E korszakban alakult ki a jogtudós (iurisconsultus) hivatása, amely gyakran a szónok (orator) tevékenységét is magával hozta. A magánjog alapjait a régiek (veteres), - a Sex Aeliustól Ser. Sulpiciusig működött - közt-i jogászok fektették le. (Mai elnevezésük: préklasszikus jogtudósok.) Jogtud-ukat az írásbeliség, a kazuisztika, a rendszerességre való törekvés, a görög fil. hatása jellemzi. 2 korszaka: a) Kialakulása (II. sz. eleje): az irod-i jogtud. korszaka, az I. pun háború utáni nagy átalakulások ideje, a gazd-i élet, a keresk. felvirágzása, a görög fil. Rómába való behatolása. − Sex. Aelius Paetus Catus (cos. 198, ces. 194.) művei: - Tripertita (hármaskönyv) a XII táblás tv-t, az interpretatiokat, a performulákat tartalmazta; - ius Aelianum formulagyűjtemény a Ius Flavianum korszerűsítése. (A jóindulatű semlegesség álláspontjára helyezkedett, a 2. Cato ennek ellensége volt.) − M. Porcius Cato maior censorius és fia, M. Porcius Cato Licinianus munkássága: új műfaj megjelenése a római jogtud-ban, egy ált. jogelv (regula) megfogalmazása (regula Catoniana). b) Virágkora (II-I. sz.) : 4 elkülönült iránya van, Cicero már 3-t említ. A jogtudós kioktatta a feleket az alkalmazandó szerződési forumlák tekintetében (cavere), v. perbeli cselekményeiket irányította (agere), v. tanácsokkal látta el a jogképző, de a jogban még nem járatos magist-kat (consulere), v. pedig nyilvánosan osztogatta és megvitatta jogi szakvéleményeit ( respondere). Utóbbiak írásba való összegyűjtése új műfajt jelentett. 1. M. Manilius, M. Iunius Brutus és P. Mucius Scaevola jogászok munkássága már az arisztoteleszi dialektika hatását tükrüzte, Pomponius szerint: ők teremtették meg a jogtud-t. (B. dialektusa volt az 1. „tankönyv”. Tuberora, Rufusra - a Scipio-kör tagjaira - a sztoikus fil. volt hatással.)
2. Q. Mucius Scaevola pontifex munkásságához fűződik a jogtud. rendszerének megalkotása (Ius civile 18 könyvben). Ő az első jogász, akinek művei bekerültek a iustinianusi kodif-ba. Műve: Liber singularis (a meghatározások egyetlen könyve) a görög fil. hatását tükrözi, ezzel megszűnt a pontif. jogtud. Egyben ő az első jogász, aki iskolát tudott alapítani, praesumptio Muciana. 3. Ser. Sulpicius Rufus volt az első, aki - szakítva a pontif. jogtud-nyal - a legváltozatosabb irod-i formák (komentárok, mongráfiák) keretében új utakra lépett. Nem csak a civiljoggal foglalkozott, a praetori edictumokat is kommentálta. Szélesebb körben használta a dialektika görög módszerét. Servius iskolája is jelentős volt, az ő tanítója: Aquilius Gallus (actio de dolo bevezetése); tanítványai: P. Alfenus Varus (jogesetmegoldások gyűjtemánye először viseli a Digesta nevet) és A. Ofilius (akit Caesar a római joganyag kodifikálásával bízott meg). 4. M. Tallius Cicero (1O6-43) államférfi. szónok, jogász, fogalmai pl.: aequitas, ius naturale, ius gentium, tőle ismerjük több jogintézmény kialakulásának menetét. 3. A klasszikus jogtud.
Kialakulásában döntő szerepe volt az Augustus cs. által kezdeményezett ius (publice) respondendinek (csak konkrét esetben volt alkalmazható). A jogtudósok tevékenysége (respondere) által építette be a jogtud. legkiválóbb férfiait az államgépezetbe, magadta azt a privilegiumot, hogy pecsétjük alatt a cs-i tekintély alapján (auctoritate principis) adjanak responsumokat a perben álló fél részére, ugyan ez a bíróra nézve nem volt kötelező, de a cs. tekintélye miatt mégis alkalmazták. Tiberius cs. idején ez a jog már továbbfejlődött (hasonló esetben hivatkozni is lehetett rá). Hadrianus az egybehangzó responsumokat civiljogi erőre emelte, ezzel megteremtette azoknak a jogászoknak a csoportját, akiknek véleménye formailag is jogforrássá lett. E jogtud-t a jogintézmények továbbfejlesztése, finomítása, a tankönyvek és a civiljogit, praetori jogot összefoglaló kommentátorok megalkotása jellemzi. 3 korszaka: korai, érett és késői, melyek alapján a jogászok - szinkronikus szempontból - 2 iskolába tömörültek. 1. Korai korszak : Augustustól Domitianusig (I. sz.) tartott. 2 iskolája: melyek másfél évszázadig léteztek. (Kivételek: Plautius, Sex. Pedius). − schola Sabiniana (v. Cassiana) nevét Massurius Sabinusról kapta, aki a civiljog megalapozója lett (Sabinus-rendszer). C. Ateius Capito alapította, későbbi vezetője C. Cassius Longinus. − schola Proculiana Trebatius Testa tanítványa, M. Antistius Labeo alapította (4OO kötetnyí irod-i munkája van). M. Cocceius Nerva pater nevéhez fűződik az iskola kibontakozása, öngyilkossága után helyét Sempronius Proculus vette át, őt pedig Nerva fia és Pegasus követte. 2. Érett korszak : ekkor még jellemző az iskolák szembenállása, de Marcus Aurelius trónra lépésétől egységet alkottak.
Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extra.hu/lattmann
24
