képnek, csak a kiterjesztése lesz XMP, amint a 4.19. ábrán látható) . Ha a képeket máshová, például egy másik merevlemezre helyezzük át, ne feledjük ezeket a fájlokat is vinni velük.
4. fejezet
* A Carnera Raw munkaterület
D PSCS4 ( i:o..}j;ü.t.\fj
ALMST1UP
MrTADATA
KEYWORDS
,..
lp~-
~- ---------·-----~-·-: Qj
~-Computer
12 simon Desktop Documenrs
Piaures
DICOM Prospect Park
Nobtíng
., ** §
*** ****
-~ ------2
4.19. ábra A RAW fájlok és a hozzájuk kapcsolódó XMP fájlok, amelyekkel kiválóan biztosítható, hogy a módosítások a kép áthelyezésekor is megmaradjanak. Ha a Bridge programban szeretnénk megtekinteni az XMP fáj/okat, kattintsunk a View menü Show Hidden Files parancsára
Ha elégedettek vagyunk az eddig elvégzett kemény munkánk eredményével, és szeretnénk a mesterművünket kiszabadítani a Carnera Raw ablakából, a b ővítmény párbeszédablakának alján található alábbi négy gomb közül választhatunk: Save Image (Kép mentése). A gombra kattintva a bővítmény alkalmazza a képen eddig végrehajtott korrekciókat, és többféle kimeneti fájlformátumban történő mentést kínál fel. A kép JPEG, DNG, TIFF vagy PSD fá jlformátumban menthető. A képnek a párbeszédablak megnyitása nélküli mentéséhez kattintsunk a gombra az ALTl OPTION bill entyűt lenyomva. A Carnera Raw ekkor a legutóbb megadott vagy az alapértelmezett beállításokkal menti a képet. • Open Image (Kép megnyitása). Ez a gomb alkalmazza a korrekciókat, majd megnyitja a képet a Photoshopban esetleges további módosításra vagy feldolgozásra. A kép másodpéldányának a metaadatok megváltoztatása nélkül történő megnyitásához nyomjuk le a gombra kattintás e lőtt az ALT/ Ü PTION billentyűt.
•
171
172
l. rész
* Ismerkedés az Adobe Photoshoppal
•
Done (Kész). Erre a gombra kattintva a Carnera Raw alkalmazza a korrekciókat, és
•
bezáródik a képnek a Photoshopban történő megnyitása nélkül. A beállításokat az eredeti RAW fájl mellé menti egy oldalkocsi-XMP fájlba. Cancel (Mégse). Ezzel a gombbal a beállítások alkalmazása nélkül zárhatjuk be a Carnera Raw ablakot. Ha az Au/ OPTION billentyűt lenyomva kattintunk a gombra , a Carnera Raw beállítócsúszkái visszaállnak alaphelyzetbe.
A Carnera Raw párbeszédablak alján a munkafolyamat nevével azonos hivatkozásra kattintva megnyílik a Workflow Options (A munkafolyamat beállításai) párbeszédablak (4.20. ábra) , ahol a következő beállításokat adhatjuk meg: Space (Színtér) . Az itt választható színprofilok - az RGB munkaterü l ettől (és a kép végleges kimeneti formájától) függően-az Adobe RGB, a ColorMatch, a ProPhoto és az sRGB . • Depth (Mélység). Itt a kép színmélységét adhatjuk meg. A választható lehetőségek: 8 bites és 16 bites. • Size (Méret). Erről a listáról a Photoshopban megnyitandó kép méretét választhatjuk ki képpontban. Csak ismételni tudjuk: ez attól függ, hogy milyen célra szánjuk a képet. • Resolution (Felbontás). Itt a kép nyomtatott változatának képpont/hüvelykben (angol rövidítéssel ppi vagy dpi) mért felbontását adhatjuk meg. Ezt azután is megadhatjuk, miután megnyitottuk a képet a Photoshopban. •
Workflow Options Space:
! ProPhoto RGB
Depth: ( 16 Bits/Channel Size: ~ 3456 by 2 304 (8.0 MP) Re solution : :240
fJ Open
~!
j
(
OK
)
l!
l
(
Cancel
)
~!
j
: f"-'p:..cix_:_:e_:_:ls-'-' / i-'-'nc"'-h'-------'~...:..J •:j
in Photoshop as Smart Objects
4.20. ábra A Camera Raw ablak alján lévő hivatkozással a Workflow Options párbeszédablakot nyithatjuk meg
Azt is megadhatjuk, hogy a kép a Photoshopban intelligens objektumként nyíljon-e meg , amelyre azonnallehet intelligens szűrőke t alkalmazni. A színprofilokról
bővebben
a 23. fejezetben olvashatunk.
4. fejezet
* A Carnera Raw munkaterület
Összefoglalás Ebben a fejezetben a Carnera Raw bővítménnyel és annak párbeszédablakával, valamint a RAW képformátummal ismerkedtünk meg. Szó volt a RAW formátum előnyeiről és hátrányairól, és bemutattuk a RAW formátumú képek feldolgozásának szokványos munkafolyamatát. Beszéltünk a DNG formátumról is, valamint arról, hogy milyen előnyökkel jár egy szabványos nyers képformátum. Ismertettük azokat az eszközöket, amelyek segítségével kihasználhatjuk a RAW formátumú képek tartalmazta hatalmas mennyiségű adatot az olyan jellemzők beállítására, mint a kontraszt, a megvilágítás, a fehéregyensúly, a csúcsfények és az árnyékok, valamint keményítés és zajcsökkentés céljára. Ebben a fejezetben kitárgyaltuk azt is , hogyan alkalmazhatjuk ugyanazokat a korrekciókat több képre is, valamint hogy miként menthetjük a beállításokat más képekre később alkalmazandó mintaként, vagy alkalmazhatjuk automatikusan egy adott fényképezőgép típusból származó képekre. Végül megtanultuk, hogyan menthetjük a kijavított képeket különféle széleskörűen használt fájlformátumokban.
173
Képszerkesztés * * * *
5. fejezet:
Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása 6. fejezet: A hibák visszavonása 7. fejezet: A fájlok mentése
* * * *
,
Uj képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása
7
FE
* * * *
A fejezet tartalma: Új kép születik
Képek megnyitása Képek betöltése Teljesen új képet kezdjünk, vagy sem? A munkát a Photoshopban kezdhetjük úgy, hogy kérünk egy új , üres , éppen a megfelelő méretű és felbontású rajzvásznat, vagy kiindulhatunk egy már létező képből , amelyet szükség esetén átméretezünk Kicsit érdemes eltöprengeni a dolgon, mielőtt belefognánk. Általában kényelmesebb és biztonságosabb egészen új dokumentumot kezdeni, olyat, ami pontosan a kedvünkre való méretű , félbontású, és egyéb jellemzői is megfelelnek a szükségleteinknek. Arra azonban figyeljünk oda, hogy amennyiben olyan képek kerülnek az új vászonra, amelyek nem tartalmazzák a vászon méretei által megkívánt információmennyiséget, akkor esetleg rossz minőségű lesz az új kép . Ugyanez áll arra az esetre is, amikor olyan képből indulunk ki, amely kevés információt tartalmaz, és jelentősen növeljük a méretét. Ha úgy kezdünk el egy vadonatúj képet, hogy nem kerülnek már meglévő képek a kompozícióba , akkor érdemes pontosan a szükséges j ellemzőkke l bíró új dokumentumot létrehoznunk Ez a helyzet például o lyankor, amikor egy teljesen új emblémát vagy festményt hozunk létre. ~ A nyomtatásra szánt képek minőségének ellenőrzése végett Megjegyzís nyomtassunk ki egy mintát egy jó minőségű nyomtatón a minőség ellenőrzésekor ne hagyatkozzunk a manitoron látottakra. Ha van rá lehetőségünk, akkor ezt a munkafolyamat elején tegyük meg, még miel őtt sok munkát fektetnénk a műbe. Ha a művünket webes megjelenésre szánjuk, természetesen a manitoron kell ellenőriznünk a minőséget.
Képek elhelyezése Képek átméretezése
* * * *
178
ll. rész
* Képszerkesztés
,
Uj kép születik Az
első
fejezet tanulságainak összefoglalásával áttekinthető néhány döntésre váró kérdés:
•
A bitképek, más néven raszterképek esetében nagyon fontos a felbontás. A bitképek vagy raszterképek a bennük tárolt képpontok számának megfelelően nyújtanak részletsazdag vagy kevésbé részletes látványt. A tárolt képpontok számát, vagyis a felbontást az egy hüvelyknyi távolságra eső képpontok számával mérjük, és ppi, vagyis pixels per inch (képpont/ hüvelyk) mértékegységben adjuk meg. A fényképeket mindig, az olyan festményeket, illusztrációkat pedig, amelyeknél a rajtuk látható alakok nem teljesen éles szélűek , rendszerint raszterképeken tároljuk A nagyobb felbontás általában részletgazdagabb, az alacsony felbontás általában kevésbé részletes képet jelent.
•
Ideális esetben annyi képponttal kezdjük a munkát, amennyire szükség van - a későbbiekben ne növeljük a képpontok számát. A raszterkép már a munka megkezdésekor is annyi kép-
pontot kell, hogy tartalmazzon, amennyire szükségünk van - a későbbiekben ne növeljük a képpontok számát, hiszen, mégis honnan származnának az új képpontok?! • A vektorképek minősége független a felbontásuktóL A vektorképek részletgazdagsága a matematikai módszerekkel tárolt és ábrázolt alakzatokban, vonalakban rejlik, és rnint ilyen, a kép éles marad, akárhányszor méretezzük át, akárhány képponton jelenik meg. Az egyszínű emblémák, illetve betűk csak néhány példát jelentenek az olyan képek közül, amelyeket lehetőleg vektorosként érdemes elkészítenünk - bár gyakran készülnek raszteres formában . •
A vektoros és raszteres elemeket egyaránt tartalmazó képek esetében a felbontás megint fontos szerephez jut. Bár a vektoros részek nem felbontásfüggőek, a rasztereseknél
a felbontás továbbra is fontos szerephez jut. •
A raszterképeknél, illetve azoknál, amelyek raszteres és vektoros elemeket is tartalmaznak, a nyomtatásnál megkívánt felbontás 300 ppi, míg a webes megjelenítésnél ez az érték 72 ppi.
Azok a régi motorosok, akik nem sokat adnak a szakkifejezések pontos használatára, sokszor használják a points per pixel (ppi) helyett a dots per inch (dpi) mértékegységet. A nyomtatásra szánt kép általánosan megfelelőnek tartott felbontása a kép végső méretében 300 ppi, ha pedig manitoron szeretnénk megjeleníteni a képet, akkor a végső méret 72 ppi felbontású legyen. • A vektorképek esetében a felbontás nem bír jelentőséggel. Nem kell aggódnunk az átmérerezés miatt! Akik ezzel nincsenek tisztában, egy szép napon esetleg visszaküldenek nekünk egy 5 ppi felbontású vektorképet, mondván, hogy 300 ppi felbontású váJtazatra van szükségük. Semmi baj, minden negatív következmény nélkül alakíthatjuk át a képet 300 ppi felbontásúvá, hadd örüljenek. (Ugyanekkora nagyítás egy raszterkép esetében katasztrofális eredményhez vezetne!) A különféle képek esetében megkívánt felbontásértékeket az "A" függelékben találhatjuk meg.
5. fejezet
•
* Új képek létrehozása. képek átméretezése és a felbontás szabályozása
A bitmélység szóval jelöljük azt a mennyiséget, amely megadja , hogy hányféle kü-
lönböző színből állhat egy kép. A nagyobb bitmélység remélhetőleg pontosabban visszaadott színvilágot jelent. • Ideális esetben a bitmélység a kép létrehozásakor eldől. Ha az eredetileg kisebb bitmélységértéket később növeljük, nem feltétlenül kapunk pontosabb színeket. Ráadásul a Photoshop egyes, csak kis bitmélységű képekkel működő képességeinek kihasználása végett néha az eredetileg nagy bitmélységű képet kisebb bitmélységűvé kell alakítanunk. • A színmódot attól függően kell megválasztanunk, hogy milyen célra készül a kép. A kép színmódja adja meg, hogy a kép színei melyik alapszínkészletből keverhetők ki. Példának okáért, a minőség megtartása végett a nyomdába szánt színes képeknél a CMYK módot érdemes használni, míg egy olyan színes képnél, amelyet JPEG formátumban történő webes megjelenítésre szánunk, az RGB színmódot.
.f..: ! ""-.1
~
Hlvettozá1
A raszteres és a vektoros képformátumokat, a bitmélységet, illetve a színmódokat az l fejezetben tárgyaltuk részletesen.
"'ik
Lássunk néhány, az előzőekben olvasott elveknek megfelelő konkrét példát! Ha megnyitunk egy új , 8,5 x ll hüvelykes, 300 ppi felbontású Photoshop-dokumentumot, amelyen aztán elhelyezünk egy szintén 8,5 x ll hüvelykes, de 72 ppi felbontású képet, akkor a kép a dokumentumnak az egyharmadát sem fogja elfoglalni, hiszen a felbontása túl kicsi ahhoz, hogy a teljes dokumentumot lefedje. Ha a képet a dokumentumba helyezése után jelentő sen felnagyítjuk, olyan, nem a valóságon alapuló, hanem újraszámítással kapott képpontok kerülnek a képbe, amelyek a kívánatosnál alacsonyabb részletességű nyomtatáshoz vezethetnek. Ha 16-bpc (bits-per-channel, csatornánkéntibitek száma) színmélységű képet helyezünk el egy 8 bpc színmélységű dokumentumban, a színek valósághűsége valamelyest csökkenni fog - bár előfordul, hogy szándékosan csökkentjük a színmélységet, hogy igénybe vehessük a Photoshop csak 8 bpc színmélységű képekkel működő szolgáltatásait. Ha az új kép alapjául egy mindössze 5,5 x 8,5 hüvelykes, 72 ppi felbontású , már létező képet választunk, és ezt felnagyítjuk 8,5 x l l hüvelykes, 300 ppi felbontásúvá , akkor olyan, nem a valóságon alapuló képpontok kerülnek a képbe, amelyek a kívánatosnál alacsonyabb részletességű nyomtatáshoz vezethetnek. Összefoglalásként elmondhatjuk ahhoz, hogy a minőségromlást elkerüljük, a legokosabb olyan képeket használnunk, amelyek a végül szükséges képmérethez, felbontáshoz és színmélységhez elegendő vagy annál több információt tartalmaznak. Ez a megállapítás
179
180
ll. rész
* Képszerkesztés
egyaránt igaz akkor, ha a képeket egy új Photoshop-dokumentumba helyezzük, vagy egy a képeken alapuló Photoshop-dokumentumot kezdünk, amelyet majd utólag alakítunk a végleges méretre. A képek általában gond nélkül kicsinyíthetők, de a nagyírásuk kockázatakat rejthet magában. Minél jel entősebb a kép nagyításának mértéke - például ha megabájtban mérhető a fájlméret növekedése - , annál rosszabb minőségű képet kapunk.
A mártékegységek és a vonalzák beállítása Ha új képet hozunk létre, nem árt tisztában lennünk a Units & Rulers Preferences (Mértékegységek és vonalzók) párbeszédablak létével (lásd az 5.1 . ábrát). A párbeszédablak eléréséhez válasszuk az Edit (Szerkesztés; Macen a Photoshop) menüből a Preferences (Beállítások) almenü Units & Rulers Preferences pontját. Preferences Gen! ral lnrerfac:e
Flleti;mdlinq flerform.11nu
Cursors Tr;ansput!ncy & Cil.mut
r-
!
l
P!ug-ln.s
Type
Rulers : : inches
~~ ~
(
Type: : points
~~ l
l(
(
,- Column Size Wid th: Ll_I!_O__ ___ _l~ points ~ :
lln.u& Ruh:n
Cuidu . Gnd & SJ1ces
-
Units
[
Gutter: !12
'~ --~·
-
........ ln __
Prev Next
) ) )
l
] ( points ; : j
"'~'""'
Print Re solution: ~~Q ____ j :ixe~/inch ~ : J
Screen Resolution :
Cancel
l\ pixe lslineh T:]
l l
l
l
~ Point/Pka Size
8
0
PostScript (72 points/inch) Traditional (72.27 points/ inch)
5. 1. ábra A Units & Rulers Preferences párbeszédablak
A vonalzák mértékegységei a lenyíló listák segítségével állíthaták be, de úgy is beállíthatjuk egy vonalzó mértékegységét, hogy a képablakban az egér jobb gombjával a vonalzéra kattintunk, és mértékegységet választunk. A képablakban a vonalzák megjelenítése a CTRL+R (Macen a ~+R) billentyűk lenyomásával lehetséges. Ha nyomdába szánt képen dolgozunk, akkor hüvelyket vagy pica-t érdemes a vonalzák mértékegységeként megadnunk, webes megjelenítésre készülő kép esetében pedig a képpont (pixel) lesz a megfelel ő mértékegység.
5. fejezet
* Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása
A hasábok szélessége, csakúgy, mint a hasábköz szélessége a Units & Rulers Preferences párbeszédablak Column Size (Oszlopszélesség) részén állítható be. A hasábok (oszlopok) és a hasábközök beállításához válasszuk a File, Nem (Fájl, Új) menüből az Image (Kép), azon belül az Image Size (Képméret) parancsot, illetve az Image menü Canvas Size (Rajzvászon mérete) pontját. Ezeknél a parancsoknál a Columns (Oszlopok) beállítást a lenyíló listák szélességre és magasságra vonatkozó mértékegységeinek beállításainál találjuk, a hasábok száma pedig a Width (Szélesség) és a Height (Magasság) párbeszédablakokba beírva adható meg. Ugyanakkor a hasábok és hasábközök szélessége a Column Size beállításnál megadottaknak fog megfelelni. A hasábok tartalma olyan esetekben lehet segítségünkre, amikor olyan képek nyomdai előkészítését végezzük, amelyek hasábokat tartalmazó nyomdai termékben fognak megjelenni. Ezen felül, további választási lehetőségként érdemes lehet a vonalzák mértékegységét úgy megadnunk, hogy azonos legyen a Column Size beállításnál megadott, a hasábszélességre vonatkozó mértékegységgel (például hüvelyk vagy pica), a segédvonalakat pedig az egérrel a vonalzóktól a dokumentumabiakba húzhatjuk a hasábok kezdetének és végének jelöléséhez. A File menü New pontját választva lehetőségünk van az új dokumentum számára olyan, előre megadott méretet választani, amely az új dokumentum felbontását is tartalmazza. A beállírásminták némelyike a beállítások között található New Document Preset Resolutions (Az új dokumentumminták felbontása) keretben megadott értéket használja felbontásként A papírképek és a fényképek beállításmintái a Print Resolution (Nyomtatási felbontás) értékeként megadott felbontást használják, a Web and Film & Video típusú beállírásminták pedig a Screen Resolution (Képernyőfelbontás) mezőben megadottat Figyeljük meg, hogy a File menü New menüpontját választva az új dokumentum számára egyedi méretek és felbontások is megadhaták A File, New menüből a Presets (Készletek, vagyis Minták), azon belül pedig a Custom (Egyedi) lehető séget választva megadhatjuk saját egyedi dokumentumméreteinket, a Save Preset (Készlet mentése, vagyis Minta mentése) gombra kattintva és egy eddig nem használt nevet megadva pedig menthetjük a beállításokat.
Új kép létrehozása Most, hogy tudjuk, mekkora felbontást és bitmélységet, és melyik színmódot akarjuk használni, és a vonalzák mértékegységeit is beállítottuk a nekünk megfelelőre , nekifoghatunk az új kép létrehozásának 1. A File, New menüpontot választva nyissuk meg az új képek létrehozására szolgáló, az 5.12. ábrán látható párbeszédablakot
181
182
ll. rész
* Képszerkesztés
2. Válasszunk egy beállításkészletet, vagy adjuk meg a Width, a Height, a Resolution, a Color Made (Színmód). a Bit Depth (az 5.2. ábrán látható U.S. Paper mintához a 8 bites színmélység tartozik). és a Background Contents (Háttértartalom) beállítások értékeit. A háttérként megadott értéket a Photoshop a dokumentum hátterének kezdeti beállításakor veszi figyelembe . Az 5.3. ábra a New párbeszédablak Preset menüjét mutatja. New
Preset:
f'-U-,.,5:-.-:Pa--:-a~_e_:_: :ul:.:rlt::ltl:~~. :c: cl=j- _:.:_:.:_:.:_:: :~:~.:==r.=; ~-:~-=--=--=-·---~~ ~;~~~C~an~c~el~~-~~ Size: ~ letter
~: J
Width:
( inches
Height: ~ ~!_-~-~~- --' :TnehesResolution: !Jo_o
l
Color Mode: { RGB Color
~:
l [ 8 bit
Background Contents: Íc..:W:..:h.:::it_:::e_ _ _ _ _ _ __
Save Preset...
)
:l
- =nl
~. --~ . ~---~ ( pixelslineh
(
'! l l;l
( Device Central... )
__;_; i ;,_,J
G) Advanced - - - - - - - - - - - - Color Profi le: \ Working RGB: Ad~ÍÍ.GB(i9-g~li)
Image Size: 24.1M
5.2. ábra Az új képek létrehozására szolgáló párbeszédablak
Pixel Aspect Ratio: f Square Pixels
C ip board Default Photoshop Size Mailer Cover 6 X 6 300ppi Pre set:
U.S. Paper International Paper Photo Web Mobile & Devices Film & Video white box.tif
5.3. ábra
Custom
Az új képek létrehozására szolgáló párbeszédablak Preset menüje
3. A New párbeszédablak Advanced (Speciális) csoportjában válasszunk egy színprofilt (Color Profilej és adjuk meg a Pixel Aspect Ratio (Képpontméretarány) értékét Hacsak nem egy videóformátumban dolgozunk, a Pixel Aspect Ratio értékéül a Square Pixels (Négyzet) értéket, ellenkező esetben pedig a videóformátumhoz tartozó értéket válasszuk.
A színprofilokat és a színkezelést illetően az l. és 24., míg a videóformátumokkal végzett munkáról a 27. fejezet tartalmaz további információt.
5. fejezet
* Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása
Elképzelhető,
hogy újra meg újra olyan képekkel fogunk dolgozni, amelyek azonos, egyedi beállítású szélességgel, magassággal, felbontással és egyéb jellemzőkkel bírnak. Ilyen esetben létrehozhatjuk a saját beállításkészleteinket, amelyek e l érhetővé válnak az új képek létrehozására szolgáló párbeszédablak Preset menüjéb ől. Ezzel a módszerrel az új dokumentumok létrehozásakor elegendő a már meglévő minta kiválasztása, és elkerülhetővé válik az, hogy a dokumentum jellemzőit újra meg újra be kelljen gépelnünk Új beállításkészlet létrehozásához tegyük a következőket: 1. A File menüből válasszuk a New pontot. 2. Adjuk meg a beállítások - a Width, a Height, a Reseiutien és társaik - megfelelő értékeit. 3. Kattintsunk a Save Preset gombra. Az 5.4. ábra a New Document Preset párbeszédablakot ábrázolja. 4. Adjunk nevet a mintának, és jelöljük meg azokat a beállításokat, amelyeket menteni akarunk a beállításkészletbe. 5. Kattintsunk az OK gombra. 6. A minta neve ezután kiválasztható az új képek létrehozására szolgáló párbeszédablak Preset menüjéből. New Document Preset
!(
Preset Name : ~~~r C~~~~ 6_~~300 !>E!__________ ,- Indu de ln Saved Settings: !!!!! Reso lution ~Content ~ Profile ~Made ~Bit Oepth ~Pixel Aspect Ratio Values not included in the saved preset will default to their last used value. ~/ Oocument profile will default to warking space if not includ ed in the saved preset.
(l\
(
OK
)
Cancel
)
5.4. ábra A New Document Preset párbeszédablak
Ha mobileszközökön - például mobiltelefonon - történő megjelenítésre szánt, megfelelő méretű és felbontású fájlt szeretnénk létrehozni, az alábbi lépéseket kell követnünk 1. A File menüből válasszuk a New pontot. 2. Kattintsunk a Device Central gombra. Az Adobe Device Central párbeszédablakát az 5.5. ábra mutatja. 3. Az Adobe Device Central párbeszédablak Online Library (Online könyvtár) részéről a használni kívánt- például: Nokia - eszközt, illetőleg eszközöket az egérrel húzzuk át a Local Library (Helyi könyvtár) részre. Ha az Online Library részen egyetlen eszközt sem látunk, előfordulhat, hogy az online eszközkönyvtárhoz való kapcsolódáshoz az Online Library részben található Connect (Kapcsolódás) gombra kell kattintanunk - természetesen a művelethe z feltétlenül szükségünk van működő internetkapcsolatra.
183
184
ll. rész
* Képszerkesztés
4. A Local Library részben látható eszközkészlet- például a Nokia - megnyitásához kattintsunk a készlet melletti nyílra, majd a megnyitott eszközkészletből válasszuk ki a kívánt eszközt (tartalomtípust). 5. Ha az Adobe Device Central párbeszédablak New Document részén csak egyetlen eszköz található, kattintsunk a Create (létrehozás) gombra. Ha több eszközt is találunk, válasszuk ki
a nekünk megfelelőt, és csak ez után kattintsunk a Create gombra . 6. A Photoshop-dokumentumban helyezzük el a képeket vagy más tartalmat. 7. Válasszuk a File menü Save for Web and Devices (Mentés a Webre és eszközökrej parancsát. 8. A Save for Web részben adjuk meg a nekünk megfelelő beállításokat. 9. A Device Central gombra kattintva az Adobe Device Central párbeszédablak Emulator részében megtekinthető a dokumentum előnézeti képe. 1O. A Device Central párbeszédablak jobb oldalán adjuk meg a kívánt előnézeti beállításokat. 11. Az előnézet megtekintése után zárjuk be a Device Central párbeszédablakot 12. A Save for Web párbeszédablakban válasszuk a Save lehetőséget.
6 0 0
Adobe Device: Ce ntral OEYKli'ROfll [ 5
8 DE~.'!CfSOS
'" • •
•
HEW OOCUhlrHT
Co'o: Mod t : ltG!I / a ! t
To~rgcDeo.icts:
s.tmple Dma! sa
Q Fl.uh LiteL l
l
Dow me"t Sin : 121 x 160 px
~ Fl~sh Lite Ll 16 176xl08
i:
32 176x208
J
Colo r Proft:e: JA.CI IEC61966-2.1
J;i" Fl~h Ute 2.0 16 240x320 ~ Flouh Lite 2.0 32 240x3ZO
,g n.uh Ute 1.1 16 240x320 Q A.uh lite .i!.l 32 240x320
Jll Motorob. M702iG lJ MatoroiJ. M702iC hl Motorol,;, M702iS '" 1\ lOCAL ll!IAAR \'
':
.+. p
l21iJtlf.Op .11 Mo~:d: ingOc\l~n :!
j;
&; 0\,;tlaySi:r t
l No~la
U lO
li!Fiashlitt'
~ ~ Matorob. Noki;a
.. 'll
g Nok.iot3109
~ 'll ' 'il
128 x 16(
Cuio c.tsioHitJ.thi
' ~ RuhUte • (ill Fujitsu
' !iil • !il • 'll 1
HIUchi
HTC Kyocer•
!iiiLG
• Qi
------~--~~-- -------J.
M;uubfshi
• 'il Motorol.l • !il NEC
5.5. ábra Az Adobe Device Central párbeszédablaka
Cre eU!
5. fejezet
* Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása
Képek megnyitása Fájlokat a File menü Open (Megnyitás) vagy Open Recent (Legutóbbi objektumok megnyitása) parancsával nyithatunk meg. Az utóbbi esetben a nemrég megnyitott fájl nevére kell kattintanunk Fájlok megnyitása az Adobe Bridge alkalmazásból is lehetséges, ha az alkalmazássávról az Adobe Bridge ("Br") gombot választjuk A File Hanclling (Fájlkezelés) beállításai között módosítható a legutóbb megnyitott fájlok listájában felsorolt állományok száma.
Az Adobe Bridge alkalmazás lehetővé teszi, hogy a Favorites (Kedvencek), illetve a Folders
(Mappák) panelen az állományok bélyegképei (miniatűrjei) között tallózzunk, illetve lehető ségünk van fájlok keresésére is az Adobe Bridge alkalmazás párbeszédablakának jobb felső részén lévő keresőmezóben. A bélyegképeken kívül megtekinthetjük a képek nagy felbontású előnézeti képét, a fájlokat pedig a bélyegképekre duplán kattintva nyithatjuk meg.
Hc!J ·-=w=..
Az Adobe Bridge alkalmazásról a 3. fejezet szolgált
A File menü Open parancsával a
következőképp
bővebb
információval.
nyithatunk meg fájlokat:
l. A File menüből válasszuk az Open parancsot. Az Open párbeszédablakot az 5.6. ábra mutatja be - ahogy az egy Macintosh rendszeren látható. 2. Adjuk meg, hogy mely fájlok látszádjanak az ablakban. Amennyiben egy fájl nem jelenne meg az ablakban, az Ali Readable Documents (Minden megnyitható dokumentum) lehetőség helyett válasszuk az Ali Oocuments (Minden dokumentum) lehetőséget. 3. Jelöljük ki a megnyitni kívánt fájlt. 4. Ha a jelenlegitől eltérő formátumúként szeretnénk egy fájlt megnyitni, a Forrnat (Formátum) listából válasszuk ki a kívánt formátumot. Például ha egy fényképezőgép RAW formátumú fájlját
a Carnera Raw párbeszédablak helyett a Photoshopban szeretnénk megnyitni, válasszunk másik formátumot , mondjuk a TIFF-et, ha pedig a Photoshop nem ismeri fel helyesen a fájl formátumát- ami megeshet, ha a fájl neve hibás - , próbálkozzunk annak a formátumnak a kiválasztásával, amelyikről tudjuk, hogy helyes. 5. Kattintsunk az Open gombra.
186
ll. rész
* Képszerkesztés r0.:-s-ea-rc-:-h- - - -- ._" IMG_4727.CR2 IMG_ 4 728.CR2
P-4 716JPG
IMG_4729.CR2
~_471 7 JPG l ,~ _4 718JPG
G_4719JPG
, ---~--- --- ~
·,~ -4 722.JPG
;;_4 723JPG ~_4 724JPG
IMG_4737.CR2 : : IMG_4738 .CR2
EPS TIFF Preview Filmstrip
Generic EPS
Google Earth 4 KMZ IFF forrnat Large 'Document Forrnat
Open EXR PCX Dhnt-nchn., DnJ:
'l'
5.6. ábra Az Open párbeszédablak
Ha a színprofillal kapcsolatos figyelmeztetést kapunk, válasszuk ki a színprofil kezelésének módját. A színkezeléssel kapcsolatos további információkért Lapozzuk fel az l. és a 23. fejezetet. Ha az Open párbeszédablakban, illetve a File menü Import (Importálás, vagyis Betöltés) parancsának használatakor nem leljük valamelyik formátumot, a formátumhoz tartozó bővítmény telepítése után lehetségessé válhat az adott formátumú fájlok megnyitása. Ha biztonságosan szeretnénk az Adobe Illustrator fájljait a Photoshopban megnyitni, akkor érdemes azokat PSD formátumban menteni.
Ha olyan PDF fájlokat szeretnénk a Photoshopban megnyitni, amelyeket nem a Photoshoppal készítettünk, az alábbi lépéseket kell követnünk 1. A File menüből válasszuk az Open parancsot. 2. Jelöljük ki a PDF fájlt, majd kattintsunk az Open gombra. Megjelenik az 5.7. ábrán látható Import PDF (PDF importálása, vagyis PDF betöltése) párbeszédablak.
5. fejezet
* Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása
---~----- - ~-
-· ,- ~-'"-"'.;.~-
...,;:;.--__,m,"""C..F.
~ ,111,-.,;'_ ~,;--.;,
,;.•
r---------------------------------~ lm ~p~ ort . PD_F_________________________________--4
!; Select: ~ Pages 1
Page Options - - - - - - - - - - - - - - ,
0
Images
Name:
[~Di_~~~Q.?__ -··-----'l f: l
Crop To:: Sounding Box
?..:~ -".....,__
~ Anti-aliased
~~
~ -~
~
~
6
7
~
Image
Size: 17.6M
Width : 1_7.38---·Height:
l : inches
__
19,24~ ____ _1 : inches
~:l
! :l J~
~ Constrain Propart iens
8
Resolution:
J ~·p--:i-xe--:1-s/-in-c..,..h-,-r:~1
liQji
~: J
Made: : RGB Color ' •l
Bit Depth: : 8 bit
O Suppress Warn ings
5.7. ábra
l of 8 page(s) selected
Thumbnail Size: !rcs=-m-a'"""ll:---~"=;--.1 (
Cancel
)
Az ImpoJt PDFpárbeszédablak
3. A Pages (Oldalak) választógombot bejelölve válasszuk ki a megnyitni kívánt oldalakat. Ezzel raszteressé alakítjuk a fájlt, vagyis a szöveg nem lesz szerkeszthető. Megadhatunk más beállításokat, például a felbontásra vagy a színmódra vonatkozókat A Crop (Vágás) lista beállításai a következőképpen működnek: • Bounding Box (Határolókeret): Úgy vág a lehető legkisebb méretre, hogy az oldalon lévő összes kép és grafika megmaradjon, de a PDF fájlt előállító alkalmazás általlétrehozott háttérre nem vigyáz. • Media Box (Hordozókeret): Az oldal eredeti méreténél vág. • Crop Box (Vágási keret): A PDF fájl vágási margóinál vág. • Bleed Box (Kifutáskeret): A vágás meghagyja a nyomdai előkészítés számára kialakított vágási területeket • Trim Box (Vágáskeret): Úgy vág, mintha nyomtatás után eltávolították volna a nyomdai előkészítés számára kialakított vágási területeket • Art Box (Oldalkeret): A PDF fájlban megadott területet vágja ki úgy, hogy a PDF más alkalmazásban felhasználható legyen. Ha egész oldalak helyett csak a PDF fájlban tárolt képek beolvasása a cél, a Pages helyett válasszuk az Images (Képek) választógombot 4. Kattintsunk az OK gombra.
PDF fájlok betöltése lehetséges a Place (Elhelyez(és)) vagy a Paste (Beillesztés) paranccsal is, vagy a PDF fájlt a Photoshop-dokumentumba húzva. Ez utóbbi eljárással az oldal, illetőleg a kép egy rétegre kerül, mégpedig intelligens objektumként. ~c
~~~~-::k~:;e:~~~::;:~:::~~---·- · -"'S:"F::.:;
187
188
ll. rész
* Képszerkesztés
Az EPS fájlok megnyitása az alábbi lépéseket követve történik: 1. A File menüből válasszuk az Open parancsot. 2. Válasszuk ki az EPS fájlt, majd kattintsunk az Open gombra. 3. Adjuk meg a nekünk megfelelő adatokat, például a kép kiterjedésére, illetve felbontására vonatkozókat 4. Amennyiben simábbnak tűnő éleket szeretnénk, jelöljük be az Anti-aliased (Élsimított) lehetőséget. 5. Kattintsunk az OK gombra. Az EPS fájl tartalmát a Photoshop a vektorosan tárolt adatok
és a szöveg
szerkeszthetőségének megőrzése
nélkül raszteressé alakítja.
~ ___" A Photoshopba EPS fájlokat a Place és a Paste paranccsal, illetve az egérrel húzva ~ is betölthetünk
Digitális
fényképezőgépről
származó fájl megnyitása a
következőképpen
történik:
Amikor a fényképezőgép memóriakártyáját a kártyaolvasó megfelelő nyílásába illesztjük, vagy magát a fényképezőgépet csatlakoztatjuk egy kábel segítségével a számítógéphez, egy újabb, a memóriakártyának vagy a képek tárolására használt mappának megfeleltethető meghajtó jelenik meg a számítógépen. Az egérrel a képeket tároló mappát a merevlemezre húzzuk. Ezek után a merevlemezről (nem közvetlenül a memóriakártyáról) az Adobe Bridge használatával vagy a Photoshop File menüjének Open parancsával nyithatjuk meg a Photoshopban a fényképeket. Miután a fényképezőgépet , illetve a memóriakártyát a számítógéphez csatlakoztattuk, a következő lépéseket követve használhatjuk az Adobe Bridge alkalmazás Photo Downloader részét:
• Az Adobe Photoshopban: A File menüből válasszuk a Browse (Tallózás) menüpontot, amely megnyitja az Adobe Bridge alkalmazást. • Az Adobe Bridge-ben: A File menüből válasszuk a Get Photos from Carnera (Fényképek beolvasása fényképezőgépráD menüpontot. Az Adobe Bridge alkalmazás Photo Downloader része automatikusan megtalálja a képeket a fényképezőgépen , és lehetőséget biztosít arra, hogy a számítógépen helyet keressünk a képeknek, ahol a fényképeknek új mappát létrehozva a gépünkre másolhatjuk azokat. A Photo Downloader használatával megoldható a fényképek számítógépre történő másolása közbeni, szövegből és automatikusan növekvő számból álló névre való átnevezése , miközben a fájlban tárolt információk között megőrizzük a fájl eredeti nevét. A másolás végeztével a képeket az Adobe Bridge automatikusan megnyitja.
5. fejezet
* Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása
A Photoshop képes a következő Quicktime-videó formátumú képek megnyitására is: MPEG-1 és MPEG-4, MOV, AVl, FLV (amennyiben a gépünkre telepítettük a Flash 8-at) és MPEG-2 (amennyiben a gépünkre telepítettünk valamilyen MPEG-2 kódolót). A Photoshop a megfelelő bővítmények telepítése után a következő képsorozat-formáturnak megnyitására képes: BMP, DICOM, JPEG, OpenEXR, PNG, PSD, Targa, TIFF, Cineon és JPEG 2000. Digitális karneráról általában az alábbi lépéseket követve másolhatunk át filmfelvételeket a számítógépre: 1. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a kamerában van valamilyen, filmfelvételek tárolására alkalmas hordozó (például MiniDV kazetta vagy MiniDVD lemez). 2. Nyissuk meg a Windows Movie Maker vagy az iMevie alkalmazást. 3. Kapcsoljuk be a kamerát, és bizonyosodjunk meg róla, hogy nem fényképezőgép médban (amikor állóképek készítésére és memóriakártyára való mentésére használható) működik, hanem karnera módban. 4. A kamerát a megfelelő kábellel csatlakoztassuk a számítógéphez. 5. A Windows Movie Maker vagy az iMevie segítségével töltsük be a felvételt, és mentsük egy a Photoshop által támogatott formátumban. A File menü Open vagy Import, Video Frames to Layers (Filmkockák rétegekre) parancsával a támogatott videóformáturnak esetében lehetőségünk van a felvételeket közvetlenül a Photoshopba tölteni.
r=:JL_ A mozgóképekkel
történő
munkáról részletesebb információval a 26. fejezet
f..~.~ --~ szolgál. Hivatkozás . . L:.t==~
Képek elhelyezése és beillesztése A Place (Elhelyez) parancs használható arra, hogy egy képet intelligens objektumként illesszünk be egy Photoshop-dokumentumba. Az intelligens objektumok átméretezhetők, áthelyezhetők, dönthetők , forgathaták és hajlíthaták - mindez a kép minőségének romlása nélkül. Az egyetlen kivétel , hogy ha egy intelligens objektumot az eredeti méreténél sokkal nagyobbá alakítunk, akkor a minőségének romlását kockáztatjuk - már amennyiben nem kizárólag vektorként tárolt elemekből áll az intelligens objektum. Ugyanakkor egy intelligens objektumotaminőség romlásának veszélye nélkül akárhányszor lekicsinyíthetünk, majd visszanagyíthatunk az eredeti méretére. Mindezt nem tudjuk megtenni egy hagyományos objektumként beillesztett raszterképpeL Lehetőségünk van egy másik dokumentumban vagy másik alkalmazásban l évő kép kijelölésére, másolására , majd a Photoshop-dokumentumunkba való beillesztésére is. Az egeret használva a képeket a Move (Mozgató) eszközzel egyik Photoshop-dokumentumból
189
190
ll. rész
* Képszerkesztés
a másikba húzhatjuk, de megoldható a kép másolása és beillesztése is két Photoshopdokumentum között. A kép mindkét eljárással külön rétegre kerül a Photoshop-dokumentumban. Place
a 106ND100
t>-
a Photos .. . -22-08 t-
eJ
DC Aprll 29 2008
["j
dc some ... arch 08 l'
fJ
fav IMG.4667 JI'G
iil!
f"
";] IMG_4668JPG ":;) IMG_4669JPG
~ IMG_4670JPG
7!J IMG_ 4671.JPG 7!J IMG_4 672JPG 1
~ IMG_4673JPG
C Image Sequence
5.8. ábra A Place parancs párbeszédablaka
( New Folder )
Hasznos lehet tisztában lennünk a Paste és a Place parancsok beállításaival, mielőtt használnánk őket. Ha a Place parancs végrehajtása során a képek átméretezését engedélyezni szeretnénk, akkor a General Preferences (Általános beállítások) lapon válasszuk a Resize Image During Paste/ Place (Kép átméretezése beillesztés/ elhelyezés közben) lehetőséget. Ha ezt a beállítást bekapcsoljuk, és egy a képpontok számát tekintve nagyobb méretű képet egy kisebb méretű dokumentumba helyezünk, a nagyobb kép méretét a Photoshop annyira csökkenti, hogy elhelyezéskor az egész kép látható legyen. A frissen elhelyezett képen a Transform (Átalakítás) eszköz határolókerete aktív, így a kép szükség esetén azonnal átméretezhető. Ha a Resize Image During Paste/ Place beállítás ki van kapcsolva, akkor a kisebb dokumentumba helyezett nagyobb képnek csak egy része látható, és a Transform eszköz határolókeretének fogantyúi a képablak területén kívül esnek- természetesen, ha a képet távolítjuk, akkor láthatóvá válnak. Az alábbi lépésekkel különböző formátumú fájlok tartalma helyezhető, illetve illeszthető a Photoshop-dokumentumba. Az intelligens objektumokról
bővebb
információval a 8. fejezet szolgál.
5. fejezet
* Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása
PDF, illetve Adobe Illustrator fájl a
következőképpen helyezhető
el egy dokumentumban:
1. A File menüből válasszuk a Place menüpontot. 2. Jelöljük ki azt a PDF, illetve Adobe Iliustrator fájlt, amelyet el akarunk helyezni, és kattintsunk a Place gombra. A művelet eredményeképpen megjelenik az 5.9. ábrán látható Place PDF (PDF elhelyezése) párbeszédablak 3. Amennyiben a fájl több oldalból áll, jelöljük be a Pages választógombot, és jelöljük ki a megnyitni kívánt fájlt. Az Image lehetőséget akkor jelöljük be, ha az oldalt mint képet akarjuk elhelyezni, és tegyünk pipát a Preserve Clipping Path (Vágógörbe megőrzése) jelölőnégyzetbe , ha használni szeretnénk a behelyezett kép görbéit. A Crop beállítási lehetáségei az alábbiak szerint működnek: a Bounding Box úgy vág a lehető legkisebb méretre, hogy az oldalon lévő összes kép és grafika megmaradjon- de a PDF fájlt előállító alkalmazás általlétrehozott háttérre nem vigyáz; a Media Box az oldal eredeti méreténél vág, a Crop Box a PDF fájl vágási margóinál vág, a Bleed Box vágása meghagyja a nyomdai előkészítés számára kialakított vágási területeket, a Trim Box úgy vág, mintha nyomtatás után eltávolították volna a nyomdai előkészítés számára kialakított vágási területeket, és végül az Art Box a PDF fájlban megadott területet vágja ki úgy, hogy a PDF más alkalmazásban felhasználható legyen. Ha egész oldalak helyett csak a PDF fájlban tárolt képek beolvasása a cél, a Pages helyett válasszuk az Images választógombot 4. Kattintsunk az OK gombra, és a fájlt intelligens objektumként (Smart Object) helyezzük el. A Layers (Rétegek) panelen duplán kattintva az intelligens objektumra hozzáférhetünk az elhelyezett PDF fájlban lévő görbékhez, ugyanis megnyílik a görbét tároló kapcsolt fájl. A módosításokat a kapcsolt fájlban elvégezve és a fájlt mentve visszatérünk az eredeti dokumentumhoz. Az intelligens objektumot tartalmazó réteg a kapcsolt fájlban eszközölt változtatásoknak megfelelően frissül. Place PDF
~
lr8 Pa:~~~~mage
. 1~ --
@E:::-......
~.~·
~~.e.~
~N~~ ~~ ~-== ~
· ~~ 'f(;j~ ... -
~.q:;.~~
l- ~~~.::~:~.:.~!
:!?~
~~~;~
~'~~
Thumbnail Size : ( Large
:{ Preserve Cl! p ping Path
~~i?~
~ ~ 7=:-C_.J_.,.,. :
IJ..,c.
T
~~~~~
-J·:.r.il'
. . . . ;-..~ ....
Options
c: op To: ( Bounding Box ~ H
2
-~~~~~-
~~
-~~
lli
l~
~ ~ i :3
(
Cancel
) (
OK
)
5.9. ábra A Place PDF parancs párbeszédablaka
191
192
ll. rész
* Képszerkesztés
5. Ha ezen a ponton szándékunkban áll, lehetőségünk van az ekkor még aktív határolókeretű objektum átalakítására. A határolókeret külsejét az egérrel odébbhúzva forgatható a kép. A sarkokon lévő fogantyúk egérrel történő húzása közben a SHIFT billentyűt lenyomva tartva a kép átméretezése lehetséges - először az egérgombot kell felengednünk , és csak utána a billentyűt. Az egérrel a keret belsejébe kattintva és az egeret mozgatva az objektum mozgatására nyílik mód. Választhatjuk az Edit, Transform menü valamelyik lehetőségét is az objektum átalakításához. Ha a fentieket későbbre halasztanánk, akkor nyomjuk le az ENTER (Macen a RETURN) billentyűt. Az átalakításhoz a későbbiekben jelöljük ki az objektumot tartalmazó réteget, majd válasszuk az Edit menü Free Transform (Szabad alakítás) menüpontját- vagy egy másikat az átalakírási lehetőségek közüL Tartsuk szem előtt , hogy amennyiben az elhelyezett intelligens objektumot az eredeti méreténél jel entősen nagyobb méretűvé alakítjuk, akkor nagy va lószínűséggel rontunk a minőségén, kivéve, ha az objektum csak vektorként tárolt információt tartalmaz - mely esetben a minősége nem függ a felbontástó L 6. A végrehajtani kívánt átalakítások végeztével nyomjuk le az ENTER (Macen a RETURN) billentyűt.
A nem PDF vagy Adobe Illustrator formátumú fájlok a egy Photoshop-dokumentumban:
következőképpen helyezhetők
el
1. A File menüből válasszuk a Place menüpontot. 2. Jelöljük ki azt a dokumentumot, amelyet el akarunk helyezni, és kattintsunk a Place gombra. 3. A művelet eredményeképpen az objektum az 5.10. ábrán látható módon, intelligens objektumként kerül a Photoshop-dokumentumba. Ha ezen a ponton szándékunkban áll, lehetőségünk van az ekkor még aktív határolókerern objektum átalakítására. A határolókeret külsejét az egérrel odébbhúzva forgatható a kép. A sarkokon lévő fogantyúk egérrel történő húzása közben a SHIFT billentyűt lenyomva tartva a kép átméretezése lehetséges - először az egérgombot kell felengednünk , és csak utána a billentyűt. Az egérrel a keret belsejébe kattintva és az egeret mozgatva az objektum mozgatására nyílik mód , de választhatjuk az Edit, Transform menü valamelyik l ehetőségét is az objektum átalakításához. Ha a fentieket későbbre halasztanánk, akkor nyomjuk le az ENTER (Macen a RETURN) billentyűt. Az átalakításhoz a késóbbiekben jelöljük ki az objektumot tartalmazó réteget, majd válasszuk az Edit menü Free Transform pontját, vagy egy másikat az átalakírási lehetőségek közüL Tartsuk szem előtt , hogy amennyiben az elhelyezett intelligens objektumot az eredeti méreténél jelentősen nagyobb méretűvé alakítjuk, akkor nagy valószínűséggel rontunk a minőségén, kivéve , ha az objektum csak vektorként tárolt információt tartalmaz - mely esetben a minősége nem függ a felbontástóL 4. A művelet végeztével nyomjuk le az ENTER (Macen a RETURN) billentyűt.
5. fejezet
* Új képek létrehozása. képek átméretezése és a felbontás szabályozása
-., 5.1 O. ábra Az imént elhelyezett intelligens objektum határolókerete még aktív, forgatásra kész
Adobe Illustrator fájl a
következőképpen illeszthető
be egy Photoshop-dokumentumba:
1. Állítsuk be megfelelően az Adobe Iliustrator fájlt: Ha azt szeretnénk, hogy a fájl tartalma raszterként legyen beillesztve a Photoshopba, akkor a fájlkezelési és vágólap-beállítások között kapcsoljuk ki a PDF és az AICB (No Transparency Support) (nincs átlátszóságtámogatás) lehetőségeket. Ha szeretnénk magunknak választási lehetőséget biztosítani, hogy az Adobe Illustrator fájl tartalmát intelligens objektumként, raszterképként, görbeként vagy alakzatrétegként illesztjük be, akkor a File Handling & Clipboard (Fájlkezelés és vágólap) beállítások között kapcsoljuk be a PDF és az AICB (No Transparency Support) lehetőségeket. Az ilyen beállítások mellett a beHlesztési parancs kiadásakor megjelenő párbeszédablakot az 5.11. ábra mutatja. 2. Az Adobe lllustratorban jelöljük ki a Photoshopba beilleszteni kívánt objektumot, majd az Edit menüből válasszuk a Copy (Másolás) menüpontot. 3. A Photoshop-dokumentumban az Edit menüből válasszuk a Paste menüpontot. 4. A Paste párbeszédablakban válasszuk az alábbi lehetőségek egyikét: • Smart Object: az objektum vektorosan tárolt, felbontástól független intelligens objektumként lesz beillesztve. • Fixels (Képpontok): az Illustrator-objektum raszteresen tárolt képpontok sokaságaként lesz beillesztve. • Path (Görbe): az Illustrator-objektum a Photoshopban használatos görbeeszközökkel szerkeszthető görbékként lesz beillesztve. • Shape Layer (Alakzatréteg): az objektum új alakzatrétegként -vagyis könnyen szerkeszthető színnel kitöltött, vektormaszkkal rendelkező rétegként -lesz beillesztve.
193
194
ll. rész
* Képszerkesztés Paste
- PasteAs: 8 Smart Object O Pixels
(
Cancel
)
Q Path
5.11. ábra A Paste párbeszédablak a Smart Object, a Pixels, a Path és a Shape Layer lehetőségekkel
O Shape layer
Képek átméretezése A Photoshop képátméretezési szaigáitatása - bár az egyik legfontosabb - a program leggyakrabban félreértett képességei közé tartozik. Ha a Photoshopnak ezt a képességét hozzá nem értő módon használjuk, ronthatunk a kép minőségén, bár a kép mérete esetleg helyesnek tűnik. A következőkben olyan módszereket ismertetünk a képek átméretezésére, amelyek nem járnak a kép minőségének romlásávaL Ha az Image menüből az Image Size menüpontot választjuk, a kép egyes részei helyett az egész képet méretezzük át. Az Image Size párbeszédablakot az 5.12. ábrán láthatjuk. Image Size -
l
Pixel Dimensions: S.80M Width: 1688
pixels
c
Height: 1200
pixels
-(
Document Size: Widt h: ls .62_? _ _ Height: 14 Resolution: [300
l ('"''" ] ( inches
l ( pixelslineh
l:l
r: l r: l
j
Cancel
)
Auto ...
)
\
~
'i Scale Styles 'i Constrain Proportions O Resample Image: Bicubic Smoother (be st for enlargement)
:)
5.12. ábra Az Image Size párbeszédablak
Ezzel el is jutottunk az átméretezéssel kapcsolatos legfontosabb szabályhoz: "Ha egy képnek növeljük a méretét vagy a felbontását , akkor az Image Size párbeszédablakban a Resample Image (Kép újraszánútása) jelölőnégyzetet kapcsoljuk ki!" Hogy rniért? Mert már az első lépésben, a kép elkészültekor - a fénykép exponálásánál vagy a papírkép beolvasásakor rögzítenünk kell a kép részleteit leíró, megfelelő számú képpontot Amennyiben a Photoshopba töltés után növeljük a kép méretét vagy felbontását, esetleg nem lesz elegendő számú képpont, amely leírná a kép részleteit nagyobb felbontásnál vagy nagyobb méretben. Bár a Photoshop lehetőséget nyújt a kép méretének, illetve
5. fejezet
* Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása
felbontásának növelésére, új részleteket leíró képpontinformációk nem kerülnek a képbe: a Photoshop egyszerűen csak kitalálja, hogy milyen színekkel töltse ki az új képpontokat - ezt az eljárást nevezik újramintavételezésnek vagy interpolációnak (közbeszúrás). Az eredmény elmosódott vagy pixeles kép lehet. A kép nagyítása vagy felbontásának növelése közben a kép újraszámításának elkerülése végett az Image Size párbeszédablakban kapcsoljuk ki a Resample Image jelölőnégyzetet A kép kicsinyítésekor viszont kapcsoljuk be, ezzel az újraszámítással ugyanis csak a szükségtelen képpontoktól szabadulunk meg. Annak
ellenőrzése ,
hogy nagyításkor nem történik újraszámítás, úgy lehetséges, hogy beírjuk a kívánt értékeket az Image Size párbeszédablakba, de még rnielőtt az OK gombra kattintanánk, megnézzük a párbeszédablak tetején, a Pixel Dimensions (Képpontméretek) felirat mellett jobbra a fájl méretét, és figyelünk, hogy ne jelenjen meg egy új , az átalakítást megelőzőnél nagyobb méret, ami azt jelezné, hogy újraszámítás történt. először
és~,
Ha mindenképpen nagyítanunk kell egy képet, hogy újraszámítás is történjen, akkor az Image Size párbeszédablakban kiválasztott közbeszúrási módszerek az eredeti kép minőségének minél jobb megőrzésében fontos szerephez jutnak. Az átmérerezés után is megmaradó képpontok közötti sima átmenet kialakításának érdekében a Photoshopnak döntenie kell arról, hogy az újonnan létrej övő, az eredetiek közé kerülő, illetve eltávolított ké ppontok miatt kialakuló éleken l évő képponto k milyen színűek legyenek. Az az eljárás az interpolációs módszervagy közbeszúrási módszer, amellyel a Photoshop a kép rninő ségének megőrzésére tett erőfeszítésként kiszámírja a képpontok színét. Az alapértelmezett interpolációs módszer az általános beállítások között adható meg - de az interpolációs módszert igazán egyszeri alkalmakra módosítja az ember, mégpedig az Image Size párbeszédablakban. Általános célokra talán érdemes a Bicubic (Kettős köbös) értéket meghagyni, és az értéket az Image Size párbeszédablakban csak szükség esetén módosítani. A szerző általánosságb an azt tudja tanácsolni, hogy képek nagyításakor a Bicubic Smoother (Köbös simább), kicsinyítéskor a Bicubic Sharper (Köbös élesebb), egyszínű , vonalakból álló képek esetén p edig a Nearest Neighbor (Átlagoló) interpolációs módszert használjuk. A legfontosabb az, hogy rnindig azt a módszert használjuk, amellyel az átmérerezett kép a legjobb minőségű lesz. Ha az átméretezen kép minősége nagyon fontos, az is megoldás lehet, ha az Image Size párbeszédablak használatával ugyanazon a képen végigpróbáljuk a különböző interpolációs eljárásokat. Az Image Size párbeszédablakban kiadott parancsokat rnindig visszavonhatjuk, és megpróbálkozhatunk egy másik közbeszúrási eljárás használatával, vagy mentl1etjük a nyomtatásra, illetve manitoron történő megjelenítésre szánt, különböző interpolációs eljárásokkal készült változatokat, és kinyomtatva , illetve a manitoron megjelenítve összehasonlíthatjuk azokat.
196
ll. rész
* Képszerkesztés
Tekintsük át az interpolációs módszereket: •
Nearest Neighbor: Ezt a módszert a határozott élekkel bíró képeken érdemes kipróbálni. A határozott élek megőrzésének megkísérlése mellett kisebb méretű fájl létrehozására törekedhetünk. A módszer gyors, de - főleg a jelentős mértékben átmérerezett vagy torzított képeknél - hajlamos csipkézett éleket eredményezni. • Bilinear: Ez a közepes minőségű módszer (Kettős lineáris) úgy próbál sima átmeneteket kialakítani, hogy a környező képpontok színértékeit átlagolja. A kettős köbös módszernél gyorsabb, ugyanakkor kevésbé pontos. • Bicubic: Ezzel a módszerrel a sima színátmeneteket tartalmazó képek esetében érdemes próbálkozni. A kettős lineáris módszernéllassabb, de pontosabb, valamint az átlagoló és a kettős lineáris módszereknél egyaránt simább tónusátmeneteket hoz létre. • Bicubic Smoother: Ez a jó minőséget adó módszer a képek nagyításakor tesz jó szalgálatot A kettős köbös eljáráson alapul, de némi kontrasztot is csal a képre , és megpróbál simább végeredményt kialakítani. • Bicubic Sharper: Ez is jó minőséget adó módszer; a képek kicsinyítésekor lehet a segítségünkre. A kettős köbös közbeszúráson alapul, de némi élesítést is végez a képeken.
Ha egy képet jelentősen fel kell nagyítanunk, és a minőség kiemeit fontossággal bír, megpróbálkozhatunk azzal, hogy a képet egyszerre csak öt-tíz százalékkal növeljük (az Image Size párbeszédablakban van lehetőség arra, hogy a méretet · az eredeti méret százalékában adjuk meg konkrét egységek helyett). Ezt a végső méret eléréséig többször e)végezzük. Így némely esetben jobb minőségű nagyítást kapunk. Ha sokszor végzünk nagyítást, érdemes lehet külön a képek nagyítására fejlesztett szaftvert vásárolnunk. Ilyenkor mindenképp nézzük át az újramintavételezéses nagyítást végző prograrnak értékeléseit, és a vásárlás előtt ismerkedjünk meg a próbaváltozatokkaL
Kép egy részének átméretezése Az Edit menü Transform menüpontjávallehetőségünk nyílik átméretezni fényképek kijelölt részét, részeit, kijelölés hiányában pedig az egész képet. Az 5.13. ábra a képek alakítására szolgáló parancsokat mutatja be. Ha több réteg tartalmát egyszerre szeretnénk alakítani, akkor először a Layers panelen ki kell jelölnünk a megfelelő rétegeket, majd a panel alján l évő ikonra kattintva csoportba kell foglalnunk azokat. A csoportba foglalás megszüntetéséhez kattintsunk ismét az ikonra. Ha a kép egyes részeit jelentős mértékben felnagyítjuk, esetleg rontunk a kép minőségén. Ha a képet nyomtatásra szánjuk, a képernyő helyett egy jó nyomtatóval kinyomtatott változaton ellenőrizzük az elkészült kép minőségét .
5. fejezet
* Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása
Free Transform
3€ T Again
Auto- Aiign Layers ... Au to-Biend layers ...
Col or Setüngs ... Keyboard Shortcuts ... Menus...
Show Ali Menu ltems
{}:Jt K \: 1) :Hi K \:iJ;gM
l
Ü" :l€1
./ Scale Rota te Skew Distort Perspeclive Warp Rorate Rotate Rotate
1so· go• CW go• CCW
Flip Harizontal Flip Vertical
H~,
5.13. ábra Képek egyes részeit az átalakításra szolgáló parancsokkal nagyíthatjuk fel
A képek átalakítására szolgáló parancsok kollázsok készítésére is használhaták -ezzel kapcsolatban a 16. fejezet szolgál példákkal.
I P[toz=
( A Ruler (Vonalzó) eszköz használata képek vágásakor, képeken belüli távolságok mérésekor, illetve képek kiegyenesítésekor lehet a segítségünkre. A mérés elvégzése úgy történik, hogy a vonalzót az egérrel a megmérni kívánt helyre húzzuk, és az Info panelről leolvassuk a távolságot A Measurement Log (Méretnapló) panelen a Record Measurements (Mérések rögzítése) gombra kattintva rögzíthetjük a mérési adatokat, amelyeket a mérések végeztével a Measurement Log panel menüjéből menthetünk A Measurement Log panel menüjében a Measurement Scale (Méretlépték) is beállítható. A Ruler eszközzel a képek kiegyenesítését úgy végezhetjük el, hogy a vonalzót a képen az egérrel egy olyan élhez húzzuk, amelyikről tudjuk, hogy egyenesnek illene lennie, majd az Image, Image Rotation, Arbitrary (Kép, Kép elforgatása, Tetszőleges) parancsot választjuk A Photoshop automatikusan kiszámítja az elforgatási szöget, és kiegyenesíti a képet Lehetőségünk
van arra is, hogy a képablak szélein vonalzókat jelenítsünk meg, és ezekből a vonalzókból a mozgató eszközzel segédvonalakat húzzunk a képre az átméretezési és vágási műveletek elvégzéséhez. Ha el szeretnénk távolítani a segédvonalakat, a mozgatóval vigyük azokat a képen kívülre. A vonalzókan a O helyét úgy módosíthatjuk, hogy a vonalzók találkozásánállévő szálkeresztet a kép kívánt pontjára visszük A O helyének visszaállításához kattintsunk duplán a vonalzóktalálkozási helyére. Ha azt szeretnénk, hogy a mozgatási műveletek során az objektumok a segédvonalakhoz illeszkedjenek, válasszuk az Edit menü Snap (Igazítás) menüpontját.
197
ll. rész* Képszerkesztés
A képek webes célra szolgáló átmérerezésével kapcsolatban a 24. fejezet szaigál példákkal.
A rajzvászon átméretezése Az Image menü Canvas Size (Rajzvászon mérete) pontját (5. 14. ábra) választva a kép képpontjaitól független módon módosíthatjuk a rajzvászon méretét. A rajzvászon nagyításakor a Photoshop anélkül növeli a rajzvászon, illetőleg a háttérterület méretét, hogy a vásznon lévő kép objektumainak méretét megváltoztatná.
Canvas Size - Current Size: S.SOM Width: 23.444 inches
( (
Height: 16.667 inches -
Ol(
~
Cancel
)
New Size: 6.9SM Width: ~~~_l: inches Height:
l?_~--
f: )
__ j l inches í:J
O Relatíve Anchor:
)
iljj
Canvas extension color: ( White
':lo
5.14. ábra A Canvas Size párbeszédablak
Ha a rajzvászon méretét csökkentjük, az objektumokban lévő képpontok mérete nem változik, de a művelet a képen lévő objektumok kilógó részeinek levágásával járhat. Írjuk be a rajzvászon hüvelykben, képpontban vagy százalékosan megadott új méretét, vagy kapcsoljuk be a Relative (Relatív) négyzetet, és adjuk meg azt a pozitív értéket, amellyel a vászon méretét növelni, illetőleg azt a negatív értéket, amellyel a vászon méretét csökkenteni szeretnénk. Az Anchor (Szerkesztőpont) jelölőnégyzetet bekapcsolva megadható, hogy a vászon méretének növelése vagy csökkentése a vászon melyik oldalánál történjen. A Canvas Extension Color (Rajzvászon-hosszabbítás színe) beállításával az a kitöltőszín adható meg, amelyet a Photoshop a vászon méretének növelésekor használni fog.
5. fejezet
* Új képek létrehozása, képek átméretezése és a felbontás szabályozása
A rajzvászon méretre vágása A Crop eszközzel egy kép , illetve a mögötte lévő vászon a kívánt méretre vágható. A méretre vágás úgy végezhető el, hogy a Crop eszközt kijelölve az egérrel megadjuk a kép meghagyni kívánt részét, majd a határolókeret fogantyúinak odébbhúzásával elvégezzük a finomabb beállításokat. A művelet végeztével nyomjuk le az ENTER (Macen a RETURN), ha pedig a vágást mégsem szeretnénk elvégezni, akkor az Esc billenty(ít. A Crop eszköz határolókeretét az 5.15. ábrán láthatjuk.
c
c
c
~·~!
-~
...
' '
- -
f
•..
o
ü. .
/ ".
tt
5.1 5. ábra A Cmp eszköz aktív határolókemte
A Crop eszköz határolókeretét használhatjuk képek kiegyenesítésére is. A határolókereten kívülre kattintva forgassuk el úgy a keretet, hogy az élei párhuzamosak legyenek az egyenesre állítani kívánt objektummaL Az ENTER, illetve a RETURN billentyű lenyomásakor a Photoshop levágja a keretet körülvevő tetületet, és egyenesre állítja az objektumot. Arnikor a Crop eszközzel megadjuk a határolókeretet, a vezérlősávon a Hide (Elrejt) lehetőséget választva megoldható , hogy a keretet körülvevő területet csak elrejtsük ahelyett, hogy törölnénk Az elrejtett terület újbóli megjelenítéséhez válasszuk az Image menü Reveal All (Mindent mutat) parancsát. A Crop eszköz határolókeretével körbefoghatunk bármilyen egyenes vonalakkal határolt, nem derékszögű négyszögletes objektumot. A vezérlősávon a Perspective lehetőséget választva a határolókeret fogantyúit igazítsuk az objektum oldalai mellé, azokkal párhuzamosra állítva. Az ENTER/RETURN billentyű lenyomását követően a Photoshop eltávolítja a határolókeretet körülvevő területet, az objektumot pedig derékszögűvé alakítja. A Crop eszköz beállításai között a határolókererre vonatkozó beállításoknál megadható a határolókeret pontos kiterjedése és felbontása, de ha ilyen esetben a határolókeret tartalmát úgy nagyítjuk fel , hogy a kép nem kellően nagy felbontású, a művelet köpnyen
199
200
ll. rész
* Képszerkesztés
a kép nemkívánatos újraszámítását eredményezheti. Amennyiben üresen hagyjuk a Crop eszköz határolókeretének kiterjedésére és felbontására vonatkozó mezőket, nem kell aggódnunk a határolókeret használatából eredő, a felbontással és az átméretezéssel járó problémák miatt .
..
Osszofoglalás Ebből
a
fejezetből
megtudtuk, hogy miért fontos a kép felbontása , illetve hogy miként meg a kép minősége az átmérerezés során. Az alábbiakban összegezzük a legfontosabb megállapításainkat:
őrizhető
A bitképes, más néven raszterképek részletgazdagsága a képet felépítő képpontokban rejlik. A képpontok számáról a kép felbontása szolgál információval, a felbontást pedig az egy hüvelykre eső képpontok számával (pixels per inch, ppi) adjuk meg. A nagyobb felbontás rendszerint részletgazdagabb képet jelent, míg az alacsonyabb felbontásó kép általában kevesebb részletet tartalmaz. A vektorként tárolt képek minősége független a felbontástól, ugyanakkor a vektoros és raszteres elemeket egyaránt tartalmazó képeké függ tőle . A raszterképek, illetve a raszteres és vektoros elemeket egyaránt tartalmazó képek javasolt felbontása a nyomtatásra szánt képeknél 300 ppi, a manitoron történő megjelenítésre készítetteknél pedig 72 ppi. Ideális esetben a képet alkotó képpontokat a kép elkészítésekor rögzítjük, és a későbbiekben nem ketülnek újabb képpontok a képbe. • Az Image menü Im~e Size pontját választva teljes képek átmérerezésére van lehető ségünk. Ha a kép méretét vagy felbontását az Image Size paranccsal növeljük, akkor az Image Size párbeszédablakban a Resample Image jelölőnégyzetet kikapcsolva biztosak lehetünk benne, hogy nem rontunk a kép minőségén. A rajzvászon, illetve a háttér átmérerezéséhez az Image menü Canvas Size pontját, a kép egyes részeinek átmérerezéséhez pedig az Edit menü Transform pontját kell választanunk.
•
A hibák visszavonása Mindannyian követünk el hibákat, és a digitális kornak, amelyben élünk, éppen az az egyik legnagyszerűbb oldala, hogy a tökéletlenkedéseinket észreveszik a jó kis számítógépeink, vagy pedig semmissé tehetők a mindenütt jelenlévő, csodálatos "visszavonás" paranccsal. A Photoshop ezt a máris felbecsülhetetlen lehetőséget- mármint hogy mintegy visszautazhatunk az időben akkorra, amikor még nem történt meg a hiba - még megfejeli, így lehetőségek valóságos garmadájával szolgál azokra az esetekre, ha a botladozásaink eredményét rendbe kellene hozni, vagy ha meggondolnánk magunkat, és mégis másképp szeretnénk megoldani ezt-azt. Az a helyzet, hogy ha Sándor pápának is lett volna Photoshopja, akkor a híres szólás valahogy így hangzana: "Tévedni emberi dolog, egy kattintással visszavonni az (gészet pedig isteni jó. " A fejezet számos módját ismerteti annak, hogy a Photoshop segítségével az időben visszautazva miként változtathatjuk meg a múltat.
Az Undo parancs A legtöbb programcsomaghoz hasonlóan az Undo (Visszavonás) parancs a Photoshopban is úgy működik , hogy meg nem történtté teszi a legutolsó végrehajtott műveletet. Az Undo parancs használatához válasszuk az Edit (Szerkesztés) menü Undo (Visszavonás) pontját, vagy nyomjuk le a CTRL+Z (Macen ~+Z) billentyCíkombinációt - az ilyen billentyűparancsoknak mostanra illene mélyen az agyunk finom mozgásokért felelős részén fészkelniük ejtő, lévén ez a parancs maga is visszavonható. Mindez annyit tesz, hogy ha egy műveletet visszavonunk, majd ismét az Undo műveletet hajtjuk végre, akkor visszavonjuk a visszavonást, vagyis újra végrehajtódik az a művelet, amit először visszavontunk Értl1ető? Na ugye. Olyan esetről van szó, amelyben a Photoshop a legtöbb egyéb programcsomagtól eltérően viselkedik. Rendszerint az Undo parancs ismételt kiadásával egyre visszább és visszább lépegetünk az elmúlt" néhány végrehajtott művelet sorában,
Az Undo parancs kissé zavarba
FE;J~ * * * *
A fejezet tartalma: Az Undo parancs A Revert parancs A History panel
A Photoshop beépített visszavonási lehető séggel rendelkező részei
* * * *
202
ll. rész
* Képszerkesztés
a Photoshopban azonban az Undo parancs többszöri kiadásával oda-vissza lépegetünk az utolsó művelet visszavonása és újbóli végrehajtása között. A Photoshoppal most ismerkedők számára ez a viselkedés meghökkentő lehet, de semmi ok az aggodalomra - van ugyanis lehetőség több egymás utáni műveletet visszavonására a Photoshopban is, mégpedig a History (Előzmény) panel használatávaL Röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a History panel jegyzi fel a dokumentum megnyitása óta a Photoshopban végrehajtott műveleteket - nem mindet, csak egy bizonyos számút, de erről később még lesz szó. A rögzített állapotokra kattintva visszatérhetünk a dokumentumnak ahhoz a formájához , amelyben a dokumentum az adott parancs kiadása előtt volt. A History panelen feljegyzett állapotok között visszafelé a CTRL+ALT+Z (Macen :l€+0PTION+Z), előre pedig a CTRL+Smrr+Z (Macen :l€+Smrr+Z) billentyűkombinációval lépkedhetünk Természetesen a History panelen végzett barangolásaink is visszavonhaták Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy némely parancsok - egy dokumentum bezárása, egy ablak átméretezése, egy dokumentum megnyitása vagy mentése- nem vonhatók vissza. Ezek a parancsok a History panelen sem jelennek meg. Ha egy műveletet nem lehet visszavonni, az Edit menüben az Undo parancs Can't Undo (Nem lehet visszavonni) paranccsá változik.
A Revert parancs
)
A Revert (Visszatérés) parancs újból megnyitja a fájl utoljára mentett változatát, semmissé téve az utolsó mentés óta elvégzett változtatásokat. Az utóbbi percekben nem alakult kedvünk szerint a művünk? Esetleg az egykor csodaszép alkotást az utoljára alkalmazott szűrő egy rakás szutyokká változtatta? Egyszerűen adjuk ki az Edit menüből a Revert parancsot- vagy nyomjuk le kedvenc Fl 2 billentyűnket -,és a dokumentumunk megint úgy néz ki, mint az utolsó mentéskor. Az F12 a Photoshopban valamiféle "pánikgombként" működik. A Revert parancs egyik igen szép tulajdonsága, hogy szintén visszavonható, ha meggondolnánk magunkat. Mintha nem kaptunk volna épp elég "még egy" lehetőséget. .. A Macintosh-felhasználóknak ajánljuk figyelmébe , hogy amennyiben a Photoshopban az Fl 2 billentyűt lenyomva az utolsómentett változat visszatöltődése helyett az OS X Dashbaard nyílik meg, a Photoshopban az Edit menü Keyboard Shortcuts (Billentyűparancsok) pontját választva megváltoztatható a Revert parancs alapéttelmezett billentyű parancsa. A szerző további lehetőségként azt javasolja, hogy az OS X-ben változtassuk meg a Dashboardhoz rendelt alapértelmezett billentyű kombinációt, mégpedig a rendszerbeállítások Keyboard ablakában. További részletekért tekintsük át az operációs rendszer dokumentációját.
G
6. fejezet
* A hibák visszavonása
A History panel A 6.1. ábrán bemutatott History (Előzmény) panelre gondolhatunk úgy, mint a Photoshop különbejáratú időgépére. A Photoshopban végrehajtott műveleteinket a History panel feljegyzi, az új műveleteket mindig a lista aljára írva. Ha egy műveletre kattintunk, akkor visszakerülünk a parancs kiadása utáni pontra. Ha a History panelen eléggé régi műveletig lépünk vissza, majd visszavonjuk a visszalépést, remek "Ilyen volt előtte - ilyen lett utána" j ellegű összehasonlítást kapunk a dokumentumunkróL Ha egy a dokumentum alakulásáról szóló animációt szeretnénk megtekinteni, kattintsunk a History panel aktuális állapotát jelző, a panel bal oldalán l évő nyilacskára , és az egérgombot lenyomva tartva húzzuk odébb a nyilat. Előzményecset
.... ~ ~-·
Beállítómenü
HlSTOkV
· !~""'''" ~
rl
ti
()pM
.ubUpr
Pillanatkép
- r- Előzményállapotok
~...;....,_
Előzményállapot-jelző l
l ilil Uflil l ~ "'
6.1 . ábra A Photoshop különbejáratú időgépe, a Histoly panel, a dokumentum létrehozásának különböző állapotai közötti időutazást tesz lehetővé
A History panelen ezen felül pillanatképek is láthatók, amelyek - mint azt mostanára feltehetőleg kitaláltuk - a dokumentum látványának adott időben rögzített képei. Alapértelmezés szerint a pillanatképek a dokumentum létrehozásának, illetve megnyitásának pillanatában jönnek létre. A pillanatképek révén ideiglenesen menthetjük a History panelen tárolt, nekünk tetsző állapotokat, sőt akár új dokumentumokat is létrehozhatunk az ilyen állapotok alapján. Tartsuk szem előtt, hogy a History panel az állapotokat és a pillanatképeket csak addig tárolja, amíg a dokumentum meg van nyitva: ha a dokumentumot bezárjuk, vagy kilépünk a Photoshopból, a tárolt állapotok elvesznek. A Photoshop az alapértelmezett beállítások szerint az első húsz végrehajtott műveletet jegyzi fel, majd a huszonegyedik művelet végrehajtásakor "elfelejti" a panel tetején lévő , legrégibb állapotot, és minden utána következőt eggyel feljebb tol, helyet hagyva az utoljára végrehajtott parancsnak. Ez a folyamat a további parancsok kiadásakor újra meg újra megismétlődik, így értékes hely szabadul fel a számítógép memóriájában.
203
204
ll. rész
* Képszerkesztés
Hamar eljön az idő , amikor ráébredünk, hogy a húsz feljegyzett művelet egyszerűen nem elég, úgyhogy nyissuk meg a Photoshopban a Preferences (Beállítások) ablakot, és a bal oldali listából válasszuk a Performance (Teljesítmény) lehetőséget. A History States (Előzményállapotok) mezőben adjunk meg nagyobb értéket a jobb oldalon lévő nyílra kattintva megjelenő csúszkával, vagy úgy, hogy beírjuk a kívánt számot. A csúszkával akár ezer állapot megőrzése is megadható, de ne legyünk telhetetlenek. A számítógép képes igencsak eltunyulni, ha - a gép képességeihez mérten - túl magasra állítjuk a megőrzendő állapotok számát. Száz megőrzött előzményállapot a legtöbb felhasználó számára bőven elég.
Előzményállapotok Ahogy a 6.1 . ábrán láthatjuk, a dokumentum előzménylistájában lévő , az előzőekben végrehajtott műveletekre a lista aszerint hivatkozik, hogy mi volt az éppen használt eszköz vagy éppen kiadott parancs neve. Alapéttelmezés szerint, ha a dokumentum egy korábbi állapotára kattintunk, majd a dokumentumban változtatásokat eszközölünk, akkor az előzménylistának az adott állapot utáni része kiürül. Ahogy korábban említettük, a History panel listájában tárolt műveletek között egyesével visszafelé a CTRL +ALT+ Z (Macen ~+OPTION+Z), egyesével előre pedig a CTRL+SHirr+Z (Macen ~+SHirr+Z) billentyűkombinációval lépkedhetünk Egy állapot eltávolítható, ha kijelöljük, majd a History panel alján található kuka ikonra kattintunk, illetve ha a törölni kívánt állapotot a kuka ikonra húzzuk. Alapértelmezés szerint a törölt állapotot követő állapotok szintén törlődnek , de ez a viselkedés megváltoztatható, ha bejelöljük a History Options (Előzmények beállításai) párbeszédablakban található Allow Non-Linear History (Nem lineáris előzmények engedélyezése) jelölőnégy zetet. Ha ezt a beállítást engedélyeztük, akkor egy művelet törlése a History panelről nem fogja maga után vonni a későbbi műveletek törlését. Ne feledjük, hogy amennyiben az Allow Non-Linear History lehetőség nincs bekapcsolva, és a History panelen kijelölünk egy állapotot, majd a dokumentumban változtatásokat eszközölünk, akkor az előzménylistának az adott állapot utáni része kiürül. Ez visszavonható, de csak egy alkalommal. Ha különösen erős vonzalom támad bennünk egy adott, a History panelen tárolt állapot iránt, akkor új dokumentumot hozhatunk létre az állapot alapján, ha a History panel alján lévő , New Document From Current State (Új dokumentum létrehozása a jelenlegi állapotból) ikonra kattintunk. Al1ogy a 6.2. ábrán is látható, a dokumentum automatikusan az alapjául szolgáló állapot nevét kapja. A History panelen tárolt parancsok törlése a lenyíló menü Clear History (Előzmények törlése) parancsával történik. A dokumentum megjelenése nem változik, de History panel az utoljára végrehajtott művelet kivételével kiürül.
6. fejezet
* A hibák visszavonása
~
T. ~
o. ~
~ ~J.
C\ '!!'l
6.2. ábra Az ábrán egy új, a History panellistájában Hue/Saturation néven megtalálható állapot
alapján létmhozott dokumentum látható. A dokumentum az állapot alapján kap nevet, amint az a dokumentum címsorában is látszik ~
Valószínűl eg
nyilvánvaló, hogy a Photoshop által nyomon követett
előzményin-
~ formációt valahová menteni kell. Ez a "valahová" a számítógépünk memóriáját
jelenti, ami előbb-utóbb betelik. Ha a Photoshop panaszkodik, hogy több memóriára van szüksége, esetleg érdemes az Edit menü Purge (Kiürítés) almenüjének Histoty (Előzmé nyeket) parancsával próbálkoznunk, aminek a hatására a Photoshop gyorsítótárából valamennyi megnyitott dokumentum előzményá llapotai törlődnek Ne feledjük , hogy az előzőekben ismertetett eljárás nem vonható vissza.
Pillanatképek Munka közben a dokumentum alakulásának bármely pontján lehetőségünk van a dokumentumról pillanatképet készíteni, és ha olyan állapotba kerül a dokumentum, ami nem szolgál megelégedésünkre, visszatérhetünk a mentett pillanatképekhez. A pillanatképek alapján új dokumentumot is létrehozhatunk Új pillanatkép létrehozásához kattintsunk
205
206
ll. rész
* Képszerkesztés
a History panel alján a kis fényképezőgép ikonra, vagy a lenyíló menüből válasszuk a New Snapshot (Új pillanatkép) parancsot. A pillanatképet a létrehozása után úgy nevezhetjük el, hogy a History panelen a nevére kattintunk, illetve úgy, hogy lenyomjuk az ALT (Macen az OPTION) billentyűt, és a fényképezőgépet ábrázoló ikonra kattintunk. Általában - ha a History panel beállításai között nem adtunk meg mást - a Photoshop minden alkalommal, amikor egy dokumentumot megnyitunk, vagy új dokumentumot hozunk létre, létrehoz egy pillanatképet Ez a viselkedés kikapcsolható, de jól jöhet, ha van hová visszatérni szükség esetén. Némely esetben azonban kifejezetten érdemes kikapcsalni ezt a beállítást- példának okáért akkor, amikor nagy számú képet kötegként kívánunk feldolgozni , és szívesen lemondanánk az automatikusan eikészülő pillanatképek miatti rövid szünetekről. ,~
A képek kötegelt feldolgozásáról a 3. fejezetben beszéltünk
bővebben.
H'~v.tkc,J,
A számítógépben lévő memória mennyiségétó1 függően annyi pillanatképet készíthetünk, amennyit csak akarunk, sőt a History pauellenyíló menüjéből elérhető History Options párbeszédablakban azt is megadhatjuk, hogy a Photoshop a dokumentumról minden mentéskor- ami, ha az Olvasó és a szerző csak kicsit is rokon lelkek, igen gyakori esemény - készítsen pillanatképet Fontos megismételnünk, hogy a pillanatképek csak addig léteznek, amíg a dokumentumot be nem zárjuk; ha a dokumentumból, illetve a Photoshopból kilépünk, a pillanatképek semmivé enyésznek. Ha egy pillanatképről különösen jó véleménnyel vagyunk, és el akarjuk tenni későbbre, akkor a pillanatképből kiindulva hozzunk létre új dokumentumot, amit viszont már menthetünk. Nyomjuk le az ALT (Macen az OPTION) billentyűt, és a fényképezőgépre kattintva - az alapértelmezett, a pillanatkép alapjául szolgáló állapot nevével megegyezőtől eltérő - nevet adhatunk a pillanatképnek Ugyanígy adhatjuk meg azt is, hogy a pillanatkép miként jöjjön létre: a teljes dokumentumból vagy csak a kijelölt rétegbőL
~ Automaticaily Create First Snapshot
{
O Automatícally Create New Snapshot When Saving
(
~AIIow Non-Linear History
Cl Show New Snapshot Dialog by Default O Make Layer Visibitily Changes Undoable
OK
)
Cancel
)
6.3 . ábra A Histo1y panel viselkedése a History Options párbeszédablakban állítható be
6. fejezet
* A hibák visszavonása
A History Brush eszköz Az időgéphasonlatot folytatva azt mondhatjuk, hogy a History Brush (Előzményecset) kicsit olyan, mintha a múlt egyes elemeit átemelhetnénk a jelenbe - vagyis a dokumentum előzményei közül kiválaszthatunk egyet, és az ott lévő képpontok közül párat átlesthetünk a dokumentum jelenlegi állapotára. A History panelen az állapot nevétől balra található előzményforrás-ikonra (6.4. ábra) kattintva adható meg, hogy az ecsettel melyik állapotból szeretnénk képpontokat áthozni a mostani állapotba. Ahol az ecsetet végighúzzuk, ott a dokumentum visszaáll a kijelölt állapotba. Lévén ecsetről van szó, a History Brush úgy működik , rnint a Photoshop bármely egyéb ecseteszköze, vagyis beállítható a színkeverési mód, az átlátszatlanság, a folyatás, valamint a festékszóró - minden olyan tulajdonság, amely az eszköz pontos viselkedésére befolyással van. Érdemes kipróbálnunk őket, ha pótolni szeretnénk azt, ami a ráncok vagy a bőr egyéb szépséghibáinak retusálása során a bőr természetes mintázatából esetleg elveszett.
6.4. ábra Az előzményállapotok
nevétől balra található kis ikonra kattintva adható meg a Histo1y BntSh eszköz számára forrásként szolgáló állapot
Megemlítünk még egy, a History Brush eszközzel kapcsolatos megszorítást: ha olyan állapotot adunk meg forrásként, amelynek a képpontban mért kiterjedése nem egyezik meg a jelenlegi állapotéval, az eszköz nem fog működni. Az egérmutató egy vonallal áthúzott körré alakul- ami az egész világon olyasmit jelent, hogy "sajnos nem nyert. " Ha az Erase to History (Törlés az előzményekbe) jelölőnégyzetet bejelöljük, akkor Eraser (Radír) eszközt arra használhatjuk, hogy a dokumentumot "visszaradírozzuk" egy előző állapotába. Az Eraser eszköz mélyrehatóbb ismertetését a 2. fejezetben találjuk. ~;:__~~-~-·;=~~~~~:"'"'9"·------_. _ .,
207
208
ll. rész
* Képszerkesztés
A Photoshop beépített visszavonási lehetőséggel
rendelkező
részei
A Photoshop bizonyos részeit úgy tervezték, hogy a munka során bármikor visszatérhessünk egy korábbi állapothoz. Az ilyen képességek maximális rugalmasságot biztosítanak: nincs semmi gond, ha valami nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, vagy meg kell felelnünk egy sokat habozó ügyfél rigolyáinak, akinek tegnap még a kékszín tetszett, de ma mindenképpen hupililát akar.
Párbeszédablakok A Photoshop legtöbb parancsa esetében legalább az utolsó művelet visszavonható. Ha mondjuk a Levels (Szintek) paranccsal kísérletezgetünk, de az utoljára végrehajtott módosítás nem tölt el bennünket elégedettséggel, egyszerűen lenyomjuk a CTRL+Z (Macen :!=C+ Z) billentyűket , és máris visszaléptünk a módosítás előtti állapothoz. Ha egy párbeszédablakon belül már sok mindent elállítgattunk, és arra az elhatározásra jutunk, hogy jobb lenne elölről kezdeni az egészet, akkor az ALT (Macen az ÜPTION) billentyűt lenyomva a Cancel (Mégse) gomb a 6.5. ábrán látható módon Reset (Visszaállítás) gombbá változik, lehetővétéve a párbeszédablak alapértelmezett beállításaihoz való visszatérést.
Image Size
·-
..
- Pixel Dimen sions: 2.05M Width: lilill'~--·Height: j69~ -
l ! pixels
je J l [ pixels ~ ~ l
J*
( (
Res et
) )
(
Auto ...
)
OK
Document Size: Width : IJ4.40~_. _ Height: Resolution:
_J ( inches
l~:i~~ ---- .J
ln
(inches
J ! pixelslineh
t}l
~ }~ •:
j
Ji l
~ Scale Styles ~ Constrain Propartiens ~ Resample Image:
( Bicubic (best for smooth gradients)
~~l
6.5. ábra Az AltlOption billentyűt lenyomva a Photoshop legtöbb párbeszédablakának Cancel gombja Reset gombbá változik, ami lehetőséget ad a párbeszédablak beállításainak visszaállítására
6. fejezet
* A hibák visszavonása
Maszkok A rétegmaszkok - lásd a 6.6. ábrát- a bármikor visszavonható műveletek hihetetlenül fontos, központi tartópillérét alkotják. Ahelyett, hogy egy dokumentum egy rétegét úgy használnánk a kompozícióban, hogy néhány képpontját töröljük, egy maszkkal elfedhetjük a szóban forgó képpontokat Ha mégis szükségünk lenne ezekre a képpontokra, a Photoshop bármelyik ecsetével, szűrőjével, vagy kijelölőeszközével átalakíthatjuk a maszkot, vagy akár teljes egészében el is távolíthatjuk, helyreállítva a réteg eredeti látványár. A 8. fejezetben rengeteget fogunk tanulni a maszkokróL
6.6. ábra Azok a területek, amelyek egy rétegmaszk bélyegképén fehérek, láthatóak a képen, azok pedig, amelyek feketék, rejtve vannak, és a mögöttük lévő dolgok válnak láthatóvá a helyükön
Korrekciós rétegek A korrekciós rétegek a bármikor visszavonható műveletekkel végzett munka további fontos eszközei. Ha az Image menü Adjustments almenüjéből a Photoshop bármelyik képkorrekciós eszközét - például a Brightness (Fényesség), a Contrast (Kontraszt) vagy a Levels parancsot - választjuk, akkor annak hatása csak a parancs kiadásakor kijelölt
209
210
ll. rész
* Képszerkesztés
rétegen érvényesül. A korrekciós rétegek színkorrekciós adatokat tartalmaznak, és az alattuk lévő valamennyi réteg színét módosítják. A következő módszerek valamelyikét követve hozhatunk létre korrekciós rétegeket: Kattintsunk a Layers (Rétegek) menü New Adjustment Layer (Új korrekciós réteg) pontjára, majd válasszuk ki az alkalmazandó korrekciókat Ekkor megjelenik a New Adjustment Layer párbeszédablak, lehetőséget adva az új korrekciós réteg elnevezésére, és ha szeretnénk, a réteghez keverési módot is megadhatunk. • Kattintsunk a Layers panel alján lévő, kis fekete-fehér kört ábrázoló Create New Fill or Adjustment Layer (Új kitöltő- vagy korrekciós réteg létrehozása) ikonra, tartsuk lenyomva az egér gombját, majd válasszunk egyet a korrekciók közül. Erre az ikonra kattintva a korrekció a New Adjustment Layer párbeszédablak kihagyásával alkalmazható. • Nyissuk meg az Adjustments (Korrekciók) panelt - ez a panel a Photoshop CS4 újdonsága - , és válasszunk egyet az ott lévő korrekciók vagy a Photoshoppal együtt telepített korrekcióminták közül.
•
A Layers panelen megjelenik az új korrekciós réteg, és vele együtt az általunk frissen létrehozott korrekciónak megfelelő jel. Innentől a korrekció az Adjustments panel csúszkáival módosítható (lásd a 6.7. ábrát). ADJUSTMENTS MuetSAturation
;j
~turnion :
Lightn.ss:
föl
--------~--c=~
6.7. ábra Q Colorize
· A kijelölt korrekciós réteg az Adjustments panel csúszkáinak segítségével szerkeszthető
A korrekciós rétegek szépsége abban rejlik, hogy egészen addig szerkeszthetők maradnak, amíg a dokumentumot annak a négy formátumnak valamelyikében mentjük, amely képes megőrizni a Photoshop rétegekre vonatkozóinformációit-az alapértelmezett PSD, a TIFF, a PSB és a PDF formátumokról van szó. A korrekciós beállításokat anélkül módosíthatjuk újra meg újra, hogy a korrekciós rétegek alatt l évő képpontokon bármit is változtatnánk
6. fejezet
* A hibák visszavonása
A korrekciós rétegek további előnye, hogy- lévén ezek is rétegek - rendelkeznek az egyszerű rétegek minden előnyével: a Layers pauelen az egérrel föl-le hurcolászva őket megváltoztatható a sorrendjük, és így szabályozható, hogy a korrekciós réteg hatása mely rétegeken étvényesül; megváltoztatható a keverési módjuk és az átlátszóságuk, és festéssel vagy más módon módosíthatjuk a beépített rétegmaszkjaikat a korrekció hatásának kitett képpontok körének megváltoztatása végett. Ezen felül a korrekciós rétegek hordozhaták - az egérrel áthúzhatjuk őket egyik dokumentumból a másikba - , és így az egyik képre beállított korrekciók könnyedén alkalmazhatók egy másik képre is. És a hab a tortán? Minthogy a korrekciós rétegek az igazi képpontoktól eltérően csak matematikai adatokat tartalmaznak, a dokumentumunk tárolására szolgáló fájl méretét nem fogják észrevehetően befolyásolni. Korrekciós réteg egyik dokumentumból a másikba történő mozgatása az alábbi lépéseket követve lehetséges: 1. Bizonyosodjunk meg arról, hogy mind a forrás -, mind a céldokumentum meg van nyitva.
Ha nem használjuk a Photoshop CS4 új alkalmazáskeretét, akkor a dokumentumokat rendezzük egymás mellé úgy, hogy egyszerre lássuk mindkettőt. 2. A Layers panelen jelöljük ki a mozgatni kívánt korrekciós réteget. 3. Válasszuk a Move (Mozgató) eszközt, kattintsunk valahová a dokumentum rajvásznán, és az egér gombját lenyomva húzzuk át a réteget a céldokumentumba. Ha a dokumentumok egymás
mellett vannak, egyszerűen húzzuk át a réteget az egyik dokumentumból a másikba. Ha a dokumentumokat fü lekkel tagolt ablakban használjuk, akkor az egérrel húzzuk a réteget a céldokumentumot j elző fül fölé, majd tartsuk ott egy-két másodpercig. A céldokumentum előtérbe kerül, és ekkor beledobhatjuk az áthúzott réteget.
rétegszedő
A kijelölt
törlése
Aktív réteg lAYER COMPS
!I
WtDocllrMnrSI.tr
~ j T
1
VvMm _ l
!
•; _. •
J"-
V.ntonl
l
_________ _
.
cc
·
- ~;~-;1_~!~-~,:.
... l .. .l
;~:~ •l•
.l
'·-~= ~
ll iil l tt
l
Előző/következő réteg szedő Rétegszedő
frissítése
Új rétegszedő létrehozása
6.8. ábra A Layer Comps panel feljegyzi a dokumentumunk rétegeinek különféle jellemzőiben bekövetkezett változásokat
212
ll. rész
* Képszerkesztés
Rétegszed ők Ahogy az előzményállapotok a Photoshopban végrehajtott műveleteket és kiadott parancsokat követik egyenként nyomon, a 6.8. ábrán látható rétegszedők (Layer comps) a Layers panel különféle jellemzőinek állapotát jegyzik fel. A rétegszedőket gyakran használjuk olyankor, amikor az ügyfélnek a művünk különféle változatait, kisebb módosításait akarjuk bemutatni, mindent egyetlen Photoshop-dokumentumban tárolva. Ahogy említettük, a rétegszedők a rétegek állapotának csak bizonyos jellemzőit őrzik meg, és fontos tisztában lennünk ezekkel a korlátozásokkaL A láthatóság, az átlátszóság, a rétegstílusok, valamint a beállításaik mind tárolhaták és visszaállíthaták A rétegekre festett részletek, illetve a réteg képpontjainak a színátmenet-készítővel vagy más módon kivitelezett módosításai nem tárolhaták a rétegszedőkkel. Ha nem lenne látható, a Layer Comps panelt a Window (Ablak) menüből kiválasztva vagy az ikonjára kattintva nyithatjuk meg. Egy a dokumentum jelenlegi állapotán alapuló pillanatképet a Layer Comps panel alján található New Layer Comp (Új rétegszedő) ikonra kattintva hozhatunk létre. A kattintás után megjelenő, a 6.9. ábrán látható New Layer Comp párbeszédablak lehetőséget nyújt a rétegszedő elnevezésére, valamint a tárolt változattal kapcsolatos rövid feljegyzés készítésére. Megadható az is, hogy a rétegek mely jellemzőit kívánjuk nyomon követni: • •
•
Visibility (Láthatóság): Ezt a beállítást választva a rétegek és rétegmaszkok láthatóságát követhetjük nyomon. Position (Pozíció, vagyis helyzet): Ezzel a beállítással a rétegek egymáshoz viszonyított helyzete követhető nyomon. Ez annyit tesz, hogy az egyik rétegszedőben egy réteget tehetünk a dokumentum bal felső sarkába, a másikban pedig áttehetjük a jobb alsóba . Fontos megjegyeznünk, hogy amennyiben a rétegek képpontjait mozdítjuk el - például egykijelölőkerettel - , akkor a változtatás a rétegnek az összes rétegszedőben tárolt változatán érvényre jut. Appearance (Megjelenés): Ezzel a beállítással a rétegek megjelenésével kapcsolatos információk tárolhaták - ide értve az átlátszóságot, a rétegstílusokat és azok beállításait, a színkeverési módokat és a kiejtéseket
Name:
jf.aye_rC:or:np_l __ ._ -------· -- - -· . - _ l (
Apply To layers: ~ Visibility
[J Position [J Appearance (Layer Style)
c
OK
)
Cancel
)
6.9. ábra A New Layer Camp párbeszédablakban beállíthatjuk, hogy a rétegek mely jellemzőit kell megjegyezni
6. fejezet
* A hibák visszavonása
A Layer Comps panel a bal oldalán lévő kis ikonnal jelzett, jelenleg kijelölt szedővel frissül. Ha a dokumentumban olyan változtatásokat eszközölünk, amelyeket a rétegszedák nyomon tudnak követni, az ikon visszaugrik a panellegtetején lévő, Last Document State (Utolsó dokumentumálla pot) nevű állapot mellé.
A rétegszedők kezelése A rendelkezésre álló különböző rétegszedák közül vagy úgy választjuk ki a nekünk kell őt , hogy rákattintunk az egérrel, vagy pedig a Layer Comps panel alján lévő jobbra, illetve balra mutató nyilak egyikére kattintva. Ha egy rétegszedőr törölni szeretnénk, először jelöljük ki, majd kattintsunk a kuka ikonra. A kijelölt rétegszedán elvégzett változtatások után mindig figyeljünk arra, hogy az Update Layer Comp (Rétegszedő frissítése) ikonra (egymást kergető nyilak a panel alján) kattintva frissítsük a tárolt információt. Ha művünket már továbbfejlesztettük néhány irányban, és rétegszedőkben tároljuk a változatokat, lehetőségünk van arra, hogy önálló fájlokba vagy egyetlen többoldalas PDF fájlba mentsük azokat. Ezt a műveletet a File, Scripts (Fájl, Parancsfájlok) menü megfelelő parancsával hajthatjuk végre.
A rétegszedők érzékeny lelke Ha egy dokumentumban olyasmit változtatunk meg, amit a Layer Comps panel nem tud nyomon követni - például rétegeket egyesítünk vagy törlünk - akkor egy figyelmeztető ikon (ilyeneket láthatunk a 6.10. ábrán) jelenik meg a megfelelő rétegszedák mellett. A rétegszedák tehát érzékeny lelkűek, mindazonáltallehetőségünk van a bajt okozó műve let visszavonására, a figyelmeztető háromszögre kattintva pedig leírást kaphatunk arról, hogy mivel bántottuk meg szegénykét. Akár úgy is dönthetünk, hogy töröljük a figyelmeztető háromszöget, majd folytatjuk a munkát, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a rétegszedőket frissítenünk kell ahhoz, hogy a dokumentum megváltozott állapotát tükrözzék. lAYER COMPS
! Wt OocutMnt St.u~ ·r-- ~ T-:-~.~~.1 ~-r~~-~~-&·~
! IT Vonion 2
l ' . ,.'·" ,, .
& h
I .,. I .,. I O il lil l íi
6.1 O. ábra A rétegek egyesítése nem tesz jót a rétegszedáknek. A figyelmeztető háromszögek törléséhez vagy vonjuk vissza a megjelenésüket kiváltó müveletet, vagy kattintsunk a hámmszögekre az egé1· jobb gombjával (illetve a Ctrl billentyü lenyomása me/lett a bal gombbal), és akár a kijelölt rétegszedőre, akár az összes rétegszedőre vonatkozóan töröljük a figyelmeztetéseket
213
214
ll. rész
* Képszerkesztés
Intelligens objektumok Az intelligens objektumok (Smart Object) is a bármikor visszavonható műveletekkel végzett munka eszközei közé tartoznak. Az intelligens objektumokkal dolgozva tulajdonképpen annyit teszünk, hogy egy vagy több réteget, sőt akármilyen külső , a Photoshop által kezelhető formátumban tárolt dokumentumot beburkolunk egy olyan dobozba , ami sok mindent kibír. Ha aztán egyszer az objektum bekerült a dobozba, kedvünkre alakíthatjuk, hajlíthatjuk, alkalmazhatunk rá szűrőket, mindezt anélkül, hogy az intelligens objektum tartalmán bármit is változtatnánk Az intelligens objektum tartalma bármikor módosítható - akár a Photoshopban, akár egy külső alkalmazásban, például az Adobe Illustratorban - , és amikor elkészülünk, az objektumon végzett változtatásoknak megfelelően az eredeti dokumentum is frissül. Window
~·
G•
Wed 12:57:40 AM
laye r Properties .. . Blend ing Option s.. .
Edit Adjustme m Oup!icate l ayer ... De lete
l ayer
Co nvert to Smart Obj ec.r
Rastcrl:z~· Lay·g Dts.ab! e
.
L .:~y~r f\. ', ~sk
Disabk Vector ;' .1ask Create Clipping Mask
link Layt:rs Select Linked
Layer~
Select Simi lar Layers
Copy
Ll't~r
5ty1e
P?.str
layer Sty!e
6.11. ábra Létező rétegekből
úgy hozhatunk létre intelligens objektumot, hogy az egér jobb gombjával a Layers panelen a megfelelő nevekre kattintunk, és a Convert to Smart Object parancsot választjuk
6. fejezet
* A hibák visszavonása
Intelligens objektum létrehozásához jelöljünk ki egy réteget, vagy a Smrr billentyűt lenyomva tartva akár többet is, majd a Layers menüből válasszuk a Smart Objects menüpontot, azon belül pedig a Convert to Smart Object (Konvertálás intelligens objektummá) parancsot. Intelligens objektum közvetlenül a Layers panelen is létrehozható, úgy, hogy az egér jobb gombjával a rétegek nevére kattintunk, majd a helyi menüből a Convert to Smart Object parancsot választjuk-ahogy a 6.11 . ábrán látható. Ha elkészült az intelligens objektum, nyugodtan alakítgathatjuk- átméretezhetjük, forgathatjuk, hajlíthatjuk- mindezt anélkül, hogy az intelligens objektum egyetlen képpontján is változtatnánk (megjegyzendő, hogy a Distort (Torzítás) és a Perspective (Perspektíva) parancs használata nem lehetséges). Ha egy intelligens objektum tartalmát módosítani szeretnénk, kattintsunk duplán a Layers panelen lévő bélyegképére. Miután a Photoshop megjelenít egy a munkánkat nagymértékben segítő párbeszédablakot (lásd a 6.12. ábrát), az intelligens objektum tartalma megnyílik egy új PSB (large document format) formátumú fájlban. A fájl szerkesztéséhez igénybe vehető a Photoshop szinte valamennyi eszköze - létrehozhatunk új rétegeket, alkalmazhatunk szűrőket, sőt újabb intelligens objektum is létrehozható egy intelligens objektum belsejében. A fájl mentésekor - ha akarjuk, a fájl formátumát is megváltoztathatjuk - az eredeti dokumentum az intelligens objektumon elvégzett változtatásoknak megfelelően frissül. Adobe
ll
After editing the contents, choose File > Save to commit the changes. Those changes will be relleeted upon returning to grandArmyPiaza.psd. The file must be saved to the sam e location. If the Save As dialog appears, choose Cancel, and fiatten the image before saving.
(
C
()l(
)
Don't show agai n
6.12. ábra A szerkesztés végeztével megváltoztathatjuk az intelligens objektumot tároló fájl fonnátumát, de a fájlt ne mentsük máshová, mert akkor az eredeti dokumentum nem fog frissülni
Arra is lehetőségünk van, hogy az intelligens objektum tartalmát más fájira cseréljük. A művelet elvégzéséhez kattintsunk az egér jobb gombjával az intelligens objektumot tartalmazó réteg nevére, majd a megjelenő helyi menüből válasszuk a Repiace Contents (Tartalom cseréje) parancsot. Az ekkor megjelenő párbeszédablakban jelöljük ki az új fájlt, majd kattintsunk az Open (Megnyitás) gombra. Az intelligens objektum azonnal az előbb kijelölt fájl tartalmára cserélődik.
215
216
ll. rész
* Képszerkesztés
Végül elmondjuk, hogy az intelligens objektumok tartalmát új dokumentumba is menthetjük: ehhez kattintsunk a változatosság kedvéért az egér jobb gombjával (Macen a CTRL billentyűt lenyomva a bal gombbal) az intelligens objektumot tartalmazó réteg nevére, majd a helyi menüből válasszuk az Export Contents (Tartalom exportálása) parancsot. Adjuk meg a fájl helyét és nevét, kattintsunk a Save (Mentés) gombra, és készen is vagyunk. Az intelligens objektumokról korántsem mondtunk el mindent (akit érdekelnek a képhalmok, nyújtsa fel a kezét!). Részletesebben a 8. fejezetben ismertetjük őket, az intelligens objektumokkal használható, az objektumot nem roncsoló szűrőkről pedig a 20. fejezetből tudhatunk meg többet.
A Crop és a Reveal Ali eszközök Bizonyos értelemben a Crop (Vágás) eszköz is a Photoshop beépített visszavonási lehető séggel bíró eszközei közé sorolható. A Crop eszközt általában arra használjuk, hogy megszabaduljunk egy kép nemkívánatos részeitől, például úgy módosítva egy képet, hogy levágjuk róla a zavaró elemeket. Minthogy képpontokat az ember nem szeret elhajigálni, a Crop eszköz rendelkezik egy olyan beépített képességgel, ami lehetővé teszi, hogy a levágott képpontok ismét a kép részévé váljanak. Hogy a dolog érthetőbb legyen, a Tools panelről válasszuk a Crop eszközt, vagy nyomjuk le a C billentyűt. Kattintsunk a képre, és az egeret a gombjának felengedése nélkül mozgatva jelöljük ki a körülvágandó területet. Mielőtt megerősítenénk a vágási szándékunkat, pillantsunk az eszköz vezérlősávjára: itt két választógombot láthatunk: Delete (Törlés) és Hide (Elrejtés; 6.13. ábra). Ha a vágáskor a Delete lehetőség van bejelölve, akkor az történik, amit a választógomb neve sejtet - a kijelölt területen kívüli képpontok megszűnnek létezni. Ugyanakkor a Hide mód csak elfedi a szóban forgó képpontokat, kihagyva őket a körülvágás után megmaradó részbőL Ha megint látni akarjuk őket, az Image menüből válasszuk a Reveal All (Mindent mutat) parancsot, és a rajvászon megnő, megmutatva a kép eddig rejtve maradt részeit.
't!.• j
. ... - .
l
Cfe9pedAru:
Q
Dtlttt
é)
Hidti
F.!(SNt !d
Colw : .
09M-1tv: f75!<
~j
6.13. ábra A vágási beállítások hatámzzák meg, hogy a Photoshop mit tegyen a vágási területen kívül képpontokkal- törölje vagy elmjtse azokat
eső
A Reveal All parancs csak akkor használható egy vágási művelet után , ha a dokumentumban nincs háttérréteg. A kép háttere úgy alakítható közönséges réteggé, hogy a Layers panelen duplán kattintunk a háttérrétegre, majd nevet adunk a rétegnek, vagy egyszertien az OK gombra kattintunk.
6. fejezet
* A hibák visszavonása
..
Osszafoglalás A fejezetb ől kiderült, hogy az idő k;ereke igenis visszafordítható, legalábbis a Photoshopon belül. Megismertük az Undo és a Revert parancsok használatár, és azt, hogy a History panel és az előzményállapotok segítségével rniként léphetünk vissza egy dokumentum korábbi állapotaihoz. Megtanultuk, hogy a History Brush eszközzel az előzményállapotok részei rniként festheták vissza, a múlt egy-egy darabját mintegy a jelen részévé téve. Láttuk azt is, hogy előzményállapotok rniként menthetők a pillanatképek révén, illetve miként hozhatók létre belőlük új dokumentumok, végül pedig megismerkedtünk a visszafordítható képszerkesztési eljárásokkal és a visszafordítható képszerkesztés során általánosan használt eszközökkel - például a korrekciós rétegekkel, a rétegmaszkokkal, a rétegszedőkkel és az intelligens objektumokkaL
217
A fájlok mentése Bámilyen számítógépes programmal is dolgozzunk, az első alapvető szabály, hogy a munkánkat mentsük gyakran lemezre. (A második szabály, hogy készítsünk rendszeresen biztonsági másolatot, de gondolom, ezt már mindenki betéve tudja.) Mindannyian vesztettünk már adatokat egy program vagy a számítógép összeomlása rniatt - de legalábbis találkoztunk olyannal, aki keresztülment ezen a tragéclián így hát tudhatjuk, hogy ezek nem tartoznak életünk legboldogabb pillanatai közé. Fejezetünkben ezért megtanuljuk a fájlok mentésének minden csínját-bínját a Photoshopban.
FEJYET * * * *
A fejezet tartalma: Fájlok lemezre mentése
A Save for Web & Devices parancs A fájlformátumokról bővebben
Mentés a Carnera Raw Megismerkedünk a rendelkezésre álló tengernyi fájlformátummal, különös tekintettel a Photoshop saját formátumának (PSD vagy Photoshop Document) jellemzőire . Megtudhatunk egyet-mást a többi fájlformátum előnyös és hátrányos tulajdonságairól is, valamint arról, hogy milyen helyzetekben melyiküket érdemes alkalmaznunk, és miként biztosíthatják a lehető legnagyobb megfelelőséget, amikor más programcsomagokkal, illetve eszközökkel folytatunk adatcserét
Fájlok lemezre mentése A fájlok mentése számítógépes munkánk alapvető fontosságú része, bármilyen programot is használjunk. A legtöbb programcsomag legalábbis két parancsot - Save (Mentés) és Save As (Mentés másként) - rendelkezésünkre bocsát erre a célra, amelyek közül a tapasztalatlanabb felhasználók olykor meglehetősen bizonytalanul választanak. Ha magunk is érezzük ezt a bizonytalanságot, aggodalomra semmi ok - a következőkben teszünk róla, hogy megszűnjön . Mielőtt
azonban fejest ugranánk, vessünk egy pillantást a Photoshop általános beállításainak File Hanclling (Fájlkezelés) részében megadható beállításokra.
bővítményben
* * * *
220
ll. rész
* Képszerkesztés
Fájlkezelési beállítások A Photoshop számos beállítást kínál, amelyekkel meghatározhatjuk a fájlok mentésének módját. Ezek a beállítások, amelyek az operációs rendszertől függően némileg különbözhetnek, a fájlelőnézetek (miniatűrök, bélyegképek) mentésére, a fájlkiterjesztésekre, valamint a fájloknak a különféle operációs rendszerek közötti megfelelőségére vonatkoznak. Az elérésükhöz nyissuk meg a Photoshop Preferences (Beállítások) párbeszédablakát a CTRL+Kl ~ +K billentyűkkel , majd válasszuk a File Hanclling elemet a bal oldali listábóL A Preferences párbeszédablak File Hanclling része három fő területre oszlik - fájimentési beállítások, fájlmegfelelőségi (kompatibilitási) beállítások és Version Cue. A következő lehetőségek állnak rendelkezésre: • Image Previews (Képelő n ézete k ). Az alapértelmezett beállítás itt az Always Save (Mindig ment), amely egy apró előnézetet ágyaz be a képrőlminden mentett dokumentumba. Ezt az előnézetet az operációs rendszer jeleníti meg, és lehetővé teszi, hogy megnyitás előtt megtekintsük, hogyan fest a kép . Mac rendszeren ezeknek a miniatűröknek a mentéséhez további beállításokat is kapunk: • Icon (Ikon). Ezt a beállítást választva a kép előnézetét a kereső egyik ikonjaként használhatjuk az Asztalon. • Macintosh Thumbnail (Macintosh bélyegkép). Ez a beállítás olyan előnézetet ereményez, amelyet a Mac fájlmegnyitó párbeszédablaka használ. • Windows Thumbnail (Windows bélyegkép). Ez a beállítás olyan előnézetet ereményez, amelyet a Windows rendszerek használnak. • Full Size (Teljes méret). Ezzel a beállítással egy alacsony (72 ppi) felbontású változatot ágyazunk be a képről a fájlba, amelyet olyan más alkalmazásokban, például kiadványszerkesztő p rogramokban használhatunk, amelyek esetleg nem képesek megnyitni a Photoshop fájlok teljes felbontású változatait. Az ikonok és bélyegképek mentése a fájlokkal együtt azt jelenti, hogy a fájlhoz kiegészítő adatok adódnak, ami nyilvánvalóan hatással van a fájl méretére. Ha a fájlméret lényeges, állítsuk a képelőnézetekre vonatkozó beállítást Always Ask (Mentéskor rákérdez) értékre. Így a fent felsorolt lehetőségek megjelennek a File, Save menüponttal megjelenített Save párbeszédablakban, ami lehetővé teszi, hogy eseti alapon döntsük el, hogy mikor milyen képel őnézetet szeretnénk egy-egy fájlhoz mellékelni. • Append File Extension (Fájl kiterjesztésének csatolása) . A fájlkiterjesztés egy hárombetűs rövidítés a fájlnév végén, ami tu datja velünk és a számítógéppel, hogy milyen típusú fájlról van szó, és milyen programhoz célszerű társítani. Windowsan a fájlkiterjesztések alapértelmezés szerint bekerülnek a fájlnévbe , Macen azonban nem kötelezők. Erősen javasolt ezt a beállítást Always (Mindig) értékre állítani, mert ez biztosítja a lehető legszélesebb körű megfelelőséget • Use Lower Case (Kisbetű s kiterjesztés használata). Ezt a beállítást bekapcsolva meghatározhatjuk a fájlkiterjesztés betűállását , például hogy a fájlnév myFile. GIF vagy my Fi le . gi f legyen. Egyes operációs rendszerek különbséget tesznek a kis- és nagybetűk között, és az említett állományokat két teljesen kü lönböző fájlként kezelik, ezért az egységesség érdekében javasolt ezt a lehetőséget bekapcsolva hagyni.
7. fejezet
* A fájlok mentése
•
Carnera Raw Preferences (Camera Raw beállítások). Ezzel a gombbal az Adobe Carnera Raw bővítmény (részletesen lásd a 4. fejezetben) beállításainak párbeszédablakát nyithatjuk meg.
•
Prefer Adobe Carnera Raw for Supported Raw Files (Az Adobe Carnera Raw használata a támogatott RAW fájlokhoz). Ezt a lehetőséget akkor célszerű bekapcsolni, ha a fényképező gépről
•
•
ártöltött RAW fájlok feldolgozásához az Adobe Carnera Raw-t és nem egy másik Raw-feldolgozó szaftvert szeretnénk használni. lgnore EXIF profile tag (EXIF profilcímke figyelmen kívül hagyása). Lényegében rninden digitális fényképhez tartoznak beágyazott EXIF (Exchangeable Image File) adatok, amelyek rnindenféle információt tartalmaznak, beleértve a kép készítésének idejét, a kép képpontméreteit, valamint a kép színprofilját. Ha bekapcsoljuk ezt a lehetőséget , akkor arra utasítjuk a Photoshopot, hogy hagyja figyelmen kívül a képekbe beágyazott színprofilokat. Véleményünk szerint célszerű bekapcsolva hagyni ezt a lehetőséget színprofilt bármikor hozzárendelhetünk egy képhez, illetve átalakíthatjuk azt egy másik profilra. Ask Betore Saving Layered TIFF Files (Rákérdezés réteges TIFF fájlok mentése
előtt).
Ha bejelöljük ezt a lehetőséget, a rétegeket tartalmazó TIFF fáj lok mentésekor egy figyelme ztető párbeszédablak jelenik meg, amely arra hívja fel a figyelmünket, hogy a rétegek mentése nagyobb fájlt eredményez. •
•
•
Maximize PSD and PSB Compatibility (A PSD és PSB fájlok kompatibilitásának maximalizálása).
Ez a lehetőség arra szolgál, hogy biztosítsa, hogy a régebbi prograrnak is képesek legyenek megnyitni a legújabb Photoshop-változattal létrehozott fájlokat Ha engedélyezzük, a Photoshop a rétegek mellé a kép összeolvasztott ("lapos") változatát is menti, hogy az ú jabb Photoshop-szolgáltatásokat nem ismerő prograrnak legalább ezt a lapos változatot meg tudják nyitni. Ha van rá esély, hogy a fájljainkat olyan tervezőkkel is meg fogjuk osztani, akik esetleg nem férnek hozzá az új programokhoz, hagyjuk ezt a beállítást Ask (Rákérdez) vagy Always értéken. Enable Version Cue (A Version Cue engedélyezése). A Version Cue a WebDAV nevű technológia révén segít a megosztott anyagok rendszerezésében és nyomon követésében, amikor csapatban dolgozunk. A tervezők kiveszik (check out) a fájlokat a változatkövető rendszerbó1, arnikor dolgozni akarnak rajtuk, megjegyzéseket fűznek hozzájuk, amelyek leírják a módosításokat, majd visszateszik (check in) a fájlokat a rendszerbe, ha végeztek. A rendszer nyomon követi a változásokat, és biztonsági másolatokat készít, ami egyszerűvé teszi, hogy visszatérjünk egy korábbi változathoz, ha szükséges. Ha bekapcsoljuk ezt a lehetőséget , akkor arra utasítjuk a Photoshopot, hogy éljen a Version Cue szolgáltatásaival. Rece nt File List Contains (1O) Fi les (Az utoljára megnyitott fájlok listája tartalmazzon .. .fájlt).
Ide egy olyan számot írhatunk (legfeljebb 30 lehet), ami azt határozza meg, hogy a Photoshop a közelmúltban megnyitott fájlok közül hányra emlékezzen.
221
222
ll. rész
* Képszerkesztés
A mentési parancsok Amennyiben a kezdetektől építettünk fel egy dokumentumot, illetve egy már létező fájlon dolgozunk, és biztosak vagyunk benne, hogy a jelenlegi módosításainkkal felül szeretnénk írni a régieket, válasszuk a File (Fájl) menü Save pontját, vagy alkalmazzuk a CTRL +S (Macen :fg+S) billentyűkombinációt. A fájl első mentésekor a 7.1. ábrán látható Save As ( Mentés mint) párbeszédabiakba jutunk. Itt adjuk meg a kívánt fájlnevet, határozzuk meg a mentés helyét, és válasszuk ki a fájl formátumát Ha folytatjuk a munkánkat, a fáj l mentésével a későbbiekben közvetlenül felülírjuk ezt a fájlt, a Save As párbeszédablak közbeiktatása nélkül. A fájlok mentésének másik alapvető parancsa a Save As, amelyet a CTRL +SHirr+S/ :Jg +SHirr+S billentyűparanccsal, illetve a File menü Save As pontjával érhetünk el. Használatával a dokumentumot új néven vagy formátummal menthetjük lemezre, majd ezen folytathatjuk a munkát. Ez esetben az eredeti fájl, amelyből kiindultunk, nem változik. Amennyiben a Save As parancs használata során nem változtatjuk meg a fájlnevet, illetve egy már létező fájl nevét adjuk meg (ami gyakran indokolt lehet), a Photoshop figyelmeztet, és- amint a 7.2. ábrán láthatjuk- ad egy utolsó esélyt arra, hogy meggondoljuk magunkat.
r"' o
·= -.-:-
·~
.
.-:
..
s-tv.
~
a
I :: I ;;; I UD 1
'Y D!VICES : MacBookPro
~
IDisk
i
~
Bootcamp
!
O Backup... bJ WD160 l> SHARED
..-
_,c _,--
. ~
~; l
( O demo
'
(Q. search
c:- 61 Date Modifled
----=:--~,
l
~ ~
~ '!'··-~
d3
Save As : iUntitled-l.tif
~
.··
~l
-
-
Format: ( TIFF Save:
( Use Adobe Dialog )
i
~~
[l As a Copy
~ Ann otations
~ Al p ha Channels
~ Spot Coiors
l
i
~ Layers
Color:
l
~ Use Proof Setup: Working CMYK
~ Embed Color Profile: sRGB IEC61966-2.1
l CNew Folder
l
CCancel ) ~
)
7.1. ábra A Save As párbeszédablakban
elérhető
beállítások a kíválasztott fájlfonnátumtól függnek
7. fejezet ~-..tw
~-
...........",_~'---"'-=-·-=---
m
* A fájlok mentése
"' "345177 fg070l.tif" already exists. Do you want to repiace lt7 A flle or folder with the same name already exists in
l
818 ! :: : = i ~
the folder 345177 ch07 ftgures. Replacing it will overwrite lts current content!..
~
YD EVI CES
Cl MacBookPro ~ 1Dosk 0 simon
~
..j [Cl BootCamp
~
JI
l>
Repiace
)
l ::
[~! 345177fg0704.tif
:::
~ ,..
T PlACES
\
"'*i'i'""!!!'"':"......-.---r-...,_---..---...,.,..,..,..----. l [;'J 345177 f~0703.tíf T '"' ' i
SHAR[O
(-·e.-t 3 (
..
EJ
~~
c- .
345177 fg070S.ti tf"' 345177 fg0706 .tif ~ . : ll
.. -
Format: f TIFF
~--------------------~
Save :
C' ru a Copy
C.' Alpha Channels Y; Layers
Color:
,-, Notes
c· Spot Colors
= '=
Use Proof Setup: Warking CMYK Embed Color Profile: sRGB IEC61966-2.1
------=--( New Folder )
( cancel )
~
-"'
7.2. ábra Amennyiben a Save As paranccsal egy már létező fájlt próbálunk felülírn i, a Photoshop figyelmeztet
Lássuk most, hogy milyen beállítási lehetőségeink vannak a fájlok mentésénél. A beállítások, amelyek a párbeszédablak alján találhatók, a kiválasztott fájlformátum függvényében érhetők el, vagy maradnak kiszürkítve. Amennyiben a kép olyan lehetőségeket is igénybe vesz, amelyek nem egyeztethetők össze a kiválasztott fájlformátummal, apró figyelmeztető háromszögeket kapunk a megfelelő beállítások mellett, amelyek jelzik, hogy ezek nem kerülnek bele a végeredményként kapott fájlba . A mentési beállítások a következők: As a Copy (Másolatként). Ezzel a beállítással ugyanazt érjük el, mintha másolatot készítenénk a fájlról , lemezre mentenénk, majd bezárnánk ezt a másodpéldányt. A szerkesztés alatt álló dokumentum továbbra is nyitva marad, tehát folytathatjuk vele a munkát. • Alpha Channels (Alfa csatornák) . Az alfa csatornák a kép áttetszőségi adatait tartalmazzák. Amennyiben egy dokumentumban rétegmaszkokat használunk (lásd a 8. fejezetben), ezeket az adatokat csak olyan fájlformátumokban őrizhetjük meg, amelyek képesek az alfa csatornák kezelésére. Ide sorolható a Photoshop dokumentumformátum (PSD), a Photoshop nagy dokumentumok számára létrehozott formátuma (PSB), a TIFF, a PDF és a DCS 2.0. • Layers (Rétegek). Amennyiben a kép rétegeket tartalmaz, és ezeket meg szeretnénk őrizni a mentés során, ismét csak egy maroknyi fájlformátum közül választhatunk, ezek a következők: PSD, PSB, TIFF és PDF.
•
224
ll. rész
* Képszerkesztés
•
Use Proof Setup (Proof beállítás, vagyis a próbanyomat-beállítások alkalmazása). Itt határozhatjuk meg a színprofilok beállításait. A View (Nézet) menü segítségével megtekinthetjük, miként jelennek meg a kép színei a különféle kimeneti eszközökön - ezt az eljárást nevezik nyomatszimulációnak (lásd a 23 . fejezetben) . Amennyiben ezt a beállítást választjuk - erre egyedül a Photoshop PDF formátum ad lehetőséget - , a program az aktív színprofilnak megfelelően alakítja át a fájlt a mentés során. • ICC Profile (Windows) /Embed Color Profile (Mac) (ICC Profii/Színprofil beágyazása). Ennek a beállításnak a választásával beágyazzuk az aktív színprofilt a fájlba, amennyiben a megadott formátum alkalmas ennek tárolására. • Spot Colars (Direkt színek). Amennyiben többcsatornás képet készítettünk, amely direkt színeket is tartalmaz, és meg szeretnénk őrizni ezeket az adatokat, válasszuk ezt a beállítást. A direkt színek tárolására a következő formáturnak alkalmasak: a Photoshop saját PSD formátuma , a PSB, a TIFF, a PDF, valamint a DCS 2.0 .
A Save for Web & Devices parancs Ha internetes felhasználásra szánt fá jlt mentünk, használhatjuk a Save for Web & Devices (Mentés a Webre és eszközökre) parancsot (a 7.3. ábrán láthatjuk, hogy a párbeszédablaka sokat gazdagodott a Photoshop CS4-ben) az eredmény optimalizálására. A JPEG , a GIF és a PNG formáturnak elérhetők a Save és a Save As parancsokkal is, de a Save for Web & Devices számottevően könnyebbé teszi, hogy hozzáférjünk e formáturnak webes megjelenítésnél lényeges beállításaihoz: Egymás mellé téve összehasonlíthatjuk az optimalizált képeket. A párbeszédablak lehetőséget ad arra, hogy az eredeti kép mellett akár három kölönbözőképpen optimalizált változatot is megjelenítsünk más és más tömörítési módszereket és fájlformátumbeállításokat alkalmazva. • Képet kaphatunk a várható fájlméretről és letöltési időről. A Save for Web & Devices bemutatja a különféle fájlformáturnak és tömörítési beállítások hatását a kép végeredményként kapott méretére. Mindemellett megfigyelhetjük a várható letöltési időt is különféle kapcsolati sebességeknél - az alacsony sávszélességű betárcsázós kapcsolatoktól a gyors vállalati T1 hálózatokig. • Beállíthatjuk a kép színprofilját. Alkalmazhatjuk a dokumentum eredeti színprofilját, de átalakíthatjuk a szabványos webes sRGB profilra is. A színprofilokról bővebben a 23. fejezetben olvashatunk. • Átméretezhetjük a kép webes változatát. Szeretnénk kisebb, kifejezetten webes használatra szánt változatot készíteni a képből? Nos, nincs szükség arra, hogy másolatot készítsünk belőle, átmérerezzük az Image Size (Képméret) paranccsal, majd lemezre mentsük valamelyik webes formátumban - elég, ha megadjuk az új méreteket a párbeszédablak Image Size területén, kiválasztjuk az interpolációs (közbeszúrási) módszert a Quality ( Minőség) lenyíló listából, majd a Save gombra kattintunk. Adjuk meg a fájl nevét, valamint a helyét a lemezen - és már készen is vagyunk.
•
7. fejezet
•
* A fájlok mentése
225
Elküldhetjük a képet a Device Centralba. A Device Central gombra kattintva az azonos nealkalmazás ablakába jutunk (amelyet a Creative Suite egyes változataival automatikusan megkapunk) , így megtudhatjuk, hogyan festene a kép a tengernyi elérhető mobileszköz valamelyikén.
vű
A Save for Web & Devices párbeszédablak
l e hetőségeiről
a 24. fejezetben szálunk.
:) - - 0 -
- Preset: ~
:J-
l l•~ ( veryHigh
t: l
CJ Progressive ~Opti miz~
Qu;ú,ry:
~
Blur: o - w
M01.ne:~
~ Embed Color Proftie
Color H.lndl ing~ ( Conwn to sRCB
l:
l
Prevlew: ( Manitor Color
1-:
l
l;
J
~..etadit~: ~ Alt -- ColorT.lbl e -- ~----~---
--- 0 -
- W: tm:age Siu - - - ~ px - - - - - - - -- - - -
Ho ~ px ] :i
JPEG
90qu.tlity
p.,,."., ;töQ:s
Qu~ ity : ( Bl<:ublc
107.6!( 20
s« @ 56.6
Kbps
lcopi'l; Options: _ u:nct<
~.=J
so.••
W(
( Devíce Central. .. )
R:
1~7
G: 1-47
~ l W [D
B: 147
fAJPh~-:2Ss___ Hex: 939393
lndi!X: --
l oll
s-
)(
7.3. ábra A Save for Web & Devices párbeszédablak 1·engeteg hasznos beállítással segít abban, hogy a képeket a webes megjelenítésre alkalmas alakra hozzuk
A fájlformátumokról A Photoshop milliónyi fájlformátum me ntésére és megnyitására képes - és ez a szám a CS3-ban megjelent 3D-képességekkel csak nőtt. Ha lllindehhez még azt is hozzávesszük, hogy a program lehetáségei fájlformáturna k értelmezésére alkalmas bővítményekkel tovább szél esíthetők, láthatjuk, hogy a határ a csillagos ég ... Az elérhető formáturnak némelyike furcsa , illetve már rég nem használatos, de jó tudni, hogy akármilye n képet is adjunk neki, a Photoshop nagy valószínűséggel képes lesz megnyitni.
226
ll. rész
* Képszerkesztés
Minden fájlformátumnak van kitüntetett rendeltetése, és a legtöbbjük alkalmaz valamilyen tömörítést, hogy csökkentse a fájlok helyigényét Lássuk hát, mit is találunk ebben a nagyszerű választékban!
Veszteséges vagy veszteségmentes? A fájltömörítési eljárások az adatok tömörítésével próbálják csökkenteni a fájlok helyigényét Az ennek érdekében alkalmazott módszer lehet veszteséges vagy veszteségmentes tömörítés. A veszteséges tömörítési eljárások elemzik a fájlok tartalmát és elhagynak egyes ismétlő dő adatokat. Az eredmény gyakran jelentős helymegtakarítás, de a veszteséges tömörítés velejárója a generációs veszteség - vagyis a fájlok ismételt kicsomagolása és újratömörítése a képminőség folyamatos romlásával jár. A veszteséges tömörítésú formátumok közé tartozik például a JPEG. A veszteségmentes tömörftési eljárások nem hagynak el egyetlen értékes bitet sem - múködésük a fájl adatainak hatékonyabb elrendezésére épül. Az így lemezre mentett fájlok esetében nem kell számolnunk a generációs veszteséggel - a fájl megnyitásakor a kicsomagolás után kapott dokumentum pontosan megegyezik az eredetivel. Ismert veszteségmentes tömörítési módszerek az RLE (Run Length Encoding) vagy az LZVV (Lempei-ZivWelch)- egyebek mellett ezek használatosak a GIF. a PNG és a TIFF fájlok tömörítésénéL
PSD - a Photoshop saját formátuma Amint a korábbiakban is említettük, a PSD a Photoshop saját formátuma, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy alkalmas legyen a program egyedi beállításainak tárolására. Így hát a dokumentumok tulajdonságai, vagyis a rétegek, az alfa csatornák, a direkt színek csatornái vagy az intelligens objektumok mind-mind tárolhaták ebben a formátumban. Mindemellett, az Adobe Creative Suite-alkalmazások szoros együttműködése lehetővé teszi, hogy az After Effects, az Illustrator, a Premiere, illetve a Go Live programokkal megnyissunk - sőt egyes esetekben mentsünk- PSD fájlokat, megőrizve a bennük tárolt tulajdonságok nagy részét. A PSD fájlokat megnyithatjuk a Photoshop korábbi változataiban is, de ilyenkor az ott nem támogatott lehetőségek beállításai elveszhetnek Ha biztosra akarunk menni, és jó előre tudjuk, hogy más alkalmazásokkal , illetve a Photoshop régebbi változataival kell majd megosztanunk a Photoshop dokumentumainkat, tárolhatjuk a kép rétegek összeolvasztása után kapott változatát a fájlban, így abban legalábbis biztosak lehetünk, hogy a fájl megjelenése mindenütt azonos lesz.
7. fejezet
* A fájlok mentése
Ehhez kapcsoljuk be a Maximize PSD and PSB File Compatibility lehetőséget a Preferences ablakban. A CTRL+K/3t+K billentyűkkel nyissuk meg a Preferences párbeszédablakot, majd a CTRL+3/ 3€+3lenyomásával ugorjunk a File Hanclling lapra. A Maximize PSD and PSB File Compatibility részen (lásd a 7.4. ábrát) választhatjuk az Ask beállítást, ha azt szeretnénk, hogy a program minden fájl mentésénél megkérdezzen minket, ha pedig minden PSD vagy PSB fájl mentésénél a lehető legszélesebb körű megfelelőséget szeretnénk biztosítani, válasszuk az Always lehetőséget .
. . . . . . . . . . .. . . . . . . . .......
:,.. lotena~
~--- - -
i ........... --
~ "''"""'o";~, l
... .;,.,· - ......
~
; .
~.-
Image Previews: ! Always Save
.. -, .
~~ j
....·;. . ............ .. . ·....
~
-
"'l . .. . . . . .
f( ..
,
-l
Cancel
)
(
Prev
)
(
Next
)
~
Fde. Handting Performance -
......
Icon
--
[J Full Size
~Macintosh Thumbnail
Cursors
~Windows Thumbnail
Tnn sparO!ncy & Gamut
~: l
Append File Extension: ( Always
Units& Rulus
!'ti Use Lower Case
Guides, Grid & Slices Plug - Iru Type
l
File Compatibílity
! ( Carnera Raw Preferences ... )
l ~ Prefer Adobe Carnera Raw for Supported Raw Files l C lgnore EXIF profile tag , fSil! Ask Befo re Saving Layered TIFF Files
l
!
Maxim ize PSD and PSB File Compatibility: Ask
~: l
l l
l
l
~ Version
l
Cue ~ Enable Version Cue Recent file list contains: [10
J fi les
l
7.4. ábra Itt dönthetünk arról, hogy szeretnénk-e a PSD fájljainkban egy egyesített képet tárolni, amely más programok, illetve a Photoshop ko1·ábbi változatai számára is értelmezhető
Jó tudni továbbá, hogy az egyesített kép beágyazása hatássallehet a kapott fájlméretre , így ha a helytakarékosság a lemezen alapvető fontosságú a számunkra, érdemes kikapcsolnunk ezt a lehetőséget. Számos esetben egyébként is érdemes a Maximalize Compatibility lehető ség kikapcsolása mellett döntenünk- ehhez válasszuk a Never (Soha) beállítást-, és olyan munkafolyamatot kiépítenünk, amelyben a központi PSD fájlt megtartjuk a szerkesztés céljaira, és a végfelhasználás módjának megfelelő egyesített változatokat tárolunk belőle -így ha az eredményt az InDesignnak szánjuk, ez a formátum lehet az EPS, ha pedig a Weben szeretnénk közzétenni, a JPG lehet a megfelelő választás.
228
ll. rész* Képszerkesztés
PSB - a nagy dokumentumok formátuma A PSB vagy Large Document Forrnat a PSD különleges célokra szánt változata. amelyet kifejezetten a 2 GB-nál nagyobb méretü dokumentumok befogadására terveztek. Egyesek persze csodálkozhatnak: vajon ki a csudának van szüksége ilyen irdatlan méretú fájlokra? Nos. akik digitális videók vagy csúcsminőségű nyomatok készítésével, illetve fotók retusálásával foglalkoznak. azok számára ez a méret egyáltalán nem szokatlan. Mindemellett az intelligens objektumok használatánál - amelyekről a 6. és a 8. fejezetben szólunk bővebben -a Photoshop ezt a formátumot alkalmazza alapértelmezettként.
A legfontosabb formáturnak Nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a JPEG és a TIFF a Photoshopban elérhető formáturnak közül a legszélesebb körben használtak - széles körű megfelelőségük, valamint az általuk elérhetővé tett tömörítési módszerek (és fokozatok) ismeretében a népszerűségük könnyen megérthető .
JPEG Ez a formátum, amely a kifejlesztőjéről, a Joint Photographic Experts Groupról kapta a nevét, széles körben használatos fotók tárolására, mivel a fájlméret jelentős csökkenése mellett képes igen jó képminőséget biztosítani. Talán nem véletlen, hogy a legtöbb digitális fényképezőgép és mobiltelefon alapértelmezés szerint ebben a formátumban tárolja a képeket. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a JPEG veszteséges tömörítést alkalmaz, vagyis a kép által elfoglalt tárterület csökkentése érdekében egyes adatoktól megszabaduL JPEG fájl mentésekor a JPEG Options (JPEG beállítások) párbeszédablakba jutunk; itt adhatjuk meg a tömörítés mértékét. Minél erősebb tömörítést alkalmazunk, annál több adat vész el. Igen alacsony Quality (Minőség) beállításnál döbbenetesen kis fájlmérethez jutunk, ugyanakkor a képminőség jobbára alkalmatlanná válik bármiféle felhasználásra. Ha ugyanakkor a Quality beállítás Maximum értéke mellett döntünk-vagyis alig alkalmazunk tömörítést -, a kapott JPEG fájl és az eredeti kép megjelenése közötti különbség szinte észrevehetetlen marad, ugyanakkor a fájlméret még így is jóval kisebb lesz a korábbináL A JPEG Options párbeszédablak alján található választógombokat a Webre szánt képeknél használhatjuk Az alapértelmezett Baseline ("Standard") -Alapvonal (Standard) -beállítás terjedt el a legszélesebb körben, és ez felel meg a böngészők túlnyomó többségének. A Baseline Optimized (Optimalizált alapvonal) választásával némileg kisebb fájiméretet kapunk, míg a Progressive (Progresszív) több lépésben tömöríti a képet, így lassabb internetkapcsolat esetén a kép fokozatosan jelenik meg a képernyőn .
7. fejezet
~
H *i;;;;i'
A JPEG képek internetes közzétételének olvashatunk.
* A fájlok mentése
részleteiről bővebben
a 24. fejezetben
l
~~. Matte:
[
~ ~-;--·-----· . -·-;-·:
~mage Options
r-
a.lity:
I!LJ [ High
( (
r~i
.
99. lK
o.
Forrnat Options~
8 Baseli ne ("Standard' ) O Baseli ne Optimízed 0
Progressive 3 . Scans: '~ _ _•_
) )
~ Preview
l.J.rge fil e
l fi le
OK
Cancel
J
7.5. ábra A jPEG Options párbeszédablakban meghatározhatjuk a képen a lkalmazott tömörítés m értékét. A Quality Maximum (12-es) é11ékénél a tömö1ités hatása a képminőségre szinte észrevehetetlen
Sose feledjük, hogy a JPEG tömörítés minőségrontó hatása felhalmozódhat - vagyis ha egy képet JPEG formátumban mentünk, majd újra megnyitjuk, és ismét JPEG formátumban tároljuk, ezzel ismételten tömörítjük a képet, és újfent adatokat vesztünk. A hatás kezdetben alig érzékelhető, de ha újra és újra végrehajtjuk a fenti műveletet, hamarosan látható lesz a minőségrornlás . Ha ugyanakkor a Photoshopban ugyanazt a fájlt szerkesztés közben többször egymás után JPEG formátumban lemezre mentjük, semmiféle minőségrornlást nem tapasztalunk, hiszen a lemezre az kerül, ami a képernyőn látható. A munka során érdemes PSD vagy más veszteségmentes tömörítésen alapuló formátummal dolgoznunk, és csak akkor mentsük lemezre a JPEG változatot, ha minden szerkesztési lépéssei elkészül tünk. A JPEG fájlok képesek az RGB, a CMYK és a Grayscale (Szürkeárnyalatos) színmódok kezelésére, valarnint a vektorgörbék megőrzésére (lásd a ll. fejezetben). Az alfa csatornák tárolása ugyanakkor nem lehetséges a JPEG formátumban, így a program az átlátszó területeket a megadott háttérszínűvé alakítja (alapértelmezés szerint ez a fehér). A JPEG tömörítés a leghatékonyabban fotóknál, illetve folytonos színátmeneteket tartalmazó képeknél használható - a vonalrajzok, vektorgrafikák vagy erősen kontrasztos képek tömörítésére alkalmasabb a GIF, illetve más veszteségmentes módszerek, mint a PNG, ugyanis a JPEG tömörítés melléktermékei fokozottan jelentkeznek ott, ahol a szomszédos képpontok között éles átmeneteket találunk. A képfeldolgozó szűrők felerősíthetik a JPEG tömörítés melléktermékeit, így érdemes még azelőtt alkalmazni őket , mielőtt a képet JPEG formátumban lemezre mentenénk.
229
230
ll. rész
* Képszerkesztés
TIFF A TIFF (Tagged Image File Format) formátumot a nyolcvanas években egy Aldus nevezetű cég dolgozta ki az asztali lapolvasók kimenetének szabványosítására. A szabvány kezelését később az Adobe vette át. A TIFF egyike a Windows és Mac rendszereken egyaránt széles körben használt formátumoknak , amit jelentős rugalmasságának és sokoldalúságának köszönhet. A Photoshopban a TIFF formátum további lehetőségekkel egészül ki, ami tovább szélesíti a felhasználási területét A PSD, a Photoshop Raw és a DCS 2.0 mellett ez az egyetlen olyan fájlformátum, amely képes négynél több színcsatornát kezelni - akár 24-et is, ami minden elképzelhető kép számára elegendő . A színcsatornákról bővebben a 10. fejezetben olvashatunk. A TIFF formátum mindemellett összeegyeztethető a Photoshop rétegeivel és rétegstílusaival, és szinte bármely színterület színeit képes tárolni. Ha pedig ez sem lenne elég, eláruljuk, hogy csatornánként akár 32 bites árnyalatterjedeimet is elérhetünk. A Photoshopban lehetőségünk nyílik arra, hogy a csatornánként 32 bites HDR (High Dynamic Range - magas dinamikus tartományú) képeket TIFF formátumban mentsük lemezre. A HDR képekről bővebben a 3. fejezetben olvashattunk.
Amennyiben egy képet TIFF formátumban mentünk, a 7.6. ábrán látható TIFF Options párbeszédabiakba jutunk, amelyen az alábbi beállításokat találhatjuk •
Image Compression (Képtömörítés). Válasszunk a lenti három tömörítési módszer közül,
amelyek egyaránt lehetővé teszik a veszteséges és a veszteségmentes tömörítést: • IJW: Az LZW tömörítési módszer (emeljük meg a kalapunkat Lempel, Ziv és Welch zsenialitása e lőtt) alkalmazása során a program a gyakrabban használt adatcsomagokat rövidebbekkel helyettesíti. A legtöbb képszerkesztő alkalmazás képes értelmezni az LZW tömörítéssei tárolt TIFF képeket. • ZIP: A ZIP tömörítési módszert az LZW ingyenesen elérhető alternatívájaként dolgozták ki, mivel ez utóbbi védett szabvány volt egészen 2004-ig. A ZIP tömörítés hatékonyabb lehet az LZW-nél, kisebb fájlokat eredményez, de jelenleg a Photoshop azon kevés program egyike, amely képes értelmezni az így tömörített TIFF fáj lokat • JPEG: Némiképp ellentmondásosnak tűnhet, hogy egy veszteséges tömörítési eljárást használjunk egy TIFF képen, hiszen a TIFF formátumot éppen azért választottuk, hogy a lehető legjobb képminőséget kapjuk. A jó minőségű JPEG tömörítés azonban jelentősen kisebb fájiméretet eredményezhet alig észrevehető minőségromlás mellett. A maximalisták számára, akik egyetlen bit elvesztését sem hajlandók eltűrni , marad a ZIP vagy az LZW tömörítés.
7. fejezet
-
llFF~
1mage Compression
1
l8
i
NONE
O LZW O ZI P _:; JPEG Quality:
n
Maximum
s.Tt:~ i l fLe
OK
)
(
Cancel
)
f:!~
Í: Pixel Ord er
lc0
(
•
{;ugt
l e Interleaved (RGBRGB) 0
* A fájlok mentése
i
Pe r Channel (RRGGBB) Byte Order IBM PC
l e Macintosh Q Save
]
Image Pyramid
'=: Save Tra nsparency ~
Layer Compression
l0e
l
RLE (faster saves, bigger files) ZIP (slower save s, smaller fi les)
j O Discard Layers and Save a Copy 7.6. ábra A TTFF Options párbeszédablakban arról is dönthetünk, hogy veszteséges vagy veszteségmentes tömöntést szeretnénk alkalmazni
Egyes prograrnak nem támogatják a TIFF formátum által nyújtott tömörítési Mlgjegyz6l algoritmusokat, ezért a Photoshop figyelmeztet, ha használatba vesszük valamelyiküket. Amennyiben a lehető legszélesebb körű megfelelőség elérése a cél, jobb, ha lemondunk a TIFF fájlok tömörítésérőL ...
•
•
~~~
Pixel Order (Képpontsorrend). Itt határozhatjuk meg, hogy milyen sorrendben szeretnénk tárolni a színcsatornák adatait- az Interleaved (Váltottsoros) és a Per Channel (Síkbeli) lehetőségek közül választhatunk A Photoshop korábbi változataiban az előbbi volt az alapértelmezés, de úgy tartják, a csatornánként tárolt adatok olvasása gyorsabb, ráadásul az eredményként kapott fájlok is kisebbek. Akármelyiket is válasszuk, a program korábbi változatai képesek olvasni az eredményt. Byte Order (Bájtsorrend). Mac vagy PC? Sokan ölre mennének az igazuk védelméért ebben a kérdésben - jelenleg azonban csak arról kell döntenünk, hogy melyik rendszerben használják majd fel nagyobb valószínűséggel a képet. Választásunk függvényében a kapott fá jl könnyebben olvasható lesz a kiválasztott rendszeren. Akármelyik beállítás mellett is döntsünk, az eredmény bármely rendszeren értelmezhető, így a választásunk végeredményben nem sok vizet zavar.
231
232
ll. rész
•
* Képszerkesztés Save Image Pyramid (Képpiramis mentése). A képpiramisokat felbontásfüggetlen (vagy
többfelbontású) fájlok készítésére használhatjuk, amelyek egyazon fájlban a kép különböző felbontású változatait tartalmazzák. Így jelen lehet a nyomtatási minősé gű kép, mellette azonban helyet kaphat számos kisebb felbontású változat is (mint a Matrjoska-babák). Bizonyos feladatoknál a kisebb felbontású változatok kerülnek előtérbe , ha azonban szükséges, a teljes felbontású kép is elérhető . A fölös adatok 30 százalékkal is növelhetik a fájlméretet, de a képpiramisokat támogató alkalmazások , illetve képkiszolgálók ezzel a módszerrel számo ttevően hatékonyabban működhetnek , így a befektetés bőségesen megtérüL A Photoshop maga nem támogatja a képpiramisokat - egyszerűen megnyitja az elérhető legnagyobb felbontású képet. Ha tehát nem vagyunk egészen biztosak abban , hogy egy képet kifejezetten ilyen célokra szánunk, ne használjuk ezt a beállítást. • Save Transparency (Átlátszóság mentése). Ha egy kép áttetsző területeket tartalmaz, ezzel a beállítással megőrizhetjük azokat - egyébként az átlátszó területek fehérré válnak. • Layer Compression (Rétegtömörítés). A TIFF fájlok tömörítéséről már szót ejtettünk, de azt is meghatározhatjuk, hogy miként tömörítsük a képet felépítő rétegeket. Amint a párbeszédablak is elárulja, az RLE gyorsabb, de nagyobb fájlokat eredményez, míg a ZIP éppen ellenkezőleg viselkedik. A Discard Layers and Save a Copy (A rétegek elvetése és egy másolat mentése) beállítás választásával egyesítjük a fájl rétegeit, és megválunk a rétegadatoktóL
k\
Amennyiben csatornánként 32 bitet tartalmazó képet szeretnénk menteni, a TIFF lehetővéteszi azt is , hogy 8 vagy 16 bitessé alakítsuk
MlgJigyzís Options párbeszédablak
Különleges
rendeltetésű
fájlformátumok
Amint a korábbiakban említettük, az egyes fájlformáturnak különféle előnyös tulajdonságokkal rendelkezhetnek, így tömörítési eljárásokat tehetnek elérhetővé, vagy éppen biztosíthatják az összeegye ztethetőséget egyes alkalmazásokkaL Az alábbiakban bemutatunk jó néhány ismert fájlformátumot, amelyek megnyitására, illetve mentésére a Photoshop lehetőséget biztosít. Mindegyiküket azonban itt sem ismertethetjük, hiszen egyesek túlontúl különlegesek vagy már szinte sehol sem használatosak, illetve a bemutatásukra könyvünk más fejezeteiben kerítünk sort.
Photoshop EPS Az EPS (Encapsulated PostScript) fájlok nagyszerű tulajdonsága, hogy értelmezhetők szinte
minden, a piacon elérhető tördelő- és képszerkesztő program számára. Ha egy dokumentum késó'bb egy QuarkXPress vagy Illustrator fájlba kerül, amelyet végül PostScript
7. fejezet
* A fájlok mentése
nyomtatóval nyomtatunk ki, érdemes a dokumentumot elóbb EPS formátumúra alakítanunk a Photoshopban. Az eredményként kapott dokumentum nyomtatása gyorsabb lesz, és így számos, a nyomtatás kapcsán gyakran felmerülő probléma elkerülhető . Az EPS fájlok támogatják a vágógörbék használatát is (róluk bővebben a ll . fejezetben ol-
vashatunk). Ezekkel a görbékkel (amelyeket a Photoshop Pen eszközével jelölhetünk ki) megadhatjuk egy kép határait - ha a késóbbiekben a dokumentumot a QuarkXPressben, az Illustratorban vagy más hasonló programban megnyitjuk, a görbén kívül eső területeket a rendszer átlátszóként kezeli. A TIFF fájlok szintén támogatják a vágógörbéket, de egyes tördelőprogramok kizárólag az EPS fájlokba ágyazott vágógörbéket ismerik fel. hátulütője , hogy hihetetlenül rossz hatékonysággal tárolja az adatokat, így az eredményként kapott fájl jelentősen nagyobb lesz, mint ha más formátumot használnánk. Akárhogy is, ha a munkánkból csúcsminőségű nyomatot szeretnénk készíteni, továbbra is az EPS fájlok használata biztosítja, hogy a lehető legkevesebb gond merüljön fel. ·
Az EPS formátum
EPS_~
Preview: ( Macintosh (8 bits/pixel) ~ ; j Encoding: ; ASCII85
(
f~j (
~ Cancel
)
Q lnclude Halftone Screen Q lnclude Transfer Function Q PostScript Color Management ~ lnclude Vector Data
Q Image Interpalatien
7.7. ábra 1.\
ill
Files with vector data will be rasterized by Photoshop when opened.
Az EPS Options pá1·beszédablakban megadhatjuk a nyomtatás tulajdonságait és az előkép beállításait
Azok a Windows-felhasználók, akik nem PostScript nyomtatóra szánják a munkájukat, jobb, ha messzire elkerülik az EPS formátumot - a használata ugyanis ez esetekben éppen hogy megnehezíti a munkát. Alkalmazzuk inkább a TIFF vagy a JPEG formátumot.
Ha egy dokumentumot EPS formátumúvá szeretnénk alakítani, válasszuk a Save As párbeszédablak Forrnat (Formátum) lenyíló listájának Photoshop EPS pontját. A megjelenő EPS Options párbeszédablakban az alábbi beállításokat találjuk (lásd a 7.7. ábrát): •
Preview (Előkép). Az EPS dokumentumok egyrészről tartalmazzák a nyomtatónak szánt PostScript-adatokat, másrészről pedig a dokumentum előképét , amelyet a számítógép képernyőjén láthatunk. Ha 256 színű előképet szeretnénk, válasszuk a TIFF 8-bit (PC) , illetve a Macintosh 8-bit (Mac) lehetőséget a Preview listábóL
233
234
ll. rész
•
•
•
•
•
•
* Képszerkesztés Macintosh rendszereken elérhető a tömörített, 24 bites JPEG előkép is. Az l bites előképek fekete-fehér képet adnak a képernyőn, ugyanakkor a kapott fájlméret így kisebb lesz. Végezetül, dönthetünk úgy is, hogy egyáltalán nem határozunk meg előképet a dokumentumhoz. Encoding (Kódolás). A Binary (Bináris), az ASCII, illetve a JPEG lehetőségek közül választhatunk Bináris (vagy Huffman-) kódolás esetén kisebb fájlmérethez jutunk, itt ugyanis a program egy az LZW-nél megismerthez hasonló veszteségmentes tömörítési algoritmust használ. Amennyiben a fájlt a későbbiekben az InDesignban, a QuarkXPressben vagy más, komolyabb tördelőprogramban nyitjuk meg, nyugodt lélekkel választhatjuk ezt a lehetőséget. Egyes prograrnak és PostScript nyomtatók azonban nem ismerik a bináris kódolást - ilyenkor a kevésbé hatékony ASCII kódolás mellett kell döntenünk Az ASCII nem más, mint az American Standard Code for Information Interchange rövidítése, közismertebb nevén az egyszerű szöveg. Amennyiben Windows rendszeren nyomtarunk, vagy gondjaink támadnak a nyomtatással, alkalmazzuk ezt a kódolást, az ASCII ugyanis szélesebb körben ismeretes. A JPEG kódolás kizárólag Level 2 vagy fejlettebb PostScript nyomtatók számára elérhető - ahol tudjuk, érdemes használnunk, ha a kis fájlméret elérése a cél. lnclude Halftone Screen (Raszterrács belefoglalása). Ezt a beállítást akkor kell alkalmaznunk, ha egyéni raszterrácsot határoztunk meg a Page Setup (Oldalbeállítás) párbeszédablak Sereens gombjára kattintva. A használatávallegyünk igen óvatosak, ha ugyanis hibázunk, tönkretehetjük a képet. Ha biztosak szeretnénk lenni a dolgunkban, előbb nézzünk utána a 25 . fejezetben a szükséges nyomtatási előkészületeknek lnclude Transfer Function (Pontterülési görbék belefoglalása). A Page Setup párbeszédablakban a Transfer gombra kattintva meghatározhatjuk a nyomtatott kép fényerejét és kontrasztját - ha ezt a lehetőséget választjuk, az adatokat az EPS fájlban is tárolhatjuk Az előző beállításhoz hasonlóan itt is járjunk el fokozott óvatossággaL PostScript Color Management (PostScript színkezelés). Ezzel a beállítással beágyazhatunk a dokumentumba egy színprofilt, javítva ezzel a nyomtatás színhelyességét. Mindazonáltal ez a lehetőség csak a Level 2 és Level 3 PostScript nyomtatóknál érhető el, más esetben ne használjuk. A színprofilokról bővebben a 23. fejezetben olvashatunk. lnclude Vector Data (Vektoradatok belefoglalása). Ha a kép szerkeszthető vektoros adatokat - szerkeszthető szövegrétegeket vagy vektoralakzatokat- tartalmaz, ezzel a beállítással megőrizhetjük azokat az EPS fájlban, így továbbra is szerkeszthetők lesznek a tördelő- és rajzprogramokban. Amennyiben nem alkalmazzuk ezt a beállítást, a Photoshop képpontokra bontja a vektoros adatokat- vagyis bitképes formátumra alakítja azokat. Ugyanezt az eredményt kapjuk akkor is, ha egy EPS fájlt ú jra megnyitunk a Photoshopban. Image lnterpolation (Képinterpoláció). Ezzel a beállítássallehetővé tesszük az InDesign és hasonló alkalmazások számára, hogy a betöltött EPS fáj lok átmérerezésénél közbeszúrást (interpolációt) is alkalmazzanak. Az InDesignban ily módon átméretezve a képet új , értékes képpontok jönnek létre, így a végeredmény minősége jobb lesz,
7. fejezet
* A fájlok mentése
mint az egyszerű átmérerezésnéL Ha ugyanakkor nem kapcsoljuk be ezt a lehető séget, az átmérerezésnél ugyanazt az eredményt kapjuk, mintha a Photoshop Image Size párbeszédablakát használnánk a "legközelebbi szomszéd" közbeszúrással amivel gyakorlatilag a meglevő képpontok méretét növeljük, nem hozunk létre újakat. A közbeszúrásról bővebben az 5. fejezetben olvashattunk. ..-
QuarkXPress DCS A DCS (Desktop Color Separations) formátumot a Quark segítette a világra az EPS egy változataként Alapvető jellemzője, hogy CMYK képeinket színekre bontva képes tárolni olyankor érdemes használnunk, ha a dokumentumot PostScript nyomtatóra szánjuk. Ha egy képet CMYK módúvá szeretnénk alakítani, válasszuk az Image, Mode, CMYK Color (Kép , Mód , CMYK színmód) menüpontot. DCS formátumban tárolhatunk olyan szürkeárnyalatos képeket is, amelyek direktszín-csatornákat tartalmaznak. Ha a kép mindössze a CMYK négy színcsatornáját tartalmazza, használjuk a DCS 1.0 formátumot- ha azonban egy Pantone színcsatorna is szerepel benne, a DCS 2.0 alkalmazása mellett kell döntenünk A DCS Options párbeszédablak más alakot ölt attól függően, hogy a formátum 1.0-s vagy 2.0-s változatát választjuk A DCS 1.0 formátum esetében (amelynek a párbeszédablakát a 7.8. ábrán láthatjuk) végeredményben négy fájlt kapunk- egyet a kékeszöld (cián), egyet a bíbor, egyet a sárga, egyet pedig a fekete szín számára. A munkafolyamat végén ezeket a fájlokat nyomtatjuk majd ki. Mindemellett létrehozhatunk egy ötödik fájlt is - egy színes vagy szürkeárnyalatos egyesített változatot: ezt tölthetjük be a QuarkXPressbe.
DCS 1.0 formal
Preview: i Macintosh (8 bits/pixel) DCS: [ Color Composite (72 pixel/ inch) Encoding: ! ASCII 85
f! ! ( ~: j (
~ Cancel
)
f: j
Q lnclude Halftone Screen
C lnclude Transfer Function ~ lnclude Vector Data
Q lma9e lnterpolation
r,._ ill
Fi les with vector data will be rasterized by Photoshop when opened.
7.8. ábra A DCS l. O Fonnat párbeszédablak
A DCS 2.0-ban (lásd a 7.9. ábrát) választhatjuk az 1.0 változat ötfájlos kimenetét, de egyesíthetjük az eredményt egyetlen fájlban is , amivel némi lemezterületet takaríthatunk meg. Hozzá kell azonban tennünk, hogy ez az egyfájlas megoldás nem élvez olyan széles körű elfogadottságot, mint az elődje.
235
236
ll. rész
* Képszerkesztés OCS 2.0 Format
) DCS: ! Single File DCS, No Composite Encodíng : l ASCII85
~: \
~------------------------------~~
Q lnclude
Halftone Screen
CJ lnclude Transfer Function lnclude Vector Data
CJ Image Interpalalion
7.9 . ábra A DCS 2.0 Fonnat párbeszédablak
Akármelyik megoldás mellett is döntsünk, az egyesített kép (ami nem tévesztendő össze a bélyegméretű előképpel) megtartása jelentősen befolyásolja a fájiméretet Mindazonáltal hasznos lehet, hiszen lehetővé teszi, hogy előképet kapjunk a dokumentumról egy egyszetűbb , otthoni vagy irodai nyomtatón.
Windows BMP A BMP a Windowshoz mellékelt Microsoft Paint saját formátuma , amely szabványossá vált a Windows- és DOS-megfelelő rendszerekben. Támogatja az RGB, az indexelt és a szürkeárnyalatos színmódokat, valamint az áttetszőséget - akár a kép mellett lemezre mentett fekete-fehér maszkfájl, akár a képpel együtt tárolt alfa csatorna formájában (32 bites BMP képek esetén) . Széles körű elfogadottságamiatt gyakran alkalmazzák programcsomagok, sőt operációs rendszerek (így a Windows korábbi változatai) felületi elemeinek megjelenítésére. Amennyiben egy fájlt ebben a formátumban szeretnénk lemezre menteni, válasszuk a Forrnat lenyíló lista Windows BMP pontját, így a 7.10. ábrán látható BMP Options párbeszédabiakba jutunk. Határozzuk meg, hogy Windows vagy OS/ 2 formátumot szeretnénk-e alkalmazni (minden valószínűség szerint az előbbimellett döntünk) , valamint adjuk meg a kép bitmélységét. Utóbbi esetben a választási lehetőségeink jobbára attól függnek, hogy milyen színmódot használtunk a kép szerkesztésénél, illetve létrehozásánáL Több millió színt tartalmazó fotóinkat egyaránt tárolhatjuk 8, 16 vagy 32 bites képként - ha viszont áttetsző területek is találhatók rajtuk, az utóbbi mellett érdemes döntenünk A szürkeárnyalatos képeket kizárólag négy bitesként menthetjük lemezre, ha pedig a Bitmap színteret használjuk (vagyis a képen csak tiszta fehér és tiszta fekete pontok szerepelhetnek), az egy bites változat áll a rendelkezésünkre. 4 és 8 bites képek esetében lehetőségünk van a veszteségmentes RLE tömörítés alkalmazására.
7. fejezet
* A fájlok mentése
BMP~ns _f ~_ FOJ:!!l~t
_ ____
8Windows
•
c (
Q OS/2
Ol(
)
Cancel
)
_Q_~p,_,_ th :.:...__ _~
Cl
Bit
Q 4 Bit
'-: 8 Bi t Q 16 Bit 824 Bit
Q 32 Bit
=
Compress (RLE)
~ Flip row order
( Advanced Modes )
7.10. ábra A BMP Options párbeszédablak
A párbeszédablak fennmaradó része jobbára csak a dolgozó multimédiás programozókat érinti. ~ ~
játékfejlesztőket,
illetve a DirectX-szel
A "bitkép" fogalom némi zavart okozhat a fejekben , hiszen utalhat egyrészt bitképes, vagyis képpontok rácsából felépülő grafikákra, másrészt, a BMP formátumnál ugyanezt az elnevezést használjuk a két színt alkalmazó Bitmap módú képekre is.
Ci neon A Cineon formátumot a Kodak fejlesztette ki, hogy lehetővé tegye a számítógépekkel készített képek filmre írását. A képek összeállítására és kezelésére a Cineon Digital Film System volt hivatott- a rendszer fejlesztésével 1997-ben felhagytak ugyan, de a formátum továbbra is népszerű a filmiparban.
Premiere Filmstrip A Filmstrip formátumot alapvetően az Adobe Premiere Pro-hoz fejlesztették ki, hogy lehetővé tegyék a fájlok cseréjét a PhotoshoppaL Mindez módot ad arra, hogy a Photoshopban rotoszkópos eljárással, vagyis képkockánként szerkesszük a videóanyagokat A Filmstrip formátumban a film hosszú, képkockákból álló függőleges sáv alakjában jelenik meg, amelyeket szürke csíkok választanak el egymástól. A képkockák számot és időkódot is kapnak - ez utóbbi segít annak a meghatározásában, hogy pontosan hol is jelenik meg az adott képkocka a videóban. Ha egy videót Filmstrip formátumban tároltunk, átrajzolhatjuk, átfesthetjük vagy tetszés szerint módosíthatjuk az egyes képkockákat, majd miután tároltuk az eredményt, a fájlt újfent megnyithatjuk a Premiere-ben.
237
238
ll. rész
* Képszerkesztés
Fontos tudnunk, hogy ha a fájl méreteit módosítjuk, többé nem menthetjük lemezre Filmstrip formátumban. Ha pedig a Photoshopban dolgozunk, kizárólag akkor használhatjuk a Filmstrip formátumot a dokumentum tárolására, ha az eredeti anyagat ilyen alakban kaptuk a Premiere-től.
CompuServe GIF A Graphics Interchange Format, vagyis GIF az egyik első komoly hálózati szolgáltató, a CompuServe gyermeke, amely 1987-ben látta meg a napvilágot Webes népszerűségét annak köszönheti, hogy igen hatékonyan képes grafikus adatokat tömöríteni a veszteségmentes LZW eljárással, és ha ez nem lenne elég, még az animációkat is támogatja. Ráadásként ezzel a formátummal az áttetszőség is megjeleníthető. A sok előny mellett akadnak azért hátrányok is: mindjárt itt a szűk, 256 színű paletta (ez indexelt színmódként vagy színpalettás színmódként is ismeretes), ami alkalmatlanná teszi a formátumot színes fotók kielégítő megjelenítésére. A GIF alkalmazási területe ezért leginkább az egyszerű emblémák, vonalrajzok és kevés színt tartalmazó képek körére terjed ki. Mindez azonban csak rövid bevezetés - a formátumot részletesebben is bemutatjuk a 24. fejezetben.
Paintbrush PCX A PCX a PC Paintbrush saját formátuma - a fiatalabbaknak: ez a legrégebbi, DOS rendszereken használatos rajzolóprogram. A dicsőséges ős késóbb átadta a helyét az MS Paintbrushnak egy szerződés keretében, amely biztosította, hogy a program minden Windows rendszerben helyet kapjon - így lett széles körben ismert formátum a PCX. Mindez azonban már a múlt, a PCX helyébe azóta a rugalmasabb utódok - nevezetesen a GIF, a JPG és a PNG -léptek.
Adobe PDF A PDF (Portable Document Forrnat - hordozható dokumentumformátum) a PostScript programnyelv bővítéseként született meg. A segítségével nyomtatásra szánt dokumentumokat jeleníthetünk meg a számítógép képernyőjén úgy, hogy nem kell törődnünk a betűtípusokkal, a színrebontással és más nyomtatási kérdésekkel. A PDF nyílt szabvány, az Adobe pedig ingyenesen elérhetővé teszi az Adobe Readert Mac, Windows és Unix rendszerekre - vagyis bárki, aki egy számítógép előtt ül , pontosan úgy láthatja a PDF formátumban mentett dokumentumainkat, ahogy azt mi elképzeltük A Mac-felhasználók további előnyökhöz jutnak az OS X beépített PDF-megjelenítési és
7. fejezet • --
-nm~
......-,_,_" ~..,.-~-
f...--~·
----
* A fájlok mentése
-mentési lehetőségeiveL Így a legtöbb alkalmazás Print párbeszédablakában találhatunk lehetőséget arra, hogy egyetlen kattintással PDF formátumban lemezre mentsünk egy dokumentumot, emellett pedig szinte minden, a Macintosh rendszerre tervezett program képes beágyazott PDF fájlok használatára. A PDF dokumentumok állhatnak egy vagy több lapból, illetve képből. A Photoshop Save As párbeszédablakában csak az elóobiek mentésére kapunk lehetőséget - ha többoldalas PDF dokumentumokat szeretnénk tárolni, az Adobe Bridge Output munkaterületének PDF l ehetőségé re kell támaszkodnunk. Minderről a 3. fejezetben olvashattunk bővebben . Az EPS fájlokhoz hasonlóan a PDF fájlok is képpontos alakban (vagyis egyszerű bitképpé alakítva) jelennek meg, ha a Photoshopban nyitjuk meg őket. Ha többoldalas PDF fájlt nyitunk meg, egyszerűen ki kell választanunk a kívánt oldalt, a méreteket, a felbontást, valamint a színprofilt. A PDF dokumentumok fehér hátterét a program átlátszóként kezeli, amint azt a 7. 11. ábra is mutatja. view
.._..~_.__ ,
.. ___ ,.... _ ... <_...,...
=:<~ ~-
Window
Helo
'4•
~...-
.. -",.,.. .. ..._
~:W~~~f~~~ti~
7.11. ábra A balra látható PDF dokumentumot a Photoshopban megnyitva a jobb oldalon álló képpontos változathoz jutunk. Figyeljük meg az eredeti dokumentum fehér lapja helyén álló átlátszó részeket
239
240
ll. rész
* Képszerkesztés
A Photoshop PDF fájlok számos beállítás, így rétegek, direkt színek, áttets zőség, duplex színrnód és más egyebek tárolására képesek, így a formátum nagyszerűen alkalmas oldaltervek bemutatására, rrúközben megtartja a szerkesztési lehetőségek jelentős részét. A Save As párbeszédablak Forrnat listájából a Photoshop PDF l ehetőséget választva a Save Adobe PDF (Adobe PDF mentése) párbeszédabiakba jutunk, amely a 7. 12. ábrán látható. A bal oldalon a General (Általános), Compression (Tömörítés), Output (Kimenet), Security (Biztonság) és Summary (Összefoglaló) beállításokat adhatjuk meg. A párbeszédablak tetején lehetőséget kapunk beállításkészletek alkalmazására is , amelyek alkalmasak számos helyzet megoldására - a csúcsrrúnőségű nyomatoktól az elektronikus továbbküldésre, illetve képernyőre szánt, erősen tömörített dokumentumokig. A JPEG kódolás értelmezésére kizárólag a Level 2 vagy fejlettebb PostScript nyomtatók alkalmasak, ezért ha egy fájlban ezt a tömörítést alkalmazzuk, a hibák elkerülése végett rrúndenképpen használjuk ilyen nyomtatót.
Saw Adobe PDF
·-t-:~
Adob~ PDF Preset: ( [High Quality Pri nt)
~; J Compatibility: ( Acrobat 5 (PDF 1.4)
Standard: ( None Ge:neral
l
it )
General
Compression OtJtput Security
Description: ~~se the se sett ings to create Adobe PDF documents for quality printing on t esktop printers and proofers . Created PDF documents can be opened with cro bat and Adobe Reader 5.0 and later.
Summary
- ! 1
l
---- -- - --· ··-·-- - --- --·---------- - - - ----
Options ~ Preserve Photoshop Editing Capabiliries
[ O Embed Page Thumbnails
l ~ Opti mize fo r Fast Web Preview O View PDF After Saving
l l
( Save Preset ... )
7.12. ábra A Save Adobe PDF párbeszédablak
(
Cancel
) ( SIMIIOF }
7. fejezet
* A fájlok mentése
Apple PICT A PICT (Macintosh Picture) egy kizárólag Macintosh rendszereken elérhető formátum, amelynek eredete az OS X előtti időkre vezethető vissza. Eredetileg a QuickDraw, a korai Mac gépek alapvető grafikai rendszerének saját formátuma volt, amely jelentősen megkönnyítette az alkalmazások közötti együttműködést. A QuickDraw és a PICT formátum összetettsége (amely egyaránt támogatta a vektoros és képpontos képeket, valamint az alfa csatornákat) lehetetlenné tette, hogy ez a tárolási mód széles körben elterjedjen más rendszereken is. Az Apple azóta rendszerformátumként átvette a PDF és a PNG szabványokat, így a PICT használatát mindössze az indokolhatja, ha az eredményt egy réges-régi Mac gépen szeretnénk megjeleníteni, amelyet valaki - talán nosztalgiából - továbbra is használ. Ha Windows-felhasználóként botiunk valamiképpen egy PICT fájlba , megnyithatjuk a Photoshopban, amennyiben jelen van a rendszeren a QuickTime, ugyanis a PICT ezt a tömörítést használja.
PICT Resource Ennek a formátumnak a megértéséhez kicsit többet kell tudnunk a Macintosh rendszerek lelkivilágáróL A fájlok itt alapvetően két részre oszthatók: az egyik az adatág (data fork), amelyben például a szövegszerkesztőknek szánt dokumentumok esetében a nyers szöveg található, a másik pedig az erőforráság (resource fork) , ahol a grafikus tartalom, az ikonok, valamint a fájlformátum adatai kapnak helyet. Ez az egyik oka annak, hogy a Mac-fájlok akkor is megfelelő módon megnyithatók, ha nem rendelkeznek kiterjesztéssei (a kiterjesztés használata mindemellett, kedves Macintosh-felhasználó testvéreim, üdvös cselekedet). Mindazonáltal PICT Resource fájlokkalleginkább a Mac OS 9 nyitóképernyőkön találkozhatunk, ha tehát nem ilyet szándékozunk tervezni, aligha lesz szükségünk erre a formátumra.
Pixar A formátum neve nem véletlenül azonos az utóbbi évek legsikeresebb számítógép-animációs rajzfilmjeinek gyártójávaL A cég ugyanis ezt a formátumot használja egyedi rendeltetésű 3D-munkaállomásain, így az eredmény könnyen beilleszthető a nagyobb Pixar 3D projektekbe.
PNG A PNG (kiejtve: ping) a Portable Network Graphic (hordozható hálózati grafika) rövidítése - és nevének megfelelően is használatos: veszteségmentes tömörítési algoritmusa lehetővé teszi, hogy színgazdag fényképeket a maguk 16 millió színével webes környezetben hasz-
241
242
ll. rész
* Képszerkesztés
náljunk fel. Mindemellett az alfa csatornák révén lehetővé teszi az áttetszőség ábrázolását is. A formátum népszerűsége töretlenül ível felfelé , így nem véletlen, hogy manapság a legtöbb böngésző támogatja .
TrueVision TGA A Targa vagy más néven TGA fáj lok eredetileg a TrueVision videórendszerekhez születtek, amelyek lehetővé tették a felhasználóiknak, hogy élő videófelvételek fölé animációt és számítógépes grafikát helyezzenek A formátum eredeti népszetűségét az adta, hogy elsőként támogatta a 24 bites képeket.
WBMP A WBMP a Wireless BMP (vagyis drót nélküli BMP) rövidebb alakja- ezt a formátumot két színt tartalmazó képek megjelenítésére használják különfé le hordozható eszközökön, így mobiltelefonokon és PDA-kon. A két szín valóban két szín, vagyis a WBMP egy bites formátum, amelyben a képpontok kizárólag feketék vagy fehérek lehetnek. ~ WBMP fájlok mentésére MtgNyzíl ablakban is.
l ehetőségünk
van a Save for Web & Devices párbeszéd-
Photoshop Raw Az utolsóként bemutatott fájlformátummal igen ritkán találkozhatunk, hihetetlen rugalmassága miatt mégis megkerülhetetlen. Ha egy feltehetően grafikus fájllal találkozunk, és a megnyitása érdekében már minden egyéb formátummal megpróbálkoztunk, utolsó esélyként érdemes kipróbálni a Photoshop Raw (Photoshop kiinduló adatok) szolgáltatásait, de a formátum akkor is nagy segítség lehet, ha olyan eszközön szeretnénk megjeleníteni egy képet, amely nem ismeri az általánosan elfogadott fájlformátumokat. Fontos, hogy ne tévesszük össze ezt a formátumot a komolyabb digitális fényképezőgé pek RAW formátumával (erről a 4. fejezetben száltunk bővebben) - a Photoshop Raw nem más, mint egy tömörítetlen bináris formátu m, amelyet fájlok átvitelére használhatunk, amennyiben a kép rendeltetési helyének rendszere képtelen az ismertebb fá jltípusok értelmezésére. A Photoshop a mentés mellett a fent említett rendszerekről érkező fájlok megnyitására is képes. A Raw fájlok mindössze lecsupaszított, tömörítetlen képadatokat tartalmaznak, mindenféle fejléc nélkül - vagyis semmilyen támpontot nem adnak a színtérről, a színpalettáról, vagy a képp ontsorrendrőL
7. fejezet
* A fájlok mentése
Raw dokumentumok megnyitása A Raw fájl utolsó mentsvárként szalgálhat olyankor, ha egy ki tudja honnan származó fájlt szeretnénk megnyitni, amely makacsul ellenáll mindenféle kísérletnek. Próbálkoztunk TIFF, JPEG vagy más ismertebb fáj lformátummal - kudarcot vallottunk. Ilyenkor érdemes egy esélyt adnunk a Raw képességeinek. Válasszuk a File, Open As, vagy a File, Open menüpontot, majd válasszuk az Enable (Engedélyezés) előugró menü All Readable Documents (Minden o lvasható dokumentum) pontját. A megjelenő Photoshop Raw Options párbeszédablakban (amelyet a 7.13. ábrán láthatunk) adjuk meg a tőlünk telhető legtöbb adatot: •
•
• • •
Width és Height (Szélesség és magasság). Amennyiben ismerjük a kép pontos méreteit,
adjuk meg itt. A Swap (Csere) gombra kattintva felcserélhetjük a magasságot és a szélességet. Érdemes tudnunk, hogy 30 OOO-nél nagyobb értéket nem választhatunk. Count (Csatornaszám). Ha tudjuk, hogy hány színcsatorna szerepel a képen, írjuk be itt ezt a számot. Szürkeárnyalatos képesetén l, RGB esetén 3, CMYK képesetén pedig 4 a helyes érték. Interleaved (Átfedő). Itt határozhatjuk meg, hogy milyen formában tároljuk az egyes képpontok színadatait. RGB képek esetén az alapértelmezett érték az Interleaved. Bit Depth (Bitmélység). Az esetek többségében a képek csatornánként 8 bitet tattalmaznak, így érdemes először ezzel az értékkel próbálkoznunk. Byte Order (Bájtsorrend). Válasszuk azt a rendszert, ahonnan a kép valószínűleg származhat. Napjaink legtöbb Apple számítógépe Intel processzort alkalmaz, így ez a beállítás egyre inkább elveszti a jelentőségét. Photoshop Raw Options
Describe "robot.tíf':
(
Ol(
)
(
Cancel
)
!_____ .l pixels
(
Swap
)
Height: [_ __ _ _j pixels
(
Guess
)
(5641460 bytes) Oimensions - - - - - - - , Width :
Channels - - -- ------, Co unt: j_ 1 -·-·- ____________ __! ,-, Interleaved Oepth :
Byte Order:
E} B Bits
·:-.: Mac
0 16 Bits
.. IBM PC
Header Size:
!o ______ ] bytes
[ ~ Retain When Saving
7.13. ábra A Photoshop Raw Optiarts párbeszédablak. Adjunk meg annyi adatot, amennyit csak tudunk- a többit pedig bízzuk a Photoshopra
243
244
ll. rész
• •
* Képszerkesztés Header (Fejléc). Meghatározhatjuk, hogy hány bájtnyi fejléc előzi meg a képpontok adatait a Raw fájlban. A beállítás alapértelmezett értéke O. Guess (Tipp). Ha ismerjük a kép szélességét és magasságát, a fejléc hosszát azonban nem, vagy fordítva, a Guess gombot megnyomva megkérhetjük a programot, hogy kísérelje meg kitalálni a hiányzó adatot. Kattintsunk rá, megér egy próbát!
Raw dokumentumok mentése Amennyiben egy fájlt olyan eszköz vagy alkalmazás számára készítjük, amely nem képes az ismertebb formáturnak értelmezésére, tárolhatjuk egy lecsupaszított Raw fájl alakjában is. Így rétegeket ugyan nem tárolhatunk, de módunk van tetszőleges méretű , RGB, CMYK vagy szürkeárnyalatos, akár alfa csatornát is tartalmazó képek mentésére. Ha kedvünk tartja, akár Lab színmódú vagy többcsatornás , alfa csatorna nélküli képeket is lemezre menthetünk ebben a formátumban . Ha tehát erre van szükségünk, válasszuk a File, Save Ás menüpontot, majd itt a Forrnat lenyíló lista Photoshop Raw lehetőségét, így a 7.14. ábrán látható Photoshop Raw Options párbeszédabiakba jutunk.
File Type:
~~~-J
File Creator: ~~IM ___j Header: [o
=l
(
c
OK Cancel
) )
_l
Channels ln:~ l~8Save Interleaved Order
[ O Non- interleaved Order The Photo sho p R~ fi~ fo rmat does not fuJ;y tl'\codt the ima.gt modt and s i'zt , .a.mo ng other th i"'gs.. The lm.J.gt rr.i.y not bt fuHy resto:td whtn vou re-open the fi:e.
7.14. ábra A Photoshop Raw fájlok mentésénél ez a párbeszédablak siet a segítségünkre
(Amennyiben Mac rendszeren dolgozunk, adjuk meg a fájltípust és a létrehozó azonosítóját. Windows rendszereken erre nincs szükség. A fájltípus négybetűs kód, mint a PICT vagy a TIFF, míg a létrehozó - vagyis a Photoshop - azonosítója SBIM, de ezt a rendszer jobbára automatikusan megadja.) Meg kell határoznunk a fejléc méretét is, de általában jobb, ha meghagyjuk az alapértelmezett O értéket. Végezetül döntenünk kell, hogy váltottsoros vagy egyszerű színsorrendet szeretnénk alkalmazni (az előbbi az alapértelmezés).
7. fejezet
Fájlok mentése a Carnera Raw
* A fájlok mentése
bővítményben
Az eddigiekben megtudhattuk, hogy mit tehetünk, ha egy Photoshopban szerkesztett fájl
mentésére kerül sor. Ha azonban RAW (illetve akár TIFF vagy JPEG) fájljainkat a Carnera Raw bővítménnyel szerkesztjük, a helyzet kissé eltér az eddigiektőL A Carnera Raw olyannyira sokoldalú eszköz, hogy egy egész fejezetet szenteltünk neki (a 4. fejezetről van szó, ugye emlékszünk?), de az alapvető mentési beállításokat érdemes itt is sorra vennünk. Mindenekelőtt
fontos tudnunk, hogy a munkánk eredményét nem menthetjük lemezre RAW formátumban - ilyen fájlt csak maga a fényképezőgép készíthet. Következésképpen, akármit is tegyl.ink egy képpel, a szerkesztési műveleteink hatása nem jelenik meg az eredeti RAW fájlban. Valahol azonban tárolni kell őket- erre szolgál a Carnera Raw bővítmény gyorsítótára, illetve az XMP fájlok, amelyekben a szerkesztés metaadatai az eredeti RAW fájlok mellett a lemezre kerülnek. Ha elkészültünk a fájlok szerkesztésével, és új alakjukban szeretnénk közzétenni őket, a Carnera Raw bővítmény Save Image (Kép mentése) parancsával az ismertebb formáturnak valamelyikében is lemezre menthetjük a munkánkat. Ha nagyon elszomorodtunk a hír hallatán, miszerint a szerkesztési műveleteket nem tárolhatjuk közvetlenül a RAW formátumban, itt egy apró örömhír: használhatjuk a DNG, vagyis Digital Negative (digitális negatív) formátumot, amely a lehető legközelebb áll az eredeti RAW-hoz. Ha többet szeretnénk megtudni róla, lapozzunk vissza a 4. fejezethez.
A Carnera Raw bővítmény Save Image gombjára kattintva a Save Options párbeszédablakba jutunk (lásd a 7.15. ábrát), amely távolról sem emlékeztet a Photoshop Save As párbeszédablakára. Mindazonáltal adódnak azonos lehetőségek - így kiválaszthatjuk az új fájl helyét a merevlemezen, továbbá megadhatjuk a fájl nevét és formátumát. Az egyik legfontosabb különbség, hogy itt több beállítási lehetőséget kapu nk a fájlnév meghatározásához. A Carnera Raw ugyanis lehetővé teszi a képek kötegelt szerkesztését, így az eredményt automatikusan létrehozott fájlnevekkel is lemezre menthetjük. A lenyíló listákkal elérhetjük például , hogy a kell ően beszédes fájlnév után a program automatikusan beillessze a kép készítésének dátumát, egy sorszámot, majd egy háromkarakteres kiterjesztést. A példaként bemutatott fájlnév a választásainknak megfelelően dinamikusan módosul. Vegylik észre azt is, hogy a párbeszédablakban mindössze négy fájlformátum - a DNG (Digital Negative), a JPEG, a TIFF és a Photoshop saját formátuma - közül választhatunk Ismeretes, hogy ezek a fényképezésnélleggyakrabban alkalmazott formátumok, ne feledjük azonban, hogy ha egy képet e formáturnak valamelyikében tároljuk, bármikor megnyithatjuk a Photoshopban, és a Save As paranccsal más alakban lemezre menthetjük.
245
246
ll. rész
* Képszerkesztés
.~
~ Destination: : Save in Same Location
l(
SiM!~
.r.
Select Folder ... )
~
~ ~
,_, ·-'·-
-
"'"·
f; l
/Users/simon/Pictures/PSCS4/
(
SiM!
)
(
Cance l
)
File Naming Example: samples_OOS.jpg
W +!
!Document Name
!
'
--
--·-·
...
ill+ i
W+ 0
Begin Numbering :
l
File Extension: ~ .jpg
•o="' [l"G Quality: JlO
,
! Maximum
~= l
::: l
7.15. ábra A Camera Raw Save Options párbeszédablakának ta11alma igencsak eltér a Photoshop Save As pá1·beszédablakában látottaktól
Összefoglalás Ebben a fejezetben megtanultuk a Save parancs használatának minden csínját-bínját, és megismerkedtünk a fájlok mentésénél rendelkezésünkre álló beállításokkaL Áttekintést kaptunk továbbá a legtöbb fájlformáturnról, amelyet a Photoshop képes megnyitni, illetve amelyet a lemezre mentés során alkalmazhatunk Végezetül, gyorsan átfutottuk a Carnera Raw bővítmény mentési lehetőségeit is.
Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
* * * *
8. fejezet: Rétegek, rétegmaszk ok, keverési módok és intelligens objektumok 9. fejezet: Hisztogramok, szintek és színgörbék 1O. fejezet: Kijelölések és csatornák
* * * *
Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
* * * *
A fejezet tartalma: Rétegek használata Rétegmaszkok Korrekciós rétegek
A Photoshopban a 2.0 változattól kezdve rétegekkel is dolgozhatunk, ami rengeteg izgalmas lehetőséget rejt magában. A rétegek rugalmassá teszik a képszerkesztést: különválaszthatjuk a képek alkotórészeit, és egymástól függetlenül, kényelmesen dolgozhatunk rajtuk, miközben továbbra is egyetlen képnek látszanak. A rétegeknek ezen túl kulcsszerepük van a képek visszafordítható szerkesztésében. Visszafordítható szerkesztés alatt azt értjük, hogy bármikor meggondolhatjuk magunkat, és visszavonhatjuk a képen végzett módosításainkat. És ki az, aki nem gondolja meg magát hébe-hóba?
Rétegek használata Korábban már említettük, hogy a Photoshop dokumentumokban az objektumokat különálló rétegekre helyezhetjük, és így egymástól elkülönítve dolgozhatunk rajtuk. Ez nagyszerű lehetőség , mert így elkerülhetjük, hogy amíg az egyik objektumon dolgozunk, akaratunkon kívül megváltoztassunk egy másikat. Ha az objektumaink eredetileg önálló képek, akkor könnyen külön rétegekre helyezhetjük őket egy dokumentumon belül. Így - ellentétben azzal az esettel, amikor minden képet egy rétegre teszünk - elkerülhetjük a kijelölések gyakori használa tát. Megjegyezzük, hogy ha a réteg átlátszó területeket is tartalmaz, akkor azok alatt láthatók lesznek a lejjebb elhelyezkedő rétegek. Ha a képablakot nézzük, akkor úgy tűnik, mintha csak egyetlen kép lenne, egyetlen rétegen, de a Layers (Rétegek) panelre pillantva láthatjuk az egyes rétegeken található objektumok kicsinyített mását - ezeket hívjuk rétegminiatűröknek vagy - bélyegképeknek (thumbnail). A 8.1. ábra két réteg bélyegképét mutatja a Layers panelen.
Keverési módok Intelligens objektumok Képhalmok
* * * *
250
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
8.1. ábra Két réteg bélyegképe a Layers panelen, amelyek azt mutatják, hogy a két objektum a Photoshop dokumentum két kiilön rétegén található
A rétegek ezen túl lehetővé teszik, hogy az úgynevezett korrekciós rétegek segítségével a képek világosítását, sötétítését, élénkítését, színtelenítését, és még sok másféle szerkesztési műveletét visszafordítható módon hajtsuk végre. Egy-egy beállítás megváltoztatásához csak duplán kell kattintanunk a korrekciós rétegre, és módosítani a beállításokat. Ennyire egyszerű .
Ha rétegekkel dolgozunk, akkor kihasználhatjuk a rétegmaszkok nyújtotta előnyöket is. A rétegmaszkok segítségével részlegesen vagy teljesen elrejthetjük az adott rétegen található objektum egyes részleteit, azután bármikor ismét megjeleníthetjük azokat. A rétegmaszkok szebbé teszik az életünket, sőt kitakarítják a lakásunkat, és lemossák az autónkat is (pontosa bban megtakarítanak nekünk egy csomó időt, amelyben más érdekes dolgokkal foglalkozhatunk) . A rétegre alkalmazott keverési módokkal azt határozhatjuk meg, hogy az adott réteg képpontjai hogyan hatnak az alatta elhelyezkedő rétegek képpontjaira, vagyis hogyan keverednek velük. Például ha egy rétegre a Multiply (Szendvicsp ozitív) keverési módot alkalmazzuk, az olyan hatást kelt, mintha az adott réteg képpontjait áttetsző papírra nyomtatták volna - az egymás fölé kerülő képpontok hatása összeadódik, illetve keveredik, a teljesen átlátszó részeken pedig az alsó rétegek képpontjai válnak láthatóvá. A keverési módok előhozzák a bennünk rejlő művészt , és persze biztosítják a megélhetésünket fotóretusáló-mesterként. Egy réteget részlegesen áttetszővé tehetünk úgy is, hogy az átlátszatlanságát (opacity) módosítjuk, de ez a módszer más hatást kelt.
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
251
A rétegstílusok segítségével egy vagy több előre meghatározott effektust (például vetett árnyék, bevésés, ragyogás) alkalmazhatunk a réteg tartalmára. Az intelligens szűrők, mint például a Colared Penci! (Színes ceruza) művészi szűrő, visszafordítható effektusként alkalmazhatók rétegekre. Az intelligens objektumok rétegekből állnak. Miután több réteget egyetlen intelligens objektummá alakítottunk, az objektumot rugalmasan méretezhetjük át - egy kicsinyítés után úgy állíthatjuk vissza az eredeti méretet, hogy közben nem veszítünk az objektumok felbontásából (vagy részletességéből). Kicsinyítéskor a Photoshop megjegyzi az intelligens objektumot alkotó képek eredeti felbontását és részleteit - innen ered az "intelligens" név. Az intelligens objektumokra alkalmazott halommádok (Stack Mode) segítségével másodpercek alatt eltüntetherjük a fényképekről a felesleges tárgyakat vagy alakokat, anélkül , hogy a klónozóra akár csak egy futó gondolatot is pazarolnánk A halommádok bizonyos típusú intelligens objektumokróllényegében el tudják tüntetni a nemkívánatos képzajt, illetve képesek objektumok összehasonlítására, és az olyan eltérések kijelzésére is , amelyek szabad szemmel nem is láthatók.
ggg l
ll!fj ~ ..
l 6.7lS ..
l ..
o.
~
!u. • .
ESSENnALS •
'"'''D i_:;,~
:·r~J·=:=-·---------_ )6,___ ·----··----------·
~ ~ -~ l ~--=2--JO-..Ho~>~~ • ;[ f l
· . ~ Sunufly -·~~~ --~~:·C · -----•··--•·-----.-, r-=l.
i
.... , ...... - .
' .. •. •. l .. -----
fx
fire\llo-orlu ~·-· -·------
Y
- ----··-··- -·--·-
!
:• i
t:l
B.ldground
L
,:"" ft.
~ -.,~-cs
ru
8.2. ábra Egy fájl, amelynek a részei kiilön rétegeken helyezkednek el, illetve a 1·étegek, ahogy a Layers panelen m egjelennek
:o
252
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
Ezekben a szolgáltatásokban az a legjobb, hogy egyikük sem változtatja meg véglegesen a képet. Ha a Photoshop dokumentumot réteges PSD fájlként mentjük, akkor a felsorolt műveletek bármelyik beállítását meg tudjuk változtatni, akkor is, ha bezártuk, és újra megnyitottuk a képet. Ez igen jól jöhet abban az (egyébként felettébb valószínütlen) esetben, ha egy-egy módosításunk nem nyerné el az ügyfél tetszését. A 8.2. ábra egy rétegekből álló fájlt mutat, és magukat a rétegeket, ahogyan a Layers panelen megjelennek.
8.3. ábra Egy képet egy dokumentumból egy másikba húzunk a mozgatóval, amely az áthúzott képet automatikusan a saját rétegére teszi
8. fejezet
-
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
Képek vagy képrészletek külön rétegre helyezése Képeket többféleképpen is külön rétegekre helyezhetünk: egy másik dokumentumból egérrel áthúzzuk őket ; az Adobe Bridge-ben kijelölünk több bélyegképet, és egy új fáj lban külön rétegekbe töltjük őket ; képpontokat másolunk egyik képből a másikba vagy egyik rétegről a másikra; vagy a Place (Elhelyez) paranccsal teszünk egy fájlt egy Photoshop dokumentumba. Az alábbi lépéseket kell végrehajtanunk ahhoz, hogy egy képet különálló rétegre helyezzünk, egy másik dokumentumból egérrel áthúzva: 1. Bizonyosodjunk meg róla, hogy mind a beillesztendő kép, mind a célkép meg van nyitva, és mindkettő látható a saját képablakában . Az alkalmazássávban válasszuk az Arrange
Documents (Elrendezés), majdaTile All in Grid (Mozaik) menüpontokat, így láthatóvá tehetjük az összes nyitott képablakot 2. A mozgató (Move) eszközzel húzzuk a kérdéses képet a saját képablakából a célkép ablakába.
Ha a kiválasztott kép több rétegből áll , akkor győződjünk meg róla , hogy a kívánt réteget aktiváltuk Ezzel a módszerrel rétegcsoportokat is mozgathatunk. Amikor felengedjük az egér gombját, a kép a céldokumentumban automatikusan külön rétegre kerül. A 8.3. ábra bemutatja, amint egy képet az egyik dokumentumból a másikba húzunk. Az alábbi lépésekkel helyezhetünk különböző képeket egy Photoshop dokumentum kül önböző rétegeire az Adobe Bridge használatávaL 1. Az Adobe Bridge-ben jelöljük ki a különböző rétegekre helyezendő képfájlok bélyegképeit 2. Az Adobe Bridge menüjéből válasszuk a Tools, Photoshop, Load Files into Photoshop Layers (Eszközök, Photoshop, Fájlok betöltése Photoshop rétegekre) menüpontot. A 8.4. ábrán a fenti
menü, a 8.5. ábrán az eredményként kapott Photoshop fájl és a Layers panel látható.
Create Metadata Template ... Edit Metadata Template
Append Metadata Repiace Metadata
8.4. ábra Az Adobe Bridge Load Files into Photoshop Layers parancsa
254
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
8.5. ábra A Photoshop dokumentum, amelyet az Adobe Bridge Load Fi/es into Photoshop Layers pamncsát használva hoztunk létre
Ennek a módszernek az az egyik előnye, hogy a Photoshop az eredeti fájlnevek alapján automatikusan elnevezi a rétegeket. Ha a képfájlok neve utalt a képekre, akkor az új fájlban a rétegfájlok nevei hivatkozásként használhaták Az Adobe Bridge segítségével egyszerre több képet tölthetünk be egy ú j Photoshop dokumentumba úgy, hogy mindegyik külön rétegre kerüljön. Ehhez jelöljük ki a megfelelő bélyegképeket, és válasszuk a Tools, Photoshop, Load Files into Photoshop Layers menüpontot.
Az alábbi lép ések szü kségesek ahhoz, hogy egy képet egy Photoshop dokumentum önálló rétegére helyezzük másolással és beillesztéssel: 1. Egy másik Photoshop fájlban, másik alkalmazásban, vagy ugyanazon Photoshop dokumentum egy másik rétegén jelöljük ki a képet vagy annak egy részét, majd válasszuk az Edit, Copy (Szerkesztés, Másolás) menüpontot, vagy nyomjuk le a CTRL + C (Macen a !te+C) billentyűkombinációt. 2. A céldokumentumban válasszuk az Edit, Paste (Szerkesztés, Beillesztés) menüpontot, vagy nyomjuk le a CTRL +V/:te+ V billentyűket A beillesztés a másolt képpontokat automatikusan új
rétegre teszi, majd az új réteget az éppen aktív réteg fölé helyezi. A 8.6. ábrán azt láthatjuk, amint egy képet másolunk és beillesztünk egy Photoshop dokumentumba. Az alábbi lépések szükségesek ahhoz, hogy egy képet különálló rétegre tegyünk a Place parancs használatával: 1. Válasszuk a File, Place (Fájl, Elhelyez) parancsot. 2. Jelöljük ki a dokumentumot, és kattintsunk a Place gombra.
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
P3.ste tnto Clear Check Speliing ... Find 1r.0 Re p' ace Text ... Fill ... Stroke ...
Free Transform Transform .AUtG-A!ign lJtf'rS .. . Auto - Bi~mi L~'Yt'!t:. .. .
Oefine Brush Preset... Dt:hne Pattern .. Oefine Custorr Sh3pe ... Purge File
Edit
Image
66.7!1 •
l
Layer •
o..
Select
.i$
i
~
Filter
Analys is
30
View
Window
Help
~·
(10006)
!!!O Thu 5:08PM
• M•
~ ESSENTIALS.
lA VERS : Non ta J
Loct:iGJ ju j+ !&!
-~i:t {i~
;:c:.~J~~:-,------ ~; ;•
~"•'=': ·--o-
___ ...:==________ ____________ _
~.
T.
~li:~ ~-:::;-~-··i'-
~
8.6. ábra Kép másolása és beillesztése egy Photoshop dokumentumba 3. Ez a művelet az objektumot intelligens objektumként illeszti be a Photoshop dokumentumba, ahogy azt a 8.7. ábra mutatja.
Ezen a ponton, amíg az objektum határolókerete aktív, szükség szerint mozgathatjuk vagy átmérerezhetjük az objektumot. Ha a határolókereten kívül fogjuk meg, akkor elforgathatjuk, ha pedig a SHIFT billentyűt is lenyomva tartva odébb húzzuk
255
256
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék valamelyik sarokfogópontot (fogantyút), úgy átmérerezhetjük az objektumot. (Ez utóbbi esetben a megfelelő méretre állítás után előbb engedjük fel az egér gombját, és csak utána a SHIIT billentyűt.) A határolókereten belül megfogva mozgathatjuk az objektumot, vagy használhatjuk az Edit, Transform (Szerkesztés, Alakítás) menü valamelyik lehetőségét is. Dönthetünk úgy is, hogy ezen a ponton lenyomjuk az ENTER vagy RETURN billentyűt , és a fenti műveleteket csak később végezzük el. Ehhez csak ki kell jelölnünk az objektum rétegét, majd az Edit, Free Transform (Szerkesztés, Szabad alakítás) menüpontot (vagy valamelyik más átalakírási lehetőséget) kell választanunk.
l
8.7. ábra A Place paranccsal Photoshop dokumentumba helyezett kép
ESSENTIALS •
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
Megjegyzés: ha az így létrehozott intelligens objektumot jelentősen felnagyítjuk az eredeti méretéhez képest, akkor lehetséges, hogy romlik a kép minősége , kivéve, ha csak vektoros információt tartalmaz . 4. Ha végeztünk, nyomjuk le az ENTER vagy RETU RN billentyűt.
A Paste és Place parancsokról az 5. fe jezetben tudhattunk meg többet.
Rétegeken
elhelyezkedő
képek átméretezése
Miután sikerült saját rétegükre helyeznünk az objektumokat, valószínűleg át kell őket méreteznünk. Ilyenkor jól jön, hogy a rétegen csak a kérdéses objektum van, tehát nem kell azt külön kijelölnünk. Ha aktiváljuk a réteget, és egy átalakító parancsot használunk, akkor az a réteg minden képpontjára hatássallesz (kivéve az átlátszó területeket). A felsőbb rétegeken elhelyezkedő képek elfedhetik az alsóbb rétegek képrészleteit Átmenetileg elrejthetjük azokat a rétegeket, amelyekkel éppen nem dolgozunk, ha a rétegek bélyegképe melletti szem ikonra kattintunk. (Egy újabb kattintás a szem ikonra újra megjeleníti a hozzá tartozó réteget.) Az alábbi módszerek léteznek arra, hogy egy adott réteg objektumait átalakítsuk (előtte aktiváljuk a réteget: kattintsunk a rétegre a Layers panelen): •
Edit, Free Transform. Ez egy méretező határolókeretet jelenít meg az objektum körül. Az objektum méretét csökkenthetjük vagy növelhetjük úgy, hogy a SHIIT billentyű nyomva tartása mellett az egérrel odébb húzzuk a határolókeret valamelyik sarokfogópontját (figyelem: nem oldalsó fogópontját!). Először az egér gombját engedjük fel , csak utána a SHIIT billentyűt. A SHIFr+kattintás+oldalsó fogópont kombináció segítségével átmérerezés közben megtarthatjuk az objektum arányait. A 8.8. ábra egy méretező határolókeretet mutat egy átmérerezendő objektum körül. Ha a határolókeret fogópontjai a képablakon kívülre esnek, mert az objektum nagyobb, mint a kép, akkor vagy a Navigator panel segítségével kicsinyíthetjük a nézetet, és így a vezérlőpontok a nézeten belülre kerülnek, vagy pedig átmérerezhetjük a képet úgy, hogy a vezérlősávon a szélesség és magasság százalékos mértékét addig csökkentjük, amíg a vezérlőpontok meg nem jelennek. Ha a vezérlősávot használjuk, kattintsunk a szélesség és magasság közötti lánc ikonra, ha azt akarjuk, hogy az objektum arányai ne változzanak átmérerezés közben.
258
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és szingörbék i
ESSENTIALS"'
8.8. ábra Átméretezésre váró objektum, Free Transform határolókerettel
Ha el akarjuk forgatni az objektumot, mozgassuk az egérmutatót a határolókereten kívülre, amíg a mutató körkörös nyilakká nem változik, majd húzzuk arrébb az egérreL Ha módosítani akarjuk az elfordulás tengelyének helyzetét, mozgassuk a hivatkozási pontot (amely a tengelyt jelképezi) máshová, a határolókereten belül vagy kívül. Ha mozgatni szeretnénk az objektumot, amíg a határolókerete aktív, az egérrel a határolókereten belül bárhol megfoghatjuk, kivéve a hivatkozási pontot. A hivatkozási pont csak a forgatás tengelyét mozgatja. Ha nem akarjuk elfogadni a módosításokat, nyomjuk le az Esc billentyűt. Ha elfogadjuk a módosításokat, nyomjuk le az ENTER vagy RETURN billentyűt. • Edit, Transform, Skew (Szerkesztés, Alakítás, Döntés). Döntés esetén a határolókeret oldalsó fogópontjainak mozgatásával elferdíthetjük az objektumot. Ha nem fogadjuk el a határolókerettel végzett módosításokat, nyomjuk le az Esc billentyűt. Ha elfogadjuk a határolókerettel végzett módosításokat, nyomjuk le az ENTER vagy RETURN billentyűt.
8.9. ábra Objektum megdöntése a
megdöntő határolókeret
használatával
8. fejezet
•
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
Edit, Transform, Distort (Szerkesztés, Alakítás, Torzítás). A torzító határolókeret sarokfogópontjainak mozgatásával eltorzíthatjuk a képet. Ha nem fogadjuk el a határolókerettel végzett módosításokat, nyomjuk le az Esc billentyűt. Ha elfogadjuk a határolókerettel végzett módosításokat, nyomjuk le az ENTER vagy RETURN billentyűt.
8.10. ábra Objektum to1:zítása a torzító hatámlókeret használatával
•
•
Edit, Transform, Perspeclive (Szerkesztés, Alakítás, Perspektíva). A perspektivizáló határolókeret sarokfogópontjainak mozgatásával perspektívát adhatunk a képnek. Ha nem fogadjuk el a határolókerettel végzett módosításokat, nyomjuk le az Esc billentyűt. Ha elfogadjuk a határoló kerettel végzett módosításokat, nyomjuk le az E NTER vagy RETURN bill e ntyűt. A 8.11 . ábra egy módosított perspektívájú képet mutat. Edit, Transform, Warp (Szerkesztés, Alakítás, Hajlítás). A hajlító határolókeret segítségével széthúzhatjuk, összenyomhatjuk, illetve elnyújthatjuk a képek, alakzatok vagy görbék formáját: húzzuk odébb a hajlító határolókeret hálószakaszait, fogópontjait (fekete pontok) vagy vezérlőpontj a it (üres négyzetek). Ha a meghajlított képet el akarjuk forgatni vagy át akarjuk méretezni, átmenetileg méretező határolókererre válthatunk a vezérlősáv Switch-between-free-transform-and-warp-modes (Váltás a szabad alakítás és a torzítás üzemmód között) gombjára kattintva.
8.11. ábra Perspektívát adunk egy objektumnak a perspektivizáló határolókeret segítségéve!.
259
260
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék Ha egyszerre több réteget szeretnénk meghajlítani, akkor a Warp parancs előtt Smrr+kattintással vagy CTRL+kattintással/:l€+kattintással jelöljük ki a rétegeket a Layers panelen. A 8.12. ábrán egy több rétegből álló intelligens objektum meghajlírását láthatjuk, egyedi hajlító határolókeret használatávaL
8.12. ábra Több rétegből álló intelligens objektum meghajlítása egyedi hajlító határolókeret segítségével
Miután aktiváltuk a hajlító határolókeretet, megtehetjük, hogy a vezérlősáv Warp lenyíló listájából kiválasztunk egy készen kapott hajlítási stílust (az alapértelmezett érték az egyéni). A hajlítási mintákközött találunk ívet, hullámot, halszemet és egyebeket. A hajlítás (Bend), a vízszintes és függőleges torzítás (Distortion) és az irány mind módosítható a vezérlősávon. A hajlító határolókeret vezérlőpontjának odébbhúzása szintén megváltoztatja a görbületet (a vezérlőpontok csak akkor használhatók, ha nem adtunk meg függőleges vagy vízszintes torzítást). Ha a meghajlított képet el akarjuk forgatni vagy át akarjuk méretezni, átmenetileg méretező határolókererre válthatunk a vezérlősáv jobb oldalán elhelyezkedő Switch-between-free-transform-and-warp-modes gombra kattintva. A 8.13. ábra egy kép meghajHtását mutatja, a vezérlősáv Warp listájából kiválasztott hajlírási mintá segítségéveL
l
)[ J ~ \
mW~rp: ! ~Wave 8.13. ábra A vezérlősáv és egy aktív hajlító határolókeret az objektum körül
Ha nem fogadjuk el a határolókerettel végzett módosításokat, nyomjuk le az Esc billentyűt. Ha elfogadjuk a határolókerettel végzett módosításokat, nyomjuk le az ENTER vagy RETURN billentyűt.
8. fejezet
..... Á~
•
* Rétegek, rétegmaszkok. keverési módok és intelligens objektumok
Ha egy bittérképes (azaz nem vektoros) képet hajlítunk meg, akkor az minden egyes hajlításnál egy kicsit életlenebbé válik. Tehát egy hajlítási menetben (véglegesítés előtt) végezzünk el annyi hajlítást, amennyit csak lehetséges, ahelyett, hogy egy-egy hajlítási műveletet végeznénk menetenként.
Edit, Transform, Rotate (Szerkesztés, Alakítás, Forgatás) vagy Edit, Transform, Flip (Szerkesztés, Alakítás, Tükrözés). Ezekkel a menüpontokkal közönséges elforgatást, illetve függőleges vagy vízszintes tükrözést hajthatunk végre.
A Layers panel A Photoshopban a 8.14. ábrán látható Layers panel a rétegekkel ......,....
-,-
----
-
.-~---
történő
munka
fő
területe .
.-.....
----
8.14. ábra A Layers panel
c=JL_ A Filter, Liquify (Szűrő , Cseppfolyósítás) paranccsal is meghajlíthatjuk a képeket,
f..~ --.f
de ez a Warp parancsnál folyadékszerűbb hatást eredményez CSalvador Dalí stílusában). A cseppfolyósításról bővebben a 21. fejezetben olvashatunk. Kísérletezhetünk a Vanishing Point (Távlatpont) szűrővel is, amelyet szintén a 21 . fejezetben mutatunk be részletesebben. Ezzel elérhetjük, hogy a kép egy objektumhoz tartozó adott perspektívához illeszkedjen (például egy embléma grafikájának, amely egy doboz két oldalán jelenik meg, illeszkednie kell a doboz perspektívájához). Az objektumok meghajlítására szolgáló különbö ző módszerek összehasonlítását a könyvhöz tartozó színes mellékletben találhatjuk
~lv!~•
261
262
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
A Layers panelen a rétegeket és kicsinyített képüket, az úgynevezett bélyegképeket láthatjuk. A réteg bélyegképére kattintva aktiválhatjuk a hozzá tartozó réteget. SHIFT+kattintással és CTRL+kattintással/:l€+kattintással több bélyegképet is kijelölhetünk, így több réteget is aktiválhatunk egyszerre. Erre akkor lehet szükségünk, ha együtt akarjuk mozgatni , vagy rétegcsoportba akarjuk őket összefogni. A rétegek sorrendjét megváltoztathatjuk, ha a Layers panelen az egérrel felfelé vagy lefelé húzzuk őket. A 8.15. ábrán a Layers panel látható; egyedül a "Layer 2" nevl:í réteg aktív . A 8.16. ábra bemutatja, hogy miként lehet a rétegek sorrendjét megváltoztatni a Layers panel használatávaL
8.15. ábra A Layers panel egy aktív réteggel ("Layer 2 ")
Közvetlenül a rétegek bélyegképei mellett szem alakú ikonokat találunk. A szem ikon azt jelzi, hogy a réteg látható. Átmenetileg eltüntetherünk rétegeket, ha a hozzájuk tartozó szem ikonra kattintunk. A réteg újra láthatóvá tehető, ha ismét a szem ikonra kattintunk. A Layers panel tetején találjuk a Blending Made (keverési mód) lenyíló listát (az alapértelmezett keverési mód a Normál, amely semmi különlegeset nem tesz) . A keverési módok alkalmazásával befolyásolhatjuk, hogy egy réteg képpontjai hogyan lépnek kapcsolatba, illetve hogyan keverednek az alsóbb rétegek képpontjaivaL
8. fejezet
i{!!l
~"
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok 16.7"' "
l
'*
Q..
-i> l IG •
)!!( •
ft•
El
IG· ~>
8.16. ábra A bélyegképek áthúzásával módosítjuk a rétegek sorrendjét
263
264
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
A Layers panel jobb felső részén találjuk az Opacity mezőt, amellyel a teljes aktív réteg átlátszatlanságát ("opacitását") módosíthatjuk, és a Fill Opacity (Kitöltés opacitása) mezőt, amellyel az aktív réteg minden elemének átlátszatlanságát módosíthatjuk, kivéve a réteghatásokét (például vetett árnyék, ragyogás). (Az Opacity-vel történő módosítás a réteg tartalmára és a réteghatásokra is hatással van .) A Blending Mode lista alatt találjuk a Lock (Rögzítés) menüt (lásd a 8.17. ábrát). Ennek a menünek a használatával a réteget bizonyos vonatkozásokban megóvhatjuk a módosítástól. Kattintsunk a rétegre, majd valamelyik Lock gombra, amelyek (sorrendben) az alábbi szempontokból zárolják a réteget: átlátszatlanság, képpontok, objektumok helyzete, vagy mindhárom. A gombok váltókapcsolóként működnek, tehát ha még egyszer rájuk kattintunk, azzal feloldjuk a zárolást.
8.17. ábra A Lock menü gombjaival megóvhatjuk a réteget több különböző vonatkozású módosítástól, más száva!: zárolhatjuk a réteget
A Layers panel alján a háttérréteg található, amely automatikusan zárolt állapotú. Ha fel akarjuk oldani a háttérréteg zárolását, hogy módosíthassuk, vagy effektusokat alkalmazzunk rá, először normál réteggé kell alakítanunk. Kattintsunk duplán a háttérrétegre, majd az OK gombra. Ezzel a háttérréteget normál réteggé alakítjuk, amely nincs zárolva. Ha elkezdjük módosítani a háttérréteget, akkor előfordulhat, hogy a képnek végüllesznek teljesen átlátszó részei is (ezek szürke-fehér kockás területként jelennek meg, ha nincsenek alattuk alsóbb rétegek színes képpontokkal, amelyek átlátszanak). Ilyenkor- és egyes más helyzetekben is -jól jönne, ha a Layers panel aljára tudnánk tenni egy teljesen fehér réteget, hogy az átlátszó részeknél fehér alapszínt, ne pedig szürke-fehér kockás mintázatot lássunk.
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
A fehér réteg létrehozása az alábbiak szerint történik: kattintsunk a Create a new layer (Új réteg létrehozása) gombra, amely a Layers panel kuka ikonjamellett található, majd kattintsunk az OK gombra. Ezután válasszuk az Edit, Fill (Szerkesztés, Kitöltés) menüpontot, a Use (Kitöltés) beállításban adjuk meg a színt (White, fehér) , majd kattintsunk az OK gombra. Az egérrel húzzuk a réteget a rétegpanel aljára vagy bármely más kivánt pozícióba. A bélyegképe ktől jobbra láthatók a rétegek n evei. Ha duplán kattintunk egy réteg nevére, akkor új nevet adhatunk neki. Követendő gyakorlat, hogy a rétegeket a tartalmukra utaló nevekkellássuk el, különösen akkor, ha sok réteggel dolgozunk, és a rétegek tartalma nem látható jól a bélyegképen. A Layers panel alján gombokat találunk, sorrendben az alábbiakat (lásd a 8.18 ábrát): -~
fx. !l:J
~. CJ
!il
'i
8.18 ábra A Layers panel alján található gombok •
Link layers (Rétegek összekapcsolása, lánc ikon). SHIIT+kattintással vagy CTRL+kattintással ( ~+kattintással)
jelöljük ki az összekap csolni kívánt rétegek bélyegképeit Az összekapcsolt rétegeket egyiitt tudjuk átméretezni és mozgatni. Ha egy réteget el akarunk távolítani a láncból, akkor aktiváljuk, majd kattintsunk ismét a lánc ikonra. Az ilyenfajta kapcsolatokkal rende lkező rétegek neve mellett a Layers panelen egy kis lánc ikon jelenik meg. • Layer style (Rétegstílus, fx jel). Kattintással aktiváljunk egy réteget, kattintsunk a rétegstílus gombra, majd válasszuk ki a kívánt hatást (például vetett árnyék). Ez a múvelet előhívja a Layer Style (Rétegstílus) párbeszédablakot, ahol több réteghatást is megadhatunk, amelyek együtt alkotják az aktív réteg rétegstílusát • Layer mask (Rétegmaszk, négyszög fehér körrel). Kattintással aktiváljuk a réteget, majd a rétegmaszk gombra kattintva adjunk hozzá egy rétegmaszkot. Ahol a rétegroaszkat feketére színezzük, ott a Photoshop elrejti a réteg megfelelő részeit, tehát ott a réteg átlátszóvá válik. Ha szürkére színezzük a rétegmaszkot, akkor a réteg megfelelő területei részben áttetszőek lesznek; ha pedig fehé rre színezzük a rétegmaszkot, akkor a megfelelő területeken a réteg teljesen látható lesz. A rétegmaszkok létrehozását és módosítását elvégezhetjük a CS4-ben újdonságként megjelenő Mask (Maszk) panelen is. • Adjustment layer (Korrekciós réteg, félig fekete, félig fehér kör). Kattintással aktiváljuk a réteget, majd kattintsunk az Adjustment layer gombra, és válasszunk egy korrekciótípust (például Curves - Görbék). A korrekciós rétegek hozzáadását és módosítását kényelmesen elvégezhetjük a CS4-ben új szolgáltatásnak számító Adjustment (Korrekció) panelen. • Create new group (Új csoport létrehozása, mappa ikon). Kattintsunk a gombra, majd az egérrel húzzuk a rétegek bélyegképeit az új csoportba. Ha át akarjuk nevezni a csoportot, kattintsunk duplán a nevére , és gépeljük be az új nevet.
265
266
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
•
New layer (Új réteg létrehozása, felhajtott sarkú négyszög). Erre a gombra kattintva új üres réteget hozhatunk létre. • Delete layer (Réteg törlése, kuka ikon). Egy réteget úgy törölhetünk, hogy erre a gombra kattintunk, az egérrel a gomb fölé húzzuk a réteget, vagy lenyomjuk a DELETE billentyűt.
A DELETE billentyű lenyomásával törölhetjük az aktív réteget. (Éppen ideje volt már!)
A Layers panel menüje A Layers panel jobb felső sarkában található a Layers panel menügombja (vonalak, és egy nyíl). Ebből általában az alábbi parancsokat használjuk: •
Duplicate Layer (Rétegmásolat). Másolatot készít az aktív rétegről. Megadhatjuk a másolat helyét, amely lehet ugyanaz a kép, másik nyitott kép, vagy új kép. A CTRL+J/ :J:g+J billentyűkombinációval is készíthetünk másolatot az aktív rétegről. Az aktív réteget új dokumentumba másolhatjuk a Duplicate paranccsal, amely megtalálható a Layer menüpont alatt és a Layers panel menüjében is. Több réteget egyszerre, új Photoshop fájlokként, a File, Scripts, Export Layers to Files (Fájl, Parancsfájlok, Rétegek exportálása fájlba) menüponttal nyithatunk meg.
New Group from Layers (Rétegek csoportosítása). Új rétegcsoportot hoz létre, és belehelyezi az összes aktív réteget. • Convert to Smart Object (Konvertálás intelligens objektummá). Több aktív réteget intelligens objektummá egyesít. Ha egy intelligens objektumra duplán kattintunk, akkor az intelligens objektum önálló fájlként nyílik meg. Az intelligens objektumot így szerkeszthetjük, majd a fájl mentése és bezárása után az intelligens objektum frissül az eredeti dokumentumban. • Merge Down (Rétegek egyesítése) és Merge Visible (Láthatók egyesítése). Ezekkel a parancsokkal több réteget egyesíthetünk Az aktív réteget egyesíthetjük a közvetlenül alatta levővel a CTRL+E/ :J:g+E billentyűkombináció használatával is.
•
Az összes látható réteget egyetlen új egyesített rétegre helyezhetjük a SHirr+CTRL+ALT+E/ :J:g+OPTION+E billentyűkombinációval is. Erre a műveletre hivatkazunk a rétegek rányomásaként vagy a rétegek bélyegzéseként.
8. fejezet
•
•
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
Fiatten Image (Rétegek összeolvasztása). Ezzel a paranccsal az összes réteget egy réteggé vonhatjuk össze. Ezt a fájlok végső változatának elkészültekor érdemes elvégezni, mert így egyrészt kisebb lesz a fá jl mérete, másrészt pedig ez szükséges ahhoz is, hogy a kép más alkalmazásokban is helyesen jelenjen meg. Close (Bezárás) és Close Tab Group (Panelcsoport bezárása). Ezekkel a parancsokkal zárhatjuk be a Layers panelt vagy az azt tartalmazó panelcsoportot Egyes paneleket bezárhatunk úgy is, hogy a panel fü lét egérrel kihúzzuk a csoportból, majd a panel bezáró gombjára kattintunk.
A rétegek összeolvasztása előtt mentsük a fájlt PSD formátumban is, hogy később, szükség esetén, a rétegeket tartalmazó változatot tudjuk tovább szerkeszteni.
A Layer menü A menüsorban is találunk egy Layer menüt, amelyben megtaláljuk a Layers panel menüjének sok p arancsát. Néhány olyan parancs, amely nem szerepel a Layers panel menüjében: •
szűrő). Ezzel a paranccsal visszafordítható szűrők et alkalmazhatunk a rétegre. Először kattintsunk a rétegre , majd válasszuk a Filter, Convert for Smart Filters (Szűrő, Konvertálás intelligens szűrőkhöz) menüpontot. A 8.19. ábrán a Smart Filter párbeszédablakot láthatjuk, illetve egy réteget, amelyre intelligens szűrőt alkalmaztunk. (A szűrőkről bővebben a 20. fe jezetben olvashatunk.)
Smart Filter (Intelligens
•
C\ i> i IG • l!IJ>
l
ESSENTIALS •
8.19. ábra A Smmt Filter párbeszédabiak, és egy réteg, amelyre intelligens szűrőt alkalmaztunk
267
268
lll. rész
•
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék Type (Szöveg). Ezzel a paranccsal módosíthatjuk a szöveges rétegeket; a
betűket
görbékké vagy alakzatokká alakíthatjuk, beállíthatjuk az élsimítás módját (hogyan nézzenek ki a betűk körvonalai) , és kiválaszthatjuk a betütípust. • Rasterize (Raszterizálás). Ez a parancs az aktív rétegen található minden vektoros információt - betűk , alakzatok - bitképessé alakít. Erre akkor lehet szükség, ha olyan hatást vagy szűrőt szeretnénk alkalmazni, amely nem működik megfelelőerr vektoros objektumokkaL Érdemes azonban előbb kipróbálni, hogy működik-e az effektus vagy szűrő , ha a réteget előbb intelligens objektumrná alakítjuk (Layers panelmenü, Convert to Smart Object). Az intelligens objektumokon gyakran sikeresen használhatjuk a szűrőt vagy effektust, és így megtarthatjuk a felbontásfüggetlen vektoros objektumot. • New Layer-Based Slice (Új réteg alapú szelet). Ez a parancs szeleteket hoz létre az aktív rétegeken található képpontok széle alapján. A szeleteket a webre szánt képek esetében használjuk (bővebb információk a 24. fejezetben találhatók). • Matting (Belesimítás). Ha egy kijelölést másolunk, majd beillesztünk, akkor a szélek mentén néha nemkívánatos színű képpontok jelennek meg, és a szegély rojtozott lesz. Ebben az esetben válasszuk a Defringe (Szegélyek elmosása) parancsot, amely a belső rész színét kiterjeszti a peremen levő képpontokra. Megadhatjuk, hogy hány képorrtra tetiedjen ki a Defringe parancs hatása. A Remave Black Matte (Fekete maszk eltávolítása) és a Remave White Matte (Fehér maszk eltávolítása) parancsok akkor hasznosak, ha a szélek mentén fehér vagy fekete képpontok vannak. A 8.20. ábrán egy képet láthatunk fehér szegéllyel a Matting használata előtt , illetve anélkül, és a Matting használata után.
8.20. ábra Egy kép a Lay er, Matting parancs használata előtt (az eredeti fehér háttér maradványa ival), és
utána
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
A szélek mentén megjelenő felesleges képpontok e ltávolításakor kipróbálhatjuk MlgJigyds a párbeszédablak Blending Options részén levő Blend If (Keverés, ha) csúszka használatát is.
~
Rétegmaszkok A rétegmaszkok használatával elrejthetjük vagy megjeleníthetjük a réteg egyes részeit. A rétegmaszkokkal hatékonyan dolgozhatunk, mert lehetővé teszik, hogy az összes elrejtett részt, vagy közülük csak néhányat bármikor újra megjelenítsünk. Rétegmaszkot úgy adhatunk egy réteghez, hogy először egy egérkattintással aktiváljuk a réteget, majd az alábbiak közül valamelyik módszert választjuk: •
A Layers panel alján található Add layer mask (Rétegmaszk hozzáadása) gombra kattintunk. • A CS4 vadonatúj panelének Add Mask (Maszk hozzáadása) gombjára kattintunk. A fenti két módszer használata után megadhatjuk a maszk alakját. Ha a rétegmaszkot feketére színezzük, akkor azzal elrejtjük a réteg megfelelő területeit, így ott a réteg átlátszóvá válik. Ha szürkére színezzük a rétegmaszkot, akkor a réteg megfelelő területei részben áttetszőek lesznek; ha pedig fehérre színezzük a rétegmaszkot, akkor az annak megfelelő területeken a réteg teljesen látható lesz. • Kijelöljük a rétegen azt a területet, amelyet szeretnénk láthatónak megtartani, azután a Layers panel alján található Add layer mask gombra kattintunk. Ez a parancs automatikusan befeketíti a rétegmaszk kijelölésen kívüli területeit, így csak a kiválasztott rész marad látható . Ha egy háttérréteghez szeretnénk rétegmaszkot adni, akkor azt először normál réteggé kell alakítanunk (a Layers panelen duplán kattintunk a háttérrétegre, majd az OK gombra kattintunk).
A 8.21. ábra felső képe egy fehérrel kitöltött rétegmaszkot ábrázol, amely a kép teljes tartalmát láthatóvá teszi. A 8.21. ábra alsó képe ugyanazt a rétegmaszkot mutatja, de a pillangó mögötti növényzethez tartozó területen befeketítve. A növényzet nem látható, mert a rétegmaszkon a megfelelő terület fekete. A 8.22. ábrán egy kollázs látható, amelyben több réteg esetén is rétegmaszkot használtunk a képek egyes területeinek kitakarására, így a részek tökéletesen illeszkednek egymáshoz.
269
270
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék l
ESSENTIA LS"'
l
ESSENnALS •
8.21 . ábra Afehérrel kitöltött 1·étegmaszkkal a réteg teljes tm1alma látszik, de ha a maszk egy része fekete, akkor az elrejti a réteg megfelelő területeit
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
8.22. ábra A !épen látható kollázs elkészítésekor az alkotórésznek használt, több rétegen elhelyezkedő képek egyes területeit rétegmaszkokkal rejtettük el. Ezzel a megoldással sikerült elérni a képek tökéletes illeszkedését
Alapértelmezés szerint a réteg és a hozzá tartozó rétegmaszk összekapcsolódik; a Layers panelen látható is a lánc ikon a réteg bélyegképe és a maszk között. Emiatt ha a réteg tartalmát mozgatjuk, akkor a rétegmaszk vele együtt mozog; és ez fordítva is igaz. Ha a réteg tartalmát a rétegmaszktól függetlenül akarjuk mozgatni, kattintsunk a lánc ikonra: ezzel szétválasztjuk a réteget és a rétegmaszkot. Ha például a maszkot egy fénykép elé helyezett ablakként akarjuk használni, akkor érdemes szétválasztani a réteget és a maszkot. Így a fényképet a maszktól függetlenül mozgathatjuk, és a képnek mindig más részlete látható az "ablakon" keresztül.
271
272
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
lll. rész
A 8.23. ábra egy fényképhez ablakként használt maszkot mutat; a maszkot és a réteget szétválasztottuk.
8.23. ábra Egy fényképhez ablakként használt maszk, amely nem kapcsolódik a réteghez. Ha széfválasztjuk a maszkot és a réteget, a réteg tartalma a maszktól függetlenül mozgatható
Az alábbi technikák és ötletek segítenek a rétegmaszkok használatában: •
Ha el akarjuk rejteni egy objektum egy részét, akkor először aktiváljuk a rétegmaszkot úgy, hogy rákattintunk. Amikor a rétegmaszk aktív, a Layers panelen a maszk bélyegképe körül
fekete keret látható. •
Ha a rétegmaszk aktív, a képablakban feketével vagy a szürke különböző árnyalataival festhetünk rá, illetve kijelölhetünk egy területet, és azt kitölthetjük az Edit, Fill (Szerkesztés, Kitöltés) parancs használatávaL
~
A kijelölés módszereit lásd a 10. fejezetben.
Hivetfcozáa
. -·-·JF' •
felfedhetők, ha fehéret adunk a maszkhoz. Nincs jelentősége, hogy miként juttatunk fehér, fekete, vagy különböző szürke árnyalatokat a maszkra -bármelyik nekünk kézre eső módszert használhatjuk Amikor a rétegmaszk aktív, és a képablakban festünk vagy kijelöléseket készítünk, akkor valójában a rétegmaszkon dolgozunk, nem pedig a réteg képpontjain. Festés közben láthatjuk is megjelenni a fekete, fehér vagy szürke részeket a maszk bélyegképén.
Az objektum elrejtett részei újra
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
Ha ecsettel szeretnénk fekete területet festeni, válasszuk a Brush (ecset) eszközt, és állítsuk az elő tér színét feketére. Ha szürkével akarunk festeni , a vezérlősávon csökkentsük az ecset
•
átlátszatlanságát. (Ehhez a számbillentyűket is használhatjuk; a 2-es például húsz százalékos átlátszatlanságot jelent.) Fehér terület festéséhez az előtér színét kell fehérre állítanunk. A D billentyű lenyomásával az előtér fekete, a háttér fehér lesz. Az X billentyű felcseréli a színeket.
•
A szögletes zárójel billentyűkkel az ecset méretét állíthatjuk be. Ha az ecsetvonás kontúrjának élességét akarjuk beállítani, a SZÖGLETES ZÁRÓJEL billentyűt a SHIFT billentyűvel együtt nyomjuk le. A vezérlősáv Brush menüjében láthatjuk, amint a kontúr
• •
módosul. (A legnagyobb keménység, illetve lágyság eléréséhez négyszer kell a szögletes zárójel billentyűt lenyornni a SHIIT nyomva tartása mellett.) Ha a rétegmaszkon egy kijelölést akarunk kitölteni, akkor jól jön, ha ismerjük az alábbi billentyűparancsokat: az ALT+DELETE az előtér színével, a CTRL+DELETE/ :l€+DELETE pedig a háttér színével tölti ki a kijelölést. ,..,;·.....,....._1l!l.::a:.ilí
. ..• llii'J 'X
.i~::ii!:;:~'!;;~! . .
-.."..· ~:::~:-.;;"._.
~~-;::: ::<.~~
A Masks panel A Masks (Maszkok) panel, amelyet a 8.24. ábrán láthatunk, több új módszert kínál a maszkok kezelésére . .
--
----~-
0 "'···-k
..
--~
~~
~M~
----~~~~,
fe.ather:
[o.~~- __=-:]
Rl!f'ine:
(
M"k Edg•···
)
(
Colo r Range-...
)
-=---=--=--- =='""'="::;;:: 11 8.24. ábra 'i A Masks panel <$> •
A Masks panellel az alábbi •
műveletek végezhetők
el:
Ha bitképes maszkot akarunk adni egy réteghez, akkor először aktiváljuk a réteget úgy, hogy duplán kattintunk a réteg bélyegképére, azután pedig a panel Pixel mask (Képpontmaszk) gombjára (négyszög, fehér körrel) kattintunk.
274
lll. rész* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
•
Ha vektormaszkot akarunk adni egy réteghez, akkor előszö r aktiváljuk a réteget úgy, hogy duplán kattintunk a réteg bélyegképére, azután pedig a panel Vector mask (vektormaszk) gombjára (toll, egy pluszjellelj kattintunk. Ahelyett, hogy feketével, fehérrel vagy a szürke különböző
árnyalataival festenénk a képre, görbéket kell rajzolnunk a vektormaszkra. A görbét elkészíthetjük a Pen (Toll) vagy a Shape (Alakzat) eszköz használatával, ha a vezérl ősávon a Path (Görbe) beállítást adjuk meg. A vektormaszk akkor hasznos, ha éles kontúrú , sima görbületű körvonaira van szükségünk a maszkon egy éles kontúrú objektum hátterének kitakarásához. A vektormaszkokról és görbékről bővebben a 12. fe jezetben olvashatunk. • • •
Ha módosítani akarjuk a maszk átlátszatlanságát, akkor aktiváljuk a maszkot a bélyegképére kattintva, majd az egérrel mozgassuk a Density (Sűrűség) csúszkát. Ha lágyítani szeretnénk a maszk peremét, akkor aktiváljuk a maszkot a bélyegképére kattintva, majd az egérrel mozgassuk a Feather (Lágy perem) csúszkát. Ha finomítani akarjuk a maszk peremét, akkor ak~ iváljuk a maszkot a bélyegképére kattintva, majd kattintsunk a Mask Edge (Szegély maszkolása) gombra, és adjuk meg a Refine Edge (Perem lágyítása) parancs beállításait (ezekről bővebben a 1O. fejezetben olvashatunk). Jegyezzük meg,
hogy a Mask Edge gomb nem használható, ha van aktív kijelö lés. Ha meg akarjuk szüntetni az aktív kijelölést, válasszuk a Select, Deselect (Kijelö lés, Kijelö lés megszüntetése) me n ü pontot. •
•
Ha a maszk tartalmát a kép színtartományai alapján szeretnénk meghatározni, akkor először aktiváljuk a maszkot a bélyegképére kattintva, majd kattintsunk a Color Range (Színtartomány) gombra. Ezután adjuk meg a színtartomány beállításait. (Bővebben lásd a 1O. fejezetben.) Ha meg akarjuk fordítani a maszk színeit, akkor először aktiváljuk a maszkot a bélyegképére kattintva, majd kattintsunk az lnvert (Negatív) gombra. Jegyezzük meg, hogy az Invert gomb nem
használható, ha van aktív kijelölés. Ha meg akarjuk szüntetni az aktív kijelölést, válasszuk a Select, Deselect menüponto t. •
Ha a maszk tartalma alapján kívánunk kijelölést létrehozni (ami mindent kijelöl, kivéve a fekete területeket). akkor először a bélyegképére kattintva aktiváljuk a maszkot, majd kattintsunk a Load selection from mask (Kijelölés betöltése maszk alapján) gombra (pontozott kör) . Szükség esetén
bármikor megfordíthatjuk a kijelölést a Select, Inverse (Kijelö lés, Fordított kijelölés) paranccsal. •
• •
Ha véglegesíteni akarjuk a maszk hatását és egyidejűleg törölni a maszkot, akkor aktiváljuk a maszkot a bélyegképére kattintva, majd kattintsunk az Apply mask (Maszk alkalmazása, rombusz nyíllal) gombra. Ha ki-be szeretnénk kapcsolgatni a maszk hatását, akkor aktiváljuk a maszkot a bélyegképére kattintva, majd kattintsunk a Disable/enable mask (Maszk tiltása/engedélyezése, szem) gombra. Ha törölni akarjuk a maszkot és egyúttal megszüntetni a hatását, akkor aktiváljuk a maszkot a bélyegképére kattintva, majd kattintsunk a Delete mask (Maszk törlése, kuka) gombra.
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
275
Korrekciós rétegek A korrekciós rétegek olyan rétegek, amelyeken nincsenek képpontok, csupán azt befolyásolják, hogy rniként jelennek meg az alattuk elhelyezkedő rétegek képpontjai. Többek között növelhetik a telítettséget, világosíthatnak, sötétíthetnek, vagy módosíthatják a színeket. Az egészben az a legjobb, hogy a korrekciós réteg hatását bármikor megváltoztathatjuk, átmenetileg eltüntethetjük, vagy véglegesen törölhetjük, és ehhez csak duplán kell kattintani a réteg bélyegképére. A 8.25. ábra egy Curves (Görbék) típusú korrekciós réteget mutat, amellyel a kép kontrasztját növeljük
~
RGB módban minden korrekciós réteg használható, és a legtöbbjük működik CMYK és Lab módban is. Sokuk nem használható szürkeárnyalatos (Grayscale) módban, és egy sem működik indexelt színes (Indexed Color) vagy többcsatornás (Multichannel) színmódban .
·• ---------------~,
1,. ; )~
Kl. S
" JI
ji
-l 6 OIJ!put·
l!l p:.:t:
-;:;, -@j·----~......-o-3
...
,~
~
-~o;~~~-
---
:• 1 ~ Q·N...
---~ [] -~-
- 1 ;c ,
;•
:
-
- - ----
-/~~~'. moon~~lr;ldbbr
,; il ·=~~. --~~~
-·;,;;,q-x:-·:ál - t>~- ::;--;;]-- ';'
8.25 . ábra Kontraszt növelése Curves korrekciós réteggel
276
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
A korrekciós rétegekhez alapértelmezetten tartozik egy maszk, amely össze van kapcsolva a réteggel - láthatjuk is a lánc ikont a korrekciós réteg és a hozzá tartozó rétegmaszk bélyegképe között. Ez azt jelenti, hogy ha a réteg tartalmát mozgatjuk, akkor a hozzá tartozó maszk vele együtt mozog, és fordítva . Ha el akartuk rejteni a korrekció egy részét, ezért már festettünk feketével vagy szürkével a maszkra, és ezután a maszkot a korrekciós rétegtől függetlenül akarjuk mozgatni, csak kattintsunk a korrekciós réteg és a rétegmaszkja közöttelhe lyezkedő lánc ikonra. Az alábbi lépések szükségesek a korrekciós réteg létrehozásához: •
A Layers panel alján található Create a New Fill or Adjustment Layer (Új kitöltés vagy korrekciós réteg) listából (félig fekete, félig fehér körl válasszuk ki a korrekciós réteg típusát. • A lista megnyitásához nyomjuk le, és tartsuk lenyomva az egérgombot A Photoshop CS4 a korrekciós rétegek létrehozására és kezelésére egy új eszközt is kínál: az Adjustments (Korrekció) panelt.
A Layers panelen elhelyezkedő Create a New Fill or Adjustment Layer listában találunk néhány olyan lehetőséget , ami az Adjustment panelről hiányzik: a különböző kitö/tési rétegeket. Akitöltési réteg olyan réteg, amely csak egyféle színt, színátmenetet vagy kitöltési mintázatot tartalmazhat. Ha kitöltési réteget szeretnénk létrehozni, akkor az ennek megfelelő elemet kell választanunk a Layers panel Create a New Fill or Adjustment Layer listájábóL A Solid Color (Tömör szín) kitöltési réteg színét könnyen megváltoztathatjuk, ha duplán kattintunk a kitöltési réteg bélyegképére: ekkor megjelenik a Color Picker panel, amelyen vagy közvetlenül kiválasztjuk az új színt, vagy amíg a Color Picker panel nyitva van, kattinthatunk a képablakban vagy a Swatches panelen egy színre. Az egyszínű kitöltési rétegekkel egyszerűen és hatékonyan egyszínűre színezhetünk egy réteget. A fentiek helyett más módszert is alkalmazhatunk: létrehozunk egy új réteget, aktiváljuk, a menüből az Edit, Fill pontot választjuk, elvégezzük a beállításokat (ez önmagában is több lépésből áll) , majd az OK gombra kattintunk. Ezenkívül az ALT+DELETE billentyűkom bináció az előtérszínnel , a CTRL +DELETE/ ~ +DELETE a háttérszínnel tölti ki a réteget vagy a kijelölést. A 8.26. ábra egy egyszínű kitöltési réteget mutat. Ha mintaréteget (Pattern layer) akarunk létrehozni, akkor az ennek megfelelő beállítást kell választanunk a Layers panel Create New Fill or Adjustment Layer listájábóL A mintaréteg mintázatát könnyen megváltoztathatjuk kattintsunk duplán a réteg bélyegképére, és válasszuk ki az új mintázatot. A 8.27 . ábra egy mintaréteget mutat. ~ Egyedi kitöltőmintát is könnyen létrehozhatunk egy képen jelöljünk ki egy négyMtgJegyzét szögletes területet, majd válasszuk az Edit, Define Pattern parancsot.
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
8.26. ábra Könnyen módosítható egyszína kitöltési réteg
8.27. ábra Mintm·éteg, amelyen könnyen
cserélhető a kitöltőmi nta
Ha színátmenetes réteget (Gradient Layer) akarunk létrehozni, akkor válasszuk az ennek megfelelő beállítást a Layers panel Create New Fill or Adjustment Layer listájábóL A színátmenetes rétegen alkalmazott színátmenetet könnyen megváltoztathatjuk kattintsunk duplán a réteg bélyegképére, és válasszunk más beállításokat a Gradient Fill (Színátmenetes kitöltés) párbeszédablakban. Ha a Gradient Fill párbeszédablakban a színátmenet előnézetére kattintunk, megjelenik a Gradient Editor (Színátmenet-szerkesztő) , amelyen még több beállítási lehetőséget találunk. A 8.28. ábra egy színátmenetes kitöltési réteget mutat.
277
278
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
8.28. ábra Színátmenetes kitöltési réteg, amelyen könny en
Kitöltőminta K itö ltőmintát
cserélhető a
színátmenet
létrehozása
az alábbi lépésekkel hozhatunk létre:
1. Nyissuk meg a képet, amelyet a minta alapjául szeretnénk használni, és vágjuk meg tetszés szerint. 2. Jegyezzük fel a kép vfzszintes és függőleges méretének felét képpontban mérve. 3. Válasszuk a Filter, Other, Offset (Szaró, Egyéb, Eltolás) menüpontot. 4. Az Offset (Eltolás) párbeszédablakban jelöljük be a Wrap Araund (Körétördelés) és Preview (Elő nézet) lehetőségeket, majd frjuk be a korábban feljegyzett felezett vfzszintes és függőleges méreteket. Ez einegyedeli a képet. és felcseréli a darabokat. olyan módon. hogy az egyes negyedek belső szélei a kép külső részére kerülnek. Ezáltal. ha egymás mellé teszünk két ilyen képet. a széleik pontosan összeillenek. 5. Nézzük meg a képablakban az előnézetet. A képet retusálni kell. hogy az einegyedeit részek belső illesztésai is eltűnjenek . Ha máshová szeretnénk helyezni a belső széleket, hogy könnyebb legyen a retusálás, próbáljunk más vízszintes és függőleges eltolást megadni. 6. Kattintsunk az OK gombra. 7. A belső szélek találkozásánál retusáljuk a képet, hogy eltűnjenek az illesztések. Ehhez a munkához jól jöhet a klónozó eszköz segítsége. A 18. fejezetben bővebben olvashatunk a klónozóról. a 15. fejezetben pedig más retusálási módszerekről tudhatunk meg többet. 8. Válasszuk a Select. Select Ali (Kijelölés. Mindet kiválasztja) menüpontot. 9. Válasszuk az Edit, Define Pattern menüpontot.
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
8. fejezet
A fentiek szerint elkészített kitöltómintát használhatjuk mintaréteg létrehozásakor, festhe" tünk vele a mintabélyegzóvel, vagy használhatjuk mintaátfedés rétegstílusban .
·.-J!''f!
"..
• ..",f-'; ~ ·~,. >.-:·; ·. ~ --1
~~ ···.;; ...
ll'! ' ~: ...~
.
"''
~
-
.
- (;"':;:. -· .~
?
.
-~~ ,._
·~ ~.~J~ ;~·:.:
:.
•
'
~-
;.
:rr~.<:j r~.~: ... .8 --,..,.,~ r~ . ~ ;o' :-_.•.-.: .... ~
..
~-:i~"'~ '
.~ , ..
·::...'~o,,.·
._..
.. ~
- ...· !t 1..: .... .-
,.;.!
(·
.;~~:.
;--~
::m
:·_
,---·------ ---- - --· ·,, HOflzont~l: l+_320 ~ -Of'fset
j pi.xels rig ht
-------~ 1! --------é Vertlu.l:~ down ~Pnvitw
l; í
"'
~
"· : <#-
.
j;~
•
p!nls
U.od
le
-- F· • "11 ·-.t.·' . . •
i<1 ~
·~·
~·· ..-~ t.,._ •~ ~- .• ~(_·. ~· ;~ - . . . . . 111, •
' ..
~ ..;, 't.
;>;:-
.. ·t-'-.' .·:,. ~
'!-.
.-~
" •
..
li
..
. • .. -
• .
(l
.
" • ..., .,.
9 '" eid . •
""
t...~ -~-· ~-- ~.c
f: ~. ~ ..
,,..
.,..
",;;-
•;
. .
';('" -
li
WrAP Afaund
~
-·"
'
'-'•~:---- --·-; ~
ig~~:~::·:~.
!i'"':~
t.;:
··J
l
.
No<"'ll
; ~ I OpK1fY.~j3
-~: ó;J~ - -- -- ---;;~
;~[ il_l;\ __~ -T~_:·
-
~~· . ,,. .... ~o-~·"-=---------~
;.,. ~·.
..- ... "
1-.
•
: ~' •'"--"•'"' '..c.,. ·-· ,.., • too J "!':'· g c.,,; . . . ' ._., \...>: 'iV · ·D<-· ·,. • ~ ta"· • 'ifa: :~
--------...,.~ b - ~~ - ->J-·g -·
Az Adjustmonts panel Az Adjustments panel új lehetőséget nyújt a korrekciós rétegek létrehozásához és kezeléséhez. A 8.29. ábra az Adjustments panel fő nézetét mutatja, amelynek a neve Add an adjustment (Korrekció hozzáadása). Az Adjustments panel az alábbiakra használható: •
Ha egy képhez korrekciós réteget akarunk adni, akkor először aktiváljuk a réteget úgy, hogy a bélyegképére kattintunk. (A korrekciós réteg közvetlenül az aktív réteg fölé fog kerülni .) Kattintsunk az Adjustments panelen a kívánt korrekciótípus ikonjára (ha az egérmutatót az ikon fölé húzzuk, megjelenik a korrekciótípus neve). Az Adjustments panel megjeleníti az adott korrekcióhoz tartozó beállítási lehetőségeket; módosítsuk őket az igényeinknek megfelelően. Ehelyett választhatunk egy korrekciós mintát is (Adjustment Preset) az Adjustment menüből. A beállítási lehetőségeket ekkor is szabadon módosíthatjuk
279
280
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
ADJUSTMENTS Add an adjustmeni
[ill~ rnrm tf ~
[Y] [!'-l~ ~ ~[3] --
Ei]·~ [JJ ~ .. L.ewho Prueu
li-
CUrvu f'reS4U
..,. E.xposure Prul!tS
...
.... Huei SJituration Prts
... Bl;ack & White Pres~
.... ChanMI Mlur Plese
"
... Sf:lectiw Color f'tes.e
8.29. ábra Az Adjustments panel fő nézete: Add an adjustment
•
•
Ha egy adott korrekeiét alapbeállításként szeretnénk menteni, akkor - szükség esetén - először aktiváljuk a korrekciós réteget a bélyegképére kattintva, majd válasszuk a korrekciótípusnak megfelelő Save ... Preset (Készlet mentése) parancsot az Adjustments panel menüjéből. Ha azt szeretnénk, hogy minden ezután létrehozott korrekciós réteg csak a közvetlenül alatta levő rétegre hasson, ne pedig - mint az alapértelmezett esetben - az összes alatta levő rétegre, kattintsunk a New adjustments clip to Layer (Réteghez vágás) gombra, amelyet az Adjustments panel Add an adjustment nézetének jobb alsó sarkában találunk (több körből álló ikon). A fenti beállí-
tás törléséhez kattintsunk még egyszer a gombra. Ha vissza akarunk térni az Adjustments panel Add an adjustment nézetéhez, kattintsunk az Adjustments panel alján látható Return to Adjustment List (Visszatérés a korrekciólistához) nyílra, vagy bármelyik nem korrekciós rétegre a Layers panelen . •
Ha azt szeretnénk, hogy az ezután létrehozott első korrekciós réteg csak a közvetlenül alatta levő rétegre hasson, ne pedig - az alapértelmezés szerint - az összes alatta levő rétegre, kattintsunk a Clip to layer (Réteghez vágás) gombra, amelyet az Adjustments panel Add an adjustment nézetének bal alsó sarkában találunk (kettős kör). Ehelyett azt is tehetjük, hogy az ALT billentyű
lenyomásával egyidej űl eg kattintunk a korrekciós réteg és az alatta levő réteg közé (akkor nyomjuk le az egér gombját, amikor a kettős kör megjelenik a mutató alatt) . •
Ha egy létező korrekciós réteg beállításait- és ezzel együtt a hatását- akarjuk módosítani, kattintsunk a korrekciós rétegre a Layers panelen, és módosítsuk a beállításokat az Adjustments panelen. Kitőltési
és mintarétegek esetében kattintsunk duplán a rétegre , hogy megjelenjen a párbeszédablak, amellyel a kitöltést, illetve a rnintázatot tud juk módosítani.
•
Ha egy korrekciós nézet láthatóságát akarjuk ki-be kapcsolni, kattintsunk a Layers panelen a réteg mellett látható szem ikonra, vagy kattintsunk a korrekciós rétegre, majd pedig az Adjustments panelen található szem ikonra.
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok -~-
•
•
•
•
- - - ..
---- --
Ha szeretnénk látni, hogyan nézett ki a kép közvetlenül a korrekciós nézet beállításainak módosítása előtt, akkor a módosítások elvégzése után azonnal kattintsunk az Adjustments panel alján található Previous state (Előző állapot) gombra, és tartsuk lenyomva; vagy nyomjuk le, és tartsuk lenyomva a visszaperjel (backslash, ,.\") billentyűt. Ha végeztünk, engedjük fel az egérgombot, illetve a billentyűt. Ha közvetlenül a módosítás után vissza akarjuk állítani a korrekciós réteg beállításait az előző értékekre, kattintsunk az Adjustments panel alján elhelyezkedő Reset to Previous State (Visszatérés az előző állapothoz) gombra (félkör alakú görbe nyíl). Ha vissza akarjuk állítani a korrekciós réteg beállításait az alapértelmezett értékekre, először aktiváljuk a réteget úgy, hogy rákattintunk a Layers panelen, majd kattintsunk az Adjustments panel alján elhelyezkedő Reset to adjustment defaults (Visszatérés az alapértelmezéshez) gombra (teljes kör alakú görbe nyíl). A korrekciós réteg törléséhez húzzuk a réteget az egérrel a Layers panel alján levő kuka ikonra, vagy ha a korrekciós réteg éppen aktív, kattintsunk az Adjustments panel alján levő kuka ikonra.
A korrekciós rétegekkel az alábbi korrekciókat végezhetjük el: •
Brightness/Contrast (Fényerő/kontraszt). A Brightness/Contrast segítségével a kép tónusát módosíthatjuk egyszerű módon: világosíthatjuk, sötétíthetjük, kisebb vagy nagyobb kontrasztot állíthatunk be. A Curves típusú korrekció finomabb beállítást tesz lehetővé. A görbékről bővebben a 9. fejezetben olvashatunk.
ADJUSTMENTS -
...-./Conut lrightness :
D
Contr;asc:
D
U..l.ega
8.30. ábra A Brightness!Contrast kon·ekciós párbeszédablak •
281
-~----
Levels (Szintek). A Levels korrekcióval világosíthatjuk, sötétíthetjük a képet, vagy növelhetjük, illetve csökkenthetjük a kontrasztját (lásd a 8.31. ábrát) . A Levels segítségével az egyes színcsatornákat külön-külön is kezdhetjük, vagy bizonyos területeket kiszürkíthetünk, ezzel eltávolítva a nemkívánatos színvetítést.
282
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
ADJUSTME.NB
Ltwls
! Dehult
--~
• OUtput l ovol"
6
D
El
8.31 ábra ~·
(J
-:i-
L---------------~
A Levels korrekciós párbeszédablak
Az Auto (Automatikus) gombra kattintva használhatjuk az Auto Color (Automatikus színek) parancsot, amely megpróbálja automatikusan javítani a kép színeit és kontrasztját. Ha módosítani akarjuk az Auto Color beállításait, válasszuk a Levels panel menüjéből az Auto Color Correction Options (Automatikus színjavítás beállításai) pontot. Aszintekről és az automatikus színbeállításról a 9. fejezetben olvashatunk részletesebben.
ADJUSTME.NTS
f: J
eu ..., : o.tault
~
I Rco
~
Output:
;J (
Auto )
-input:
8.32 ábra ~~--~~
•
A Curves korrekciós párbeszédablak
Curves (Görbék). A Curves korrekcióval világosíthatjuk, sötétíthetjük a képet, vagy
növelhetjük, illetve csökkenthetjük a kontrasztját (lásd a 8.32. ábrát). A Curves segítségével az egyes színcsatornákat külön-külön is kezelhetjük, vagy valóban szürkévé tehetjük azokat a részeket, amelyeknek szürkének kell lenniük, ezzel
-*
B. fejezet
Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
-- - - -
eltávolírva a nemkívánatos színvetítést. A Curves finomabb beállítást tesz lehetővé, mit a Levels, mert egy görbét 14 ponttal határozhatunk meg, míg a Levels esetében csak három ponton adhatjuk meg a szintet. Az Auto (Automatikus) gombra kattintva használhatjuk az Auto Color (Automatikus színek) parancsot, amely megpróbálja automatikusan javítani a kép színeit és kontrasztját Ha módosítani akarjuk az Auto Color beállításait, akkor válasszuk a Levels panel menüjéből azAuto Color Correction Options (Automatikus színjavítás beállításai) pontot.
•
Exposure (Expozíció). Az Exposure használatával az általános fényességet növelhetjük úgy, hogy a módosítás az eredetileg világosabb területeket fokozottan érintse. Az Exposure csökkentése sötétíti a képet. Az Exposure hasonló hatást valósít meg, mint amikor a fényképezőgépen a rekesznyílást állítjuk Az Offset főként az árnyékokat és a közepes tónusú részeket sötétíti , a Gamma főleg a középtónusra van hatással.
ADJUSTMENTS
Expos;ure:
l~J.O__
l
OffH:t:
[D_!O_!lO
l
c.mm.;
l!c~i!_ _]
,J'
J'
8.33. ábra Az Exposure korrekciós párbeszédablak
Az Exposure pipettáival a feketepontot állíthatjuk feketére , a fehérpontot fehérre , illetve a középtónus pontját a kép átlagos szürkéjére, de a pipetták csak a fényerős séget (luminanciát) befolyásolják, nem az összes színcsatornát, mint a Curves vagy a Levels korrekció.
284
* Rétegek, kijelölések, csatornák és szingörbék
lll. rész
Az Exposure csak RGB módban használható, CMYK vagy Lab módban nem.
Vibrance (Élénkség). A Vibrance-szel (8.34 . ábra) a kép színtelítettségét növelhetjük úgy, hogy a hatás a kevésbé telített részeken erősebb legyen. A Vibrance emellett megpróbálja elkerülni a bőrszín túltelítetté válását.
•
ADJUSTMENTS
-.
Saluu .tion:
8.34. ábra A Vibrance korrekciós párbeszédablak
..,.
AOJUSTMENT!i
Hue !Silturadon
Defau lt
,...., -==-··-·7-i=-- - ~tunt lon:
[o_. .
.J
---~-=
/
;/ ;!
Q colonzr
8.35. ábra A Hue/Saturation korrekciós párbeszédablak
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
Hue/Saturation (Színezet/telítettség). A Hue/ Saturation (8.35 . ábra) segítségével beállíthatjuk a kép vagy egyes színek színezetét, telítettségét vagy fényességét. A 15. fejezetben bővebben szólunk a Hue/ Saturation hatásáról.
•
~
~
A Vibrance csak RGB módban használható , CMYK vagy Lab módban nem.
-=r
:::l&"'!f··-ii.cMWC
~~~ ·=~;:=::-z-=m·;z::=zrmtP"'Y-~'lf~"1~~7~~
Color Balance (Színegyensúly). A Color Balance (8.36 ábra) a kép színeit együttesen változtatja, a kép például kékessé , rózsaszínessé vagy sárgássá tehető vele .
•
..
AOJUSTMENTS
........ ·-~-~
ColorblMco
Tone:
U
Shadows ~loiKitonos Hl!lhlighU
a.~d
Cy;m
§ ___ _ !
GrHn
Magent;a
lo_____ l Ilu e
'ft:IIOW
lo ___ _j
O "..serve Lumlnosrty
-~8-.----f;t'oTI •
8.36. ábra A Color Balance korrekciós párbeszédablak
Black & White (Fekete-fehér). A Black & White (8.37. ábra) egy színes képet szürkeárnyalatossá alakít, miközben megadhatjuk, hogy az egyes színeket hogyan alakítjuk szürkére. Ezenkívül meghatározhatjuk a kép színárnyalatát is.
A Black & White csak RGB módban használható, CMYK vagy Lab módban nem.
•
Photo Filter (Fényképszűrő) . A Photo Filter (8.38. ábra) a fényképezőgépek lencséjére szerelhető különböző szűrők
hatásait utánozza; például melegebbé vagy hidegebbé tehetjük vele a kép megjelenését. Válasszunk egy szűrőt, vagy valamilyen szűrőként használandó színt. A Density változtatásával erősíthetjük vagy gyengíthetjük a hatást.
285
286
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
ADJUSTMENTS
lluk & Wh;te ' ~f<~.ult
~
C Tmt
••.d•.'._..~~---f~·o~ ____j -= -
Alues: Ma.genru :
8.37. ábra -~-~----------~-~i-
A Black & White korrekciós párbeszédablak
ADJUSTMENTS Photo Filter
Dtnsity:
S! fl'reseNe Luminosrty
8.38. ábra
c... o
i
A Photo Filter korrekciós párbeszédablak
A Preserve Luminosity (Fényesség megőrzése) beállítás segítségével megőrizhetjük a kép fényességi értékeit szűrő alkalmazása esetén. Ha a Preserve Luminasity-t nem jelöljük be, a szűrő alkalmazásakor a kép sötétebbé válhat. • Channel Mixer (Csatornakeverő). A Channel Mixer (8.39. ábra) segítségével meghatározhatjuk, hogy az egyes színcsatornák milyen mértékben járuljanak hozzá a szürkeárnyalatossá alakításhoz. A Channel Mixer nélkül a Photoshop egy alapértelmezett képlettel határozza meg, hogy mennyi információt használjon fel egy-egy csatorna adataiból a kép szürkeárnyalatossá alakításakor. A Monochrome (Monokróm) bejelölésével a kép szürkeárnyalatosként jelenik meg, és így a képablakban kísérhetjük figyelemmel a beállításaink hatását. Ha valóban szürkeárnyalatos képet akarunk létrehozni, akkor a képet ténylegesen át kell alakítanunk az Image, Mode (Kép, Színmód) paranccsal, miután végeztünk a Channel Mixer beállításával.
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverási módok ás intelligens objektumok
ADJUSTME.NTS
Output Clwul
0
,
.j
Monoc.hrome
Rod: GtMn: llue: Tool:
+100
"
[=:J "
Constant:
8.39 ábra A Channel Mixer korrekciós párbeszédablak
Az Output Channel (Kimeneti csatorna) listából kiválasztjuk, hogy melyik színt akarjuk 100%-ban használni (illetve melyikből akarunk kiindulni), majd a képablakban látható előnézeti képen nyomon követve a hatást addig módosítjuk a többi csatornát - és akár az Output Channel beállítását is - , amíg el nem érjük a kívánt eredményt. Általánosan sötétíthetjük vagy világosíthatjuk a képet a Constant (Konstans) beállításával. A Channel Mixerről bővebben a 19. fejezetben szálunk. A Channel Mixer használható RGB és CMYK módban, de Lab módban nem.
ADJUSTNENTS
.......
No optÍtNII · fM~rt
8.40. ábra Az lnvert korrekciós párbeszédablak
287
288
lll. rész
•
•
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék lnvert (Negatív). Az Invert korrekció (8.40. ábra) a színes képek színeit kicseréli a színkörön velük szemben levőre (a pirosat zöldre, a kéket sárgára, és így tovább). Nem színes képeken a fényerőértékeket cseréli fel hasonlóképpen. Az Invert korrekciónak nincsenek beállítási lehetőségei. Posterize (Keményítés). A Posterize (8.41. ábra) korrekcióval megadhatjuk a képen megjelenő fényességi értékek számát. Ezzel a kép olyanná válik, mintha nagy egyszínű foltokból tevődne össze, nem pedig fokozatos színátmenetekből. Általában különleges hatás elérésére alkalmazzuk.
ADJUSTMEHTS
PO>Iodza.
~~--~~
ADJUS.TME.NB
-
-~
'
~--
-·
8.41. ábra A Posterize korrekciós párbeszédablak
..
--- ....
Threshold
~
Thrt:shold Level;
@J
8.42. ábra A Threshold korrekciós párbeszédablak •
Threshold (Határérték) . A Threshold korrekció (8.42. ábra) átalakítja a képet olyanná,
mintha csak fekete és fehér képpontokból állna (nincsenek szürke árnyalatok). Bizonyos mértékig befolyásolhatjuk, hogy mely képpontok legyenek fehérek, és
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
melyek feketék. Használhatjuk fekete-fehér kép előállítására , de arra is, hogy átmenetileg - az előnézeten, végleges alkalmazás nélkül - megtaláljuk a kép legvilágosabb és legsötétebb területeit. A Threshold korrekció egy hisztogramot - a kép fényességértékeinek oszlopdiagramját - jelenít meg, amelyen a bal szélen elhelyezkedő O a teljesen fekete, a középen található 128 az 50%-os szürke, a jobb szélén levő 255 pedig a teljesen fehér éitéket jelenti. Minél magasabb az oszlop, annál több adott fényességértékű képpont található a képen. Ha például a 128-as értékhez nagyon magas oszlop tartozik, akkor az azt jelenti, hogy a képen sok 50%-os szürkeségű pont van. Amikor valahová beállítjuk a határértéket, akkor azzal azt mondjuk a Photoshopnak, hogy rninden olyan értéket, amely a beállítottnál nagyobb, alakítson fehérré, amelyek pedig kisebbek, azokat feketévé. Ha a kép legsötétebb részét akarjuk megtalálni, akkor állítsuk a csúszkár a bal szélére, majdnem oda, ahol a hisztogramon legelőször megjelennek az oszlopok. A legsötétebb részek feketeként jelennek meg a képablakban. A Color Sampler (Színminta-vételező) eszközzel kattintsunk a képablak sötét részére - ezzel egy mintavételezőt helyezünk az adott pontra, amely az információs panelen megjeleníti a mintavételező alatti képpont színértékeit egészen addig, amíg nem töröljük a rnintavételezőt. Ha a kép legvilágosabb részét akarjuk megtalálni, akkor húzzuk a csúszkár jobbra, egészen a hisztogramoszlopok végződéséhez . A legvilágosabb területek fehér foltokként fognak látszani a képablakban.A Color Sampler eszközzel kattintsunk a képablak fehér részére - ezzel egy mintavételezőt helyezünk az adott pontra, amely az információs panelen megjeleníti a rnintavételező alatti képpont színértékeit egészen addig, amíg nem töröljük a rnintavételezőt.A színminta-vételező törléséhez kapcsoljuk be a Color Sampler eszközt, és kattintsunk az egér jobb gombjával (Macen a CTRL billentyűt lenyomva a bal gombbal) a színminta-vételezőre a képablakban, majd válasszuk a Delete parancsot a helyi menüből. ADJUSTMENTS 1'hrtihald
~
Thruhold .....,.,,
fiiij
8.43. ábra A Gradient Map korrekciós párbeszédablak
290
lll. rész
* Rétegek, kiielölések, csatornák és színgörbák
•
Gradient Map (Színátmenettérkép). A Gradient Map (8.43. ábra) leképezi a kiválasztott színátmenet színeit a képen található színekre, úgy, hogy a hasonló fényességértékűeket rendeli egymáshoz. Ha például az aktív kép egy fénykép, és a kiválasztott színátmenet sötétliiától világos narancssárgáig terjed, akkor a fénykép sötét részei lilás árnyalatúra, a világosabb részek narancssárga árnyalatúra cserélődnek. A fénykép lila-narancssárga duplex (duotone) színmódú képre fog emlékeztetni. A színátmenetet úgy választhatjuk ki, hogy a színátmenet előnézeti képére kattintunk; ezzel megnyílik a Gradient Editor. A Dither (Árnyalás) beállítás megpróbál finomabb átmeneteket képezni a színek között; a Reverse (Megfordít) megfordítja a színek sorrendjét (a fenti példában a lilát a világosabb, a narancssárgát a sötétebb területekhez rendeli- pont fordítva, mint az eredeti hozzárendelés) . Ugyanennek a hatásnak az elérésére egy másik módszer, ha Duotone színmódú képet készítünk. A Duotone képek esetében nagyobb beleszólásunk van abba, hogy melyik fényességértékhez melyik színt rendeljük. A Duotone olyan kép , amely két szín árnyalatait alkalmazza. A Duotone kifejezést gyakran általános elnevezésként használjuk az egyszínű (monotone), háromszínű (tritone) és négyszínű (quadtone) képekre is, amelyek értelemszerűen egy, három, illetve négy szín árnyalataiból tevődnek össze. Ez azért van, mert a Photoshopban az ilyen képek készítésére .szolgáló párbeszédablakot az Image, Mode, Duotone (Kép, Színmód, Duplex) menüponttal érhetjük el. Megjegyezzük, hogy a duplex képek legfeljebb négy színt tartalmazhatnak, a színátmeneteknél azonban nincs korlátozva az alkalmazható színek száma. A Duotone képekről a 19. fejezetben olvashatunk bővebben . • Selective Color (Szelektív szín). A Selective Color (8.44. ábra) lehetővé teszi, hogy célként kijelöljünk színeket (például vörösök, sárgák, bíborok), és módosítsuk a hozzájuk tartozó nyomdai alapszínek (cián, bíbor, sárga és fekete) mennyiségét.
ADJUSTM~NTS.
r;:-;c-::-----r7l
c....., :
•··d•
Cyan:
Magenta:
VeUow:
~"
--------~---~~---. --1
llac.k: r.;---, " - - - - - - : ; . , . . . - - l "- -1
8.44. ábra A Selective Color korrekciós párbeszédablak
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
Például ha úgy tűnik , hogy egy képen valakinek az arca napégette , akkor megpróbálhatjuk kiválasztani a vörösöket, és egy kicsit csökkenteni a bíbor összetevőt. Megjegyezzük, hogy a korrekciót minden esetben korlátozhatjuk a kép egy adott területére a korrekció rétegmaszkjávaL ~
A Selective Color RGB és CMYK módban
működik ,
de Lab módban nem.
MtgJegyzíl
Rétegstílusok A rétegekhez egy vagy több effektust tartalmazó rétegstílusokat is társíthatunk A rétegstílusokban alkalmazható effektusok között találjuk többek között a vetett árnyékot, a bevésést és a ragyogást. A 8.45. ábrán egy olyan réteget látunk a Layers panelen, amelyhez több effektust tartalmazó rétegstílus kapcsolódik.
8.45. ábra Egy réteg a Layers panelen, amelyhez egy több effektust is tartalmazó rétegstílust csatoltunk
Háttérréteghez nem csatolhatunk rétegstílust. Ha mégis ezt szeretnénk, akkor először kattintsunk duplán a háttérréteg nevére, majd kattintsunk az OK gombra, amellyel nyugtázzuk, hogy a háttérréteget normál réteggé alakítjuk.
292
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
A rétegstílusok és effektusaik láthatóságát ugyanúgy kapcsolgathatjuk ki-be, mint a rétegekét: csupán a rétegstílus vagy az effektus neve melletti szem ikonra kell kattintanunk Ha törölni akarunk egy rétegstílust, egyszerűen húzzuk az egérrel a Layers panel alján található kukába. Ha egy réteghez rétegstílust szeretnénk csatolni, először kattintással aktiváljuk a réteget, majd hajtsuk végre a következő műveletek valamelyikét: Kattintsunk a Layers panel alján található Layer Style (Rétegstílus, fx szimbólum) gombra, és válasszunk egy hatást. Kattintsunk egy rétegstílusra a Styles (Stílusok) panelen.
• •
Ha a Layer Style gombra kattintva adjuk a rétegstílust a réteghez, akkor megjelenik a Layer Style párbeszédablak (8.46. ábra). Ezzel a párbeszédablakkal beállíthatjuk a hatást, illetve újabb effektusokat adhatunk a stílushoz.
layer Style Styles Blending Options: Default
8
G=~~~ftrlay --------,~~ ~~===:=::::::~
Q lnner Shadow Q OuterG iow
Opacity: .................~._...
0 1nne.rGlow D Bevel and Ernboss o .contoor
CJ Texture 0 Satif1 Co lor Overlay
0
Pattern OYerlay
~Stroke
8.46. ábra A Layer Style párbeszédablak
[64
GradH!nt: !~~!!I~J3 0
Style: ! linear
Q
f!'J
Blend Made: { Screen
Drop Shadow
1~ Reverse
f'+J !! Alig n with Layer
Ang~e ()~r Seat.!:
( (
Cancel
)
NewStyle ... ) ~ Preview
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
Ha a Layer Style párbeszédablakkal új effektust akarunk a stílushoz adni, akkor kattintsunk az effektus nevére (például Drop Shadow- Vetett árnyék). Ha az effektus nevére kattintunk, és nem csak a mellette levő jelölőnégyzetet jelöljük be, akkor a Layer Style párbeszédablakban meg is jelennek az adott effektushoz tartozó beállítások. Ekkor igényeink szerint módosíthatjuk a beállításokat, majd ha végeztünk, kattintsunk az OK gombra. Ha késóbb módosítani akarjuk a rétegstílust, ismét megjeleníthetjük a Layer Style párbeszédablakot, ha a Layers panelen duplán kattintunk a rétegstílusra. Ha a rétegstílust menteni szeretnénk, kattintsunk a Layer Style párbeszédablak New Style (Új stílus) gombjára, adjunk egy nevet a stílusnak, majd kattintsunk az OK gombra. A rétegstílus így bekerül a Styles panel és a Preset Manager (Készletvezérlő) listájába is.
Htb t=
A Preset Manager rétegstílusok, ecsetek, színtárak és hasonló elemek egyedi beállításainak kezelésére használható. A Preset Managerről a 2. fejezetben írtunk bővebben.
T
A rétegstílusokhoz az alábbi effektusokat adhatjuk hozzá: • •
Drop Shadow (Vetett árnyék). A rétegen található képpontok mögé árnyékot tesz. lnner Shadow (Belső árnyék). A réteg képpontjainak határán belülre tesz árnyékot, amelytől
•
a réteg besüllyesztett hatású lesz.
Outer Glow
(Külső
ragyogás) és lnner Glow
a képponthatár belső vagy
(Belső
ragyogás). Ragyogást ad, amely
külső peremétől
indul.
•
Bevel and Ernboss (Bevésés és domborítás). Árnyékok és megvilágírások olyan kombiná-
•
cióját adja, amely háromdimenziós hatást kelt. Satin (Szatén). Olyan árnyalást ad a réteg képpontjainak, amely szaténkikészítéshez hasonló hatást kelt.
•
•
Color Overlay (Színátfedés). Gradient Overlay (Színátmenet-átfedés) és Pattern Dverlay (Mintaátfedés). Adott színnel, színátmenettel vagy mintával tölti ki a réteget. A rétegstílusban
megadott :Színt használhatjuk arra, hogy megadjuk a réteg tartalmának a színét (beleértve a betűket is), más panelek használata helyett. Ez a lehe tősé g akkor jön kapóra, ha újra és újra ugyanazt a színt kell hozzárendelnünk kölönböző képtartalmakhoz, ugyanis a rétegstílust a Style panel segítségével néhány kattintással alkalmazhatjuk, míg más panelek használatával több lépésből áll a szín hozzárendelése. Stroke (Körvonal). Adott színnel, színátmenettel vagy mintával körvonalazza az aktív réteg képpontjainak, alakzatainak vagy betűinek körvonalát
A Layer Style párbeszédablakban beállíthatjuk a keverési módot is, amely meghatározza, hogy a rétegstílus és a réteg hogyan keveredik a dokumentum többi rétegéveL
294
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
Keverési módok A réteg keverési módja (Blending Mode) azt határozza meg, hogy a réteg hogyan keveredik az alatta elhelyezkedő rétegekkeL A keverési módok használhaták ezen kívül olyan eszközök esetében, amelyek ecseteket alkalmaznak, a Fill parancsnál és a színátmeneteknél. Sok esetben kiválasztható, hogy egy-egy eszköz vagy parancs használatakor akarunk-e keverési módot használni vagy keverési módot adni a réteghez. Gyakran rugalmasabb megoldás a keverési módokat a réteghez rendelni, mint az egyes eszközök vagy parancsok használatakor beállítani, mert a réteg keverési módját és átlátszatlanságát bármikor könnyen módosíthatjuk. A 8.47. ábra egy réteget mutat Norma! (Normál) keverési móddal, és összehasonlításképpen Multiply (Szendvicspozitív) keverési móddal is.
8.47. ábra Egy réteg Norma! és összehasonlításként Multiply keverési móddal
Ha egy réteghez keverési módot szeretnénk rendelni, először kattintással aktiváljuk a réteget, majd válasszunk egy keverési módot a Layers panel tetején található Blending Mode listából (ez alapállapotban a Norma! értéket tartalmazza).
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
A különböző keverési módok hatására a 14. és 15. fejezetben találunk néhány példát.
A keverési módok hatását csakis kísérletezéssel étthetjük meg igazán. Álljon itt a keverési módok listája: • • •
•
• • •
•
• •
•
• • •
Norma!. A képpontok a megszakott módon jelennek meg, semmilyen keveredés nem történik. Dissalve (Szórt). A rétegnek pettyezett, fröcskölt megjelenést ad. Behind (Mögé; csak eszközökhöz használható, rétegekhez nem). A rétegnek csak az átlátszó részére fest; nem működik, ha a Lock Transparency (Átlátszó pixelek rögzítése) jel ölőnégyzetet bekapcsoltuk Clear (Törlés; csak eszközökhöz használható, rétegekhez nem). Minden képpontra fest, és átlátszóvá teszi őket; nem működik, ha a Lock Transparency lehetőséget bekapcsoltuk Darken (Sötétítés). Két szín - a rétegen l evő és az alatta l evő rétegbőllátszó képpont színe - közül a sötétebbet mutatja. Multiply (Szendvicspozitív). Sötétebbé teszi a réteget, miközben megtartja a kontrasztját Áttetszővé teszi a réteget. Ha az alatta levő rétegek fehérek , akkor nincs változás. Color Burn (Színégetés). Sötétebb é teszi a réteget, és eközben részben megtartja a kontrasztot. Részben áttetszővé teszi a réteget. Ha az alatta levő rétegek fehérek, akkor nincs változás. Linear Burn (Lineáris égetés). Összességében sötétíti a színeket, és csökkenti a kontrasztot. Részben áttetszővé teszi a réteget. Ha az alatta levő rétegek fehérek, akkor nincs változás. Lighten (Világosítás). Két szín - a rétegen levő és az alatta levő rétegbőllátszó képpont színe - közül a világosabbat mutatja. Screen (Szendvicsnegatív). Világosabbá teszi a réteget, miközben megtartja a kontraszt nagy részét. Áttetszővé teszi a réteget. Ha az alatta levő rétegek fehérek , akkor nincs változás. Color Dodge (Színfakítás). Világosabbá teszi a réteget, és eközben részben megtartja a kontrasztot Részben áttetszővé teszi a réteget. Ha az alatta levő rétegek fehérek , akkor nincs változás. Linear Dodge (Lineáris fakítás) . Világosítja a réteget, és csökkenti a kontrasztot Részben áttetszővé teszi a réteget. Ha az alatta l evő rétegek fehérek, akkor nincs változás . Overlay (Átfedés). A lejjebb elhelyezkedő rétegek színétől függően a Multiply vagy a Screen keverési módot használja. Áttetszővé teszi a réteget. Soft Light (Lágy fény). Hard Light (Kemény fény). Vivid Light (Élénk fény), Linear Light (Lineáris világosítás). Pin Light (Tűfényesítés). Hard Mix (Kemény keverés). Ezek a keverési módok különböző
mértékben növelik a kontrasztot, és a réteget részben
áttetszővé
teszik.
295
296
lll. rész
•
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék Ditference (Különbség). Megváltoztatja a réteg színeit, miközben a kontraszt nagy részét
megtartj a. •
Exclusion (Kivétel). Részlegesen megváltoztatja a réteg színeit, de nem sokat tart meg
a kontrasztbóL Hue (Színezet). A réteg színezetét használja, de az alatta levő rétegek fényerősségével és telítettségéveL • Saturation (Telítettség). A réteg telítettségét használja, de az alatta levő rétegek fényerősségével és színezetével. • Color (Szín). A réteg színét használja, de az alatta levő rétegek fényességével. • Luminosity (Fényerősség). A réteg fényerősségét használja, de az alatta levő rétegek színével. • Lighter (Világosabb szín). Világosítja a réteget, azáltal, hogy az egyes csatornák közül a legvilágosabbat használja. • Darker (Sötétebb szín). Sötétíti a réteget, azáltal, hogy az egyes csatornák közül a legsötétebbet használja. •
Intelligens objektumok Az intelligens objektumok (Smart Object) olyan rétegek, amelyek egy vagy több Photoshop-réteg vagy egy Illustrator-fájl tartalmát tárolják olyan módon, hogy az intelligens objektum "emlékszik" a tartalom eredeti jellemzőire , akkor is, ha az intelligens objektumot alakítjuk (transzformáljuk). Ez lehetővé teszi, hogy az intelligens objektumot visszafordítható módon szerkesszük Az intelligens objektumokat így például a felbontás és a részletesség romlása nélküllekicsinyíthetjük, majd újra felnagyíthatjuk Ha egy normál réteget kicsinyítünk le, akkor veszítünk a felbontásából, ami rendben van, ha ezután meghagyjuk a kis méretet, de minőségromlást eredményez, ha ismét felnagyítjuk Az intelligens objektum tartalmát (például egy szöveges rétegen a szöveget) úgy szerkeszthetjük, hogy duplán kattintunk az intelligens objektumra. Ilyenkor az intelligens objektum önálló fájlként nyílik meg, amelyben szerkeszthető módon jelennek meg az intelligens objektum részei. A fájlt szerkesztés után mentsük, és zárjuk be. Ekkor az intelligens objektum rétege frissül a Photoshop dokumentumban. A Photoshop az említett fájlt valójában ugyanennek a Photoshop fájlnak a részeként tárolja, nem külön fájlként a számítógép operációs rendszerében. Intelligens objektumot az alábbi módszerek valamelyikével hozhatunk létre: •
Nyissunk meg egy fájlt a File, Open As Smart Object (Fájl, Megnyitás intelligens objektumként) paranccsal. • Helyezzünk be egy fájlt a File, Place paranccsal. • Másoljunk és illesszünk be egy Illustrator fájlt. • Alakítsunk egy vagy több aktív Photoshop-réteget intelligens objektummá a Layers panel menüjének használatávaL
8. fejezet ~
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok -~----
~-
297 - -- ------------
A 8.48. ábra egy intelligens objektumot ábrázol, a Layers panelen látható egyedi bélyegképével együtt. Több réteget együtt hajlíthatunk meg, ha alakítjuk őket.
először
intelligens objektummá
:.....
~ - wegw---,~
""0 br
8.48. ábra Intelligens objektum és a hozzá tartozó egyedi bélyegkép a Layers panelen
Képhalmok A képhalom (Image Stack) olyan intelligens objektum, amely két vagy több réteget tartalmaz, és valamilyen Stacking Mode (Halommód) tartozik hozzá. A halommód is azt határozza meg, h ogy az egyes réteg képpontjai hogyan keverednek egymással, de a keverési módoktól eltérően működik. Ha egy halommódot akarunk egy intelligens objektum rétegeihez használni, akkor először aktiváljuk az intelligens objektumot egy kattintással, majd válasszuk a Layer, Smart Object, Stack Mode (Réteg, Intelligens objektum, Veremmód) menüpontot, és válasszunk egy halommódot. A Mean (Közép) halommáddal eltávolíthatjuk a képzajt két közel azonos fényképről (például egy épület két, közvetlenül egymás után készített éjszakai felvételéről). A Mean a képek képpontjainak átlagát jeleníti meg, így a képpontok közötti zaj okozta különbség az átlagolás miatt eltűnik.
298
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
Ha a képeket nem állvánnyal készítettük, a halommód alkalmazása előtt állítsuk vonalba őket: használjuk az Edit, Auto-Aiign Layers (Szerkesztés, Rétegek automatikus igazítása) menüpontot a Reposition Only (Csak áthelyezés) beállítássaL A Standard Deviation (Szórás) halommód arra alkalmas, hogy két azonosnak látszó, de valójában különböző kép eltéréseit megjelenítsük. A 8.49. ábrán a két kép a fa koronájánál egy kicsit különböző, bár nagyon nehéz észrevenni az eltéréseket. A Standard Deviation halommód feltárja a különbségeket, amelyek ebben az esetben a "Secret Code" (Titkos kód) szöveget alkotják.
8.49 ábra A Standard Deviation halommód megjeleníti a két azonosnak
tíínő
kép közötti különbségeket
A Median (Medián) halommóddal több azonos hátterű, de különböző nemkívánatos tárgyakat vagy alakokat tartalmazó képről varázslatosan eltüntetherjük a felesleges részeket - feltéve , hogy van legalább két olyan képünk, amely az adott pozícióban tisztán mutatja a hátteret (lásd a 8.50. ábrát).
8. fejezet
* Rétegek, rétegmaszkok, keverési módok és intelligens objektumok
Kiváló szórakozás titkos üzenetet rejteni egy képbe úgy, hogy máskülönben észrevehetetlen módosításokat helyezünk el rajta, de a Standard Deviation halommádnak gyakorlati haszna is van: fotók retusálásakor segíthet visszaidézni, hogy hol módosítottuk a képet. Ezzel ügyfelünknek is megmutathatjuk az elvégzett munkát, mert első pillantásra gyakran nem látható, hogy mennyi módosítást végeztünk egy képen, és azok a kép mely területein vannak. Ha az "előtte " és az "utána" képeket két külön rétegre tesszük, a két réteget egy intelligens objektummá alakítjuk, majd alkalmazzuk a Standard Deviation halommódot, akkor megkapjuk a módosítások helyének vizuális megjelenését.
..__
A Median a rétegek képpontjainak mediánját adja .
.._
( Á
~··
~·
_.
ar
8.50. ábra Nem kívánt tárgyak eltávolítása a Median halommáddal
..
Osszafoglalás Ebben a fejezetben megismerkedtünk a különböző rétegtípusokkal, használatukkal, és a rétegeffektusok alkalmazásával. A fő tudnivalók az alábbiak: •
•
Egy Photoshop dokumentumon belül a különböző objektumok külön rétegekre helyezhetők , és így külön-külön dolgozhatunk rajtuk. Ez rugalmasabbá teszi a dokumentumunkat, és egyszerűbbé a módosítását. A rétegmaszkokkal részben vagy teljesen elrejthetjük a rétegen található objektumokat, és bármikor könnyen újra megjeleníthetjük őket. Ez jobb megoldás, rnint a kép egyes részeinek törlése , mert könnyebb visszavonni.
299
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
• A korrekciós rétegek olyan rétegek, amelyeken nincsenek képpontok, de módosítják az alattuk elhelyezkedő rétegek képpontjainak megjelenését. Növelhetik a színtelítettséget, világosíthatják vagy sötétíthetik a képet, növelhetik vagy csökkenthetik a kontrasztot, megváltoztathatják a színeket stb. A rugalmasság a korrekciós rétegek legnagyobb előnye: bármikor módosíthatjuk vagy törölhetjük őket. Rétegstílusok alkalmazásával egy vagy több effektust (például vetett árnyék, bevésés, ragyogás) alkalmazhatunk a réteg tartalmára. • A rétegre alkalmazott keverési mód azt határozza meg, hogy a réteg képpontjai hogyan hatnak az alsóbb rétegek képpontjaira, hogyan keverednek velük. A keverési módokkal világosíthatjuk, sötétíthetjük a képet, módosíthatjuk a kontrasztot vagy a színeket. Gyakran használt keverési módok a Multiply, Screen, Darken, Color és Luminosity. • Az intelligens objektumok olyan rétegek, amelyek egy vagy több réteget vagy egy Iliustrator fájlt tartalmaznak olyan módon, hogy az átalakítások vagyszűrők alkalmazása után is "emlékeznek" tartalmuk eredeti jellemzőire. Az intelligens objektumok tartalma is szerkeszthető. Az intelligens objektumokra alkalmazott halommádokkal azonos hátterű képekről eltüntetherünk nemkívánatos tárgyakat, szinte teljesen megszüntethetjük a képzajt egy sorozat csaknem azonos képen, illetve felfedhetjük két látszólag egyforma kép között a különbségeket.
Hisztogramok, szintek és színgörbék A legtöbb kép képpontjai között vannak világosabbak, sötétebbek, illetve a kettő között elhelyezkedő színerősségűek - ezt a tulajdonságot nevezzük tónusnak, fényességi szintnek vagy intenzitásnak Egy kép tónusainak összességét tónustartománynak hívjuk. Egy éjszakai fénykép tónustartományában túlnyomórészt sötét árnyalatok találhatóak C"low-key" kép), míg egy világos, fehér felhőkkel teli képen főként világos árnyalatok vannak ("high-key" kép). A hisztogram a kép általános tónustartományát ábrázolja egy oszlopdiagramon, amelyen az oszlopok magassága azt jelenti, hogy az egyes fényesség- vagy intenzitásértékek milyen mennyiségben szerepeinek a képen. A Photoshopban számos helyen találunk ilyen diagramot, többek között a Histagram (Hisztogram) panelen, illetve a Levels (Szintek) és Curves (Görbék) párbeszédablakban. Ha a kép mellett kiegészítésként a hisztogramot is megnézzük, az segít abban, hogy az elhatározott célnak megfelelő módosításokat tudjunk kiválasztani. A Levels és Curves panel parancsaival a kép tónusait változtathatjuk meg- világosíthatjuk, sötétíthetjük a képet, növelhetjük vagy csökkenthetjük a tónustartományát Használhaták szürkeárnyalatos képek esetében is, a színes képeken pedig egyenként is beállíthatjuk az önálló színcsatornákat, vagy módosíthatjuk a kompozit csatornát. A kép világos vagy sötét jellegét ugyanúgy módosíthatjuk, mint a színminőséget. Az egyes színcsatornák világosításával, sötétítésével vagy kontrasztasságának növelésével, csökkentésével a kép színeit is megváltoztatjuk
FE~y-T * * * *
A fejezet tartalma: Hisztogramok Szintek Színgörbék
* * * *
302
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
Hisztogramok A hisztogram gyakran úgy néz ki, mint egy magasabb és alacsonyabb csúcsokból álló összefüggő hegygerinc, valójában azonban egy sor különálló oszlopból áll, amelyek a képen található egyes fényességi szintekbe tartozó képpontok mennyiségét ábrázolják. A fényességi szint a bal szélen elhelyezkedő feketétől a jobb szélen elhelyezkedő fehérig terjed. Minél magasabb az oszlop, annál nagyobb az adott tónusú területek összessége. -x ÚHistogra~m~x:_l::==:::;;~----~~ Channel:{ RGB jitíf [Q!
íit!
Source: ( Entire Image Mean: 226.33 level: Std Dev: 30.79 Count: Percentile: Median : 235 Pixels: 93100 Cache level: l
- X
Source: ( Entire Image Mean: 69.86 level: Std Dev: 58.73 Count: Percentile: Med ian: ss Pixels: 93100 Cache level: l
9.1. ábra A világosabb kép hisztogmmján nincsenek oszlopok a közepétől a bal széléig te1jedő részen, mert a képen nincsenek középtónusok és sötét árnyalatok. A sötétebb kép hisztogramjának jobb szélén csak alacsonyabb oszlopok vannak, mert a képen csak kevés világos árnyalat található
Egy főként fehér felhőket ábrázoló kép hisztogramján a világos színeket sok magas oszlop jelzi a grafikon jobb széle felé. Lehetséges, hogy a közepétől balra is lesz néhány alacsonyabb oszlop a sötétebb színeknek megfelelően, de egészen a bal szélen valószínűleg nem
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
lesznek oszlopok, hiszen a képről hiányoznak a feketéhez közeli árnyalatok. Ha néhány sötét madarat teszünk az égre, akkor az újrarajzolt hisztogram bal szélén megjelennek az ennek megfelelő oszlopok. A 9.1. ábra egy világos (high-key) és egy sötét (low-key) képet mutat, a hisztogramjukkal együtt. A 9.2. ábrán a világosabb kép hisztogramja látható, miután a fekete madarakat a képre helyeztük. A viszonylag kis számú oszlop a grafikon jobb oldalán azért jelent meg, mert a madarak körvonala mentén néhány világosabb képpont keveredik az éggel - ezek csak erősebb nagyításnál válnak láthatóvá.
v
v !ll
Source: Mean: Std Dev: Median: Pixels:
226.33 30.79 235 93100
l evel: Count: Percentile: Cache level: l
9.2. ábra A 9.1. ábráról ismerős világosabb kép, fekete madarakkal kiegészítve. A bal szélen található oszlopok a madarak fekete részeit jelzik
Helyes hisztogramok Egy olyan hisztogram, amelyen vízszintesen haladva mindenhol találunk oszlopokat, azt jelenti, hogy a képen minden lehetséges színerősség előfordul ; ez általában részletgazdag és nagy mélységű képekre jellemző. Ha részletgazdag, mély képet szeretnénk (általában ez a helyzet az embereket vagy tájakat ábrázoló fotók esetében), akkor jó, ha olyan korrekciókat alkalmazunk, amelyek azt eredményezik, hogy a hisztogram teljes szélességében megjelenjenek oszlopok. Ha a mélység és részletesség a cél, akkor kerüljük azokat a módosításokat, amelyek jelentős szakadásokat, oszlop nélküli részeket eredményeznek a hisztogramon. Ha a mélység és részletesség nem cél egy adott képnél, akkor nem feltétlenü l hiba, ha szakadások vannak a hisztogramon.
303
=l
304
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
Vegyük például a 9.1. ábra világosabbik képét, amelynek összességében világosnak kell lennie, és tetszetős , úgy ahogy van. Figyeljük meg, hogy a hisztogramján egy hatalmas szakadás van - nincsenek oszlopok a bal szélétől a közepéig, ami azt jelenti, hogy hiányoznak a középtónusok és a sötét árnyalatok. Ennek ellenére remek a hisztogramja. Még egy lehetséges példa olyan hisztogramra, amely a szakadások ellenére megfelelő: egy olyan kép, amely csak három-négy különböző színű alakzatot ábrázol. Ennek a hisztogramján számosszakadás van, hiszen csak néhány fényességiszint szerepel a képen, ellentétben például a fényképeken látható fényességértékek széles skálájával. Röviden: nincs olyan hisztogram, amely minden kép számára megfelelő. A hisztogram által mutatott tónustartománynak illeszkednie kell a kép tervezett végleges megjelenéséhez.
A Histagram panel A 9.2 . ábra a Histagram panel bővített nézetét (Expanded View) mutatja, ellentétben a tömör nézettel ( Compact View; nincs a képen), amely csak az oszlopdiagramot mutatja vezérlőelemek nélkül. A kétfajta nézet között a Histagram panel menüjével választhatunk (9.3. ábra) . i---
- x !-;- - - - - - - - - - - - .
UHistogra;m:_x;;:l===;~-----;:::::;-,.q Channel: ( RGB ;j IQ]
l
Uncached Refresh Com pact View '!/ Expanded View
Ali Channels View Show Statistics Show Channels in Color
9.3. ábra A Histagram panel
bővített
nézete
Kiválaszthatjuk, hogy a hisztogram az egész képre vagy annak csak egy részére vonatkozzon. A 9.2. ábrán azt láthatjuk, amikor a Histagram panel Source (Forrás) lenyíló listájából az Entire Image (Teljes kép) beállítást választottuk, ami azt jelenti, hogy a hisztogram az egész kép adatait tartalmazza. Ha a kép több rétegből áll, akkor megválaszthatjuk, hogy a hisztogram melyik rétegre vonatkozzon. Ehhez aktiválnunk kell a réteget, majd a Source listából a Selected Layer (Kijelölt réteg) lehetőséget kell választanunk. Ha a kép korrekciós rétegeket is tartalmaz, akkor választhatjuk azt is, hogy a hisztogram a korrekciós réteg és az alatta levő valamennyi réteg adatait mutassa: a Source listából válasszuk az Adjustrnent Composite (Kompozit beállítás) pontot.
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
A 9.2. ábrán azt láthatjuk, hogy a panel tetején található Channel (Csatorna) listából az RGB kompozit csatornát választottuk. A kompozit nézet egy fekete hisztogramot jelenít meg, amely az egész képre vonatkozó színintenzitások adatait mutatja. Ha a Channels listából az egyes színcsatornákat választjuk, akkor a hisztogram csak az adott csatorna tónusait mutatja , ha pedig a Luminosity (Fényintenzitás) beállítást, akkor a kép világossötét minőségét jelzi (mintha szürkeárnyalatos lenne) . Végül választhatjuk a Colars (Színek) értéket, amely az összes színintenzitás hisztogramját jeleníti meg színesben.
-
UHistogram x l Channel: { RGB
X I; -- - -
, ;.13j '"·~=-
Uncached Refresh
..--~
Compact View Expanded View ./ Ali Channels View
Source:
!
Mean: Std Dev: Median: Pixels : Red
Ent ire Image
69.86 58.73 SS 93100
level: Cou nt: Percentile: Cache level: l
9.4. ábra A Histagram panel All Channels nézetben; a panel listájából a Show Statistics és Show Channels beállításokat választottuk
305
306
lll. rész
~
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
~
Ha van aktív kijelölés, akkor a hisztogram csak a kijelölt területre vonatkozik.
A 9.4. ábrán látható All Channels (Összes csatorna) nézet megjeleníti a vörös, zöld és kék csatornát is - mindegyiket a megfelelő színnel.
Hisztogramstatisztikák A hisztogramstatisztikák számos különböző módon jellemzik a kép képpontjainak adatait, ezért hasznosak lehetnek annak megítélésében, hogy egy-egy színmód-átalakítás vagy korrekció milyen mértékben változtatta meg a képet. A Histagram panelen megjelenő számok és a hisztogram oszlopdiagramja akkor is jelzi a változásokat ha azokat szabad szemmel alig lehet észrevenni . Érdemes kipróbálni. hogy egy kép hogyan és mennyire változik meg a Photoshopban, ha többször alakítjuk át különbözó színmódok között. (Vannak olyan helyzetek, amikor ez csábító lehetőségnek tűnik, de néha rontja a képminőséget.) Az átalakítás után nézzük meg, hogy mennyire változott meg a kép megjelenése a képablakban. és hasonlítsuk össze azzal a változással, amelyet a hisztogramstatisztika számai mutatnak. A History (Előzmény) panel segítségével válthatunk a kép korábbi és mostani állapota között. A kép néha jobban megváltozik, mint gondolnánk, és a változások a végső minősé get is nagyban befolyásolhatják. Különösen nyomtatás esetén nagyobb a változás, mint amit a képernyőn látunk. A hisztogramstatisztika az alábbi adatokat tartalmazza: • • • •
• • •
Mean (Középérték). Az átlagos intenzitás. Std Dev (standard deviation, Szórás). Az intenzitási értékek eltérésének mértéke. Median (Medián). Az intenzitási értékek tartományának középértéke. Pixels (Képpont). A hisztogram elkészítéséhez felhasznált képpontok száma, amelyet az alábbiak szerint kapunk meg : Pixels = a kép szélessége képpontban x a kép magassága képpontban . Level (Szint). Az egérmutatónál levő hisztogramoszlop intenzitási szintje. Aszint O (fekete) és 255 (fehér) közötti érték lehet. Count (Számláló). Az egérmutató alatti hisztogramoszlop intenzitási szintjén levő összes képpont száma. csatornánként számolva. Percentile (Százalékos). Az egérmutató alatti hisztogramoszlopnak megfelelő vagy annál kisebb intenzitású képpontok összegzett mennyisége, százalékban kifejezve a kép összes képpontjához viszonyítva (nullától 100%-ig terjedő érték).
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
Ha a hisztogram valamelyik oszlopa fölé állítjuk az egérmutatót. akkor a megfelelő Count és Pixels értékek felhasználásával: Percentile = (Count + az oszloptól balra eső összes oszlop Count értéke) osztva (Pixels x a csatornák száma). Cache Level (Gyorsitótár szintje). Az 1-nél magasabb Cache Level érték azt jelzi. hogy a hisztogram nem az összes képpont felhasználásával készült, hanem csak egy reprezentatív minta alapján. Ez némi pontosságvesztés árán lehetővé teszi. hogy a hisztogram gyorsabban frissüljön. Ha a diagramon a gyorsítótárazott adatokra figyelmeztető ikon jelenik meg, az azt jelzi, hogy a hisztogram nem a lehető legpontosabb információt mutatja. Ha az Uncached Refresh (nem gyorsítótárazott frissítés) gombra kattintunk, akkor a Photoshop újrarajzolja a pontos hisztogramot
•
Az egyes színcsatornák diagramja különbözik a kompozit RGB hisztogramtól, mert az összes színcsatorna különböző intenzitásértéke együttesen alkotja a kép színét, amely alapján a kompozit hisztogram készül (a 9.1. ábrán látható sötét alakzat). A kép színes változatán viszonylag nagy területen a sötétkék ég látható, ezért a kék csatorna hisztogramján magasabb oszlopok taroznak az árnyékokhoz és a középtónushoz, mint a vörös és zöld csatornák esetében. A Histagram panelen megjelenő diagramok gyakran frissülnek, és általában a kép módosításainak megfelelő állapotot mutatják, de ha az oszlopdiagram terü~-~ letén egy felkiáltójel jelenik meg, az azt jelenti, hogy a tónustartomány kijelzése még nem érte utol a legutóbbi változások hatását. Ha azt akarjuk, hogy a pontos tónustartomány jelenjen meg, akkor kattintsunk a felkiáltójelre vagy az Uncached Refresh gombra (körkörös nyilak) a panel jobb felső sarkának közelében.
~\
-~~
...,..""'-' ·~·.c:A&i
..
,.,..~
... ~;'J!IIIill,
Szintek A Levels (Szintek) parancs a kép világosítására, sötétítésére vagy a részletesség növelésére használható , illetve alkalmas a kép színeinek módosítására is. A kompozit csatorna fényességének és tónustartományának módosítása a kép világosságát és részletgazdagságát befolyásolja, az egyes színcsatornák beállításaival pedig eltolhatjuk a kép színezetét. Ez is egy módszer a nemkívánatos színvetítés eltávolítására.
A Levels párbeszédablak A Levels párbeszédablakot az alábbi • •
műveletek
valamelyikével nyithatjuk meg:
Válasszuk az Image, Adjustments, Levels (Kép, Korrekciók, Szintek) parancsot. Kattintsunk a Create a New Fill or Adjustment Layer (Új korrekciós réteg) gombra a Layers (Rétegek) panel alján, és ott válasszuk a Levels lehetőséget.
307
308
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
A Levels párbeszédablak, ahogyan a 9.5. ábrán látható, egy hisztogramot jelenít meg, amelyen az intenzitásértékek nullától (fekete) 255-ig (fehér) terjednek, és a gamma (középtónus) kezdeti értéke 1,00. - - -- -------- - - - -- - -- - -Leve ls
-
'---------'-~.:..J ; ~ ~ f~=-:;01(==~)
~ ; J~
(
Cancel
)
ll (~_A_ut_u~) ( Options ... )
[!1 Preview
~
9.5. ábra Output Levels:
A háromszögletű árny ék, gamma és középtónus csúszkák közvetlenül a hisztogram oszlopdiagramja alatt találhatók
A csúszkák alatt találjuk a bemeneti szintek (Input Levels) számszerű megadására szolgáló mezőket, a kimenetiszintek (Output Levels) kijelzésepedig a párbeszédablak alján történik A Channel (Csatorna) lenyíló lista megfelelő elemének kiválasztásával elérhetjük, hogy a szintek módosítása csak egy-egy csatornát (például vörös, zöld, kék) érintsen. (A beállítás kezdetben a kompozit RGB csatornát választja.) A Channellenyíló lista elemei a kép színmódjától függően változhatnak A szinteket módosíthatjuk, ha • valamelyik csúszkát mozgatjuk, • számszerű kimeneti és bemeneti értékeket adunk meg, • a Levels pipettáival kattintunk, vagy • az Auto (Automatikus) gombra kattintunk A Levels párbeszédablakban (9.5. ábra) a háromszög alakú árnyék, gamma és középtónus csúszkák közvetlenül a hisztogram oszlopdiagramja alatt találhatók A bemeneti szintek számszerű beírására szolgáló mezők a csúszka alatt helyezkednek el, a kimeneti szinteket pedig a párbeszédablak alján találjuk A Channel lenyíló listával (amelyet a képen a kompozit RGB beállításon hagytunk) befolyásolhatjuk, hogy beállításaink csak a valamelyik (például vörös , zöld vagy kék) csatornára vonatkozzanak A Channellenyíló lista tartalma változhat a kép színmódjának megfelelően.
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
A szintek használata Az árnyékok és csúcsfények módosítását a Levels párbeszédablakban úgy végezhetjük el, hogy az érvényben levő intenzitásértéket (bemeneti szint) a kívánt intenzitásértékre (kimeneti szint) képezzük le: például a 12 bemenetiértéket (majdnem fekete) átállítjuk nullára (teljesen fekete), ezzel a kép sötét részeit még sötétebbé tesszük. Ha egy szintet megváltoztatunk, akkor a kép többi szintje arányosan beállítódik, beleértve a kiinduló állapotában 1,00-t tartalmazó gamma (középtónus) értékét is. A gamma érték egy kicsit másképpen működik , mint az árnyék- és csúcsfény-szintek Számszerű értékét nem O és 255 közötti számmal adjuk meg a Levels párbeszédablakban, bár a képen szerepelhetnek olyan középtónusok, amelyeket egy O és 255 közötti érték jelöl. A Levels ablakban a gamma értéke 1,00-ról indul, és beállíthatjuk egynél nagyobbra és kisebbre is. Amikor egy középtónus értéke arányosan eltolódik, amiatt, hogy az árnyékok vagy a csúcsfények szintjét elmozdítottuk, akkor a képablakban láthatjuk, hogy a középtónusok is változnak. Ennek ellenére a gamma kiinduló értéke (1,00) nem változik, hacsak kifejezetten nem módosítjuk. Ha az eredeti vagy az eltoládott középtónusszint nem megfelelő, akkor azt eltolhatjuk a gamma értékének növelésével vagy csökkentésével. Amíg a Levels párbeszédablak aktív , addig az egyes képpontok intenzitását az Info (Információ) panelen nézhetjük meg a 0-255 skálára leképezve, úgy, hogy az egérmutatót a kívánt pont fölé visszük. A Levels párbeszédablak hisztogramja nem tükrözi a kép változásait a módosítások végrehajtása közben, és a Histagram panel sem fog frissülni addig, amíg · .• .,... a Levels párbeszédablakot be nem zárjuk az OK gombra kattintva. Lehetséges, hogy ez után még a Histagram panel Uncached Refresh gombjára is rá kell kattintanunk ahhoz, hogy a megváltozott hisztogram megjelenjen.
~\
5'1:~
- -.... E!'JCC::""'.l~:::!IIIL.MFI:.i:'Z'Y'"F
-.....:: ~:C~ n.-&!~~"'
~i::.""l'D
Ziilii:iUO\!!~
A szintek csúszkái Ha az árnyék csúszkár (a bal oldali fekete háromszög) jobbra húzzuk, azzal főként a kép árnyékos részeit sötétítjük, amint azt a 9.6. ábra mutatja. A Levels párbeszédablak hisztogramján azt látjuk, hogy a kép legsötétebb árnyékai körülbelül a 94-es szintnél vannak, ami nem túl sötét, hiszen a O felel meg a feketének, a 255 pedig a fehérnek. Egyetlen oszlop sincs a hisztogramon a 94 és a O szint között, tehát egyáltalán nincsenek sötét árnyékok. Ha az árnyék csúszkár a 94 bemeneti értékhez húzzuk, ahol a kép legsötétebb árnyékait jelző oszlopok vannak, akkor a Photoshop a 94 bemeneti értéket (nem túl sötét) a O kimeneti értékre (fekete) képezi le. A kép többi intenzitásértéke arányosan eloszlik a teljes tónustartományra, így az árnyékok sötétednek, és a teljes tónustartomány megnő . Ezáltal a módosított kép (a jobb oldalon) részletdúsabbnak és mélyebbnek tűnik.
31 O
lll. rész
* Rétegek, kijelölések. csatornák és színgörbék ..
ADJUSTMENTS
~
.~--.:= ----d EJ §I[]
Output L~w l s:
9.6. ábra A bal oldali eredeti képet nézve nyilvánvaló, hogy sötétítení kell az árnyékokat. A kép sötétítésére egy Levels korrekciós réteget használunk
Ha a csúcsfény csúszkát (a jobb oldali fehér háromszög) balra húzzuk, azzal főként a kép csúcsfényes részeit világosítjuk, amint azt a 9.7. ábra mutatja. A Levels hisztogramjának jobb szélén csak alacsony oszlopokat találunk, ami bizonyítja, hogy csak nagyon kevés csúcsfényes terület van a képen. Ha a csúcsfény csúszkát balra húzzuk, az világosítja a csúcsfényeket, esetünkben az eredeti kép 142-es (nem túl világos) értékét 255-re (fehér) képezzük le. A kép többi intenzitásértéke arányosan eloszlik a teljes tónustartományra, így a kép tónustartománya megnő. Az eredmény az ábra jobb oldalán látható. Ha a csúcsfény csúszkát balra húzzuk, az világosítja a csúcsfényeket, ha az árnyék csúszkát jobbra húzzuk, az sötétíti az árnyékokat, ha pedig a középtónus csúszkát húzzuk balra, azzal világosítjuk a középtónusokat, amint az a 9.8. ábrán látható. A csónak eredeti képének kontrasztjait növeini kell, azaz világosítani kell a csúcsfényeit és sötétíteni az árnyékait. Ezt elérhetjük azzal, ha a csúcsfény és árnyék csúszkákat befelé, a hisztogram közepe felé húzzuk. Ez a módosítás azt eredményezi, hogy az eltoládott középtónus még sötétebb - túl sötét - lesz, ezért a középtónus csúszkát balra húztuk, ezzel a középtónusú területek világosodnak A 10 (majdnem fekete) bemenetiszintet nulla (fekete) kimeneti szintre, a 161 (nem túl világos) kimenetiszintet 255-re (fehér) képeztük le, a középtónust pedig 1,00-ról 1,29-re világosítottuk A jobb oldalon látható módosított kép kontrasztosabb, és ezáltal részletgazdagabb is.
~
A kimeneti szinteknek nem kell feltétlenül O-nak (fekete) és 255-nek (fehér) lenniük. Képernyőre szánt képek esetében megfelelnek ezek az értékek, de nyomdai feldolgozás esetén a csúcsfényeknek a fehérnél kicsit sötétebbnek, az árnyékoknak a feketénél egy kicsit világosabbnak kell lenniük, hogy a csúcsfényes és
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
311
árnyékos területek részletei megmaradjanak. Általánosságban az árnyékok számára 12 és 30, a csúcsfények számára 230 és 242 közötti kimenetiszint-értékek felelnek meg. A kimeneti szinteket akár közvetlenül is megadhatjuk, de léteznek más módszerek is a csúcsfények és árnyékok beállítására - köztük például a Curves parancs.
""' •i!!.
:} ( RGB
~L .-·--.-D~
§J
.......c==~··----,6 : Output l~vels:
-Q-~@
D
•
9.7. ábra A világtérkép bal oldali eredeti képén világosítani kell a legvilágosabb képpontokat, hogy kitűnjenek a sötét hátté1· előtt. A kép világosítását egy Levels korrekciós réteggel végezzük
AOJUSTMENTS tevels
~
~
~
( Custom
1 : ]~
! RGO
~ ill] •
•
Ci
El • Output Le.veJs:
~
Q
Q~~.
9.8. ábra Kontraszt növelése Levels korrekciós réteggel
@I] i o ~
c.• o
3
§'[l
c.• o
': i
A szintek számszerű bemeneti és kimeneti értékei A be- és kimeneti szinteket nem csak a csúszkák mozgatásával, hanem számszerűen beírva is megadhatjuk Ehhez azonban néha át kell számolnunk a célszínmód skáláját a 0-255 skálára, ami az RGB képek általános skálája, és amelyet a Levels párbeszédablakban is használhatunk. Íme egy módszer, amellyel a különböző színmódok esetében meghatározhatjuk a megfelelő értékeket: 1. Nyissuk meg a Color Picker ablakot az eszköztáron az előtérszíme kattintva. A 9.9. ábra a színválasztó ablakban található beállítási lehetőségeket mutatja. (Ha az előtérszíme kattintva nyitjuk meg a p árbeszédablakot, akkor az ablak címe az ábrán láthatótól eltérően Color Picker.) 2. A keresett értéket írjuk be a Color Picker ablakban ahhoz a színmódhoz, amelyik a kép célszínmódjának megfelel. A nyomdai feldolgozásra szánt képek esetében CMYK módban például csúcsfénynek a (C: 4, M: 2, Y: 2, K: O), árnyéknak a C: 80, M: 70, Y: 70, K: 70) értékeket adjuk meg. 3. Miután beírtuk a célszínmódnak megfelelő értékeket, jegyezzük fel a Color Picker RGB részén megjelenő számokat. 4. A Levels párbeszédablak kimeneticsatorna-mezőjébe beírandó értéket megkapjuk az R, G, és B érték átlagolásávaL
A fenti módszer nem eredményez teljesen pontos értékeket, de gyakorlati szempontból jó közelítés. A fenti értékeket tovább finomíthatjuk úgy, hogy az Info panelen megjelenítjük a Color Sampler (Színminta-vételező) vagy az Eyedropper (Pipetta) eszközzel kiválasztott képpontok adatait. A pipetta használatakor a vezérlősávon a Sample Size (Minta mérete) listából válasszuk a 3x3 értéket. Ez után a Levels csúszkáival vagy a Curves párbeszédablakban módosítsuk a képet. A finomítás közben valószínűleg egymástól függetlenül kell az egyes színcsatornákat beállítanunk. A Levels párbeszédablakban közvetlenül is beírhatjuk a középtónusok módosítására szolgáló gammát: az 1,00-nál nagyobb értékek világosítják, az 1,00-nál kisebb értékek sötétítik a középtónust. _ l)
Ha rákattintunk egy számszerű érték beírására szolgáló mezőre , akkor utána a fel és le nyilakkal tudjuk növelni, illetve csökkenteni az értéket.
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
-
Select target highlight color:
( D new
Cancel
)
t5 ( Add To Swatches~ )
current
@ H:
(
[i@ •
ICI%
Q s: QB:~% Q c: !242 l Q B: ~ #jf0f2f4
OL: E ] Oa: ID Qb: E J
· c:D%
QR: j240 j
O Only Web Colors
Color Ubraries )
M: ICI%
Y: j2
l
j%
K: U %
9.9. ábra A Levels pipetta eszköze egy olyan párbeszédablakot jelenít meg, amelyben megtalálható az összes szokásos Color Picker-beállítás. Ezekkel beállíthatjuk a Levels pipettájának tulajdonságait, majd amikor a képablakban a kép egy pontjára kattintunk a pipettával, a Photoshop beállítja a kép adott pontjának szintjeit a pipettának megadott értékekre, a többi szintet pedig arányosan elosztja a tónustartományban
Pipetták a Levels panelen A Levels pipettáival - Set White Point (Fehérpont beállítása), Set Gray Point (Szürkepont beállítása) vagy Set Black Point (Feketepont beállítása) - a kép bármely képpontját semleges színűre állíthatjuk (fehérre, szürkére vagy feketére, színezet nélkül). A színvetítés megszüntetéséhez szükségünk lehet egy, két vagy mindhárom pipetta használatára. A kép többi színértéke automatikusan arányosan eloszlik a tónustartományban. A Levels pipettáival könnyen eltávolíthatjuk a nemkívánatos színvetítést (például a zöldes árnyalatot egy fluoreszcens fényben készített fényképről), néha azonban sok fáradságba telik megtalálni, hogy vajon a kép mely képpontjainak kellene semleges színűnek lenniük. Az alábbi lépések szükségesek a nemkívánatos színvetítés eltávolításához, amennyiben
a Levels pipettáit használjuk: 1. Kattintsunk az eszköztáron az Eyedropper eszközre. A Sample Size lenyíló listából válasszuk
a 3 x 3 beállítást 2. Válasszuk a Levels parancsot. Ez történhet az Image, Adjust, Levels menüpont
kiválasztásával, vagy úgy, hogy megnyomjuk a Layers panel alján található Create a New Fill or Adjustment Layer gombot, és a Levels lehetőséget választjuk
314
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
lll. rész
3. Kattintsunk a Set White Point pipettára a Levels párbeszédablakban. 4. Írjuk be a kívánt fehérpont-értékeket A nyomdai felhasználásra szánt képek esetében a jellemző értékek: C: 4, M: 2, Y: 2, K: O vagy H: O, S: O, B: 80 és 96 között. A képernyőn megjelenő képek esetében a fehérpont a teljesen fehértől (R: 255, G: 255, B: 255) a nyomdai esetre vonatkozó értékig terjedhet, amennyiben nagyobb részletességre törekszünk a csúcsfények közelében. 5. Kattintsunk az OK gombra. 6. Kattintsunk a Set Black Point pipettára a Levels párbeszédablakban. 7. Írjuk be a kívánt feketepont-értékeket A nyomdai felhasználásra szánt képek esetében a jellemző értékek: C: 80, M: 70, Y: 70, K: 70 vagy H : O, S: O, B: 4 és 20 között. A képernyőn megjelenő képek esetében a feketepont a teljesen feketétől (R: O, G: O, B: O) a nyomdai esetre vonatkozó értékig terjedhet, amennyiben nagyobb részletességre törekszünk az árnyékok közelében. 8. Kattintsunk a Set Gray Point pipettára a Levels párbeszédablakban. 9. Írjuk be a kívánt szürkepont-értéket Ha a kép átlagos világosságú - nem kifejezetten high-key vagy low-key -, és úgy gondoljuk, hogy a kép valamelyik részének közepes világosságú, semleges szürkének kell lennie, akkor írjuk be az R: 128, G: 128, B: 128 RGB értékeket. 1O. Vizsgáljuk meg a képet, és próbáljuk meg kitalálni, hogy mely képpontoknak kellene semleges színűeknek lenniük, majd kattintsunk a területre a megfelelő pipettával. Általában több próbálkozásra van szükségünk ahhoz, hogy eltávolítsuk a színvetítést, és lehet, hogy egy, két, vagy mindhárom pipertát használnunk kell. Ha egy módosítás nem tetszik, és a Levels párbeszédablak még nyitva van, akkor az Edit, Undo (Szerkesztés, Visszavonás) paranccsal visszavonhatjuk az utolsó szerkesztési lépést. Ha a Levels párbeszédablakot az Image, Adjustments (Kép, Korrekciók) menüből nyitottuk meg, akkor a beállításokat visszaállíthatjuk a módosítások előtti állapotára, ha PC-n az ALT, Macen az ÜPTION billentyű nyomva tartásával kattintunk a Cancel gombra. Ha Levels korrekciós réteget használunk, akkor a Levels korrekciós réteg párbeszédablakának jobb alsó részén, akukamellett található melletti Reset (Visszaállítás) gombra kattintva érhetjük el ugyanezt. 11. Ha szükséges, finomítsuk a színeket az egyes színcsatornák módosításával - ehhez a Levels párbeszédablak Channel listájából válasszuk ki a színcsatornát. 12. Kattintsunk az OK gombra.
H · F"
r-.....
l
A 15. fejezetben bővebben is olvashatunk aszintekkel és görbékkel megvalósítható színkorrekcióról.
9. fejezet * Hisztogramok, szintek és színgörbék -.;-
-
~-~
Az Auto és Options gombok a Levels és a Curves párbeszédablakokban A Levels és a Curves párbeszédablakok Options gombjával is ugyanazt a párbeszédablakot nyithatjuk meg. Az itt található beállításokkal növelhetjük a kontrasztot, megkísérelhetjük a színeket korrigálni, illetve megadhatjuk, hogy a szélsőséges árnyékokat és csúcsfényeket érintsék-e a módosítások, vagy maradjanak feketék és fehérek (ezt hívjuk levágásnak, angolul clippingnek). A szélsőséges értékeket a legvilágosabb csúcsfényektől és a legsötétebb árnyékoktól való százalékos eltéréssel adhatjuk meg; feltételezzük, hogy ezek lényegtelen területek, nincsenek bennük fontos részletek. Ilyen lehet például egy becsillanás, erős fényvisszaverődés vagy fekete porszemesék hatása. A levágás célja, hogy a Photoshop hagyja ezeket figyelmen kívül, és a beállításokat csak a lényeges információt hordozó képpontokra alkalmazza, és ezzel a képnek azt a részét javítsa, amelyik valóban fontos részleteket tartalmaz. A 9.10. ábra azAuto Color Correction Options (Automatikus színjavítás beállításai) párbeszédablakot mutatja.
;l .• -
..
l
Auto Color Correctlon Options
:- Algorithms Enhance Monochromatic Contrast
0
@ Enhance Per Channel Contrast
l
c
dl l
l
Cancel
)
O Find Dark & ü ght Colors O Snap Neutral Midtones :- Target Colors & Clipping Shadows: -
Clip: ~)J} __j!llí
Midtones: Highiights:
c=J
O Save as defaults
Clip: @.1o__]!llí
9.10. ábra AzAuto Color Correction Options párbeszédablak
Az automatikus színbeállítási lehetőségeket bármikor alkalmazhatjuk az alábbi módszerek valamelyikével: • Kattintsunk az Auto (Automatikus) gombra a Levels vagy Curves párbeszédablakban. • Kattintsunk az Options gombra a Levels vagy Curves párbeszédablakban, végezzük el a beállítások kívánt módosítását, az OK gombra kattintva térjünk vissza a Levels vagy Curves párbeszédablakba, majd kattintsunk ismét az OK gombra.
315
316
lll. rész
* Rétegek, kiielölések, csatornák és színgörbék Az Image menü Auto Tone (Automatikus színárnyalat), Auto Contrast (Automatikus kontraszt) és Auto Color (Automatikus szín) parancsai szintén használják az automatikus színjavítás egyes beállításait, de minden Auto parancs egyéni módon:
•
AzAuto Tone az Enhance Per Channel Contrast (Csatornánként javított kontraszt) algoritmust alkalmazza. Az Enhance Per Channel Contrast algoritmus minden színcsatorna kontraszt-
•
AzAuto Contrast az Enhance Monochromatic Contrast (Javított monokróm kontraszt) algoritmust használja. Az Enhance Monochromatic Contrast algoritmus szintén minden csatornán
ját növeli, de eltolhatja a színeket, és ezzel nemkívánatos színvetítést hozhat létre.
növeli a kontrasztot, de nem tolja el a kép színeit. •
AzAuto Color a Find Dark & Light Colars (Sötét és világos színek keresése) algoritmust és a Snap Neutral Midtones (Semleges középtónusok igazítása) beállítást alkalmazza. A Find Dark & Light
Colars algoritmus és a Snap Neutral Midtones beállítás minden csatornán növeli a kontrasztot, és a semleges szürkéhez közeli színeket pontosan semleges szürkére állítja be. Az Auto parancsok használata leggyakrabban találgatáson alapul. Próbáljuk ki mindegyiket, és végül válasszuk azt, amelyik az adott kép esetében a legjobb eredményt adta. Ha az Auto Color Correction Options párbeszédablakban módosítjuk a Target Colars (Célszínek) Shadows (Árnyékok) , Midtones (Középtónusok) és Highlights (Csúcsfények) értékeit, majd bejelöljük a Save as defaults (Mentés alapértelmezettként) jelölőnégyzetet, és az OK gombra kattintunk, az Image menü Auto parancsai nem fogják az Auto Color Correction Options ablakban beállítható algoritmusokat használni. Ebben az esetben az összes Auto parancs a Target Colars & Clipping (Célszínek és vágás) alatt megadott értékekkel fog dolgozni; azAuto Color Command azonban ezen kívül bekapcsolja a Snap Neutral Midtones beállítást is.
~\
Színgörbék A Curves parancs a Photoshop egyik leghatékonyabb szolgáltatása. A segítségével világosíthatjuk, sötétíthetjük, vagy részletgazdagabbá tehetjük a képeinket A színegyensúlyt pontosan beállíthatjuk, és eltávolíthatjuk a nemkívánatos színvetítést. Választhatjuk a kompozit színcsatornát vagy akár az egyes színcsatornákat külön-külön, és a tónustartomány bármelyik részét módosíthatjuk. A Curves parancs legnagyobb erőssége, hogy a tónustartomány mentén több (legfeljebb 14) ponton megadhatjuk a kívánt szintet, míg a Levels használatával csak három módosítási pontunk van. A színgörbék használatakor nagyon kényelmesen megtalálhatjuk a kép egy-egy adott részéhez a diagramon tartozó pontot.
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
~---
~--~,, c~~--
Amíg a Curves párbeszédablak nyitva van, mozgassuk az egérmutatót a képablak fölé, és nyomjuk le az egér gombját a kívánt pont felett. A gombot lenyomva is tarthatjuk, amíg a mutatót a kép egy területe felett mozgatjuk. A fenti műveletek bármelyike azt eredményezi, hogy az egérmutató alatti helyhez tartozó pont megjelenik a diagramon. Ha a görbének egy adott képponthoz tartozó részére szeretnénk egy új pontot beilleszteni, akkor tartsuk lenyomva a Crru/ :1€ billentyűt, amikor a képre kattintunk. A Curves és a Levels O-tól 255-ig (feketétől fehérig) terjedő skálán ábrázolja az intenzitásértékeket. Ezt a skálát használjuk az RGB színmódban is, amely a képernyőre szánt képek általános színrnódja. A Curves képes arra is, hogy a festékek százalékos értékét jelenítse meg. A festékmennyiségek figyelemmel követése alapvető fontosságú azoknak a képeknek az esetében, amelyeket végül papírra nyomtatnak; ezek színmódja gyakran CMYK vagy sZÜrkeárnyalatos.
A Curves párbeszédablak A Curves párbeszédablak az alábbi módszerek valamelyikével • •
jeleníthető
meg:
Válasszuk az Image, Adjustments, Curves (Kép, Korrekciók, Görbék) menüpontot. Kattintsunk a Create a New Fill or Adjustment Layer gombra a Layers panel alján, és ott válasszuk a Curves lehetőséget.
A Curves párbeszédablak egy vonaldiagramon jeleníti meg a kép tónusszintjeit. Az ábrán kezdetben egy átlós egyenes alapvonal látható , amely a kép módosítás előtti állapotát jelzi; minden bemeneti szinthez (színérték) a vele egyenlő kimeneti szint tartozik. A vonalat - annak ellenére, hogy egyenes - általában görbének nevezzük, mert a Curves parancs segítségével valóban görbévé alakíthatjuk annak érdekében, hogy a kép színeit és fényességét beállítsuk Ha az egérrel a vonalra kattintunk, nyomva tartjuk az egér gombját, és odébbhúzzuk a vonalat, akkor az egyenes vonal meggörbül. Ezen kívül egy pont is kerül a görbére, valamint megváltoznak a kép szín- vagy fényességértékei azokon a területeken, amelyek a görbe módosult szakaszához tartoznak. Minden ponthoz, amelyet a görbéhez adunk, tartozik egy eredeti bemenetiszint és egy új kimeneti szint, amelyet a párbeszédablak Input/ Output (Bemenet/Kimenet) mezőiben láthatunk, amikor az adott pontot kijelöljük Ha nem is jelölünk ki pontot, de az egérmutatót a görbe vagy a diagram rácsvonalai fölé visszük kattintás nélkül, az Input/Output mezők ben akkor is megjelennek az értékek. A görbe végpontjait, amelyek alapértelmezetten léteznek, szintén elmozdíthatjuk, ezzel módosítva a legvilágosabb csúcsfények és legsötétebb árnyékok színeit.
317
318
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és szingörbék
A 9.11. ábrán látható kezdeti átlós egyenes alapvonal egy olyan képet jelez, amelyen még nem hajtottunk végre korrekciót A diagram hátterében láthatjuk az aktív kép aktuális tónustartományát ábrázoló hisztogramot
9.11. ábra
G CuM Display Options -
-
---
Show Amount of: (!;)Light (0-255)
C
Pigment/Ink 9I;;
Show: ~Channel Overlays ~ Baseli ne
~ Histogram
~ lntersectio n U ne
A Curves párbeszédablak egy vonaldiagmmot jelenít meg, amely a kép számára lehetséges teljes tónustartományt lefedi. A színgörbékkel pontosan állíthatjuk be a képek tónusát és színeit
A képen, amelyhez a diagram tartozik, nincsenek nagyon világos csúcsfények - ezt jelzi, hogy nincsenek oszlopok a hisztogram jobb szélén. A görbe fehérpontját ezért kis mértékben balra húzhatjuk; ezzel világosítjuk a csúcsfényeket, és megnöveljük a kép tónustartományát A színgörbe átfogja a kép számára lehetséges teljes lehetséges tónustartományt, amely ebben az esetben a O (fekete) és 255 (fehér) közötti számtartományt jelenti, ugyanis RGB színmódú képről van szó. Az ábrán a lehetséges legsötétebb értéket jelző pont a diagram bal alsó sarkában van. A feketepont kitöltött körként jelenik meg, mert éppen kijelölt állapotban van . Amikor a színgörbe egy pontját kijelöljük, a Photoshop kiírja a hozzá tartozó bemeneti és kimeneti szinteket. A feketepont esetében rnindkét érték O. A diagram jobb felső sarkában található pont a fehérpontot jelképezi; ennek bemeneti és kimeneti szintje is 255. Ha a fehérpontot választottuk volna, akkor a bemeneti és kimeneti szint mezőjében is a 255-ös érték jelent volna meg. A görbe középső része jelképezi a kép középtónusait, a középtónus és az árnyékok közötti rész a háromnegyedtónusokat, végül a középtónus és a csúcsfények közötti rész a negyedtónusokat. A háttérben látható hisztogram az aktív kép aktuális tónustartományát ábrázolja.
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
Lásd Az A uto és Options gombok a Levels és a Curves párbeszédablakokban című részt ebben a fejezetben. Ezek a gombok pontosan ugyanazokat a beállításokat H . ;:: . teszik elérhetővé, függetlenül attól, hogy a Levels vagy a Curves párbeszédablakban p=:; vannak-e. Ha például a Levels párbeszédablakból megnyitva megváltoztatjuk az Auto Color Correction Options valamelyik beállítását, akkor a módosított értéket látjuk akkor is, ha a Curves párbeszédablak Options gombjával jelenítjük meg a lehetőségeket.
~
A Curves párbeszédablak az alábbi elemeket tartalmazza: •
• • • • • •
Preset (Készletek) lenyíló lista. Előre elkészített színgörbék betöltésére szolgál. Ezeket
alkalmazhatjuk úgy, ahogy vannak, vagy használhatjuk őket kiindulópontként is a képjavítás során . Miután kiválasztottunk egy görbét a listából, pontosan úgy módosíthatjuk tovább, mint bármely más görbét. Save/ Load Preset (Készlet betöltése/ mentése) gomb (az OK gombtól balra). Egyedi beállítású görbék mentésére, illetve betöltésére szolgál. Channellenyíló lista. A görbe módosíthatja a kompozit csatornát, vagy valamelyik általunk kiválasztott egyedi színcsatornát. Curve points (Görbe módosítása pontokkal) gomb (balra a Channellista alatt). Aktívnak kell lennie, ha pontokat akarunk adni a görbéhez. Curve penci! (Görbe módosítása rajzolássalj gomb (jobbra a Channellista alatt). Aktívnak kell lennie, ha szabadon alakítható görbe módjára akarjuk szerkeszteni a diagramot Smooth (Simítás) gomb (a Curve penci! gomb mellett). Ha a Curve pencil gomb aktív, akkor elérhető a Smooth gomb is. Ha rákattintunk, akkor kisimítja a görbét. Tonallnput/Output (Bemeneti/Kimeneti tónus) sávok (fekete-fehér színátmenetet mutató sávok a diagram rácsozata mellett balra, és alatta). Az Output sáv színátmenete a vízszintes
kimeneti szintnek, az Input sáv színátmenete pedig a függőleges, bemeneti szintnek felel meg. • Input/Output mezők. Kijelzik a görbén vagy a görbe rácsazatán elhelyezkedő ponthoz tartozó számszerű intenzitásértékeket, amikor a pontot kijelöljük, vagy az egérmutatót a görbe vagy a rácsvonalak fölé mozgatjuk. • A színgörbe. A vonal, amely a kép számára lehetséges teljes tónustartományt átfogja, és amelynek alakításával módosíthatjuk az egész kép vagy az egyes színcsatornák tónustartományát A kezdeti görbe egy átlós egyenes alapvonal, amely módosítások nélküli képet jelöl. • A színgörbe rácsozata. Szürke rácsozat a görbe mögött, amely a bemeneti és kimeneti tengelyeket jelzi. • Hisztogram. A színgörbe mögötti szürke hisztogram, amely az aktív kép aktuális tónustartományát jelzi. • Pipetták. A Set Black Point, Set Gray Point, illetve Set White Point pipenákhoz színértékeket rendelhetünk. Ha ezután valamelyik pipettával a képre kattintunk, akkor az adott képpont a pipetta számára megadott színértéket kapja, a kép többi színértéke pedig arányosan eloszlik a tartomány mentén.
320
lll. rész
• •
•
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék Show Clipping (Vágás megjelenítése). Jelölőnégyzet, amellyelláthatóvá tehetjük a levágott területeket, amelyek teljesen fekete vagy fehér színűek lesznek. Preview (Eiőnézet). Jelölőnégyzet, amelynek bejelölésével beállíthatjuk, hogy a képablakban a görbének megfelelően módosított kép előnézete jelenjen meg. Ha az eredeti képet akarjuk látni, akkor töröljük a jelet a négyzetbőL Auto és Options gombok. Az Options gombra kattintva megnyithatjuk az Auto Color Correction Options párbeszédablakot A beállítások végeztével kattintsunk az OK gombra, majd ha alkalmazni akarjuk a megadott beállításokat, kattintsunk az Auto gombra. Az Auto Color Correction Options párbeszédablakban több különböző módszer közül választhatjuk ki, hogy melyikkel próbálja a Photoshop a képet javítani. A módszerek között szerepel a kompozit vagy az egyes színcsatornák kontrasztjának növelése; a színvetítés eltávolítása érdekében a közel semleges színek pontosan semleges színné alakítása; illetve a vágási értékek beállítása.
Az alábbi listában megtaláljuk a Curve Display (Görbemegjelenítés) beállításait (közvetlenül elérhető az Image, Adjustments, Curves párbeszédablakban vagy a Curves korrekciós réteg panelmenüjében):
•
Show Amount of Light (Fény 0-255). A bemeneti és kimenetiszintet a feketétől a fehérig,
O és 255 közötti értékekkel jeleníti meg. Show Amount of Pigment/Ink (Pigment/tinta%). A bemeneti és kimenetiszintet O és 100 százalék közötti értékekkel jeleníti meg. A O% a tinta hiányát, vagyis a csúcsfényeket, a 100% pedig a teljes lefedettséget, vagyis az árnyékokat jelenti. Megcseréli a csúcsfények és az árnyékok elhelyezkedését a diagram rácsozatán. • Rácsbeállító gombok (a Pigment/Ink % beállítástól jobbra). Ha a rácsvonalakat 25%-os lépésekben szeretnénk megjeleníteni, kattintsunk a bal oldali Simple Grid (Egyszerű rács), ha 10% lépésekben, akkor pedig a jobb oldali Detailed Grid (Részletes rács) gombra. • Show Channel Overlays (Csatornaátfedések). Jelöljük be ezt a jelölőnégyzetet, ha a normál, fekete kompozit görbe mellett meg szeretnénk jeleníteni az egyes színcsatornák görbéit is. • Show Baseline (Alapvonal). Az eredeti átlós alapvonal megjelenítésére szolgáló
•
jelölőnégyzet
•
jelölőnégyzettel a görbe mögötti rácsazaton az aktív kép hisztogramja. Megjegyezzük, hogy a Curves párbeszédablak hisztogramja összenyomottnak tűnik a Hisztogram paneléhez képest. A Curves hisztogramja nem frissül a görbe módosításakor. Ha a frissített hisztogramot szeretnénk látni, kattintsunk az OK gombra, és nézzük meg a hisztogramot a Histagram panelen (lehet, hogy az Uncached Refresh gombra kell kattintanunk, hogy valóban frissüljön a hisztogram). Ha az OK gombra kattintva kiléptünk a Curves párbeszédablakból, és azután újra megnyitjuk, a Curves is az új hisztogramot fogja mutatni. Show lntersection Line (Metszésvonal). Jelölőnégyzet, amellyel egy pont húzása közben a pontból kiinduló függőleges és vízszintes szürke vonalakat jeleníthetünk meg, amelyek segítenek a rácshoz igazítani a pontot.
Show Histagram (Hisztogram). Ezzel a
megjeleníthető
•
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
A Tonal Input/ Output sávok és a hozzájuk tartozó bemeneti és kimeneti tengelyek irányt válthatnak a különböző színmódokban. Például RGB színmódban a görbét felfelé kell húzni ahhoz, hogy a középtónusokat világosítsuk, ugyanehhez CMYK és szürkeárnyalatos képek esetében lefelé kell húznunk a görbét. -----
---
&ii::"!!'W!FJ&."r""'""::~
A színgörbéket az alábbi módszerekkel módosíthatjuk: •
Odébbhúzzuk a görbe vonalát Ilyenkor egyúttal egy újabb pontot is hozzáadunk a görbéhez, miközben a kép tónustartományának megfelelő szintjeit módosítjuk. • A görbe végpontjait mozgatjuk, ezzel az árnyékok és a csúcsfények szintjét állítjuk be. • A képre kattintunk a Curves valamelyik pipettájával. • A görbére kattintva kiválasztunk egy pontot, vagy létrehozunk egy újat, és az Input, illetve Output mezőkben megadjuk a hozzá tartozó számértékeket." • A Preset listából kiválasztunk egy előre elkészített görbét. • A diagram alján található árnyék- és csúcsfény-csúszkákat mozgatjuk. • Az Auto gombra kattintunk. Próbáljunk meg a ceruzával különböző cikkcakkokat rajzolni a görbére: ezzel mindenféle művészies hatást érhetünk el. A Preview négyzetet bejelölve azonnal meg is nézhetjük a módosításaink eredményét. Ha a Cancel gombra a CrnrJ3t: billentyű lenyomása közben kattintunk, azzal visszaállíthatjuk a görbét az eredeti állapotába (illetve ha a Curves korrekciós réteg párbeszédablaka nyitva van, akkor a panel kuka ikonjamellett levő Reset gombra is kattinthatunk). srrwrrr:::~...........
•
~-~~
====~~-·----~~.c-~· H
QCZW
A színgörbék használata A 9.12.-9.15. ábrákon látható színgörbe módosítását úgy végeztük, hogy az egérrel a görbére vagy valamelyik végpontjára kattintottunk, és utána az egér gombját lenyomva tartva odébbhúztuk azt. Ha a görbét húzzuk odébb, akkor azzal egy új pontot is hozzáadunk a görbéhez. A görbe minden olyan része, amely nem esik egybe az átlós alapvonallal, megváltoztatja a kép megfelelő területeit. Ha a görbe egy pontját valamilyen irányban elmozdítjuk az átlós alapvonalhoz képest, észrevehetjük, hogy összefüggés van az elmozdítás hatása, illetve a be- és kimeneti tónust jelző sávok színe között. Ha például a pontot a tónusjelző sáv árnyékos irányába mozdítjuk el az alapvonalhoz képest, a pontnak megfelelő területeken a kép sötétedik. Ha a pontot függőlegesen mozgatjuk, a függőleges tónusjelző sávot, ha vízszintesen mozgatjuk, a vízszintes tónusjelző sávot kell figyelnünk Az egyedi vörös, zöld és kék színcsatornák egy kicsit másképp működnek; a részleteket megtaláljuk a következő megjegyzésben.
322
lll. rész
* Rétegek,_kijelolések, csatornák és színgörbék
A 9.12.-9. 15. ábrák bemutatják, hogy a
--------~~--------
,.,..." re~;,.;.;;··- ·· ·--··- - · · -ffi
~
1 channel :í Rcc==ffi- - - · - - -
~
!.-zJ
különböző
görbék milyen hatással vannak a képre.
Preset: cc;st~-; ---------Ji\ ~1
r Channd:~-:JiJ --
j ~
l t~ .--~
.-zi
•i_
~
/
i
'l ~ l !!!",..,... ( Optio<" ... )
( {)ptk>n> .•. )
@l Preview
i
l
i
l
lm 139
~ 1117
1
l
llllllJ 0
l E} CuM [)h;p~Options -
Showdlpping
- -- -
- ---·-····---·--···----··· _j
! l~l. __
l~
•
l
/iWl
l
o
[ZI"L.JLl C Show Clipoi••
ll i'
G curw0ispl.1y0plions - - -- -
1L__
---··-----~
9.12. ábra A bal oldali görbe világosítja az RGB kép kompozit csatornáját (az összes színt együtt); a középtónusok esetében erősebb a hatás, mint máshol. A jobb oldali görbe sötétíti az RGB kép kompozit csatornáját (az összes szín együtt); a középtónusok esetében erősebb a hatás, mint máshol
Preset: ( Custom
9.13. ábra A bal oldali görbe világosítja a CMYK kép kompozit csatornáját (az összes színt együtt); a középtónusok esetében erősebb a hatás, mint máshol. A jobb oldali görbe sötétíti a CMYK kép kompozit csatornáját (az összes színt együtt); a középtónusok esetében erősebb a hatás, mint máshol
eu .....
t .......,l ""'"""
~
"'
Channel: (ih.;
;"'YJ
.:Zl
eu.....
l---
~@ ~
Prutt: (Cü;t;.,m
~
Channti: ~rtta
~hj
.:Zl
!!! ----...., ~
("s.nooih}
~
~
( Optlon.... )
( Optlon •.• • )
@! Preview
!,i!IPrm-
~r
~ 1 5-_4· ·_·_t:l
k1116_ l
" J/1-'IJ'j 0 '"-CIIppino
~ JJII~f7l ~ShowCiipping EJ eu... Dl•ptayOptlon• - --
E}Cl.lrw DisplayOptJons - -- - - -
'"-""""'"'"' eu.•• (o->ss)
O ~ment/lnk"
Show: ~ ChaMel Ovtrla\'S
~
Show Amount of: Q üght (0·255) @Pigment/Ink"
@! Budint
Show:
!! lntllf'H
~ HtstogrMt
---
&Ill
1. Ch .an nel Ovetll.ys S 8aHiine ~ Hiltogram
ll!!fllnt~lon Unt:
9.14. ábra A bal oldali görbe, amely csak a kék csatornát módosítja, több kék színt visz az RGB képbe. A középtónusok esetében erősebb a hatás, mint máshol. Ennek megfelelően a teljes kép kékesebb árnyalatú lesz. A jobb oldali gö1·be a CMYK kép bíbor csatornáját sötétíti, a középtónusok esetében erősebben, mint máshol. Ennek megfelelően a teljes kép rózsaszínűbb árnyalatú lesz
~----·7--
eu....
l
~~
Preset: Custom
r Channel: t"co::. .,: -- -.,...
~
~-
·-- -----
-·c;;.;.;··
ffi ~
Prnet: l tnause Contrast (RG8)
C~• J
Channel: ( RCI
.:2:1 -o......-_1!!4""!
~ ( Optlom ... )
~~
--
l ! y i n ;..;;;.q l ,/ -1 ~ ~' !.! ~ ~ l !!lr=-"\
l
!!!"-
· - --
•
v '
•
' v,"--,· -- ' l
n' If 8
n
Show:
L_
1
~,
Output:
o
Input:
1-'IJ'IJ'I Q ShowCIIpplno
[ZR'JZl 2 Show Clipping
Curw Disp~Optlons - - - - - -
Show Amount of:
l
l.
Q Ught
(
I§!B
'5!_ Ch~nru:J Overlays
l!! SUeline
~ 1-iistogram
~ lntersKtlon UM
l
!
l
EJ eu .... o;,ptayopr~o
--
~
C ~ment/lnlc" Show; ~~nflo.otrlavs ~Bueline
@ Histogr;Lm
!!!§ lnters«tton Une
9.15. ábra A bal oldali görbe egy szúrkeárnyalatos képhez tartozik, amint azt a Channellista alapján is láthatjuk. A görbe sötétíti a csúcsfényeket, és világosítja az árnyékokat. A jobb oldali ábra görbéje az RGB kép kompozit csatamájára van hatással, és az Increase Contmst (RGB) elnevezés{[, előre beállítottgörbét alkalmazza. Ez a görbe növeli a kép kontrasztját, kivéve a csúcsfényes és az árnyékos területeken
324
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
----------------------------------
A görbékkel végzett módosítások visszavonása többféleképpen történhet: a görbe pontja törlődik, ha az egérrel a Curves rácsvonalain kívülre húzzuk; illetve az egész görbét visszaállíthatjuk a korábbi állapotába, ha a CrnrJ~ billentyűt lenyomva kattintunk a Cancel gombra.
Adott színcsatorna görbéjének módositása RGB módban az egyes színcsatornák görbéjének mozgatása két szín közötti libikókázást eredményez. Ha felfelé mozgatjuk a görbét, akkor a Channel listából kiválasztott szinből több kerül a képre. Ha lefelé mozdítjuk el a görbét. akkor kivonjuk a Channel listából választott színt a képből, emiatt úgy tűnik, mintha egy másik színből adnánk hozzá. Az egyes csatornákhoz tartozó szinpárok: vörös-cián, zöld-bíbor, kék-sárga . Könnyebb megjegyezni. ha a két színmód első három betűjét az alábbi módon párosítjuk: RGB
CMY Felfelé vörös, lefelé cián, felfelé zöld, lefelé bíbor, felfelé kék, lefelé sárga. Ha elfelejtjük, hogy melyik irányba kell elmozditanunk az egyedi vörös, zöld, illetve kék csatornák görbéjét annak érdekében. hogy a hat szín valamelyike felé toljuk el a képet. akkor átmenetileg húzzuk el erősen a görbét az egyik. majd a másik irányba, és a kép színváltozása alapján egyértelmű lesz, hogy melyik irányt kell választanunk.
Minél meredekebb a görbe, annál erősebb a kontraszt. Minden olyan szakaszon, ahol a görbe meredekebb , mint az eredeti átlós vonal , a kép megfelelő részein növekszik a kontraszt. Minden olyan szakaszon, ahol a görbe lankásabb, mint az eredeti átlós vonal, a kép megfelelő részein a kontraszt csökken.
A 9.16.-9.18. ábrák bemutatják, hogyan használhatjuk a görbéket ugyanazoknak a képeknek a javítására, mint amelyeket a fejezet korábbi részében a Levels beállításaival módosítottunk. A 9.16. ábrán, a bal oldalon látható RGB kép esetében az árnyékokat sötétítenünk kell, és növelnünk kell az általános tónustartományt Figyeljük meg, hogy a hisztogram szerint a képen egyáltalán nincsenek árnyékok - nincsenek oszlopok a diagram bal szélén. A görbe feketepontját jobbra húztuk, oda, ahol a hisztogram a kép legsötétebb pontjait jelzi. Emiatt a kép legsötétebb pontja (figyeljük a szürke értéket a bemeneti tónus sávján) fekete lesz. A görbe teteje felé elhelyezett pont célja az, hogy a csúcsfényeket megtartsuk olyannak ,
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
mint milyenek voltak (a görbe felső szakasza egybeesik az eredeti alapvonallal). A középső pontot azért helyeztük el, hogy meredekebbé tehessük a görbét, és növeljük a kontrasztot A görbe árnyékos részei jobbra mozdultak el az eredeti alapvonalhoz képest, és ez a középtónusokat sötétítette. A jobb oldalon láthatjuk a javított, nagyobb tónusterjedelmű képet.
---.
~
l'
"
- - . ; - , - ... -.,..,.........
ADJUSTMENTS CUJYa5
\
Custom
~
,., J' )l
~ . .s ö Output:
l~t:
~~[ll)-.-
c.• o
:i
9.16. ábra A bal oldalon látható, RGB színmódú kép árnyékait sötétíteni, a kép általános tónustartományát növeini kell
A 9.17. ábrán, a bal oldalon látható az eredeti kép, amelyen a világtérképet világosítani kell, hogy jobban kitűnjön a sötét háttérbőL A görbe mögötti hisztogram jobb oldalán, a csúcsfények területén csak nagyon alacsony oszlopok láthatók, ami azt jelzi, hogy a képen nagyon kevés a csúcsfényes teri.ilet. Ha a görbét a csúcsfényeknél feljebb húzzuk, akkor világosítjuk a csúcsfényes területeket, ha az árnyékos részen húzzuk feljebb a görbét, akkor az árnyékos területeket világosítjuk Az eredményként kapott képet a jobb oldalon láthatjuk. Általában jó, ha a vonal sima görbületű, és nincsenek rajta felesleges pontok. Ha a görbén túl sok a meredekségváltás, akkor egyes tónusszintek elveszhetnek
A csónak képének kontrasztját meg kell növeini az eredetihez (9.18. ábra bal oldal) képest. A csúcsfényes területek po ntját felfelé mozgattuk, hogy a csúcsfények sokkal világosabbak legyenek, és a középtónusok is világosadjanak egy kicsit. A görbe árnyékokhoz tartozó, alsó részét az alapvonalhoz közel tartottuk, hogy a sötét árnyékok változatlanok maradjanak.
325
326
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék .
::~~
..
..:;--:r-~
6 Ouq:~ut·
Input :
9.17. ábra A bal oldali eredeti képen a világtérkép legvilágosabb részeit tovább kell világosítani, hogy jól kittinjenek a sötét háttér előtt
ADJUSTMENTS Curves : Custom
6
9.18. ábra A csónak képének kontrasztját m eg kell növeini az eredetihez képest
9. fejezet
* Hisztogramok, szintek és színgörbék
..
Osszafoglalás Ebben a fejezetben a hisztogramokat és a Levels, valamint a Curves párbeszédablakok célját, illetve használatuk módját mutattuk be. A hisztogramok a képek tónustartományát megjelenítő oszlopdiagramok Hasznosak lehetnek, ha meg akarjuk határozni, hogy milyen képkorrekciókra van szükség. A hisztogramon különböző magasságú oszlopok jelzik a képen az egyes fényességi szinteken található képpontok mennyiségét. A fényességi szintet a O-tól (fekete) 255-ig (fehér) terjedő skálán mérjük. A Levels és a Curves parancsokkal egyaránt világosíthatjuk vagy sötétíthetjük a képeket, és növelhetjük a részletgazdagságot. Mindkettő használható az összes színt befolyásoló kompozit csatorna vagy az egyes színcsatornák önálló módosítására. A Levels párbeszédablak egy hisztogramot jelenít meg, és három ponton teszi lehetővé a beállítást: az árnyékok, a gamma (középtónusok) és a csúcsfények pontján. A Curves párbeszédablakban is találunk hisztogramot, de ez az ablak több - legfeljebb 14 - módosító pont használatát teszi lehetővé . A Levels a 0-255 (fekete-fehér) skálát használja. A Curves használhatja a 0-255 (fekete-fehér) skálát vagy a 0-lOOo/o terjedelmű festékszint-skálát. A Curves használata közben kényelmesen meg tudjuk határozni, hogy a görbe mely pontjai tartoznak a kép meghatározott területeihéz.
327
Kijelölések és csatornák Ha a Photoshoppal dolgozunk, a legfontosabb dolog, hogy a kijelölés fogalmával tisztában legyünk. A lenyűgöző digitális műalkotások létrehozásához és a hatékony munkához egyaránt elengedhetetlen a kép egyes részeinek gyors és pontos elhatárolása. Ehhez tudnunk kell, hogy mikor és hogyan alkalmazzuk a Photoshop CS4 kínálta különböző kijelölési és finomírási lehetőségeket. Ha megfelelő időben a megfelelő kijelölőeszközt alkalmazzuk, azzal a Photoshop használata sokkal élvezetesebb és hatékonyabb lesz. Ha rossz eszközt választunk, az a legjobb esetben csak csalódást okoz, de akár a munkánk minőségére is negatív hatással lehet. Ebben a fejezetben bemutatjuk a legfontosabb kijelölőeszközöket és módszereket, valarnint tanácsot adunk, hogy mikor érdemes őket alkalmazni. Egyebek mellett azt is megtanuljuk, hogyan kell a Marquee (Kijelölőkeret) és Lasso (Lasszó) eszközöket használni, rni található a Select (Kijelölés) menüben, hogyan működik a Refine Edge (Szegély finomítása) parancs és a Channels (Csatornák) panel. A felsoroltak rnindegyike hozzájárul ahhoz, hogy professzionális Photoshop-felhasználókká váljunk, és emellett élvezetesebbé teszi a képszerkesztési feladatokat (legalábbis mi ezt reméljük). Javasoljuk, hogy a fejezet o lvasása közben tartsuk kezünk ügyében a laptopunkat vagy a számítógépünket néhány megnyitott képfájllal, hogy minden eszközt azonmód ki is tudjunk próbálni. Nem az a fontos, hogy pontosan kövessük a leírt példákat, hanem az, hogy megértsük az egyes kijelölőeszközök működési módját és beállításait. Minél többet kísérletezünk velük, annál jobban megismerjük őket.
~j~!J * * * *
A fejezet tartalma: Alapvető
kijelölőeszközök
és
lehetőségek
A kijelölések finomítása Tudnivalók a csatornákról
* * * *
330
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
Alapvető kijelölőeszközök
és
lehetőségek
A Photoshop CS4 összes alapvető kijelölőeszközét megtaláljuk a Tools (Eszközök) panelen, kivéve a Color Range-et (Színtartomány) , amelyet a Select menübó1 érhetünk el. A könyvben korábban említett eszközökhöz hasonlóan minden kijelölőeszköznek vannak beállítható paraméterei, amelyek a vezé rlősávon jelennek meg, rniután az eszközre kattintottunk Az itt bemutatott kijelölőeszközök mindegyikét kényelmesebb digitális rajztáblával és tollal használni, de ezek alapvetően nem szükségesek. Minden kijelölés - az alakjától és a létrehozó eszköztől függetlenül - a kijelölt terület körvonalán folyamatosan haladó fekete és fehér vonalszakaszok soraként jelenik meg, amelyet gyakran "masírozó hangyáknak" is neveznek. A fejezetben majdnem minden képen megtaláljuk a masírozó hangyákat.
Kijelölőkeretek A Photoshopban a 10.1. ábrán látható négy Marquee (kijeölőkeret) eszközt találjuk Könnyen felismerhetjük őket a pontozott határvonalú ikonjukról a Tools panel tetején: Rectangular Marquee (Tégl alapkijelölő), Elliptical Marquee (E llipsziskijelölő), Single Row Marquee (Egysoros kijelölő) és Single Column Marquee (Egyoszlopos kijelölő) .
10.1. ábra A Marquee eszközökkel egyszenien jelölhetünk ki geometriai formákat
1O. fejezet
* Kijelölések és csatornák
Ennek a négy kijelölőeszköznek közös tulajdonsága, hogy minimális számú lépésse! képesek a képből geometriai formákat elhatárolni. Az összes kijelöl őeszköz közül ezeket a legegyszerubb használni, és mindenki számára ismerős lehet a működésük, aki valaha is használta az egeret szövegkijelölésre szövegszerkesztőben vagy internetes oldalon. Csak egy kattintás, aztán húzás, majd a gomb felengedése . A Rectangular Marquee eszközzel téglalap vagy négyzet alakú területeket jelölhetünk ki. Olyankor vesszük a legtöbb hasznát, amikor a szerkesztendő képen ember alkotta tárgyakat akarunk elhatárolni, például útjelző táblát, téglát, ablakokat. Az Elliptical Marquee eszközzel ellipszis, kör vagy félkör alakú területeket jelölhetünk ki. Számos esetben használható, amikor kör alakú tárgyakat akarunk kijelölni egy képen (mint például a 10.2. ábrán) , vagy körkörös kitöltéstakarunk létrehozni a kép egy területe felett.
10.2. ábra Az Elliptical Marquee segítségével kerek tárgyakat jelölhetünk ki, de használható nnívészi hatások létrehozására is. A kerek kijelöléseket félbe is vághatjuk, így állíthatjuk elő az itt látható félkör alakú kijelölést
331
332
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
A Single Row és Single Column Marquee eszközöket rendszerint ritkábban használjuk, mint a téglalap- és ellipsziskijelölőt, de hasznosak, amikor a kép teljes szélességét (sor) vagy magasságát (oszlop) átfogó, l képpont széles tetületet akarunk kijelölni. Az eredmény egy kicsit zavaró , mert úgy tűnik , hogy nincs semmi a kijelölésen belül, csak egy sor masírozó hangya látszik. Ez ne tévesszen meg bennünket, a kijelölt képpontok pontosan a hangyasor vagy -oszlop alatt vannak. Ezt ellenőrizhetjük is: a kijelölés után nyomjuk le egyszer a DELETE billentyűt, majd a CTRL+D (vagy Macen a ~+D) billentyűkombinációt. Ezzel megszüntetjük a kijelölést, azaz eltüntetjük a masírozó hangyákat. Amint a kijelölés megszűnt , láthatjuk, hogy az alatta levő képpontok törlődtek, ahogyan azt a 10.3. ábra is mutatja.
10.3. ábra Bár úgy látszik, núntha a Single Row és Single Column Marquee eszköz nem jelölne ki semmit, valójában a masírozó hangyák alatti teriilet ki van jelölve, és módosíthatjuk vagy törölhetjük, mint bármely más kijelölést
1O. fejezet
Bármelyik Marquee eszköz használatához az alábbi
* Kijelölések és csatornák
műveletek
szükségesek:
1. Válasszuk ki a kívánt kijelölőeszközt 2. Az egérmutatót mozgassuk a képen arra a pontra, ahol a kijelölést kezdeni akarjuk. 3. Téglalap, illetve ellipszis alakú kijelöléshez húzzuk az egérmutatót addig, amíg a kijelölendő terület a masírozó hangyák vonalán belülre kerül. Ha tökéletes kört vagy négyzetet akarunk kijelölni, az egér mozgatása közben tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt. (Egysoros vagy egyoszlopos kijelölés esetén csak kattintsunk a kijelölendő területre.) 4. Ha teljesen sikerült kijelölnünk a kívánt területet, engedjük fel az egér gombját. Amikor tökéletes kört vagy négyzetet jelölünk ki, elóbb engedjük fel az egér gombját, és csak utána a SHIIT billentyűt, máskülönben a kijelölés elveszítheti a szimmetriáját (lásd a 10.1 . táblázatot) .
Fontos
billentyűparancsok
A Photoshopban több fontos módosító billentyű van, amelyek - ha a kijelölés készítése közben lenyomva tartjuk őket - különböző módon befolyásolják a kijelölőeszközök működését. A 10.1. táblázat alapján érdemes őket gyakorolni és memorizálni, mert sok esetben időt takaríthatunk meg az alkalmazásukkaL Némelyiküket a fejezet későbbi részében részletesen is leírjuk.
10.1. táblázat
Billentyűparancsok kijelölésekhez
Mac-billentyűparancs
PC-billentyűparancs
Mikor használható? Hatás
~+A
Cnrr+A
Nincs kijelölt terület
Az aktív réteg összes képpontját kijelöli.
~+D
Cnrr+D
Minden
Megszünteti a kijelölést (eltűnnek a masírozó hangyák).
kijelölőeszköz
használatakor SzóKöz+egérhúzás
Ugyanaz
A Rectangular vagy az Elliptical Marquee eszköz használatakor
Az éppen elkészítés alatt álló kijelölés áthelyezhető a dokumentum más részére. A SzóKöz billentyű felengedése után a kijelölés tovább alakítható.
OPTIO N+kattintás+
ALT+ kattintás+ egérhúzás
Minden
Ha már létezik kijelölés, akkor rninden azt átfedő kijelölés kivonódik az eredetileg kijelölt
egérhúzás
kijelölőeszköz
használatakor
területbőL
333
334
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
10.1. táblázat
Billen(vűparancsok kijelölésekhez
(folytatás) .
Mac-billentyűparancs PC-billentyűparancs
Mikor használható? Hatás
SHIFT+ kattintás+ egérhúzás
Minden
Ugyanaz
kijelölőeszköz
használatakor
Új, kiinduló kijelölés készítése esetén a téglalap-, illetve ellipsziskije lölő eszközzel tökéletes négyzet vagy kör jelölhető ki. Minden kijelölő eszköz esetében érvényes, hogy ha már létezik egy kijelölés, akkor a SHIFr billentyű nyomva tartása közben kijelölt további területek hozzáadódnak az eredeti kijelöléshez.
SH!FT+ÜPTION+ kattintás+ egérhúzás
SH!FT+ALT+ kattintás+ egérhúzás
Ha már létezik kijelölés, akkor Minden kijelölő eszköz használa- az azt átfedő rész lesz takar, kivéve az új kijelölés. a Quick Selection eszközt
~+egérhúzás
CrRL+egérhúzás
Minden létező kijelöléshez
Kivágja, beilleszti és mozgatja a kijelölt területet.
~+ÜPTION+
CTRL+ALT+ egérhúzás
Minden létező kijelöléshez
A kijelölt terület másolatát mozgatja.
CTRL +ALT+ SHIFT+ egérhúzás
Minden létező kijelöléshez
Egy kijelölés több másolatát helyezi a rajzvászonra, ahogyan az egérmutató mozgatása közben egymás után kattintunk.
egérhúzás ~+ÜPTION+SHIFr+
egérhúzás
Kijelölések lágyítása A kijelölések egyik leghasznosabb tulajdonsága, hogy a kijelölés szélén egy elmosódott sávot hozhatunk létre. A vezérlősávon l képpontnyi vagy nagyobb Feather (lágy perem) megadásával biztosíthatjuk, hogy ha a kijelölt területre valamilyen effektust alkalmazunk, vagy ha kivágjuk és egy másik képbe illesztjük a kijelölést, akkor az szebben belesimul a környező képbe, ahogyan az a 10.4. ábrán is látható. Élsimítás Ha a perem lágyítása nem ad optimális megoldást, választhatunk más lehetőséget is: a 10.5. ábrán bemutatott élsimítást (anti-alias). A peremlágyításhoz hasonlóan ezzel is elmoshatjuk a kijelölt és kijelöletlen elemek közötti határt, de a peremlágyítástól eltérően ez a módosítás csak a kijelölés legszélét érinti.
1O. fejezet
* Kijelölések és csatornák
~.
l~
:It ·
Doc. 2.tCM/,.6!N
10.4. ábra A kijelölés Feather értékének beállításával elérhetjük, hogy a kijelölés szebben belesimuljon a környező képbe, illetve abba a dokumentumba, amely ikbe átmásoltuk ..: 10-4.psd fllle* (RCB/8*)
60.
lCC):;
!
10.5. ábra Az élsimítás
lehetőséget
nyújt a kijelölés határának elmosására
335
336
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék A fe jezetben tárgyalt legtöbb kijelölőeszköznek van peremlágyírási és élsimítási beállítása is, kivéve a Single Row és Single Column Marquee eszközöket (csak peremlágyítás) , a Magic Wand eszközt (csak élsimítás), és a Quick Selection eszközt (egyik sem).
Lasszók A Iasszók - bár a működésük egy kicsit bonyolultabb, mint a kijelöl őkereteké a Photoshop leghatékonyabb kij elö lőeszközei . Digitális tábla, toll és a Iasszók segítségével pontosan jelölhetünk ki körvonalakat, csupán egy kis összpontosításra és türelemre van szükségünk. A valós világot ábrázoló fényképeken általában nem pontosan téglalap vagy ellipszis, hanem inkább hullámos körvonalú tárgyak, alakok láthatók, amelyek a lehető legnagyobb rugalmasságot kívánják meg egy kij elöl őeszköztől.
10.6. ábra A lasszák a Photoshop-felhasználó legjobb barátai. Vegyük a fáradságot a megismerésükre, és az eredmény meg fog látszani a képszerkesztési vagy mü:vészi munkánk végeredményén
1O. fejezet
* Kijelölések és csatornák
A Lassa (Lasszó) eszközöket egyetlen gomb alá csoportosították, amelyet közvetlenül a Marquee eszközök alatt találhatunk A lasszóknak számos paraméterük és beállítási lehetőségük van, amelyekkel tovább finomíthatjuk a működésüket, ahogy azt a 10.6. és 10.7. ábra is mutatja. Ha egy lasszóval egy lépésben akarunk tökéletesen kijelölni valamit, az könnyen csalódáshoz vezet. Ehelyett inkább készítsünk egy közelítő kijelölést, majd nagyítsuk fel a képet, és használjuk a SHriT (hozzáadás a kijelöléshez) és az ALT/ ÜPTION (kivonása kijelölésből) módosító billentyűket, így tökéletesítve a kijelölés alakját. Amellett, hogy így végül pontosabb eredményt érünk el, ez a módszer általában gyorsabb is, mint ha egy lépésben akarnánk a tökéletes kijelölést létrehozni; különösen akkor, ha bonyolult alakú vagy a rajzvászon nagy felületére kiterjedő formákkal van dolgunk. ~ ·~·
1O. 7. ábra A lasszák egy digitális rajztábla és toll segítségével kiválóan használhaták a fényképeken található aszimmetrikus Jonnák kijelölésére
337
338
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
A Polygonal Lasso eszköz A Polygonal Lasso (Sokszög lasszó) eszközt arra szánták, hogy sok szakaszból álló kijelölést készíthessünk anélkül, hogy szabad kézzel kellene megrajzolnu nk a körvonalat Az alábbi utasítások alapján a 10.8. ábrán láthatóhoz hasonló kijelöléseket készíthetünk a Polygonal Lasso eszközzel: 1. Nagyítsuk fel a képet legalább a kétszeresére, hogy jóllássuk a kijelölendő alak határát és csúcsait. 2. Válasszuk a Polygonal Lassa eszközt, és mozgassuk az egérmutatót az első kijelölendő éihez. 3. Válasszuk ki a kijelölés első rögzítési pontját a képre kattintva. Ha most továbbmozgatjuk
a tollat, akkor egy kijelölésvonal je lenik meg, amelyet a forgatnunk.
kijel ölendő
é ihez kell
4. Ha megtaláltuk a következő rögzítési pont helyét, kattintsunk újra.
Minél közelebb tesszük egymáshoz a rögzítési pontokat ("horgonypontokat"), annál "görbébb" kijelölést hozhatunk létre., Háztetők , gépek vagy más ember alkotta tárgyak sarkainak kijelölésekor jól használható ez a módszer.
10.8. ábra A Polygonal Lassa segítségével sokszög alakú geometrikus formákat j elölhetünk ki csupán néhány kattintással. A képen összeadtunk két kijelölést - ehhez a második sokszög rögzítési pontjainak elhelyezésekor lenyomva ta rtottuk a SHrFr billentyat
1O. fejezet
* Ki jelölések és csatornák
5. Így folytassuk a munkát, amíg körbe nem érünk az egész sokszögön. 6. Ha be akarjuk zárni a sokszöget, és ezzellétrehozni a kijelölést, akkor az utolsó rögzítési pontról mozgassuk az egérmutatót az elsőre . Az egérmutató ilyenkor kis körré változik, ezzel jelezve, hogy "bezárhatjuk a hurkot". A kijelölés létrehozásához kattintsunk ismét.
A Magnatic Lassu eszköz A Magneric Lasso (Mágneses lasszó) ugyanúgy működik, mint a közönséges Lasso, de ez önműködően elhelyezi a rögzítési pontokat, amint a kijelölendő terület körül mozgatjuk az egérmutatót. A rögzítési pontok automatikusan a legnagyobb kontrasztú helyhez igazodnak, és nem szükséges az egér vagy a toll gombjával kattintgatnunk Természetesen kattintással bármikor hozzáadhatunk újabb pontokat, ha a Photoshop nem tenne valahová, ahová szükséges. A Magneric Lasso kiváló eszköz jól meghatározott, a környezetéből mindenhol kontrasztosan kiemelkedő területek kijelölésére (ilyen látható például a 10.9. ábrán). Minél hangsúlyosabb a kontrasztos határvonal, annál jobban működik a mágneses lasszó . Ha a képen a kijelölendő területet alacsony kontrasztú környezet veszi körül, akkor jobb, ha nem használjuk a mágneses lasszót; maradjunk inkább a közönséges lasszónál , ha lehetséges.
10.9. ábra A Magneric Lassa akkor lehet hasznos, ha erős kontraszttal határolt területeket akarunk kijelölni. Figyeljük meg, hogy kontrasztosabb képek esetén a gyors kijelölés érdekében használhatunk nagyobb Width és Contrast beállításokat anélkül, hogy rossz helyre kerülnének rögzítési pontok
339
340
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
A Magnetic Lasso eszköznek négy fontos paramétere van, amelyeket a vezérlősávon szabályozhatunk A beállításoknak (lásd az alábbi listát és a 10.9. ábrát) képről képre más és más értéket kell adnunk, a kijelölendő tárgyak kontrasztjától függően. Width (Szélesség). Ez a beállítás azt adja meg, hogy a Photoshop az egérmutatótól milyen távolságban keressen kontrasztos határvonalat Minél szűkebbre állítjuk, annál pontosabban tudjuk követni a határvonalat Ha nagyon szűkre állítjuk, akkor viszont igen erős kontrasztra és biztos kézre van szükségünk. Ha van rá esély, hogy kicsit is eltérünk a vonaltól, akkor vagy adjunk meg itt nagyobb értéket, vagy nagyítsuk fel a képet, hogy a kijelölés elkészítése közben a megfelelő nyomvonalon tudjunk maradni. • Contrast (Kontraszt). Ez a beállítás határozza meg, hogy a Magnetic Lasso a Width beállítással megadott határokon belül erősebb vagy gyengébb kontrasztú szegélyeket keressen. Minél kontrasztosabbak a kijelölendő terület határai, annál nagyobb értéket állítsunk be. Egy olyan kép esetében például, amely majdnem fekete és majdnem fehér területeket ábrázol, 90-100 közötti értékekkel érhetjük el a legjobb eredményt. Sok középtónust, de erős kontrasztokat tartalmazó képeknél 50 alatti érték lehet a jó megoldás. Ha a kontraszt túl kicsi, akkor lehet, hogy nem a Magnetic Lasso a legjobb választás, próbáljuk ki inkább a közönséges vagy a Polygonal Lasso eszközt. • Frequenev (Rácssűrűség). Ez a beállítás azt határozza meg, hogy a kontrasztos szegély mentén milyen sűrűséggel helyezzen el rögzítési pontokat a Photoshop. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb a kontraszt, annál nagyobbra érdemes venni ezt az értéket, és annál jobban érdemes felnagyítani a képet, hogy az egérrel vagy a tollal képesek legyünk a lehető legpontosabban követni a szegélyt. Nagyobb kontrasztú szegélyek esetén alacsonyabb értéket is használhatunk. • Tablet Pressure (Toll nyomása). A Frequency mellett található ez a beállítás, amely lehető vé teszi, hogy digitális rajztábla és toll használata esetén a Width értékét folytonosan módosítsuk azzal, hogy a tollat erősebben vagy gyengébben nyomjuk a táblára, miközben a kijelölés szegélyén körbe haladunk. Egér használata esetén a Tablet Pressure beállításnak nincs hatása.
•
A Quick Selection, Magic Wand és Color Range eszközök A Quick Selection (Gyors kijelölés), a Magic Wand (Varázspálca) és a Color Range (Színtartomány) eszközök működése a hasonló színű, illetve tónusú területek észlelésén alapul , így szín alapú kijelölésre alkalmasak. Első pillantásra hasonlóknak tűnnek, de például a Quick Selection és a Magic Wand nagyon is különböző megközelítést alkalmaz, tehát érdemes mindkettővel kísérleteznünk, hogy jól megismerjük őket.
1O. fejezet
* Kijelölések és csatornák
A Quick Selection eszköz A Quick Selection eszköz a Photoshop CS3-ban mutatkozott be. Ha lassan végigsöpörjük vele a képet, akkor fo lyamatosan elemzi az egérmutató alatti terület színeit és kontrasztjait. A kijelölés a legközelebbi kontraszthatárhoz illeszkedik, és folyamatosan tágul mindaddig, amíg az egér gombját lenyomva tartva vagy a to llat a rajztáblához érintve mozgatjuk az egérmutatót. A Quick Selection eszközzel gyorsan ki tudunk jelölni egy alakzatot anélkül, hogy valamelyik Lasso eszközzel, kézzel kellene megrajzolnunk a körvonalát
10.10. ábra A Quick Selection eszköz hatékony kijelölési módszert kínál: csak " végigfestünk" vele egy területet, az eszköz pedig megkeresi a legközelebbi széleket, és foly amatosan bővíti a kijelölést, ahogyan mozgatjuk az ecsetet
Ha kattintunk az egén·el, vagy felemeljük a tollat, egy kiinduló kijelölés jön létre, a gyorskijelölő pedig "kijelölés hozzáadása" üzemmódba kerül. Ha újra kattintunk, vagy szomszédos területeket simítunk végig, azok hozzáadódnak a kijelöléshez. Figyeljük meg: ezzel az eszközzel nem feltétlenül egyetlen összefüggő területet jelölünk ki. Egy időpontban a kép számos kü lönböző területe lehet kijelölve. Ha a létező kijelölés egyes részeit el akarjuk távolítani, tartsuk lenyomva az ALT/ ÜPTION billentyűt, amíg az egérmutatót mozgatjuk.
341
342
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
A gyorskijelölő esetében három paraméterrel befolyásolhatjuk, hogy mit jelöljön ki. Az első a használt ecset mérete és keménysége. A keményebbecsetek általában nagyobb területet jelölnek ki, mint a puhábbak, a nagyobb ecsetek pedig hajlamosabbak többet kijelölni a környezetükből, mint a kisebbek. Ezen kívül is van még pár dolog a vezérlősávon, amelyekre érdemes odafigyelnünk • •
Sample Ali Layers (Összes réteg mintavétele). Ezzel a beállítással a Quick Selection eszköz
az összes réteg színeit és kontrasztjait figyelembe veszi, nemcsak az aktív rétegét. Auto-Enhance (Automatikus javítás). Ez a beállítás azt eredményezi, hogy az eszköz finomabb , simább szegélyű kijelölést próbál készíteni. Érdemes kipróbálni, bár nem mindig hatékony. A lasszókhoz hasonlóan itt is gyakori, hogy először elkészítünk egy kiinduló kijelölést, majd visszatérve finomítjuk a kijelölést újabb területek hozzáadásával vagy kivonásával.
10.11. ábra Telített, em1séges színű vagy tónusú területek kijelölésére használjuk a varázspálcát
1O. fejezet
* Ki jelölések és csatornák
A Magic Wand eszköz A Magic Wand (Varázspálca) a kezdetektől a Photoshop része, és sok éven át megbízható eszköznek bizonyult, ha szín alapján kellett területeket kijelölnünk, bár képes arra is , hogy tónusérték alapján készítse el a kijelölést. A Magic Wand esetében több beállítási lehetőséggel szűkíthetjük a kijelölendő képpontok körét. A jól körülhatárolt, telített árnyalatú területeket tartalmazó képek esetében tehet jó szolgálatot. Ilyen például egy tiszta kék ég, egy színes naplementével szemben. Mindkettő telített színekből áll , de a tiszta kék ég sokkal egységesebb, nincsenek benne átmeneti színek (például narancssárgás-pirostól rózsaszín vagy lila felé). AMagic Wand mindkét esetben használható, de pontosabb kijelölést állít elő már első menetben, ha egységesebb színü területeken használjuk.
··,;j'~:·~;~r~~t;~, .-• .··_,
..... .
"'· ... · .~ ....
·-·
". , .·
10.12. ábra Alacsonyabb tűrés beállításával egymáshoz hasonlóbb színekre korlátozhatjuk a Va7'ázspálca hatását. A Contiguous beállítás hatására csak összefüggő szín- vagy tónusterületek jelölődnek ki
343
344
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
A Magic Wand két fontos beállítási (Szomszédos) :
lehetősége
a Tolerance
(Tűrés)
és a Contiguous
Tolerance. Ez a beállídís határozza meg, hogy a kattintással kijelölt pont színétől milyen mértékben térhet el a kijelölésbe b evont képpontok színe. Minél nagyobb az érték, annál több szomszédos szín is kijelölődik. Az alapértelmezett 32-es érték talán túl megengedő , és hajlamos több színt is kijelölni, mint amire rákattintunk. Általában érdemes ennél alacsonyabb értékkel kezdeni. A 10.11. és 10.12. ábrák azt szemléltetik, hogy mekkora a különbség egy közepes, 15-ös beállítás (10.11. ábra) , és egy meglehetősen konzervatív, 4-es beállítás (11.12. ábra) között. A képnek ugyanarra a pontjára kattintottunk, d e figyeljük meg, mennyivel kisebb rész jelö l ődött ki a 11.12. , mint a 11.11 . ábrán. • Contiguous. Ez a beállítás azt határozza meg, hogy a kijelölés csak egy összefüggő területre terj edjen ki, vagy a kép különböző, egymással kapcsolatban nem lévő területei is belekerüljenek a kijelölésbe .
•
rSelect : ~ /
Sampled Colars
l ~ l oealized Color Clusters
l
l
l
Fuzzlness:
EJ
~·
ís4l"
Range:
=~~~~...:J..-
e Selll"ction
Q
Image
Selection Preview: ~ Black Matte
!J
10.13. ábra A Photoshop Color Range eszközével hatékonyan tudunk hasonló szín{í vagy tónusú területeket kijelölni, vagy hasonlóképpen rétegmaszkol előállítani korrekciós rétegek szám ára
1O. fejezet
* Kijelölések és csatornák
A Color Range eszköz A Color Range (Színtartomány) eszköz a Select menüből , illetve a Masks (Maszkok) panelen érhető el. A Color Range segítségével a képpontok színe és tónusa alapján hozhatunk létre kijelölést vagy rétegmaszkot. A Color Range párbeszédablaka (10.13 . ábra) sokkal bonyolultabb, mint a többi kijelölőeszközé, de megéri megtanulni a használatát Ismerkedjünk meg a Color Range párbeszédablakával, amelyet a 10.14. ábrán láthatunk. Color Range Select: f ./ Sampled Cofors ~ loealized Color Clusters
t~i_J
Fuzziness:
:h ( c
--fil ~%
Range:
....
OK
)
Cancel
)
(
load .. .
(
Save ...
) )
~J' ,t [J lnvert
Selection Preview: [ Black Matte
:J
10.14. ábra A Color Range párbeszédablaknak számos beállítási lehetősége van, amelyekkel finomíthatjuk a kijelölés, illetve maszk elkészítését, illetve megjeleníthetjük a maszkot. Kísérletezzünk vele néhány percet, amíg megtaláljuk a legmegfelelőbb kombinációt
Az alábbi felsorolásban részletesen bemutatjuk az egyes beállítási •
•
•
lehetőségeket:
Select (Kijelölés) lenyíló lista. Itt választhatjuk ki, hogy mit akarunk a kijelölés alapjául használni: a hat szín (vörös, zöld, kék, cián, bíbor, sárga) valamelyikét, a három tónusszint (árnyékok, középtónus, csúcsfények) valamelyikét, a pipettával kiválasztott színmintát, vagy a színtartományon kívüli színeket. Általában a Sampled Colors (Színminták) beállítás eredményezi a legpontosabb kijelölést. Loealized Color Clusters (Helyi színhalmazok). Ez a beállítási lehetőség új elem a CS4-ben, és a pipettával és a Range (Tartomány) csúszkával összefüggésben annak meghatározására használható, hogy a kép mely területein jelölődjön ki a színtartománynak megfelelő terület. Fuzziness (Elmosódottság). Ez a csúszka a Magic Wand Tolerance csúszkájához hasonló elven működik: azt adja meg, hogy mennyire kell hasonlónak lennie a színnek vagy tónusnak ahhoz , hogy a képpont belekerüljön a kijelölésbe vagy maszkba. Minél nagyobb az értéke, annál több szomszédos szín és részlegesen szürke terület kerül be a kijelölésbe.
345
346
lll. rész
* Rétegek. kijelölések. csatornák és színgörbék
Ha például a Sampled Colars lehetőséget választjuk, és egy őszi fa sok sárga és narancs árnyalatot tartalmazó képén egy sárga levelet jelölünk ki, a magas Fuzziness értékkel nem csak az élénksárga, hanem a tompább sárga és világosabb narancsszínű színeket is kijelöljük. Alacsony érték esetén csak az élénksárga területek jelölődnek ki . •
•
•
• •
•
Range. Ezzel a csúszkával azt befolyásolhatjuk, hogy a kép mekkora területén keressen a megadott Fuzziness-szintnek megfelelő képpontokat az eszköz. Alapvetően arra használhatjuk, hogy a kijelölést a kép egy kis területére korlátozzuk oly módon, hogy az értékét 40% alá állítjuk, majd a pipettával egy képpontra kattintunk a kép egy adott részén. Ha a kép például egy parkolóban álló kék autókat ábrázol, de mi. csak az egyik autót akarjuk kijelölni, akkor állítsuk a Range csúszkát körülbelül 35%-ra, és kattintsunk a pipettával a kérdéses autóra. Ekkor csak az az egy autó kerül be a kijelölésbe, ha pedig ez után valamelyik másik autóra kattintunk, akkor csak az a másik. Az Add to/ Substract from Sample (További színek hozzáadása/Színek eltávolítása) gombok használatával jelölhetünk ki többet, illetve kevesebbet ugyanabból az autóbóL Selection/lmage (Kijelölés/Kép). Ezek a választágombak határozzák meg, hogy a Color Range párbeszédablak előnézeti képén színes kép vagy szürkeárnyalatos maszk jelenik meg. Selection Preview (Kijelölés előnézete). Ez a beállítás azt határozza meg, hogy a rajzvászon hogyan jeleníti meg a párbeszédablakkal elvégzett módosításokat. Öt választási lehetőségünk van: a None (Nincs) nem változtatja meg a képnézetet; a Grayscale (Szürkeárnyalatos) átmenetileg a kérdéses rétegen alkalmazott szürkeárnyalatos maszkot jeleníti meg; a Black Matte (Fekete maszk) a kijelölt színeket fekete háttér előtt, a White Matte (Fehér maszk) a kijelölt színeket fehér háttér előtt jeleníti meg, a Quick Mask (Gyorsmaszk) pedig Quick Mask módban jeleníti meg a képet. lnvert (Megfordítás). Ha bejelöljük ezt a jel ölőnégyzetet, azzal megfordítjuk a kijelölést. Eyedropper (Pipetta). Ezzel a gombbal (a bal szélen) határozhatjuk meg, hogy mely színek kerüljenek bele a kijelölésbe vagy maszkba. Ez a pipetta a kiinduló kijelölés létrehozására szolgál. Ahányszor kattintunk vele, mindig új kijelölés készül, és az előző felülíródik Add to/Substract from Sample. Ez a két gomb (a középső és a jobb szélső) arra szolgál, hogy a már meglévő kijelöléshez, illetve maszkhoz adjunk hozzá vagy abból vegyünk el képpontokat Használhaták a már megismert módosítók is: a SHIFr a hozzáadáshoz, az ALT/ ÜPTION pedig az eltávolításhoz.
Végül az adott színtartomány-kijelölést vagy maszkot menthetjük, hogy később egy másik képhez visszatölthessük, hasonlóan, mint a Curves vagy a Levels esetében - erre használhaták a Save (Mentés) és Load (Betöltés) gombok.
10. fejezet* Kijelölésekés csatornák
Ahogyan korábban már említettük, a Color Range eszköz arra is kiválóan alkalmas, hogy egy képnek pontosan a kívánt területeire irányítsuk a korrekciós rétegek hatását: 1. Nyissuk meg az Adjustments panelt, és válasszuk ki a kívánt korrekciótípust. Figyeljük meg, hogy alapállapotban a korrekciós réteg fehér (üres) maszk ikonja van kiválasztva. 2. Nyissuk meg a Color Range párbeszédablakot a Masks panelről vagy a Select menüből, és a pipetta, illetve a Local Color Cluster beállítás használatával jelöljük ki a szín vagy tónus alapján a módosítani kívánt képterületeket Ha végeztünk, kattintsunk az OK gombra. 3. Ha ez után ránézünk a Layers panelre, láthatjuk, hogy a korrekcióhoz tartozó rétegmaszkon megjelent a színtartomány-kijelölés körvonala. 4. Végezzük el a korrekciót, és már készen is vagyunk. Minden módosítás a rétegnek csak a maszkon kívüli részére lesz hatással. Kijelölések létrehozására létezik még egy kulcsfontosságú eszköz, a Pen (Toll), de ez a legbonyolultabb az összes közül (a használatához először meg kell ismerkednünk a görbékkel és létrehozásukkal), ezért a Pen eszközöknek külön fejezetet szenteltünk - a következőt.
A kijelölések finomítása Miután sikerült elkészítenünk a kijelölés vagy maszk közelítő körvonalát, a CS4 több lehetőséget is kínál arra, hogy az utolsó képpontig tökéletesítsük. Mivel tulajdonképpen minden kijelölés mögött egy szürkeárnyalatos maszk bújik meg, a maszkok határainak módosításához használt különböző eszközöket kell alkalmaznunk a kijelölések pontosítására is.
Refine Edge A Refine Edge párbeszédablak (10.15. ábra) a Photoshop CS3-ban mutatkozott be, és a Photoshop CS4-ben még mindig az egyik leghatékonyabb eszköz a kijelölések finomítására. A Refine Edge párbeszédablakot a Photoshop felhasználói felületének számos helyéről elérhetjük, néhányuk újdonság a CS4-ben. A Refine Edge hatékonysága több tulajdonságából következik: viszonylagos egyszerűsé ge, a kijelölési maszk többféle megjelenítési módja, és az a képesség, hogy képpontnyi pontossággal tudja a maszkok peremét módosítani. Szánjunk időt a Refine Edge lehetősé geinek megtanulására, mert ha egyszer igazán elsajátítottuk, akkor több felhasználási területet is találunk neki. Ne aggódjunk, ha nem sikerül minden részletet elsőre megjegyeznünk: rninden alkalommal, ha az egérmutatót valamelyik csúszka fölé visszük, a Refine Edge párbeszédablak alján részletes leírást kapunk róla.
347
348
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék Refine Edge
Radi us :
ll.O
l px
Cancel
) )
__ _l % c
Default
)
g
Preview
.B Contras t:
l ~s
Smooth:
E______ ]
Fe a ther:
IL?_
...o Contract/Expand:
( (
OK
~~
__ j px
1-2~ -- _! 96 +
0
Description - - - - - - -- - - -
Press P to togc;;le the preV.ew of th!:! edge refint tTE.nts. Press F to cyd t-
through the pre..,;ew modes , ar.d X to tempor.tri.ly view the im.tge.
10.15. ábra A Refine Edge párbeszédablak megnyitható a vezérlősáv Refine Edge gombjára kattintva, ha bármelyik kijelölőeszköz aktív, és van már kijelölés a rajzvásznon, de elérhető a Masks panelről és a Select menüből is
A 10.16.-10.20. ábrák példákan mutatják be, hogyan működnek együtt a Refine Edge kölönböző beállításai egy maszk vagy kijelölés tökéletesítésekor.
Radi us :
Contrast:
Smooth:
~~~---I px
10.16. ábra Az eredeti kijelölés fekete háttér előtt, módosítások nélkül
1O. fejezet
* Ki jelölések és csatornák
Rad i us: ~
!o__
Contras t:
j%
(
Cancel
(
Default
~ Preview
o.. ~
ro::---J
Smooth:
~
Feather:
jo,p__ _ l px
Contract/ Expand :
~%
+
10.17. ábra A kijelölés a Radhts mérsékelt módosítása után
Cancel
j79i %
Contrast
-=~~------~~
u
-
~ Preview
o.. ~
~
Smooth:
Defau lt
-
Feather:
jo.o__.______ _!px
Contract/ Expand :
~~
+
10.18.ábra A kijelölés egy erős kontrasztmódosítás után (eltűntek az oda nem tartozó részek)
349
350
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
Radius :
1 4:~
___ ]px
~
Cancel
~%
Default
~~==-==-='C-'=-
~ Prev;ew
Contrast:
Smooth:
~~======~-~ Feather:
!o...:Q______
l px
Contract/Expand :
~~-
j%
_________
10.19. ábra A kijelölés a Smooth csúszkával végzett mérsékelt egyengetés után
Radi us: ____.t ' m
Contrast ·
Cancel
~ 96 !---,.
Smooth :
[65J
Default
g
Preview
Q. ~
~
Feathe r:
ro.o-l px
.......= = = = == =- Contract / Expand:
j-2? ___
J%
~~~-~--~~~ +
10.20. ábra A kijelölés a Contract/ Expand csúszkával végzett mérsékelt zsugorítás után
1O. fejezet
* Kijelölések és csatornák
Radius (Sugár). Ez a beállítási lehetőség úgy működik, mintha a fejezetben korábban tárgyalt Feather pontosabb változata lenne. Minél nagyobb az értéke, annál szélesebb lágyított területet ad a kijelöléshez vagy maszkhoz, de a közönséges Feather csúszka hatásával ellentétben a Radius csúszkával végzett lágyítás nem massa össze a színeket, csak az áttetszőségüket növeli. • Contrast (Kontraszt). A nagyobb Radius-beállítások eredményeképpen előálló lekerekítéseket élesíti. Ne toljuk el túlzottan ezt a csúszkát, mert akkor csipkézett, cikkcakkos lesz a kötvonal, ami éppenséggel ellentétes bármiféle lágyítás céljával. • Smooth (Egyengetés). Megpróbál eltávolítani minden hepehupát a kijelölés vagy maszk körvonaláróL Mértékkel használjuk, mert könnyen eltávolíthat olyan részeket is, amelyeket nem akarunk elveszíteni. Ilyen esetekben a Radius értékének csökkentése segíthet. • Feather (Lágy perem). Ez a csúszka ugyanazon az elven működik, mint a kijelölőesz közök hasonló paramétere, amelyet a fejezet korábbi részében már bemutattunk. A legtöbb esetben nincs szükség a Radius és a Feather együttes használatára. Vagy az egyik, vagy a másik, a többi beállítási lehetőséggel kombinálva elegendő a megfel elő eredmény eléréséhez. • Contract/Expand (Zsugorítás/k ibővítés). Ez a csúszka fogja a kijelölés alakját (az előbbiek ben felsorolt beállítások hatását is figyelembe véve), és összehúzza vagy kiterjeszti minden irányban - egy kicsit kisebb vagy egy kicsit nagyobb területet von be a kijelölésbe. Figyeljük meg, hogy nagy zsugorítás (magas Contract érték) esetén csipkézetté válhat a körvonal, így ha a csúsikát a -50 értéken túl kell húznunk, és még mindig nem érjük el a kívánt eredményt, akkor inkább fontoljuk meg, nem érdemesebb-e újra meghatározni a kiinduló kijelölést. • Előnézeti módok. Ezek balról jobbra haladva az alábbiak: normál kijelölés (masírozó hangyák), gyorsmaszk, fekete maszk, fehér maszk és szürkeárnyalat. Mindezek közül - sötét tárgyak kijelölése kivételével - a fekete maszk segítségévelláthatjuk legkönnyebben, hogy a csúszkákkal végzett módosítások miként érintik a kijelölést. Próbáljuk ki mindegyiket, és válasszuk azt, amelyik a legjobban illeszkedik a munkastílusunkhoz.
•
A Select menü A Select menü is számos lehetőséget tartogat a kijelölések gyors elkészítésére és finomítására. Bár ezek általában nem annyira kifinomultak és pontosak, mint a Refine Edge paraméterei, bizonyos esetekben igen hasznosak lehetnek. Az alábbiakban felsoroljuk a 10.21 . ábrán bemutatott Select menüben található néhány al apvető lehetőséget. •
(Select) Ali (Teljes kijelölés) . Billentyűparancsa a CTRL+A/:l€+A;
lehetővéteszi
a kép
összes képpontjának azonnali kijelölését. •
Deselect Ali (Kijelölés megszüntetése). Billentyűparancsa a CTRL+D/ :l€+D; a Select All ellentéte, használata után egyetlen képpont sem lesz kijelölve. Gyors módszer mindenféle kijelölés megszüntetésére.
352
lll. rész
•
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék Reselect (Kijelölés megismétlése). Ha valahogyan elvesztettük a kijelölést, ez
a menüpont
•
• • •
•
•
lehetővéteszi
a legutóbbi kijelölés megismétlését. a CTRL+SHIFT+I/~+SHIFT+I; lehetővéteszi az aktuális kijelölés hatásának megfordítását, azaz minden, ami eddig nem volt kijelölve, az ezután kijelölt lesz, és fordítva . Ezt a hasznos trükköt akkor alkalmazhatjuk, ha sokkal egyszerúob kijelölni a kép nem kívánt részét, mert azután ezt egyetlen gyorsbillentyű használatával megfordíthatjuk, és az lesz kijelölve, amire szükségünk van. Ali Layers (Összes réteg). Billentyűparancsa a CTRL+ALT+A/~+OPTION+A; az aktív dokumentum minden rétegét kijelöli, kivéve a zárolt rétegeket és a háttérrétegeket Deselect Layers (Rétegkijelölés megszüntetése). Megszünteti az összes réteg, illetve rétegen levő terület kijelölését. Similar Layers (Hasonló rétegek). Az aktív dokumentumban kijelöli a Layers panelen kiemeit aktív réteg típusával megegyező típusú rétegeket. Ha például az aktív réteg egy korrekciós réteg, és több korrekciós réteg is van a dokumentumban, akkor a Select, Simitar Layers parancs az összes korrekciós réteget kijelöli. Modify, Border (Módosítás, Határvonal). Lágy szélű , sáv jellegű kijelölést hoz létre, amely az eredeti kijelölés körvonalát veszi körül l és 200 képpont közötti távolságban. Ha például 40-es értéket állítunk be, akkor egy olyan sáv jellegű kijelölés jön létre, amely az eredeti kijelöléssei megegyező alakú , és a határvonaltól befelé és kifelé is 20 képpont távolságban levő vonalak határolják (lásd a 10.22. ábrát) . Modify, Smooth (Módosítás, Simítás). Elsimítja a kijelölés éles sarkait; a megadon l és 100 képpont közötti érték alapján dönti el, hogy a kijelöléssei határos egy-egy képpontot belevegye-e a kijelölésbe, vagy sem. Minél nagyobb az érték, annál kisebb lesz a kijelölés, és annál kerekebbek lesznek a sarkok és kiszögellések. lnverse (Inverz).
Filter
Billentyűparancsa
Analysis
30
View
:ll: A :ll: D
Ali Deselect Reselect lnverse
rL
Window
Help
.r~ j ( "'""'Edge... )
'Ü' :ll: l
Ali Layers Dese lect Layers Sim ilar Layers
\::li:A
Color Ra nge .. .
\::ll: R
Refine Edge.. . Modify
..
~
Grow Similar Transform Selection Edit in Quick Mask Made Load Se!ection .. . Save Selection .. .
•
Borde r .. . Smooth .. . Expand .. . Contract .. . Feather.. .
'Ű' F6
10.21.ábra A Select menü hasznos eszköz kije/ölések készítésére és módosítására
1O. fejezet
•
* Kijelölések és csatornák
Modify, Expand (Módosítás, Kibővítés). A meglevő kijelölés pontos alakját felhasználva a kijelölést minden irányban a megadott mennyiségű (l és 100 közötti) képponttal bővíti.
•
•
•
Modify, Contract (Módosítás, Zsugorítás). A meglevő kijelölés pontos alakját felhasználva a kijelölés méretét minden irányban a megadott mennyiségű (l és 100 közötti) képponttal csökkenti. Az Expand és a Contract is akkor hasznos, ha sikerült eltalálnunk a kijelölés alakját, csak éppen egy kicsit meg kell növelnünk vagy össze kell húznunk Modity, Feather (Módosítás, Lágy perem). Ugyanúgy működik, mint a kijelölőeszközök Feather beállítása; 0 ,2 és 250 képpont közötti szélességű lágy peremet képes létrehozni. Grow (Növelés). AMagic Wand eszköznél beállított Tolerance értéket használva kibővíti a kijelölést a hasonló színű szomszédos képpontokkaL Nem túl jó módszer kijelölések javítására, mert az eredmény eléggé véletlenszerű.
10.22. ábra A Select, Modify, Border paranccsal megváltoztathatjuk a kijelölést, és így a kijelölt terület határai mentén végezhetünk módosításokat, amelyekkel például kijavíthatjuk a kép hibáit
353
354
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
működik, azzal a különbséggel , hogy a kijelöléshez hozzáadott pontoknak nem kell az eredeti kijelöléssei szomszédosnak lenniük. A Tolerance beállításnak megfelelő összes képpontot kijelöli. Ez a parancs sem túl alkalmas a kijelölések pontos módosítására. • Transform Selection (Kijelölés átalakítása). Lehetővé teszi az aktív kijelölés méretének (szélességének és magasságának) módosítását, hasonlóan, mint ahogyan az Edit, Transform (Szerkesztés, Alakítás) menü módosítja az egész képet. • Edit in Quick Mask Made (Szerkesztés gyorsmaszk módban). A segítségével úgy finomíthatjuk a kijelölést, hogy az ecset (Brush) eszközzel "kifestjük" a pontos alakzatot, rnialatt a ki nem jelölt területek felett egy rubin színű fátyol jelenik meg (ennek angol neve rubylith). Ezt a működési módot a Q billentyű lenyomásával is bekapcsolhatjuk, ha van kijelölés az aktív dokumentumban. Ne keverjük össze a Quick Mask módot a közönséges rétegmaszkokkaL A gyorsmaszk csupán egy átmeneti nézet, amely lehetővé teszi, hogy csúszkák tologatása vagy számértékek beírása helyett az ecsettel adhassuk meg a kijelölés alakját, ha ez kényelmesebb számunkra:
•
Similar (Hasonló). A Grow parancshoz hasonlóan
10.23. ábra A Quick Mask mód beállításai. jegyezzük meg, hogy ha van kijelölés az aktív dokumentumban, akkor bánnikor Quick Mask módba válthatunk a Q billentyű lenyomásával
1O. fejezet
•
* Kijelölések és csatornák
Ha feketével festünk, akkor az eltávolítja a kijelölésből a lefestett területet, ha pedig fehérrel, az hozzáadja. Megadhatjuk, hogy a rubin színű fátyol a kijelölt vagy a kijelöletlen területet borítsa, sőt még a színét is beállíthatjuk az eszköztár (10.23. ábra) alján található gombra kattintva. Load/Save Selection (Kijelölés mentése/betöltése). Lehetővé teszi kijelölések alfa csatornaként történő mentését és betöltését. Az alfa csatornákról bővebb információt a következő részben találunk.
A kijelölőeszközökhöz hasonlóan, a Select menü lehetőségeit is úgy ismerhetjük meg a legjobban, ha kísérletezünk a különböző beállításokkal, módosításokkal. Gyorsan fel fogjuk ismerni, hogy melyek azok, amelyek a legjobban illeszkednek az adott képszerkesztési feladathoz , illetve saját munkastílusunkhoz.
Tudnivalók a csatornákról A Photoshoppal kapcsolatosan sokan egyenértékűként használják az "alfa csatorna" és a "csatorna" kifejezéseket, de fontos tudnunk, hogy a Photoshopban valójában három csatornatípus van: a színcsatornák, az alfa csatornák és a direktszín-csatornák. Egy dolog közös bennük: valójában mindegyikük egy-egy szürkeárnyalatos képet tartalmaz. Kevés olyan téma van, amire nagyobb félelemmel tekintenének a kezdő Photoshop-felhasználók, mint a csatornákéra, de nyugodjunk meg, valójában semmi bonyolult nincs benne. Ha túlesünk a kezdeti bizonytalanságon, akkor rájövünk, hogy a csatornák lényeges (bár kissé rejtélyes) résztvevői a digitális munkafolyamatnak, és egyáltalán nem nehéz a szolgálatunkba állítani őket. Legrosszabb esetben is csak néhány újabb műveletet igényelnek, de az előnyeik bőven kárpótolnak ezért.
Alfa csatornák Az alfa csatorna nem más, mint egy kijelölés, amely szürkeárnyalatos (gyakran feketefehér) képként jelenik meg, ha aktiváljuk a Channels (Csatornák) panelen. A "masírozó hangyákkal" jelölt kijelölések, a rétegmaszkok és az alfa csatornák is végső soron ugyanazt a dolgot jelentik, de különböző nézetben jelennek meg, kü lönb özőképpen kezdhetjük, és néha különböző célra használjuk őket. Az alfa csatornák esetében a tiszta fekete területek a kép kijelöletlen, rníg a tiszta fehér részek a teljesen kijelölt területeket jelképezik. A szürke azokat a területeket jelzi, amelyek részlegesen vannak kijelölve (például a Feather beállítással lágyított, vagy a Refine Edge Radius paraméterével módosított körvonalak). Kényelmes lenne az alfa csatornát közvetlenül a képablakban módosítani? Kattintsunk a Brush eszközre, méretezzük át úgy, hogy kényelmesen dolgozhassunk vele a kijelölendő területen, majd válasszunk valamilyen szürke árnyalatot (beleértve a feketét és a fehéret is).
356
lll. rész
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék
Ahogyan a maszkra festünk, úgy fog a kijelölt terület nőni vagy csökkenni. Az alfa csatornákat a Quick Mask módhoz hasonló stílusban is szerkeszthetjük, ha a SHIFT billentyűt lenyomva és kattintva egyszerre megjelenítjük a kép kompozit csatornáját és az alfa csatornát is. Az, hogy alfa csatornákat vagy normál kijelöléseket használunk, a kijelölések bonyolultságá-
tól és személyes munkastílusunktól is függ. Nincs jó vagy rossz választás, bár sok szakember egyetért abban, hogy bonyolult kijelölések esetén (amelyeket 30 másodperc vagy hosszabb idő alatt lehet elkészíteni) egyértelműen kiválasztható a gazdaságosabb megoldás - és a nyertes az alfa csatorna. Az alfa csatornák előnye a közönséges kijelölésekkel szemben, hogy a dokumentummal
együtt menthetők, akárcsak egy réteg. Megmaradnak, amíg csak kifejezetten nem töröljük őket. Minden Photoshop dokumentum összesen 56 csatornát tartalmazhat (az összes típust egybevéve). Így az RGB képekben 53 alfa csatorna lehet (plusz a három színcsatorna: a vörös a zöld és a kék), a CMYK képekben pedig 52 (plusz a négy színcsatorna: a cián, a bíbor, a sárga és a fekete). Jó eséllyel soha nem le?Z szükségünk ennyi csatornára egyetlen képen, de a lényeg, hogy semmi nem köti meg a kezünket ebben a tekintetben. Ha egy nagy képen van egy bonyolult kijelölésrendszerünk, mentsük alfa csatornaként, hátha még egyszer szükségünk lesz rá, hogy ugyanezeket a részeket jelöljük ki további retusálás vagy a kompozíció módosításának céljából.
Alfa csatornák létrehozása Az alfa csatornákban az a jó, hogy egyszerűen létrehozhatók: 1. Valamelyik kijelölőeszközzel készítsünk kijelölést a képen. 2. Nyissuk meg a Channels panelt. 3. Kattintsunk a Save Selection as Channel (Kijelölés mentése új csatornába) gombra (a panel alján balról a második gomb, ahogyan a 10.24. ábrán látható). Készen is vagyunk! Elkészítettük
életünk
első
alfa csatornáját.
4. Kattintsunk az alfa csatornára, hogy az jelenjen meg a képablakban. Figyeljük meg, hogy
a csatornán kijelölésset
l evő
fehér területek alakja és helyzete pontosan megegyezik az eredeti
Hasonlóképpen létre lehet hozni egy kijelölést közvetlenül egy alfa csatornából is: 1. Nyissuk meg a Channels panelt. 2. Kattintsunk a New Channel (Új csatorna) gombra. 3. A Brush eszköz és fehér előtérszín kiválasztása után rajzoljunk egy alakzatot a dokumentumban megjelenő fekete területre.
1O. fejezet
* Ki jelölések és csatornák
4. Kattintsunk a Load Channel as Selection (Csatorna betöltése kijelölésként) gombra, ahogyan az a 10.25. ábrán látható. 5. Kattintsunk a kép kompozit csatornájára, és kapcsoljuk ki az alfa csatorna szem ikonját. A 10.25. ábrához hasonló eredményt kell kapjunk, ahol a 3. lépésben készített ecsetvonásoknak megfelelő alakú terület van kijelölve.
10.24. ábra A Channels panelen
egyszerűen
alfa csatornává alakíthatjuk a kijelölést
10.25. ábra Az alfa csatamák sziikség esetén kijelöléssé alakíthatók
357
358
lll. rész
* Rétegek. kijelölések. csatornák és színgörbék
Jegyezzük meg, hogy semmiféle visszafordíthatatlan változás nem történik, amikor egy kijelölést alfa csatornává alakítunk, vagy fordítva. A kijelölés összes részlete változatlan marad a folyamat során, hacsak szántszándékkal meg nem változtatjuk a korábbiakban ismertetett eszközökkel vagy a Selection menü parancsaivaL Mielőtt továbblépnénk, érdemes közelebbről is szemügyre venni a Channels panelt, mert azzal fogjuk a csatornákkal kapcsolatos legtöbb mCíveletet elvégezni.
A Channels panel Az összes alfa csatorna, színcsatorna és direktszín-csatorna a Channels panelen tárolódik.
A Layers panelen elkészített rétegmaszkok is megjelennek a Channels panelen. Mindkét panel hasonlóképpen működik: ha egy adott csatorna tartalmát akarjuk látni a képablakban, csak kattintsunk a csatornára. Ha vissza akarunktérnia kép alapértelmezett nézetéhez, kattintsunk a legfelső csatornára. Ezt a csatornát kompozit csatornának hívjuk (színes képek esetén). A csatornákat kiválaszthatjuk a panel jobb oldalán feltüntetett gyorsbillentyűkkel is. A dokumentum egyes csatornáinak megtekintésén kívül a Channels panelnek más szolgáltatásai is vannak- fontos , hogy megismerkedjünk a céljukkal és működésükkel. A 10.26. ábrán bemutatjuk a Channels panelt, amelyenszámos gomb és menü szolgálja a könnyű és hatékony munkát.
New Spot Channel ... ~..1erge
Spot Chan ne:
Channel Optíons ... Splít Channels Merge Channeis ... Panel Optíons ...
•
• •
Cl o se
10.26. ábra
Close Tab Group
A Channels panel
Kompozit/Szürkeárnyalatos csatorna. Alapértelmezetten ez a csatorna az összes színcsatorna egyesített hatását jelképezi; nem törölhető . Kattintsunk rá, ha a képablakban a kompozit színes képet szeretnénk látni. Inaktív színcsatornák. Ezeket a csatornákat pillanatnyilag nem jeleníti meg a dokumentum. Aktív színcsatornák. Ezek a csatornák láthatók jelenleg a képablakban; a Channels panelen az operációs rendszer kiemelőszínével jelennek meg. Ha egyszerre nézünk egy színcsatornát és egy alfa csatornát, akkor az alfa csatorna Quick Mask módban jelenik meg.
1O. fejezet
• •
•
* Kijelölések és csatornák
Load Channel as Selection. Közönséges kijelölést hoz létre az aktív csatorna alapján. Save Selection as Channel. Ahogyan azt korábban már ismertettük, ennek a gombnak
a segítségével alfa csatornát hozhatunk létre a dokumentum aktív kijelölésébőL Ha az így létrehozott alfa csatornákra kattintunk, akkor azok fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos maszkként jelennek meg. Create New Channel (Új csatorna létrehozása). Létrehoz egy üres alfa csatornát, és megjeleníti a beállítási lehetőségeit , ahol elnevezhetjük és beállíthatjuk a gyorsmaszkparamétereket, ahogyan azt a 10.27. ábra mutatja. NewChannel
Name: IA.Ip~_2_ _ ______
- - - · __j
(
c
~ Cancel
\
j 10.27. ábra Az új csatornák beállításai Delete Current Channels (Aktív csatornák törlése). Törli a dokumentumból az aktív csatornákat (a színcsatornákat is, kivéve a kompozit csatornát). Ha véletlenül töröltünk, ne nyugtalankodjunk: a csatornatörlés visszavonható. • New Channel (Új csatorna). Létrehoz egy üres alfa csatornát. • Duplicate Channel (Csatorna másolása). Az éppen aktív csatornáról másolatot készít. • Delete Channel (Csatorna törlése). Törli az éppen aktív csatornát a dokumentumbóL • New Spot Channel (Új direktszín-csatorna). Új direktszín-csatornát hoz létre. Nyomdai munkák esetén hasznos, ha egy adott direkt színt kell reprodukálnunk CMYK környezetben. A nyomdában a direkt színeket nem a nyomdai alapszínekből állítják elő , hanem külön lemezről nyomják. • Merge Spot Channel (Direktszín-csatorna egyesítése). Lehetővé teszi , hogy direktszíncsatornákról próbanyomatot készítsünk tintasugaras nyomtatóval, azáltal hogy a direktszín-csatornát egyesíti az RGB vagy CMYK képpel. Ha a direktszín-csatorna csak fehér részeket tartalmaz, akkor az egyesítés nem módosítja az eredeti képet. A fekete és fehér területek működése a direktszín-csatornákon éppen az ellenkező je annak, mint amit az alfa csatornákon vagy rétegmaszkokon tapasztalunk Ha a direktszín-csatorna teljesen fehér, akkor semmilyen hatása nincs a dokumenturura egyesítéskor vagy nyomtatáskor. Az egészen fekete jelzi a maximális hatást. A fehér és a fekete közötti szürke árnyalatok itt is a részlegesen kijelölt területeket jelzik, de természetesen fordított skálán. Minél sötétebb a szürke, annál több direkt szín kerül a kép adott részére. • Channel Options (Csatornabeállítások). Lehetővé teszi a csatorna (típustól függő) jellemzőinek beállítását.
•
359
360
lll. rész
•
* Rétegek, kijelölések, csatornák és színgörbék Split Channels (Csatornák szétválasztása). Az összeolvasztott ("lapos") kép kompozit
csatornáját megosztja, és l ehetővé teszi, hogy az egyes csatornákat önálló fájlokba mentsük. Egy RGB képet például három külön Photoshop fájlba választ szét, a kompozit csatornát összetevő három színnek megfelelően. • Merge Channels (Csatornák egyesítése). Lehetővé teszi , hogy a szétválasztott csatornákat újra egybeolvasszuk Gyakran használjuk arra, hogy érdekes szín- és kontraszthatásokat hozzunk létre azáltal , hogy újraosztjuk a csatornákat az új képben. Az eredeti kép zöld csatornájának adatait használhatjuk például az új kép vörös csatornájában. • Panel Options (Panel beállításai). Lehetőséget biztosít arra, hogy meghatározzuk, mekkorák legyenek a Channels panel bélyegképei. Ezt a beállítási lehetőséget elérhetjük úgy is, hogy a jobb egérgombbal a Channels panel egy üres részére kattintunk.
Dolgozzunk hatékonyabban! Az alfa csatornákat úgy tervezték, hogy hatékonyabbá tegyék a munkánkat. A Photoshopspecialisták gyakran arra használják az alfa csatornákat, hogy nagyon bonyolult kijelöléseket mentsenek és később visszatöltsenek Ennek elvégzésére két lehetséges eljárás is létezik. Az egyik, amikor a kijelölést a korábban leírt eszközökkel hozzuk létre, majd alfa csatornaként mentjük. A második módszerben a kép színcsatornáit (pontosabban a szürkeárnyalatos adatokat) használjuk fel a bonyolult kijelölés és a hozzá tartozó alfa csatorna létrehozására.
10.28. ábra Leginkább az olyan bony olult kijelöléseket érdemes alfa csatornaként mentenünk, amelyeket nem szívesen hagyunk veszni, me11 túl sok időbe telne újra létrehozni azokat
1O. fejezet
* Kijelölősek ás csatornák
Ez a megoldás különösen akkor hasznos, ha az ég vagy más hasonló háttér előtt álló nagyon részletgazdag alakzatot akarunk kijelölni. Jó példa erre egy fa vagy az emberi haj. Egy képen belül sok csatorna mentésének csak egyetlen hátrányos mellékhatása van: a fájl mérete, ha mérsékelten is, de megnő . Általában képenként csak azt a néhány kijelölést szaktuk tárolni, amelyek szükségesek lehetnek a későbbi szerkesztéshez, így ha nem egy óriási méretű fájlból indultunk ki, akkor a hozzáadott néhány alfa csatorna nem fogja drámai módon növeini a fájiméretet Inkább a szükségesnél több alfa csatornát mentsünk, mint kevesebbet. A 10.28. ábra egy bonyolult kijelölést ésabe lőle készült alfa csatornát ábrázolja.
Színcsatornák és kijelölések A színes kép az egyes színcsatornákban tárolt szürkeárnyalatos adatok összességéből épül fel. Akár hisszük, akár nem, a digitális fényképezőgépek is szürkeárnyalatos adatként rögzítik a képet, csak a feldolgozás egy későbbi lépésében alakítják azokat színes kompozit képpé, amelyet a fénykép megnyitásakor látunk. Az RGB képek kompozit csatamája három színcsatornából tevődik össze: a vörösből, a zöldből és a kékből. A CMYK képekben négy színcsatorna található: a cián, a bíbor, a sárga és a fekete . A színcsatornákat önállóan vagy más csatornákkal kombinálva is használhatjuk maszkok létrehozására. Olyankor érdemes ezt a módszert használni, ha a kijelölendő alakzat bonyolult körvonalú, vagy más okok rniatt a fejezetben korábban említett eszközökkel túl sok időbe telne a kijelölésük. Az alábbiakban leírjuk, hogy milyen lépéseket kell végrehajtanunk a kijelölések színcsatornák segítségével történő létrehozásához. Jegyezzük meg, hogy az RGB képeken könnyebb csatorna alapú kijelölést létrehozni, mint a CMYK képeken, bár mindkettőnél alkalmazható a módszer. 1. Nyissuk meg a Channels panelt, és kattintgassunk végig a vörös, a zöld és a kék csatornákon.
Eközben figyeljük meg jól a
kijelölendő
tárgyat.
2. Válasszuk ki azt a csatornát, amelyikben a legnagyobb a kontraszt a kijelölendő tárgy és a háttere között. A 10.29. ábrán a kék csatornát választottuk, mert ezen volt a legnagyobb
a kontraszt a kék ég és a zöld lombozat (és az épület) között. 3. A kiválasztott csatornát húzzuk a New Channel gombra. Így létrehozunk egy új színcsatornát, amelyen az eredeti módosítása nélkül dolgozhatunk tovább . 4. Nyissuk meg a Levels panelt. Használjuk a fekete és a fehér csúszkákat arra, hogy a kép sötét és világos részeit még jobban elválasszuk egymástól. Itt például a fekete csúszka használatával a fák világosabb részeit egészen feketéig sötétítettük. A fehér csúszkával az ég sötétebb részeit világosítottuk addig, amíg egészen fehérek nem lettek. 5. Ha már megfelelő a kontraszt a tárgy és a háttér között, kattintsunk az OK gombra. Ezen a ponton átnevezhetjük a csatornánkat alfa csatornává úgy, hogy duplán a nevére kattintunk, és megváltoztatjuk 6. Még a másolt csatorna aktív állapotában kattintsunk a Load Channel as Selection gombra. Ekkor megjelennek a masírozó hangyák a csatorna előnézeti képén.
362
lll. rész
* Rétegek, kijelölések. csatornák és színgörbék
7. Kattintsunk a kompozit csatorna szem ikonjára, hogy a kijelölés gyorsmaszk stílusú fátyollal jelenjen meg. Ezzel a módszerrel megtalálhatjuk azokat a szórványos területeket, amelye-
ket még el kell távolítanunk a kij elöl ésbőL Erre használhatjuk a Lassa eszközt vagy festhetünk ecsettel is, fekete előtérszínt használva. 8. Ha végeztünk, kapcsoljuk ki a másolt csatorna szem ikonját. A végső kijelölést a kép kompozit nézere felett láthatjuk.
10.29. ábra A lemásolt csatornát a Levels paranccsal módosítjuk, hogy pontosan el tudjuk választani egymástól a kiilönböző színti területeket
Csatornák megosztása képek között A csatornák könnyen megoszthatók több egyszerre megnyitott kép között: csak kattintsunk a csatornára, és az egérrel húzzuk a Channels pa n elről a másik kép ablakára , és ott engedjük el. A csatorna ezáltal hozzáadódik a második kép gyűjteményéhez. Alfa csatornákat kijelölésként is betölthetünk Cha nyitva van az a dokumentum, amelyikből a csatorna adatait származtatni akarjuk) a Select, Load Selection menüparancsot választva, majd a megjelenő listából a kívánt alfa csatornát választva, ahogyan az a 10.30. ábrán is látható.
1O. fejezet
* Kijelölések és csatornák
Load Selection
l(
l Source l Document: ( 10-29.psd
l "~"·' l
l
l: l , (
r '"'
"
O lnvert
ll '
~ Cancel
)
Operation ~New Select ion
C Add to Selection 1:_; Subtract from Selection
C lntersect with Selection
___j
10.30. ábra Egy dokumentum alfa csatornái másik dokumentumba is
betölthetők
a Select menü segítségével
Összefoglalás Ebben a fejezetben a különféle képterületek - geometriai vagy amorf alakzatok, színtartomány vagy csatornaadatok alapján elkülöníthető területek- pontos kijelölésére használható eszközöket és módszereket ismertettük. A kijelölés kritikus pontja minden Photoshop-munkafolyamatnak, mert általában arra használjuk, hogy a módosításokat a kép adott részére korlátozzuk, a környe ző területek érintése nélkül. Ha végigolvastuk a fejezetet, és kipróbáltuk az új módszereket a saját képeinken, már tisztában lehetünk az alábbi fogalmakkal és módszerekkel: • • • • • • • •
Alapvető kijelölőkeretes
kijelölések létrehozása lasszós kijelölések létrehozása A kijelölések szegélyének lágyítása, létező kijelölés bővítése új területek hozzáadásával, illetve szűkítése területek kivonásával Színterületek kijelölése a Color Range paranccsal A kijelölt formák módosítása a Select menü Modify lehetőségeivel A kijelölés szegélyének finomítása a Refine Edge paranccsal A Quick Mask mód használata A színcsatornák használata Különböző
363
Görbék, alakzatok és •• szoveg
* * * *
11. fejezet: Görbék 12. fejezet: Vektoralakzatok 13. fejezet: Szöveg
* * * *
Görbék Sok Photoshop-felhasználó számára a görbék jelentik a képfeldolgozás és a grafikai alkotások egyik leghasznosabb, ugyanakkor legkevésbé megértett területér. A többi kijelölő- és alakzatlétrehozó eszköznél némileg bonyolultabbak, viszont sokoldalú és nagyon jól használható eszközök. Bár az "intenzív tanfolyamok" ritkán szorgalmazzák a görbék használatár, a komoly tudással rendelkező Photoshop-felhasználót gyakran éppen a görbék hatékony használatának képessége különbözteti meg az átlagos képességűektőL A görbék használhaták többek közt pontos kijelölések létrehozására, illetve az animált objektumok mozgásának megadására. A görbék haszn álatának elsajátításához mindössze némi kíváncsiság és elszántság szükséges. Ez a fejezet öt főbb részre oszlik, amelyek közül mindegyik az előzőre építve igyekszik szilárd alapokat teremteni a Photoshop vektoros eszközeinek használatához. A következő oldalakon hosszabban ecseteljük majd a "vektor" szó jelentését, most azonban nyissuk meg az elménket, a kétkedéseinket hagyjuk a bejáratnál, és készüljünk fel a görbékkel történő kísérletezgetésre a példák végigolvasása közben. A görbék megismerésének legjobb eszköze a gyakorlás, úgyhogy nyissunk egy új, üres dokumentumot, és ugorjunk neki a példáknak Vesztenivalónk nincs, nyernivalónk annál több!
Ismerkedés a Bézier-görbékkel A Bézier-görbék (a francia autómobil-tervező Pierre Bézier után, aki fel találta a Bézier-görbék elvét), olyan egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek miatt elkülönülnek a többi számítógépes grafikai eszköztől :
•
A görbék több számítógépes grafikai alkalmazásban használatosak, és igen gyakran szinte azonosan m űködne k . A görbék a digitális rajzok
létrehozásakor, az oldalak elrendezésének megadásakor, a háromdimenziós modellek készítésekor, mindenféle animáci-
~jE~
t
* * * *
Afejezet tartalma:
Ismerkedés a Béziergörbékkel A görbék meghatározása és a vektoreszközök Vektorgörbék létrehozása Görbék használata kijelölésként
* * * *
368
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
óknál, és persze a Photoshop CS4-ben is igen sok területen használhatók. Ebből kifolyólag sok, ebben a fejezetben megtanult dolog használható az Adobe Illostrator és az Adobe After Effects programokban, valamint más alkalmazásokban is. Mindez fordítva is igaz: ha már megismertük a görbék használatát az Adobe Illustratorben, akkor az ott elsajátított képességek a Photoshop használata során sem lesznek haszontalanok. • A görbék megadása matematikai eszközökkel történik. Ez a digitálisan tárolt fényképekhez képest lényeges különbséget jelent, amelyeket bittérképként, vagyis olyan képpontok mintázataként tárolunk, amelyek között nincs matematikailag leírt összefüggés. Mindez azt is jelenti, hogy a görbék nem válnak közvetlenül a kép részévé, inkább valahol a rajzvászon felett lebegnek. A görbe alakját a matematikában vektorokkal adjuk meg. Ha egyszerűen fogalmazunk, akkor azt mondhatjuk, hogy a vektor olyan geometriai elem, amelyet rendszerint megadott iránnyal és hosszúsággal rendelkező vonalként ábrázolunk (lásd a ll. l. ábrát).
11.1. ábra A vektor iránnyal és adott hasszal
rendelkező geometriai
elem
A görbék függetlenek az alkalmazott felbontástóL Ez annyit tesz, hogy ismételt nagyítások és kicsinyítések, illetve átalakítások, forgatások és egyéb módosítások végezhetők rajtuk, és ez a legtöbb esetben nem jár együtt a görbe élességének, minőségének a romlásávaL • A görbék rugalmasak. A görbék sokszor módosíthatók a minőségük romlása nélkül, és a Photoshop-dokumentumokon belül akár önálló objektumként is menthetők. Sokszor használhatjuk őket, akár más képekben vagy akár más alkalmazásban is. • Az összetett görbék létrehozása gyakorlatot igénylő feladat. A görbékkel kapcsolatos készségünk fejlesztésére szánt minden perc megtérül, amikor a művünk elkészülve megjelenik a képernyőn vagy nyomtatásban.
•
A következő rész a Photoshop görbéinek összetevőit, valamint a legfontosabb olyan eszközöket mutatja be, amelyeket a görbék létrehozásakor, beállításakor, és a dokumentumban történő elhelyezésekor használunk.
A görbék meghatározása és a vektoreszközök Ebben a részben a vektorgörbék legfontosabb részeit, illetve ezek alapvető kapcsolatát tárgyaljuk, és sorra kerülnek a Photoshop CS4 vektoreszközei is. A későbbiekben megtanuljuk, hogy miként hozhatók létre a különböző típusú görbék, miként állíthaták be a létrehozott görbék tulajdonságai, és miként használhaták kijelölésként
A Photoshop görbéit boncolgatva A görbék megértéséhez fontos, hogy ismerjük a görbék különböző típusait, a görbéket alkotó részeket és az egyes részek szerepét. Ne sajnáljuk az időt a következő rész végigolvasására, lévén eképpen biztosítható, hogy bármely adott pontra ránézve felismerjük a görbe főbb jellemzőit. A későbbiekben sor kerül a különböző típusú görbék létrehozásának és beállításának tárgyalására is.
A görbék típusai Lévén a felsőfokú geometria tárgyalása meghaladná ennek a könyvnek a kereteit, nem részletezzük annak a technikai hátterét, hogy a görbék rniként és miért pont úgy működ nek. Ugyanakkor néhány példa és alkalmazási lehetőség megismerésemiatt fontos, hogy olyan alapvető geometriai fogalmakat megismerjünk, mint a kerület és a terület. Hamértani tudásunk némi frissítésre szarul, nem árthat kicsit utánanézni a fenti fogalmaknak - akár az Interneten. Egy-két ábra, és már meg is vagyunk a dolgok felidézéséveL Az első dolog, amit meg kell értenünk, hogy többféle görbe létezik (lásd a 11.2. és 11 .3. ábrát):
rasa .
--·-...-~·~--."~_.
.. --
---
• -'!-•""-:;.
.~~ -· ;:_- ~- ••-
l l
l ~~___/---------~
ll
li
l !ft :
:-:- ~ -
T
I
IOOS
- ..-.
t:iiiX:J: i"JiiiiO~i
11 .2. ábra Egyenes görbe (balra) és hullámos görbe (jobbra)
* Görbék, alakzatok és szöveg
IV. rész
l l
l
l
\
'-· ·- - - --·
r
11.3. ábra Zárt görbe (balra) és nyitott görbe (jobb1·a) •
Vannak egyenes, és vannak hullámos görbék. Ahogy a 11.2. ábrán is látható, a görbék
lehetnek egyenes vonalak, hullámvonalak, vagy akár egyszerű mértani alakzatok is, például háromszögek. A görbe eképpen egyszerűen egyenes és hullámos vonalak csoportja, amelyekkel egy adott alakzatot, vagy egy fényképen, illetve rajzon található körvonalat mintázunk. • Vannak nyitott és zárt görbék. A görbék a 11.3. ábrának megfelelően lehetnek nyitottak és zártak is. Nyitottnak nevezzük azokat a görbéket, amelyeknek a végpontjai nem kapcsolódnak egymáshoz, zárt görbéknek pedig azokat a görbéket nevezzük, ahol a görbe utolsó részének végpontját ugyanazon a koordinátán helyezzük el, mint amelyiken az első létrehozott szerkesztőpont volt, eképp "zárul a kör". A zárt görbéket nevezik még görbekomponenseknek, görbealakzatoknak, ha pedig maszkként használjuk őket, akkor alakzatrétegeknek ~
Az alakzatrétegeket részletesen a 12. fejezetben tárgyaljuk
Hlvattozas
Ne feledjük, hogy a görbék egyenes részei is kaphatnak görbületet, és a hullámvonalként megadott görbeszakaszok (görbeszegmensek vagy görbetöredékek) is bírhatnak olyan szerkesztőpontta l , amely megszünteti a görbületüket, egyenessé alakítva őket . Semmi sem kőbe vésett, egészen addig, amíg képpontokká nem alakítjuk a görbét. Ha a képpontokká alakítás (raszterizálás) megtörtént, a görbék és a tartalmuk bitképpé válnak, és onnantól részét képezik a dokumentum adott rétegének vagy rétegeinek, illetve a rajzvászonnak · • Munkagörbének nevezzük azt a görbét vagy görbegyűjteményt, amelyet még nem mentettünk. Egy dokumentumban egy időpontban legfeljebb egy munkagörbe létezhet. Ha a görbével befejeztük a munkát, akkor a Pa ths CGörbék) panelről menthetjük. A Paths panel használatáról még lesz szó a fejezetben .
11. fejezet
•
* Görbék
A vágógörbék olyan különleges görbék, amelyekkel az elrendezés vagy rajz részeként használt kép látható részét adhatjuk meg. Használatukkal a kép elrejteni kívánt részeinek törlése nélkül biztosítható, hogy a végső elrendezésben a képnek csak egy része látsszon.
A görbék részei A legegyszerűbb görbék a létrehozásuk után két fő részből állnak, ahogy a 11.4. ábrán is látható. Az egyik rész maga a vonal (a), a második rész pedig a vonal két különböző végén lévő szerkesztőpont vagy horgonypont nevű két kis négyzet (b és c). Ez a két pont éppen arra való, amit a nevük is sugall: lehorgonyozzák és hozzárögzítik a vonalat a rajzvászonhoz.
a c
b
10~
! ft. ( -l 0Cipin~sx7lOp·••:sft2~ ·
l•
11.4. ábra A görbéket görbetöredékek (a) és szerkesztőpontok (b és c) alkotják. A kijelölet/en szerkesztőpon tok üres négyzetekként jelennek meg, a kijelölt szerkesztőpontok pedig fekete, teli négyzetekként. A szerkesztőpontok lehetnek sima pontok vagy sarokpontok Szerkesztőpontokat a vonal végein kívül a vonal bármely pontján használhatunk. Ezeknek a szerkesztőpontoknak a segítségével adhatjuk meg a görbék végső formáját. Felfigyelhetünk rá, hogy néhány szerkesztőpontot jelölő négyzet belül üres (b), mások pedig feketék (c). Ez a kétfajta "ikon" jelzi a kijelölt és a ki nem jelölt szerkesztőpontok közti különbséget. A kijelölt szerkesztőpontok a képernyőn teli fekete négyzetekként jelennek meg, és a rajzvásznon új helyre húzhatjuk őket, vagy a beállításukkal új görbét alakíthatunk ki.
A szerkesztőpontokból kétféle létezik: a sima pontok ("egyengetett sarokpontok"; új szerkesztőpont létrehozásakor ilyen jön létre) és a sarokpontok Attól függően, hogy melyik típust használjuk, a szerkesztőpont húzása olyan görbülő vagy szögben záródó görbét eredményezhet, amelynél a görbület vagy szög kiindulópontja a szerkesztőpont. Példákat a 11.5. ábrán láthatunk.
372
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
11.5. ábra Figyeljük meg a különbséget a sima
szerkesztőpont
(fent) és a sarokpont között (lent)
Utolsóként említjük ·a legfontosabb részeket: az irányvonalakat és az iránypontoka t, amelyek a szerkesztőpontokhoz kapcsolódnak. Ahogy a 11.6. ábrán látható, minden újonnan létrehozott szerkesztőponthoz tartoznak irányvonalak és iránypontok, amelyek akkor válnak láthatóvá, ha a szerkesztőpontot a létrehozása után az egérrel húzzuk, vagy ha a szerkesztőpontra kattintunk a Direct Selection (Közvetlen kijelölés) eszközzel.
___:___~---
/
------·-
·-----__
-------
...."
e·
11.6. ábra Az irányvonalak (d) és iránypontok (e) lehetövé teszik a felhasználó számára a görbült és a szöget bezáró görbeszakaszok létrehozását. Az iránypontok- a szerkesztőpontokhoz (j) hasonlóan - lehetnek sima vagy sarokpontok
Ezen felül az iránypontok módosíthatók úgy, hogy sima pontokként vagy sarokpontokként viselkedjenek. A sima pontok együttes hatása a szerkesztőpont mindkét oldalán megváltoztatja a görbeszakasz alakját, míg egy sarokpont csak a saját oldalán módosítja a szerkesztőpontot , a másik oldalt változatlanul hagyva. Az irányvonalak, iránypontok és társaik tárgyalására e fejezet késóbbi részében kerül sor.
11 . fejezet
A vektoreszközök és az általuk kínált
* Görbék
lehetőségek
A görbék létrehozásához, módosításához és beállításához néhány eszköz és panel használata elegendő. Ezek a Pen eszközcsoport, a Selection eszközcsoport, a vezérlősáv, aPaths panel és az új Masks panel. A következő oldalakon ezek mindegyikét tárgyaljuk, illetve a következő részben bemutatjuk azt is, hogy mely esetekben érdemes őket használnunk.
Tolleszközök A Pen (Toll) eszközcsoportban, amelyet a ll. 7. ábra mutat, találjuk a vektorgörbék létrehozásakor és módosításakor a leggyakrabban használt eszközöket. Ezek egyaránt használhaták teljesen új görbék megadására, illetve már létező görbék módosítására. Pen (Toll) eszköz. Ezzel az eszközzel egyetlen kattintással helyezhetünk szerkesztőpon tokat a rajzvászonra, megadva ezzel egy görbeszakasz kezdő koordinátáit. Ezzel az eszközzel valósítl1ató meg továbbá az Add Ancho r Point (Szerkesztőpont hozzáadása) és a Delete Anchor Point (Szerkesztőpont törlése) eszközök ideiglenes használata. A Pen eszközhöz a P gyorsbillentyű tartozik, a SHIFT és a P billentyúk együttes lenyomásával pedig a Pen és a Freeform Pen eszközök kö zött váltogatl1atunk.
•
,_
lAA.A
...
.~
_;o
-...
P.
.Pia•
~,~:.~~-
.~
...
.....
~
...
~
r-1 ·-·.
._...
P.
P.
-...r-1
'·
''·
'·
#.
'·
'"&./.'·
~.
ti:, J'
ti:. /.
J'.
"·
J'.
&.
d.. Ilf.
35.
a.
~.
af.
a.
a.
~.
~.
Cí •
1
.... T
\)
l ~· • l~ :.:;<;;:;.:.;."
~'-'fruh>rm,..nTool e•Add Anc.horPoirrtTool
~
~-Dt•wAI'!Chcrl'oil"llTool
~
....
~
\),"T.;."
·,
~
f'Co:wwr:l'ointTool
"I(;Hcl-b:onuiTv;M Muio:Tool
tli~Y.,rtkaJTVíM' hiHí.Tool
·-[
~ T T
T. , -
l~
~ ·
~
~.:.,....----....}
~
<-'>.
~
~
0, q.
~·~.
~·" ~
"" ·~[@]
"'"
•
[@] ,
lOCI
t~ol..11.
X 710
~tiul s
C72 pPU---
~
,."'"! ~
[@]
J• j
11.7. ábra Vektorgörbék készítésére és m ódosításám a Pen eszközcsoport tagjait használjuk
~
..
. ·-
MSo""""'Tool
~ ().rtn S.CectionToo!
. Al A
l _j
374
IV. rész
•
•
•
•
•
•
•
* Görbék, alakzatok és szöveg Freeform Pen (Szabadkézi toll) eszköz. Ezt az eszközt használjuk egy nyitott vagy zárt görbe köze lítő alakjának megrajzolásához. Az alakot az itt tárgyalt további tolleszközök valamelyikével finomíthatjuk A Freeform Pen eszköznek nincs alapértelmezett gyorsbillentyűj e, de rendelhetünk hozzá egyet. A Freeform Pen eszköz a tolleszközök leggyorsabban és leginkább magától értető dően használható eszköze, mindazonáltal eredendően némileg pontatlanabb a többiné!. A Freeform Pen eszköz használatához tehát elektronikus rajztábla és ceruza használatát javasoljuk Add Anchor Point (Szerkesztőpont hozzáadása) eszköz. Ez az eszköz pontosan arra való, amit a neve sugall, vagyis egy már létező görbe mentén további szerkesztőpontok hozzáadását teszi lehetővé. Ha a már létező görbeszakaszt görbévé vagy alakzattá akarjuk alakítani, ezt az eszközt felbecsülhetetlen értékűnek fogjuk találni. Az Add Anchor Point eszköznek nincs alapértelmezett gyorsbillentyűje, de rendelhetünk hozzá egyet. Delete Anchor Point (Szerkesztőpont törlésej eszköz. Ez az eszköz szintén pontosan arra való, amit a neve sugall, vagyis egy már létező görbén lévő szerkesztőpontok törlését teszi lehetővé. Ha a kérdéses szerkesztőpont a görbe görbülő részét vagy egy alakzat sarokpontját adja meg, akkor az eltávolításával drámaian megváltozhat a görbe alakja. A Delete Anchor Point eszköznek nincs alapértelmezett gyorsbillentyűje , de rendelhetünk hozzá egyet. Convert Point (Szerkesztőpont konvertálása) eszköz. Ez az eszköz egyetlen kattintással alakít sima szerkesztőpontokat vagy iránypontokat sarokpontokká vagy iránypontokká. Ennek az eszköznek is drámai lehet a görbe alakjára gyakorolt hatása. A Convert Point eszköznek nincs alapértelmezett gyorsbillentyűje, de rendelhetünk hozzá egyet. Harizontal Type (Vízszintes szöveg) és Vertical Type (Függőleges szöveg) eszközök. Bár ezek az eszközök technikailag nem tattoznak a görbék kezelésére való eszközök közé, az a helyzet, hogy a Photoshopban minden szövegréteg vektor alapú . Ez annyit tesz, hogy létrehozhatunk egy függőleges vagy vízszintes szöveget, majd a szöveg rétegének Convert to Work Path (Munkagörbévé alakítás) lehetőségét választva a szöveget vektorként megadott görbévé alakíthatjuk A Type eszközök gyorsbillentyűje a T. Path Selection (Görbeválasztó) eszköz. Ezt az eszközt használjuk egy vagy több görbekomponens kijelölésére, átmérerezésére és húzására. Egy csoportba került a Direct Selection eszközzel; mindkettő az A gyorsbillentyűvel érhető el. Direct Selection (Közvetlen kijelölés) eszköz. A vektorként megadott görbék kialakításához használt szerkesztőpontok és iránypontok kijelölésére és húzására használjuk ezt az eszközt. A többi vektoreszköz használata közben a CTRL (Macintosh-on a :!€ ) billentyűt lenyomva tartva érhető el.
A tollak és a görbeválasztó beállításai Amikor vektorként megadott objektumokat hozunk létre , a tolleszközök és a Path Selection egyaránt bírnak néhány, az adott eszköz kiválasztása után a vezérlősávon megtalálható görbemódosító képességgel:
11. fejezet
* Görbék
Auto AddiDeiete (Automatikus hozzáadás/törlés): Ez a lehetőség, amely kizárólag a Pen eszköz használatakor vehető igénybe, lehetővé teszi , hogy amikor az egérrel egy üres görbeszakasz vagy egy létező szerkesztőpont fölé érünk, automatikusan bekapcsolódjon az Add Anchor Point, illetőleg a Delete Anchor Point eszköz. • Add to path area (+ ) (Hozzáadás görbeterülethez): Ahogy a 11.8. ábrán látjuk, ha ezt a tulajdonságot beállítottuk, mielőtt megrajzolnánk két vagy akár több zárt görbekomponenst, akkor, amennyiben nincs köztük átfedés, mindegyikük teljes kerülete és területe hozzáadódik az aktív görbéhez. Átfedés esetén az aktív görbét az egyesített kerület és terület adja . • Subtract from path area (-) (Kivonás görbeterületből) : Ahogy a 11 .9. ábrán látjuk, ezt a tulajdonságot olyankor állítjuk be egy görbekomponensen, ha annak alakját és területét egy már létező görbekomponensből kell eltávolítanunk. • lntersect path areas (Területek metszete): Ahogy a 11.10. ábrán látható, ezt a tulajdonságot rendszerint akkor állítjuk be egy görbekomponensen, ha annak segítségével úgy akarunk megváltoztatni egy alakzatot, hogy az újonnan létrejövő görbe területéből el akarunk hagyni mindent, ami nem tartozott bele az eredeti görbék átfedésébe. Az olyan görbekomponensek hatása, amelyeknél ez a tulajdonság be van állítva, néha felülbírálja más összetevők hatását, attól függően, hogy közöttük milyen átfedés van, és mik a többi összetevő beállításai. •
ee e ILIEJ ; ~ öi MfiffDTBi O I O I '-. IQEJ! e""'"""''"""'· ! IOfB~i;iil
/ '\\
--------~--------
PAT~
"Dl:··~"-'-
'l '•
i,
--------------
\
\ -Q -o-- o - ~r~~ g·-
!OOX
11 .8. ábra Az A jelű görbekomponens a B jelűhöz adva új kerületet és területet eredményez
375
376
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
11.9. ábra Az A jela görbekomponens a B jeltiből eltávolítua új kerületet és területet eredményez
11.1 O. ábra Több görbekomponens metszésében
lévő terület
használható új kerületet és területet kialakítására
11. fejezet
•
* Görbék
----
Exclude overlapping path areas (Görbeterületek átfedésének kizárása): Ahogy a 11.11. ábrán látható, ezt a tulajdonságot rendszerint akkor állítjuk be egy görbekomponensen, ha annak segítségével úgy akarunk megváltoztatni egy alakzatot, hogy az újonnan létrejövő görbe terü letéből el akarunk hagyni mindent, ami beletartozott az eredeti görbék átfedésébe. Lényegében az új görbék létrehozásának ez a módja éppen az ellenkezője az előző tulajdonság beállításával kialakított viselkedésnek.
IL!'B l[!lll o!j l'(f! \}'1 o lo lo iOI'- IQ>Hjo.... ....,"""'. ii~.;Jli(:;I~Niii \
\
\ l
\
\
---------------J\ ~
t
YOCI pi..rkX1lö~Mk17fP~l---w
~-
~-~/
11.11. ábra A több görbekomponens metszésében
lévő terület
/ _ _ii
kimarad az új kerület és terület kialakításakor
A Freeform Pen és a Path Selection eszközök rendelkeznek további, a görbék megváltoztatására használható lehetőségekkel is, amelyeket a 11.12. ábra mutat be, és amelyek között megtaláljuk azokat az elhelyezésre és igazításra való beállításokat, amelyek a Move (Mozgató) eszköz bitképek, alakzatok és szövegrétegek elhelyezésre és igazításra való beállításaival megegyező módon működnek. Fényképek és fényképeken alapuló illusztrációk készítésekor a Pen és a Path Selection eszközök a vezérlősávval együtt hatékony módját jelentik a sokoldalú, összetett, kijelölésként, vektormaszkként és egyéb grafikai elemekként használható alakzatok létrehozásának
378
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
l
r·---- ~ ------i
\
l
ll
---------~
alignment options
distribu le options
1 1
\ll
~~
l
o------ - - - - - - -- - - - - - - o---""- --·-"--- - - · - -
""'
1001 ;li ~•~ x ifoP.~Ii)2 p;•J
~
-
l
o~
l
l
- - -o
---
11.12. ábra A Path Selection eszköz felkínálja a Pen eszközzel megegyező, görbekomponensek egyesítésére használható beállítási lehetőségeket, ezen felül pedig számos, a görbekomponensek elrendezésére használatos eszközt. Ezen felül a Freeform Pen eszköz rendelkezik a Magnetic beállítási lehető séggel is, ami megkönnyíti a képelemek körberajzotását
A Paths panel Ahogy a 11.13. ábrán látható, aPaths (Görbék) panel az a hely, ahol az összes görbe megtalálható; ahol beállíthatjuk, és ahonnan kiválasztva a dokumentumokban különböző módon felhasználhatjuk a görbéket. Bár nem elvárás, hogy a Paths panel a görbék létrehozásakor és módosításakor mindig nyitva legyen, de ha a manitorunk elég nagy, akkor jó ötlet a panelt folyamatosan nyitva tartani.
11.13. ábra A Paths panel az a hely, ahol az összes görbe megtalálható; ahol beállíthatjuk, és ahonnan kiválasztva a dokumentumokban különböző módon felhasználhatjuk a görbéket
11. fejezet
A Paths pauelen található gombok a
következő
* Görbék
feladatokat látják el:
Fill path with foreground color (Görbe kitöltése előtérszínnel): A nyitott és a zárt görbéket egyaránt feltölti az el őtérszínneL Legalább két, nem egyenes vonalú vonalrészre van szükség ahhoz, hogy a kitöltőszín alkalmazható és látható legyen. • Stroke path with brush (Görbe kifestése ecsettel): Lehetővé teszi, hogy a Brush (Ecset) eszköznél beállított méretet és színt használva bittérképes ecsetvonással kifessük a görbe alatti részt. Ne feledjük, hogy a dokumentum nyomtatott változatában a kifestetlen, színnel ki nem töltött görbék sem alakzatként, sem körvonalként nem lesznek láthatók. • Load path as selection (Görbe betöltése kijelölésként): A görbe által meghatározott alakzatot igazi képkijelöléssé alakítja . Ez különösképp akkor hasznos, ha nagyon pontos, ámde meglehetősen elvetemült alakú kijelölést kell létrehoznunk, amelynek a megrajzolása kézzel, a Lasso (Lasszó) eszközzel nehézségekbe üközne. • Make warking path from selection (Munkagörbe létrehozása a kijelölésből) : Az előző gombbal ellentétes működési elvet valósít meg: az éppen é lő kijelölést munkagörbévé alakítja. • Create new path (Új munkagörbe létrehozása): Létrehoz és ment egy új, üres görbét, amelyet bármely, a Photoshopnak a fejezetben tárgyalt, görbe létrehozására alkalmas eszközével megadhatunk. • Delete current path (Aktuális görbe törlése): APaths panelről eltávolítj a az éppen kijelölt görbét. Ha a görbét véletlenül törö ltük, a művelet visszavonható. •
A Paths panelnek sok hasznos lehetősége van, amelyek a panel menüjében találhatóak. A lehetőségeket a 11 .14. ábrán is megtekinthetjük, a leírásuk pedig alább következik: •
New Path (Új görbe): A jelenlegi munkagörbét menti , lehetőséget adva a görbe elneve-
zésére . Duplicate Path (Görbe lemásolása): A jelenlegi görbe másolatát hozza létre. A görbék úgy is lemásolhatók, hogy a görbét ráhúzzuk a panel alján lévő Create new patl1 gombra. • Delete Path (Görbe törlése): A jelenlegi görbét eltávolítja a panelről , deszükség esetén a művelet visszavonható . • Make Work Path (Munkagörbe készítése): Működése megegyezik a Make working pafu from selection nevű gombévaL • Make Selection (Kijelölés készítése): A jelenleg aktív görbét élő kijelöléssé alakítja. • Fill Path (Görbe kitöltése): A jelenlegi görbét kitölti az előtérszínneL • Stroke Path (Görbe festése): A Brush eszköz beállításainak használatával kifesti a görbe alatti területet. • Clipping Path (Vágógörbe): Vágógörbét hoz létre a jelenlegi aktív (mentett) görbébőL • Panel Options (Panel beállításai): Lehetővé teszi a számunkra, hogy szabályozzuk a görbéket a pauelen megjelenítő bélyegkép méretét. A legnagyobb méret választása segítségünkre lehet a görbekomponensekkel végzett műveletek eredményének megállapításában.
•
379
380
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Path ... Make Work Path .. . Make Selection ...
Fill Path ... Stroke Path ... Clipping Path .. .
11.14. ábra
Panel Options .. .
A Paths panel menüjéből sok hasznos, a görbékkel kapcsolatos művelet gyorsan
Cl o se C\ose Tab Group
elérhető
A Paths panelen megjelenített görbeikonok szintén tartalmaznak egy rövidített helyi menüt, ami egyszerű jobb egérgombos kattintással (vagy a CTRL billentyű lenyomva tartása mellett végrehajtott bal egérgombos kattintással) elérhetővé teszi a másolásra, törlésre, kitöltésre, festésre és kijelölésre szolgáló parancsokat. Az , hogy ezeket a parancsokat a panelen lévő nyomógomb segítségével vagy a két meni1 egyikéből érjük el, a kényelmi szempontoktól eltekintve nem jelent különbséget.
A Masks panel A Photoshop CS4-ben újdonságként megjelenő Masks (Maszkok) panelen könnyen hozhatunk létre az aktív görbéből vagy a munkagörbéből a dokumentum egy adott területének megjelenítését megakadályozó vektormaszk ot. A 11 .15. ábrán látható Masks panellel gyorsan módosíthatjuk a vektormaszk sűrűségi és peremlágyítási értékeit, elősegítve ezzel azt, hogy az a réteg, amelyhez a görbe csatlakozik, egyszeruoben olvadjon egybe a kép egyéb részeivel.
{_~~~" (
Cd:.r ?:::.:-;:'! ... )
11.15. ábra A Masks panel Add vector mask gombjára kattintva a jelenlegi réteg felett gyorsan létrehozható egy vektormaszk. Ha egy mentett görbe éppen aktív, vagy jelenleg van munkagörbénk, akko1· az fog az új maszk alapjául szolgálni
11. fejezet
* Görbék
Vektorgörbék létrehozása Elsőre
bonyolultnak tűnhet ugyan, de ha egyszer megértjük az előzőekben bemutatott eszközök és beállítások szerepét, és eleget gyakorolunk, a görbék létrehozása meglehető sen egyszerű feladat. Értsük meg, hogy semennyi olvasás sem pótolhatja azt, ha elindítjuk a Photoshopot, és rászánjuk a szükséges időt a különböző vektoreszközökkel, panelekkel és menükkel való kísérletezgetésre. A fejezetben tárgyaltak mélyebb elsajátításának a kísérlerezgetés a legjobb eszköze.
Egyszerű
nyitott és zárt görbék létrehozása
Ahogy azt már korábban megjegyeztük, a nyitott görbe olyan vonal, amely rendelkezik kezdő és záró végponttal (ezek szerkesztőpontokat jelentenek), és amely nem határolja el a görbe által megadott területet a dokumentum többi részétől. Az elkövetkezendőkben sorra kerülő példák olvasása közben ne feledjük, hogy a dokumentumban ott hozhatunk létre szerkesztőpontokat, ahol csak akarunk. A pontok létrehozásának helyét azonban úgy választottuk meg, hogy az első gyakorlataink minél egyszerűbbek legyenek. A következő , a Pen eszköz használatát bemutató gyakorlatokhoz nem szükséges digitális rajztábla. Az első példa a legegyszeruob. A következő lépéseket követve hozzunk létre egy egyenes (nyitott) görbét:
1. Nyissunk meg egy új Photoshop-dokumentumot, majd nyomjuk le a P billentyűt, vagy kattintsunk a Pen eszköz ikonjára a Tools panelen. 2. A dokumentum rajzvásznának bal telén kattintsunk bárhová az egér bal gombjávaL 3. A Pen eszközt mozgassuk a dokumentum jobb telébe (tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt, ha tökéletesen egyenes vonalat akarunk rajzolni), majd kattintsunk másodszor is a Pen eszköuel.
Az elkészült görbe a 11.16. ábrán látható.
@le_o
l
100~
1/!1 1
liaear@~JS-'~l..~~· -,
,.:;,.
Ooci.37M/0byt••
1~1
11.16. ábra EgyszenT egyenes vonalú (nyitott) görbeszakasz
-~
+ -·. , -:-
,;:_,,_"._.,_
---
--·
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Egy egyszerű , S alakú görbe - szintén nyitott görbe, lásd a 11.17. ábrát- létrehozásához kövessük az alábbi lépéseket: 1. Nyissunk meg egy új Photoshop-dokumentumot, majd nyomjuk le a P billentyűt, vagy kattintsunk a Pen eszköz ikonjára a Tools panelen. 2. A Pen eszközzel kattintsunk egyszer a rajzvászon bal alsó sarkának közelében. Így létrehozunk egy szerkesztőpontot.
3. A dokumentum jobb felső részében hozzunk létre egy második szerkesztőpontot. 4. Ha még nem volna aktív, kattintsunk azAuto Addi Deiete jelölőnégyzetbe a vezérlősávon. 5. A Pen eszközt mozgassuk az újonnan létrehozott átlós vonalnak körülbelül a közepére, és helyezzük a mutatót közvetlenül a vonal fölé . Vegyük észre a pluszjelet C+), ami a mutató mellett je-
lenik meg. A pluszjel azt jelenti, hogy ezen a helyen lehetséges új hozzáadása. Kattintsunk egyet. 6. Továbbra is a Pen eszközzel dolgozva nyomjuk le a CTRL/ ~
billentyűt,
szerkesztőpont
és tartsuk lenyomva. A Pen
eszköz mutatójának fehér nyíllá kell változnia. (Ez a Direct Selection eszköz .) 7. A Direct Selection eszközt mozgassuk az ötödik lépésben létrehozott szerkesztőpontból kinyúló két iránypont közül a fentebbihez. Az egérgombbal kattintva húzzuk ezt a pontot bal felé,
amíg az irányponthoz tartozó irányvonal S alakú görbénket!
függőlegessé
nem válik. Létrehoztuk
első
open-path_cuM!d@ lO()Sjí (RCB/8) •
100;(;
!
i
Doc.: l.l7MJO bytes
11.17. ábra Egyetlen kattintással és egérmozdulattal létrehozható egy egyszerü S alakú gö1·be
A következőkben egy olyan példával ismerkedünk meg, amelyben egy egyenes és két görbe vonal egyesítésével zárt görbét hozunk létre. A cél az, hogy a 11.18 ábrán látható, tálhoz hasonló alakzatot hozzunk létre.
11. fejezet
* Görbék
1. Nyissunk meg egy új Photoshop-dokumentumot, majd nyomjuk le a P billentyűt, vagy kattintsunk a Pen eszköz ikonjára a Tools panelen. 2. Egy kattintással helyezzük el az első szerkesztőpontot a dokumentum bal felében, lehetőleg a lap fele magasságánál vagy kicsit magasabban. 3. A SHtFT billentyűt lenyomva tartva mozgassuk a Pen eszközt a dokumentum jobb felébe, majd kattintsunk ismét. Így azon felül, hogy létrejön egy második szerkesztőpont, egy egyenes vonalat kapunk. 4. Mozgassuk a Pen eszközt lefelé, körülbelül a vonal és a vászon alja közötti távolság feléig, majd helyezzük el úgy, hogy a következő szerkesztőpont az egyenes vonal közepe alatt legyen.
Kattintsunk, és az egérgombot tartsuk lenyomva. 5. Nyomjuk le és tartsuk lenyomva a SHtFT billentyűt is, az egeret pedig húzzuk egyenesen balra, amíg az iránypont az első szerkesztőpont alá nem kerül. Engedjük fel az egérgombot, majd
a
SHIFr billentyűt
is.
6. A tál alakjának végleges kialakításához a Pen eszközzel kattintsunk az első szerkesztőpont belsejébe.
Ezzel zárul a görbe, és nagyjából az
előzőleg
létrehozott görbe tükörképét kapjuk.
7. A görbét mentsük Bowl (Tál) néven, a dokumentumot pedig Bowl_Example.psd néven, majd zárjuk be a dokumentumot. A fejezetben a későbbiek során még fogjuk használni. ~ple @lo~~(RGBJS> •
i. 11.18. ábra Egyenesek és görbék egyesítésével gyorsan létrehozhatjuk mindennapos használati tárgyaink alakjait
A görbéből úgy hozhatunk létre kijelölést, hogy a Paths panel Load path as selection gombjára kattintunk. Ha már megszokottá vált a görbék készítése, akkor az egész folyamat nem vesz igénybe többet pár percnél. A folyamatot részletesen a következő részben írjuk le. Mielőtt a következő néhány példához érnénk, okos dolog egyedül kísérletezgetnünk a Pen eszközökkel, az irányvonalakkal és iránypontokkal, létrehozva saját nyitott és zárt görbéinket.
384
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Összetett görbék létrehozása Bár alakzatok létrehozása lehetséges a köve tkező fejezetben tárgyalandó, vektor alapú Shap e Layer (Alakzatréteg) eszközökkel is, de mindez megoldható a Pen és a Freeform Pen eszközökkel is. Az alakzatok létrehozása javítja a Pen eszköz használatával kapcsolatos készségeinket, mindamellett lehetővé teszi kizáró lag a Shape Layer eszközökkel elkészítetteknél bonyolultabb alakzatok létrehozását is . Az első példa egy egyszerű zárt görbe , egy háromszög elkészítését mutatja be a Pen eszközzel. Az eredmény a 11. 19. ábrán látható. 1. Zárjuk be az összes előző példát (és mentsük őket, ha még kellenek), majd nyissunk új Photoshopdokumentumot, és nyomjuk le a P billentyűt, vagy kattintsunk a Tools panel Pen ikonjára. 2. A rajzvászon bal oldalán egyszer kattintva hozzuk létre az első szerkesztőpontot. 3. A SHIFT billentyű nyomva tartása mellett a rajzvászon jobb oldalára kattintva hozzuk létre a háromszög alapját. 4. A Pen eszközt mozgassuk a dokumentumban felfelé, körülbelül fele távolságig, majd a megrajzolt szakasz közepe fölé húzva az egeret kattintsunk harmadjára is. 5. A Pen eszközt mozgassuk az első szerkesztőpont fölé, és a szerkesztőpontba kattintva zárjuk a görbét. A háromszög elkészült. Egyszerű volt, igaz? *
11.19. ábra Egyszerű,
a Pen eszközzel készült háromszög
11. fejezet
* Görbék
A következő példa egy kicsit bonyolultabb alakzat létrehozásának módját mutatja be. A szerkesztőpontok pontosabb elhelyezését megkönnyítendő ezúttal segédvonalakat fogunk használni. 1. Nyissunk új dokumentumot, és a View (Nézet) menüből válasszuk a Rulers (Vonalzók) pontot. 2. Húzzunk ki egy vízszintes és egy függőleges segédvonalat a dokumentum vízszintes és függőleges felezőpontjaináL Ezzel a művelettel négy azonos méretű negyedre osztjuk fel a dokumentumot. 3. Húzzunk ki két további vízszintes segédvonalat, felosztva a távolságot a vízszintes felezővonal, valamint a dokumentum teteje, illetve alja között. A folyamatot ismételjük meg két további függőleges segédvonallal, felosztva a távalságat a függőleges felezővonal , valamint a dokumentum bal, illetve jobb oldala között. A dokumentum mostanra 16 egyenlő nagyságú négyszögre oszlik, ahogy az a 11.20. ábrán is látható . Figyeljük meg a példaleegyszerűsítésevégett elhelyezett metszéspont-jelöléseket! 8 .AM. ,a :!?.
l,llil.l"~(d.. RC818*l
• .
!'/?,
!l~
200
250
300
35o
~co
«o
soo
r
sso
6Co
190
75o
l,
1
1
l
l !
~·
i
l
a
u~:----------~ c•
'
li
l
~---!-----t-----+---1
l l
l
• 10 ~
l 1.~.1
BOO . ~••ds •6()0 píx~ 1s
í!2 p pil .... J ._
ld J ~-
.______,. --,-·-----::-·-·-·-
' · ·---~ - - -
_",...- -- -"""-,-- -- - ~ - --
l
- -----. ---- ···---------,...,.....__..~" -~~ - ~-~
11.20. ábra Beállítunk néhány segédvonalat, hogy a Pen eszközzel pontosabban készíthessük el a mértani alakzatok rajzát
385
386
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
4. Válasszuk a Pen eszközt, és az első szerkesztőpontot helyezzük el az .,a" jelű metszésponton.
A segédvonalra helyezett szerkesztőpontok vagy görbék nem befolyásolják sem a segédvonalakat, sem a görbét. 5. A második szerkesztőpontot helyezzük a függőleges vonalra, közvetlenül a .,b" betűtől balra. 6. A további szerkesztőpontokat helyezzük a .,c" jelű metszéspontra, illetve a .,d" betű mellé, végül pedig az .,a" jelű metszéspontnál elhelyezett szerkesztőpontra, ebben a sorrendben. Az eredmény
egy rombusz, mint ahogy az a 11.21. ábrán is látható.
100
100:-<
800 pi.~~:els
150
200
600 pi:uls (72 ppi)
250
300
350
<50
600
650
700
7
o
..
11.21.ábra A Pen eszközt segédvonalakkal vagy segédvonalak nélkül használva bármilyen kétdimenziós alakzat létrehozható
Váljunk meg egy percre a Pen es zköztől , és nézzük meg, hogy miként hozhatunk létre vektorgörbéket a Type (Szöveg) eszközzel. A betűket a Pen eszközzel is megrajzolhatjuk (sőt, a betűtípustervező alkalmazásokban gyakran használják a bonyolult vektoros eszközöket), de a legegyszerúoben a Type eszközzel és a létrejövő réteg helyi menüjével hozhatunk létre szöveg alakú görbéket.
11. fejezet
* Görbék
lévő példákat. Nyissunk egy 1024 képpont széles és 768 képpont magas új dokumentumot. 2. A T billentyű lenyomásával, vagy a Tools panelen a Horizantal Type ikonra kattintva válasszuk ki
1. Szükség esetén mentsük és zárjuk be a nyitva
a Type (Szöveg) eszközt. 3. A Type eszköz kurzorát a rajzvászon közepére mozgatva kattintsunk egyszer. 4. Tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt, majd nyomjuk le a G billentyűt, végül a vezérl ősávon kattintsunk a zöld pipára. 5. Kattintsunk háromszor a vezérlősáv Font Size (Betűméret) mezőjébe, írjuk be, hogy 150pt, majd az ENTER billentyű lenyomásával fogadjuk el a méretváltoztatást. 6. Nyissuk meg a Layers (Rétegek) panelt, és győződjünk meg róla, hogy az új. szöveget tartalmazó réteg van kijelölve . 7. Kattintsunk az egér jobb gombjával (vagy a CTRL billentyű lenyomása me ll ett a ballal) a réteg kijelölt részére (az ikontól és a .. G" betűtől jobbra). 8. A menüből válasszuk a Create Work Path lehetőséget. 9. Ekkor elvileg egy a .. G" betűt kívülről határoló vonalat látunk a rajzvásznon. Ez az új görbe.
Figyeljük meg, hogy a vektoros réteg még mindig változatlan. A görbe önálló objektumot alkot, amely úgy mozgatható és módosítható, mint bármely más objektum.
~liöD · -- -~250
~-~ -,-,:;-~r:::-----:11--=-3100%
l~!
BCO piuls
:ot
590 piub (72 ppi}
l•
! l
__l
11.22. ábra Nagyon pontos szöveg és betű alakú görbék készíthetők a Type eszközzel és egyetlen paranccsal. A szöveggörbéket az elkészültük után mindenféle kreatív ötlethez felhasználhatjuk, például vágómaszkként
387
388
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
1O. Nyomjuk le az A billentyűt, vagy a Too ls panelről válasszuk a Path Selection eszközt (a fekete nyilat). és győződjünk meg róla, hogy a vezérlősávon a Show Sounding Box (Határolókeret mutatása) lehetőség be van jelölve. 11. Kattintsunk az új szöveggörbe mellé. Ekkor megjelenik a határolókeret Az új görbét húzzuk odébb az eredeti szövegrétegtől, annyira, hogy ne fedjék át egymást. 12. A SHtFT billentyűt tartsuk lenyomva, kattintsunk a határolókeret jobb felső sarkába, majd az egérgombot lenyomva tartva, az egér mozgatásával a méretarány megtartása mellett nagyítsuk fel a szöveggörbét. A Paths panel menüjéből mentsük a görbét. Az eredmény elvileg
a 11.22. ábrához lesz hasonló. A következő négy példa azt mutatja meg, hogy a Pen és a Path Selection eszköz, valamint a vezérlősáv használatával miként lehet már létező görbéket egyetlen görbében egyesíteni. Az Add to path area, a Subtract from path area, a·z Intersect patl1 areas, és az Exclude overlapping path areas tulajdonságok használata először talán nem a várt eredményhez vezet az új görbekomponensek létrehozása során, pedig fontos és hasznos beállítási lehető ségekről van szó. Próbáljuk ki őket egyedül, és kövessük az alábbi példákat is. Gyakorlat teszi a mestert!
11.23. ábra Két görbe egyesítése az Add to path area nyomógomb használatával
A 11.23. ábrán látható első példa azt mutatja, hogy hogyan egyesíthető két zárt görbe a Pen és a Path Selection eszközök beállítási lehetőségei között lévő Add to path area tulajdonsággaL 1. Hozzunk létre egy új dokumentumot. majd válasszuk a Pen eszközt.
hogy a 2.
vezérlősávon
Győződjünk
meg róla,
az Add to path area gomb le van nyomva.
A korábban megismert módszerek alkalmazásával rajzoljunk két zárt görbealakzatot úgy, hogy átfedjék egymást.
11. fejezet
* Görbék
3. Az A billentyű lenyomásával (illetve a SHIFT+A billentyűk lenyomásával, amennyiben a Direct Selection eszköz az aktív, vagyis a nyíl fehér) váltsunk a Path Selection eszközre (fekete nyíl). 4. Kattintsunk a Combine (Egyesítés) gombra, és figyeljük meg, hogy a görbe miként veszi fel az új körvonalat, illetve területet.
A 11.24. ábrán látható második példa azt mutatja, hogy rniként képezhető két zárt görbe külö nbsége a Pen eszközzel, a Su btract fro m path area nyomógombbal, és a Path Selection eszköz beállítási l ehetőségeiveL 1. Nyissunk egy új dokumentumot, figyeljünk arra, hogy a Pen eszköz legyen aktív, és minden további lépést
megelőzve
válasszuk ki az Add to path area tulajdonságot.
2. Rajzoljunk a vászonra egy nagy, zárt görbealakzatot 3. A vezérlősávon kattintsunk a Subtract from path area nyomógombra. 4. Rajzoljunk egy másik nagy görbealakzatot, ezúttal figyelve arra, hogy az új alakzat a második lépésben létrehozott eredeti alakzat egy részével átfedésben legyen. Figyeljük meg, hogy az eredeti alakzat nem jelenik meg a Paths panelen látható görbeikonban. 5. Váltsunk a Path Selection eszközre, és kattintsunk a Combine gombra. A másodikként megrajzolt görb éből kimaradó részek elvileg e ltűnnek, a rajzvászonról csakúgy, mint a Paths panel rőL 6
.
--"--;
.
,..-
~.-:.
.....
" - .~
OritNJ
ar=-- - __
.a _o_ö~i!T
tooa JllxQ. n oP
11 .24. ábra A Subtract from p ath area nyomógomb segítségével a két alakzat különbségét képeztük A 11 .25. ábrán látható harmadik p élda azt mutatja, hogy miként képezhető két zárt görbe metszete a Pen eszközzel, az Intersect path areas nyomógombbal, és a Path Selectio n eszköz b eállítási lehetőségeiveL 1. Nyissunk egy új dokumentumot, figyeljünk arra, hogy a Pen eszköz legyen aktív, és minden további lépést megelőzve válasszuk ki az Add to path area tulajdonságot. 2. Rajzoljunk a vászonra egy nagy, zárt görbealakzatot
389
390
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
3. A vezérlősávon kattintsunk a lntersect path areas nyomógombra. 4. Rajzoljunk egy másik nagy görbealakzatot, ezúttal figyelve arra, hogy az új alakzat a második lépésben létrehozott eredeti alakzat egy részével átfedésben legyen. Figyeljük meg, hogy most
azok a területek tartoznak az aktív görbe területéhez, ahol a két eredeti alakzat átfedésben volt. A művelet eredménye egy újonnan létrejött körvonal. 5. Váltsunk a Path Selection eszközre, és kattintsunk a Combine gombra. Azok a részek, amelyek nincsenek átfedésben, elvileg eltűnnek , a rajzvászonról csakúgy, mint a Paths panelrőL lOOIURCII/81
11.25. ábra A két görbe átfedésben - ha úgy tetszik: metszésben - lévő részeinek az Jntersect path m·eas nyomógombbal létrehozott egyesítésével új, az eredetieknél kisebb területű és kerületű görbe jön létre A 11.26. ábrán látható utolsó példa azt mutatja, hogy a Pen eszközzel, az Exclude overlapping path areas nyomógombbal, és a Path Selection eszköz beállítási lehetőségeivel miként hagyhatjuk el több zárt görbe átfedésben lévő területét 1. Nyissunk egy új dokumentumot, figyeljünk arra, hogy a Pen eszköz legyen aktív, és minden további lépést megelőzve válasszuk ki az Add to path area tulajdonságot. 2. Rajzoljunk a vászonra egy nagy, zárt görbealakzatot 3. A vezérlősávon kattintsunk a Exclude overlapping path areas nyomógombra. 4. Rajzoljunk egy másik nagy görbealakzatot, ezúttal figyelve arra, hogy az új alakzat a második lépésben létrehozott eredeti alakzat egy részével átfedésben legyen. Figyeljük meg, hogy most
csak azok a területek tartoznak az aktív görbe területéhez, ahol a két eredeti alakzat nem volt átfedésben A művelet eredménye egy újonnan létrejött körvonal. 5. Váltsunk a Path Selection eszközre, és kattintsunk a Combine gombra. A másodikként megrajzolt görbealakzat átfedésben nem lévő része elvileg eltűnik, a rajzvászonról csakúgy, mint a Paths panelrőL Figyeljük meg, hogy bár a folyamat végére a panelen lévő két bélyegkép megegyezik, csak az "original" (eredeti) elnevezéssel bíró görbe lesz egyetlen, egyesített alakzat.
11. fejezet
* Görbék
OOD D
PATHS
.~ Ori' "''
.:1
~:~~:" -=
--~- o -o~0~i -
,,
D
D
10::t:-.
! tSt , 1001-j;;;:s-;-iio o:O.:e'1 0 2 :1:>iJ lj"
11.26. ábra Az Exclude overlapping path areas nyomógomb használatakor a két görbe átfedésben részeinek elhagyásával jön létre új alakzat
lévő
Most, hogy viszonylag pontos elképzelésünk van az egyszerúbb és az összetettebb görbék létrehozásáról, foglalkozzunk a már létező görbék szerkesztésével.
Görbék szerkesztése Előfordulhat, hogy egy korábban mentett görbét újra elő kell vennünk, és némi módosítást kell eszközölnünk rajta, hogy az éppen készülő alkotásunkban használhatóvá váljon. A görbék szépsége éppen abban áll, hogy új változatokat létrehozva és mentve bármikor módosíthatjuk az eredeti görbét. A görbék szerkesztésekor használt legfóbb eszközeink az Add Anchor Point, a Subtract Anchor Point, a Convert Point és a Direct Selection.
Az első példánkban ugyanazt a tál alakzatot használjuk, mint amelyet a 11.18. ábrához kapcsolódó gyakorlat során készítettünk el. A példa azt mutatja be, hogy a Convert Point eszköz egyetlen kattintásával miként alakítható a tál háromszöggé. Ahogy már korábban jeleztük, a Convert Point eszköz a sima szerkesztőpontokat sarokponttá, a sima iránypontokat pedig sarokponttá alakítja. Ennek akkor vesszük hasznát, ha egy görbét szöget bezáró vonallá akarunk alakítani.
391
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
1. Nyissuk meg a fejezetben korábban mentett .. Bowi_Example.psd" állományt. 2. A Paths panelen a görbére kattintva tegyük láthatóvá a görbét a rajzvászon előtt. 3. Az A billentyű lenyomásával válasszuk ki a Direct Selection eszközt (fehér nyíl), illetve, amennyiben a Path Selection eszköz (fekete nyíl) aktív, használjuk a SHIFT+A billentyűkombinációt. 4. A Direct Selection eszközt mozgassuk a görbe fölé, és kattintsunk valamelyik vonalra .
Ha jól csináltuk, megjelenik három szerkesztőpont. 5. Amennyiben még nem adtunk meg gyorsbillentyűt a Convert Point eszközhöz, kattintsunk az eszköztáron a Pen eszközre, és tartsuk lenyomva az egérgombot így kiválaszthatóvá válik a többi eszköz is. 6. Válasszuk a Convert Point eszközt. 7. Kattintsunk az alsó szerkesztőpontra, vagyis arra, amelyet a tál görbületének kialakításához helyeztünk el. Az adott görbe így szöget bezáró vonallá alakul, a tálat háromszöggé változtatva (lásd a 11.27. ábrát).
Amennyiben a fentiek helyett a Subtract Anchor Point eszközt használtuk volna, a harmadik szerkesztőpont által megadott vonalrészek teljesen eltűnnének, és csak egy egyenes vonal maradna a rajzb óL Próbáljuk csak ki! 8. A következő gyakorlathoz hagyjuk megnyitva a dokumentumot, vagyis úgy, ahogy van .
10 ~
l ~
100- p;l!:ds x 600 p.xeis {71 ppi)
._
11 .27 . ábra A sima szerkesztőpontok és a hozzájuk tartozó irányvonalak által létrehozott görbületet a Convert Point eszköz eltünteti Általánosan elterjedt gyakorlat a görbék alakjának módosítása szerkesztőpontok hozzáadásával, illetve létező szerkesztőpontok és irányvonalak módosításával - a műveletekhez az Add Anchor Point, illetve a Direct Selection eszközöket használva. A következő példában ismét a Bowl_Example.psd állományt használjuk. Ezúttal egy lebegő papírlapot alakítunk ki a tálból. 1. A CTRL +Z (Mac en :ll: +Z) billentyűkombinációval vonjuk vissza ez előző példában használt, a szerkesztőpontot átalakító műveletet. Ismét a tál alakot látjuk magunk előtt. 2. Válasszuk a Direct Selection eszközt, kattintsunk az üres vászonra, majd kattintsunk az egyenes vonalra, láthatóvá téve ezzel a három eredeti szerkesztőpontot.
3. Válasszuk az Add Anchor Point eszközt, vagy gondoskodjunk róla, hogy a Pen eszköz beállításai között elérhető legyen. 4. Mozgassuk az egérmutatót a tál egyenes vonala fölé, minél közelebb a vonal feléhez. 5. Amikor a kis pluszjelet ( +) meglátjuk a mutató mellett, egy kattintással adjunk az ábrához még egy szerkesztőpontot
6. Válasszuk a Convert Point eszközt, és kattintsunk az újonnan létrehozott szerkesztőpontra. 7. A CTRL (~) billentyű lenyomásával válasszuk ideiglenesen ismét a Direct Selection eszközt, kattintsunk az átalakított szerkesztőpontra, és toljuk a dokumentum teteje felé, egészen addig, amíg a megfelelő vagy ahhoz hasonló szög ki nem alakul, majd engedjük fel az egérgombot Ekkorra elvileg egy olyan görbénk lesz, amely a 11 .28. ábrához hasonlóan egy szemből
nézett bárka alakját mintázza. 8.
100%
l r.TiOO piXeisx600piXelst72Pi)l1
J
11.28. ábra Görbe alakjának m ódosítása új szerkesztőpontokkal és a Dimct Selection eszközzel 8. Válasszuk ismét a Pen vagy az Add Anchor Point eszközt, és mozgassuk a jobb alsó sarok felé
lévő
ívnek nagyjából a feléhez, majd kattintsunk. 9. A CTRL (~)billentyű ismételt lenyomásával hozzuk ideiglenesen ismét a Direct Selection eszközt előtérbe, kattintsunk az új szerkesztőpontra, és .. toljuk" a dokumentum bal oldala felé, egészen addig, amíg az így létrejövő vonal kissé már befelé hajlik, és éppen párhuzamos a mellette lévővel, majd engedjük fel az egérgombot A 11.29. ábra tartalmához hasonló alakot kell látnunk. 1O. Ismét a Direct Selection eszközt választva kattintsunk a legalsó szerkesztőpontra, és .. toljuk" azt a bal szélső szerkesztőpont felé, addig, amíg még éppen belül marad a kilencedik lépésben elhelyezett új pont általlétrehozott vonalon. 11 . Továbbra is a Direct Selection eszközt használva kattintsunk az imént áthelyezett szerkesztőponthoz legközelebbi iránypontra, majd a pontot az egér mozgatásával forgassuk el az óramutató járásával megegyező irányba, amíg az általa irányított vonal majdnem kiegyenesedik, de a szemben lévő szerkesztőpontnál még kissé behajlik.
394
IV. rész
lOOií
* Görbék, alakzatok és szöveg
800 P!X~ Is
x 600 piJctls (72 ppi}
..
11 .29. ábra A további szerkesztőpontokkal, illetve a Direct Selection eszközzellassan lá thatóvá tesszük a végső alakot 12. A papírlap jobb alsó sarkát némileg pontosabbá tehetjük, ha a Direct Selection eszközzel a görbén kívülre kattintunk, majd a papírlap aljánál a lap alakzat jobb szélére kattintunk, és egy kicsit befelé toljuk. Az eredménynek a 11 .30. ábrához hasonlónak kell lennie.
Ezzel még nem fejeztük be a fájl használatár, úgyhogy mentsük ismét, de hagyjuk nyitva az elkövetkezendő gyakorlatok kedvéért. A következő rész azt mutatja be, hogy miként tehető az ábra tapinthatóbbá textúra alkalmazásával. Ha szeretnénk, és még nem tettük meg, a többi dokumentumot bezárhatjuk. A szerkesztéssel kapcsolatos kirakósjátékunk utolsó darabja annak megtanulása, hogy amikor véletlenül helyezünk el egy szerkesztőpontot a rajzvásznon, vagy ha rossz helyre tesszük azt - néha kicsit elszórakozunk az iránypontokkal, mielőtt rájönnénk a hibánkra - , a művelet könnyen visszavonható . A rossz helyre került szerkesztőpont törléséhez, illetve a munkánknak az el őző szerkesztőponttól való folytatásához tegyük az alábbiakat: 1. Kattintsunk a törölni kívánt szerkesztőpontra. 2. Nyomjuk le a DELETE billentyűt.
Ennyi az egész! A szerkesztőpont eltűnik, és az előző szerkesztőpont válik az aktív, kijelölt ponttá, így lehetőségünk nyílik a szerkesztőpont ismételt, pontosabb elhelyezésére. Az előzőekhez hasonlóan , ha aPaths panelről el akarunk távolítani egy teljes görbét, akkor jelöljük ki, és nyomjuk le a DELETE billentyűt.
11 . fejezet
~8@
100"
* Görbék
~·
1~-r-- löö patels x 600 pixels (72
ppO
, .,
11 .30. ábra A szerkesztésnek végére értünk: a tálat a Pen és a Di1·ect Selection eszközökkel alakítottuk
lebegő papírlappá
Görbeszakaszok elhelyezése és igazítása A Path Selection eszköz rendelkezik néhány, a rétegek igazítási és elhelyezési lehetősége ivel azonos módon működő igazítási, illetve elhelyezési lehetőséggeL A következő példa három görbeszakasz egyszerű igazítási műveletét mutatja be. Ahhoz, hogy az igazítás mű ködhessen, a görbeszakaszoknak egyetlen görbén belül kell lenniük, lévén egy adott idő pontban egynél több aktív görbe kijelölése nem lehetséges. 1. 2. 3. 4.
Nyissunk meg egy új dokumentumot. A Pen eszközzel hozzunk létre három, kü lönböző alakú és méretű háromszöget. Válasszuk a Path Selection eszközt. Jelöljük ki a görbéhez tartozó mindhárom alakzatot egy ki jelöl őkerettel, majd kattintsunk a megfelelő igazítási lehetős égre. A kü lönböző igazítási lehetőségeket a 11.31. ábrán láthatjuk.
11.31. ábra Különböző,
görbék igazítására szolgáló
lehetőségek
A vektorgörbék elhelyezési tehetőségei az igazítási eszközökkel azonos módon működnek , leszámítva azt, hogy kiegyenlítik a görbe egyes részei közötti távolságokat. Figyeljük meg, hogy a görbe részeinek alakjától és a kiválasztott lehetőségektől függően a görbe élei esetleg nem lesznek egyenlő távolságra bizonyos elhelyezési lehetőségek használata után. Ebben a helyzetben is tanácsos kísérletezgetnünk
395
396
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Körvonalazott és kitöltött görbék Ahogy a fejezet korábbi részében már jeleztük, a tolleszközökkellétrehozott görbék vonalától, alakjától függetlenül a létrehozott görbe nyomtatásban, illetve a kész képeken nem lesz látható, hacsak be nem festjük vagy ki nem töltjük a görbét. Ebben a szakaszban bemutatjuk, hogy miként lehetséges körvonallal, kitöltéssei vagy textúrával ellátni a görbéket.
Körvonalazott görbék A görbéket körvonallal ellátni nagyon egyszer(í do log, mindazonáltal fo ntos megértenünk, hogy a görbe valódi módosításáról nincs szó, hanem az alatta lévő vásznon do lgozunk. A képpontokat közvetlenül a rajzvászonra helyezzük, pontosan a görbét követve, illetve kitöltés esetében, amiről hamarosan szót ejtünk - pontosan a görbe által megadott terület határain belül. A görbe a következő lépéseket követve látható el körvonallaL 1. Nyissunk meg egy olyan Photoshop-dokumentumot, amelyen már vannak előzőleg elkészített vektorgörbék. A Paths panelen lévő bélyegképek egyikére kattintva válasszunk ki egy körvonallal ellátandó görbét. 2. Kattintsunk a Paths panel menüjére, és válasszuk a Stroke Path (Görbe vonalazása) lehetőséget. A megnyíló párbeszédablak számos lehetőséggel szolgál a körvonal megadását illetőleg.
3. Válasszuk ki a használni kívánt lehetőségeket, majd kattintsunk az OK gombra. Sajnos a választott körvonal el őnézere nem tekinthető meg, vagyis próbálkoznunk kell (az Undo- Visszavonás- műveletet használva). A különböző körvonaltípusokat a 11.32. ábra mutatja.
Kitöltött görbék Szintén a Paths panel menüjében találjuk a vektorgörbék rajzelemmé alakítására szolgáló parancsokközüla jobban használhatót: a Fill Path (Görbe kitöltése) parancsot. A Fill Path parancs lehetővé teszi, hogy egy adott színnel vagy textúrával töltsünk ki egy görbével megadott területet, és itt találjuk a színkeverési módra, illetve az átlátszóságra vonatkozó beállításokat is . Sajnos ez is olyan eset, amikor nem tudunk előnézeti képet kérni a kitöltésekről a beállításuk el őtt, így némi próbálkozás válhat szükségessé a kívánt hatás megtalálásához . 1. Az.
előző
példához hasonlóan válasszunk a Paths panel bélyegképei közül egy kitölteni kívánt, már görbét, úgy, hogy az egérrel rákattintunk. 2. A Paths panel menüjéből válasszuk a Fill Path lehetőséget. 3. A párbeszédablak Contents (Tartalom) részében (lásd a 11 .33. ábrát) válasszunk egy színt, mintázatot, korábbi állapotot vagy szürkeárnyalatot, amivel a görbe belső területét kitöltjük. 4. A Blending (Keverés) részen belül válasszunk ki egy keverési módot, valamint állítsunk be egy a görbe alatti képrészlettől függő átlátszóságértéket létező
11. fejezet
* Görbék
5. Tegyünk pipát az Anti-alias (Éisimítás) melletti jelölőnégyzetbe, és állítsuk be a peremlágyítás értékét, úgy, hogy a görbe éleinél a kitöltés szép legyen (nem kötelező). 6. Kattintsunk az OK gombra. Ha látni akarjuk, hogy miként fest a kitöltés a görbe elrejtésével, annyi csak a dolgunk, hogy a Paths panelen az aktív görbe alá kattintunk. Figyeljük meg, hogy a veremben lévő első képrétegre ilyenkor egy a görbe alakját felvevő színes bitkép vagy textúra kerül.
("'[ -
•
- ---
.- • • Stroke .~ .
-
t)' Pencil
d'
Brush B Eraser ~- Background Eraser el; Clone Stamp ~~ Pattern Stamp Healing Brush Jif History Brush W Art History Brush .f,J Smudge Ó Blur lJ. Sharpen ._ Dodge ~ Burn ~ Sponge ~ Color Replacement Tool i:\_ Qu ick Selection Tool
-
·w"•:·•- """ i
f;l (
r(
OK
)
Cancel
)
r
r#
11.32. ábra Számos, a vekt01-görbékre beállítható körvonalstílus létezik
F_ilf'ada
l
Contents - - - - - - - - - - - - ,
l
Use: ! Pattern
[__ j
Custom Pattern:
~
(
OK
)
(
Cancel
)
Blending - - - - - - - - - - - - - - , Mode: f Multiply
l
~{ j
Opacity:
ll!?
J96
j ~ Preserve Transparency
1
Rendering
~
eather Radius: !1 Anti-alias
J pixels
-~l
11.33. ábra Ha egy görbét kitöltünk, akkor valójában bittérképként ábrázolt képpontokat helyezünk el a rajzvásznon, méghozzá pontosan a görbe által megszabott, a Fill parancs használatának időpontjában érvényes határvonalak által közrejogott területen
Sok használható kitöltéstípus létezik, és a legelterjedtebbek között vannak a mintázattal kitöltők, lévén ezek lehetővé teszik, hogy kitöltőként használjunk bármely fényképet vagy rajzot. A 11 .22. ábrán bemutatott, vektorokká alakított szöveg, illetve a Fill Path parancs együttes használata nagyszerű módja az ötletes szöveghatások létrehozásának Minderre további, a lebegő papírlap alakú görbe felhasználásával készült példákat láthatunk a 11 .34. ábrán.
397
398
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Most, hogy könnyebben oldjuk meg a görbék létrehozásával, szerkesztésével és körvonalazásával, kitöltésével kapcsolatos feladatokat, vessünk egy pillantást a legfontosabb okra, ami a görbéket a fényképek retusálásával, montázsok készítésével foglalkozó profik nagy kedvencévé teszi: a pontos, nyújtható-hajlítható, menthető, dokumentumok között mozgatható, akár Adobe Illustrator fájlokba is átvihető kijelölések létrehozásának lehetőségére.
• P•th Fill Exampl•s.psd@ 10001 (RGB/8)
11.34. ábra Szövegből
kialakított, kitöltött görbék
Görbék használata kijelölésként Bár a görbék számos célt szolgálhatnak, a profi Photoshop-felhasználók leginkább azért szeretik őket, mert alakíthatók, valamint l ehetővéteszik igen pontos kijelölések létrehozását. A kép egy részének körvonalát követő görbe kialakításának módja nem különbözik egy tál vagy papírlap megrajzolásától, de ezúttal a pontok elhelyezése és a görbék kialakítása nem önkényes: a kép egy részletének körvonalát követjük.
11. fejezet
* Görbék
Görbekijelölések létrehozása A következő példában egyenes vonalak és görbék együttesével hozzu k létre a csónak szélének kijelölésére szolgáló görbe alapját. A gyakorlat sikeres teljesítése a következő lépéseket követve lehetséges: 1. A dokumentumablakot nyújtsuk meg kissé, túl a kép határvonalán, így láthatóvá válnak a szélek, és segédvonalként használhatjuk őket a görbe bal oldali, illetve alsó szélének kialakításakor. 2. A Pen eszközzel helyezzük el az első szerkesztőpontot a kép bal alsó sarkában. 3. A SHIFT billentyűt nyomva tartva kattintsunk a Pen eszközzel a csónak felső szélére, létrehozva egy egyenes élet. Innentől kezdve 200o/o-osan közelítsünk rá a képre, hogy a csónak körvonalát pontosabban lássuk. 4. Képzeletben osszuk a csónak külső szélét körülbelül öt-hat részre, helyezzük el az első szerkesztő pontot, majd azonnal térjünk vissza az előző szerkesztőpontig tartó távolság feléhez, és helyezzünk el egy újabb szerkesztőpontot.
11 .35. ábra A csónaktestet kórbevevő görbe
végső formájában
készen áll arra, hogy aktív kijelöléssé alakítsuk
399
400
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
5. A Direct Selection eszköuel .. tologassuk" ezt a .. középső pontot" addig felfelé, amíg a csónaktest ottani görbületének meg nem felel a kijelölés. Mindezt ismételjük annyiszor, ahányszor
csak szükséges, egészen addig, amíg el nem érjük a csónak alját. Az utolsó kattintást a SHIFT billent:ylít lenyomva az első szerkesztőpontunkon tegyük meg; eképpen zárjuk a görbét. 6. Mentsük az elkészült görbét ( 11 .35. ábra). Ha kisebb finomításokhoz láthatóvá akarjuk tenni az összes szerkesztőpontot, a Path Selection eszközzel kattintsunk a görbére. Figyeljük meg, hogy a lánc közvetlen közelében (nagyított terület) milyen sok a szerkesztőpont - így kapunk pontos körvonalat 7. A Paths panel menüjéből válasszuk a Make Selection me nüpontot. A csónak körüli kijelölés végső formáját a 11.36. ábra mutatja .
11.36. ábra A csónaktestet kijelölése elkészült, és látható a kijelölés alapjául szolgáló görbe
Görbéből
alfa csatorna
A görbék mint kijelölőeszközök értékét tovább növeli, hogy lehetőség van a görbék többször is használható alfa csatornává történő alakítására. Az alfa csatornákról a 10. fejezetben beszéltünk részletesebben. A következő példában ott folytatjuk, ahol a 11.36. ábrához kapcsolódó példában abbahagytuk
11. fejezet
* Görbék
1. Úgy, hogy a csónak kijelölése aktív, nyissuk meg a Channels (Csatornák) panelt. 2. Kattintsunk a Save Selection as Channel (Kijelölés mentése csatornaként) gombra. Az új alfa
csatorna a csónaktest alakját követve jön létre. 3. Ha az alfa csatornára kattintunk, a 11.37. ábrán látottakhoz hasonlóan az eredeti görbe, illetve kijelölés fekete-fehér ábrázolását láthatjuk.
11.37. ábra A görbékből úgy hozható létre közvetett módon alja csatorna, hogy a görbét alakítjuk
először
kijelöléssé
Görbék megosztása dokumentumok és alkalmazások között A fotográfiában igen elterjedt eljárás, hogy több képen ugyanazt a kijelölést használják. Ez különösen igaz a reklámfotók és a portrék készítőire, akiknek esetleg sok, közel azonos állomány retusálását kell elvégezniük Lényegesen hatékonyabb egyetlen pontos görbét elkészíteni, amit minden újabb fénykép esetében kicsit módosítunk, mint vadonatúj kijelölést vagy görbét létrehozni minden egyes szerkesztett fényképhez.
401
402
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Szerencsére a görbék megosztása a dokumentumok között nem jelent mást, mint a görbe mentését, majd az aktív dokumentum Paths csatamájáról a céldokumentum rajzvásznára való áthúzását. Ennyi az egész! Egy másik hasznos görbemegosztási lehetőség a görbék közvetlenül az Adobe Illustrator számára megfelelő formátumban történő mentésének lehetősége : 1. 2. 3. 4. 5.
Nyissuk meg a menteni (exportálnil kívánt görbét tartalmazó Photoshop-dokumentumot A Paths panelen kattintsunk a görbére, hogy aktíwá tegyük. A File menüből válasszuk az Export Paths to Iliustrator (Görbék Iliustrator programba) menüpontot. Az új Iliustrator-dokumentumnak adjunk nevet, majd kattintsunk a Save (Mentés) gombra. Amikor az lllustratorben megnyitjuk az új dokumentumot, nyissuk meg a Layers (Rétegek) panelt. 6. A panelen lennie kell egy rétegnek. A háromszögre kattintva felfedhetjük a mentett görbét.
Összefoglalás Ebben a fejezetben a vektorgörbék (amelyeket néha Bézier-görbéknek is neveznek) mértani alapjait és fóbb részeit ismertük meg: a görbeszakaszokat, a szerkesztőpontokat, az irányvonalakat és az iránypontokat. Megtanultuk azt is, hogy a görbék létrehozásakor mi az említett részek egymáshoz való viszonya. Ha minden igaz, mostanra otthonosabban érezzük magunkat a vektorgörbék kezelésére szolgáló legfontosabb eszközök és beállítási lehetőségek birodalmában, képesek vagyunk olyan új görbealakzatok más görbék különböző módokon történő egyesítésével való létrehozására, amelyeket nehéz vagy időrabló tevékenység lenne egy alakzatként létrehozni. A görbék kezelésére szolgáló eszközökhöz tartozó legfontosabb gyorsbillentyúk mostanra feltehetőleg szintén jó ismerőseink: ilyen például a Pen eszközt bekapcsoló P billentyű, a Path Selection és a Direct Selection eszközökhöz tartozó A billentyű, valamint az , hogy egyéb eszközök használata közben a Direct Selection eszköz a CTRL (:l€) billentyű lenyomásával érhető el. Láttunk továbbá példákat arra, hogy miként hozhatók létre egyszerű és összetettebb görbék, valamint láthattuk a Convert Point és a Direct Selection eszközök egymást követő használatán alapuló különböző megközelítéső görbeszerkesztési lehetőségeket. Végezetül pedig tanultunk a körvonalak és kitöltések készítésének lehetőségeiről, és megismertük a görbék kijelölésként és vektormaszkként való használatár, valamint azt, hogy egy görbéből kiindulva miként lehet közvetett módon alfa csatornát létrehozni.
Vektoralakzatok
r~.}.
íJ
E(Z7, ~---1
A Photoshopban a vektoralakzatok kezelésére szolgáló eszközök lehetővé teszik, hogy egyszerűen hozzunk létre egyszerű alakzatokat, szimbólumokat, illetve a fényképek kiegészítésére szolgáló rajzolt elemeket. A vektoralakzatok tárolhatók, átalakíthatók, és a munka végén a raszteres kép részévé tehetők. Széleskörű felhasználási lehetőségeik között egyaránt szerepel az üzleti témájú képek módosítása egy bemutatóhoz, diagramok jelekkel és jelmagyarázatokkal történő ellátása, térképek és útmutatók piktogramjainak megrajzolása, ugyanakkor természetesen alkalmasak kreatívabb feladatok ellátására is, úgymint valós képelemek és grafikailag létrehozott kiegészítőik egyesítése. A fejezet témáját azok az alapvető készségek képezik, amelyek az alkalmazáshoz kapott, illetve a saját magunk által testreszabott vektoralakzatok sokaságának létrehozásához, alakítgatásához, tárolásához és más munkákban való újrahasznosításához szükségesek. A Photoshop vektoralakzatai nem pótolhatják az Adobe Illustratorhöz hasonló , a digitális illusztráció céljaira kifejlesztett munkakörnyezetek · képességeit, de a kreatív ötleteink megvalósításáában sokhelyütt remekül tudjuk majd használni őket, és eképpen a használatuk módjának el nem sajátírása botor cselekedetnek tekinthető. Ahogy a vektorgörbék létrehozásánál a Pen (Toll) eszközök használatáról már megállapítottuk, itt is elmondható, hogy leghatékonyabban úgy tehető a mindennapi munkafolyamat részévé a vektoralakzatok használata, ha a fejezet olvasásának során önállóan is kísérletezgetünk a használatukkaL Ne maradjunk meg hát a könyv példáinál: próbáljuk ki saját ötleteinket és a saját képzeletünk szülte alakzatokat, és figyeljük meg az eredményt. A vektoralakzatokkal is az a helyzet, hogy meg kell értenünk a mű ködésüket ahhoz, hogy jól használhassuk őket, vagyis amennyiben egyszer rájöttünk arra, hogy mik is ezek, és hogy miként jönnek létre, már túl is vagyunk a nehezén.
*
* * *
A fejezet tartalma: A vektoralakzat fogalma
A vektoralakzatok kezelése Vektoralakzat-rétegek szerkesztése Vektoralakzat-minták használata Egyedi alakzatok létrehozása Vektoralakzat-minták létrehozása
* * * *
404
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
A vektoralakzat fogalma Az a helyzet, hogy bár a vektoralakzatok létrehozásához a vektoreszközöket használjuk, mégsem tartoznak az alakzatobjektumok körébe. Az Adobe igen ötletesen oldotta meg a tömör alakzatok létrehozásának módszerét: olyan, színnel kitöltött rétegeket használ, amelyeken a kitöltés vektormaszkot kap. Ez a két elem együttesen egy vektoralakzatréteget alkot. Ez persze csak az alapértelmezett beállítás, de a vektoralakzat-réteg színátmenetes és mintázatos kitöltéseken is alapulhat. A fejezet későbbi részében tárgyalni fogjuk az alakzatrétegek létrehozását és használatár, de most inkább mást boncolgatunk A 12.1. ábrán bemutatunk egy a Fleur de Lis (Liliom) vektoralakzat-mintán alapuló vektorgörbét, az egész dokumentumra érvényes színátmenetes kitöltőréteggeL Jobbra a Layers (Rétegek) panelen látható, hogy mi történik, ha a vektoralakzatot rétegmaszkként használju k. A végső eredmény: a dokumentumnak a maszkon kívüli része láthatatlanná válik, és így alal,ml ki a kép látható része.
12.1. ábra Bár teli alakzatoknak tűnnek, a vektoralakzatok valójában egyszenTen olyan amelyekből egy vektormaszk miatt csak egy részük látható
kitöltőrétegek,
12. fejezet
* Vektoralakzatok
Mindez annyit tesz, hogy valahányszor megváltoztatjuk az alakzatréteg vektormaszkjának alakját vagy helyét, az alakzatot magát változtatjuk meg, ahogy az a rajzvászon felett is látható. A 12.2 . ábrán látható, hogy a vektorgörbe módosításával miként változik meg maga az alakzat is .
12.2. ábra A vektoralakzat-rétegek megváltoztathatók a maszk alakjának módosításával vagy a maszk helyzetének megváltoztatásával
Nagyon fontos megemlítenünk, hogy nem kell beérnünk a Photoshop CS4-gyel kapott, előre elkészített vektoralakzatok használatávaL Sok eszközzel - többek között a tolleszközökkel is - készíthetünk saját vektoralakzat-rétegeket Az elkészült rétegek később hozzáadhaták egy már létező alakzatminta-gyűjteményhez , de képezhetik új, a Presets Manager (Készletvezé rlő) segítségével kialakítható gyűjtemény alapját is, és így később is bármikor használhatjuk őket.
A vektoralakzatok kezelése Bár technikailag bármely, vektorgörbék létrehozására alkalmas eszköz tekinthető vektoralakzatok kezelésére való eszköznek, a Photoshopban a "vektoralakzat-kezel ő eszközök" kifejezést csak a Tools panelen lévő eszközök pontosan meghatározott csoportjával kapcsolatban használjuk. A vektoralakzat-kezelő eszközöket az a lapvető mértani alakzatok és a különböző összetett szimbólumok létrehozásának egyszerűsítése végett alkották meg.
405
406
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Ez azt is jelenti, hogy a tolleszközök használata a mértani alakzatok létrehozása során csupán lehetőség, nem követelmény. A vektoralakzat-kezelő eszközök csoportja a 12.3. ábrán bemutatott hat eszközből áll: •
Rectangle (Téglalap) eszköz: Olyan vektormaszkot hoz létre, amely egy
együttesen
kitöltőréteggel
négyszögű
alakzatot hordozó réteget ad. • Rounded rectangle (Lekerekített téglalap) eszköz: Olyan vektormaszkot hoz létre, amely egy kitöltőréteggel együttesen lekerekített csúcsú négyszöget hordozó réteget ad . A csúcsok kerekítettségének mértéke a vezérlősáv Radius (Sugár) mezőjével szabályozható. • Ellipse (Ellipszis) eszköz: Olyan vektormaszkol hoz létre, amely egy kitöltőréteggel együttesen ovális alakzatot hordozó réteget ad. • Polygon (Sokszög) eszköz: Olyan vektormaszkol hoz létre, amely egy kitöltőréteggel együttesen sokSzögű alakzatot hordozó réteget ad. A sokszög oldalainak száma a vezérlősáv Sides (Oldalak) mezőjének beállításával módosítható. • Line (Vonal) eszköz: Olyan vektormaszkol hoz létre, amely egy kitöltőréteggel együttesen egy egyetlen szakaszt hordozó réteget ad . • Custom Shape (Egyedi alakzat) eszköz: Olyan egyedi alakú vektormaszkol hoz létre, amelyből egy kitöltőréteggel együttesen az előre telepített vagy előre megtervezett alakzatok és szimbólumok sokasága állítható elő. A szükséges alakzat a vezérlősávon található Custom Shape Picker (Egyedi alakzat kiválasztása) eszközzel választható ki. Az egy témához kapcsolódó alakzatok csoportjait a preset (minta) szóval jelöljük. Amenübe minták (állatok, nyilak, díszítőelemek) sokasága tölthető be, ha a Custom Shape Picker jobb felső részében lévő kis , háromszög alakú gombra kattintunk.
Vektoralakzat-rétegek létrehozása A vektoralakzat-kezelő eszközök használata meglehetősen létrehozásához kövessük az alábbi lépéseket:
egyszerű.
Egy adott ábra
A Tools panelről válasszuk ki a megfelelő vektoralakzatot Az egérmutatót mozgassuk a dokumentum rajzvászna fölé. A mutató szálkeresztté változik. A szálkeresztet mozgassuk a fölé a pont fölé, ahol az alakzat rajzelását kezdeni szeretnénk. A bal egérgombot lenyomva tartva húzzuk abba az irányba és a fölé a terület fölé az egeret, ahová az alakzatot helyezni szeretnénk. 5. Ha az alakzat elérte a kívánt méretet, engedjük fel az egérgombot
1. 2. 3. 4.
Ennyi az egész! A művelet eredménye egy új kitöltőréteg (amely alapulhat egyetlen színen, színátmeneten, vagy mintázaton), a rajzvásznon általunk létrehozott alakzattal egyező vektormaszkkaL Ez a két dolog együtt adja a vektoralakzat-réteget
12. fejezet
* Vektoralakzatok
~
......
L-~ ,.
P.
'ti.."'·
/.
#. / .
&. $. B. Cl.
ó. --· T. It .
~
0 0
-
.j'"~
0
~ll ~
RectL"Hjl !e Tool
Q
Elllose Tool
Q
l'o'l'gon Tool
"
u
Roonded Ruu.ng!e Tool
L;oo Tool
t:J Cu~tom Shapt! Tool
t
ll!! 'l'
•
12.3. ábra A Photoshop CS4 vektoralakzat-kezelő eszközei leegyszenisítik a képeken, kompozíciókan belüli grafikus elemek létrehozását
ITil
c::.:::
Az alakzatréteg beállítási
lehetőségei
A tolleszközökhöz hasonlóan a vektoralakzat-kezelő eszközöknél is használható a vezérlő sáv, így pontosan a szükséges alakzattípus hozható létre. Ez annyit tesz, hogy a következő oldalakon leírt, az eszközökre jellemző beállítási lehetőségeken túllehetőség nyílik a már létező vektoralakzat-területekkel történő műveletek (hozzáadás, különbségképzés, metszetképzés, az átfedő részek elhagyása) használatára is. A Path Selection (Görbeválasztó) eszköz beállításai segítségével az igazírásuk és elrendezésük is lehetséges. A 12.4. ábrán látható vezérlősáv olyan beállításokra mutat példát, amelyek csak a Polygon eszközre vonatkoznak. Q
o
l.
'""'~ Col= . roi)"90n0pti0ftl _ __
! ~diiiJ:~ ~ S!!'~l;~~r~t;~
l
i g'u' 1
1:'\der.I S:du-,; [~cs
lO
Smootll.lt<.,.n:s
l l
l
-~----~!
!
12.4. ábra A vektoralakzat-kezelő eszközök beállításait tm1:almazó beállítási tehetőségei láthatók
vezérlősáv.
A képen a Polygon eszköz
407
408
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Az egyes eszközök beállítási lehetőségeit a 12.1. táblázat tartalmazza, a pedig az egyes beállítások felhasználási területét ismerteti. •
•
• • • • •
•
következő
felsorolás
Unconstrained (Kötetlen): Lehetővé teszi az alakzat átméretezését és bármelyik tetszés szerinti irányba történő döntését, ahogy létrehozzuk; az alakzat magasságának és szélességének egymáshoz viszonyított arányait megtartva. Square/Circle (Négyzet/Kör): A Rectangle , a Rounded Rectangle , és az Ellipse eszközök használatakor ez a beállítás ahhoz hasonló hatást eredményez, arnikor az alakzat megrajzolásakor a SHIFT billentyűt lenyomva tartva szabályos négyzetet vagy kört hozunk létre. Fixed Size (Rögzített méret): Megadott magasságú és szélességű négyszöget, lekerekített négyszöget, ellipszist vagy egyedi alakzatot hoz létre. Defined Size (Meghatározott méret): Megadott kiterjedéssei bíró egyedi alakzatot hoz létre. Proportional (Arányos) : A megadott magasság-szélesség aránnyal h oz létre négyszöget, lekerekített négyszöget, ellipszist vagy egyedi alakzatot. From Center (Középről ) : Az alakzat "átlójának" megadása helyett a középpontjából kiindulva rajzolható négyszög, lekerekített négyszög, ellipszis vagy egyedi alakzat. Snap to Pixels (Képponthoz igazít): A négyszög, illetve lekerekített négyszög széleit a legközelebbi rácsvonalhoz igazítja. Ennek okán előbb be kell kapcsolnunk a rácsvonalak megjelenítését. Radius (Sugár): A csúcs sugarát (lekerekítettségét) adhatjuk meg vele a lekerekített négyszögeknél, illetve a Polygon eszköz esetében a sokszög közepe és külső pontjai közötti távolság megadására szolgál.
12.1. táblázat Az eszközök vezérlősávjának beállításai
~
~
Unconstrained
12$]
IK!
12$]
~
Square/ Circle
12$]
IK!
12$]
FixedSize
12$]
IK!
12$]
IK!
[EJ
Defined Size
[EJ
Proportional
12$]
12$]
12$]
[EJ
From Center
12$]
IK!
12$]
[EJ
Snap to Fixels (Grid)
12$]
12$]
Radi us
IK!
Smooth Corners
IK!
Star Options
12$]
Arrowhead Options
IK!
12. fejezet
* Vektoralakzatok
12.5. ábra A Polygon eszköz Smooth Corners beállítása kevésbé fogazott alakzatokat eredményez • •
•
Smooth Corners (Sarkok simítása) : A sokszögek külső és belső csúcsait megjelenítéskor simítja, ahogy az a 12.5. ábrán is látható. Star Options (Csillagképzés): Lehetőséget ad egy sokszög csillaggá történő átalakítására. A csillag csúcsainak száma a sokszög oldalszámával lesz egyenlő. Beállítható a csillag mélysége, vagyis az, hogy az oldalak milyen mélyen "lógnak" a csillag belsejébe, valamint az is, hogy ezek az oldalak lekerekítettek vagy szöget bezáróak legyenek. Arrowhead Options (Nyílhegyek beállítási lehetőségei) : A Line (Vonal) eszközzellétrehozott szakaszok kezdő- és végpontjaira illeszthető vele nyílhegy. Lehetőséget nyújt a nyilak szélességének és hosszúságának a szakasz vastagságához viszonyított százalékos megadására. Példának okáért, ha a szakasz két képpont széles, a nyílhegyek pedig 500% magasságra és szélességre vannak állítva , akkor a magasság és a szélesség 10 képpont lesz. Van egy olyan beállítási lehetőség is, amely azt szabályozza, hogy a nyílhegyek alapja hogyan görbül kifelé, avagy befelé. Ennek az értéknek a beállítása a nyílhegy hosszának százalékában adható meg, 50%-os vagy -50%-os értékhatárig (utóbbi esetben a nyíl feje kifelé hajlik). A nyílhegyek beállítási lehetőségeit a 12.6. ábra tartalmazza.
409
41 O
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
12.6. ábra A nyílhegyek beállítási tehetőségei a Line eszköz képességeivel együttesen diagramok és mílszaki illusztrációk elkészítésekor lehetnek a segítségünkre
Az alakzatrétegek
módosítóbillentyűi
A Rectangle , a Rounded Rectangle, az Ellipse és a Custom Shape eszközök használatakor, rajzolás közben a SHIFT billentyűt lenyomva a Photoshop megtartja az alakzat arányait (a Polygon eszköz esetében ez automatikusan megtörténik) . A következő felsorolás azt részletezi, hogy miként viselkednek az egyes eszközök, ha az egérrel való rajzo lás közben lenyomva tartjuk a SHIFT billentyűt. • A Rectangle és a Rounded Rectangle eszközök esetében a SHIFT billentyCí nyomva tartása melletti egérmozdulatok az első rajzoláskor szabályos, hegyes, illetve lekerekített sarkú négyzetet eredményeznek. Attól függően, hogy az Unconstrained lehetőséget kiválasztottuk-e az eszköz beállítási lehetőségei között, a további rajzaink lehetnek négyzet, avagy attól eltérő alakúak. • Az Ellipse eszköz esetében a SHIFT billentyű nyomva tartása melletti egérmozdulat az első rajzoláskor szabályos kört ad . A további rajzok attól függően adnak kört vagy attól eltérő alakzatot a maszkhoz, hogy a Constrain lehetőség ki van-e választva. • A Line eszköz esetében a SHIFT billentyű nyomva tartásamelletti egérmozdulat 45, 90 vagy 180 fokosra állítja a vonal irányát. • A Custom Shape eszköz esetében a SHIFT billentyCí nyomva tartása melletti egérmozdulatok megtartják a kiválasztott alakzat arányait Olyankor, amikor a Custom Shape eszközzel hozunk létre rétegeket, hasznos dolog a SHIFT billentyűt használnunk, hacsak nem a kiválasztott alakzat torzítása a szándékunk. Ahogy a 12.7. ábrán is látható , ha a létező alakzatmaszkok, illetve az újonnan létrehozott alakzatok területének különbségét akarjuk megkapni, az ALT (Macen az Ü PTION) billentyűt kell használnunk. Az alakzat arányainak megtartására - ha erre volna szükség - ekkor a SHIFT helyett az eszköz beállításainál a Constrain beállítást használjuk.
12. fejezet
lVII"\
0
* Vektoralakzatok
411
Suberatting Constrained Ellipse @ll(){)lj (ShaQe l , RCB/8) •
~~~)i!i:Mí9J!Lill'1olo!Qloi'-. I .Q8lj~ii'Jl~,'
lr l
101)"
ft(
12.7. ábra Az ALT, illetve az OPTION billentyűket a Constrain beállítással együtt használva a létező alakzatréteg-maszkból szabályos négyzetek, körök, illetve pontos méretaránnyal bíró egyedi alakzatok távolíthaták el
1.o...r.ro
Shape vs. Path Made@
lO~(Shape
l, RC8/8) •
~~- ~i (ID J o l o l o l o l '-. !tjHJ "'"''[ll) l r:í!l:)ireJI~Ii.llli l'il""' ·~ c~= •
l1
l !BB •~ l lffi l o l o l o i O I '-. rt:l•l[ ...... [ll\!fl:) !~l~r..lll
J
·(Lét
c-----Q
·';""r"'-· _____ ov----ro Ooc::2.11M!O .tr;.tfi--
ltJ- - · - _____
f , _ " " _- _.,..,."",.,..
---· -~·=
.,...-......_...
--·
12.8. ábra A Pen eszközcsopo11 tagjait, illetve a vektoralakzat-rétegek kezelésére szolgáló eszközöket használva, ha a vezérlősávon a Shape Layers gombra (balról a második) kattintunk, vektoralakzat-rétegeket hozhatunk létm. Ha a Pat/15 gombra (balról a harmadik) kattintunk, akkor ugyanaz az eszköz munkagörbét fog létrehozni
412
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Alakzatrétegek területeinek egyesítése Azok a beállítások, amelyek a Pen vagy a Path Selection eszközök használatakor a görbeszakaszok egyesítését tették lehetővé, a vektoralakzatok kezelésére szolgáló eszközök esetében is használhaták A Path mód és a Shape mód (lásd a 12.8. ábrát) használatakor a legfőbb különbség az, hogy az egyesírést végző beállítási lehetőségek elnevezése némiképp különbözik.
~\
A tolleszközök és a vektoralakzat-kezelő eszközök egyaránt alkalmasak egyszerúob görbék és vektoralakzat-rétegek létrehozására. A rajzolás megkezdése előtt ellenőrizzük, hogy a megfelelő módot választottuk-e ki az eszközöknéL
Amennyiben a tolleszközök beállítási lehetőségeit már jól tudjuk használni a görbeszakaszokegyesítésekor, ugyanilyen jól fog menni a vektoralakzat-rétegek egyesítésekor választható, hasonló lehetőségek használata is. Az egyesítés során elérhető beállítások használata az éppen használt vektoreszköztől függetlenül azonos módon történik mind a görbék, mind az alakzatrétegek létrehozásakor. A 12.2. táblázatban feltüntettük a görbék egyesítésekor használható beállítási ket, és az alakzatrétegeknél megtalálható megfelelőiket
lehetősége
12.2. táblázat Beállítások görbék egyesítésekor Ikon A beállítás neve Path módban A beállítás neve Layer Shape módban Nincs ilyen beállítás
Create new shape layer (Új alakzatréteg)
Add to path area
Add to shape area (Hozzáadás alakterülethez)
Subtract from path area
Subtract from shape area (Kivonás alakterületből)
Intersect path areas
Intersect shape areas (Területek metszete)
Exclude overlapping path areas
Exclude overlapping shape areas (Alakterületek átfedésének kizárása)
Alakzatréteg-területek igazítása és elrendezése A görbék, illetve alakzatok egyesítését végző vonatkozó parancsokhoz hasonlóan a görbéknek és az alakzatoknak az igazítására és elrendezésére szolgáló parancsok is a ll. fejezetben bemutatottakkal mindenben megegyezően működnek, sőt ez esetben még a nevek sem
12. fejezet
* Vektoralakzatok
413
~~
változtak meg. Minden ugyanúgy működik akkor is, amikor görbeszakaszokat, és akkor is, amikor alakzatréteg-területeket rendezünk el. Egyszerűen csak kiválasztjuk a Path Selection eszközt, ahogy eddig is, és a megfelelő beállítási lehetőségek megjelennek a vezérlősávon.
Vektoralakzat-rétegek szerkesztése A vektoralakzat-rétegek szerkesztésének módja nem különbözik a vektorgörbék szerkesztésének módjától. Ugyanazokat az eszközöket használjuk, ugyanazon a módon. A különbség nagy általánosságban kimerül annyiban, hogy bár a maszkot létrehozó vektorgörbével dolgozunk, a szemünket a Paths panel helyett a Layers panelre szegezzük majd.
•~
il
..........« ... o;An ....,...,Tod,
l
"'+ r-~
~- ·.
P.
'· ~.
_:!~
LAYEIIS
(.......•
'·
' * l-""~
"""' p [.(I±I!J
./.
"'~
;{B}nr:-y--~-=~
.t.. !if.
•:D-·.-
u. ~.
l<
~c
Gi
- - /o_ li] t)_ -' ii 'i
\),
T. ~
a.
cr:
O. q.
!!'> 1:
..
~ Doc:2.11M/O~
12.9. ábra A vektomlakzat-maszk szerkesztésekor mindenképp en magám a görbére kattintsunk a Direct Selection eszközzel. A réteg kitöltésének mennyiségét csökkentve sok esetben láthatóbbá válik a görbe
Néhány, az életünket a vektoralakzat-rétegek részét képező vektormaszkok szerkesztése során megkönnyíteni hivatott jótanács és ötlet következik. Ha az alakzatréteget kijelöltük, akkor tegyük a következők valamelyikét:
414
IV. rész
•
* Görbék, alakzatok és szöveg A kitöltésre szolgáló szín, színátmenet vagy mintázat mennyiségét csökkentsük 20%-ig vagy lejjebb.
Eképpen könnyebben látható az ép pen szerkesztett görbe, mégsem szüntetjük meg az általa létrehozott hatást a kü lönböző szerkesztőpontok és körvonalak szerkesztése során. Így néhány esetben egyszerűbben megfigyelhető a kitöltött terület, illetve a dokumentum egyéb részeinek kölcsönhatása, ahogy a vektormaszk megváltozik, hogy felvegye a módosított alakot. •
A Direct Selection (Közvetlen kijelölés) eszközzel mindig a görbe határára kattintsunk a kitöltött terület belső része helyett. Ha magára a görbére kattintunk, akkor automatikusan kivá-
lasztjuk a szerkesztett rétegen l évő maszkot, és így a 12.9. ábrán látható módon megjelennek a közelebbi szerkesztőpontok, illetve irányvonalak. •
•
tel ') ')
Ha az alakzatréteg-maszkot pontosan a kívánt alakra hoztuk, és a réteg beállításainál - kitöltés és hasonlók - is a végleges értékek szerepelnek, hasznos lehet a vektoralakzat -réteg zárolása a vél etlen módosítások elkerülése végett. Hogy az alakzat, illetve a kitöltés a bitkép részévé váljon, kattintsunk az egér jobb gombjával - vagy a CTRL bil l entyűt lenyomva tartva a bal gombbal - a Layers panelre, és a helyi menüből válasszuk a Rasterize Layer (Réteg raszterizálása) lehetőséget. Untitled-l
fi l~ (Shope
2, RC8J8)•
12.10. ábra A Custom Shape eszköz mintái és a velük kapcsolatos beállítások eléréséhez a vezérlősáv Custom Shape Picker gombjám kell kattintanunk, így megtekinthetők az elérhető, a különböző alakzatokkal és jelekkel kapcsolatos beállítási lehetőségek . A jelenlegi vagy az aktív minta és a hozzá tm-tozó alakzatgyiljtemény bélyegképek listájaként vagy csoportjaként jelenik meg
12. fejezet
* Vektoralakzatok
Vektoralakzat-minták használata A Custom Shape eszközzel a Photoshop-felhaszn álók a későbbie kben jól használható, vektorként tárolt alakzatok és jelek (szimbólumok) egész tárházát -vagyis alakzatmintákat - hozhatnak létre. Ezek az egyedi alakzatok és jelek témakörönként csoportosítva a 12. 10. ábrán bemutatott, Cu stom Shape Picker nevű párbeszédablakban találhatók meg. A Custom Shape eszköz, illetve a kiválasztott alakzatminta ugyanúgy működik, mint bármely másik vektoral akzat-keze lő eszköz, eltekintve attól a kivételtől , hogy a megfelelő alakzat kiválasztásához további lépések szükségesek: 1. A Too ls panelről válasszuk a Custom Shape eszközt, figyelve arra, hogy a 12.1O. ábrán látottakhoz hasonlóan a Shape Layer mód legyen az aktív. 2. A Custom Shape Picker gombra kattintva nyissuk meg az alakzatválasztó párbeszédablakot 3. Ha a jelenleg megjelenített alakzatok vagy minták nem felelnek meg a céljainknak, akkor a Custom Shape Picker párbeszédablaknak a 12.11. ábrán látható menüjéből válasszuk az Ali (Összes) lehető séget, hogy megtekinthessük az összes alakzatot és jelet, vagy válasszunk másik mintát a listábóL 4. Kattintással jelöljük ki a dokumentumhoz hozzáadni kívánt alakzatot.
~+
Dr.lcte
~ -l.
Shap~
Text On ly
P.
Small Thumbnai l
'· tí.
.t large Thumbnai l Small list Large List
! ..
Pres et Manager. .. Res et Shapes .. Load Shapes .. . Save Shapes .. Repiace Shapes ..
~.
o.
T.
Music Nature
~.
~.
Objects
-
Ornament s
<:?,,
Shapes
v.
Symbo!s Tal k Bubbles
~'J.
Tíles
Cl.
Web
'!>';
•
MyShapes
l~ i [)o(:1.l l M/O~ti-~ · --
12.11. ábra A Custom Shape Picker párbeszédablak menüjén ek segítségével megtalálhatjuk és könnyen kezelhetjük a Photoshophoz kapott, illetve az általunk készített különböző alakzatmin ta -gyűjteményeket
415
416
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
5. A Custom Shape eszköz beállításai között jelöljük be a Constrain lehetőséget a megfelelő arányok megtartása végett. 6. A szálkeresztet helyezzük a rajzvászonra. Egy kattintással és az egér húzásával állítsuk a kiválasztott egyedi alakzatot a kívánt méretre, majd fejezzük be az alakzat rajzelását az egérgombot felengedve, illetve a digitális tábláról felemelve a ceruzát.
A 12.12. ábrán a használható alakzatok számos típusát mutatjuk be, amelyeket látva ötleteket meríthetünk az egyedi alakzatoknak a különböző projektekben való használhatóságát illetőleg. Ne feledjük, hogy itt csak a gyárilag elkészített alakzatmintákat mutatjuk be. Ahogy a következőkben majd bemutatjuk, létrehozhatjuk a saját alakzatmintáinkat is.
..-•...-
1-
l
-·
o o ,o o o o 1"
c
r+ .l ..
**••• • * ~
... .. • !• ,_ o Dl
': ** " .
"( Mtl l ~ ~ ~ =',.... -l ~ ~ ~ ..-. l )l .í ~~ o a'
({
>~l~l ~
"•.••• ~l~>
_.. j If
~ ~•o
#
+ ~~ fl)· 1'-
w*_.i111 lj cn' i í
** , ~t~' ?~ ~~!!~~~~~~;l :.: l~ ;~~i; 5,11
.-.- il[ ~
w
' ""
o--
w B
12.12. ábra A Photoshop CS4 a Custom Shape eszközzel használható, előre elkészített alakzatok egész sorát nyújtja. Az alakzatokat általánosan használják többek között alapvető illusztrációs feladatokm , illetve diagramok jelzéseihez
12. fejezet
* Vektoralakzatok
417
Egyedi alakzatok létrehozása Bármely, a Pen eszközcsoport tagjaivallétrehozott zárt görbe, valamint a vektoralakzatkezelő eszközökkellétrehozott minden alakzatkombináció átalakítható egyedi alakzattá, és menthető a többi alakzatminta közé, vagy bármely, a Preset Manager segítségével létrehozott új alakzatcsoportba. Ha az előbb említett eszközökkel hatékonyan végezzük a munkánkat, nincs szükség további különleges képességre vagy készségre. Új egyedi alakzat létrehozásához kövessük az alábbi lépéseket: 1. A Pen eszközcsoport tagjaival vagy a vektoralakzat-kezelő eszközökkel hozzuk létre az általunk használni kívánt alakú zárt görbét. Gyakran bizonyul hasznosnak, ha a görbe alakját
tartalmazó képréteget elhelyezzük a dokumentumban, és kellően alacsony átlátszóságértéket adunk meg hozzá, mert így az alakzatot a vektoreszközökkel körbe tudjuk rajzolni. Ha a görbével vagy alakzatréteggel elkészültünk, a mintául szolgáló képet eltávolíthatjuk 2. Az egérmutatót helyezzük az újonnan létrehozott görbe, illetve alakzat fölé, majd kattintsunk az egér jobb gombjával vagy a CTRL billentyűt lenyomva tartva a ballal.
~ :-1 ~- ~.
P. '\ .,
tr.. /.
#:/ &. 8f.
o. ~. ~
'·
~ T. ~.
Ci.
~
ef'.
<:l
Cl.
...
"""
!i.Qli
12.13. ábra Az egér jobb gombjával- vagy a Ctrl billentyat lenyomva a ballal- az újonnan létrehozott zá11 görbére, illetve alakzatrétegre kattintva egy helyi menüt kapunk, amelyben lehetőségünk ny ílik a görbét egyedi alakzatként menteni
l
418
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
3. A megjelenő helyi menüből a 12.13. ábrán látható módon válasszuk a Define Custom Shape (Egyedi alakzat meghatározása) pontot. 4. A megjelenő párbeszédablakban adjunk nevet az új alakzatnak, majd kattintsunk az OK gombra. 5. A Custom Shape eszközt választva kattintsunk a Custom Shape Picker gombra. 6. Szükség esetén görgessük a minták listáját felfelé, amíg a lista végére nem érünk. Az új alakzat
a csoport utolsó elemeként jelenik meg. Ekkor már bármely, előzőle gaminták között tárolt alakzathoz hasonlóan kiválasztható, és a dokumentumba illeszthető az új alakzat. Ha törö lni szeretnénk, jelöljük ki, majd a Custom Shape Picker párbeszédablak lenyíló menüjéb ől válasszuk a Delete (Törlés) parancsot.
Alakzat mentése mintacsoportba Ha alakzatunkat egy adott mintacsoport tagjaként szeretnénk menteni, akkor először mindenképp válasszuk ki az adott csoportot a Custom Shape Picker párbeszédablak lenyíló menüjéból, majd nyomjunk OK-t. Ha az Append (Hozzáfűzés) lehetőséget választjuk. akkor a kiválasztott mintacs.oport alakzatai hozzáadódnak a Custom Shape Picker párbeszédablakban jelenleg megjelenített alakzatokhoz, az OK-t választva viszont a párbeszédablakban jelenleg látható alakzatikonokat lecseréljük a kiválasztott mintakészlet egyedi alakzatainak ikonjaira. Ez nem jelenti az eredeti mintakészlet, illetve a benne lévő egyedi alakzatok törlését. pusztán arról szál a dolog. hogy a menüben mely alakzatokat jelenítjük meg.
Alakzatminták létrehozása A vadonatúj minták (vagyis a Custom Shape Picker párbeszédablakban megjelenő , egy témához tartozó egyedi alakzatok) létrehozásának legkönnyebb módja az, ha először létrehozzuk az összes alakzatot, és elérhetővé tesszük azokat a Custom Shape Picker párbeszédablakban. Ez után az alábbi lépéseket követve a Photoshop CS4 Preset Manager ablakának segítségével létrehozhatjuk a mintát: 1. A Custom Shape Picker párbeszédablak
menüjéből
válasszuk a Preset Manager pontot. Ahogy
a 12.14. ábrán is látjuk, a Preset Manager ablak a Custom Shapes (Egyedik alakzatok) mintatípust kiválasztva nyílik meg. 2. Menjünk az alakzatok listájának a végére, ahol a mi új egyedi alakzataink találhatók. 3. Jelöljük ki az új mintánkban tartalmazni kívánt alakzatokat jelző ikonokat. Az alakzatok együttes kijelölését a SHIFT, illetve CTRL billentyűk valamelyikének nyomva tartásával, valamint az egér bal gombjával történő kattintással (Macen a SHIFT, illetve ~ billentyűk valamelyikének nyomva tartásával, valamint az egér gombjával történő kattintással) végezhetjük el.
12. fejezet
* Vektoralakzatok
4. Ha az összes kijelölni szándékozott ikont kijelöltük (talán észrevettük, hogy a Photoshophoz kapott és az általunk készített ikonok közül is válogathatunk a kijelölésben), kattintsunk a Save Set (Készlet mentése) gombra. 5. Az új mintát lássuk el a témájukra vagy a felhasználásuk helyére vonatkozó névvel, majd kattintsunk a Save (Mentés) gombra. 6. Kattintsunk a Done (Kész) gombra. 7. A megnyitott dokumentumok mentése és bezárása után lépjünk ki a PhotoshopbóL Új
Photoshop-munkamenetet kezdve immáron használatba vehetjük az új mintánkat, amelyet a Custom Shape Picker párbeszédablak menüjének alján találunk meg. A Preset Manager használható a saját rninták átnevezéséhez (Rename gomb) , minták megváltoztatásához (a Save Set gombbal új mintát mentve azonos néven) és törléséhez (Delete gomb) is. Preset Manager
- Preset Type: ~ Custom Shapes
~~ J .
®l (
t
@/ - · ( f · , (
~ .. ~(~~*J~
Done
)
Load ...
)
~•o•o•o••··~~·
c ~~-- )
Q Q.DD! t t
( Rename .. . )
o •o•o•o,.L:::..wa*l~• )r; D"~ l " ) . ·
. • ••• •
•.
•
x~~b.e•T•••-" @b : -~ Ol~ Q d' l@•., ~~ ®l -·~· l~ * '© ®
• ~
.
,.. o i
™l-$-
~~~
@ @!~
,
(S) ~ ~
~
,.
D
(
Delete
)
l
m!:i!:llEE 8
' ~ ··..····..•..··.. mnn""""" c±> t ® at~ ~ 01~ @ ®IC\. ®R
ev
~ <}~ -1\DlnliGI ______
___________ _. ______ i
12.14. ábra A jövőben használandó minta létrehozásához előkészülve a Photoshop CS4 Preset Manager ablakában a Custom Shapes csoporthoz tartozó alakzatok ikonjait szem/éljük. (A Photoshopot újra kell indítanunk az új 11zinták használatba vételéhez.)
419
420
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
..
Osszafoglalás A fejezetben a vektoralakzat-rétegek mibenlétének meghatározása után a felhasználásuk és a Photoshop-dokumentumokban történő létrehozásuk módját tárgyaltuk Minden vektoralakzat-eszköznek több ötletes felhasználási lehetőségét ismertettük, valamint megismertük az eszközökhöz tartozó, a munkafolyamat hatékonyabbá tételét szolgáló módosítóbillentyűket is. A legfontosabb megismert alapelvek közé tartozik, hogy a vektoralakzat-rétegek egy színnel, színátmenettel vagy mintázattal kitöltött réteg és egy rá alkalmazott vektormaszk együttes hatásának eredményeként jönnek létre. Az alakzat létrejöttekor a maszk határain kívüli részek láthatatlanná válnak. További fontos tény, hogy a vektoralakzat-rétegek a tolleszközökkel és a vektoralakzat-kezelő eszközökkel egyaránt létrehozhatók, és sok egyforma lehetőség használatára képesek: például munkagörbék és alakzatrétegek létrehozására, csakúgy, mint a létrejött görbekomponensek, illetve alakzatok egyesítésére a vezérlősávon található Add To, Subtract From, Intersect, és Exclude overlapping .. . gombokkal. A vektoralakzat-rétegek igazítása és elrendezése ugyanazokkal az eszközökkel és módszerekkel történik, mint amivel a görbék igazítása és elrendezése - a Path Selection eszköz beállítási lehetőségeiről beszélünk. A vektoralakzat-rétegek alakja a Direct Selection eszközzel, továbbá a Layers panelen található Fill csúszkával módosítható, az alakzatréteg maszkjának alapjául szolgáló görbe elkülöníthető, és bármely egyéb görbéhez hasonlóan szerkeszthető. Végezetül fontos eszünkbe idézni, hogy a Photoshop vektoreszközeivellétrehozott bármely zárt görbe egyedi alakzattá alakítható, majd egyedi alakzatmintaként tárolható. Ezek az egyedi alakzatok akárhányszor felhasználhatók a későbbiekben.
Sz öveg A Photoshop szövegkezelési képességei a kezdetektől mostanáig nagy változásokon mentek keresztül. Azok, akik az őskor óta használják a Photoshopot, még emlékeznek azokra az időkre , arnikor a szövegekkel kapcsolatos legegyszerúob feladatok is biztos kezet és teherbíró gerincet kívántak, a feladat megoldása során elszenvedett megpróbáltatások pedig összemérhetők voltak egy havas téli napon megtett tízmérföldes gyalogtúrával (oda-vissza). A felhasználók szívét a hála érzése töltötte el, arnikor a Photoshopba bekerült az a megbízható szövegkezelő rendszer, amely a mai napig is rendelkezésre áll. A Photoshop 5 előtti kiadásokban a szövegek olyan bitképekként jöttek létre, amelyek közvetlenül a háttér szerepét betöltő rétegre kerültek, és ha már egyszer ott voltak, sem megmozdítani, sem megváltoztatui nem lehetett őket - többé-kevésbé kőbe vésettnek voltak tekinthetők. A Photoshop 5 végre lehetőséget adott rá, hogy a szövegeket önálló rétegeken írjuk meg, de a 7-es változatig nem volt megoldott aszöveg teljes egészében szerkeszthető vektoralakzatokként történő kezelése. Ami pedig az olyan szövegeket illeti, amelyek nem az alapvető, balról jobbra haladó írással készültek - nos, az élet kegyetlen. Ahogy korábban már említettük, a Photoshop mostanra támogatja a vektor alapú, matematikailag leírt körvonalakból álló, átméretezhető, forgatható és egyéb módon is rninőségromlás nélkül átalakítható, éles körvonalaikat az átalakítás végére is megőrző szövegek kezelését. Ezen felül a szerkeszthetőség teljes megőrzése mellett lehetőség van a szöveg hajlítására, nyújtására és betűtípusának megváltoztatására -a Warp (Szöveghajlítás) eszközzel. A szöveg önálló rétegeken jön létre, így a rétegek használatának majdnem az összes előnyét- például keverési módok, maszkok, rétegstílusok - élvezhetjük. Mindezen felül a helyesírás-ellenőrzővel aszövegeket több rnint harminc nyelven ellenőriztet hetjük Végezetül megemlítjük, hogy a Find and Replace (Keresés és csere) parancs az ismétlődő feladatok ellátását villámgyorssá teszi. Ha olyan dokumentummódban hozunk létre szöveget, amely nem támogatja a rétegeket (ilyenek a színpalettás, a bitképes és a többcsatornás módok), aszöveg bitképként jön létre, és a háttérrétegre kerül. ~:·.:..~~
* * * *
A fejezet tartalma: Szövegek használata Egysorosszövegek Szövegbekezdések
Görbére írt szövegek Szöveg rétegstílusokkal Vektoros és bitképes szövegek
* * * *
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Szövegbevitel A Photoshopban úgy írhatunk be szöveget, ha a Tools (Eszközök) panelen a 13.1. ábrán látható Type (Szöveg) eszközre kattintunk, vagy a billentyűzeten lenyomjuk a T-t. Alapértelmezésszerint a Horizantal Type (Vízszintes szöveg) eszköz az aktív. Kattintsunk bárhová a dokumentumon belül, és kezdjünk el gépelni. A beírtszöveg egy új , a Layers (Rétegek) panelen a bélyegképek között T betűvel jelölt szövegrétegre kerül.
~
~
IT l!"'-'--__1 ~
422
·-·-·· .
__
,l: ~
·--··-·- ----··----
_W_~!Jli] ~ Englioh: USA
13.1. ábra A Photoshop szövegeszközei és -beállításai
A frissen beírt szöveg elfogadásához tegyük az alábbiak egyikét: • •
•
Kattintsunk a Type eszköz vezérlősávján található pipa ikonra. Nyomjuk le a számbillentyűzeten található ENTER billentyűt , vagy a CTRL billentyű nyomva tartása mellett nyomjuk le az ENTER billentyűt (Macen a :ll: billentyűt lenyomva nyomjuk le a RETURN billentyűt). Kattintsunk egy másik rétegre, eszközre vagy panelre.
13. fejezet
* Szöveg
423
Észre fogjuk venni, hogy amint elfogadjuk a szöveget, az azt tartalmazó új réteg neve megváltozik, és felveszi a beírt szöveg első harminc karakterét. Ha szeretnénk, a réteg nevére duplán kattintva megváltoztathatjuk a nevet.
Szöveg szerkesztése A szövegrétegen lévő szöveg szerkesztéséhez válasszuk a Type eszközt, és tegyük az alábbiak egyikét: •
Mozgassuk a függőleges vonal alakú kurzort a dokumentumban a szöveg fölé. A körülötte lévő doboz eltűnik, és egyszerű függőleges sávvá alakul, azt jelezve, hogy szerkeszthető az alatta lévő szöveg. A szövegre kattintva szerkesztési üzemmódba váltunk
··- --
~
Text in Photoshop Editing text jn a breeze . !
Dh n >nc h nn ic Edit Type ... Check Spelling ...
It really pier.
co ul ~
Find and Repiace Text. ..
fY'l~~ ·".l~[l)
E:i.~J r.ii[lc:;.;J
Raste rize Type Create Work Path Conve rt to Shape .t Harizontal
VerticaJ Anti-Alias None ./ Anti - Alias Sharp Anti-Alias Crisp
Anti-Alias Strong Ant i-Alias Smooth i
Faux Bold Faux ltalic
Convert to Point Text
13.2. ábra A Type eszköz helyi m enüjébó1 kényelmesen elérhetjük a szövegbeviteli beállításokat. A helyi menü m egnyitásához az egér jobb gombjával kattintsunk a dokumentumban lévő szövegre vagy a szövegrétegre. A jobb gombos kattintás m ost is helyettesíthető a C7RL (PC), illetve a ~ (i\1.acintosh) billentyű nyom va tartása mellett végrehajtott bal egérgombos kattintással
424
IV. rész
• •
* Görbék, alakzatok és szöveg A kurzort vigyük a Photoshop-dokumentumban lévő szöveg fölé, és jelöljük ki a szöveget, mintha egy szövegszerkesztőben dolgoznánk. A szövegréteg bélyegképének T betűjére duplán kattintva szerkesztési üzemmódra váltunk, és a teljes szöveg kijelölődik.
Aszöveg begépeléseután a Layer, Type menüből a Horizantal (Vízszintes), illetve a Vertical (Függőleges) lehetőséget választva váltogathatunk vízszintes és függőleges szöveg között. A két lehetőség elérhető abból a helyi menüből is, amely a következőképp nyitható meg: a Type eszköz legyen az aktív, és az egér jobb gombjával kattintsunk a dokumentumban lévő szövegre, ahogy a 13.2. ábrán is látható. A függőleges szöveggel dolgozva a Character (Karakter) panellenyíló menüjében elérhetővé válik a Standard Vertical Roman Alignment (Normál függgőleges latin igazítás) beállítási lehetőség. Alapértelmezés szerint a szöveg ekkor automatikusan lefelé íródik, ha azonban a beállítást kikapcsoljuk, akkor minden karakter 90 fokkal elfordulva, oldalvást jelenik meg (példát a 13.3. ábrán találunk).
OpenType Faux Bold Faux lta lic
Horizantal Type
v
<
Ali Caps Small Caps
e r t
""'l ......
Superscript
c a l T y p e
(T)
n
!::.
~ "C
Subscript Underline left Underline Right Strikethrough
..; Fractional Widths System Layout
(D
No Break
Reset Character Close Close Tab Group
13.3. ábra A Standard Vertical Roman Alignment beállításnál a szöveg lefelé íródik, a kikapcsolásával azonban minden karakter 90 fokkal elfordul
lehetőség
13. fejezet
* Szöveg
Pár szó a betűtipusokról Ámbár sok esetben egyenértékű ként, egymással felcserélve használják a betűtipus (angol szakirodalomban : font). illetve a betűtipuscsalád (angol szakirodalomban: typeface) szakkifejezéseket van közöttük különbség. A betűtipus olyan karakterek - betűk , számok, irásjelek együttese, amelyek azonos vastagságúak és stflusúak. Ilyen betűtipus például a Helvetica Light. A betútfpuscsalád. mint a neve is sejteti, több betűtipust foglal magában. Ezeket a betűtfpusokat ugyanaz a tervező készitette. és általános esztétikai jegyeikben megegyeznek. Az egy betűtípuscsaládon - például a Helvetica nevűn - belüli betűtípusokat úgy tervezik, hogy egy adott oldalon egymással jól megférve, egymást kiegészitve szerepelhessenek. illetve azok kombinációival bevihető karaktereken felül a legtöbb tartalmaz jelkészleteket - ha nagyon fényez ni akarunk, akkor grafémákat - . vagyis, olyan számos karakterból álló gyűjteményeket amelyekkel rengeteg egyéb dolog ~ megjelenithetővé válik. Ilyenek példának okáért a grafikai diszitóelemek, az átkötött betűpárok, vagy ha tetszik, ligatúrák, a valuták jelei, a törtszámok vagy a régebbi korokból származó, jelként használatos alakzatok. A számitógép
billentyűivel.
betűtfpus-család
11 o/o o §
l.
Bekezdés vége jel Ezrelék Paragrafus
Nyíl
Ci
Cruzeiro
€
Euro
CE L
OE ligatúra Szigma
n
Ómega
,
Jelek egy betűtipuscsaládból
Egy betűtipuscsalád általában egy alapként szolgáló betűtipusból (rendszerint Roman vagy Regular nevűból, bár ez a betűt í puscsalád függvényében változhat), és annak pár vá ltozatából - háromnegyedkövér, félkövér, illetve dólt vagy ferde - áll. Ha a kiválasztott betűtipuscsalád nem tartalmazza ezeket a változatokat, akkor az alapkészletból a Photoshop Type panelén létrehozatható a félkövér vagy a dőlt betű utánzata. A komolyabb számítógépes grafikusok
425
426
IV. rész
* Görbék. alakzatok és szöveg
ugyanakkor az ilyen utánzatok használatától ódzkodnak, hiszen a tipográfia végső soron művészet. a létrehozott utánzatok pedig úgy változtatják meg a betűket mintha mustárral szalgálnánk fel a dobostortát Alapelv tehát. hogy amennyiben egy betűtípuscsaládban van félkövér vagy dőlt változat. nem használunk az alapváltozatból kialakított utánzatot.
A Photoshopba háromféleképp vihetünk be szöveget: pont alapú szövegként, bekezdés alapú szövegként vagy görbére írt szövegként. A pont alapú szöveg rövid, például címként vagy nagyobb méretű feliratként szolgáló szövegek elhelyezésekor hasznos. A bekezdés alapú szöveg, amelyben a szöveg egy adott téglalap alakú keret belsejét tölti ki, jobb választás olyankor, amikor nagyobb mennyiségű szöveget helyezünk el egy prospektusban vagy egy weboldalon. Lehetőségünk van végezetül olyan szövegkép kialakítására is, amelyben a bevitt szöveg egy vektorgörbe vagy vektoralakzat mentén rendeződik el. Lehetőség van továbbá arra, hogy bármely, szövegrétegen levő karaktert önálló, formálható vektoralakzattá, illetve vektorgörbévé alakítsunk. A fejezet későbbi részében az előbb felsorolt különböző szövegbeviteli módokról többet is megtudunk még.
Szövegeszközök A Photoshop négy szövegbeviteli eszközt kínál, amelyeket a Tools panelen, a Type eszköz lenyíló menüjében találunk meg: a 13.4. ábrán látható Horizantal Type (Vízszintes szöveg), a Vertical Type (Függőleges szöveg), a Horizantal Type Mask (Vízszintes szövegmaszk), és a Vertical Type Mask (Függőleges szövegmaszk) eszközt. A két Type eszköz a szövegrétegeken vektor alapú szövegeket hoz létre, a két Type Mask eszköz pedig a beírt karakterek alakját követő, " menetelő hangyás" kijelölést hoz létre, amelyeket maszkként használhatunk. • T
IT
Horizorr~l
Type Tool
V<~ial TY?< Toc l
Tj T
~;:(J Harizontal Type Mask Tool
T
fl"(" VertkaiType Muk.Tool
T
13.4. ábra A Tools panel szövgegeszközei. A Type eszköz négy módja között a SHJFT+T billentyük lenyomásával váltogathatunk
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy e sarok írója napi gyakorlatként sohasem használta a Type Mask eszközöket, lévén hasonló eredmény - vagyis menetelő hangyákkal körbevett, szöveg alakú kijelölés - érhető el, ha egy sima szövegréteget hozunk létre, majd a CTRL (Macen a :J:€) billentyű nyomva tartása mellett az egér bal gombjával a réteg bélyegképére
13. fejezet
* Szöveg
kattintva hozunk létre kijelölést a szövegrétegből. Az eljárás előnye, hogy szükség esetén visszatérhetünk a szövegréteghez, szerkeszthetjük azt - például megváltoztathatjuk a szöveg méretét - , majd szükség szerint újra elkészíthetjük a kijelölést. Ezzel szemben a Type Mask eszköz használatakor beírt szövegek a maszk elkészültével megszűnnek létezni. A vízszintes szövegeszközök olyan szöveget hoznak létre, amely balról jobbra, illetve fentről l efelé olvasandó, míg a függőleges szövegeszközök olyan szöveget, amely függő legesen, fentről lefelé, majd az oldal jobb oldala felől az oldal bal oldala felé folytatódva olvasandó, vagyis olyat, rnint amilyet a japán nyelvű könyvekben találunk. Aszövegírás beállításait egyszerre több szövegrétegre vonatkozólag is módosíthatjuk, ha a Layers panelen a SHIFT billentyűt lenyomva az egér bal gombjával a megváltoztatandó rétegekre kattintunk, majd a Type eszköz vezérlősávján kiválasztjuk az új értékeket. A Character (Karakter) panel használatával a karakterek beállítási lehetőségeit egyszerre több rétegre vonatkozólag módosíthatjuk, a Paragraph (Bekezdés) panel használatával (amiről a fejezet későbbi részében még részletesen szó lesz) pedig a kijelölt rétegek bekezdésekre vonatkozó beállításoknak adhatunk más értékeket. - . ,-
··ZTFL 1KSii _._q:
mr-~,;::~
~
..~::?-~
Egysoros szövegek Ahogy korábban már említettük, az egysoros szövegek - másik nevükön pont alapú szövegek - arra szolgálnak, hogy egy dokumentumban rövid szövegeket, például egy kép címét vagy egy fénykép készítőjének a nevét helyezzük el. Pont alapú szöveget úgy hozhatunk létre, hogy a Type eszközzel a dokumentum valamelyik részére kattintunk. Ekkor egy új szövegréteg keletkezik, és a villogó, függőleges vonal alakú kurzor azt jelzi, hogy szerkesztőmódba léptünk, és készen állunk a szöveg beírására. Gépelés közben a szöveg utolsó betűje az első egérkattintás helyétől a használt Type eszköztől függően vízszintesen vagy függőlegesen egyre távolabb kerül (lásd a 13.5. ábrát).
Point type using the Harizontal Type tool. 13.5. ábra Az egysoros szövegek leginkább rövid szövegek elhelyezésekor használatosak
A kurzort keresztező rövid vízszintes sáv jelzi az alapvonalat, vagyis azt a képzeletbeli vízszintes vonalat, ahová a Horizantal Type eszköz használatakor a szöveg kerül. A Vertical Type eszköz használatakor az említett sáv az egyes karakterek vízszintes középpontját jelzi.
428
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Aszöveg átmérerezéséhez szerkesztőmódban a CTRL (Macen a :l€) billentyűt nyomjuk le, és tartsuk lenyomva. Ilyenkor a szöveget magába foglaló doboz fogantyúit használva nagyíthatjuk, elforgathatjuk a szöveget, vagy egyéb átalakító műveleteket is végezhetünk rajta . Ismét fontos hangsúlyozni, hogy vektoros szövegrőllévén szó, mindezek a művele tek anélkül végezhetők el, hogy szöveg szép éles éleiről le kellene mondanunk. A szöveg bevitelének végeztével a változtatásokat az alábbi módokon fogadhatjuk el: • A Type eszköz vezérlősávján jelöljük be a jelölőnégyzetet • Nyomjuk le a CTRL+ENTER (Macen a :ll:+RETURN) billentyűket vagy az ENTER billentyűt. • Kattintsunk egy másik eszközre, rétegre vagy panelre. Amennyiben a változásoktól inkább eltekintenénk, kattintsunk a vezérlősávon lévő Cancel (Mégse) ikonra - a vonallal áthúzott kör alakú ikon -, vagy nyomjuk meg az Esc billentyűt.
Az egysoros szöveg bekezdés alapú szöveggé alakítható a Layer menüből, illetve az egysoros - más néven pont alapú - szövegre az egér jobb gombjával kattintva megjelenített helyi menü Convert to Paragraph Text (Bekezdésszöveggé alakítás) parancsával.
Bekezdésszövegek A bekezdésnyi szövegek elrendezéséhez- mondjuk prospektusok, szórólapok tervezésekor- a bekezdés ala pú szövegeket használjuk. Ebben a módban dolgozva egy a szöveggel kitölteni szándékozott területen elhelyezkedő keretet hozunk létre, és a beírt szöveg alakját ennek a keretnek az alakja határozza meg, ahogy az a 16.6. ábrán is látható. Aszóban forgó keret határai a keret létrehozása után is bármikor módosíthatók. Bekezdés alapú szöveg létrehozásához tegyük az alábbiak egyikét: • A Type eszközzel rajzoljunk egy olyan négyszöget, amely megadja a szöveg határait. • Az ALT (Macen az ÜPTION) billentyűt lenyomva kattintsunk a Type eszközzel, majd a Paragraph Text Size (Bekezdés alapúszöveg mérete) párbeszédablakban adjuk meg a létrehozni kívánt szövegdoboz kiterjedésének mérőszámait. Kezdjünk hozzá a szöveg beírásához. A Type eszköz vezérlősávján vagy a Character, illetve a Paragraph panelen (amelyekről a fejezet későbbi részében lesz szó bővebben) adjuk meg a szöveg beállításait. A bekezdés alapú szövegbeviteli módban lenyomott ENTER (Macen RETURN) billentyű új bekezdést hoz létre. A pont alapú szövegekhez hasonlóan a szöveget körülvevő doboz az átalakító fogantyúk használatával módosítható. A fogantyúkat az egérrel megfogva és
13. fejezet
* Szöveg
odébbhúzva változtathatunk aszövegdoboz szélességén és magasságán. Az egérmozdulatokat a Smrr billentyű lenyomása mellett végezve a szövegdoboz arányai megtarthaták A beírt szöveg módosításait az ENTER billentyű lenyomásával, a vezérlősávon a jelölő négyzet bejelölésével, illetve egy másik eszköz, esetleg a Layers panelen egy másik réteg kiválasztásával fogadhatjuk el. Ahogy azt már korábban leírt:uk, a már létező pont alapú szövegek bekezdés alapúakká alakíthatók. A kedves Olvasó, aki feltehetőleg igen éles elméjű - ez abból is gondolható , hogy ezt a könyvet választotta - , mostanra valószínűleg rájött, hogy hasonló módon a bekezdés alapú szövegek is egysorossá alakíthatók.
!P-arág rap-n- -Te-xf -----paragraph text can have different ~ormatting.
:Pressing Enter creates a new jparagraph.
o
+
Q
o. --- ----- ---- ---- -(}--- ---- ------ ----ó 13.6. ábra A bekezdés alap ú szövegeket körbevevő határvonalak a fogantyúkkal módosíthatók
A Type eszköz
vezérlősávja
A 13.7. ábrán látható , a Type eszköz beállítási lehetőségeit tartalmazó vezérlősáv egyszerűen elérhetővé teszi a Character panel gyakrabban használt beállításait, úgymint a betűtí puscsaládot, a betűméretet, az élsimítást, illetve a színekkel kapcsolatos beállításokat. Elérhető
innen a Warp (Szöveghajlítás) eszköz is, amelynek a fejezet későbbi részében önálló részt szentelünk. Az igazításvezérlők - amelyek balra, középre és jobbra rendezett szöveg létrehozását teszik lehetővé - az egyetlen olyan vezérlőcsoport a Paragraph panelen, amelyet itt is megtalálunk Természetesen rengeteg további formázóeszköz áll még rendelkezésünkre, olvassunk hát tovább , hogy ezeket a vezérlőket részletesebben is megismerjük.
430
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
13.7. ábra A Type eszköz beállításait tm1almazó ügyes vezérlőket
vezérlősáv
kényelmesen
elérhetővé
teszi az ábrán látható
A Character panel A betűszedés , vagyis a szöveget alkotó karakterek elrendezésének művészete a tizenegyedik századi Kína óta l éte ző dolog. Az egyes írásjegyeket hordozó fadarabokat kézzel tették a helyükre , beállítva az egyes írásjegyek távolságát, és a szöveg egyes sorait úgy helyezték el, hogy azok a következő sorokkal harmonizáljanak Az a nagy szerencsénk , hogy az elkövetkezendő évszázadok során feltalálták a Type eszköz sok munkát megtakarító Character panelét (lásd a 13.8. ábrát). A Character panel használható a betűtípus család, és a betűtípus kiválasztására , a karakterek közötti távolság szabályozására, és még rengeteg olyan szedési feladat ellátására, amellyel egy egész tizenegyedik századi nyomdászbrigád hetekig elbíbel ődött volna.
Change Text Orientation
CHARACTER
i• l ~EJ
~ M~·ri3d Pro
v Standard Vertical Roman Alignment
1'f Eii3:97P±l li ~~ A:V l •· _ :::G ~ ro--~ IT I I_oo~ ___! J: !:oo%__ _1 ~~- ~ ~- F~
___
f
OpenType Faux Bo ld Faux ltali c Ali Caps Small Caps Superscript Subscript
Color: -
- - - -- - - - -- [!li] tiT] Tr lT'!T, i Cili]
! Engli•h• USA
1;
l aa ~ Sbup
~;
l
~
Underli ne Stri ket hrough
v
Fractional Widths System Layout No Break Reset Character Close Close Tab Group
13.8. ábra A Character panel és lenyíló menüje segítségével érhetjük el a karakterek haladó elrendezésére vonatkozó vezérlőket
Ha nem lenne látható, a Character panel a Window (Ablak) menüben a Character menüpont választásával vagy a Type eszköz vezérlősávján a Character panel gomb lenyomásával nyitható meg.
13. fejezet -'~~ 1'!!!~ ··" ~ · "~~,...._-
* Szöveg
e
Ha a Character panel beállításait már beírt szövegre vagy egy szövegrétegnek csak bizonyos karaktereire kívánjuk érvényesíteni, akkor elóbb jelöljük ki a szöveget, és csak ez után változtassuk meg a beállításokat. Ha a karakterekre vonatkozó beállításokat szöveg kijelölése nélkül változtatjuk meg, akkor a beállítások csak az újonnan beírt karakterekre lesznek érvényesek.
r~:;;:;;_~~'>='o?~i:~~~::"
w--rr:trs-=
~-·
A betűtípus kiválasztása Kattintsunk a Font lenyíló listára a rendszerünkön elérhető betűtípuscsaládok, illetve a betűtípuscsalád kinézetét megmutatá előnézeti kép megjelenítéséhez (lásd a 13.9. ábrát). A betűtípusok előnézete mellett az egyes betűtípusok formátumát -TrueType, OpenType, PostScript -jelző kicsi ikont találunk. Ha már tudjuk a használni kívánt betűtípus nevét, akkor kattintsunk a kiválasztott betűtípus nevét tartalmazó mezóbe, és kezdjük el beírni a nevet. A Photoshop automatikusan megjeleníti a telepített betűtípusok közül azoknak a neveit, amelyek a begépelt névtöredékhez a leginkább hasonlítanak Ha kiválasztottunk egy betűtípuscsaládot, kattintsunk a Font Style (Betűstílus) listára a kiválasztott betűtípuscsaládon belül elérhető betűtípus-változatok megtekintéséhez.
'li" Lucida Calligraphy
SanYJle
O Lucida Console
sample
Sample
'li" Lucida Fax
.t
Lucida Grande
'li" Lucida Handwriting 'li" Lucida Sans 'li" Lucida Sans Typewriter O Lucida Sans Unicode
Sample
SCM11p'Le.Sam p le Sample Sam p le
'li" Marker Felt
Sa~~tple
O Marlett O Matura MT Script Capitals
D"' ..J ~ri ,.$ft111ple
O Mesquite Std
El
O Microsoft Sans Serif
Sam pl e Sample
O Minion Pro O Mistral
~
O Modern No. 20
Sa.mple
'li" Mona Lisa Solid ITC TT
S..".ple
'li" Monaco
Sample
13.9. ábra Betűtípuscsalád
kiválasztása a Character panelen
431
432
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Az OpenType
betűtípusok
beállításai
Az OpenType nagyon sokoldalú, szabványokon alapuló betűtípus-formátum, amelyet úgy terveztek, hogy a Windows és a Macintosh operációs rendszert futtató számítógépeken egyaránt használható legyen . Az ilyen betűtípusok gond nélkül vihetők át a két operációs rendszer között, anélkül, hogy aggódnunk kellene az esetleg a dokumentum elrendezését is befolyásoló, betűtípus-helyettesítéssei járó eszigorúan szaknyelven szólva) "gányolás" miatt. A Photoshop mostanára kiterjedten támogatja az ilyen formátumú betűtípusokat, amelyek 65 OOO-nél jóval több karakterjelet tartalmazhatnak. Mennyiben befolyásol ez bennünket? Nos, ez azt jelenti, hogy használhatunk ligatúrákat, vagyis olyan egyedi karakterjeleket, amelyek bizonyos betűpárosoka t, például az ff, fi és az ae párosokat összekötve jelenítik meg. A törtek automatikus helyettesítése szintén megoldható, ha a törtet úgy írjuk be, hogy egy számot a perjel (/) és egy ú jabb szám követ. Az OpenType formátumú betűtípusokban megtaláljuk a sorszámokat, vagyis az olyan számokat, amelyeket a sorszámokra jellemző végződés a felső indexben követ: 1", 2"d vagy 100'" (a magyarnyelvű szövegekben ezt nem használjuk). A hajlítások, vagyis azok a szeszélyes karakterelemek, amelyek néha az alapvonal alatt tekergőznek, szintén megtalálhatók az OpenType formátumú betűtípusokban .
This is some type. Let's play wi th glyphs! flippant. fierce. st sst. 1st. V2. 3o/2soths
5Zfl7rz4 eud~a .9%u/vu~ .2JiZSt/«f7/~d~a Cf2r
!/ZfPtÚ~ ~
~74'1+-avÍ/h a'--__/c/'lowtÚ~
iifir~~~~
13.10. ábra Az OpenType
betűtípusok
beállítási lehetőségeinek bekapcsalásával hatalmas mennyiségíí további karakte1jelhez férünk hozzá
13. fejezet
* Szöveg
433
Az OpenType formátumú betűtipusok beállítási lehetőségei a Character pauellenyíló menüjéből érhetők el. Figyeljük meg, hogy ezek a beállítási lehetőségek kiszürkítve jelennek meg, amennyiben nem OpenType formátumú - a betűtípusokat tartalmazó listában "O" ikonnal jelölt - betűtípusr használunk. Az OpenType betűtípusoknál el érhető beállítási lehetőségek közül mutat be néhány példát a 13.10. ábra. Betűméret
A szöveg méretének megváltoztatásához vagy a Size (Méret) listára kell kattintanunk, és ott kiválasztanunk valamelyik beállítási lehetőséget , vagy duplán kell kattintanunk a méret mezőre , és az új szám beírása után le kell nyomnunk az ENTER (Macen a RETURN) billentyűt. Lehetőségünk van a betűméret interaktiv módon történő megváltoztatására is, mégpedig úgy, hogy a Font Size (Betűméret) ikon fölé visszük az egérmutatót, megvárjuk, amíg az egy a két oldalán nyilakkal ellátott kézzé alakul, és ekkor az egérgombot lenyomva az egeret jobbra, illetve balra húzzuk. A betűméret a betűknek a lenyúló szára (a karaktereknek az alapvonal alá lógó része, például a "g" és az "y" esetében), illetve a felnyúló szára (a "h" , az "l" és a hasonló karakterek magasba nyúló vége) közötti távolságon alapul. Figyeljük meg, hogy az egyes betűtípusok között változhat a karakterek magassága. A 13.11. ábra ugyanazt a mondatot, ugyanolyan (pontban kifejezett) méretű betűtípusok kal mutatja be, Corbel, Lucida Grande és Aaux Pro betűtípusokkal leírva. Figyeljük meg , hogy aszöveg a rendelkezésre álló 160 képpontnyi területet minden egyes betű esetében másként tölti ki.
16o-pt. l y pe
j160P'
160-pt. l ype. j 1 60
16 O- pt . Type. 13.11 . ábra A
betűméret betűtípuscsaládonként
más és más lehet
P'
160
1
p,
434
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Aszöveg méretét a Photoshopban pontban (ez az alapértelmezett mértékegység), képpontban vagy milliméterben adhatjuk meg. A használni kívánt mértékegység megadásához a Preferences (Beállítások) ablakban válasszuk a Units & Rulers (Mértékegységek és vonalzók) lehetőséget, itt pedig a Type listából válasszunk más beállítást. A billentyűrajongók a betűk méretének beállítását a CTRL+SHIFT+>, illetve CTRL+SHirr+< (Macen a :ll:+SHirr+>, illetve :ll:+SHirr+<) billentyűkombinációkkal végezhetik el. Ez a billentyűparancsos módszer a betűméret növelését és csökkentését két pontonként, illetve két képpontonként, vagyis egy millirnéterenként végzi. Ha az ALT (Macen az ÜPTION) billentyűt is lenyomva tartjuk, akkor a változtatás tíz képpontos, vagyis 5 milliméteres méretben történik. Ha a listában a betűtípusok előnézete túl kicsi, és ezért nehezen látható, változtassunk az előnézeti képek méretén. A CTRL+K (Macen :ll:+K) billentyúkkel nyissuk meg a Photoshop beállításait tartalmazó ablakot, majd a bal oldali beállítások közül válasszuk a Type lehetőséget. A Font Preview Size (Betűtípus-előnézet mérete) listából válasszuk ki a megfelelő méretet, majd a kijelölés alkalmazásához kattintsunk az OK gombra. ·
Sortávolság A sortávolság az alapvonalak távolságát jelenti a szövegsorok között (lásd a 13.2. ábrát). A Photoshop sorközeinek angol neve, a leading (itt körülbelül: ólomkitöltés) a nyomdai betűszedés régi napjaiból származik, amikor a karakterek ólomdarabokból voltak kialakítva, és vízszintesen elhelyezett ólomcsíkokat használtak a szöveg sorainak elválasztójaként A Photoshop alapértelmezés szerint az éppen használatos betűméret 120 százalékának megfelelő távalságat illesztaszöveg sorai közé. Ez az alapértelmezett beállítás megváltoztatható, ha a Character panelen lenyitjuk a Justification (Sortávolság beállítása) listát, és az Auto Leading (Automata sortávolság) beállítás helyett másik értéket adunk meg. A sortávolság megváltoztatható egy szövegréteg összes sorára vonatkozólag, de soronként is. A sortávolság szabályozása nagyon hasonló módon történik a betűméret beállításához, azaz megtehető úgy, hogy a Leading listából kiválasztunk egy értéket, vagy úgy, hogy duplán kattintunk a Leading mezőre, és beírunk egy új értéket, sőt a két oldalán nyilakkal ellátott kéz ikonnal is szabályozható az érték. Természetesen billentyűparancsokkal is megvalósítható a sortávolság dinamikus beállítása. A kívánt szöveget kijelölve nyomjuk le az ALT (Macen az ÜPTION) és a LE nyíl, illetve az ALTl OPTION és a FEL nyíl billentyűket a sortávolság két ponttal, ha tetszik, két képponttal való csökkentéséhez, illetve növeléséhez. Ha a CTRL (Macen a :ll:) billentyűt is lenyomva
13. fejezet
* Szöveg
tartjuk a művelet közben, akkor az érték tíz ponttal, illetőleg tíz képponttal változik. Ismét megemlítjük, hogy amennyiben milliméterrel dolgozunk, az érték egy milliméterrel, illetve öt milliméterrel változik a használt billentyűparancstól függően.
Check out the leading between these lines.
Check out the leading between these lines. Check out the leading between these lines. 13.12. ábra A so11ávolság növelése megváltoztatja a szöveg sorainak alapja között
lévőfüggőleges
távalságat
Alávágás Az alávágás egy szón belül az egyes karakterek közötti távolságot jelenti. A Photoshop ezt a távolságot képes automatikusan beállítani, metrikus (az alávágási információ a karakterekben tárolódik) vagy optikai alávágást alkalmazva , sőt lehetőség van az alávágás kézzel történő beállítására is.
Metrikus alávágás Néhány karakterpár, például az LA, a Tr, a Wa, és a WA betűi némely esetben egymás mellett kicsit furán hatnak. A betűtípusok tervezői az ilyen alávágási betűpárokat a betűtí puscsaládok tervezése során számításba veszik, és legalább némi információt, támpontot adnak a betűpárok tagjai közötti terület nagyságát illetőleg. A metrikus alávágás (más néven automatiku s alávágás) bekapcsalásához kattintsunk a Kerning (Alávágás) beállításra, és válasszuk a Metrics lehetőséget.
435
436
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Optikai alávágás Amennyiben a használt betűtípusban nem található elegendő információ az alávágási betű párokat illetőleg, és azokban az esetekben, amikor egyetlen sornyi szövegen belül több betűtípuscsaládot használunk, lehet értelme az optikai alávágás használatával próbálkoznunk a metrikus alávágás helyett. Az optikai alávágás során a Photoshop kifinomult algoritmusait (amelyekre gondolhatunk akár a szoftvermérnökök varázslataként is) használjuk a karakterek elemzésére, és a köztük lévő alávágási terület automatikus szabályozására. A kijelölt szövegen, valamint a jelenleg használt szövegrétegen az optikai alávágás bekapcsalásához kattintsunk a Character panelen lévő Kerning beállításra, és válasszuk az Optical lehetőséget. Kézi alávágás Természetesen amennyiben az automatikus alávágási lehetőségekkel elért eredményt nem találjuk kielégítőnek, vagy ha valamilyen különleges tipográfiai hatás elérésére törekszünk, mindig lehetőségünk van az alávágás kézzel történő szabályozására. Egyszerűen állítsuk a kurzort a kívánt karakterpár tagjai közé , kattintsunk az alávágás mértékének beállítására szolgáló m~zóbe , írjunk be egy számot, majd nyomjuk le az ENTER (Macen a RETURN) billentyűt, esetleg válasszunk egy nullától különböző számot a listábóL A negatív értékek a karakterek közötti terület csökkenésével járnak, míg a pozitív értékek eltávolítják a karaktereket egymástól. Ha a karakterek közötti terület mértékét 20 pontonként, a billentyűzet segítségével akarjuk módosítani, az ALT (Macen az ÜPTION) billentyű nyomva tartása mellett nyomjuk le a nyílbillentyúk valamelyikét A CTRI.+ALT+< és a CnR+ALT+> (Macen a ~+ÜPTION+< és a ~+Ü PTION+>) billentyűkombinációk használatával a karakterek közötti terület 100 pontonként szabályozható. A 13.3. ábra a különböző alávágási módokra mutat be néhány példát bizonyos karakterpárokon.
"Troublesome Watchdogs" is a silly phrase. "Troublesome Watchdogs" is a silly phrase. "Troublesome Watchdogs" is a sil ly phrase. 13.13. ábra A Photoshop alávágásainak használata
különböző karakterpárok
esetében
Betűköz
A betűköz fogalma rokon az alávágással, amennyiben ez esetben is a karakterek közötti távolságról van szó. Mindazonáltal a betűköz rendszerint az egész kijelölt szövegbekezdésre kiterjedő betűtávolság csökkentését vagy növelését jelenti. Válasszunk ki egy szövegréteget, vagy jelöljünk ki valamekkora szövegrészt, és a Tracking (Betűköz) beállításnál válasszunk
13. fejezet
* Szöveg
egy nullától különböző számot. Ebben az esetben is van lehetőség a Tracking mezőbe dupla kattintást követő számbeírással és az ENTER (Macen a REruRN) billentyű lenyomásával megadni a betűköz mértékét. Azt is megtehetjük, hogy a kurzort a mezőbe helyezve a FEL és LE nyílbillentyűkkel növeljük, illetve csökkentjük a jelenleg kijelölt szövegre vonatkozó betűközt. Néhány különböző betűköz-beállítást a 13.14. ábrán láthatunk. történő
She sold seashells on the city streets. She sold seashells on the city streets. 9-Erlt~ asmttedySre:!s. 13.14. ábra Az első mondatot az alapértelmezett betűközzel írtuk, a következő mondatra 200-as értéket állítottunk be, míg az utolsó mondatra érvényes -200 értékű betűköz összediritette a mondatot
Az alávágást és a betűköztegyaránt 1/1000 em egységekben mérik, ahol egy em a kis "m " betű szélessége az éppen használt betűtípus adott méretében. Az, hogy . em-ben mérjük az alávágásra és a betűközre vonatkozó távolságokat, azért hasznos, mert így lehetővé válik, hogy a karakterek közötti távolság a betűtípus vagy a betűméret későbbi módosításakor is aránytartó maradjon.
Töredékes karakterszélességek és a rendszerelrendezés beállítása A karakterek közötti távolság beállítására további módszer lehet, ha kiválasztjuk a Character panellenyíló menüjében található Fractional Widths (Töredékes karakterszélességek) lehetőséget. Alapértelmezés szerint a karakterek között váltakozó távolság jelenthet képpontnyi egységnél kisebb mennyiségeket is. Ezt azért találták így ki, hogy tiszta és jól olvasható szöveg kerüljön a szemünk elé, és a legtöbb esetben érdemes bejelölve hagynunk a lehető séget. A kis betűrnéretek esetében - például amelyeket weboldalakon történő használatra terveztek - fura karaktertávolságokat eredményezhet, ha a töredékes karakterszélességeket kiválasztva hagyjuk Ennek elkerülése végett kapcsoljuk ki a töredékes karakterszélességek használatát Ne feledjük azonban, hogy ez a beállítás a rétegen lévő minden szövegre vonatkozik, a réteg kijelölt karaktereire külön nem alkalmazható. A képernyőn lévő kis méretű betűk élessé és jól olvashatóvá tételéhez vezethet az is, ha a Character panellenyíló menüjéből a System Layout (Rendszer elrendezése) lehetőséget választjuk Ezzel ugyanis kikapcsolódik a töredékes karakterszélességek használata, és kikapcsoljuk vele az élsimítást is - amiről egyébiránt a feje zet későbbi részében lesz még szó részletesen is.
438
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Vízszintes és
függőleges
átméretezés
A karakterek magassága és szélessége megváltoztatható úgy, hogy a vízszintes és függőleges átmérerezés beállításain módosítunk. Az alapértelmezett a száz százalék, és ez azt jelenti, hogy semmilyen átmérerezés nincs érvényben. Az érték növelésével a szöveg is nő, az érték csökkentése pedig kisebb szöveget eredményez. A szöveg átméretezése az alapvonalhoz viszonyítottan valósul meg. Függőleges szöveg esetén a függőleges átmérerezés értékének megváltoztatása a karaktereket teszi magasabbá vagy alacsonyabbá, míg a vízszintes érték módosítása a szövegoszlop szélességének változását vonja maga után.
Az alapvonal eltolása Ezzel a beállítással a szöveg saját alapvonalához viszonyított helyzete szabályozható: az értéket pozitív számra cserélve a szöveget az alapvonal fölé emeljük, a negatív számok használata pedig az alapvonal alá süllyeszti a szöveget. Ez matematikai egyenletek, illetve törtszámok kézi kialakításakor hasznos. Magunkban azt gondolhatjuk, hogy ez borzasztóan hasonló az alsó, illetve felső indexbe tett karakterek használatához - amiről rövidesen szintén szó lesz - , de van különbség, nevezetesen az, hogy az alapvonal eltolásakor megadhatjuk az alapvonaltól való eltávoladás mértékét, sőt a karakter méretét is , vagyis amennyiben pontosabb beállítási lehetőségre vágyunk, használjuk ezt a módszert. A 13. 15. ábrán látható törtek és egyenletek különféle alapvonal-eltolási beállításokkal készültek.
+ 3)2 - x + 6 - O 2 x- 4 (x
n
(x+ af- L( Z)xkan-k k=O 13.15. ábra Az alapvonal eltolásával készült tö11ek és egyenletek
Szövegszín Amikor létrehozunk egy szöveget, a szöveg az alapértelmezett előtérszínnel íródik a képernyőre. Aszöveg színe megváltoztatható, ha a Character panel színmintájára kattintunk, megjelenítve ezzel a Color Picker párbeszédablakot Ha a Layers panelen választunk ki egy
13. fejezet
* Szöveg
réteget, és megváltoztatjuk a színt, akkor a változás a rétegen lévő minden szövegre érvényes lesz. Meg tudjuk változtatni az egyes szavak, illetve karakterek színét is, mégpedig úgy, hogy kijelöljük őket, és csak ez után kattintunk a színmintára. A kijelöltszöveg színének megvizsgálása nehézségekbe ütközik (és akkor még finoman fogalmaztunk) , hiszen a kijelölés miatt a színek megváltoznak. A Crm+H (Macen :ll:+ H) billentyűkombináció használatával ki- és bekapcsolható a kijelölt szövegrészek színének megváltoztatása- csakúgy, mint a segédvonalak és egyéb segédeszközök használata.
Karakterstílusok A Character panel aljánállévő gombsor lehetővé teszi, hogy egy szövegre különböző karakterstílusokat állítsunk be. A gombsor által biztosított beállítások mindegyike elérhető a Character panellenyíló menüjéből is. A beállítások a gombok lenyomásával és [elengedésével, illetve a menüpontok kipipálásával és a pipa törlésével kapcsolhaták ki és be. A Faux Bold (Ál-félkövér) és a Faux ltalic (Ál-dőlt) gombokkal félkövér, illetve dőlt hatást érhetünk el olyan esetekben, amikor a kiválasztott betűtípuscsalád nem tartalmazza a betűtípus félkövér, illetve dőlt változatát (további információkért lapozzunk vissza a korábbi keretes szöveghez). • Az All Caps (Mind nagybetűs) gombra kattintva a kisbetűk , vagy kis- és nagybetűk vegyes használatával beírt szöveg NAGYBETŰSSÉ tehető. A Small Caps (Kiskapitális) gombra kattintva a SZÖVEG SZINTÉN NAGYBETŰS lesz, de az eleve nagybetűvel beírt betűk nagyobbak lesznek az eredetileg kisbetűkkel beírtaknáL • A felső indexbe (Superscript) került karakterek a többihez képest feljebb jelennek meg, amelyeket pedig alsó indexbe (Subscript) tettünk, a többi alá kerülnek. Ezekkel a gombokkal matematikai képleteket, illetve sorszámokat (például l " vagy lOO'h - magyar szövegben nem használunk ilyesmit) hozhatunk létre. Ne feledjük, hogy a Subscript és Superscript gombok előre megadott értékkel mozgatják és kicsinyítik a karaktereket; ha pontosabb beállírásra van szükségünk, próbálkozzunk a fejezet korábbi részében leírt módszer használatávaL • Az Underline (Aláhúzott) gombra kattintva a kijelölt szöveg, illetőleg a kijelölt szövegrétegen lévő teljes szöveg alá húzhatunk vonalat Figyeljük meg, hogy függőleges szöveggel történő munka során az Underline gomb nem változik meg , de a Character panel menüjében a beállítások között Underline Left (Aláhúzás balra) és Underline Right (Aláhúzás jobbra) pontok jelennek meg. A Strikethrough (Áthúzott) gombbal egy a szöveg közepén áthaladó vonal húzható.
•
Ha szerkes ztőmódban vagyunk -vagyis éppen van kijelölt szövegrész, vagy a kurzor aszövegben áll- dinamikus gyorsbillentyűket is használhatunk (lásd a 13.16. ábrát). Szerkesztőmódban a Character panel menüjében megjelennek a dinamikus gyorsbil-
439
440
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
lentyűk,
amelyke lehetővé teszik a legtöbb karakterstílus-beállítás - az ál-félkövér, az áldőlt, a nagybetűs szöveg, a kiskapitális, és így tovább - billentyűzetről történő megváltoztatását View
pi
. Change Text Orientation . Y Standard Verricai Roman Alignment
'Dviiamle -sliorti:-ufs are ranfastlC:-:.:--- ':' ~ut
~dit
•
Window
0
ly work when you are in
-
: ' ' '' '
' '
'' '
o
;
<)-
OpenType Faux Bold Faux ltalic Ali Caps Small Caps Superscript Subscr ipt Underline Strikethrough
, ' o-------------------o-- - - -- - ----------- -o
./ Fractional Widths System Layout No Break
Reset Character Cl o se Close Tab Group
13.16.ábra A dinamikus gyorsbillentyük csak akkor használhatók, ha szerkesztőmódban vagyunk Helyesírás-ellenőrzés
A szövegszerkesztő programokhoz hasonlóan a Photoshop a beépített helyesírás-ellenőr zőjét bevetve segítségünkre lehet (nekünk vagy a grafikánk szövegét író személynek) a rossz helyesírás elleni harcban. Ha szükséges, válasszuk ki a használni kívánt szótárat. Ha szöveg vagy szövegréteg előzetes kijelölése nélkül adunk meg szótárat, akkor az egész dokumentumban aztaszótárat fogja használni a Photoshop. Megadhatunk szótárat minden egyes rétegnél , sőt lehetőség van a szöveg egyes részei esetében is más-más szótár megadására. A helyesírás-ellenőrzés futtatásához az Edit (Szerkesztés) menüből válasszuk a Check Spelling (Helyesírás-ellenőrzés) pontot. Ha csak egyetlen szó ell enőrzése a cél, akkor a helyesírás-ellenőrző futtatása előtt helyezzük a kurzort a szóba. A dokumentum összes
rétegének ellenőrzéséhez jelöljük be a helyesírás-ellenőrző párbeszédablakának alján lévő Check All Layers (Valamennyi réteg ellenőrzése) jelölőnégyzetet (a Photoshop csak a dokumentum látható, zárolatlan rétegeit ellenőrzi). Ha olyan szóhoz érünk, amely a használt nyelv szótárában nem szerepel, az alábbiakat tehetjük: • Az adott szó figyelmen kívül hagyásával folytatjuk a dokumentum hátralévő részének ellenőrzését. Az Ignore Ali (Mindet ugorja át) a kérdéses szó összes további előfordulását is figyelmen kívül hagyja. • A Change To (Mire módosítja) mezőben felkínált lehetőségre módosítjuk a szót. Szükség esetén magunk is beírhatunk szöveget a Change To mezőbe, és a Change (Módosítás) gombra kattintva cserélhetjük a kérdéses szót. A Change Ali (Mindet módosítja) gombra kattintva a szó további, a dokumentumban előforduló összes példányát lecseréljük. • Amennyiben bizonyosak vagyunk abban, hogy aszó létezik, és jól írtuk le, kattintsunk az Add (Hozzáadás) gombra. Ekkor a szó bekerül a szótárba, és soha többé nem lesz hibásan leírtként jelölve.
Keresés és csere Egy másik hasznos eszköz a Find and Repiace (Szöveg keresése és cseréje) ablak, amelynek segítségével a szövegben gyorsan megtalálhatók a keresett szavak, és lecserélhetők egy másikra. Az abla eléréséhez válasszuk az Edit menü Find and Repiace pontját. A keresett szöveget írjuk be a Find What (Mit keres) mezőbe, és ha cserélni akarjuk valamire, az új szöveget írjuk be a Change To mezóbe. A jelölőnégyzetekkel további beállításokat adhatunk meg, például a kis- és nagybetűk különbségének figyelmen kívül hagyását, illetve azt, hogy a beüt szöveg más szavak részekénti részleges előfordulásait figyelmen kívül hagyjuk-e.
Élsimítás Az élsimítás (anti-aliasing) egy leképezési eljárás, amely a képernyőn megjelenő szöveg betűinek élét teszi simábbá. A szöveget a képernyőn megjelenítő képpontok ugyanis négyzet alakúak, ezért nem lehet belőlük tökéletes görbét rajzolni. Az élsimítás ezt a problémát oldja meg azzal, hogy az egymás melletti képpontok közötti durvább éleket részben kitölti, és így sima, szépen görbülő éleket hoz létre. Ha a szöveget weboldalra vagy másféle számítógépes megjelenítésre szánjuk, gyakran olvashatóbb szöveget kapunk, ha az élsimítást kikapcsoljuk, különösen kis betűrnéreteknéL Elképzelhető , hogy érdemes a töredékes karakterszélességeket is kikapcsolnunk, lévén ennek használatával bizonyos karakterek néha eltérő távolságra kerülnek egymástól.
442
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
A Photoshop a 13.17. ábrán látható ötféle élsimítási beállítással rendelkezik: None (Nincs): Ez a beállítás kikapcsolja az élsimítást, és eredményeként a szöveg szélei élesek, fogazottak lesznek. Ezt a beállítást nagyobb méretű betűk használatakor inkább kerüljük (hacsak nem valamilyen különleges hatás elérése a cél). • Sharp (Éles): A legélesebb szöveget eredményező beállítás. • Crisp (Határozott): Ezzel a beállítással némi élességhez jutunk. • Strong (Erős) : A betűk vaskosabbak lesznek. • Smooth (Simítás): A legsimább éleket kapjuk meg vele.
•
A különböző élsimítási módok hatása közötti különbség kis betűméretnél nem a legnyilvánvalóbb, és ismételten hangsúlyozzuk, hogy bizonyos esetekben jobban járunk, ha teljesen kikapcsoljuk az élsimítást. Játszadozzunk el a különböző beállításokkal, már csak azért is, mert a használt betűtípuscsal ád függvényében hajlamosak eltérő hatásokkal elkápráztatni bennünket.
Type without anti- ali asing looks pretty bad at large point sizes. Sharp anti-alias ing looks much bette r. Crisp anti-al iasing is smoother. Strong anti-aliasing results in heavier type. Smoot h anti-aliasing is .. . smooth . 13.17. ábra A Photoshop
különböző élsimítási
módjainak eredményét bemutató példák
A Paragraph panel Az eddigiekben az egyes karakterekre külön-külön alkalmazható formázási lehetőségekkel foglalkoztunk. Most az olyan formázási lehetőségek kerülnek sorra, amelyeket egész bekezdések esetén vagy akár egy szövegréteg valamennyi bekezdésénél használhatunk. A T billentyű lenyomásával válasszuk ki a Borizontal Type vagy a Vertical Type eszközt. A 13.18. ábrán látható Paragraph (Bekezdés) panel rendszerint egy csoportot képez a Character panellel, így elvileg megtekinthetjük a szövegbeállítási panelcsoport Paragraph fülére kattintva. Ha nem lenne látható, a Window menüből választhatjuk ki.
Egyetlen bekezdés formázásához kattintsunk a bekezdés valamelyik részére. Több bekezdés formázásakor a kijelölést módosítsuk úgy az egérrel, hogy elérje az összes formázni kívánt bekezdést. Ha semmilyen szöveget vagy szövegréteget nem jelölünk ki, a Paragraph panelen elvégzett beállítások a mostantóllétrehozott bekezdések mindegyikére vonatkozni fognak. Most, hogy a bekezdésformázás már nem ismeretlen a számunkra , vessünk közelebbi pillantást a rendelkezésünkre álló formázási lehetőségekre. Roman Hanging Punctuation
PAltACRAPH
-~ l =s ll l§ l ~ l """ l
[j]
·~ ~~P!_ J ·~ ~: P'.... . J
~· ~~--"'-.. ..J
~~
.É ~
~Hyphen.;ate
Justification .. . Hyphenation .. . o/ Adobe Single- line Composer
Adobe Every-line Composer Reset Paragraph Close Close Tab Group
13.18. ábra A Paragraph panel a nagyobb szövegrészekre vonatkozó beállítások helye
Igazítás Amennyiben megszaktuk már a szövegszerkesztő prograrnak használatár, jó eséllyel találkoztunk már a Paragraph panel felső részén lévő ikonokhoz hasonlókkal. Az e lső három ikon alkotja az igazításvezérl ők csoportját, és arra használjuk őket , hogy a szöveget határoló téglalap belsejében szabályozzuk a szöveg elhelyezkedését. Vízszintes szöveg esetén ezekkel a gombokkal adható meg, hogy a szöveget balra, középre vagy jobbra kívánjuk igazítani aszövegdoboz belsejében. Példának okáért a balra rendezett szöveg sorai a határoló téglalap bal oldalánál kezdődnek, u gyanakkor a szöveg jobb oldala nem egyenes. Függ őleges szöveg használata esetén ugyanezek a gomboka szöveget felülre, középre vagy alulra igazítják a szövegdobozban. Pont alapú szöveg esetén az igazításra szolgáló gombok azt szabályozzák, hogy a szöveg rniként helyezkedik el a szöveg ke zdőpontj ához képest. A balra rendezett .szöveg a pontból jobbra folyik, a jobbra rendezett pedig balra.
Sorkizárás A sorkizárt szöveg a határolódoboz jobb és bal oldalához egyaránt illeszkedik, vagy ha függőleges szövegről van szó, az illeszkedés a doboz tetején és alján valósul meg. A 13.19. ábrán látható három sorkizárási lehetőség azt szabályozza, hogy miként bánunk a bekezdések utolsó soraival. Vízszintes szöveg esetén a Justify Left (Utolsó balra igazítása) gomb az utolsó sort a szövegdoboz bal oldalához igazítja, a Justify Right (Utolsó jobbra igazítása) gomb jobbra igazítja, a Justify Center (Utolsó középre igazítása) pedig a szöveg két oldala között középen helyezi el.
444
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg Minimum Word Spacing: ~?! ____ letter Spadng:
Desired
~ ~ --- _ _j !O%
Glyph Scaling: I!Q____~ ___ j ~Hyphenate
Auto leading:
Maximum
(;:==OK===:)
lll2__0%___ll ~ __ l (
Cancel
)
J ~---~
[ioO% ____ ] I.!-009f>__ __j
~~ Preview
1120%
13.19. ábra A Paragraph panel sorkizárást szabályozó gombjaí, valamint a sorkizárási beállítások párbeszédablaka segítenek meghatározni, hogy a bekezdések míként töltsék ki a szövegdoboz belsejét
A negyedik, a Justify All CÖsszes igazítása) gombhoz tartozó beállítás (amelyet néhány esetben szokás teljes vagy kényszerített igazításnak is nevezni) a szöveg utolsó sorában megváltoztatja a szavak közötti távolságot, hogy az kitöltse a szövegdoboz szélességét. A szöveg utolsó sorában lévő karakterek számától függően ez széles, csúnya szóközökhöz, vagy szarosan összehúzott szöveghez vezethet. A sorkizárási beállítások párbeszédablaka, amelyet a Paragraph panellenyíló menüjéből érhetünk el, további, a szöveg sorkizárására vonatkozó beállításokat kínál. Meghatározható az a határ, ameddig a sorkizárt szövegekben a szavak, illetve betűk elválnak egymástól, illetve az is, hogy a választott betűtípus egyetlen karaktere kinyújtható-e a szövegdoboz szélességéig. •
Word Spacing (Szóköz): Annak beállítására szolgál, hogy mennyi további hely kerül
a szavak közéaSzóKöz billentyű lenyomásakor. Az alapértelmezett a 100 százalékos érték, ami nem jár további hely beszúrásávaL A maximális érték 1000 százalék • Letter Spacing (Betűköz): Ez a beállítás szabályazza az egyes karakterek közötti terület nagyságát. Hozzáadódik az alávágásból és a betűközből (tracking) származó távolsághoz. A O százalék beállítás azt jelenti, hogy nem szúrunk be további helyet, a 100 százalék a szavak közti távolságmértékének megfelelő további hely beszúrásár jelenti. • Glyph Spacing (Karakterjelköz): Ezzel a beállítással megoldható, hogy egy-egy karakter nagyobb vagy kisebb legyen az eredetileg meghatározott méreténél. A 100 százalékos beállítás azt jelenti, hogy nem használunk átméretezést. A sorkizárási beállítások megadásának legjobb módja az, hogy először megadjuk a kívánt értékeket- beírjuk őket a Desired (Kívánt) oszlop mezőibe. Ez után a térközök és átméretezések minimális és maximális értékeit állítjuk be nekünk megfelelően, arra az esetre, ha a Photoshop nem tudja a megadott helyre beszorítani a megadott értékek alapján a szöveget.
13. fejezet
* Szöveg
Ezzel persze érdemes eljátszadozni, úgyhogy kísérlerezgessünk bátran. Ha a szövegünk túlzottan magas és összenyomott, próbálkozzunk a maximális értékek növelésével, és fordítva, ha a szöveg túl "szell ős " és laza, talán segít a helyzeten a maximális értékek csökkentése. Ne feledjük, hogy nem csak nullánál nagyobb számokból áll a világ, szükség esetén negatív értékeket is beírhatunk Ne feledjük, hogy a minimális értékként megadottak nem lehetnek nagyobbak, mint amiket a Desired oszlop értékei között adunk meg, és ehhez hasonlóan a maximu mként megadott érték sem lehet alacsonyabb a Desired oszlopban megadott számnál.
A Justification párbeszédablakban utolsóként beállított, az Au to Leading viselkedését szabályozó érték azt adja meg, hogy mekkora helyet kell a sorok között kihagyni olyankor, amikor a Character panelen található Leading beállításnál az Auto l ehetőség van kiválasztva. Függő
központozás
Az egyszeri felhasználó esetleg nem sokat törődik azzal a szöveg beállításainak megadásakor, hogy az írásjelek - idézőjelek, vesszők, kötőj elek - mennyire rendeződnek a szövegdoboz oldalaihoz. Alapértelmezés szerint az írásjelek a szövegdobozok határainál ugyanúgy rendeződnek el, mint bármely más karakter. Ezzel az a baj, hogy a 13.20. ábrán bemutatottakhoz hasonlóan az írásjelek az egyéb karaktereket odébbtolhatják a határokon belül. Ennek elkerüléséhez kapcsoljuk be a Roman Hanging Punctuation (Latin írásjelek) beállítást, amely a bajkeverő írásjeleket a szövegdoboz o ldalának külsejére helyezi, és így a többi karakter elrendezése szép marad.
"Simplicity is not the goal. It is the by-product of a good idea and modest expectations." -Paul Rand
"S implicity is not the goal. It is the by-product of a good idea and modest expectations. " -Paul Rand
13.20. ábra A bal oldali szövegnélnem alkalmaztuk a Roman Hanging Punctuation beállítást. A jobb oldali szövegdoboznál, ahol a Roman Hanging Punctuation beállítást bekapcsoltuk, megfigyelhető, hogy az írásjelek a határolódoboz oldalán túlra ke1·ülnek
445
446
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Behúzás és térköz A Paragraph panel öt további, a 13.21. ábrán látható beállítása azt szabályozza, hogy mekkora legyen az üresen hagyott terület a bekezdések, illetve az azokat határoló téglalapok között és körül. Az egyetlen szövegrétegen lévő különböző bekezdések különböző behúzás- és térközértékeket kaphatnak, de az egy rétegen lévő bekezdések értékei egyszerre is megadhaták •
lndent left margin és lndent right margin (Jobb margó behúzása és Bal margó behúzása): Ezekkel a beállításokkal a szöveg határolódoboza , illetve jobb és bal széle közötti távolság növelhető.
•
lndent first line (Első sor behúzása): Ezzel a beállítással az egyes bekezdések első sora arrébb. Pozitív értéket megadvaaszöveg jobbra mozdul el, a negatív értékek pedig bal felé mozdítanak. Add space before és Add space after (Szóköz hozzáadása bekezdés előtt és Szóköz hozzáadása bekezdés után): Ahogy alighanem a nevük alapján rájöttünk, ezek a beállítások a bekezdések előtt és után lévő szabad terület nagyságát növelik.
vihető
•
Ahogy a Character panel legtöbb formázási beállítása esetében, itt is úgy történik a formázási beállítás értékének megadása , hogy beímnk egy számot, majd megnyomjuk az ENTER (Macen a RETURN) billentyűt. A fenti é1tékek megadhaták pontban, képpontban vagy milliméterben. Az alapértelmezett egység a Preferences ablak Units & Rulers lapján megadott mértékegységtől függ.
PARAGRAPH
""'
..
-
Fl1~ 1 ~ ] ~~~ •It !opt __ i ~· [o_ o•_ ] •JE [~P! ____
l
13.21 . ábra A bekezdések behúzásainak beállításai szabályozzák, hogy mekkora legyen az üresen hagyott terület a bekezdések között és körül
Ne feledjük , hogy a szokásos kétbetűs rövidítéseket beírva a dokumentum beállításainál megadottól eltérő mértékegységeket is használhatunk a mennyiségek megadásakor. Példának okáért amennyiben a dokumentum beállításainál a pont az alapértelmezett, a szöveg első sora fél centiméterrel a .5 értéket követő "cm" rövidítés beírásával, majd az ENTER billentyű lenyomásával húzható be - amint látjuk, a O egészt jelző O elhagyható. A Photoshop automatikusanátváltjaa megadott távalságat az alapértelmezett mértékegységre, ami a példánkban éppen 36 pont.
13. fejezet
* Szöveg
Elválasztás működését befolyásolhatjuk A szövegelrendezés kinézetének javítása végett érdemes meggondolnunk, hogy egyáltalán érdemes-e engedélyeznünk a szavak elválasztását, és amennyiben igen, akkor pontosan milyen körülmények között.
Az elválaszrási beállításokkal a szavak több sorba tördelésének
Az automatikus elválasztás a Paragraph panel aljánállévő Hyphenate (Elválasztás) j elölő négyzetbe tett vagy onnan kivett pipával kapcsolható be és ki. Az elválaszrási beállítások párbeszédablaka a Paragraph panel 13.22. ábrán látható menüjének Hyphenation (Elválasztás) pontját választva érhető el. • •
•
•
Words langerThan (Ennél hosszabb szavak): Ha ide beírunk egy számot, akkor csak a megadott számnál több karaktert tartalmazó szavak elválasztását engedélyezzük. After First és Betore last (Az első szótag _ betű és Az utolsó szótag _ betű) : Ezekkel a beállításokkal megadható, hogy az elválasztójel a szó végeitőllegalább hány karakter távolságra legyen. Például, ha itt mindkét mezőbe a 4 számot írjuk, akkor a "karakterek" szó csak így választható el: karak-terek. Hyphen limit (Egymás alatt maximum:_ elválasztás): Ez a beállítás az egymásra következő , elválasztott szavakkal végződő sorok számának felső határát adja meg. Használatával elkerülhető , hogy több egymás után elválasztott végű sorunk legyen, ugyanis az nem túl szép. Hyphenation Zone (Eiválasztási zóna): Ez a beállítás azt mondja meg a Photoshopnak hogy a szövegdoboz széleitől mekkora távolságra tehető kötőjel.
Végezetül a párbeszédablak alján található jelölőnégyzettel lehetőségünk nyílik a nagybetűvel kezdődő szavak - például tulajdonnevek - elválasztásának engedélyezésére vagy tiltására.
~ Hyphenation - - - - - - -- - - - - - ,
Words langer Than:
li: _____l letters
After First:
~~--~ letters
Before last: ~~------ -· l letters
(
OK
)
(
Cancel
)
C' Preview
Hyphen Umit: ~~ -. __ ·- - ___l hyphens Hyphenation Zone: I ~_Pic~ __ _l ~ Hyphenate Capitalized Words
13.22. ábra A Hyphenation párbeszédablak segítségével megoldható az elválasztás használatának korlátozása a bekezdés alapú szövegekben
448
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Az Adobe Single-Line Composer és az Adobe Every-Line Composer A Photoshop két módszert kínál a szöveg elemzésére és a bekezdés alapú szöveg bekezdésein belüli sortörések elhelyezésére. A Paragraph panellenyíló menüjében található Adobe Single-Line Composer (Adobe egysoros tördelés) és AdobeEvery-Line Composer (Adobe mindensoros tördelés) tördelési módszerek az alávágási, igazítási, elválaszrási és sorkizárási beállítások számbavételével keresik meg a lehetséges sortörési helyeket az egyes bekezdésekben, és ezek közül a megadott paramétereknek leginkább megfelelőket választják ki. A legtöbb bekezdésformázási beállításhoz hasonlóan az egyes bekezdésekhez más-más tördelési értékeket állíthatunk be.
A Single-Line Composer Ahogy a neve is sejteni engedi, a Single-Line Composera bekezdés sorait egyesével elemzi a sortörések és elválasztások helyének megállapításához. Akkor érdemes ezt a lehetőséget választanunk, ha nagyobb beleszólással akarunk rendelkezni az egyes sorok tördelésébe. Ez a tördelési módszer aszöveg összébbhúzását részesíti előnyben a szavak, illetve karakterek közötti távolság növelésével szemben . Az Every-Line Composer Az Every-Line Composera kiválasztott bekezdést, illetve bekezdéseket egységes egészként elemzi, és így állapítja meg a sortörések elhelyezésre legalkalmasabb helyeket. Ezzel a lehetőséggel dolgozva egységesebb lesz a szövegeloszlás. A módszer az elválasztások elkerülésére törekszik.
Görbére írt szövegek Az egyenes vonalban, illetve egy téglalapon belül elhelyezkedő szövegek létrehozásának képessége nagyszerű dolog, és a grafikai munkák túlnyomó többségéb en éppen erre lesz szükségünk. De hát ez a könyv a Photoshopról szól, így biztosak lehetünk abban, hogy a Type eszköz leberőségei nem érnek véget a szokásos szövegdobozoknál. A Photoshop CS egyik legtöbbet csodált újdonsága az a képesség volt, hogy vektorgörbéket tudott létrehozni, és a görbék mentén képes volt szöveget végigfuttatni. A Photoshop CS3-ban megjelent, lényegesen hatékonyabb szolgáltatással képessé váltunk arra, hogy több , független szövegrétegen tárolt szöveggel kövessünk egyetlen vektorgörbét. Mindezen felül a görbe mentén végigfutó szövegek iránya lehet különböző , megoldható egy kör körbefuttatása szöveggel, és vektoralakzatot is ki tudunk tölteni szöveggel. Kezdjük a lehetőségek ismertetését egy példával!
13. fejezet
* Szöveg
Nyitott, hullámos görbére írt szöveg Ahhoz, hogy szöveget illeszthessünk egy görbére (a 13.23. ábrán láthatóhoz hasonlót) , alapvetően két dolog szükséges: egy görbe és némi szöveg. Az alábbi lépéseket követve hozható létre a görbére írt szöveg: 1. A P billentyűt lenyomva válasszuk ki a Pen eszközt (amelyről egyébiránt többet is megtudhattunk a 12. fejezetben). 2. Az egér bal gombjával kattintgatva helyezzünk el néhány pontot, és eképpen hozzunk létre egy vektorgörbét Ha a kattintások után az egeret odébbhúzzuk, megjelennek a fogantyúk, amelyekkel sima görbületeket alakíthatunk ki. Általánosságban elmondható, hogy jobb eredmény érhető el, ha a görbe csak lassan kanyarog - az éles fordulók és a sarkok a betűk kevésbé szép elhelyezéséhez vezetnek. Persze aggodalomra semmi ok, hiszen végső soron ez egy vektorgörbe, ami annyi tesz, hogy a szerkesztőpontok helyét a Direct Selection eszközzel módosítva a görbe bármikor átalakítható (az eszköz kiválasztásához tartsuk lenyomva a Smrr+ A billentyűket , amíg a teli fehér nyíl meg nem jelenik). 3. A T billentyűt lenyomva válasszuk ki a Type eszközt. Az egérrel mozgassuk a kurzort a vektorgörbének a fölé a pontja fölé , ahol a szöveg beírását kezdeni szeretnénk. A függőleges vonal alakú kurzor vízszintes alapvonala átlós hullámvonallá alakul, jelezve ezzel, hogy a beírt szöveg a görbét fogja követni. 4. Egy kattintást követően nekikezdhetünk a szöveg beírásának. A szöveg a megrajzolt görbét követi. Figyeljük meg, hogy a szöveg abba az irányba mozog, amerre eredetileg a vonalat rajzoltuk Más szóval, ha a pontokat balról jobb felé helyeztük el, akkor a szöveg folyása is ezt a vonalat követi. Ha túl sok a szöveg, akkor a görbe végénél egy körben lévő kicsi pluszjel jelenik meg. A szöveg és a görbe hosszának összeegyeztetéséhez vagy rajzoljuk hosszabbra a görbét, vagy válasszunk kisebb betűrnéretet 5. A változtatások véglegessé tételéhez kattintsunk a Tools panelen lévő pipára, vagy nyomjuk le az ENTER billentyűt.
A szöveg kezdő- és végpontjának helyét a görbén a szöveg létrejötte után módosíthatjuk. A Direct Selection eszközt használva mozgassuk az egeret a görbe fölé. Amikor a függőle ges vonalat formázó kurzor mellett egy kis fekete nyíl jelenik meg, kattintsunk az egér bal gombjával, majd a gombot lenyomva helyezzük át a szöveg kezdőpontját Ha az egeret lefelé húzzuk, akkor a szöveg a görbe aljának mentén fog elhelyezkedni. Ha a szöveg alakját meghatározó görbe formáját meg kell változtatnunk, a görbét a Paths (Görbék) panelen jelölhetjük ki. A Window menü Paths pontját választva két görbe kerül a szemünk elé. Az egyik a munkagörbe- ez az a görbe, amelyet először készítettünk, hogy legyen a szövegnek mit követni. A másik görbén elvileg a beírt szöveg első pár
449
450
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
karakterét látjuk. Jelöljük ki ezt a görbét a Direct Selection eszköz nyilát használva, és a görbe alakját meghatározó vektorpontokat módosítsuk úgy, hogy a görbe alakja - és ebből kifolyólag a szöveg vonalának alakja - megváltozzon.
13.23. ábra Szöveg létrehozása vektorgörbe mentén
A munkagörbe különleges görbe - mindig azt a vektorgörbét értjük alatta, amelyen éppen dolgozunk. Ha a munkagörbe nem a jelenleg aktív kijelölés, akkor a következő görbe - amelyet a Pen vagy a Shape eszközzel létrehozunk - válik az új munkagörbévé, és az előző munkagörbe örökre elvész. Ha nem akarunk lemondani az előző munkagörbéről, a Paths panelen kattintsunk duplán a nevére, adjunk neki új nevet, illetve ha az alapértelmezett név megfelel, elegendő az ENTER (Macen a RETIIR.J"') billentyűt lenyomnunk
13. fejezet
* Szöveg
Körre írt szöveg A nyitott görbe mentén létrehozott szövegre vonatkozó ötletünket fejlesszük tovább olyan irányba, hogy a szöveg ezúttal zárt görbét- esetünkben egy kört - kövessen (lásd a 13.24. ábrán) . A létrehozásához szükséges lépések többé-kevésbé megegyeznek az el őző p éldában követettekkel, így nem kell túlzott meglepetésre számítanunk. 1. A Tools panelen található Ellipse (Ellipszis) eszközre- amit ugye nem keverünk össze az Elliptical Marquee (Ellipszis kijelölő) eszközzel- kattintva hozzunk létre egy köralakú görbét. Az Ellipse a Rectangle eszközzel van egy csoportban, ezért úgy is kiválaszthatjuk, hogy több alkalommal is lenyomjuk a S HIIT+ U billentyűket 2. Az Ellipse eszköz beállításai közül válasszuk a Paths módot (balról a második ikon). és ezzel rajzoljunk egy üres, ellipszis alakú vektorgörbét Ha szabályos kört akarunk kapni, tartsuk lenyomva a SHIIT billentyűt az egér mozgatása közben. 3. A T billentyűt lenyomva válasszuk ki a Type eszközt, és a körre kattintva kezdjünk hozzá a szöveg beírásához. 4. A CTRL +ENTER (Macen :It:+ RETURN) billentyűkombinációval fejezzük be a szöveg beírását.
.,
• ·-.......
-:r
-::-~-u,-.-""-
~-
• .-.~"""-y
-
-~·
..+
~l
~'~
~w,
~
~ ~ ~
.
~
~ ~
o:
~.
O. ~.
-~' ~ <;.'\
.l i(), Q"
~ ~ ~~-
'!!!'>
~ll'"7i75i!QiT"" -----------------~----~~-------------.tfj 1
0oCüSM~76t.ol
13.24. ábra Egy kör köré szöveget írni hasonló jeladat egy görbe mentén í11 szöveg elkészítéséhez
452
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
5. A körön lévő szöveg helyzetének beállításához válasszuk a Direct Selection eszközt, és az egeret mozgassuk a szöveg fölé. A függőleges vonal alakú kurzornál egy vagy két kicsi fekete
nyíl jelenik meg, ahogy a kurzort a kör körül mozgatjuk. Ha egy nyilat látunk, akkor az az ívrészlet szabályozható, amelyet a szöveg lefed. Ha két nyíl látható, akkor a szöveg a kör mentén elmozgatható, vagyis beállítható, hogy honnan induljon. A függőleges vonal alakú kurzort lehúzva vagy feltolva beállítható, hogy a kör belsején vagy külsején legyen a szöveg. ~ A Free Transform (Szabad alakítás) eszközzellehetséges a körre vagy görbére írt MtgjtgyZíl szöveg átméretezése. Ha a szöveg alatti görbe éppen aktív a Free Transform eszköz kiválasztásakor, akkor a vektorgörbét fogjuk átméretezni, a szöveg betűmérete nem fog változni. Ha a szöveg átméretezése el őtt a Paths panel (a Window menüből aPaths pontot választva nyitható meg) bármely, a görbén kívüli részére kattintva megszüntetjük a vektorgörbe kijelölését, akkor a szöveget fogjuk nagyítani vagy kicsinyíteni, a vektorgörbe mérete pedig n~m változik meg.
--
Szöveg zárt alakzat belsejében Még tovább fejlesztve a szövegen alapuló grafikai tervek létrehozásának ötletét, vessünk egy pillantást a zárt alakzatok szöveggel történő kitöltésére- a 13.25. ábrához hasonlóan. Olyasmiről van szó, mint a bekezdés alapú szövegekkel való munkából már ismert és szívesen használt sima négyszög formájú szövegdobozzal való munka, de valamilyen más alakzatot használva. 1. Hozzunk létre egy a szöveg határául szolgáló alakzatot. A SHIFT+ U billentyúk ismételt lenyo-
másával - amíg a Shape (Alakzat) eszköz ikonját fel nem váltja egy alaktalan folt válasszuk ki a Custom Shape (Egyedi alakzat) eszközt. A saját alakzat megrajzolásához kiindulópontként használhatjuk a Pen eszközt Path módban, vagy akár a Shape eszköz egy másik változatát, az elkészült görbét pedig késóob a Direct Selection eszközzel módosíthatjuk. 2. A vezérlősávon kattintsunk a Shape lenyíló menüre, ott pedig a paca alakú foltra az ikonok harmadik sorában. ("Igen" a helyes válasz, ha éppen azon töprengünk, hogy az író esetleg
írhatott volna "folt alakú pacát" is.) 3. Válasszuk a Type eszközt, és az egérrel mozgassuk a kurzort az imént létrehozott alakzat fölé. Észrevehető, hogy a függőleges vonal alakú kurzor mintha zárójelbe lenne téve, ami annyit tesz, hogy az alakzatba kattintva kitölthetjük az alakzatot szöveggel. Mire várunk hát? Kattintsunk végre! 4. Az alakzat, amelybe belekattintottunk, készen áll arra, hogy kitöltsük szöveggel. Fogjunk hát neki! Minden szövegformázó eszköz és beállítás használható, bár elképzelhető, hogy az automatikus alávágási l ehetőségek valamelyikéről a kézi alávágásra , illetve betű közre kell átváltanunk, hogy a szöveg rendelkezésére álló terület görbületeinek furcsa hatásait kiegyensúlyozzuk
13. fejezet
* Szöveg
Monte Pertuso
13.25. ábra A hegy alakját követő vektoralakzatot rajzoltunk, majd a kész alakzatot teleí1'tuk a szolgáló "!orem ipsum" kezdetit ál-latin szöveggel
helyőrzőként
A tervezőgrafilrusok gyakran használják helyőrzőként a "lorem ipsum" kezdetű, ál-latin szöveget az igazi helyett, amikor egy ügyfélnek elfogadás végett bemutatják a tervet. E mögött az a megfontolás rejlik, hogy az ember hajlamos a grafikai összkép helyett a tartalom olvasására figyelni - már amennyiben a tartalom értelmes nyelven íródott. Hogy honnan szerezzünk ilyen ál-szöveget? Keressünk rá az Interneten a "!orem ipsum" szavakra, és alighanem elégedettek leszünk az eredménnyel.
Szöveghajlítás A Type eszköz beállításait tartalmazó vezérlősávon található Warp (Szöveghajlítás) eszközzel lehetséges aszöveg hajlítása és megcsavarása. A Warp eszköz változatos üzemmódjai meglehetősen maguktól értetődően és könnyen használhaták Ha a Type eszköz aktív, és szövegréteg van kijelölve, kattintsunk a Warp eszköz 13.26. ábrán látható ikonjára. A kattintás eredményeként megj elenő párbeszédablakban a Style (Stílus) lenyíló menüből válasszunk ki valamilyen hatást. A választógombokkal adjunk meg egy irányt a hatás számára -vízszintes és függőleges közül választhatunk, ha egyáltalán van miből.
453
454
* Görbék, alakzatok és szöveg
IV. rész
~
ru
fMu quite Std
E) Horizontal
0
Bend:
- • A-~Horizental Di stortion:
l' l 1+1 4 ..... 1%l
Vertical
""~
OK
)
Cancel
)
'
i-.LQ_ l% 1
Vertlcal Distortion:
13.26. ábra A Wmp eszköz számos torzító hatást kínál. A meghajlított szöveg- csakúgy, mint a hajlítást eredményező hatás- szerkeszthető marad
A csúszkákkal finomhangolható a hatás eredménye: növelhetjük vagy csökkenthetjük a hajlítás mértékét, és megváltoztathatjuk a vízszintes , illetve a függőleges torzítást. Ha elégedettek vagyunk a hatás várható eredményével, az eszköztár pipát formázó ikonjára kattintva megtekinthető a végeredmény. A Warp eszköz remek tulajdonságainak egyike, hogy a szöveg a hajlítás végeztével is szerkeszthető marad, vissza lehet térni hozzá, és az esetleg szükségessé váló módosításokat meg lehet ejteni rajta. A Warp eszköz beállításai sem vesznek el, késóbb tehát- mármint amíg a szöveget tartalmazó réteg vektoros marad, és a rétegek használatát támogató formátumban mentjük a dokumentumot- úgy módosíthatjuk őket , ahogy úri kedvünk tartja . ,_\ ~
Amennyiben egy szövegréteget meghajlítottunk, már nem használhatunk rajta
Megjegyzét ál-félkövér karaktereket. Ez megfordítva is igaz: az ál-félkövér karaktereket használó réteg nem hajlítható.
A szöveg hajlítottságának megszüntetéséhez nyissuk meg a Warp eszköz ikonjára kattintva - esetleg a Layer menü Type pontjánál a Warp lehetőséget választva - a Warp Text (Szöveg hajlítása) párbeszédablakot, és a Style lenyíló listából válasszuk a None (Nincs) értéket, végül kattintsunk az OK gombra. A szövegrétegek torzítása a Transform (Átalakítás) eszköz Warp üzemmódjával is lehetséges. Az Edit menüből válasszuk a Transform menüpontot, ott pedig a Warp Hivatkozás lehetőséget , majd adjunk meg valamilyen stílust a vezérlősávon. A Transform eszközről bővebb információkkal a 21. fejezet szolgál.
r:!4
13. fejezet
* Szöveg
Szöveg intelligens objektum belsejében Tegyük fel, hogy olyan drámai hatású képet akarunk készíteni, ahol a szöveg látszólag a néző felé halad. Ez talán megoldható a Transform eszköz Perspectíve (Perspektíva) módjával (az Edit, Transform menüben található Perspectíve lehetőséget választva kapcsolható be), de ez a beállítás ki van szürkítve, ha a kijelölt réteg vektoros szövegréteg. Most akkor mi lesz? Persze járható út, hogy a szövegréteget képpontokra bontjuk, és a jó öreg képpontok majd lehetővé teszik a szöveg kedvünk szerinti alakítgatását. De ha egyszer oda jutunk, hogy a szöveget meg kell változtatnunk, akkor meg leszünk lőve , szóval ez nem a legjobb megoldás. Lényegesen jobb a 13.27. ábrán bemutatott módszer szerint aszövegréteget valamelyik Transform eszközzel intelligens objektummá (Smart Object) alakítani , ugyanis ilyenkor a szövegréteg az objektum belsejében biztonságosan védve marad. Ha javítanunk kell a szövegen, az minden további nélkül megnyitható PSB dokumentumként, ha duplán kattintunk az intelligens objektum bélyegképére. A javítások végeztével a dokumentumot mentve és bezárva az eredeti dokumentum is frissül.
13.27. ábra A képen látható szöveget először beágyaztuk egy intelligens objektumba, majd a Transfonn eszköz Perspective módjának használatával dinamikus képi hatást kölcsönöztünk neki
455
456
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Tartsuk észben, hogy amennyiben az intelligens objektumot az eredeti méreténéllényegesen nagyobbra változtattuk, a szöveg széleinél pixelesedés vehető észre. Ennek az az oka, hogy a Photoshop a bitképes objektumokhoz hasonlóan az intelligens objektumokra is közbeszúrást alkalmaz, hogy a nagyobb méret megjelenítéséhez szükséges további képpontokat előállítsa. Hogy rni a megoldás? Hát természetesen az, hogy az intelligens objektum belsejében növeljük meg a szöveget. Mégpedig így: 1. Kattintsunk duplán az intelligens objektum rétegének bélyegképére, hogy szerkeszthessük az objektum tartalmát (Hacsak nem tettünk pipát az üzenet újbóli megjelenítését tiltó jelölő négyzetbe, a Photoshop megjelenít egy párbeszédablakot, amelyben tudatja velünk, hogy az intelligens objektum tartalmát változatlan helyre kell mentenünk, különben a szülődokumentum nem fog a várt módon frissülni. Az OK gombra kattintva lépjünk tovább.
,'\uto Tone Au to
CmirJ~;t
!\uto Color Image Size... Canvas Size... Image Rotatlan Crop Trim ...
\:31: 1 'CS!: C •
Duplicate ... Apnl y lma g t> __ _
Caku lations ...
13.28. ábra A 200 százalékosra növeltszöveg túlságosan nagy a rajzvászon méreteihez képest. A Reveal Alt parancs kiadása gyorsan segít a helyzeten
13. fejezet* Szöveg
2. A CTRL +T (Macen :ti:+ T) billentyűket lenyomva a Free Transform eszköuel folytathatjuk a munkát. A SHIIT b illentyű nyomva tartása közben a határolódoboz sarkainállévő fogantyúkat megragadva a szövegréteg nagysága megnövelhető . A növelés számszerűen is elvégezhető, ha a Free Transform eszköz vezérlősávj án a Width (Szélesség) és Height (Magasság) mezőkben új értékeket adunk meg. A 13.28. ábrán látható példában e könyv írója 200 százalékos értéket használva növelte a szöveget az eredeti méret kétszeresére. A vezérlősávon lévő kis lánc ikonnal bekapcsolható az aránytartás. Így a Width és a Height mezők értékei együtt, az eredeti arány megtartásával fognak változni.
30
oQ(:-i:ooMti-:oow
---·m
13.29. ábra Szöveg torzítása a Perspective eszközzel
View
Window
457
458
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
3. Az Image (Kép) menüből a Reveal Ali (Mindent mutat) menüpont választásával nagyítsuk kellő méretűre a rajzvásznat Ha a 13.28. ábrán bemutatottakhoz hasonlóan aszöveg túl nagy
a rajzvászon jelenlegi méretéhez képest, akkor a vászon változatlan méretben való megőrzése problémákhoz vezet, amikor az eredeti dokumentum frissül. 4. Az intelligens objektumot tartalmazó Photoshop dokumentum mentése és bezárása a CTRL + S (Macen ~ +S) és a CTRL +W (Macen ~+W) billentyűkombinációk egymás utáni lenyomásával hajtható végre. Látni fogjuk , hogy az eszközölt változtatások az eredeti dokumentum-
ban is érvényre jutottak, és immáron folytathatjuk aszövegréteg átméretezését, torzítását, és perspektivikus torzulásának pontos beállítását, amíg a kívánt eredményt el nem érjük (lásd a 13.29. ábrát). Ebben a példában a könyv szerzője még néhány olyan rétegstílust alkalmazott (a rétegstílusokról a következőkben többet is megtudunk) , amelyek hatásaként aszöveg kőből kivésettnek tűnik.
Szöveg rétegstílusokkal A rendes rétegekhez meglehetősen hasonlóan a szövegrétegeken is nagyon sokféle hatás hozható létre a rétegstílusok alkalmazásával - a szöveg tűnhet például fémből, műanyag ból vagy gumiból készültnek A lehetőségek végtelenek, és elsőként mindjárt egy olyan példát tekintünk meg, amelytől egyenes út vezet a saját látványos szöveghatásaink kialakításához. 1. A File menüből válasszuk a New Document (Új dokumentum) menüpontot, vagy nyomjuk le a CTRL +N (Macen ~+N) billentyűkombinációt, és ezzel hozzunk létre egy új Photoshop dokumentumot. Állítsuk be az új dokumentum nagyságát - a szerző a Web Presets részben lévő
1024 x 768 képpontos méret mellett döntött, lévén ez egy szabványos képerfelel meg, és esetleg később a munkaasztal háttereként szeretné használni az elkészült művet. nyőfelbontásnak
2. A Layers panel alján található New Layer (Új réteg) ikonra kattintva hozzunk létre egy új réteget.
Nyomjuk le a D billentyűt, ezzel az előtér- és háttérszíneket visszaállítjuk az alapértelmezett értékeikre. Ez után a frissen elkészült réteget az ALT+ DELETE (Macen OPTIO N+DELETE) billentyűkombinációval töltsük ki fekete színnel. Az ALT+ DELETE (Macen ÜPTION+ DELETE) billent:ylíkombináció a rajzvásznat a kiválasztott előtérszínnel tölti fel. A CTRL+DELETE (Macen ~+DELETE) billentyű kombináció hatására a Photoshop a kitöltéshez a háttérszínt fogja használni.
3. A hátteret kissé érdekesebbé tehetjük, ha a Layers panel alján lévő rétegstílus gombra (amelyiken a kicsi fx felirat van) kattintunk, majd a megjelenő menüből a Gradient Overlay (Színátmenetátfedés) lehetőséget választjuk. A rétegen a Style listából a Radial (Körkörös) lehetőséget
választva hozzunk létre reflektorhatást
13. fejezet
* Szöveg
A színátmenetre kattintva lehetőségünk van az átmenet szerkesztésére, úgyhogy állítsunk be a sötétszürkétől a világosszürke felé haladó átmenetet Az átmenet színeinek megváltoztatásához kattintsunk duplán a bal szélső színállomásra (olyan, rnint egy kis négyszög, háromszöggel a tetején) , a színátmenet alatt. Az ennek hatására elénk ketü l ő Color Picker eszközzel válasszuk ki a sötétszürke valamelyik árnyalatát, majd kattintsunk az OK gombra. Ugyanezt ismételjük meg a jobb szélső színállomásnál is, de ezúttal válasszunk egy világosszürke színt. Az OK gombra kattintva zárjuk be a színátmenet-szerkesztőt , majd ismét kattintsunk az OK gombra, ezúttal az előbb megalkotott rétegstílus mentése végett. Ekkorra a 13.30. ábrán bemutatotthoz hasonló képet kell látnunk. 30
View
Window
OK
- C....Ioo< - -
ilN""d ~tod•
~
Noftl!&i
OpJCity
C:ra~cn!
r l M···o~·
:J GO:.OI" g
Reve rse
s-:y· ~ ~Aignwtlll.Jvu
~UA: :~~~"
~ ·-oc;;: ÚSÜ/Gbyt-;;-
--m
13.30. ábra A Gmdient Overlay rétegstílussal olyan hatást keltünk, mint amikor egy rejlektor fénye a fekete háttéren
tükröződik
459
460
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
Ha a színátmenet fekete része keriil a lap közepére, és a fényes rész van kívül, akkor a Layers panelen a hatás nevére kattintva nyissuk meg ismét a Gradient Overlay hatás beállításait tartalmazó ablakot. A Reverse (Megfordítás) jelölőnégy zethe kattintva a színátmenet iránya megfordul, és így a középső rész lesz a világosabb. Az OK gombra kattintva véglegesíthetjük a változtatást.
4. Akkor most jöjjön a szöveg. Hozzunk létre egy új szövegréteget, és írjunk rá egy szót. A könyv írója a "Shiny!" - magyarul: "Fényes!"- szót választotta. (Találó, nemdebár?) A szöveg színe nem számít - a következő lépésben majd intézkedünk A fejezet olvasása során elsajátított ismeretek használatával a szöveget méretezzük, illetve helyezzük el úgy, ahogy szerintünk jó lesz. 3D
1 f
View
Window
c radient Type: ! Solid Smoothness:
l ~-i
1
l (Hl
l
:E
~
Fri 4:55:26 PM
Q.
~ ; j----------,
~ 9c:
---
tJ
! ":::"«l
tJ
ei ffi
="''"---'l
!' • '""'"•Cl• j: ____~~':_ _ · ~~--l=~~~~~~~~-·
.
13.31.ábra A Gradient Overlay stílussal a szövegnek krómos, ha tetszik, ezüstös megjelenést kölcsönöztünk
5. A harmadik lépesben látott módszerrel a most létrehozott szövegrétegen alakítsunk ki színátmenetet. Most azonban, ahogy az a 13.31. ábrán is látható, több színállomást fogunk használni. Az újabb színállomások felvételéhez elegendő, ha egyszerűen olyan
,
13. fejezet* Szöveg
helyre kattintunk a színátmenet csíkja alatt, ahol még nincs színállomás. A csík színátmenetei a színállomás jobbra-balra helyezésével szabályozhaták Különböző sötét, illetve világos részeket felváltva alkalmazva a színátmenetben a krómozott vagy ezüstből készült tárgyak felületén láthatóhoz hasonló hatást szeretnénk elérni. Az Olvasónak nem kell a könyvben láthatóval mindenben megegyező átmenet készítenie , a látvány egészére érdemes inkább összpontosítania. Az OK gombra kattintva fogadjuk el az elkészült színátmenetet, de egyelőre ne zárjuk be a Layer Style párbeszédablakot. ~
A színátmeneteket tárolhatjuk
későbbi
felhasználásra -
egyszerűen
annyi a do!-
~ gunk, hogy a színátmenet megalkotásának végeztével a New gombra kattintunk,
és valamilyen nevet adunk neki. Az átmenetet jelző új bélyegkép bekerül a Presets ablakba, és a későbbi ekben valahányszor megnyitjuk a Photoshopot, használhatjuk majd a dokumentumainkban.
~-'
13.32. ábra Megint a Gradient Overlay hatást használjuk, és ezúttal fény-árnyék váltakozást alakítunk ki a szöveg körül, amely a térbeliség érzetét kelti
461
462
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg menő legyen a hatás, a szöveget némileg anyagszerűbbé kellene tennünk egy olyan körvonal hozzáadásával, amely a szöveg élein végigvonuló fény-árnyék változásokat utánozza.
6. Ahhoz, hogy igazán
Nem rossz, igaz? A Layer Style párbeszédablak bal oldalán található Stroke (Köivonal) lehetőség választásával vegyük körbe körvonallal az egyes karaktereket. Jó-jó , eddig még nem olyan lélegzetelállító, de majd az lesz. A Stroke hatás beállításai között kattintsunk a Size (Méret) mezőre , és a LE nyílbillentylível jelöljünk meg l-es értéket a körvonal méretéül. Ez után a Fill Type (Kitöltés típusa) értékéül adjuk meg a Gradient (Átmenet) értéket. Az eddigiekhez hasonlóan kattintsunk az átmenetre, hogy szerkeszthessük, majd helyezzünk el sötét és világos színállomásokat, mégpedig úgy, hogy azt a látszatot keltsük, hogy a fény eléri a szöveg szélét, és megcsillan rajta. Néhány színállomást pedig helyezzünk el úgy, hogy az a látszatot keltsük vele, mintha a szöveg széleire néhol árnyék vetülne. Mintaként a 13.32. ábra szolgál. Az OK gombra kattintva elkészül a színátmenet, a gomb ismételt lenyomásával pedig kialakul a körvonal. 3D
View
Window
op:.~ty: ~ !6s __
j ,.
M;J:t: :0[12~----- - ~ · ~ lk• Ciob l ! U;h t \._./ c ...-~~~ Sp •t:.c!: ~)
re-l
P..
~ ;~ ~--- , _\ "
3... .-~-~ ~ px.
13.33. ábra A szöveget árnyékkal választjuk el a kép hátterétól
13. fejezet
* Szöveg
7. Aszövegnek további mélységet adandó beállíthatunk egy vetett árnyékot is, így a kép olyan lesz, mintha a háttér előtt lebegne a szöveg (lásd a 13.33. ábrát). Kapcsoljuk be a Drop Shadow
(Vetett árnyék) jelölőnégyzetet , a Distance (Távolság), Blur (Elmosás), Spread (Szórás) és Size (Méret) beállítások értékeit pedig változtatgassuk addig, amíg az árnyék kinézete a megelégedésünkre nem szolgál. A szerző az árnyék átlátszatlanságát (Opacity) is csökkentette, ami kissé titokzatosabbá tette az árnyékot. Ha elkészültünk, a vetett árnyék mentéséhez kattintsunk az OK gombra, majd a másik OK gombra kattintva zárjuk be a Layer Style párbeszédablakot Ha minden jól ment, akkor mostanra elvileg egy csodálatos szép fémes szöveggel rendelkezünk. Kísérletezzünk bátran a többi rétegstílussal is, vagy készítsünk "arany" szöveget úgy, hogy a Gradient Overlay hatásokszíneit sárgákra és barnákra cseréljük. Vésett hatást a Bevel and Ernboss (Bevésés és domborítás) hatással kelthetünk Ha pedig valami igazán érdekes dolgot akarunk látni, hajlítsuk meg a szöveget (ámbár esetleg vissza kell majd térnünk a Gradient Overlay hatások állítgatásához, ha a szöveg méretét túlságosan megváltoztatjuk) . Ne feledjük: amíg a réteg szövegréteg marad, bármely részletét átszerkeszthetjük. ] ó, mi?
.r=:JL__ Ha a rétegstílusok világát jobban meg szeretnénk ismerni, lapozzuk fel ismét f~.~~ --~
Hlvtttoúa '" - t~
a 8. fejezetet.
Vektoros és bitképes szövegek A fejezet korábbi részében volt róla szó, hogy Photoshopban a szöveg egészen addig javítható marad, amíg a réteget vektoros szövegrétegként tároljuk - más szóval, amíg nem alakítjuk a réteget bitképessé (raszteressé). Számos érv szál amellett, hogy aszöveget vektorként érdemes tárolnunk - például az, hogy akárhányszor átalakíthatjuk anélkül, hogy az éles körvonalakat elveszítenénk, vagy az, hogy a karakterekre és a bekezdésekre vonatkozó beállításokat (a karakterstílusokat és a bekezdések közötti terület nagyságát említenénk itt meg) bármikor módosíthatjuk. Mindazonáltal akadnak olyan helyzetek, amikor érdemes bitképessé alakítanunk - más szóval képpontokként tárolnunk - a szövegeket. Ha szűrőket szeretnénk alkalmazni a szövegre, el akarjuk maszatolni, el szeretnénk mosni, vagy másik rétegen l évő képpontokkal egyesíteni, vagy ha esetleg a kép zajszintjén változtatnánk (ilyet láthatunk a 13.34. ábrán) , akkor először bitképes szöveggé kell alakítanunk a szövegréteget.
463
464
IV. rész
* Görbék, alakzatok és szöveg
A szöveg képpontokra bontásához válasszuk a Layer menüből a Type almenüt, azon belül pedig a Rasterize (Raszterizálás) lehetőséget, vagy pedig kattintsunk az egér jobb gombjával (egy gombos egérrel rendelkező Macen kattintsunk duplán) a szövegrétegre, és a helyi menüből válasszuk a Rasterize menüpontot. Ha úgy véljük, hogy esetleg előfordulhat, hogy vissza kell térnünk a szövegréteghez valamilyen későbbi változtatás végett, akkor érdemes másolatot készíteni a szövegrétegről, mielőtt képpontokra bontanánk. Ehhez egyszerűen válasszuk a Layer menüből a Duplicate (Másolat) menüpontot, vagy húzzuk az egérrel a szövegréteget a Layers panel New Layer ikonjára, mielőtt bitképessé alakítanánk
13.34. ábra A szöveg alsó részén a
mozaiksztlrő alkalmazásával
értük el a részlegesen pixeles hatást
Összefoglalás Ebben a fejezetben megtanultunk egyet-mást a Photoshop Type eszközének fejlődéséről , és láttuk, hogy milyen messzire jutott a szerény- és gyakran idegesítő- kezdetektől. Megismertük a pont alapú és a bekezdés alapú szövegek közötti különbséget, és mostanra tudjuk, hogy mikor melyiket érdemes használnunk egy grafikában. Megismertük a szövegszerkesztési lehetőségeket, valamint azt, hogy miként használhaták a Photoshop szövegbeállításai egy-egy karakter vagy akár több bekezdés együttes formázására. Megtanultuk továbbá, hogy miként használható a Find and Repiace eszköz hosszabb szövegek egyszerű megváltoztatására, és azt is, hogy a Photoshop beépített helyesírás-ellenőrzője segítségével megbizonyosodhatunk a szövegek hibátlan mivoltáról. Számos módszert láthattunk a tipográfiai elemek látványelemként történő használatára: szöveget írtunk görbére csakúgy, mint alakzatok belsejébe, rétegstílusokat használtunk érdekesebb szöveghatások kialakítására, és sokféleképpen hajlítottuk a szöveget a Warp eszközzel. Végezetül megtanultuk, hogy miben különböznek a vektorként és képpontokként tárolt szövegek, illetve azt, hogy mikor melyik tárolási módot érdemes használnunk.
Tárgymutató 32 bites előkép 138 32 bites előnézeti beállítások 8 32 bites expozíció 58 32 bites fájlok 139 32-bit Exposure 58 32-bit Preview Options 8, 138 360 fokos panorámakép 140 3D-eszközök 108 8 bpc bitmélységű RGB képek 8 8BIM 244
A, Á a Bridge automatikus indítása 68 a nagy dokumentumok formátuma 228 ablakban való lebegtetés 51 ablakelrendezés 50 Activity Manitor 77 adatág 241 Add an adjustment 279 Add Anchor Point 105, 374, 391 Add layer mask 269 Add Shortcur 90 Add space after 446 Add space before 446 Add to path area 375, 388 Add to shape area 412 Additiorral Plug-Ins Folder 84 Adjustment Brush 153, 155 Adjustment Composite 304 Adjustment layer 265 Adjustments 209 Adjustments panel 279 Adobe Bridge 113, 185, 188, 253 Adobe Carnera Raw 143, 150 Adobe Device Central 184 Adobe DNG Converter 146 Adobe egysoros tördelés 448 Adobe Every-Line Composer 448 Adobe Illustrator fájl 191, 193 Adobe mindensoros tördelés 448
Adobe PDF 238 Adobe RGB 32 Adobe Single-Line Composer 448 Adobe színválasztó 66 Advanced Dialog 118 After Effects 120 After First 447 AICB 193 aktív csatornák törlése 359 aktív kép 41, 53 aktív színcsatornák 358 aktuális eszköz 58 aktuális görbe törlése 379 aláhúzott 439 alakterületek átfedésének kizárása 412 alakzat mentése 418 alakzateszközök 107 alakzatminták 415 alakzatminták létrehozása 418 alakzatréteg 13, 370 alakzatrétegek módosítóbillentyűi 410 alakzatrétegek területeinek egyesítése 412 alakzatréteg-területek igazítása 412 alap 159 alapértelmezések visszaállítása 40 alapértelmezett képbeállítások 154 alapértelmezett munkaterület 39 alaphelyzetbe állítás 40 alapvonal 228, 320, 427 alapvonal eltolása 438 alávágás 435 alávágási betűpárok 435 Akohol 120% 35 ál-dőlt 439 alfa csatorna 355, 356, 401 alfa csatornák 223 ál-félkövér 439, 454 alkalmazáskeret 41, 42
* Adobe Photoshop CS4 Biblia alkalmazássáv 38, 46 al-kulcsszavak 126 Ali Caps 439 Ali Channels 306 Ali Documents 185 Ali Edges 167 Ali Readable Documents 185 állapot 203 állapotsor 57 Allow Non-Linear History 204 Alpha Channels 223 alsó index 439 általános beállítások 66 anti-alias 334, 441 Append File Extension 73 Append Metadata 126 Apple PICT 241 Application Bar 38 Application Frame 41 Apply mask 274 Apply Preset 170 arányos 408 aránytartás 457 árnyalás 20, 290 árnyék 4, 309 Art Box 187, 191 Art History Brush 101 As a Copy 223 ASCII kódolás 234 Ask Before Saving Layered TIFF files 74 Ask When Saving 73 Assign Profile 23 átfedés 295 áthúzott 439 átlagoló 195 átlátszatlanság 250, 264 átlátszóság 81 átlátszóság és színkorlát 81 átlátszóság mentése 232 átmenet 102 átmenetes szűrő 158 átmérerezés 27, 194, 257, 438 átnevezés 134 áttetszőség 238, 242 áttöltés 118 Auto Color 316 Auto Color Correction Options 283, 315 Auto Contrast 316 Auto Leading 434
Auto Tone 316 Auto-Align Layers 298 Auto-Collapse Icon Fanels 72 Auto-Enhance 342 automata sortávolság 434 Automaticaily Launeh Bridge 68 automatikus alávágás 435 automatikus elválasztás 447 automatikus frissítés 68 automatikus kontraszt 316 automatikus szín 316 automatikus színárnyalat 316 automatikus színjavítás 283, 315 Auto-Update Open Documents 68 AVI 189 ázsiaiszöveg-beállítások 85
B Background Eraser 102 bájtsorrend 231, 243 bal margó behúzása 446 Baseline 228 Baseline Optimízed 228 Basic 159 Batch parancs 135 Batch Rename 117, 134 beállítások 65 beállítások törlése 40 beállítóablakok 65 beállítósáv 47 Beep When Done 68 beépített visszavonási lehetőség 208 Before Last 447 Behind 295 behúzás 446 beillesztés 189 bekezdés 442 bekezdés alapú szöveg 426, 428 bekezdés alapú szöveg mérete 428 bekezdésformázás 443 \ bekezdésszöveg 428 bekezdésszöveggé alakítás 428 belesimítás 268 belső árnyék 293 belső ragyogás 293 bélyegkép 249, 262 bemeneti szint 309 bemeneti/ kimeneti tónus 319 bemutató 129
Tárgymutató
betűköz
436, 444 433 betűstílus 431 betűtávolság 436 betűtípus kiválasztása 431 betűtípuscsalád 425 betűtípuscsalád kiválasztása 431 betűtípus-előpézet 85 betűtípus-előnézet mérete 434 betűtípusnevek megjelenítése angolul 85 betűtípusok 425 Bevet and Ernboss 293 bevésés és domborítás 293 Bézier-görbék 367 Bicubic 195 Bicubic Sharper 195 Bicubic Smoother 195 Bilinear 196 billentyűparancsok 89, 333 bináris kódolás 234 bitkép 6, 10, 178, 237 bitképes maszk 273 bitképes mód 19 bitképes színmód 6 bitképes szöveg 463 bitmap 10, 237 Bitmap mód 19 Bitmap színmód 6 bitmélység 6, 7, 179, 243 bittérkép 10, 12 Black & White 285 Blacks 160 Bleed Box 187, 191 Blend images together 140 Blending Mode 294 Blur 103 BMP 236 BMP Options 236 Bounding Box 187, 191 Bridge 29, 46, 185, 188 Bridge gomb 47 Brightness 5, 161 Brightness/ Contrast 281 Brush 98 Burn 103 bűvös radír 102 Byte Order 231
betűméret
*
C,Cs Cache Levels 78 Carnera Calibration 168, 169 Carnera Data (EXIF) 122 Carnera Raw 143, 245 Carnera Raw alapértelmezései 169 Carnera Raw alapértelmezések visszaállítása 169 Carnera Raw beállítások 73, 221 Carnera Raw Cache 154 Carnera Raw Defaults 169 Carnera Raw eszköztár 152 Carnera Raw gyorsítótár 170 Carnera Raw gyorsítótára 154 Carnera Raw párbeszédablak 147 Carnera Raw Preferences 73 Can't Undo 202 Canvas Extension Color 198 Canvas Size 181, 198 célszínmód 312 ceruza 99 Change All 441 Change To 441 Channel Mixer 286 Channel Options 359 Channels panel 358 Character 427 Character panel 430 Check All Layers 441 Check Spelling 440 chroma 4, 164 címkék 120 címsor 55 , 56 Cineon 189, 237 Clarity 161 Clear 295 Clear Filter 116 Clear History 204 clipping 315 Clipping Path 379 Clone Stamp 100 Close Tab Group 267 CLUT 20 CMYK 6, 179 CMYK color mód 17 CMYK színmód 235 Collections 128 Color 296 Color Balance 285
467
468
* Adobe Photoshop CS4 Biblia Color Burn 295 Color Dodge 295 Color Dynamics 98 color lookup table 20 Color Management Off 23 Color Overlay 293 Color Picker 5, 66 Color Range 274, 340, 345 Color Replacement 100 Color Sampler 96, 152 Color Settings 23 Column Size 82, 181 CompuServe GIF 238 Concise 70 ConsoHdate All to Here 51 ConsoHdate All to Tabs 45, 51 context menu 40 Contiguous 344 Contract 353 Contract/Expand 351 Contrast 161 Convert Point 106, 374, 391 Convert Profile 23 Convert to Grayscale 166 Convert to Paragraph Text 428 Convert to Smart Object 215, 266 Convert to Work Path 374 Count eszköz 97 Count Group Color 97 Create a New Fill or Adjustment Layer 276 Create Gallery 132 Create Metadata Template 126 Create New Channel359 Create new document from current state 71 Create New Fill or Adjustment Layer 210 Create new group 265 Create new path 379 Create new shape layer 412 Crisp 442 Crop 153, 216 Crop Box 187, 191 Crop eszköz 95 Current tool 58 Cursors 80 Curve penci! 319 Curve points 319 Curves 282 , 316 Curves párbeszédablak 317 Custom Shape 108, 406, 415, 416
Custom Shape Picker 406, 415 csak áthelyezés 298 csak munkamenetek 70 csatorna 355 csatorna betöltése kijelölésként 357 csatorna létrehozása 359 csatorna másolása 359 csatornaátfedések 320 csatornabeállítások 359 csatornák 17 csatornák egyesítése 360 csatornák megosztása 362 csatornák szétválasztása 360 csatornakeverő 286 csatornánként javított kontraszt 316 csatornaszám 243 cseppfolyósítás 261 csillag 409 csoportba foglalás 196 csúcsfény 4, 310 csúcsfény tömörítése 9, 139 csúcsfényű élek 167
D Darken 295 Darken Amount 98 Darker 296 data fork 241 DCS 235 DCS 1.0 235 DCS 2.0 235 DCS Options 235 Default Foreground and Background Colors 109 Default Image Settings 154 Default Workspace 39 Define Brush Preset 88, 99 Define Custom Shape 108, 418 Define Pattern 88 befined Size 408 Defringe 167, 268 Delete Anchor Point 105, 374 Delete Channel 359 Delete Current Channels 359 Delete current path 379 Delete layer 266 Delete mask 274 Delete Path 379 Delete Shortcur 90
Delete Workspace 39 Density 274 Deselect All 351 Deselect Layers 352 Detait 163 Detailed 70 Detected Video Card 79 Device Central 183, 225 diavetítés 129 diavetítés beállításai 129 DICOM 123, 189 Difference 296 digitális fényképezőgépek 27 digitális fényképezőgépről származó fájl megnyitása 188 digitális kép 3 digitális negatív 146, 245 digitális tükörreflexes 143 digitális videó 228 digitális videókamerák 33 dinamikus gyorsbillentyúk 439 dinamikus színcsúszkák 69 dinamikus tartomány 4 Direct Selection 106, 107, 374, 391, 449 direkt színek 20, 224, 359 direktszín-csatorna 355, 359 direktszín-csatorna egyesítése 359 direktszín-csatornák 20 Disable/ enable mask 274 Discard Layers and Save a Copy 232 Dissalve 295 Distort 259 Dither 290 dithering 20 DNG 117, 146, 245 DNG File Handting 154 DNG-fájlkezelés 154 Document profile 57 Document sizes 57 Document dimensions 57 Dodge 103 dokumentum kiterjedései 57 dokumentumablak 39, 49 dokumentumméretek 57 dokumentumminták felbontása 82, 181 dokumentumok elrendezése 46 dokumentumok megnyitása lapokként 72 dokumentumprofil 57 dőlésmentesítés 153
/
Don't show again 70 dots per inch 178 döntés 258 Drop Shadow 293 drót nélküli BMP 242 DSLR 143 Duotone 290 Duotone mód 19 Duplicate Channel 359 Duplicate Layer 266 Duplicate Path 379 Dynamic Color Sliders 69
E, É ecset 98 ecsethegy 80 Edit in Quick Mask Mode 354 Edit Log Items 70 Edit Metadata Template 126 Edit Smart Collection 128 Efficiency 58 egyéb kurzorok 80 egyedi alakzat 108, 406, 416 egyedi alakzatok létrehozása 417 egyenes görbe 369 egyengetett sarokpont 371 egyéni ecset 88 egyéni HDR-átalakítási beállítások 10 egyéni munkaterület 39 egyéni munkaterületek 39 egyéni szintű nagyítás 61 egyoszlopos kijelölő 330 egysoros kijelölő 330 egysoros szöveg 427 egyszínű kitöltési réteg 276 élénk fény 295 élénkség 161 , 284 élesítés 103, 163 életlenítés 103 elforgatás 197 elhelyezési zóna 62 Ellipse 107, 406 ellipszis 107, 406 ellipszis alakú vektorgörbe 451 ellipsziskijelölő 93 , 330 Elliptical Marquee 93, 330 elmosódottság 345 előnézet böngészőben 132 előnézet frissítése 132
470
* Adobe Photoshop CS4 Biblia eloszlási görbe 158 előtér/háttér vibrálása 98 előtérszín 109 előzmény 202, 203 előzményállapotok 78, 204 előzményecset 101, 207 előzmények beállításai 204 előzmények és gyorsítótár 78 előzmények törlése 204 előzményforrás-ikon 207 előzménynapló 66, 70 elrejt 199 elrejtés 216 elrendezés 46 élsimítás 334, 441 élsimítási módok 442 első sor behúzása 446 eltávolítás a gyűjteményből 128 elválasztás 447 elválasztási zóna 447 em 437 E-mail 32 Embed Color Profile 224 Emulator 184 Enable Floating Document Window Docking 72 Enable Missing Glyph Protection 85 Enable OpenGL Drawing 79 Enable Version Cue 75 Encapsulated PostScript 232 Errcoding 234 Enhance Monochromatic Contrast 316 Enhance Per Channel Contrast 316 Entire Image 304 EPS 232 EPS fájlok megnyitása 188 EPS Options 233 equalize Histogram 10, 139 Erase to History 207 Erase üzemmód 157 Eraser 101 erőforráság 241 értékelés 120 Essentials elrendezés 114 eszközleírás 48, 72 eszközminta 88 eszközök 47, 91 " Eszközök panel 38 eszköztipp 48
eszköztippek megjelenítése 72 Exclude overlapping pathareas 377, 388, 390 Exclude overlapping shape areas 412 Exclusion 296 EXIF 74, 122 EXIF profilcímke figyelmen kívül hagyása 74, 221 Expand 353 Export Clipboard 69 Export Contents 216 Export Layers to Files 266 Export Paths to Iliustrator 402 Exposure 160, 283 Exposure and Gamma 9, 139 Expozíció 283 expozíció és gamma 9, 139 Extensible Metadata Platform 127 Eyedropper 96
F fájl kiterjesztésének csatolása 73 , 220 fájl tulajdonságai 122 fájlformátum 6, 23 fájlformátumok 225 fájlinformáció 124 fájlinformációk 57, 70 fájlkezelési beállítások 72, 220 fájlok mentése 219 fájltömörítési eljárások 226 fakító 103 fátyolosság 161 Faux Bold 439 Faux Italic 439 Favorites 115 Feather 274, 334, 351 , 353 fehér maszk eltávolítása 268 fehéregyensúly 152, 160 fehérpont beállítása 313 fejléc 244 fekete hisztogram 305 fekete maszk eltávolítása 268 fekete-fehér kö r 210 feketék 160 feketepont beállítása 313 felbontás 10, 26, 178 felhajtott sarkú négyszög 266 felhasználói felület 66 felhasználói felület beállításai 71 félig fehér kör 265
Tárgymutató
félig fekete kör 265 fe lkiáltójel 307 felnyúló szár 433 felső index 439 feltöltés 133 fény 0-255 320 fényerő 4 fényerő/kontraszt 281 fényerősség 4, 296 fényerőterü l et 10 fényesség 4, 5 fényességi szint 301 fényfolt 4 fénykép eltávolítása a gyűjteményből 128 fénykép felvétele a gyűjteménybe 128 fényképek beolvasása fényképezőgépről 116, 188 fényképek betöltése digitális fényképezőgépről 116 fényképek halmozása 119 fényképezőgép 116 fényképezőgép ikon 206 fényképezőgép kalibrálása 169 fényképhalmok 119 fénykép szűrő 285 festékesvödör 103 fes tékmennyiség 317 festőkurzorok 80 festőszill 109 figyelmeztető háromszög 213, 223 figyelme ztető párbeszédablak 70 File Handling & Clipboard 193 File Info ablak 124 File Properties 122 Fill Light 160 Fill Opacity 264 Fill Path 379, 396 Fill path with foreground color 379 filmcsík 149 Filmstrip 115, 237 Filmstrip üzemmód 151 filmszalagos fényképezőgép ek 30 filmszkenner 31 Filter panel 116 Find and Repiace 441 Find Dark & Light Colors 316 FireWire 33 Fix Blue/Yellow Fringe 167 Fix Red/ Cyan Fringe 167
Fixed Size 408 Flash alapú galéria 131 Fiatten Image 267 Flick to Scroll in Document 70 Flickr 32 Flip 261 Float Ali in Windows 45, 51 Float Ali Windows 41 Float in Window 51 FLV 189 fokozatos szűrő 154 Folders nézet 115 folt 97 folteltávolító 153 foltozó 98 font 425, 431 Font Preview Size 85 , 434 Font Style 431 Foreground/ background color Jitter 98 forgatás 261 forgatás tengelye 258 forgató 108 fotóegyesítés 140 Fractional Widths 437 Frame Rate 120 Free Transform 192, 257 Freeform Pen 105, 374 Frequency 340 FTP-kiszolgáló 132 Full Screen Mode ll O Full Screen Mode with Menu Bar 110 Fuzziness 345 függő központozás 445 függől eges átmérerezés 438 függőleges szöveg 106, 374, 426 függőleges szövegmaszk 106, 426 fül 56 füles képablakok 41, 49 fx 458
G,Gy galéria létrehozása 132 gamma 161, 309 gamut 6, 22, 81 Gamut Warning 81 General 65 Get Photos from Carnera 116, 188 GIF 20, 23, 238 Glyph Spacing 444
*
471
472
* Adobe Photoshop CS4 Biblia gombostű 156 görbe betöltése kijelölésként 379 görbe festése 379 görbe kifestése ecsettel 379 görbe kitöltése 396 görbe kitöltése előtérszínnel 379 görbe lemásolása 379 görbe módosítása pontokkal319 görbe módosítása rajzolással 319 görbe törlése 379 görbe vonalazása 396 görbealakzat 370 görbéből alfa csatorna 400 görbék 282, 367 görbék egyesítése 412 görbék használata kijelölésként 398 görbék igazítása 395 görbék meghatározása 369 görbék megosztása 401 görbék szerkesztése 391 görbék típusai 369 görbekijelölés 399 görbekomponens 370 görbére írt szöveg 426, 448 görbeszakasz 370 görbeszakaszok elhelyezése 395 görbeszegmens 370 görbeterületek átfedésének kizárása 377 görbetöredék 370, 371 görbeválasztó 107, 374 gördítősáv 56 görgetés animálása 70 GPS 123 GPU Settings 79 GPU-beállítások 79 Gradient 102 Gradient Editor 102, 277 Gradient Fill 277 Gradient Layer 277 Gradient Map 290 Gradient Overlay 293, 459 Graduated Filter 154, 158 grafémák 425 grafikus kártya 79 Grayscale Mix 166 Grayscale mód 18 Grid & Slices 83 Grow 353 Guides 83
Gutter 82 gyártói formátum 146 gyors kijelölés 94, 340 gyorsb illentyű hozzáadása 90 gyorsbillentyű törlése 90 gyorsítótár 78 gyorskijelölő 94, 341 gyorsmaszk 110, 354 gyűjtemény létrehozása 128 gyűjtemények 128
H hajlítás 259, 261 hajlírási minták 260 hajlító határolókeret 259 halmok 120 halommód 297 halommódok 251 Hand 108, 152 hangjelzés a művelet befejeztével 68 Hard Light 295 Hard Mix 295 hasábköz 82 hasábméret 82 hasábok szélessége 181 hasonló rétegek 352 határérték 288 határolókeret 187, 255 határvonal 352 határvonal módosítása 93 hatékonyság 58 hatékonyságjelző 76 háttérradír 102 háttérréteg zárolása 264 háttérszín 109 HDR 7, 230 HDR Conversion 138 HDR képek 8, 137 Healing Brush 97 helyes hisztogramok 303 helyesírás-ellenőrzés 440 he lyi alkalmazás 139 helyi javító ecset 97 helyi kontraszt 161 helyi korrekció 155 helyi könyvtár 183 helyi menü 40 helyi színhalmazok 345 hiányzó panel 39
Tárgymutató
Hide 199, 216 High Dynamic Range 137 high-key 301 highlight Compression 9, 139 Highlight Edges 167 Histogram panel 304 History 202 History and Cache 78 History Brush 101, 207 History Log 66, 70 History Options 204, 206 History panel 203 History States 78, 204 hisztogram 158, 301 hisztogram kiegyenlítése 10, 139 hisztogramstatisztikák 306 hivatkozási pont 258 homályosság 161 hordozható dokumentumformátum 238 hordozható hálózati grafika 241 hordozókeret 187 horgonypont 338, 371 Horizantal Type 106, 374, 422, 426 Horizantal Type Mask 106, 426 hozzáadás alakterülethez 412 hozzáadás görbeterülethez 375 HSB színmodell 5 HSIJGrayscale 164 HSIJszürkeárnyalatos 164 HTML alapú webes galéria 132 Hue 5, 164, 296 hullámos görbe 369 Hyphen Limit 447 Hyphenate 447 Hyphenation Zone 447
l,
í
!CC Profile 224 ID3-címke 122 Idea! Range 76 ideális memóriamennyiség 76 időzítés 58 igazítás 443 igazításvezérlők 429 Ignore Ali 441 Ignore EXIF profile tag 74 ikonpanelek automatikus összecsukása 72 Image Adjustment 149 Image Compression 230
*
473
Image Interpolation 68, 234 Image Previews 73 Image Processor 136 Image Size 181, 194 Image Stack 297 Image, Mode 17 iMovie 34, 189 Import PDF 186 inaktív színcsatornák 358 IncJude Halftone Screen 234 IncJude Transfer Function 234 IncJude Vector Data 234 Indent first line 446 Indent left margin 446 Indent right margin 446 Indexed color mód 20 indexelt színmód 20, 238 lnner Glow 293 Inner Shadow 293 intelligens gyűjtemény 127, 128 intelligens gyűjtemény szerkesztése 128 intelligens objektum 13, 189, 214, 251, 455 intelligens objektumok 296 intelligens segédvonalak 83 intelligens szűrő 251, 267 intenzitás 4, 301 Interface 71 Interleaved 231 Internet 32 internetes képtárak 32 interpoláció 26, 195, 234 interpolációs módszer 68, 195 Intersect path areas 375, 388, 389 Intersect shape areas 412 Inverse 352 Invert 274, 288 !PTC Core 122 iránypont 372 irányvonal 372 ismétlődő feladatok 133 iStockPhoto 32 ívpont 105
J javító ecset 97 javítóeszközök 97 javított monokróm kontraszt 316 jelek 415 jelkészletek 425
_J
474
* Adobe Photoshop CS4 Biblia jobb margó behúzása 446 JPEG 23, 32, 144, 150, 228 JPEG 2000 189 JPEG and TIFF Hanclling 154 JPEG- és TIFF-kezelés 154 JPEG formátumú előnézeti kép 150 JPEG kódolás 234 JPEG Options 228 Justification 434 Justify Ali 444 Justify Center 443 Justify Left 443 Justify Right 443
K karneraadatok (ExiD 122 kamera-színprofil 74 karnkorder 33 karakterjelköz 444 karakterjel-védelem 85 karakterstílus 439 kedvencek 115 kék négyzet 38 kék/sárga szegély javítása 167 kemény fény 295 kemény keverés 295 keményítés 163, 288 kényszerített igazítás 444 kép átméretezése beillesztés/ elhelyezés közben 190 kép egy részének átméretezése 196 kép elforgatása 197 kép elforgatása 90 fokkal jobbra/balra 154 kép interpolációja 66 kép létrehozása 181 kép újraszámítása 194 képablak 38 képablakok 49 képbeállító terület 148 képek átméretezése 194 képek betöltése 27 képek egyesítése 140 képek egyesítése HDR-állományban 137 képek elhelyezése 189 képek keverése 140 képek megkeresése 114 képek megnyitása 185 képel őnézetek 73 képernyőfelbontás 181
képernyőmód
46
képernyőmód-megjelenítési
beállítások 71 110 képfelbontás 26, 27 képfeldolgozás 121 képfeldolgozó 136 képgyűjtemények rendszerezése 127 képhalom 297 képjavítási beállítások 152 képkorrekciós lapok 159 képkötegek feldolgozása 133 képmegjelenítő ablak 148 képméret 181 képmódosító lapok 159 képpiramis mentése 232 képpont 4, 7, 180 képpontihüvelyk 11 képpontmaszk 273 képpontméretarány 182 képpontméretek 195 képpontsorrend 231 képsebesség 120 képsorozat 120, 189 képszeletek 95 képszeletek kijelölése 95 képtömörítés 230 keresés és csere 441 kereszthívás 167 Kerning 435 készlet mentése 86 készletek 86 készletválasztó 47 készletvezérlő 86 két alakzat különbsége 389 két görbe átfedésben lévő részeinek elhagyása 391 két zárt görbe különbsége 389 két zárt görbe metszete 389 kétszíníí mód 19 kétszínnyomás 19 kettős köbös 195 kettős lineáris 196 keverési mód 250, 262, 294 keverési módok 295 Keyboard Shortcuts and Menus 89 Keywords 115, 126 kéz 108, 152 kézi alávágás 436 kibővítés 353 képernyőmódok
Tárgymutató
kifutáskeret 187 kiigazító ecset 15 3 kijelölés 329 kijelölés átalakítása 93, 354 kijelölés betöltése 95 kijelölés el őnézere 346 kijelölés készítése 379 kijelölés megismétlése 352 kijelölés megszüntetése 351 kijelölés mentése 95 kijelölés mentése új csatornába 356 kijelölés mentése/betöltése 355 kijelölések finomítása 347 kijelölések lágyítása 334 kijelöleden szerkesztőpontok 371 kijelölőeszközök 107, 330 kijelölőkeretek 93, 330 kijelölt szerkesztőpontok 371 kimeneti szint 309, 31 O kis méret 43 kisbetűs kiterjesztés használata 220 kiskapitális 439 kitöltés opacitása 264 kitöltési réteg 276 kitöltő- vagy korrekciós réteg létrehozása 210 kitöltőminta létrehozása 278 kitöltőréteg 404 kitöltött görbék 396 kiürítés 205 kivétel296 kivétel a halomból 120 kivonás alakterületből 412 kivonás görbeterületből 375 Kodak 237 kódolás 234 kompozit csatorna 358 kompozit hisztogram 307 kompozit nézet 305 kontraszt 161 konvertálás intelligens objektummá 266 konvertálás szürkeárnyalatosra 166 korrekciók 210 korrekciós maszk 156 korrekciós réteg 275 korrekciós rétegek 209 köbös élesebb 195 köbös simább 195 környezetérzékeny menü 40 környezeti menü 40
*
körre írt szöveg 451 körülvágás 216 körvonal 293 körvonalazott görbék 396 körvonaltípusok 396 köteg 135 kötegelt átnevezés 117, 134 kötetlen 408 közbeszúrás 26, 195, 234 közbeszúrási módszer 68, 195 középtónus 4 közvetlen kijelölés 107, 374 kuka ikon 204, 266 kulcsszavak 113, 115, 126 kurzorok 80 küldés a halom tetejére 120 különbség 296 különleges rendeltetésű fájlformátumok 232 külső ragyogás 293
L Lab color mód 18 lágy fény 295 lágy perem 274, 334, 351, 353 lánc ikon 257 lapolvasó 31 Large Document Forrnat 228 Last Document State 213 Iasszók 94, 336 láthatók egyesítése 266 láthatóság 212 latin írásjelek 445 Layer Compression 232 Layer comps 212 Layer mask 265 Layer menü 267 Layer style 265, 292 Layers panel 261 Layers panel menüje 266 leading 434 lebegő ablakok 50 lebegő dokumentumablakok rögzítésének engedélyezése 72 lebegő képablakok 44, 49 leejtési zóna 62 Legacy Photoshop Serial Number 84 legutóbbi objektumok megnyitása 185 lekerekített téglalap 107, 406 lemezmemória 58
476
* Adobe Photoshop CS4 Biblia lemezre mentés 219 Lempel-Ziv-Welch 226 lencse vinyettálása 168 lencsekorrekciók 167 Lens Correction 167 Lens vignetting 168 lenyúló szár 433 lépésenkénti nagyítás 61 Let Photoshop Use 76 letöltési idő 224 Letter Spacing 444 levágás 315 Levels 281 , 307 Levels párbeszédablak 307 Levels pipetta 313 ligatúra 432 Light Table 115 Lighten 295 Lighter 296 Lightroom Flash Gallery 133 lilás árnyalat 160 Line 406 line art 19 Line eszköz 107 Linear Burn 295 Linear Dodge 295 Linear Light 295 lineáris égetés 295 lineáris fakítás 295 lineáris világosítás 295 Link layers 265 Liquify 261 lista frissítése 116 Load Channel as Selection 357, 359 Load Files into Photoshop Layers 254 Load path as selection 379 Load Selection 95 Load selection from mask 274 Load/ Save Selection 355 Local Adaptation 10, 139 Local Library 183 Loealized Color Clusters 345 Lock 264 lorern ipsum 453 low-key 301 Luminance 164 luminancia 4, 164 Luminosity 296 LZW 226, 230, 238
M Mac-fájlok 241 Macintosh 241 MacTheRipper 35 madártávlat 61 Magic Eraser 102 Magic Wand 340, 343 mágneses lasszó 94, 339 Magnetic 105 Magnetic Lasso 94, 339 Make Selection 379 Make Work Path 379 Make working path from selection 379 mappa ikon 265 Marquee 330 masírozó hangyák 330 Mask Edge 27 4 máskor ne jelenjen meg 70 Masks panel 273, 380 másolásvédett DVD 35 másolatként 223 maszatoló 103 maszk megjelenítése 157 maszk pereme 274 maszk tiltása/ engedélyezése 274 maszk törlése 274 maszkok 209, 273 Matting 268 Maximize PSD and PSB File Compatibility 75, 227 Mean 297 Measurement Log 97, 197 Measurement scale 58, 197 Media Box 187, 191 Median 298 medián 298 meghatározott méret 408 megnyitás 185 megnyitás a Carnera Raw bővítményben 147 megnyitás intelligens objektumként 296 megvilágítás 160 memóriahasználat 76 memóriakártya 116 Memory Usage 76 mentés 219 mentés a Carnera Raw bővítményből 170 mentés a Webre és eszközökre 184 224 mentés másként 219 ' mentési beállítások 223
, _.,. ____ _ _ .,~
Tárgymutató " -.,._ :. k~"""-><= - ~---
mentési parancsok 222 Menu Bar 38 menük 89 menüsor 38, 40 menüszínek 72 mérések rögzítése 197 méretező fogópont 58 méretező határolókeret 257 méretlépték 197 méretnapló 197 méretre vágás 199 Merge Channels 360 Merge Down 266 Merge Spot Channel 359 Merge to HDR 8, 137 Merge Visible 266 mértékegységek 180 mértékegységek és vonalzók 82 mértéklépték 58 metaadat 122, 148, 245 metaadatok 70, 113, 115 metaadatok cseréje 126 metaadatok hozzáfűzése 126 metaadat-sablon 122, 125 metaadat-sablon létrehozása 126 metaadat-sablon szerkesztése 126 Metadata 115 Metadata panel 122 Metrics 435 metrikus alávágás 435 metszésvonal 320 minden figyelmeztető párbeszédpanel visszaállítása 70 minden megnyitható dokumentum 185 mindent mutat 216 mindet ugorja át 441 MiniDV 33 MiniDVD 33 minőség 228 minőségromlás 179 minta 406 minta alkalmazása 170 minta mentése 181 mintaátfedés 293 mintacsoport 418 minták 86 minták kijelölése 87 minták létrehozása 88 mintakészlet 418
*
mintaréteg 276 Mintavétel: Egyszer 100 Mintavétel: Háttérszíntár 100 Mintavétel: Szomszédos 100 mintavezérlő 86 mintázat bélyegző 101 mintázatbélyegző 100 Mód: Szín 100 Mode: Color 100 moiré mintázat 31 montírozóasztal 115 MOV 189 Move eszköz 93 mozaik 49, 51 mozgató 93 mögé 295 MPEG-1189 MPEG-4 189 Multichannel mód 20 Multiply 295 munkafolyamat beállításai 172 munkagörbe 370, 450 munkagörbe készítése 379 munkagörbe létrehozása 379 munkagörbe létrehozása a kijelölésből 379 munkalemezek 77 munkalemezek mérete 58 munkaterület 37 munkaterület mentése 39 munkaterület törlése 39 mutatóbeállítások 80 művészi előzményecset 101
N,Ny NAGYBETŰS 439
nagyítás 61, 152, 180, 196 nagyítás görgetőgombbal 69 nagyírási szint 46 nagyító 109 naplóelemek szerkesztése 70 Nearest Neighbor 195 negatív 274, 288 négyszínnyomás 19 négyszög fehér körrel 265 nem lehet visszavonni 202 nem lineáris előzmények engedélyezése 204 nem roncsoló 146 nemkívánatos színárnyalatok 160 nemkívánatos színvetítés 313
477
478
* Adobe Photoshop CS4 Biblia New 181 New Adjustment Layer 210 New Channel 359 New Document From Current State 204 New Document Preset Resolutions 82, 181 New Filerrames 134 New Group from Layers 266 New layer 266 New Layer Comp 212 New Layer-Based Slice 268 New Snapshot 206 New Spot Channel 359 nézet elforgatása 46, 60 No Transparency Support 193 Noise Reduction 163 Normal295 normál függgőleges latin igazítás 424 n-osztatú nézet 46, 49 , 51 növelés 353 N-up 46 nyílhegy 409 nyitott görbe 370, 381 nyitott, hullámos görbére írt szöveg 449 nyomatszimuláció 224 nyomdai idézőjelek használata 85 nyomtatási felbontás 181 nyomtatásra szánt kép 178
O, Ö objektum arányai 257 OGL 79 oldalkeret 187 oldalkocsi-állomány 127 oldalkocsi-XMP 146, 170 online könyvtár 183 Online Library 183 Opacity 264 Open 185 Open As Smart Object 296 Open Documents as Tabs 72 Open in Carnera Raw 147 Open Recent 43, 185 OpenEXR 189 OpenGL 79 OpenGL-rajzolás engedélyezése 79 OpenType 432 Optical436 optikai alávágás 436 optimalizált alapvonal 228
Options 68 Options Bar 38, 47 oszlopszélesség 181 osztásvezérlő csúszkák 163 Other Cursors 80 Outer Glow 293 Output munkaterület 130 Overlay 295 összehangolás 152 összekapcsolt rétegek 265 összes igazítása 444 összetett görbék 384
p Paint Bucket 103 Paintbrush PCX 238 Painting Cursors 80 paletták 38 panelcsoport 62 panelek 38, 62 panelek átrendezése 62 panelhelyek megjegyzése 72 Fanels & Documents 72 pánikgomb 202 panorámakép 140 Pantone 19 Pantone színcsatorna 235 Paragraph 427 Paragraph panel 442 Paragraph Text Size 428 Parametric 162 parancsok színezése 91 Paste 187 Patch 97 Path Selection 107, 374, 395 Paths panel 378 Pattern layer 276 Pattern Overlay 293 Pattern Stamp 101 PCX 238 PDF 186, 191, 210, 238 PDF betöltése 186 PDF importálása 186 PDF-bemutató 130 Pen 104 Penci! 99 Per Channel 231 Perspective 199, 259 perspektíva 259
Tárgymutató
perspektivizáló határolókeret 259 Photo Downloader 29, 116, 117, 188 Photo Filter 285 Photomerge 140 Photoshop EPS 232 Photoshop kiinduló adatok 242 Photoshop Raw 242 Photoshop Raw Options 243 pica 180 PICT 241 PICT Resource 241 pigment/ tinta % 320 pillanatkép 71, 203, 205 Pin Light 295 pipetta 66, 96 Pixar 241 pixel 4, 180 Pixel Aspect Ratio 182 Pixel Dimensions 27, 195 Pixel mask 273 Pixel Order 231 Place 187, 254 Place in After Effects 120 Place PDF 191 Plug-ins 84 PNG 241 Point/Pica Size 83 Polygon 107, 406 Polygonal Lasso 94, 338 pont alapú szöveg 426, 427 Pont/ pica méret 83 pontgörbe 162 pontozott kör 274 pontterülési görbék belefoglalása 234 ponttranszformáció 106 Posterize 288 PostScript 232, 238 PostScript Color Management 234 PostScript színkezelés 234 ppi ll , 26 , 178 Prefer Adobe Carnera Raw for supported RAW files 73 Preferences 39, 65 Premiere Filmstrip 237 Preserve Clipping Path 191 Preserve Lurninosity 286 preset 406 Preset Manager 86, 418 Preset menü 183
*
Preset Picker 47 Preset Settings 170 Presets 169 Preview in Browser 132 Previous Conversion 170 Print Resolution 181 próbanyomat-beállítások alkalmazása 224 profil 168 profil hozzárendelése 23 Progressive 228 Promote to Top of Stack 120 Proof Colors 81 Propartiorral 408 PSB 75 , 139, 210, 221, 228 PSD 75, 139, 210, 221, 226 Pupil Size 98, 153 pupilla mérete 153 pupillaméret 98 Purge 205
Q quadtone 19 Quality 228 QuarkXPress DCS 235 Quick Mask Mode 110 Quick Selection 94, 340 QuickDraw 241 Quicktime 189 Quicktime Pro 35
R rács 83 rácssűrűség
340 radír 101 rajzvászon átméretezése 198 rajzvászon mérete 181, 198 rajzvászon méretre vágása 199 raj zvászon-elforgató 60 rajzvászon-hosszabbítás színe 198 Rasterize 268, 464 raszterizálás 464 raszterkép 6, 10, 178 raszterrács belefoglalása 234 RAW 143, 144, 150 Raw dokumentumok megnyitása 243 Raw dokumentumok mentése 244 Recent file list contains files 75 Record Measurements 97, 197 Recovery 160
480
* Adobe Photoshop CS4 Biblia Rectangle 107, 406 Rectangular Marquee 93, 330 Red-Eye Removal 153 Reds 164 Refine Edge 93, 274, 347 Refresh List 116 Refresh Preview 132 régi Photoshop-sorozatszám 84 rejtett eszközök 47 Remember Panel Locations 72 Remave Black Matte 268 Remave From Collection 128 Remove White Matte 268 rendszerelrendezés 437 Repiace Contents 215 Repiace Metadata 126 Reposition Only 298 Resample Image 27 , 194 resampling 68 Reselect 352 Reset 208 Reset All Warning Dialogs 70 Reset Carnera Raw Defaults 169 Resize Image During Paste/ Place 69, 190 resource fork 241 réteg létrehozása 266 réteg törtése 266 rétegcsoport 266 rétegek 249 rétegek automatikus igazítása 298 rétegek bélyegzése 266 rétegek csoportosítása 266 rétegek egyesítése 213 , 266 rétegek elvetése és egy másolat mentése 232 rétegek nevei 265 rétegek összekapcsolása 265 rétegek összeolvasztása 267 rétegek rányomása 266 rétegek sorrendje 262 rétegeken e lhelyezkedő képek átméretezése 257 réteges TIFF fáj lok 74, 221 rétegkijelölés megszüntetése 352 rétegmásolat 266 rétegmaszk 250, 265, 269 rétegmaszk hozzáadása 269 rétegminiatűrök 249 rétegstílus 251,
rétegstílusok 291, 458 rétegszedő frissítése 213 rétegszedők 212 rétegszedők kezelése 213 rétegtömörítés 232 Revea!All 199,216 Revert 202 RGB 6, 179 RGB color mód 17 RLE 226 Roman Hanging Punctuation 445 rombusz nyíllal 274 Rorate 261 Rorate Clockwise/ Counterclockwise 154 Rorate View 60 Roration 108 Rounded Rectangle 107, 406 rögzítés 264 rögzítési pont 338 rögzített méret 408 rubin színű fátyol 355 rubylith 354 Ruler 197 Ruler eszköz 96 Rulers 82 Run Length Encoding 226
S,Sz S alakú görbe 382 sablonok megjelenítése 126 Sample All Layers 342 Sampling: Background Swatch 100 Sampling: Continuous 100 Sampling: Once 100 sarokpont105, 371 Satin 293 Saturation 5, 161 , 296 Save 219 Save Adobe PDF 240 Save As 219 Save for Web & Devices 224 Save for Web and Devices 184 Save Image 245 Save Image Pyramid 232 Save New Carnera Raw Defaults 169 Save Preset 181 , 183 Save Selection 95 Save Selection as Channel 356, 359
Tárgymutató
*
~~-
Save Set 86 Save Transparency 232 Save Workspace 39 Scratch Disks 77 Scratch sizes 58 Screen 295 Screen mode 46 Screen Resolution 1181 segédvonal 83, 197 segédvonalak 58 segédvonalak és rácsok 83 Select menü 351 Selected Layer 304 Selection Preview 346 Selective Color 290 semleges CMYK-színek 17 semleges középtónusok igazítása 316 semleges szín 17 Sequence Letter 134 Sequence Number 134 Sessions Only 70 Set Black Point 313 Set Gray Point 313 Set White Point 313 Sharp 442 Sharpen 103 Sharpening 163 Show Amount of Light 320 Show Amount of Pigment/ Ink 320 Show Asian Text Options 85 Show Baseline 320 Show Channel Overlays 320 Show Channels in Color 71 Show Clipping 320 Show Crosshair in Brush Tip 80 Show Font Names in English 85 Show Histogram 320 Show Intersection Line 320 Show Mask 157 Show Menu Colors 72, 91 Show Tempiates 126 Show Tool Tips 72 sidecar XMP 146, 170 sidecar-file 127 síkágyas lapolvasó 31 sima pont 371 Similar Layers 352 simítás 352
Single Column Marquee 330 Single Row Marquee 330 Skew 258 Slice 95 Slice Select 95 Slideshow 129 Slideshow Options 129 Small Caps 439 Smart Collection 127, 128 Smart Filter 267 Smart Guide 83 Smart Object 13, 214, 296, 455 Smooth 352, 442 Smooth Corners 409 Smudge 103 Snap Neutral Midtones 316 Snap to Fixels 408 Soft Light 295 sokszög 107, 406 sokszög lasszó 338 sokszöglasszó 94 Solid Color 276 sorkizárás 443 sorköz 434 sorszámok 432 sortávolság 434 sötét és világos színek keresése 316 sötétebb szín 296 sötétítés 295 sötétítési mérték 98 Split Channels 360 Split Toning 166 Sponge 103 Spot Colors 224 Spot Healing Brush 97 Spot Removal153 spot színek 20 Square Fixels 182 Stack Mode 251 Stacking Mode 297 Stacks 120 Standard 228 Standard Deviation 298 Standard Screen Mode 110 Standard Vertical Roman Alignment 424 stílusminta 88 Straighten 153 Strikethrough 439
481
482
* Adobe Photoshop CS4 Biblia Stroke 293 Stroke Path 379, 396 Stroke path with brush 379 Strong 442 Subscript 439 Subtract Anchor Point 391 Subtract from path area 375, 388, 389 Subtract from shape area 412 Superscript 439 sűrűség 274 Switch Foreground and Background Colors 109 Switch-between-free-transform-and-warpmodes 260 Synchronize 152 System Layout 437 szabad alakítás 192 szabadkézi toll 105, 374 szálkereszt 80 szálkereszt megjelenítése ecsethegynél 80 számlálási csoport színe 97 számláló 97 szatén 293 szegély maszkolása 274 szegélyek elmosása 167, 268 szelektív szín 290 szeletbeállítások 83 szeletelő 95 szeletkijelölő 95 szem ikon 257, 262 szemcsésség 164 szendvicsnegatív 295 szendvicspozitív 295 szerkesztés gyorsmaszk módban 354 szerkesztőpont 105, 371 szerkesztőpont hozzáadása 105, 374 szerkesztőpont konvertálása 374 szerkesztőpont törlése 105, 374 szimbólumok 415 szín 4, 296 színárnyalat 4, 5, 160 színátfedés 293 színátmenet 102, 461 színátmenet-átfedés 293 színátmenetes kitöltés 277 színátmenetes réteg 277 színátmenet-szerkesztő 102, 277 színátmenettérkép 290
színcsatorna 355 színcsatorna görbéjének módosítása 324 színcsatornák 6, 17, 361 színcserélő 99 színcsík 167 színcsíkmentesítés 167 színdinamika 98 színégetés 103, 295 színegyensúly 285 színeltérés 167 színes csatornák 71 színezet 4, 5, 164, 296 színfakítás 295 színgörbék 316 színhőmérséklet 160 színkerék 5 színkereső táblázat 20 színkezelés kikapcsolása 23 színkezelő rendszer 23 színkombináció 22 színkorlát-figyelmeztetés 81 színkorrekció 17 színrninőség 161 színminta 88 színminta-véte le ző 66, 96, 152 színmód 6, 17, 179 színpaletták 22 színpalettás színmód 238 színprofil 6, 22, 23 színprofil beágyazása 224 színprofilok 224 szint 4 színtáblázat 20 színtartomány 81, 274, 340 szintek 281, 307, 309 színtelítettség 5, 161 színtér 6, 22 színterek 22 színválasztó 5, 66 színvetítés 313 színzajcsökkentés 164 szivacs 104 szkenner 31 szóköz 444 szóköz hozzáadása bekezdés előtt 446 szóköz hozzáadása bekezdés után 446 szomszédos 344 szórás 298
Tárgymutató szórt 295 szótár 440 szögletes zárójel billentyű 273 szöveg 421 szöveg alakú görbék 386 szöveg átméretezése 438 szöveg intelligens objektum belsejében 455 szöveg képpontokra bontása 464 szöveg keresése és cseréje 441 szöveg rétegstílusokkal 458 szöveg szerkesztése 423 szöveg zárt alakzat belsejében 452 szövegbeállítások 84 szövegbevitel 422 szövegdoboz 429 szövegeszközök 106, 426 szöveghajlítás 453 szövegszín 438 szürkeárnyalatos alkalmazásikon 71 szürkeárnyalatos csatorna 358 szürkeárnyalatos keverés 166 szürkeárnyalatos mód 18 szürkeárnyalatossá alakítás 166 szürkepont beállítása 313
T, Ty T betű 422 Tablet Pressure 340 Targa 189, 242 tárolás 36 tartalom cseréje 215 tartalom exportálása 216 távlatpont 261 téglalap 107, 406 téglalapkijelölő 93, 330 telítettség 4, 5, 296 teljes képernyő 154 teljes kijelölés 351 teljes méret 44 teljesítménybeállítások 76 Temperature 160 térköz 446 területek metszete 375, 412 Threshold 288 thumbnail 249 TIFF 23 , 139, 144, 150, 210, 230 TIFF Options 230 Tile 51
*
Timing 58 Tint 160 tisztaság 161 Toggle Full-Screen Mode 154 Tolerance 95, 344 Toll 104, 373 toll nyomása 340 tolleszközök 373 Tonal Input/Output 319 Tone Curve 162 Toning Curve and Histegrarn 139 tónus 4, 301 tónus szétválasztása 166 tónusgörbe 10, 162 tónustartomány 4, 301, 318 Toolbox 38 Tools panel 5, 47, 91 torzítás 259 torzító határolókeret 259 több fénykép feldolgozása 151 több kép feldolgozása 135 több kép kötegelt átnevezése 134 több sorba tördelés 447 többcsatornás mód 20 többoldalas PDF 239 tömör szín 276 tömörítés 226 töredékes karakterszélesség 437 törlés 295 törtek 432 Tracking 436 Transform Selection 93, 354 Transparency & Gamut 81 Transparency Settings 81 Trim Box 187, 191 TrueVision TGA 242 tűfényesítés 295 tűrés 95, 344 tükrözés 261 Type 82, 422, 426 Type eszköz vezérlősávja 429 typeface 425
U, Ú UI Text Options 66, 68
új Carnera Raw alapértelmezések mentése 169 új csoport 265 új dokumentum 177
484
* Adobe Photoshop CS4 Biblia új dokumentum létrehozása a jelenlegi állapotból 204 új fáj lnevek 134 új kép 178 új pillanatkép 206 új réteg alapúszelet 268 újramintavételezés 195 újramintázás 26, 68 újraszámítás 26, 68 Unconstrained 408 Underline 439 Undo 201 Ungroup From Stack 120 Units & Rulers 82 Units & Rulers Preferences 180 Update Layer Comp 213 Upload 133 USB 27 Use Grayscale Application Icon 71 Use Proof Setup 224 Use Shift Key for Tool Switch 49, 69, 93 Use Smart Quotes 85 utolsó balra igazítása 443 utolsó dokumentumállapot 213 utolsó jobbra igazítása 443
vvágás 153, 216 vágás megjelenítése 320 vágási keret 187 vágáskeret 187 vágó 95 vágógörbe 371, 379 vágógörbe megőrzése 191 vágógörbék 233 vágólap exportálása 69 valamennyi réteg ellenőrzése 441 Vanisbing Point 261 varázspálca 94, 340, 343 vector mask 274 vektor 368 vektoradatok belefoglalása 234 vektoralakzat 404 vektora l akzat-ke zelő eszközök 405 vektoralakzat-rninták 415 vektoralakzatok 405 vektoralakzat-réteg 404
vektoralakzat-rétegek 406 vektoralakzat-rétegek szerkesztése 413 vektoreszközök 369, 373 vektorgörbék 369 vektorgörbék létrehozása 381 vektorinformációk 12 vektorkép 6, 10, 178 vektormaszk 12, 274, 380, 404 vektoros rétegmaszk 12 vektoros szövegréteg 463 veremmód 297 Version Cue 57, 75 , 221 Vertical Type 106, 374, 426 VeJtical Type Mask 106, 426 veszteséges tömörítés 226 veszteségmentes tömörítés 226 vetett árnyék 293 Vezérlés panel 38, 47 vezérlőpont 260 vezérlősáv 38, 47 VHS 35 Vibrance 161, 284 videó 33 videókártya 79 videómemória 80 világosabb szín 296 világosítás 160, 295 vinyettásodás 168 visszaállítás 208 visszatérés 202 visszavonás 201 Vivid Light 295 vízjel125 vízszintes szöveg 106, 374, 422, 426 vízszintes szövegmaszk 106, 426 vonal 107, 406 vonalas rajz 19 vonalrajz 19 vonalzó 96, 197 vonalzóbeálllítások 82 vonalzák 58, 180 vörös fényudvar 167 vörös/ cián szegély javítása 167 vörösök 164 vörösszem-eltávolító 98 vörösszemhatás eltávolítása 153
Tárgymutató
w Warp 259, 453 Warp Text 454 WBMP 242 Web Gallery 131 webes galéria 131, 132 White Balance 152, 160 Window menü 39 Windows BMP 236 Windows Movie Maker 34, 189 Wireless BMP 242 Word Spacing 444 Words Longer Than 447 Workflow Options 172 Workspace menü 47
x XMP 113, 245
Z,Zs zajcsökkentés 163 zárolás 264 zárt görbe 370, 382 ZIP 230 Zoom 108, 152 Zoom Clicked Point to Center 70 Zoom Resizes Windows 69 Zoom with Scroll Wheel 69 zöldes árnyalat 160 zsugorítás 353
*
485
