Gazdasági Jog II. Cégek (vállalatok, vállalkozások) közötti szerződések A cégek közötti szerződéseket a polgári törvénykönyv kötelmi jogra vonatkozó jogszabályai szabályozzák. A kötelmi jog a római jogon alapszik, az idők során módosult, de alapvetően nem változott meg. A szerződéseket tehát a kötelmi jog szabályozza, amely egy jogviszony. Jogviszony A jogviszony a jog által szabályozott társadalmi viszony (társadalmi viszony: társadalomban élő emberek között létrejött minden valóságos viszony). A jogviszonynak 3 eleme van: alanya (emberi személyek, jogi személyek, állam), tartalma (az alanyok jogai és kötelezettségei), tárgya (nehezen definiálható, lehet dolog, pozitív- és negatív magatartás, pénz). A jogviszony szerkezete • Abszolút szerkezetű jogviszony: egyetlen személy ismert, s vele szemben mindenki más kötelezett. A követelés negatív tartalmú. (tulajdonjog, szellemi alkotások jogvédelme, iparjogvédelem, személyiségi jogok védelme). • Relatív szerkezetű jogviszony: legalább két személy, személy szerint is ismert, s egymással szemben pozitív magatartásra vannak kötelezve. A kötelem is relatív szerkezetű jogviszony, több változata is ismert. • Szerződés (perspektív, mivel a jövőben bekövetkező dolgokra ad szabályzást) • Kártérítési felelősség (retrospektív, mert egy már megtörtént esemény helyreállítására, kártalanítására kötelez) Mindkét esetben az egyenértékűség cseréje zajlik, hisz míg a szerződésnél valamely termék árát kell megtéríteni, tehát annak egyenértékű pénzbeli megfelelőjét kell kifizetni, addig a kártérítési felelősségnél egy már megtörtént eseményt kell kártalanítani, tehát a kárnak megfelelő értékű pénzt kell kifizetni, hogy lehetőség legyen a kár okozását megelőző állapotot visszaállítani. A kötelem tárgya mindig valami szolgáltatás (dolog, pozitív- vagy negatív magatartás, pénz). Ugyanakkor a fő szolgáltatás mellé jár kiegészítő szolgáltatás is, amely szintén fontos. A szolgáltatásokat is több csoportba oszthatjuk, lehet negatív és pozitív szolgáltatás, egyszeri és tartós, személyjellegű és forgalmi jellegű (ingyenes és visszterhes). Az egyedi, a fajlagos és a zártfajú dolog meghatározása Egyedileg van meghatározva a dolog, ha a szerződésben kijelölik a konkrét dolgot(kat) amelyet teljesíteni kell. (például egy villanymotor számmal megjelölve) Fajlagos, ha az árufajta mennyiség és minőség ismérveit határozzák meg. (például 1darab 250 LE-s villanymotor) Zártfajú dolog egy közbenső kategória, a szerződő felek fajlagosan határozták meg a dolgot, de további ismérvekkel szűkítik a kört, ahonnan a szolgáltatás tárgya vehető. Három megszorítás lehetséges: személybeli, időbeli és térbeli. Jogkövetkezményei: • Ha a dolog egyedi, a teljesítése előtti lehetetetlenné válása esetén nem adható helyette másik, a szerződés meghiúsul. • Ha a dolog fajlagos, akkor a kötelezett nem hivatkozhat arra, hogy a dolog meghiúsult, köteles azt bárhonnan beszerezni • Ha a termék minőségileg hibás, akkor kicserélést fajlagos vagy zárfajú szerződésnél lehet követelni
Eladói pozícióban optimális az egyedi és a zártfajú dolog meghatározás, míg vevői pozícióban a fajlagosra érdemes törekedni. A Polgári Törvénykönyv kiemeli a zártfajúságot. Ha termelő ág köti a szerződést, akkor a fajlagos terméket is zártfajúnak kell tekinteni, a kereskedő vállalatnál ilyen nincs. Az osztható és az oszthatatlan szolgáltatás Osztható a szolgáltatás, ha részteljesítés esetén is alkalmas a szerződés gazdasági céljainak részbeni kielégítésére. Ilyen esetben csak a hiányzó mennyiség után kell kötbért fizetni. Oszthatatlan a szolgáltatás akkor, ha hiába történt részteljesítés, mert a gazdasági cél kielégítéséhez csak a teljes mennyiség elegendő. Ilyen esetben a teljes mennyiségért kell kötbért fizetni. A szerződés a csereviszonyok jogi kifejezése. Az (áru) csere-viszonyok akarati-viszonyként megjelenő jogintézménye. A szerződéseknek vannak bizonyos alapelvei: • Szabadságelve (azzal kötök szerződést, akivel akarok és arról, amiről akarok, az állam ebbe nem szólhat bele) • A felek közreműködésének elve A szerződéskötés általános szabályai: S Z E R Z Ő D É S K Ö T É S = A J Á N L A T + E L F O G A D Á S Ajánlat: címzett jognyilatkozat (meghatározott személyhez intézték), melynek következménye az ajánlati kötöttség beállta. Az ajánlati kötelezettség azt jelenti, hogy az ajánlattevő köteles tartani meghatározott ideig az ajánlatát, ellenkező esetben kártérítési kötelezettsége van. A kötöttség kezdő időpontja (hatálya) a postai megérkezés (kézbesítés) időpontjával kezdődik. Időtartamát az ajánlattevő fél határozhatja meg, akár ki is zárhatja az ajánlati kötöttséget. Valóságban nem célszerű se túl rövid, se túl hosszú ajánlati kötöttséget megadni, mert megingathatja a bizalmat. Ha nincs kikötve az ajánlati kötöttség, akkor több esetet kell megkülönböztetni: • Együttesen jelenlévő feleknél, akiknél az azonnali válaszadási lehetőség fennáll (személyesen vagy telefonon). Az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot nyomban el nem fogadja, vagy további időt nem kér. • Egymástól távol lévő felek esetében, amikor levélben kötik a szerződést. Postafordulta: amilyen eszközzel adták az ajánlatot, olyan módon várhatják a választ (például távirat esetén, táviratban vagy sima levél esetén, sima levélben) Gondolkodási idő: az ajánlat megfontolásához szükséges általában szükséges gondolkodási idő. Ha a nyilatkozatot (ajánlatot) vissza akarjuk vonni kártérítési kötelezettség nélkül, akkor a lemondó nyilatkozatnak legkésőbb az ajánlati nyilatkozat megérkezéséig kell megérkeznie (például fax, távirat, telefon). Az ajánlat elfogadása, visszautasítása: A B (A küld B-nek ajánlatot) • Ha B nem küld választ, akkor ez elutasítást jelent általában (Néha jelent igent, például kiskereskedelemben, hosszabb ideje fennálló szerződéses kapcsolatban. Skandináv országoknál a nemzetközi szerződéseknél a hallgatás beleegyezést jelent.) • Ha B elfogadó nyilatkozatot küld, akkor további két eset lehetséges • Az ajánlati kötöttség időtartamán belül érkezik a válasz: létrejön a szerződés. • Az ajánlati kötöttség időtartamán kívül érkezi a válasz, akkor A döntheti el, hogy megköti-e a szerződés. Ha B hibájából érkezik késve a válasz, akkor A nem köteles tájékoztatni a szerződés
•
•
meghiúsulásáról, ha nyomon követhetően a Posta hibájából érkezik késve a válasz és nem jön létre a szerződés, akkor A köteles tájékoztatni B-t, aki kártérítési igényét benyújthatja a Posta felé. Ajánlattól eltérő elfogadás (vélemény eltérési nyilatkozat). Ez viszont új ajánlatnak minősül, azonban a felek pozíciói folyamatosan felcserélődnek, az ajánlat kapóból, ajánlattevő válik, mindaddig, amíg megállapodás nem születik. Elutasítás (levélben, konkrét válaszként).
A szerződéskötés folyamatában a szavak valódi jelentését (hétköznapi), szokásos értelmet kell használni. A fenti szerződéskötési folyamat az ún. consensual szerződéskötési folyamat, ennek lényege, hogy a szerződés a konszenzussal, a megállapodással jön létre. Ezzel szemben létezik az ún. reál szerződéskötési folyamat, amelyhez nem elegendő a feleknek a megegyezése, amelyhez az is szükséges, hogy a felek valamelyike a teljesítést megkezdje (bolti, kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari). Szándéknyilatkozat és előszerződés A szándéknyilatkozat valójában nem jár kötelezettséggel, így nem használható igazából, a szélhámosok előszeretettel csalnak ki ezzel szerződéseket. Az előszerződésben a felek vállalják, hogy a jövőben szerződést fognak kötni egymással, feltételek kikötés mellett (például ez meddig érvényes). Ha mégsem akar szerződést kötni valamelyik fél, akkor a másik fél bírósághoz fordulhat. Ebben az esetben a bíróság fogja a szerződést kötni nem akaró nevében kialakítani és megkötni a szerződést. Ha azonban a felek a gazdasági életben jelentős gazdasági romlás következik be, akkor nem köteles a főszerződést megkötni (ha nem vagy csak nagy nehézségek, rendkívüli erőfeszítések árán lehet teljesíteni). A szerződés alakja Alapvetően a szóban kötött szerződés is szerződésnek minősül, de lehetőség szerint kerülni kell. Az írásbeli szerződésnek két formája van. • Egyszerű: a felek aláírásával (és pecsétjével) zárul. A gazdasági szerződések nagy részét kötelezőe írásba kell foglalni, ilyenek lehetnek: Bankhitel szerződés Mezőgazdasági termények értékesítési szerződése Szállítói szerződés (az elnevezés nem helyes, valójában teljesítési szerződésnek kellene lennie, határidős adás-vételi szerződés, ahol a teljesítés és a fizetés időben elválik) Biztosítási szerződés Ingatlan adás-vétel • Minősített: tanúk vagy közjegyzők által is hitelesített. A felek ragaszkodhatnak a minősített szerződéshez, de a jog elő is írhat minősített okiratot Örökösödési szerződés Kiskorú tulajdonlásával kapcsolatos szerződések (gyámság) Házastársak ajándékozási „szerződése” (közjegyzőnek kell hitelesíteni) A szerződés tartalma Az akarategyesség alapján alakul ki a szerződés tartalma, a jog tartalmi dolgokba nem, csak a tartalmi rész alakjába szól meg. Fontos a felek pontos megnevezése (beazonosíthatósága), a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás, a szállítási szerződéseknél a határidő is fontos.
Képviselet a szerződéskötések során • Meghatalmazáson alapuló képviselet: a cégek nevében (a felelős cégvezető) lehet több meghatalmazott is, akik képviselhetik a céget (cégjegyzékben, alapító okiratban). Meghatalmazni lehet szóban is, de cégek és hivatalos ügyek eljárása során szükséges az írásbeli meghatalmazás (egyoldalú akaratnyilvánítás). • Törvényes képviselet Szülő a gyermekének a törvényes képviselete Gyám a gyámolt törvényes képviselete Gondnok Előfordul a túl képviselet (a hatáskörén túlteljesít a meghatalmazott, akkor köteles a túlteljesítés mértékét saját felelősséggel vállalni) és az álképviselet (a képviselőnek nincs meghatalmazása, ilyenkor a szerződésért teljes egészében felelnie kell). A szerződés érvénytelensége Meg van a szerződésnek a látszata, de senki sem köteles azt betartani, mert a jog nem ad hozzá kötelező erőt. Két változata lehetséges: • Semmis: olyan mintha meg sem kötötték volna Cselekvőképtelen kötötte Komolytalan a szerződési akarat Színlelt szerződés Fizikai kényszer alatt keletkezett szerződés Ha alaki hibákat tartalmaz Tilos szerződés (jó erkölcsbe, tisztességbe, jó ízlésbe ütköző szerződés), ilyen például az uzsorás szerződés is (nem feltétlen a százaléktól függ, hanem ha a másik fél szorult helyzetének nyílt kihasználásával történik, akkor ez a szerződés uzsora szerződés, ami tilos), mivel ez semmis ilyenkor vagy visszakapja az uzsorás a tőkét, vagy inkább a bíróság kisajátítja az állam részére. A bank azért nem minősül uzsorásnak, mert a rossz anyagi helyzetű, szorult helyzetben lévő ügyféllel nem kötnek szerződést. A szolgáltatás lehetetlen volta • Megtámadható: a bíróság előtt meg lehet támadni, attól függ, hogy valamelyik fél megtámadja-e a bíróságon, persze csak olyan támadhatja, akinek valami érdekeltsége van a szerződésben. Az ok (megtámadási ok) felhasználása a szerződéskötéstől számított egy éven belül lehetséges csak. Támadási ok: Tévedésből: a bíróság nyilvánítja ki a tévedést csak akkor, ha a tévedést a másik fél okozta vagy felismerhette azt, saját tévedésből nem lehet Jogellenes fenyegetés (lelki kényszer), például pszichikai kényszer Szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnő aránytalanság (becsapás) Ha a szerződés semmissé vált jogerősen, akkor vissza kell állítani az eredeti állapotot vagy a kiváltó okot meg kell szüntetni (például helyes arányok megállapítása). Aki okot ad a semmisítésre, az felel a másik esetleges káráért.
A szerződés teljesítésének szabályai A szerződés akkor megy teljesedésbe, ha mindkét fél megteszi azt, amire a szerződésben kötelezettséget vállalt. Két fontos része van: a szerződés teljesítésének helye és ideje. Kárveszély: olyan kár amelyet nem térít meg senki, mert nem felelős senki (mindig a tulajdonos viseli ilyenkor a kárt). Szerződéskötési jog szerint a teljesítés helyén és idején száll át a kárveszély az egyik félről a másik félre. Ha teljesítés helye nincsen meghatározva, akkor a Ptk. rendelkezik arról (az építési szerződéseknél általában tisztázott a hely, ezt leszámítva): • Kötelezett telephelye • Ha a felek közé fuvarozó ékelődik, akkor a teljesítés helye a feladó állomás, ahol az árút a kötelezett feladja a teherjárműre • Ha a felek saját fuvareszközzel fuvaroznak, akkor attól függ, hogy kié a fuvareszköz, mert ilyenkor a fuvareszköz tulajdonosának ellentétes telephelyén van a teljesítés helye • A pénztartozás teljesítésnek helye a jogosult telephelye (jogosult bankfiókja) A teljesítést meghatározott időpontban kell végrehajtani, azonban ha: • Nincs megjelölve, akkor azonnal kell teljesíteni, ahogy a másik fél a szolgáltatást felajánlja • A felek konkrét időpontban állapodnak meg • A felek időközben (időintervallumban) állapodnak meg, akkor a kezdő és a végidőpont között kerül sor a teljesítésre. Ezekből az időpontokból a kötelezett választhatja meg a teljesítés időpontját, de a jogosultat 72 órával a teljesítés előtt értesíteni kell, még akkor is, ha ez a határidő végső időpontja (készre jelentés). Szállítási diszpozíció azt jelenti, hogy a jogosult adhatja meg a teljesítés időpontját, de csak akkor, ha ezt külön ki kötötték a szerződő felek • Fix határidő („… és nem máskor”): ez lehet konkrét nap és időintervallum is, a jogosult nem hajlandó átvenni, a fix időponttól különböző bármely más időpontban indoklás nélkül elállhat a szerződétől, mintha meg sem kötetett volna A szerződés megszűnésnek módja: • Elállás: extunc hatállyal (a múlttól), mintha a szerződést meg sem kötötték volna • Felmondás: ecnunc hatállyal (a mától kezdve), a jövőre nézve lehet csak megszüntetni Visszatartási jog és a kárveszély viselésének viszonya A kötelezett visszatarthatja a szolgáltatást, ha a jogosult részéről veszélyeztetve van az ellenszolgáltatás. A visszatartási jog elhárítható, ha a jogosult banki fedezetigazolást ad (a bank adja ki és a számlán el is különíti az igazoláson feltüntetett összeget bizonyos ideig). Fontos, hogy a fedezet igazolást le lehet és célszerű is leellenőrizni, minden esetben (átutalásos fizetésnél különösen). A kötelezettnek bizonyítania kell, az ellenszolgáltatás veszélybekerülését, a veszélybe kerülés bizonyított, ha: • Egy korábbi áruszállítás ellenértékévével a jogosult részben vagy teljesen tartozik • Egy harmadik céggel szemben fennálló egy éven belüli részleges vagy teljes tartozás • A jogosult cége csődeljárás alatt áll
A kárveszély a főszabály szerint a dolog átadásával száll át az egyik félről a másik félre, de vannak kivételek, amikor nincs átadás, de a kárveszély átszáll a kötelezettről a jogosultra. Fontos, hogy a termék fajlagos vagy zártfajú legyen ilyen esetben, ugyanis csak ekkor száll át, tehát ha a szolgáltatás tárgyát egyedivé tették, elkülönítik a többitől. A szerződésszegés alapesetei Szerződésszegés: a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesítik. Négy alapeset létezik: 1. Kötelezett késedelme 2. Jogosult késedelme 3. Minőséghiba (hibás teljesítés) 4. Meghiúsulás A szerződésszegési alapesetek mindegyike továbbontható újabb két kategóriára. Aszerint, hogy a szerződésszegő fél vétlen volt-e, tehát fel nem róható számára, tőle kívülálló okokból történt a szerződésszegés beszélünk objektív, illetve szubjektív szerződésszegésről (a szerződésszegő fél vétkessége esetén, ha viszonyítani tudjuk a szerződésszegő tudati állapotát a szerződésszegés tényéhez). 1. A kötelezett késedelme és jogkövetkezményei A kötelezett késedelembe esik, ha eredménytelenül telik el az idő, amit a szerződés a kötelezett teljesítésére szán. Objektív késedelem esetén: • Jogosult pert indíthat a kötelezettel szemben • A szerződéstől való elállás (a jogosult elállhat a szerződéstől), ha az érdekmúlás bizonyítható, három esetben azonban nem kell bizonyítani sem: Ha az érdekmúlás nyilvánvaló Ha a felek fix határidőben állapodtak meg Ha a póthatáridőt is lekésik (a póthatáridő minden esetben fix) Szubjektív késedelem esetén: • Kártérítés • Kötbér (külön kikötés esetén) 2. A jogosult késedelme és jogkövetkezményei A jogosult késedelembe esik, ha a kötelezett a teljesítéssel készen áll és az a jogosulton múlik, hogy nem megy a szerződés teljesítésbe. (két tipikus esete van: az egyik hogy a jogosult nem jelenik meg, vagyis a jogosult közreműködésének a hiánya a másik, hogy a jogosult visszautasítja a teljesítést). Ok lehet a jogosult teljesítéséhez szükséges nyilatkozatok elmulasztása, előre kikötött csomagoló vagy fuvareszköz megküldésének hiánya. Objektív késedelem esetén: • A kötelezett perlési lehetősége megnyílik, azonban előre ki kell kötni, hogy mit kér (célszerű a teljes vételárat) • Beállnak a felelős őrzés szabályai, tehát kötelezett köteles a teljesítésbe nem menő árukat felelős őrzésbe venni, a kezelési, raktározási költségeket a kötelezett természetesen felszámíthatja. • Átszáll a kárveszély a kötelezettről a jogosultra • A gyorsan romló terméket a kötelezettnek értékesítenie kell a jogosult számlájára (tehát, ha többet kap a kötelezet, mint a szerződésszerinti ár, akkor a különbözetet a jogosult felé meg kell térítenie, de ha csak kevesebbért tudja értékesítenie, akkor a jogosultnak a különbözetet és a költségeket a kötelezetett felé meg kell térítenie). A teljesítés áthidalására a kötelezett letétet helyezhet el a bíróságon, egy arra alkalmas eszközzel).
Szubjektív késedelem esetén: • Kártérítés • Kötbér (külön kikötés esetén) 3. Minőségi hiba (hibás teljesítés) esete és jogkövetkezményei Minőségi hibás a termék vagy szolgáltatás, ha nem felel meg a szerződés minőségi kikötéseinek vagy a törvényes kellékeknek. Törvényes kellék: A Ptk. által előírt minőségi minimum, tehát nem lehet a terméknek olyan hibája, amely rendeltetés szerű használatát vagy forgalomba hozatalát számottevően csökkentené vagy kizárná. Hibás a teljesítés, ha a termék kifogástalan, de a jogosult egyéb vagyontárgyaiban okoznak kárt, ahelyett, hogy oltalomban részesítették volna. Objektív minőségi hiba esetén: • Szavatossági jogok: azért mert a kötelezett szavatolja az árú minőségét, ebből adódnak a jogosult szavatossági jogai: Kijavítás: a kötelezett feladata, de ha azt ésszerű határidőn belül nem tudja kijavítani, akkor a jogosult a kötelezett terhére kijavítathatja mással) Árengedmény kérése Kicserélés: elháríthatja ezzel a kötelezett a kijavítási illetve az árengedmény kérési jogot Elállás: az árut visszacserélni pénzre Szubjektív késedelem esetén: • Kártérítés • Kötbér (külön kikötés esetén) 4. Meghiúsulás és jogkövetkezményei Meghiúsul a szerződés, ha véglegesen eldőlt, hogy azt már nem fogják teljesíteni. Kétféle típusa van. Az egyik az elsődleges, más néven az önfajú (sui generis): a meghiúsulás előtt más szerződésszegési ok nem történt, egyéb okból hiúsul meg (természeti esemény, a kötelezett képtelensége, alkalmazása jogszabályi tilalomba ütközik, a szolgáltatás lehetetlen volta). Szubjektív szankció Objektív szankció
1. Kártérítés 2. Kötbér 1. Jogosult pert indíthat 2. Jogosult elállhat a szerződéstől ex tunc hatállyal, ha az érdekmúlás bizonyítható. Nem szükséges bizonyítani az érdekmúlást: - nyilvánvalóság - fix határidő - póthatáridő
1. Kártérítés 2. Kötbér 1. Kötelezett pert indíthat 2. Felelős őrzés beállása - kezelési és raktározási kötelezettségek megtérítése - gyorsan romló áru értékesítése - kárveszély átszállása
1. Kártérítés 2. Kötbér 1. szavatossági jogok: - javítás - árengedmény - csere - elállás
1. Kártérítés 2. Kötbér 1. Sui generis, elsődleges meghiúsulás (időjárás, képtelenség…) 2. Másodlagos meghiúsulás: - jogosult elállása - gyorsan romló termék értékesítése - elállás Nincs szankció (előleg visszajár)
A szerződésszegés közös jellemzői 1. A szerződésszegés esetére nem lehet kizárni a szándékos vagy súlyos gondatlansággal okozott kárt. 2. Jogi személy a kártérítési felelőséget nem zárhatja ki a szerződésszegés esetén. 3. A kártérítés mérséklésének nincs lehetősége szerződésszegés esetén. 4. Felelősség a teljesítési segélyért
A szerződéses biztosítékok Külön a szerződésben kikötött biztosítékok: • Fedezetet erősítő biztosítékok (kezesség, zálog, óvadék) • Szankciót fokozó biztosítékok (kötbér, jótállás) Fedezet erősítő biztosítékok: • Kezesség: szerződésben kikötött, a kezesség szónak szerepelnie kell benne, ugyanis, ha az adós nem fizet, akkor két eset lehetséges Egyszerű kezesség esetén: csak akkor fordul a kezeshez a hitelező, ha már az adóson megkísérelte a tartozás behajtását Kész fizető kezesség esetén (ezt külön fel kell tüntetni, mert egyébként egyszerű kezességnek minősül): egy sorban felel az adóssal, a hitelező választhat, hogy kitől hajtja be a pénzt • Zálog Egyszerű zálog (kézi zálog): Az adós a hitelező kezébe ad vagyontárgyat, hogy ha nem tud fizetni, akkor azt a hitelező értékesítheti. Jelzálog: csak ingatlan kaphat ilyen jogot, úgy az adós birtokában marad, de a teher megjelenik az ingatlan lapjában. • Óvadék: pénzben, értékpapírban illetve takarékbetétben átadott pénzösszeg, amely arra szolgál, hogy ha a szerződő fél megszegi a szerződést, akkor jogosult abból megtérítheti a kárát. Szankciót növelő (erősítő) biztosítékok • Kötbér: egy kártérítési átalány és egy kártérítési minimum. Abban különbözik a kártérítési felelősségtől, hogy a kötbérnél a kár mértékét bizonyítani nem kell. Kártérítési átalány: a szerződéskötéskor előre kikötik a várható károk értékét (napi értékét). Akkor érdemes meghatározni, ha nehezen állapítható meg a kár értéke. Kártérítési minimum: Ha az okozott kár magasabb a kötbérnél, kártérítés címén lehet követelni a különbözetet, de a kettő együtt nem halmozható, a kár értékét ki kell mutatni. Kifogásolási idő: a termék átvételétől számított 6 hónap, de legfeljebb 1 év, ha a termék hibája 6 hónapon belül nem derülhet ki. Tartós fogyasztási cikkeknél akár 2 év (pl.: autó), de jellemzően 3 év, ha súlyos kifogásolás van a minőségi hibánál. De különféle termékeknél (elsősorban épületeknél), akár több is lehet. A törvényben előírt minimumnál kevesebb nem lehet a garancia időtartama, többet viszont vállalhat magára a cég. A garancián felüli időtartam a jótállás, jótáll a termék szavatosságáért, köteles a minőségi hibát orvosolni objektív meghibásodás esetén. A kártérítési felelősség Jogi felelősség: A cselekvő ember magatartását viszonyítjuk a jogszabályban megfogalmazott magatartási követelményekhez, ha a viszonyítás eredménye negatív, ez a felelősség. (Cél nélküli felelősségre vonás nincs) Kártérítési felelősség: két alapvető célja van: Reparációra való törekvés (objektívitástól független): a károkozás előtti állapot visszaállítására való törekvés. Prevenciós cél: a vétkesség elkerülésének érdekében van. Ha valaki más vétkes, akkor azt nem kell ezért is megbüntetni.
A két ellentétesnek látszó cél valójában nem ellentétes a konjuktív (összetapadó) feltételrendszerben, ami azt jelenti, hogy minden feltételnek egyszerre kell teljesülnie: 1. Jogellenes magatartás 2. Okozati összefüggés 3. Kár 4. Vétkesség A károsultra hárul a jogellenesség, a kár illetve a kettő közti összefüggés bizonyításának kötelezettsége, a vétkesség esetén viszont a károkozón van a bizonyítási kényszer. Ex culpation: kimentő felelősségi rendszer, mert úgy kell eljárnia, hogy ki kell menteni magát. Jogellenes magatartás: jogellenes a magatartás, ha az más alanyi jogát sérti. Alanyi jog: a tárgyi jogból származó jogosultság. Tárgyi jog: a jogszabály írott szövege. Az alanyi jog bírói úton kikényszeríthető. A jogellenességet kizáró okok: • Sértett beleegyezése (például sportoknál a játék keretein belül megengedett lehet bizonyos mértékig) • Jogos védelem (élet, testi épség vagy vagyon elleni támadást erőszakosan hárít el) • Végszükséglet (élet védelme, önvédelem) • Saját jog gyakorlása Okozati összefüggés: legyen a jogellenes magatartás és a kár között okozati összefüggés, ez egy okozati láncot eredményez. Adekvát kauzalitás: meghatározott (belátható) okozatiság. Az okozati láncot a bírói gyakorlat elvágja azon a ponton, amit az átlagos élettapasztalat alapján előre lehet látni. Kár: a jogellenes magatartás összefüggésében be kell következnie a kárnak. Kétféle kár keletkehet: vagyoni és nem vagyoni (erkölcsi) kár. • Vagyoni kár: A teljes kárt kell megtéríteni, amely két részből áll. (a kártérítés egy összegben történik a pénzbeli kártérítés. Akkor ítélnek meg természeti kártérítést, hogyha a károkozó mestere az általa okozott kár helyrehozásának. Bizonyos esetben rendszeresen, járulék formájában is kötelezhet a bíróság kártérítésre) Tényleges kár: a dolgokban bekövetkezet értékcsökkenés Elmaradt haszon: az a haszon, amely az értékcsökkenés következtében nem jött ellő. • Nem vagyoni (erkölcs) kár: ha valakinek a jogellenes magatartása miatt a társadalomban való élése, elhelyezkedése jelentősen megnehezedik Manapság a gyakorlatban ez 500eFt körüli kártérítési összeget jelent. Vétkesség: szándékosság vagy gondatlanság. A kártérítés mértékét az okozott kár adja. Az egyenértékűség dominál, így (a büntető jogi gyakorlattal ellentétben) a kártérítésnél nem számít a szándékosság vagy gondatlanság. Ebben az esetben már a károkozónak kell bizonyítania, a vétkesség vélelme valósul meg. Mivel általában nem teszünk különbséget polgári jogban szándékosság vagy gondatlanság között, így az egyetlen kimentési lehetőség a vétlenség bizonyítás. Vétlen az, aki se, nem szándékos se nem gondatlan, azaz úgy járt el a kár elkerülése érdekében, ahogy adott helyzetben általában mindenkitől elvárható. Mindenkitől pedig az várható el, hogy legalább gondatlan se legyen. A gondosság szakterületenként más és más lehet (pl.: orvos, építőmérnök…) Csak úgy mentheti ki magát a károkozót, ha bizonyítani tudja, hogy a kár elkerülése érdekében megtett mindent, amit egy átlagos ember adott helyzetben megtett volna.
Szándékosság: egyenes szándék (donus directus): ha valaki magatartása következményeit előre látja és ezt is kívánja. Eshetőleges szándék (donus eventualis): ha valaki a magatartása következményeit előre látja, de az eredmény tekintetében közömbös. (ez munkajognál gyakori fogalom) Gondatlanság: egyszerű hanyagság (negligencia): ha valaki a magatartása következményeit nem látja előre, mert az elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztotta. Tudatos hanyagság (luxuria): ha valaki a magatartása következményeit előre látja, de könnyelműen bízik a káros eredmény elmaradásában. A munkajogban nagy különbség van a gondatlanság és a szándékosság közt. A kárt meg kell téríteni, de az elmaradt hasznot nem. Ha a károkozás szándékos, akkor teljes felelősséggel kell megtéríteni a kárt. A gondatlanság esetén az okozott kárt az egyhavi átlag keresetének feléig kell megtéríteni, mivel a jog védi a gondatlanul vétkest is. Ha a gondatlanság súlyos, akkor hat havi fizetést kell megtéríteni. A munkaszerződésben el lehet ettől térni, enyhe gondatlanság esetében akár 6 heti fizetés is lehet a kártérítésnél. A vezető állású, ha a vezetési tevékenysége során okoz kárt, akkor a munkavállaló (vezető) a polgári jog szabályai szerint a teljes kárért felel. A gondatlanságból okozott ilyen mértékű károkra már érdemes felelősségbiztosítást kötni egy biztosítóval. (a gyakorlatban nem nagyon működik ez a szabály) A nem vezető állású okoz kárt gondatlanságból (luxuria), akkor a munkajog szabályai szerint egy évi átlag keresetéig tartozik felelősséggel a kárért. Vétlen vagy fokozott felelősség szabálya Nem elegendő azt bizonyítani, hogy úgy járt el a vétkes, ahogy az adott helyzetben elvárható volt, akkor is vétkesnek minősül. Olyan esetekre vonatkozik, amikor nem a vétkes okozza a kárt, de az ő feladata lett volna a kár lehetőségének elhárítása. (például őrzés-védés). E körbe a károkozó akkor is fizet kártérítést, ha vétlen, azaz úgy járt el, ahogy adott helyzetben általában mindenkitől elvárható. Kimenteni csak akkor tudja magát, ha konkrétan kimutatja a kár okát és ez nem lehet más: • Elháríthatatlan külső ok: a kár a károkozó működési körén kívül keletkezett, ennek két alapvető esete lehet: vismajor (nagyobb erőhatalom), mint például a természeti események, járványos betegségek, rablás (felfegyverzett emberek erőszakos cselekedetei), polgárháború, háború. Az elháríthatatlanságot bizonyítani nem kell. Vannak olyan egyéb külső okok is, ahol az elháríthatatlanság nem bizonyítható egyértelműen. • A károsult saját hibája A munkajogban a munkaadó és a munkavállaló is okozhat kárt egyaránt. Ha a munkaadó okozza a kárt a munkavállalónak, akkor a vétlen vagy fokozott felelősség szabályai szerint felel, azaz csak akkor mentesül, ha elháríthatatlan külső ok vagy a károsult saját hibája történt.
Gondatlan károkozást követ el a járművezető Váratlanul beugranak a jármű elé Szívrohamot kap a járművezető, túléli a balesetet, de kárt okoz
Vétkes felelősség
Vétlen vagy fokozott felelősség
Felelni fog
Felelni fog
Nem fog felelni
Nem fog felelni
Nem fog felelni
Felelni fog (mert belső ok, hiszen a tevékenységi körén belül keletkezik a kár)
A vétlen vagy fokozott felelősség alkalmazási köre: 1. A veszélyes üzemek által okozott kár (minden olyan berendezés, amely elemi erővel működik, víz, gőz, benzin…). A háztartási gépek nem tartoznak ide. Ha a veszélyes üzemek találkoznak, akkor a vétlen vagy fokozott felelősség szabálya nem alkalmazható, helyette a vétkes vagy rendes felelősség szabályát kell alkalmazni. 2. Vegyi anyagok előállítása, használata, tárolása, szállítása. (például a permetezés is ilyen) 3. Sugárzó anyagok gyártása, használata, tárolása, szállítása. 4. A szálloda, vendéglátóipar felelőssége (a vendégek tulajdonának védelme). 5. Épületből kidobott, épületről lehullott tárgyak által okozott kár (üzembentartó felel, majd ő megkeresheti a valódi vétkest). Az összes esetben az alapszabály érvényes a vétkes felelősség, melynek 5 év az elévülése, a vétlen vagy fokozott felelősségnél 3 év az elévülés. Három alapvető szerződés típus létezik az ősközösségek kialakulása óta • Adás-vételi típus (már a Föníciaiak óta), a későbbiek során ez több részre bomlik, sok fajtája lesz. Az eladónak (valamely dolog átadása és a jogai átruházása) és a vevőnek (átvételi és egy vételár fizetési kötelezettsége van) kettős kötelezettsége van. A dolog átadásával száll át a tulajdonjog az eladóról a vevőre. Különleges fajtái: Megtekintésre vagy próbára vétel (tartós fogyasztási cikkek esetén), lényege, hogy a dolog átvételre kerül, de csak egy későbbi időpontban köttetik meg a szerződés. A használat feltételeiben előre megállapodnak a felek (időtartam, díj). A vevőnek nem kötelező a próba után a vásárlás. Minta szerinti vétel, lényege hogy az eladó egy mintát mutat meg a vevőnek, az eladó köteles a mintának megfelelő darabot adni a vevőnek. Ha a leszállított termék hibás, akkor nem lehet hivatkozni arra, hogy a minta is hibás. Elővásárlási jog, lényege, hogy először az elővásárlási jog jogosultja igényt tarthat a vagyontárgy megvásárlása, ha azt a tulajdonos el akarja adni. Ezt is szerződésben ki kell kötni! Visszavásárlási jog, lényege, hogy ha az eladó eladott valamely vagyontárgyat, a szerződésben kikötötték a visszavásárlási jogot, akkor hat hónapon belül visszavásárolhatja a dolgot egy egyoldalú akaratnyilatkozat. Vételi jog (opció), lényege, hogy ha külön nincs kikötve, akkor hat hónapon belül egyoldalú akaratnyilvánítással jogot szerezhet az opcióval lefoglalt dologra. Részlet vétel, lényege, hogy valamely dolgot részletfizetéssel fizetnek meg. Ha a fizető nem fizet egy részletet, akkor felszólítás után esedékessé válhat a teljes díj. Ha nem tud fizetni a vevő, akkor az eredeti állapot helyreállítására van szükség. A befizetett részletek visszatérítése, levonva a használat díját, a vevőnek pedig vissza kell szolgáltatnia a dolgot. o Szállítási szerződés (nem történik valójában szállítás), lényege hogy korábban lehet megkötni a szerződést, hogy a termék vagy szolgáltatás már a szállító tulajdonában lenne. Két szereplője van a szállító (aki vállalja, hogy a megadott időpontra beszerzi, előállítja… a terméket, szolgáltatást és átadja annak tulajdonjogát is) és a megrendelő (aki átveszi és kifizeti a szerződésben kikötött terméket vagy szolgáltatást a meghatározott időpontban). Annyiban
különbözik az adás-vételi szerződéstől, hogy a szerződéskötés és a teljesítés egy későbbi különböző időpontra kerül. o Mezőgazdasági adás-vételi szerződés: lényege, hogy a termelő nem tudja garantálni a minőséget teljes biztonsággal. Például ha a termék nem abban a minőségi osztályban van, mint amire a vevőnek szüksége volt és a szerződésben kikötötték, akkor ezt mivel nem lehet kijavítani (minőségi hiba), így az ár mérséklését kérheti a vevő. Előfordulhat az is, hogy több termék vagy kevesebb termék terem, mint amennyi a szerződében ki volt kötve, akkor, ha az 10%-os eltérésen belül van, akkor azt szerződésszegés nélkül át kell venni a vevőnek. o Bizományos adás-vétel, lényege, hogy egy arra kompetensebb személyt bíz meg az eladó, hogy eladja az adott dolgot, természetesen limitárat szabhat meg az eladó. Eltérni ettől nem szabad a bizományosnak, mert akkor ő fizeti meg a különbözetet, csak akkor térhet el, ha kártól óvja meg ezzel az eladót (megbízót), például romlandó termékek. A megbízásért természetesen díjat kell fizetni • Vállalkozási szerződés (ez is egy ősi típus): két személyről szól, a vállalkozó (aki vállalja, hogy munkával állít elő egy eredményt, amelyet átad a megrendelőnek) és a megrendelő (aki átveszi a munkával elérhető eredményt és fizet érte). A munkával elérhető dolog nem biztos, hogy fizikai, testi formát ölt (például fodrász munkája). A vállalkozási szerződés egy erős együttműködést feltételez. A vállalkozási szerződés előállítási folyamatánál a megrendelőnek utasítási joga van, a vállalkozónak ezt teljesíteni kell. Ilyen szerződés a tervezés (gép és épület), mint szellemi alkotás, az építési szerződés, fuvarozási szerződés (árúk rendeletetési helyére szállítása), szállítmányozás (árúknak a rendeltetési helyére való szállítását szervezi meg, a legkorszerűbben, legköltséghatékonyabban, lehet saját fuvarcége is, de nem jellemző). A szállítási és a vállalkozási szerződések közötti különbségek: A termelési folyamat része a vállalkozási szerződésnek, így a megrendelőnek utasítási joga van, az adás-vételi szerződésnél (szállítási szerződés), pedig nincs A vállalkozási szerződésben a dolog egyedi gyártású, a szállítási szerződésnél sorozatgyártású. A szállítási szerződésnek jelentős része a vasúti szállítás. A vasúttal pert nyerni nehéz, mennyiségi hiány ellen egyedül a mérlegeléssel (vasúti hivatalos) lehet. Ha a termékben hiba keletkezik, akkor annak ellenére, hogy a vasút veszélyes üzem, a vasút a rakodási hibára hivatkozhat, valamint a helytelen csomagolásra, amit kivédeni nem lehet. • Megbízási szerződés (szintén ősi típus): két személy van a megbízott (aki arra kötelezi magát, hogy valamely tevékenységet gondos eljárással igyekszik ellátni, a főkötelezettsége a szakmailag gondos eljárás) és a megbízó. A vállalkozási szerződésnél mindig eredményt kell produkálni, a megbízási szerződénél, ez nem kötelező, csak a gondos eljárás a kötelező (például az ügyvédi, orvosi megbízás, kutatási-fejlesztési megbízás). Nem garantálhatja a megbízott az eredményt, de a gondos eljárása kötelező. Hasonló szerződés típus a biztosítási szerződés, lízing, hitel.
